A fizetésképtelenség vizsgálata

Figyelem! Kérjük az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2002. november 1.) vegye figyelembe!

Megjelent a Cégvezetés (archív) 55. számában (2002. november 1.)
Szöveg nagyítása Szöveg kicsinyítése Nyomtatás

A felszámolási kérelem kézbesítése

Ha a felszámolási eljárás lefolytatását a hitelező kérte, és a bíróság a kérelmet érdemi vizsgálat nélkül nem utasította el, a bíróság a kérelem benyújtásáról - a kérelem egy példányának megküldésével - haladéktalanul értesíti az adóst.

A kézbesítés nehézségei

Már az eljárás ezen korai szakaszában fontos kérdés, vajon kézbesíthető-e az adós részére a kérelem és a nyilatkozattételre felhívó végzés. "Ismeretlen" vagy "ismeretlen helyre költözött" postai visszajelzésnél hirdetményi kézbesítés és ügygondnok kirendelése kérhető a Pp. szabályai szerint, vagy a hivatalbóli törlési eljárás kezdeményezhető a cégtörvény rendelkezései alapján. A törlési eljárás kezdeményezését azonban jól meg kell gondolni, mert ha az adóst törlik a cégjegyzékből, a hitelező csak akkor juthat hozzá követeléséhez, ha olyan társaságról van szó, amelynek van korlátlanul felelős tagja, akit perelhet. (Van olyan álláspont is, amely szerint a törlési eljárásról szóló rendelkezések sem zárják ki az ügygondnok kirendelését.) Ha azonban a postai visszajelzés a másodszori kézbesítés megkísérlése ellenére "nem kereste", illetve ha a címzett az iratot "nem fogadta el", ezekben az esetekben a küldemény az adós részére kézbesítettnek tekintendő (kézbesítési vélelem), ami lényegesen gyorsíthatja az eljárást.

Az adós nyilatkozata

Az adós köteles az értesítés kézhezvételétől számított 8 napon belül a bíróságnak nyilatkozni arról, hogy a kérelemben foglaltakat elismeri-e. Ha az adós a kérelemben foglaltakat elismeri, egyidejűleg nyilatkoznia kell arról is, hogy kér-e a tartozás kiegyenlítésére haladékot, illetve be kell jelentenie a számláit vezető valamennyi pénzintézet nevét és az ott vezetett számlák számát (ideértve a kérelem kézhezvételét követően nyitott számlák számát is). Az említett határidő elmulasztása nem tanácsos, mert ha az adós a fenti határidőn belül a bíróságnak nem nyilatkozik, a fizetésképtelenség tényét vélelmezni kell.

Kérelem fizetési haladék iránt

Amennyiben az adós elismeri a követelést, 30 napos fizetési haladékot kérhet és kap is a bíróságtól. Ha az adós ez idő alatt teljesíti a követelést, elkerüli a fizetésképtelenség megállapítását: a bíróság az eljárást megszünteti.

A követelés elismerésének hiányában azonban, ha vitatja a kérelemben foglaltakat (például hogy a követelés nem áll fenn, azt már megfizette, az nem esedékes stb.), úgy rajta a sor, hogy az ezzel kapcsolatos bizonyítékokat, okiratokat csatolja.

Bizonyítási teher az adós oldalán

A bíróság a fizetésképtelenség csődtörvényben meghatározott okainak (nem vitatott vagy elismert tartozásnak az esedékességet követő 60 napon belüli ki nem egyenlítése, vagy az adóssal szemben lefolytatott végrehajtás eredménytelen volta, vagy a fizetési kötelezettség csődeljárásban kötött egyezség ellenére történő nem teljesítése) fennállását vizsgálja a hitelező és az adós által szolgáltatott adatok alapján. Ennélfogva az adósnak nem a gazdasági fizetőképességét kell igazolnia, hanem azt, hogy a csődtörvénybeli okok nem állnak fenn. A fizetésképtelenség fogalmából következően a bíróság azt sem vizsgálhatja, hogy az adós tartósan fizetésképtelen-e, vagy csupán - kintlevőségei behajthatatlansága miatt - időleges likviditási gondokkal küszködik. A formáljogi vizsgálat - különösen abban az esetben, amikor nem vitatott tartozás kiegyenlítésének elmulasztásáról van szó - oda vezethet, hogy olyan adós fizetésképtelenségét is megállapíthatja a bíróság, amely gazdaságilag valójában nem fizetésképtelen, azaz meg tudná fizetni a tartozását, ha azt jogosnak tartaná, és az esetleges "nem vitatás" csak hanyagságára vezethető vissza.

Az eljárás szünetelése

A felek közösen kérhetik az eljárás szünetelését is, aminek csak a fizetésképtelenséget megállapító és a felszámolást elrendelő végzés meghozataláig van helye (a szünetelő eljárás 6 hónapon belül bármely fél kérelmére folytatható, azt követően megszűnik).

Mikor nem fizetésképtelen az adós?

Az adós fizetésképtelensége a fizetésképtelenség okainak fennállta ellenére sem állapítható meg, ha a bíróság által a tartozás kiegyenlítésére engedélyezett fizetési haladék 30 napos határideje még nem telt el.

Nem állapítható meg a fizetésképtelenség akkor sem, ha az adós gazdálkodó szervezettel szemben még folyamatban van az ingó- vagy ingatlan-végrehajtás, hiszen ebben az esetben nem érvényesül az a fizetésképtelenségi ok, amely szerint a végrehajtás eredménytelen volt.

Érdekes probléma áll fenn akkor, ha az adóssal szembeni jogerősen marasztaló ítéletet külföldi bíróság - rendes bíróság vagy választottbíróság - hozta. A külföldi bíróságok határozatainak végrehajthatóságára általános szabály nincs, az mindig csak az adott állam és Magyarország egymás közötti viszonylatában fennálló, nemzetközi szerződés vagy viszonosság alapján vizsgálható. Nincs helye a fizetésképtelenség megállapításának és az adós felszámolása elrendelésének pénz fizetésére kötelező, külföldi bíróság által hozott olyan jogerős határozat alapján, amelynek végrehajtására - nemzetközi szerződés előírásának és viszonosságnak a hiányában - nincs lehetőség.

Az eljárás megszüntetése

Amennyiben a fizetésképtelenség vizsgálata során - az előzőek szerint - a bíróság azt állapítja meg, hogy az adós nem fizetésképtelen, az eljárást soron kívül megszünteti. A felszámolási eljárásnak az adós fizetésképtelenségének hiányában történő megszüntetése érdemi döntés, amelynek következménye, hogy a költségek és illeték megfizetésére az alaptalan eljárást indító hitelezőt kell kötelezni.

A fizetésképtelenség megállapítása

A bíróság az adós fizetésképtelenségét akkor állapítja meg, ha nem vitatott vagy elismert tartozását az esedékességet követő 60 napon belül nem egyenlítette ki, vagy a vele szemben lefolytatott végrehajtás eredménytelen volt, vagy a fizetési kötelezettségét a csődeljárásban kötött egyezség ellenére nem teljesítette.

A felszámolás elrendelése

A bíróság az adós felszámolását az eljárás lefolytatására irányuló kérelem beérkezését követő 60 napon belül meghozott végzéssel elrendeli akkor, ha megállapítja az adós fizetésképtelenségét.

A felszámolás kezdő időpontja

A felszámolás kezdő időpontja a végzés jogerőre emelkedésének napja, de a hitelezői igények bejelentése tekintetében a felszámolást elrendelő végzés közzétételének napja minősül kezdő időpontnak.

A felszámolást elrendelő határozat kézbesítése

A végzést az adósnak, a hitelezőnek és a felszámolónak kézbesítik; ellene a Pp. szabályai szerint fellebbezésnek van helye.

Jogorvoslat

Lényeges, hogy a cég - felszámolása következtében - csak a cégbíróság jogerős, a cég törlésére vonatkozó végzésével szűnik meg, ezért a cég nevében eljárásra jogosultak a felszámolási eljárás megindítására vonatkozó és a felszámoló kijelölését tartalmazó bírósági határozat ellen fellebbezéssel élhetnek. Az adósnak ezt a jogát nem korlátozza az a körülmény, hogy a felszámolási eljárásban az adós nevében kizárólag a felszámoló tehet jognyilatkozatot: a felszámolói jognyilatkozat-tétel kizárólagossága ugyanis csak az adós vagyonára vonatkozik. Ennélfogva a cég státusával összefüggő nyilatkozatot a cég képviseletére egyébként jogosult - akár meghatalmazott útján is - tehet, tehát fellebbezhet.

A fellebbezés irányai

Az adós rendszerint fizetésképtelenségének megállapítása és a felszámolás elrendelése miatt él fellebbezéssel, amit a hitelező nyilván nem kifogásol. A felszámolást elrendelő végzésnek a felszámolót kijelölő rendelkezése ellen is helye van fellebbezésnek. Ilyen fellebbezés akkor fordulhat elő, ha a hitelező nincs meggyőződve arról, hogy a felszámoló (például az adóssal való korábbi kapcsolata miatt) a hitelezői érdekeket megfelelően képviseli.

Kizárt a felülvizsgálat

A felszámolást elrendelő végzés ellen nincs helye felülvizsgálatnak.

Az adós nyilatkozatának minősítése a gyakorlatban

Fizetésképtelenség megállapítása a felülvizsgálati eljárás alatt * A Legfelsőbb Bíróság egy eseti döntésében kimondta: az adós a jogerős bírósági ítéletben megállapított fizetési kötelezettségét az általa kezdeményezett felülvizsgálati eljárásra hivatkozva eredményesen nem vitathatja. A felülvizsgálati eljárásnak ugyanis a jogerős határozat végrehajtására nincs halasztó hatálya. Ezért a jogerős ítélet végrehajtásának eredménytelensége esetén az adós fizetésképtelensége a felülvizsgálati eljárás alatt is megállapítható. * A beszámítási kifogás értelmezése felszámolási eljárásban * A bírói gyakorlat szerint, ha az adós a tartozást nem vitatja vagy elismeri, ugyanakkor azonban beszámítási kifogást jelent be a hitelezővel szemben, úgy az ilyen tartozást vitatottnak kell tekinteni. Az adós ilyen tartozása esetében ezért a fizetésképtelenséget nem lehet megállapítani, hanem a felszámolási eljárást soron kívül meg kell szüntetni. Van olyan álláspont, amely szerint a fizetésképtelenség megállapításának mellőzésére nem ad alapot az, ha az adós a hitelező követelését csak a felszámolási eljárás megindítására irányuló kérelem kézhezvételét követően vitatta a beszámításra való hivatkozással: a beszámítási kifogás bejelentésének az adós értesítése előtt kell megtörténnie ahhoz, hogy a fizetésképtelenség megállapítása elkerülhető legyen; ellenkező esetben úgy tekintendő, hogy a tartozást az adós beszámításra hivatkozással nem vitatta. Ennek oka, hogy a bíróság a fizetésképtelenség vizsgálata során jogkérdéseket nem dönthet el, hanem kizárólag a tényeket vizsgálhatja. Ezzel az állásponttal ellentétes bírói döntés is van, amely szerint a felszámolási eljárás lefolytatására irányuló kérelem benyújtása és a kérelem elbírálása közötti időszakban - a bírósági eljárás során - előterjesztett beszámítási kifogás megalapozottságáról a bíróságnak a fizetésképtelenség fennállásának vizsgálata során kell döntenie. Úgy véljük, hogy ez utóbbi álláspont jobban támogatható, amennyiben ugyanis a felszámolást elrendelik, a felszámolás során amúgy is vizsgálja a bíróság a beszámítási igények kölcsönös beszámíthatóságát, illetőleg a tényleges beszámítást. * Vita a hitelező személye körül *Kérdés, mi a helyzet akkor, ha az adós valójában nem magát a követelés jogcímét vagy összegét vitatja, hanem a hitelező személyét (például hitelezői jogutódlás). A Legfelsőbb Bíróság szerint az adós részéről a követelt összegnek a hitelező személyének bizonytalanságára tekintettel történő ügyvédi letétbe helyezése a követelés vitatásának minősül, mert ilyenkor az adós azt vitatja, hogy a követelés az adott hitelező javára áll fenn. Ilyen esetben tehát a fizetésképtelenség a "nem vitatás" jogcímén nem állapítható meg. * "Vitássá tett" követelések * Ami a vitatás mikénti megnyilvánulását illeti, nincs helye a fizetésképtelenség megállapításának, ha az adós a tartozását a felszámolási eljárás kezdeményezéséről történt értesítését megelőzően írásban nem vitatta ugyan, de egyéb módon bizonyítani tudja, hogy a követelést vitássá tette. A vitatás a fizetésképtelenség elhárítása szempontjából igen fontos: a bírói gyakorlat szerint ugyanis, ha az adós a hitelező követelését már a felszámolása iránti kérelemnek a bírósághoz való benyújtása előtt vitatta, fizetésképtelensége annak ellenére sem állapítható meg - amint arra az előzőekben már utaltunk -, hogy korábban közokiratba foglalt tartozást elismerő nyilatkozatot tett. * Az adós részbeni elismerése * Ugyancsak kérdéses, vajon vitatott-e és mennyiben a követelés, ha az adós egy számla összegét csak részben kifogásolja, ekként tehát a követelést részben elismeri. Ilyen esetben a fizetési kötelezettsége az elismert összeg erejéig fennáll, ami azt jelenti, hogy amennyiben az adós ezen elismert tartozását 60 napon belül nem egyenlíti ki, fizetésképtelensége megállapítható. Ha a hitelező a felszámolás iránti kérelmének alapjául szolgáló követelés érvényesítése iránt a kérelem benyújtása előtt pert indított, és ez folyamatban van, a fizetésképtelenség nem állapítható meg, hiszen ebben az esetben nem lehet kijelenteni, hogy az adós a követelést nem vitatta. * Hivatkozás mástól behajtható követelésre * A csődtörvény fizetésképtelenségre vonatkozó okainak egyértelmű megfogalmazása miatt, ha az adós nem vitatott tartozását 60 napon belül nem egyenlítette ki, nem hivatkozhat arra, hogy az mástól (például kezeseitől, az azokkal szemben hozott jogerős, marasztaló ítélet alapján) behajtható; fizetésképtelensége ettől függetlenül megállapítható.

Figyelem! Kérjük az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2002. november 1.) vegye figyelembe!

Nyomtatás Főoldalra Nyomtatás Nyomtatás A lap tetejére A lap tetejére