Az üzleti titok védelme

Figyelem! Kérjük az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2002. november 1.) vegye figyelembe!

Megjelent a Cégvezetés (archív) 55. számában (2002. november 1.)
Szöveg nagyítása Szöveg kicsinyítése Nyomtatás
A vállalkozások, befektetők közül az tud a kiélezett versenyben előnyre szert tenni, aki az információt, ismeretet, tudást előbb tudja megszerezni, és minél tovább a versenytársak előtt titokban tartani. A diszkréció sokszor az üzleti sikerek elsődleges titka, de legalábbis a leghatékonyabb eszköz a konkurencia távol tartására.

A gazdaságban rendkívül felértékelődik a minél gyorsabb és pontosabb információ- és adatszerzés szerepe. Nem véletlen, hogy a gazdasági élet szereplői komoly energiákat és összegeket fektetnek be a versenyelőnyt biztosító információk, ismeretek megszerzésébe és megtartásába. Vannak azonban e törekvéseknek vadhajtásai is. Egyes gazdasági szereplők - gyakran a kormányzatok aktív támogatásával - hajlamosak jogtalanságokra is az információ megszerzéséért. Ez a terület az üzleti titkokkal való visszaélésé, az ipari kémkedésé, amelyek évente dollármilliárdokban mérhető károkat okoznak az egyes vállalatoknak. A direkt károkon túl azonban felbecsülhetetlen összeget tesznek ki az ezzel kapcsolatos egyéb társadalmi veszteségek, mint az üldözés, a megelőzés költségei. Ez a magyarázata annak, hogy a fejlett jogi kultúrák az üzleti titkot mind polgári, mind pedig büntetőjogi védelemben részesítik.

Magánjogi védelem

Az üzleti titok magánjogi védelme azt jelenti, hogy a jog a vagyoni forgalom egyik szereplőjének, a vagyoni forgalom másik szereplője - az üzleti titok jogosultja - érdekében, megtiltja az üzleti titok megsértését, és a tilalom megszegése esetére a titok jogosultja számára - saját döntésétől függő - igényeket biztosít. Ebben különbözik a magánjogi védelemtől a büntetőjogi szankcionálás, ahol az állam a titok jogosultjának akaratától függetlenül üldözi és bünteti a tudomására jutott üzletititok-sértéseket, vagyis ott a jogsértő és az állam közt úgynevezett közjogi kapcsolat alakul ki.

Az üzleti titok magánjogi védelme két alapvető jogszabály segítségével valósul meg Magyarországon. A Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény (Ptk.) 81. §-a szerint "személyhez fűződő jogot sért, aki ... üzemi vagy üzleti titok birtokába jut és azt jogosulatlanul nyilvánosságra hozza, vagy azzal egyéb módon visszaél".

A tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény (Tpt.) 4. §-ának (1) bekezdése szerint "Tilos üzleti titkot tisztességtelen módon megszerezni vagy felhasználni, valamint jogosulatlanul mással közölni vagy nyilvánosságra hozni".

A továbbiakban a két jogszabályi rendelkezés összevetése útján mutatjuk be az üzleti titok hazai védelmét.

Az üzemi titok fogalma

Az előbbiekben hivatkozott jogszabályok összehasonlításából úgy tűnik, mintha a Ptk. 81. §-a a titkok szélesebb körét védelmezné, mint a Tpt. 4. §-a, hiszen megemlíti az üzemi titkot is mint a védelem tárgyát. Az üzemi titok pontos meghatározását a Ptk. nem tartalmazza, és ilyet hiába keresnénk más jogszabályban is. A Ptk. 81. §-ához fűzött magyarázat úgy fogalmaz, hogy "az üzemi vagy üzleti titok a jogszerűen működő üzemmel, illetőleg üzlettel és ezek működésével kapcsolatos olyan adat, amelynek illetéktelen személy tudomására jutása az üzem, illetőleg üzlet zavartalan, biztonságos működését vagy anyagi érdekeit veszélyezteti". A kommentár megállapítása szerint is ez a két fogalom gyakran összevegyül a gyakorlatban. Az 1945 előtti jogtudomány szerint az üzemi titok "áruk, gyártmányok előállításának nagy fáradsággal és hosszas kísérletezéssel kifürkészett olyan módja, amely az előállítást egyszerűbbé és olcsóbbá teszi (ez az üzemi, gyártási titok)" (Kuncz Ödön: A magyar kereskedelmi és váltójog vázlata). Amennyiben ezt összevetjük a Tpt. 4. §-a (3) bekezdésének a) pontjában található meghatározással, mely szerint "üzleti titok a gazdasági tevékenységhez kapcsolódó minden olyan tény, információ, megoldás vagy adat, amelynek titokban maradásához a jogosultnak méltányolható érdeke fűződik, és amelynek titokban tartása érdekében a jogosult a szükséges intézkedéseket megtette", megállapítható, hogy a Tpt. üzleti titok fogalma az üzemi titkot, a gyártáshoz mint a gazdasági tevékenység egyik formájához kötődő információt is átfogja. Ezért nem indokolja semmi az üzemi titok külön jogi kategóriakénti kezelését sem, hiszen az az üzleti titok egyik típusa.

A Ptk. 81. §-ában védett (üzemi) üzleti titok tartalmilag azonos tehát a Tpt.-beli üzleti titokkal, amely nagyban elősegíti az egységes jogalkalmazást és azáltal a jogbiztonság növekedését.

Az üzleti titok és a közérdekű adatok nyilvánossága

Az utóbbi időben a közbeszédben felélénkült a vita az üzleti titok és a közérdekű adatok nyilvánosságának összeütközése körül. A személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló 1992. évi LXIII. törvény szerint "közérdekű adat: az állami vagy helyi önkormányzati feladatot, valamint jogszabályban meghatározott egyéb közfeladatot ellátó szerv vagy személy kezelésében lévő, személyes adat fogalma alá nem eső adat". Az előbbiek szerint érintett szervek és személyek, a feladatkörükbe tartozó ügyekben - beleértve a gazdálkodással kapcsolatos ügyeket is - kötelesek elősegíteni a közvélemény pontos és gyors tájékoztatását: rendszeresen közzé- vagy más módon hozzáférhetővé teszik a tevékenységükkel kapcsolatos legfontosabb adatokat (hatáskörük, illetékességük, szervezeti felépítésük, birtokukban levő adatfajták, működésükről szóló jogszabályokra vonatkozó adatok). A hatáskörükben eljáró személyek neve és beosztása (kivéve pl. titkosszolgálati ügynökök) bárki számára hozzáférhető adat. Az adatkezelőknek lehetővé kell tenniük, hogy a kezelésükben levő közérdekű adatot bárki megismerhesse (kivéve az államtitok vagy szolgálati titok, valamint a 30 évig nem megismerhető belső használatra vagy döntés-előkészítésre szolgáló anyagok körébe tartozó információkat). Az adatszolgáltatás eljárási rendje a következő: bárki kérelmet terjeszthet elő, amelyre az adatkezelőnek 15 napon belül közérthetően válaszolnia kell. Megtagadás esetén ez a határidő 8 nap (erről értesíteni kell az adatvédelmi ombudsmant). Az elutasított adatkérő 30 napon belül perben követelheti az információ kiadását. A perben az adatkezelőnek kell bizonyítania a megtagadás jogszerűségét és megalapozottságát. * Nyilvánvalóan a fenti körbe tartozó közérdekű adatok, még ha az üzleti titok kritériumait teljesítik is (különösen a gazdálkodási adatok), a nyilvánosságra hozatallal vagy a hozzáférhetővé tétellel, illetve a kiszolgáltatással elveszítik ilyen jellegüket, és nem élvezik az üzleti titokra vonatkozó védelmet. A kérelemre kiszolgáltatandó adatok kiadása megtagadható az információ üzleti titok jellege miatt. Ilyen esetben a bíróságoknak nagyon szigorú elveket kell majd alkalmazniuk annak eldöntése során, hogy az üzleti titok titokban maradásához vagy a közérdekű adat nyilvánosságra kerüléséhez fűződik-e komolyabb érdek. Mindenesetre ennek során figyelembe kell venni, hogy az érintett szerveknek is kell rendelkezniük üzleti titkokkal, illetve üzleti partnereiket szintén védelmezniük kell (ezt a közbeszerzési eljárásokat szabályozó előírások úgy oldják meg, hogy az ajánlattevők külön mellékletbe foglalhatják a bizalmas információkat, és kérhetik azok titkos kezelését, egyébként a szerződések nyilvánosak). Ezen túlmenően mindaddig, amíg az illetékes bíróság nem állapítja meg egy adat közérdekű jellegét, az azzal való bármilyen visszaélés megvalósíthatja az üzleti titok megsértését is.

Az üzleti titok fogalmának elemei

Újdonság

Szemben az iparjogvédelem alá eső szellemi alkotások nagyobb részével (pl. találmányok, ipari és használati minták), az üzleti titokkal szemben nem elvárás az abszolút újdonság, vagy hogy a tudomány állásához képest előrelépést jelentsen. Az újdonság esetünkben abban nyilvánul meg, hogy az üzleti titok tartalmaz bizonyos elemeket, amelyek még nem ismertek, és elkülönítik azoktól az információktól, amelyek általánosan ismertek.

Titkosság

Titkosság nélkül nincs üzleti titok. Nem lehet üzleti titok az az információ, amely közkinccsé vált, azaz amely általánosan ismert, vagy amelyhez a nyilvánosság a rendelkezésre álló eszközökkel nehézségek nélkül hozzáférhet.

Az olyan információk, amelyek az adott iparágban működő vállalatok által általánosan ismertek, nem felelnek meg a titkosság kritériumának. Amennyiben egy termék általánosan ismert tervezési elvek alapján megkonstruálható, a gyártási megoldás nem részesülhet védelemben. Ha a kérdéses információt valamilyen formában korábban publikálták (pl. termékreklám, vállalati éves beszámoló, szakfolyóirat útján), a titkosság ugyancsak nem teljesül.

A közzétett szabadalomra nem lehet az üzleti titokra vonatkozó védelmet alkalmazni, arra speciális szabályok lesznek irányadóak, a közzétételig viszont a szabadalmi bejelentés tartalma üzleti titok.

Amennyiben viszont egy képzett tudományos szakember egy szakmai publikáció alapján, laboratóriumi tesztelés, kísérletezés útján - akár néhány óra alatt is - meg tudja fejteni a titkot, nem feltétlenül jelenti azt, hogy az információ elveszítette üzleti titok jellegét, hiszen ezek nem a nyilvánosság számára rendelkezésre álló módszerek.

Az üzleti titok összeállítható olyan elemekből, amelyek közül egyesek, vagy akár mindegyik közkinccsé váltak, ha az a közkinccsé vált elemek egyedi, hatékony, eredményes és értékekkel bíró integrációját valósítja meg.

Párhuzamos fejlesztés, reverse engineering

Gyakori védekezés a titoksértők részéről az úgynevezett párhuzamos fejlesztés, illetve az úgynevezett reverse engineering. A párhuzamos fejlesztés azt jelenti, hogy a másik fél saját kutatása és munkája eredményeképpen ugyanazon vagy hasonló információkra tesz szert, mint amelyek a kérdéses üzleti titkot alkotják. Ilyen esetben, amennyiben nem bizonyítható a már meglevő üzleti titok jogsértő megszerzése, és az eredmény elérésében ennek közrehatása, nincs üzletititok-sérelem.

A reverse engineering azt jelenti, hogy a védelem megszűnhet, ha a titok megfejthető a termék megvizsgálásával, azaz, ha bármely képzett személy a terméket darabjaira szedve meg tudja állapítani a titkot, vagy ha bármely képzett mérnök le tudja azt másolni. Mindenesetre ez a védekezés nem lehet mindenható. Amennyiben a reverse engineeringet végrehajtó személy ugyanazon időhatáron belül nem lett volna képes elérni a titok jogosultjával azonos fejlesztési szintet az üzleti titkot képező információkhoz való hozzáférés nélkül, fennállhat az üzleti titok megsértése. A reverse engineering egyáltalán nem nyújthat védelmet olyan helyzetekben, amikor a titok jogosultja a titokhoz idő, tehetség és pénz ráfordításával jutott el, és a titkot vele bizalmi kapcsolatban álló partnerére (pl. társasági jogi, egyéb szerződéses viszonyok) bízza, aki azzal visszaél.

A munkavégzés során megszerzett személyes képességek és ismeretek

Igen problematikus a munkavállalók által a munkavégzés során megszerzett személyes képességek és ismeretek kérdése. A munkavállaló karrierje során bizonyos információk ugyanis személyes képességeinek, ismereteinek és tapasztalatainak részévé válik, amelyek üzleti titokként aligha részesülhetnek védelemben. Nehéz azonban meghúzni a gyakorlatban azt a határt, ahol a szubjektív ismeretek kezdődnek és az üzleti titok végződik. A gyakorlat valószínűleg arra felé fog tendálni, hogy - a munkavállalók elemi, önmaguk kiteljesítésére vonatkozó érdekeit és jogait, illetve a munkáltatók üzleti érdekeit mérlegelve - a munkavállalók személyéből eredő adottságok (szorgalom, kitartás, manuális vagy mentális képességek), illetve egy meghatározott termék, szolgáltatás kialakításával, megtervezésével, előállításával összefüggő, a nyersanyagforrások, az előállítási költségek nagyobb vonalú és partnerek ismeretét is magában foglaló tapasztalatok kívül fognak esni az üzleti titok körén. Másrészről viszont a kérdéses termék, szolgáltatás kialakításának, megtervezésének, előállításának részletes, konkrét adatokat (méreteket, számokat stb.) tartalmazó információi továbbra is az üzleti titok körébe fognak tartozni.

Ügyféllisták

Ugyancsak problémás az ügyféllisták kérdése. Egyre gyakoribb, hogy a vállalatok korábbi tulajdonosai, vezetői, munkavállalói, esetleg versenytársai megszerzik a vállalat ügyfeleinek listáját, és azt saját üzletük kiépítésére használják fel.

A magyar és nemzetközi gyakorlat alapján arra lehet következtetni, hogy az ügyféllisták csak bizonyos többlettényállások esetén élvezhetnek védelmet üzleti titokként. Az egyik ilyen többletelem az lehet, ha a kérdéses ágazatban a potenciális vevők nem általánosan ismertek, hanem csak rendkívüli erőfeszítések árán találhatók meg, és az ügyféllistát lényeges idő- és pénzráfordítással állították össze, és az vagyoni értékkel bír, mert a nyilvánosság előtt nem ismert. Ha tehát az ügyféllista egyszerűen a telefonkönyvből vagy lakcímnyilvántartásokból is összeállítható, vagy létrejötte szokványos marketingstratégiák (pl. közvélemény-kutatás, körkérdés, korábbi vevők nyilvántartása) eredménye, az üzleti titokká minősítés kétséges.

A másik többletelem az lehet, ha az ügyféllistákon túl más, bizalmas információ is a titoksértő birtokába kerül, aki az ügyféllista és a bizalmas információ kombinált felhasználásával folytat konkurens tevékenységet.

Közlés a dolgozókkal

Nem jelenti az üzleti titok jelleg megszűnését, ha az üzleti titkot közlik azokkal, akiknek a cégnél betöltött feladataik ellátásához szükségük van a titkos információkra. A cégnek természetesen ügyelnie kell arra, hogy tényleg csak azok férjenek hozzá a kényes információkhoz, akiknek arra szükségük van kötelezettségeik teljesítéséhez, és tényleg csak az ehhez szükséges mértékben ismerjék meg a vállalat titkait. Azt is rögzíteni kell, hogy az érintett személyt vagy szervezetet titoktartási kötelezettség terheli.

Gazdasági tevékenységhez kötődés

Az üzleti titok jelleg megállapításához szükséges az is, hogy a kérdéses tény, adat, információ, megoldás vagy ismeret gazdasági tevékenységhez kötődjön. Feltehetően a joggyakorlat nem fogja ezt a kritériumot szűken értelmezni, és mindenféle jogalany által folytatott bármilyen gazdasági, gazdálkodási tevékenységgel kapcsolatos információ esetében megállapíthatónak fogja tartani e feltétel fennállását. Erre utalnak a nemzetközi gyakorlatban kialakult tendenciák. Így akár egy egyháznak, egyesületnek vagy alapítványnak is lehetnek a direkt gazdasági tevékenységükhöz, illetve a közcélú aktivitásukhoz kötődő üzleti titkai.

A titokban maradáshoz fűződő méltányolható érdek

Méltányolható érdekről akkor beszélhetünk, ha az üzleti titok valamilyen vagyoni értékkel bír a jogosultja számára. Ez eredhet abból, hogy a titok vagy az annak felhasználásával elérhető eredmény a piacon értékesíthető, versenyelőnyt biztosít a jogosult javára, vagy kifejlesztése jelentős ráfordításokat igényelt.

A titokban tartás érdekében tett szükséges intézkedések

Amennyiben a titok jogosultja maga sem védelmezi üzleti titkait, nem követ el mindent azok megőrzése érdekében, úgy a jog sem fogja méltányolni a titokhoz fűződő érdekeit. A jogosultnak intézkednie kell a titokban tartás végett. E feltétel teljesülésének vizsgálatánál a joggyakorlatot az "ésszerűen elvárhatóság" mércéjének kell korlátoznia. Nyilvánvalóan más intézkedési szintet igényel a beszerzési forrásokra, értékesítési csatornákra vonatkozó információk védelme, mint a vállalati "korona gyémántjának" minősülő gyártási recept, titok megóvása (de nemzetközi példák alapján az üzleti titok megsértése már akkor is megvalósulhat, ha a titoksértő a versenytárs épülő üzeméről légi felvételeket készít, hiszen a légi felvétel elleni védekezés tekintetében az elvárhatósági mérce gyakorlatilag nulla, mert azt kivédeni aligha lehet).

Védelmi intézkedésként szóba jöhetnek a csak arra jogosítottak számára nyitva álló területek, helyiségek; a látogatók ellenőrzésére szolgáló intézkedések, beléptetőrendszerek; a szokásos biztonsági intézkedések, mint riasztók, rácsok, kerítések, biztonsági őrök, biztonsági világítás, önzáródós biztonsági ajtók; a kényes információk titkosítása; a kényes anyagok fizikai elzárása; a fénymásolásra, sokszorosításra vonatkozó rendelkezések alkalmazása; "bizalmas", "titkos" feliratok alkalmazása; a számítástechnikai biztonsági rendszerek, biztonsági kódok; azonosító kártyák; titoktartási megállapodások a munkavállalókkal, üzleti partnerekkel; a munkavállalókra vonatkozó titoktartási szabályzat kiadása, a munkavállalók figyelmeztetése kilépésükkor a titoktartási kötelezettségre.

Mi lehet üzleti titok?

Különösen az alábbi információtípusok minősülhetnek üzleti titoknak:

- kutatásra-fejlesztésre vonatkozó információk (mint jegyzőkönyvek, források, anyagok, jegyzetek, kézikönyvek, források, jegyzetek, kézikönyvek, jelentések, adatok stb.);

- gyártásra vonatkozó információk (mint speciális gépsorok, előállítási költségek, nyersanyagok, finomítási eljárások, gyártási szakértelem stb.);

- szállítókra és vevőkre vonatkozó információk;

- minőségbiztosítási programok;

- képzési programok és technikák;

- marketing-, eladási, pénzügyi, forgalmi és szerződéses információk.

Az üzleti titok körébe vonhatók olyan szellemi alkotások is, amelyeket külön jogszabályok (pl. találmányként, újításként, ipari vagy használati mintaként, szerzői műként) ugyan nem védenek, de társadalmilag széles körben felhasználhatók, amennyiben közkinccsé még nem váltak, és az üzleti titok egyéb kritériumainak is megfelelnek. Ugyanez a helyzet a know-how-val, azaz a személyek vagyoni értékű gazdasági, műszaki és szervezési ismereteivel és tapasztalataival is.

Az üzleti titok védelmének hatálya

Területi hatály

A Ptk. a Magyarország területén elkövetett üzletititok-sértéseket szankcionálja. A Tpt. szerinti védelem területi hatálya is a Magyarországon tanúsított magatartásokra terjed ki. Az üzletititok-sértést ugyanis a Tpt. - más tilos versenymagatartásokkal együtt - kifejezetten kiveszi a versenyjog extraterritoriális hatálya alól, vagyis az üzleti titok külföldön történő megsértése - még ha hatása Magyarországon is érvényesül - nem ítélhető meg a Tpt. alapján. Mindkét jogszabály esetében tehát csak a Magyarország területén tanúsított magatartások esnek a szabályozás (tilalom és szankcionálás) hatálya alá.

Időbeli hatály

A jogsértő magatartások megítélésénél alapelv, hogy mindig az elkövetés időpontjában hatályos jogszabályi rendelkezések szerint kell azokat elbírálni. Ezért, elsősorban a Tpt. esetében figyelembe kell venni annak hatálybalépési időpontját, amely 1997. január 1. volt. Az ezt megelőzően elkövetett üzletititok-sértésre a tisztességtelen piaci magatartás tilalmáról szóló 1990. évi LXXXVI. törvény rendelkezései az irányadók. Ez azért is lényeges, mert a korábbi törvényhez képest az új Tpt. szigorította az üzleti titok védelmének előfeltételeit. A korábbi szabályozás szerint ugyanis a védelemnek még nem volt előfeltétele a titokban tartáshoz szükséges intézkedések megtétele és ezek bizonyítása.

Személyi hatály

Mind a titok jogosultja, mind pedig a titoksértő lehet bármely magyar állampolgár, állami, önkormányzati, gazdasági és társadalmi szervezet és más személy. Ugyanez a helyzet a Tpt. esetében, amelynek alkalmazásánál sem előfeltétel, hogy a titok jogosultja és a titoksértő egymás versenytársai is legyenek (ténylegesen vagy potenciálisan), illetve hogy a titoksértőt a versenytárssá válás célzata vezesse.

A külföldi személyek és szervezetek által Magyarország területén elkövetett üzletititok-sértések tekintetében a helyzet egy kissé színesebb. (Erről következő számunkban olvashatnak részletesen.)

Tisztességtelenség

Tisztességtelen minden olyan magatartás, amely az egészséges keretek közt működő vállalkozások eljárásaival, szokásaival, etikájával ellentétes. A haszonelvűség és az üzleti leleményesség, de még a versenytársakkal folytatott normális küzdelem sem tekinthető tisztességtelennek. A tisztességtelenség nem feltétlenül igényel jogsértő magatartást, hiszen jogszerű vagy formálisan jogszerű magatartások, illetve azok sorozata is vezethet tisztességtelenséghez. Tisztességtelen minden jogsértő magatartással elért üzleti eredmény, továbbá minden olyan magatartás is, amely a megtévesztés, illetve az erőszakos beavatkozás valamely formáját is magában hordozza. * Tisztességtelen megszerezni az üzleti titkot ipari kémkedés, lopás, számítógépes kalózkodás, megvesztegetés, kényszer és fenyegetés, csalás útján. A Tpt. 4. §-ának (2) bekezdése külön is nevesíti a tisztességtelen megszerzés egyik esetét, nevezetesen, ha az üzleti titkot a jogosult hozzájárulása nélkül, a vele - a titok megszerzése idején vagy azt megelőzően - bizalmi viszonyban (különösen munkaviszony; a munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony, mint pl. a megbízás, vállalkozás, szállítmányozás, fuvarozás, ügynöki, alkuszi viszony és az ilyen elemeket tartalmazó szerződések, mint franchise vagy disztribútor; tagsági viszony) vagy üzleti kapcsolatban (idetartozik már az üzletkötést megelőző tájékoztatás, tárgyalás, ajánlattétel is, még akkor is, ha azt nem követi üzletkötés) álló személy közreműködésével szerezték meg.

Titoksértő magatartások

Az üzleti titok megsértésének szankcionálásához elengedhetetlen, hogy a jogszabályi rendelkezésekben tilalmazott magatartásformák (úgynevezett elkövetési magatartások) valamelyike, vagy mindegyike megvalósuljon.

A Ptk. 81. §-a azt tiltja, hogy bárki jogosulatlanul nyilvánosságra hozza a birtokába jutott üzleti titkot, vagy azzal egyéb módon visszaéljen. A Ptk. tehát nem tesz különbséget a között, hogy az üzleti titok jogszerűen vagy jogellenesen, tisztességes vagy tisztességtelen úton, illetve hogy milyen eszközzel jutott a jogsértő birtokába, hanem csak azt tilalmazza, ha ezt a titkot az illető nem őrizte meg.

Jogosulatlan nyilvánosságra hozatal

Az egyik elkövetési magatartás a jogosulatlan nyilvánosságra hozatal. A nyilvánosságra hozatal fogalmát feltehetően még nem meríti ki, ha a jogsértő egy harmadik személlyel közli a jogosult titkát - ehhez ugyanis az kell, hogy a titok ennél szélesebb körben váljon ismertté (pl. folyóiratban való publikálás, az internetre való feltétel, nyilvános előadás vagy a nyilvánosság számára szokványosan hozzáférhető más eszközök útján), ezért a harmadik személlyel való közlés inkább a másik elkövetési magatartásnak, a visszaélésnek felel meg. A jogosulatlanság azt jelenti, hogy jogszabályi engedély vagy kötelezettség (pl. közérdekű adatok nyilvánossága, vallomástételi kötelezettség különféle eljárásokban, esetleges alkotmányos jogok, mint sajtó, illetve véleménynyilvánítás szabadságának megfelelő keretek közti gyakorlása), vagy a jogosult felhatalmazása (pl. felhasználási szerződés, más ügylet) hiányában, vagy azok kereteinek túllépésével (pl. a vállalat munkavállalója a munkája ellátásához felhasználhatja a vállalat üzleti titkát, de azt már nem hozhatja nyilvánosságra), kifejezett titoktartási kötelezettség, nyilatkozattételi vagy versenytilalmi előírások ellenére kerül nyilvánosságra az üzleti titok a titoksértő által.

Visszaélés az üzleti titokkal

A másik elkövetési magatartás az üzleti titokkal más módon való visszaélés. Ez megnyilvánulhat a nyilvánosságra hozatalon kívüli minden más cselekményben, amely az üzleti titok jogosultjának titokhoz fűződő érdekeit sérti, így különösen a titoksértő saját céljaira történő felhasználásában (pl. versenytevékenység folytatása, saját kutatások előmozdítása, a titok jogosultjának befolyásolása, presszionálása) vagy illetéktelen harmadik személy részére történő kiszolgáltatásában (pl. ipari kémkedés, közvélemény befolyásolása), a nyilvánosságra hozatal vagy az illetéktelen harmadik személyek általi hozzáférés lehetőségének megteremtésében (pl. a titkosítás, elzárás elmulasztásában).

Az üzleti titok tisztességtelen megszerzése

A Tpt. 4. §-ának (1) bekezdése tilalmazza az üzleti titok tisztességtelen módon való megszerzését.

Ez alatt minden olyan tisztességtelen magatartás értendő, amellyel a jogsértő olyan információk birtokába jut, amelyek üzleti titkok, és amelyekkel ő korábban nem rendelkezett.

Tisztességtelen felhasználás

A Tpt. tiltja az üzleti titok tisztességtelen felhasználását. A felhasználás nem más, mint az üzleti titok saját üzletmenetben való alkalmazása. A tisztességtelenség abban áll, ha ez a jogosult (vagy jogszabály) engedélye nélkül történik. Amennyiben a titkot nem az használja fel, aki tisztességtelenül megszerezte, a felhasználás az ő részéről is tisztességtelen, ha a tisztességtelen megszerzésre ő adta a megrendelést, de legalábbis tudja, hogy a titok tisztességtelen úton került megszerzésre.

Az üzleti titok jogosulatlan közlése

A Tpt. nem engedi meg az üzleti titok jogosulatlan közlését vagy nyilvánosságra hozatalát. A mással való közlés azt jelenti, hogy a titkot a jogosultakon kívüli más személy számára bármilyen módon (pl. egyszerűen csak az elzárás elmulasztásával, elöl hagyásával, vagy a titkosítás elmulasztásával, vagy direkt postázással, mailezéssel, telefon útján, átadással) hozzáférhetővé teszik. A nyilvánosságra hozatalról a Ptk. 81. §-ával kapcsolatosan volt szó, az itt is irányadó. További feltétel a jogellenesség - tehát nem a tisztességtelenség, mint az előző két magatartásformánál.

Tiltott a gondatlan titoksértés is

A fenti elkövetési magatartások egyike sem igényli, hogy azokat szándékosan kövessék el, vagy hogy a jogsértőnek célja legyen a titok jogosultjának károsítása, a meg nem engedett előny megszerzése. Ugyan a mindennapi életben a titoksértő magatartások legnagyobb része feltehetően előre kitervelten, illetve szándékosan valósul meg, ennek ellenére a gondatlan, hanyagságból való elkövetés is megalapozza a jogkövetkezményeket.

A kísérlet még nem bűn

Valamennyi elkövetési magatartásnál a jogsértés megállapításának előfeltétele, hogy a megszerzés, felhasználás, közlés, nyilvánosságra hozatal vagy visszaélés be is fejeződjön. Aki ezeket csak megkísérli (pl. azért, mert a biztonsági őrség megakadályozza, elfogják, csődöt mond a kódfeltörő programja, a munkavállalók megkörnyékezése nem jár eredménnyel), vagy csak előkészületeket tesz (pl. lemásolja a páncélszekrény kulcsát, kódfejtő szoftvert készít), nem vonható felelősségre a Ptk. 81. §-a vagy a Tpt. 4. §-a alapján, mivel a titok ezekben az esetekben még nem csorbul. A felderített kísérletnek, előkészületnek más jogkövetkezménye (pl. elbocsátás, szerződés megszüntetése, kötbér vagy kártérítés fizetése) azonban természetesen lehet a jogsértőre nézve.

Jogellenesség

A jogellenesség elsősorban azt jelenti, hogy: * a közlést jogszabály vagy szerződéses megállapodás tiltja [pl. ilyen tilalom önmagában a Ptk. 81. §-a, illetve a Tpt. 4. §-ának (1) bekezdése, a gazdasági társaságokról szóló 1997. évi CXIV. tv. (Gt.) 27. §-ának (1) bekezdése - a gazdasági társaságok vezető tisztségviselői a társaság valamennyi ügyéről szerzett értesüléseit üzleti titokként kötelesek megőrizni, és ugyanez a kötelezettség irányadó a felügyelőbizottsági tagokra -, a Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. tv. (Mt.) 103. §-ának (3) bekezdése - a munkaviszony fennállása alatt minden munkavállalót, az üzleti titok körén túlmenő titoktartási kötelezettség terheli -, áttételesen a Gt. 25. §-ának (1)-(2) bekezdése, az Mt. 108., 191. §-a, ezen túlmenően a gazdasági élet szerződései a titoktartási és versenytilalmi megállapodások széles palettáját tartalmazzák), * a közléshez a titok jogosultja nem járult hozzá, vagy a közlés túlmegy az engedélyezett kereteken (pl. a jogosult úgynevezett felhasználási szerződések, felhasználási engedélyek, kutatási-fejlesztési szerződések útján, munkáltatói utasításokban, belső szabályzatokban engedélyezheti a közlést), * a közléshez valamilyen jogszabály nem ad felhatalmazást (pl. vallomástételi kötelezettség megtagadása, közérdekű adatok nyilvánosságra hozatalának korlátai)

Figyelem! Kérjük az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2002. november 1.) vegye figyelembe!

Nyomtatás Főoldalra Nyomtatás Nyomtatás A lap tetejére A lap tetejére