Átalakuló galaxis

Figyelem! Kérjük az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2002. november 1.) vegye figyelembe!

Megjelent a Cégvezetés (archív) 55. számában (2002. november 1.)
Szöveg nagyítása Szöveg kicsinyítése Nyomtatás
Sokan mérget mertek volna rá venni, hogy a magyar könyvkiadás, sőt általában minden, ami a nyomtatással kapcsolatos, totális csődbe kerül a "szocialista kultúrpolitika", a három T (tilt, tűr, támogat) elmúltával, a (vad)kapitalizmus második térnyerésével, azaz a rendszerváltozással párhuzamosan. Csodák csodája - ahogy Odüsszeusz hajója a Szküllák és Karübdiszek között utat talált, a hullámok tetejét meglovagolta, s a mélyből csapzottan bár, de a víz színére emelkedett, úgy - a honi könyvkiadás is révbe ért. A rév persze relatív fogalom, és "a" könyvre újabb viharok várnak, most már nemcsak a kicsi hazai piac viszonylag szerény fizetőképessége miatt, hanem mert az olvasás, a művek közreadásának módja forradalmi változások előtt áll az egész világon.

Gutenberg mégsem bánná

A könyvkiadás múltja, jelene és jövője címmel az Európa Kiadó az idén jelentette meg Jason Epstein munkáját. A kiadványt ne keressék a sikerlistákon, sajnos nincs ott, pedig szórakoztató és roppant tanulságos olvasmány. A mű eredeti címe Book Business (Könyvüzlet), ami lapos, ámde kifejező, és magyarul többértelmű cím. A friss diplomás szerző 1950-ben úgy gondolta, hogy egyszer majd neves író lesz. Minthogy azonban valamiféle egzisztenciára szüksége volt, néhány hétre elszegődött - igyekezve közel kerülni magasztos céljához - egy jó nevű, de nem nagy New York-i kiadóhoz, a Doubledayhez. Aztán ott ragadt a kiadói szakmában, később a legendás és ma is tekintélyes Random House-ban dolgozott, amely azután monumentális médiabirodalmak, filmkészítő és -forgalmazó, televíziós csatornákat üzemeltető cégóriások részévé vált. A történetnek ez a része ismerős, Európában most is zajlik a piac átstrukturálása a nagy médiakonszernek között - könyveivel kapcsolatban ma épp a Bertelsmannról hallani a legkevesebbet, amely tíz éve még komoly könyvkiadónak számított (volt magyarországi érdekeltsége is).

Epstein azt jósolja, hogy a könyvek mint fizikai objektumok nem fognak eltűnni, sőt a könyvesboltok sem szűnnek meg. De: "mostantól fogva együtt fognak élni a digitalizált szövegek hatalmas, soknyelvű könyvtárával, melyet tömérdek forrásból gyűjtenek össze..." Úgy képzeli, hogy ki-ki otthon nyomtat magának egy-egy könyvet, avagy könyvrészletet - nyilván aszerint, hogy örökbecsű, a polcról bármikor levehető műről van-e szó, vagy úgynevezett egyszer használatos, alkalmi olvasmányról, ez utóbbira valóban elegendő lehet a számítógépes print. "...A technológia embrionális formában már létezik - mondja -, és én már láttam is. S a belőle születő jövőt nem lehet elkerülni. Kíváncsian és reszketve várom."

Kiadók és példányszámok

A realitás tehát az, hogy a könyv szerepe megváltozik. Magyarországon is tapasztalhatók a változás jelei, ahol pedig a számítógépes ellátottság statisztikája nem javult, hanem romlott a kilencvenes évtized első feléhez képest. S ahol a hétköznapi bevásárlásokat még a lehetőségekhez képest is kevesen intézik interneten, mert a vásárlói bizalom fölöttébb ingatag.

A fent említett Doubleday már az ötvenes évek elején egy kiterjedt csomagküldő szolgálatból tartotta fönn magát, telefonos és faxos megrendeléseket is teljesített. Ma vannak olyan kis szakkönyvkiadók Magyarországon, amelyek szintén válaszolnak a levél-, telefon- vagy internetmegrendelésre, de előbb csekket küldenek a vevőnek, s csak akkor postázzák a könyvet, ha a pénz beérkezett. A nagy forgalmazók természetesen lényegesen nagyvonalúbban járnak el - erre még visszatérünk.

A vállalati méretek Epstein szerint hatottak a megjelenő könyvek minőségére. A mamutkiadók számára csupán a nagy példányszámok érdekesek, ezeket a hatalmas könyváruházakban akarják eladni, amelyek viszont csak igen magas költségekkel üzemeltethetők. "A nagyvállalati költségvetés hatékonyságot követel, és olyan struktúrákat hoz létre, amelyek nem egyeztethetők össze az irodalmi munka hírhedt szeszélyességével - olyan munka ez, amelynek végeredményét csak sejteni lehet.

Példának okáért, hogy a csudába tudná egy nagyvállalat a költségvetésébe illeszteni Norman Mailer következő regényét, vagy meghatározni olyan írók készpénzben kifejezett értékét, mint William Faulkner vagy Cormack McCarty, akiknek a regényei éveken át aszalódtak, mígnem a Random House háttérlistájának értékes aktíváivá váltak?"

Hasonló jelenséggel már Magyarországon is találkozhatunk, Rácz Zsuzsa Állítsátok meg Terézanyut! című könyve minden előzmény nélkül vált nyár eleje óta a sikerlisták biztos szereplőjévé. A nagy múltú kiadók szóba sem jöhettek egy első (és ki tudja, talán utolsó) műves szerző esetében, a könyvborítón a nem túl ismert Bestline Kft. neve áll, amely nem világhíres klasszikusok megjelentetésével alapozza meg tevékenységét. A belső kolofonban azonban már az Édesvíz Kiadót tüntették föl.

Természetesen jó, hogy valaki vállalkozott a felfedezésre, mert így egy korjelenséggel szembesülhettünk. A Terézanyuból több mint ötvenezer példány kelt el június óta, és ez azt is pontosan jelzi, hogy milyen olvasnivalóra vágyik az, aki egyáltalán könyvet vesz a kezébe.

Schanda Beáta, az Európai Zenei Tanács elnöke

A nemzetközi zenei testület nemrégiben választotta meg elnökévé a sokoldalú személyiségű hölgyet, aki a magyar zenei élet egyik népszerű egyénisége, zenei versenyek, fesztiválok, ifjúsági zenei mozgalmak szervezője, illetve koordinátora. Sokat utazik, és sokat használja a számítógépét. Mint mondja, a képernyő nála nem váltotta fel a papírt, a bonyolultabb munkaszövegeket mindig kinyomtatva olvassa át. * A könyv nagyon fontos szerepet játszik az életében. Igazán tartalmas és "belemerülős" olvasásra két lehetősége van: ha szabadságra megy, vagy ha úton van. Egy konferenciára utazva odafelé még a szakmai anyagokat nézegeti, de hazafelé már kikapcsolódhat, szépirodalmat vesz kézbe - ilyen hosszú vonatozás közben olvasta el anno például Marquez Száz év magányát. Prózakedvelő, a drámák élvezetére jobbnak tartja a színházat, ám a versekbe bele tud feledkezni - ha egy idézetért levesz egy kötetet a polcról, az az este "odavan". Mostanában fedezte fel magának Wass Albertet, szívesen olvas Márait, Tamásit, Németh Lászlót, a veretes, szép szövegeket. Úgy tapasztalja, hogy amikor módja adódott többet, hosszabban olvasni ilyesféle munkákat, a saját nyelvi készsége is megújult, jobban fogalmazott, a gondolataiban fölelevenedtek a szép, régi szövegfordulatok.

Hazai sikerkönyvek

A kérdés persze hosszabb szociológiai és lélektani elemzést igényelne, el is kellene efféle vizsgálatot végeznie valamelyik tudományos intézménynek. Az előző kulturális kormányzat mindenesetre 2001-ben beérte annyival, hogy a könyvszakma nyomására az az évi Könyvhéttől a következő Könyvhétig tartó időt az Olvasás évének nyilvánította. Az események koordinálására programiroda alakult, majd Kedvenc könyveink címmel szavazásra buzdító felhívás látott napvilágot.

Az eredményhirdetés mostanra maradt. E szerint a magyar szerzők között Gárdonyi Géza vezet az Egri csillagokkal, Jókai Mór a második Az aranyemberrel, Molnár Ferenc is dobogós A Pál utcai fiúkkal. A tízes listán Fekete István Tüskevára mögé szorul Madách drámája, Az ember tragédiája, aztán a Vuk, majd A kőszívű ember fiai és Móricz Zsigmondtól a Légy jó mindhalálig következik. Az Európa-szerte fellobbanó Márai-kultuszt A gyertyák csonkig égnek című regény demonstrálja az író szülőhazájában. A listazáró Szabó Magda Abigélje.

A külföldi szerzők sorának élén Tolkien könyve, A Gyűrűk Ura áll, szerepel még a listán Milne, Exupéry, Kästner, Victor Hugo és Harry Potter "mamája", Rowling asszony, ám becsúszott egy kakukktojás is: Dosztojevszkij, a Bűn és bűnhődéssel.

Első pillantásra nem merész a következtetés, hogy a pályázók többsége televíziós és filmélményei alapján vagy legalábbis azzal megerősítve szavazott. Az is észrevehető, hogy az érzelmesség és a bizarr, meseszerű helyzetek vonzzák a mai olvasót.

Stelzer Éva, a Radnóti Színház szervezési részlegének vezetője

Természetesen a színház valamennyi friss előadását megnézi, és bár nem lenne "kötelező", minden új darab szövegkönyvét elolvassa. A könyv civil életének is szerves része, sokat olvas, elsősorban minőségi prózát, kortárs hazai és világirodalmat. * Éva pályája kezdetén egy irodalmi színpad tagja volt, számtalan verset tud kívülről, ám ma már nem aktív versolvasó. Minthogy baráti körének ízlésvilága, érdeklődése és képzettsége is nagyjából hasonló, nemcsak a filmes és színházi információkat, a könyves híreket is cserélik: ki mit olvasott, mit ajánl a másiknak. * A kör egyik tagja egyébként könyvtáros, egy valaha tekintélyesnek mondott szakszervezet nyilvános gyűjteményének kezelője, ő az információk első forrása. Stelzeréknél születésnapra, karácsonyra az egyéb ajándék mellé biztosan könyv is dukál. Munkaasztalán ott van a számítógép, ezen folyik a közönségszervezők számára a jegyeladás. A komputerrel való napi kapcsolat ellenére sem barátkozott még meg az internetes könyvvásárlással.

Marketing magyar módra

Talán az Olvasás évének is része volt abban, hogy tavaly elég szép summát költöttünk könyvekre, többet, mint az idén. Bár végleges adatok még nem lehetnek, és hátravan a nagy ajándékozási időszak, no meg a Téli Könyvvásár, amelyre jó néhány újdonságot tartogatnak a kiadók. Magyarországon az utóbbi évtizedekben két periódusban juthatott az ember nagyobb számban friss művekhez: a nyári Könyvhéten és karácsony táján.

1994-ben lépett a lehetőségek sorába az áprilisi Könyvfesztivál - ez az egyre terebélyesedő nemzetközi rendezvény még egy premieralkalom. (A könyvkiadás világszervezete, az International Publishers' Association a földkerekség több mint 150 vására közül a budapesti rendezvényt a 20 legjobb között tartja nyilván.) A fesztivált olyan évben indították el, amikor a könyvszakma helyzete káosszal és katasztrófával fenyegetett.

A Frankfurti Könyvvásár tapasztalt igazgatója, Peter Weidhaas is támogatta a tervet, megerősítette, hogy egy jól működő fórum eszköz lehet a magyar könyvpiac megszervezésére, fölkeltheti a magyar olvasóközönség megkülönböztetett figyelmét. Mindez bizonyára azért alakult így, mert az események (könyvhetek, fesztivál) önmagukban marketingakciónak minősülnek, nálunk ugyanis a könyvreklámozásnak nincs praxisa. Igaz, nem is lehet, mert anyagi háttere sincs, a mind drágább kötetek ára még mindig az európai átlag alatt van, ennyiből a reklám nem gazdálkodható ki.

Külföldön erős fölvezető kampányok futtatnak be egy-egy könyvet, tehát majdnem mindegy, hogy mikor kerülnek az üzletbe. Azaz mégsem egészen, ha például egy sztárokat fölvonultató párizsi operabemutatóra időzítik egy francia szerző friss Mozart-kötetét, az mindenképp hatásos.

Az persze tagadhatatlan, hogy az ország lélekszámához mérten sok cím jelenik meg, a magyar olvasó igényesebb, mint a nyugat-európai, nagyobb arányban vesz minőségi irodalmat, értékes művészeti albumot. Tavaly a jegyzett könyvesek forgalma elérte a 40 milliárd forintot, ehhez jöttek még a kisebb cégek és a diszkontárusok forintjai, az összes forgalom meghaladta a 45 milliárdot. Ennek mintegy negyedrésze az ismeretterjesztő művek eladásából folyt be, a szépirodalmi alkotások forgalma tizenöt százalék körül mozgott. Kétszer annyi gyermekkönyvet vett a magyar vásárló, mint tavalyelőtt, és a CD-ROM-ok eladási statisztikája is javult.

A főbb adatokat a Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülése gyűjti. A magyar könyvkiadás és könyvkereskedelem piaci szervezete Európa egyik legrégebbi szakmai társulása - alapítása fél évszázaddal előzte meg a Magyar Tudományos Akadémiáét. Első jogelődje, a Pesti Könyvárusok Grémiuma 1795-ben kezdte meg működését. 1878-tól Magyar Könyvkereskedők Egylete, majd 1919-től Magyar Könyvkiadók és Könyvkereskedők Országos Egyesülete. A második világháború után Magyar Könyvkiadók és Könyvkereskedők Országos Egyesülete néven működött 1952-ig, a Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülése (MKKE) 1968-ban alakult újjá.

A hajdani könyvárusok előtt, már 1792-ben beadta kérelmét Pest városhoz Mossótzi Institoris Gábor, hogy "olvasókabinétet" és kölcsönkönyvtárat nyithasson - kutatta föl Torda István szerkesztő a múltban kalandozva. Mossótzi érdeme az volt, hogy a divatos német nyelvű olvasmányok sokszorosát kínálta magyarul helyben olvasásra, illetve kölcsönzésre. Tehette, hiszen a magyar nyelvű irodalom akkor kezdett kibontakozni - ne felejtsük, a nyelvújítás kora volt ez. Faludi Ferenc, Baróti Szabó Dávid, Kazinczy Ferenc, Kármán József kínálásával a kortárs irodalom kapott szerény támogatást.

A magyarországi könyvforgalom 2001-ben (fogyasztói áron)

Az adatközlő, 134 piacvezető cég együttes tavalyi forgalma

40 371 947 000 Ft

Az importkönyvek forgalma

3 070 346 000 Ft

Az adatot nem szolgáltató, illetve 1-2 könyvet publikáló, kis cégek becsült forgalma

800 000 000 Ft

A félárú könyvek becsült diszkontforgalma

1 500 000 000 Ft

A 2001. évi összforgalom

45 742 293 000 Ft

(2000-ben a regisztrált forgalom 38 642 427 927 Ft volt, a növekedés tehát 18,37%-os)

Digitális Irodalmi Akadémia

Ma más eszközökkel preferálják a jelenkor tollnokait. 1998 tavaszán hozták létre a Magyar Irodalom Házának kezdeményezésére a Digitális Irodalmi Akadémiát, amelynek alapítását az akkori Művelődési és Közoktatási Minisztérium is szorgalmazta. A Nemzeti Kulturális Alap Bizottsága 1998. április 6-ai ülésén a pályázatot elfogadta, és 2000. december 31-éig kötelezettséget vállalt a program finanszírozására. A Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma a program folytatását 2002. december 31-éig támogatja.

Elsőül azoknak a ma élő íróknak, költőknek ajánlották fel a tagságot, akiket 1998-ig Kossuth-díjjal, illetve Babérkoszorúval tüntettek ki. Velük felhasználási szerződést kötöttek teljes - eddig írásban publikált - életművük korlátlan digitális közzétételére. Az "akadémikusoknak" vállalniuk kell, hogy évente részt vesznek egy új tag és az első három évben évente öt posztumusz akadémiai tag kiválasztásában. A korábban digitális halhatatlanoknak nevezett írókat, költőket a mindenkori minimálbér négyszerese illeti meg havonta.

A hálón lévő könyvek szabadon olvashatók a képernyőn, de nem sokszorosíthatók, így csak ennyit idézhetünk: Ma nem mentem iskolába. Ez oly egyszerű mondat, hogy bárki kijelenthette, csakhogy nem akárki, hanem Kertész Imre kezdte Sorstalanság című nagyszerű regényét ezzel a felütéssel.

A könyvforgalom tematika szerinti megoszlása

 

2000

%

2001

%

Közoktatási tankönyvek, nyelvkönyvek

10 772 891 827 Ft

27,8

12 599 968 000 Ft

27,55

Ismeretterjesztő könyvek

10 575 573 909 Ft

24,7

10 707 796 000 Ft

23,41

Tudományos művek, szakkönyvek, felsőoktatásban használatos kiadványok, lexikonok és szótárak

7 748 664 959 Ft

20,1

8 787 054 000 Ft

19,21

Szépirodalom

5 878 653 362 Ft

18,2

7 057 199 000 Ft

15,43

Gyermek- és ifjúsági könyvek

1 839 754 870 Ft

4,8

4 299 406 000 Ft

9,4

CD-ROM-ok

1 826 934 000 Ft

3,8

2 290 870 000 Ft

5

A magyar könyvpiac 12 legnagyobb, saját kiadású könyvből egymilliárd Ft feletti forgalmat elérő cége a 2001. évi forgalom 51,83%-át produkálta, ezek együttesen 23 707 038 000 Ft-ot értek el.

A külföldi tulajdonú cégek magyarországi piaci részesedése 2001-ben 27,12% volt, összforgalmuk 12 404 797 000 Ft-ot tett ki. (2000-ben 9 764 500 000 Ft-os forgalmuk 25,3%-ot képviselt.)

Ki az író, ki a költő?

Ki az író? Ki a költő? Mivel foglalkozik, amikor nem "költ"? - kérdezhetik az olvasók. Nem vagyunk elég bátrak, hogy válaszoljunk, legfeljebb fölhívhatjuk a figyelmüket arra, hogy a digitális halhatatlanok hatvanegyes listája mellett létezik egy másik névsor is, ez a Kortárs Irodalmi Adattár (KIA) a KonTextus honlapján.

Adatbázisa a mai magyar irodalom aktív szereplőiről közöl lexikonszerű információkat. Első lépésben kétszázhuszonhárom nevet - költőket, írókat, kritikusokat - választottak ki a mai magyar irodalom szereplői közül, a róluk szóló szócikkek képezik a KIA bázisát. Az adatbázist létrehozása után folyamatosan frissítik, így az érdeklődők az aktuális és a legfrissebb információkhoz jutnak majd hozzá.

Mármost az ilyen lexikoncikkek többnyire az érintettek adatszolgáltatásán alapulnak, így az is sejthető, hogy ki tartja magát írónak Magyarországon. Az író gyakran rejtőzködik - hol egy kékharisnya mögé bújik, mint tette Esterházy Péter Csokonay Liliként, hol pedig egyáltalán nem hajlandó mutatkozni. Ám, míg a Vadhattyúk szerzője, Jung Chang akár álruhában vagy helyettest igénybe véve mégiscsak kénytelen volt személyesen bemenni a kiadóhoz szerződést aláírni, pénzt fölvenni, s a többi, Jake Smiles, az 1 link című másfél száz oldalas kiadvány szerzője nyugodtan lappanghat az ismeretlenség ködében, kéziratát éppúgy drótpostázhatja, mint aláírását és bankszámlaszámát. Annyi bizonyos, hogy a titokzatos ismeretlen szerző nem szórakoztató irodalomnak szánta művét. Jake Smiles egy padon ül és sír - így indul az írás. Tudja, hogy vége, azért sír.

E-kultúra, e-business

Epstein csak borús, aggodalmas, mert a globális világ szerinte nem lesz paradicsom. Fegyelmezetlen lesz, formátlan és soknyelvű. Az új technológiát Stephen King alkalmazta először, aki A golyón lovagolva című regényét fejezetenként az interneten kínálta az olvasóknak, amelynek első részét a megjelenést követő héten több mint 150 ezren töltötték le.

Az e-business megteremti tehát a maga e-kultúráját és fordítva. A magyar könyves portálon már több kiadó kínálja portékáját, ezek között található számítógépes, illetve az új kommunikációs eszközöket forgalmazó cég éppúgy, mint szakkiadó, jelesül a Magyar E-Könyvkiadó és Áruház, a MEKKA, amely nemcsak számítógépes irodalmat kínál. Képernyőnkön belepillanthatunk a legfrissebb prágai útikönyvbe, ha éppen nosztalgiánk kél (kél, bizony) az aranyváros zegzugos utcái és hangulatos sörözői iránt. Kereshetünk néhány megszívlelendő gondolatot Konfuciustól, illetve a közkedvelt etológustól, Csányi Vilmostól. És ugyanezeket, sok más művel együtt, meg is rendelhetjük a honlapon (www.mekka.hu).

Kertész Imre, az első magyar irodalmi Nobel-díjas

Vegyük például a neves olasz könyv-, zenemű-, lemezkiadót és -forgalmazót. A félmillió címet ajánló La Feltrinelli honlapon az első bekezdés arra hívja föl a figyelmet, hogy az Essere senza destino című mű szerzője az idei irodalmi Nobel-díjas. A könyv Kertész Imre magyar író munkája, 15 és fél euróért a La Feltrinelli-üzletekben megvásárolható, illetve az interneten megrendelhető. * Kertész Sorstalanságának kamasz hőse, Gyurka ezekben a napokban világpolgárrá változott. Reális várakozások és persze hiú ábrándok is beteljesültek ezzel az elismeréssel: a magyar irodalom Kertész révén kitört a nyelvi gettóból - írták a napi tudósítások. Talán igen, valamennyire biztosan, de nem a Nobel-díj okán. Kertész és mellette Esterházy, Nádas és Konrád könyveit már egy jó évtizede gondjába fogadta két német kiadó, a Suhrkamp és a Rohwolt. Két évvel ezelőtt, amikor a Frankfurti Nemzetközi Könyvvásár díszvendége Magyarország volt, kitűnő műfordítások sora készült el itthon és Németországban. Íme, a csattanós válasz arra a kérdésre, hogy vajon egy ilyen monumentális marketingesemény hasznára és kedvére van-e a literatúra múzsájának. * Kertész esélyeiről csak az utolsó két napban érkezett hír, az író visszahúzódó ember. A Sorstalanság tinédzser Gyurkája az ő alteregója. A Svéd Királyi Akadémia a regényben és Kertész életművében felfedezte a morális lényt, aki minden emberi kiszolgáltatottságot úgy ábrázol, mint "az egyén sérülékeny tapasztalatának szószólója a történelem barbár önkényével szemben" - írja a Svéd Királyi Akadémia indoklása. Az 1929-ben született, tizennégy évesen Auschwitzba hurcolt, onnan visszatért Kertész A nyomkereső, Az angol lobogó, a Kaddish egy meg nem született gyermekért szerzője későn léphetett ki az irodalmi kamaszkorból, de annál gyorsabban lett felnőtt. Az utóbbi öt esztendőben hazai és főként külföldi díjak sorát kapta; néhány nappal a Nobel-díj előtt a rangos német Hans Sahl-díjat.

Tényleges és virtuális könyváruházak

Átugrottunk egy fejlődési fázist, a nagy amerikai és nyugat-európai kiadók, pontosabban a médiaóriások nagy áruházláncokban szerettek kereskedni. A hétvégi szórakozásra is alkalmas bevásárlóközpontokba települt könyvesboltláncok hamar elérték növekedési lehetőségük maximumát. A tengerentúli és az európai fővárosokba a neoromantikus filmekkel és regényekkel együtt visszatért a kiskereskedés fogalma, a meghitt - Epstein által szakrálisnak nevezett - találkozóhely népszerűsége.

Könyváruházak nálunk is épültek, a Líra és Lant Fókusz áruházával kezdődött a sor, ez ma csak zsúfolt vegyesboltnak látszik (igaz, a kínálata remek) a Mammut II. kétemeletes Libri áruházához képest. A budai áruházban szívélyes fogadtatásra talál az olvasó, ez a hely méretei ellenére a szakrális kategóriába sorolható. Nem sikerült ugyanilyen könyv- és vendégbarát csapatot toborozni a pesti Árkádba.

A Libri, a Fókusz on-line és a Magyar Könyvklub internetes áruháza egyaránt hívogató: ha a neten vásárol az ember, 5-15 százalékos kedvezményt kaphat, s a három nagy elfogad hitelkártyás fizetést is, persze megfelelő szabályokkal. Az Írók boltja, valamint a Pont könyvesbolt virtuális terébe is beléphetünk. Az UHU, valamint a pécsi Alexander Online is segít a bevásárlásban, a Prospero könyvei a tudományos érdeklődést elégítik ki. A tájékozódást megkönnyíti a Könyhét és a Könyvpiac internetes változata is.

Az ember szereti a birtoklandó dolgot megérinteni, megszagolni, az internetes kereskedelem mégis - ha lassan is - növekszik, hiszen az elveszett darabot, a magunknak már kedves, ezért ajándékba szánt másik példányt gyorsan, zökkenőmentesen házhoz hozzák. Az információk megszerzésének tárháza azonban mérhetetlenül gazdag, a Könyvkereső honlapját már csaknem félmillióan vették igénybe ahhoz, hogy a náluk regisztrált csaknem 80 ezer könyvcím között egy-egy kiszemelt kötet vagy téma helyét fölkutassák.

Antikvitást kedvelőknek

Egy esztendeje működik a Bookline és az Antikva, a két virtuális antikvár könyváruház. A honlapokon nemcsak a megrendelhető ritkaságokról, hanem az aktuális árverésekről is értesülhetünk. A könyv ugyanis befektetésnek sem utolsó.

A piac értékítélete - tapasztalatunk szerint - e téren majdnem olyan kiszámíthatatlan, mint a festmények esetében. Péntek délután van, kivételesen jó idő, az indián nyár napsugarai a kertbe, a szőlőbe csalogatják az embereket, izgatottan dübörög a forgalom kifelé a városból. A sugárút torkolatában pöffeszkedő irodaház is kiürült, csak a földszinti konferenciateremben mutatkozik élet, ott annál nyüzsgőbb.

Csupasz vállú, dekoratív ifjú hölgy mutatja föl az aukcióra szánt műveket. Az árverés vezetője bejelenti, hogy mely szám alatti tételeket nyilvánította védetté a kultusztárca. Ezek megvehetők, de az országból ki nem vihetők, és kiállításra kölcsönadandók. Az elsőt hiába kiáltják ki 40 ezer forint induló árral, senkit sem érdekel, lehet, épp a védettség miatt, pedig az 1717-ben Bécsben nyomott könyv a magyar királyság történetéről és geográfiájáról becses darabnak látszik.

A nemrég még képernyőről ismert médiafigura talán kedvenc témakörében, a hajózásban szeretne felfedezni valami ritkaságot. A jeles irodalomtörténész egy Ady-kötetre emeli a tábláját, Az Illés szekerén 1909-es, a Singer és Wolfnernél megjelent első kiadása csak 6 ezerrel indul, de valaki föltornássza 22 ezerre, így a szakember lecsúszik róla. Egy másik első kiadás 13 ezerért megy el. A Margita élni akar - Kozma Lajos iparművész fametszeteivel díszített - számozott példánya is 22 ezerért talál gazdára.

Az árverési anyag nemcsak a csinos lány kezében látható, egy méretes vetítővásznon a legtöbb címlap megjelenik, az alatta lévő monitor képe kerül a projektorra. Az aukció ugyanis a hálón is követhető, licitálni pedig telefonon is lehet, vagy öt készülék mellől közvetítik a segítők a névtelen, arctalan ajánlatokat.

Egy Bécsben, a XIX. század elején nyomtatott Biblia majdnem a kikiáltási ár háromszorosáért, 160 ezer forintért kel el. Jó árat ér el Deák, a haza bölcse és a Kazinczy poétai berke című mű, ez utóbbi a Trattnernél nyomatott 1813-ban, és első kiadás. Eötvös Józsefnek, a magyar közoktatás atyjának a Gondolatai viszont nem kellenek senkinek.

A hátsó sorokban helyet foglaló pocakos, mokány, idősebb és fiatalabb urak gyakorlott licitálónak mutatkoznak, elsősorban a földrajz, az állattan, a szőlőművelés és a hadtudományok iránt érdeklődnek. A kínálatban számos darab kelti föl érdeklődésüket, és az se baj, ha nem találnak kedvükre való különlegességet - az aukciók szezonja szeptemberben indult, majd minden hétvégén lehet részük efféle izgalomban.

Ékszerek, dísztárgyak nem hoznának lázba, a könyvárverés valahogy emberszabásúbb, nem a nyers pénzköltés sznobizmusán nyugszik. S ha semmit sem veszel, úgy is több leszel néhány történelmi, kultúrhistóriai ismerettel - ez a kíváncsiság teszi optimistává az írókat, a gyökeresen megváltozott könyvszerkesztőségeket és kiadókat, a kereskedőket és nem utolsósorban az olvasókat. A Gutenberg-galaxis átalakul, de nem robban föl.

Családi történet

Az angolszász nyelvterületen most a Blessings című kötet a legsikeresebb újdonság. A blessing szó áldást jelent, Anna Quindlen kötetének címében családnévként funkcionál. Quindlennek roppant változatos és magasra ívelő karrierje során önálló rovata volt a New York Timesnál, ott végzett munkájáért Pulitzer-díjat kapott. Az írónő jelenleg a Newsweek kolumnistája. Új könyve családi történet, egy idős hölgy visszatekintése. * Azt hiszem, minden családban akadnak titkok - véli a szerző, aki a Blessing família rejtélyét dolgozza föl. Vajon a vak végzet, vagy saját ballépése határozza-e meg erősebben az ember életét? - ez a kérdés régóta foglalkoztatja Quindlen asszonyt, akinek fiatal kora óta Charles Dickens a kedvenc írója, az aprólékosan megrajzolt karakterek, a szociális és társadalmi különbségek szorításából kitörni szándékozó hősök mintául szolgálnak számára

Figyelem! Kérjük az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2002. november 1.) vegye figyelembe!

Nyomtatás Főoldalra Nyomtatás Nyomtatás A lap tetejére A lap tetejére