A felszámoló eljárása

Figyelem! Kérjük az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2002. november 1.) vegye figyelembe!

Megjelent a Cégvezetés (archív) 55. számában (2002. november 1.)
Szöveg nagyítása Szöveg kicsinyítése Nyomtatás

A felszámoló felméri a gazdálkodó szervezet vagyoni helyzetét és a vele szemben támasztott követeléseket, nyitó felszámolási mérleget készít, megtervezi a felszámolás végrehajtásához szükséges költségeket. Ütemtervet készít, ideértve a gazdasági tevékenység ésszerű befejezéséhez, valamint az állagmegóváshoz szükséges feladatokat és pénzügyi feltételeket is, különös tekintettel a felesleges munkaerő leépítésére. A felszámoló köteles az ütemtervet a hitelezői választmánynak vagy - kérésre - bármely hitelezőnek bemutatni, aki az ellen a bíróságnál kifogással élhet.

Ha a hitelezők választmányt alakítottak, a felszámoló a felszámolás közzétételét követő 120 napon belül köteles megszerezni a választmány hozzájárulását az adós gazdasági tevékenységének felszámolás alatti továbbfolytatásához. Ha a választmány később jön létre, a hozzájárulást a választmány megalakulásának bejelentésétől számított 60 napon belül kell beszerezni. A választmány hozzájárulása egy évre szól. Ha a felszámoló az egy év elteltével tovább akarja folytatni a tevékenységet, ehhez ismét meg kell szereznie a választmány jóváhagyását, legkésőbb az egy év elteltét megelőző 30 napon belül. A felszámoló a felszámolás kezdő időpontját követően a munkabérek emelésére is csak a választmány egyetértésével vállalhat új kötelezettséget.

Személyhez kötöttség

A csődtörvény fontos, az adós vagyonát megőrző és a hitelezői érdekeket védő rendelkezése, amely szerint a felszámoló a felszámolási eljárás lefolytatását másnak nem engedheti át. A felszámoló csak az őt kirendelő bíróság előzetes engedélyével vehet igénybe teljesítési segédet, kivéve ha feladatának ellátásához különleges szakértelem szükséges. A csődtörvénynek számos olyan rendelkezése van, amelyek az adós vagyonát védik és hitelezők számára tartják készen, valamint amelyek a felszámoló számára a vagyon leghatékonyabb megőrzését, a hitelezői igények kielégítése céljából történő minél magasabb áron történő értékesítését írják elő. A bírói gyakorlat e rendelkezésekből azt a következtetést vonta le, hogy amennyiben a felszámoló a számára előírt feladatokat nem maga végzi el, és az azokkal kapcsolatos kiadások nem minősülnek felszámolási költségnek, az általa igénybe vett teljesítési segéd díját a részére kifizetendő felszámolói díjból maga tartozik fedezni, az tehát nem az adós vagyonát terheli. Ugyanígy állást foglalt a bíróság abban is, hogy a felszámoló alapvető feladatai közé tartozik az adós vagyonával kapcsolatos könyvvezetési kötelezettség is. Ha tehát a felszámoló azt külső vállalkozóval végezteti el, az azért járó díjazás nem terhelheti az adós vagyonát. Ha pedig a felszámoló ügyvédi iroda, az adós jogi képviseletét mint felszámoló köteles ellátni, arra tehát nem köthető eseti vagy tartós megbízási szerződés a felszámolói díjon kívüli, az adós vagyonát terhelő külön díjazásért.

A felszámoló felelőssége

A felszámoló a felszámolás során az adott helyzetben általában elvárható gondossággal köteles eljárni, kötelezettségeinek megszegésével okozott kárért a polgári jogi felelősség általános szabályai szerint felel. A felszámoló elvárható gondosságának körébe tartozik, hogy amennyiben a fizetésképtelenség bírósági megállapítása előtti időszakban jogszabályellenes vagyonkimentés történik, és a felszámoló úgy látja, hogy az ilyen vagyonkimentéssel szembeni fellépéssel a felszámolási vagyon növelhető, köteles az eljárásokat megindítani, tájékoztatva erről a hitelezői választmányt is. A felszámoló bírói határozattal ugyan nem kötelezhető eljárások indítására, de a megfelelő eljárások megindításának elmulasztása miatt kárfelelősséggel tartozhat.

A felszámoló díjazása

A felszámoló díjának összege a felszámolás során az eladott vagyontárgyak árbevétele és a befolyt követelések pénzbevétele együttes összegének 5 százaléka, de legalább 100 000 forint. Az adós felszámolás alatti tevékenysége esetén az ebből eredő árbevétel 2 százaléka vehető díjként figyelembe. A bíróság ettől különösen bonyolult ügyben eltérhet. Az egyszerűsített felszámolási eljárásban a felszámoló díja 300 000 forint. Egyezség esetén a felszámoló díja az egyezség körébe vonható vagyon értékének 5 százaléka, de legalább 100 000 forint. E felszámolói díjak az azokat terhelő általános forgalmi adó összegét nem tartalmazzák.

Tájékoztatási kötelezettség

A csődtörvény szerint az adós vezetője és a felszámoló a felszámolási eljárás alatt - kérésükre - 15 napon belül köteles tájékoztatni a hitelezői választmányt (választmány hiányában a hitelezői követelések legalább 10 százalékát képviselő hitelezők csoportját) az adós vagyoni és pénzügyi helyzetéről. E rendelkezés értelmében a felszámoló a hitelezői választmány (vagy a hitelezők 10 százalékának) erre irányuló kérelme alapján köteles, egyes hitelezők ilyen irányú követelése alapján azonban nem köteles tájékoztatást adni az adós vagyoni helyzetéről.

A kötelezettség terjedelme

Az egyes hitelezők tájékoztatását a közbenső mérleg biztosítja. Ami a tájékoztatási kötelezettség terjedelmét illeti, a Legfelsőbb Bíróság álláspontja szerint a csődtörvény általános rendelkezései között elhelyezett tájékoztatási kötelezettség az adós adott időpontban fennálló általános gazdasági és pénzügyi helyzetére vonatkozik. Nem jelenti azonban azt, hogy a felszámoló köteles lenne tájékoztatást nyújtani a hitelezői választmány részére minden egyes konkrét intézkedéséről, amely az adós gazdasági és pénzügyi helyzetére kihatással van. Nem minősül jogszabálysértőnek, a hitelezői választmány szempontjából pedig nem minősíthető a hitelezők jogos érdekét sértő felszámolói intézkedésnek vagy mulasztásnak, ha a felszámoló megtagadja, hogy minden egyes, általa megkötött szerződésről, az adós igényének érvényesítése körében a bírósághoz benyújtott minden egyes keresetlevélről, fizetési meghagyásról tájékoztatást adjon. Az adós gazdálkodó szervezet vagyoni helyzetét a felszámoló által kötött szerződések tárgya és ellenértéke érinti, ezért az általa kötött szerződések körében erre terjed ki a tájékoztatási kötelezettsége.

A hitelezői igények nyilvántartásba vétele

A határidőben bejelentett követelések nyilvántartása

A felszámoló külön nyilvántartásba veszi a 40 napon belül bejelentett követeléseket, és az e határidőn túl, de 1 éven belül bejelentett követeléseket. A követelések nyilvántartásba vételének feltétele (kivéve az adóhatóság által érvényesített, az államháztartás valamely alrendszerét megillető követeléseket, valamint a felszámolási költségeket és a tartási és járadék jellegű, valamint az ez utóbbiakkal egy sorban kielégítendő követeléseket), hogy a hitelező a követelése 1 százalékát, de legalább 1000 forintot és legfeljebb 100 000 forintot a bíróság Gazdasági Hivatala által kezelt elkülönített számlára - a bírósági ügyszámra hivatkozással - befizesse, és ezt a felszámolónak igazolja. A hitelezők által befizetett összeget mint hitelezői követelést az úgynevezett egyéb követelések (hatodik kielégítési csoport) közé kell besorolni. A hitelezői igény bejelentéséhez kapcsolódó regisztrációs díj befizetésének késedelméhez a csődtörvény nem fűz olyan jogkövetkezményt, hogy az egyébként határidőben bejelentett követelést a késedelem miatt határidőn túl érkezettként kell nyilvántartásba venni.

Az egy éven belüli követelések nyilvántartása

Az adóssal szemben fennálló olyan követeléseket, amelyeket a felszámolás közzétételétől számított 40 napon túl, de 1 éven belül jelentettek be, a felszámoló a fentiek szerint nyilvántartásba veszi. Ezek a követelések azonban csak akkor elégíthetők ki, ha a 40 napon belül bejelentett valamennyi tartozás kiegyenlítése után van rá vagyoni fedezet. Több késedelmesen bejelentkező hitelező között a kielégítési sorrend általános szabályai az irányadók. Az egyéves határidő jogvesztő.

A felszámolás alatt keletkezett követelések

A felszámolás alatt keletkezett (és felszámolási költségnek nem minősülő) követelések tekintetében - ha a felszámolási zárómérleget még nem nyújtották be - a hitelezői igényt a követelés esedékessé válásától számított 40 napon belül kell a felszámolónak bejelenteni, aki a követelést akként veszi nyilvántartásba, mintha azokat is a felszámolás közzétételétől számított 40 napon belül jelentették volna be. A 40 nap elteltével, de 1 éven belül - legalább a felszámolási zárómérleg benyújtásáig - bejelentett igények a nyilvántartásba vétel és a kielégítés tekintetében a felszámolás közzétételétől számított 40 napon túl, de 1 éven belül bejelentett igények jogi sorsát osztják, azaz azok kielégítésére csak akkor van lehetőség, ha azokra a 40 napon belül bejelentett tartozások kiegyenlítése után is marad vagyoni fedezet. Az egyéves határidő elmulasztása jogvesztéssel jár.

A nyilvántartásba vétel alapelvei

A felszámoló a hitelezői igény nyilvántartásba vételével kapcsolatos intézkedéseit a csődtörvény alapján reá irányadó, az adott helyzetben általában elvárható gondossággal köteles megtenni.

Kötelező felülvizsgálat

A felszámoló a fent említett követeléseket a bejelentési határnapot követő 45 napon belül köteles felülvizsgálni, az érdekeltekkel egyeztetni és a vitathatónak minősített igényeket elbírálás végett 15 napon belül a felszámolást elrendelő bíróságnak megküldeni, e felülvizsgálat eredményeit pedig a közbenső mérlegbe építeni.

Mérlegelési jog

A csődtörvény fentiekben említett rendelkezése rávilágít arra, hogy a felszámolónak a hitelezői igények nyilvántartásba vételével kapcsolatban széles körű mérlegelési jogosultsága van. Nem feltétlenül jogszabálysértő, ha a felszámoló egyes hitelezői igényeket elutasít. A felszámoló kizárólagos döntési jogkörébe tartozik ugyanis annak elbírálása, hogy a hozzá benyújtott valamely hitelezői igényt nyilvántartásba veszi-e, avagy elutasítja, és csak az általa vitatottnak minősített igényre vonatkozóan terheli az a kötelezettség, hogy azt elbírálás végett 15 napon belül a felszámolást elrendelő bíróságnak megküldje. Az adott helyzetben elvárható gondossági kötelezettség azonban azt jelenti, hogy a felszámoló e körben is kártérítési felelősséggel tartozik.

A hitelezői igények besorolása

A hitelezői igények mikénti besorolását a csődtörvényben meghatározott kielégítési sorrend figyelembevételével kell elvégezni, megállapítva, hogy az adott igény melyik kielégítési csoportba tartozik (a kielégítés sorrendjét később, a hitelezői igények kielégítésénél részletezzük).

Érthető az a hitelezői törekvés, hogy a felszámoló az igényt a minél előnyösebb kielégítést biztosító csoportba sorolja be, hiszen a legtöbb felszámolásban még az első csoportokba sorolt igények kielégítésére sem feltétlenül jut fedezet. Ezért a felszámoló besorolása kifogással támadható. A kifogás azonban csak akkor lehet eredményes, ha a besorolás téves jogértelmezésen alapult. Sajnálatos módon előfordulhat, hogy a bíróság maga is tévesen értelmezi a jogot. A kifogás tárgyában hozott bírósági határozat azonban akkor is köti a felszámolót, ha az a bíróság téves jogértelmezésén alapul. Amint azt a Legfelsőbb Bíróság kimondta: a felszámoló jogszabálysértő, de a bíróság végzésével megerősített intézkedése nem szolgálhat kártérítés alapjául a felszámolóval szemben. (A magunk részéről azonban ebben az esetben a bíróság kártérítési felelősségét vetjük fel.)

A csődtörvény különbséget tesz a tartozások között aszerint, hogy azok a felszámolás kezdő időpontja előtt már lejártak, és ennélfogva esedékesek voltak, vagy pedig, hogy azokat a felszámolás kezdő időpontja tette lejárttá.

A késedelmi kamatok besorolása

A késedelmi kamatok besorolása körében a hatályos szabályozás szerint a késedelmi kamat - függetlenül attól, hogy a főkövetelés mikor vált esedékessé - az utolsó (hetedik) csoportban elégíthető ki. A csődtörvény 1997. évi módosítását megelőzően indult felszámolási ügyekben azonban csak a felszámolás kezdő időpontját követően esedékessé vált tartozások késedelmi kamata tartozik a hetedik csoportba a kielégítési sorrendbe való besorolás tekintetében, a felszámolás kezdő időpontját megelőzően lejárt tartozások késedelmi kamata osztja a tőke jogi sorsát (azaz valamelyik korábbi csoportban kerül kielégítésre). A szerződéses kamatot mindig a tőketartozással azonos csoportban kell kielégíteni.

A társadalombiztosítási tartozások besorolása

A társadalombiztosítási tartozások esetében arra is rá kell mutatni, hogy a társadalombiztosítási jogszabályok szerint e tartozások körébe a késedelmi pótlék és rendbírság is beletartozik, ezért mindezt az ötödik csoportban kell kielégíteni, szemben az adóval, amelynek esetében az adó, valamint az adóhatósághoz fizetendő pótlék és bírság elkülönül, és utóbbiakat a hetedik csoportban kell kielégíteni.

Szerződések felmondása, megtámadása

A felszámoló az adós által korábban kötött szerződések áttekintése során maga dönti el, hogy melyeket mond fel, illetve teljesít az adós tevékenységének tovább folytatása keretében. A felszámoló jogosult az adós által kötött szerződéseket - egyes kivételektől eltekintve, mint például lakásbérleti szerződés, munkaszerződések, kollektív szerződés - azonnali hatállyal felmondani.

Ha a felek egyike sem teljesített szolgáltatást, a felszámoló a szerződéstől elállhat. A másik felet ennek folytán megillető követelés az elállás vagy a felmondás közlésétől számított 40 napon belül a felszámolóhoz szóló bejelentéssel érvényesíthető. A felszámoló e tevékenysége körében egyebekben a polgári jog szabályai szerint jár el, ami azt jelenti, hogy a csődtörvény említett rendelkezésén túlmenően mindazokkal a jogosítványokkal rendelkezik, amelyekkel az adós rendelkezne, ha nem állna felszámolás alatt. Azaz, a felszámoló a szerződéseket rendes vagy rendkívüli felmondással a Ptk. szabályai szerint szüntetheti meg (például az adós gazdálkodó szervezet által bérbe adott helyiségre vonatkozó bérleti szerződést a bérfizetés elmulasztása esetén - a bérbeadóra vonatkozó szabályok szerint - azonnali hatállyal jogosult felmondani).

A felszámoló a fentieken túl jogosult bármely szerződés Ptk. szabályai szerinti megtámadására, továbbá kérheti a szerződés semmisségének megállapítását is például a hitelezők kielégítésének meghiúsításával elkövetett csődbűntett vagy jó erkölcsbe ütköző szerződés esetén.

Speciális megtámadási jog

Az adós által kötött szerződések speciális megtámadási lehetőségét biztosítja a csődtörvény a felszámoló és a hitelező számára. A hitelező a felszámolást elrendelő végzés közzétételének időpontjától, a felszámoló pedig a felszámolás kezdő időpontjától számított 90 napon belül a bíróság előtt keresettel megtámadhatja az adósnak a felszámolási eljárás lefolytatására irányuló kérelem bíróságra érkezése napját megelőző egy éven belül és a beérkezés napját követően megkötött szerződését vagy más jognyilatkozatát, ha annak tárgya

- az adós vagyonából történő ingyenes elidegenítés, illetve

- a vagyont terhelő ingyenes kötelezettségvállalás, avagy

- a harmadik személy javára feltűnően aránytalan értékkülönbözettel megkötött visszterhes jogügylet, illetve

- egyéb, a hitelező vagy a hitelezők kijátszására szolgáló, az adós vagyonát csökkentő jogügylet.

Ha a 90 napos határidőn belül ilyen jogügylet jut a felszámoló tudomására (ide nem értve az "egyéb, a hitelező vagy a hitelezők kijátszására szolgáló, az adós vagyonát csökkentő" jogügyletet), úgy erről haladéktalanul köteles a hitelezői választmányt (ennek hiányában a hitelezőket) tájékoztatni, és a bizonyítékokat egyidejűleg részükre megküldeni. Az értesítés kézhezvételétől számított 15 napon belül a hitelező akkor is jogosult a szerződés megtámadására, ha a 90 napos határidő már eltelt, vagy abból 15 napnál kevesebb van hátra.

Követelések behajtása, az igények érvényesítése

A felszámoló az adós követeléseit esedékességkor behajtja, igényeit érvényesíti. A bírói gyakorlat szerint a felszámoló ebben a körben is széles mérlegelési jogosultsággal rendelkezik. Döntése során elsődlegesen nem az adós tulajdonosainak érdekeit, hanem a hitelezők érdekeit kell védenie. Az adós gazdasági-pénzügyi helyzetének mérlegelése alapján önállóan jogosult annak eldöntésére, hogy a hitelezői érdekek védelmében a tevékenységet milyen körben, illetve milyen mértékben folytatja, igényeit mennyiben érvényesíti. Kérdéses lehet, hogy vajon a felszámoló köteles-e az adós minden követelésének érvényesítését megkísérelni, avagy dönthet úgy is, hogy egyeseket "veszni hagy". Mivel a felszámolónak egyfelől mindent meg kell tennie az adós vagyonának megőrzéséért, sőt lehetőleg még gyarapításáért is, másfelől tevékenységéért, mulasztásáért kárfelelősség terheli, álláspontunk szerint a felszámolónak a "költség-haszon" elve alapján kell eljárnia, mérlegelése során tehát juthat arra a következtetésre, hogy egyes eljárásokat nem kezdeményez. A bírói gyakorlat szerint a felszámolónak azt a döntését, amellyel valamilyen igényt nem érvényesít, pert nem indít, nem lehet jogszabálysértő intézkedésnek vagy mulasztásnak minősíteni, hiszen a felszámoló nem kötelezhető eljárás megindítására. Esetleges mulasztása legfeljebb az ellene indított kártérítési perben értékelhető.

Kifogás a felszámoló eljárása ellen

A sérelmet szenvedett fél a felszámoló jogszabálysértő intézkedése vagy mulasztása ellen a tudomásszerzéstől számított 8 napon belül a felszámolást elrendelő bíróságnál kifogással élhet. Az adós nevében a kifogást a legfőbb szerv képviselője nyújthatja be. A bíróság a kifogás felől soron kívül határoz. Amennyiben a kifogás elbírálása során a felek meghallgatása vagy egyéb bizonyítás felvétele szükséges, a kifogásolt intézkedés felfüggesztését rendeli el. Ha a bíróság a kifogást megalapozottnak találja, a felszámoló intézkedését megsemmisíti, és az eredeti állapotot helyreállítja, vagy a felszámoló részére új intézkedést ír elő, ellenkező esetben a kifogást elutasítja. A kifogásnak helyt adó végzés ellen a felszámoló, a kifogást elutasító végzés ellen pedig a kifogással élő a közléstől számított 15 napon belül fellebbezhet. * Ha a felszámoló nem tesz eleget a kifogásnak helyt adó jogerős bírói végzésnek, a bíróság új felszámolót jelölhet ki, és kötelezheti a felszámolót az ezzel járó költségek viselésére, valamint csökkentheti a díját. * A kifogás előterjesztésére nyitva álló 8 napos határidő nem jogvesztő, ezért elmulasztása esetén a Pp. szabályai szerint igazolási kérelem előterjesztésére van lehetőség. A kifogás előterjesztése esetén jól meg kell gondolni, mely felszámolói intézkedés milyen terjedelmű kifogásolását tartja szükségesnek az előterjesztő, mivel nincs jogszabályi lehetőség arra, hogy az elbírálás során új intézkedést is sérelmezzen, vagy hogy a fellebbezési eljárás során új kifogást vagy olyan kifogást terjesszen elő, amelytől az elsőfokú eljárás során elállt. * A kifogással támadható "felszámolói intézkedés" mibenlétére a csődtörvény nem ad fogalmi meghatározást. Általában elmondható, hogy a kifogás előterjesztésének joga az intézkedés megtételéhez vagy annak elmulasztásához kötődik, míg az intézkedés érdemével kapcsolatban már figyelemmel kell lenni arra, vajon azzal kapcsolatban a csődtörvény nem más jogosítványt biztosít-e. Így például kifogás terjeszthető elő, ha a felszámoló nem készíti el a közbenső mérleget, a közbenső mérleg tartalma azonban még abban az esetben sem támadható kifogással, ha a közbenső mérleg annak tartalmi hiányosságai miatt nem hagyható jóvá. A közbenső mérleggel kapcsolatban a csődtörvény a hitelezők számára az észrevételezés jogát biztosítja. Nem terjeszthető elő kifogás például akkor sem, ha a felszámoló a vagyon értékesítése során az elővásárlással kapcsolatos szabályokat megszegi, mert erre az esetre a csődtörvény a 30 napos jogvesztő határidőn belüli keresetindítás lehetőségét biztosítja a sérelmet szenvedett jogosultnak. * Az elhatárolás nem mindig ilyen egyszerű. Így például lényeges eljárási szabályt sért a felszámoló, ha az általa vitathatónak ítélt hitelezői igényt - az érdekelttel való egyeztetést követően - nem küldi meg elbírálás végett a felszámolást elrendelő bíróságnak. A megküldés elmulasztása miatt bejelentett kifogást a bíróság az erre vonatkozó szabályok szerint bírálja el. Ha a felszámoló a hitelezői igény nyilvántartásba vételét elutasítja, és a hitelező az igény elismerését, valamint nyilvántartásba vételét kéri, és ezt kifogás keretében teszi, a bíróság valójában nem a felszámoló igényt elutasító lépésének jogosságát vizsgálja, hanem érdemben bírálja el, vajon a hitelezőnek az adóssal szembeni igénye jogos-e, és e vizsgálat eredménye szerint rendelkezik.

Előszerződés a felszámolásban

Kérdés, hogy vajon köteles-e a felszámoló az adós által még a felszámolás elrendelése előtt megkötött előszerződés alapján megkötni a szerződést. A válasz egyértelműen nem: az adós gazdálkodó szervezet által a felszámolás elrendelése előtt kötött előszerződés esetén a felszámoló jogosult a szerződés megkötését megtagadni. Ennek oka a Ptk.-nak abban a rendelkezésében keresendő, amelynek alapján a szerződés megkötését bármelyik fél megtagadhatja, ha bizonyítja, hogy az előszerződés létrejötte után beállott körülmény folytán a szerződés teljesítésére nem képes, vagy ha e körülmény alapján a szerződés megkötése után elállásnak vagy felmondásnak lenne helye. A felszámoló felmondási (elállási) jogát pedig maga a csődtörvény biztosítja.

Az adós vagyonának értékesítése

A felszámoló feladata - egyebek mellett - az adós vagyonának értékesítése. A felszámoló a vagyont a kedvezőbb értékesítés érdekében kft., rt. vagy szövetkezet részére nem pénzbeli betétként (hozzájárulásként) rendelkezésre bocsáthatja. Ennek feltétele azonban a hitelezőknek az úgynevezett kényszeregyezség (amelyről később szólunk) esetében megkívánt arányú egyetértése (vagyis, hogy ahhoz az egyezség megkötésére jogosult hitelezők legalább fele a felszámolási költségeket tartalmazó, valamint a tartási követeléseket tartalmazó csoporton kívüli minden csoportban hozzájáruljon, feltéve hogy követelésük a jogosultak összes követelésének a kétharmad részét kiteszi). Ilyenkor az adósnak a másik gazdasági társaságban a rendelkezésre bocsátással keletkezett üzletrészét értékesítik.

A felszámoló az adós vagyontárgyait nyilvánosan értékesíti a forgalomban elérhető legmagasabb áron. A felszámoló az értékesítést pályázat vagy árverés keretében végzi. Az említett eljárások alkalmazásától csak akkor tekinthet el, ha ehhez a választmány hozzájárul, vagy ha a várható bevételek nem fedezik az értékesítés költségeit, illetve ha a várható bevételek és az értékesítés előre látható költségei közötti különbség kevesebb, mint 100 000 forint. Ebben az esetben a felszámoló az értékesítés egyéb nyilvános formáját is alkalmazhatja a kedvezőbb eredmény elérése érdekében.

Az értékesítés megkezdésének határideje

Az értékesítést - ha a választmány ettől eltérően nem rendelkezik - a felszámolás közzétételének időpontjától számított 120 napon belül kell megkezdeni.

A vagyonszerzésből kizárt személyi kör

Az értékesítés pártatlan, egyedül a hitelezők érdekeit szem előtt tartó lefolytatásához fűződő fontos garanciális szabály, hogy az értékesítés során a felszámoló, annak tulajdonosa (tagja, részvényese, létesítője), illetve annak vezető tisztségviselője, valamint ezeknek a Ptk. szerinti közeli hozzátartozója tulajdonjogot vagy más vagyoni értékű jogot nem szerezhet.

A beszámítás tilalma

A beszámításra vonatkozó szabályok kijátszását hivatott megakadályozni az a rendelkezés, amely szerint a tulajdonjogot vagy más vagyoni értékű jogot szerző fél a nyilvános értékesítésen az adóssal szemben beszámítással nem élhet.

Megtámadás az értékesítés szabálytalansága miatt

Ha a felszámoló a vagyontárgy értékesítése során a csődtörvényben foglalt, az értékesítés formáira és a közjegyző igénybevételére vonatkozó rendelkezéseknek nem tesz eleget, az érdekelt fél az értékesítéstől számított 30 napon belül az értékesítés - így különösen a pályázat, árverés - eredményeként megkötött adásvételi szerződést a bíróságnál keresettel megtámadhatja. A határidő elmulasztása jogvesztéssel jár. Ugyanígy, ha a felszámoló a vagyontárgy értékesítése során az elővásárlási jog figyelembevételére vonatkozó kötelezettségének nem tesz eleget, az elővásárlásra jogosult a már említett 30 napos jogvesztő határidő alatt keresetével a bírósághoz fordulhat.

Az értékesítésből befolyt bevétel felhasználása

A felszámoló a zálogtárgy, illetve az óvadékul szolgáló vagyontárgy értékesítése során befolyt és az értékesítés költségeivel csökkentett vételár 50 százalékát kizárólag az értékesített zálogtárgyat terhelő zálogjoggal (óvadékul szolgáló vagyontárggyal) biztosított követelések kielégítésére fordítja a biztosított követelés erejéig (több jogosult esetén a Ptk.-ban meghatározott sorrend figyelembevételével, amely szerint a zálogjogok keletkezésének sorrendje irányadó), ha

- a zálogjog (óvadék) a felszámolási eljárás megindításának időpontja előtt legalább egy évvel keletkezett, és az erre irányuló szerződés tekintetében egyébként a fedezet elvonásának rosszhiszeműségét, illetve ingyenességét a Ptk. rendelkezése alapján nem kell vélelmezni amiatt, hogy a jogügyletet hozzátartozóval vagy összefonódásban levő gazdálkodó szervezettel kötötték, vagy az a gazdálkodó szervezet tagjával vagy vezető tisztségviselőjével, illetve annak hozzátartozójával jött létre;

- a jogügyletet egymással közvetlen vagy közvetett összefonódásban nem álló, de azonos személy vagy gazdálkodó szervezet befolyása alatt működő gazdálkodó szervezetek kötötték.

Az itt ismertetettek szerinti követelések kiegyenlítetlenül maradt részének kielégítése, valamint a vételár fennmaradó legalább 50 százalékának felosztása tekintetében a felszámolás körébe tartozó vagyonból történő kielégítés szabályai az irányadók.

Elővásárlási jog

Szólnunk kell az elővásárlási jogról is, amely a ma hatályos szabályozás szerint - a csődtörvény erejénél fogva - természetvédelmi oltalom alatt álló területek és műemlékek értékesítése esetén érvényesül és az illetékes minisztériumot illeti meg. Egyebekben az elővásárlási jogosultságra a Ptk. szabályai, esetleg más jogszabály (például a földtörvény szerinti, termőföldre szóló elővásárlási jog, a gazdasági társaságokról szóló törvény szerint a kft. üzletrészével összefüggő elővásárlási jog stb.) irányadóak. Az 1997. évi módosítással hatályát vesztette a csődtörvénynek az a rendelkezése, amely szerint a hitelezőket elővásárlási jog illette az adós vagyonának értékesítése esetén.

Pályázati és árverési rend

A felszámoló a nyilvános pályázati felhívást a Cégközlönyben teszi közzé, a pályázatok benyújtására megállapított kezdő időpontot legalább 15 nappal megelőzően. * A felszámoló az ajánlatok felbontását közjegyző jelenlétében köteles lefolytatni. A közjegyző az eljárásról jegyzőkönyvet készít. * A felszámoló a pályázat értékelését és annak eredményét jegyzőkönyvbe foglalja, amelyet megküld a választmánynak, azt azonban bármely hitelező megtekintheti. A felszámoló a pályázatot megfelelő ajánlat hiányában eredménytelennek nyilváníthatja, és új pályázatot írhat ki. Ha több megfelelő, azonos tartalmú, a vételár vonatkozásában legfeljebb 10 százalékkal eltérő pályázat érkezik, a felszámoló köteles a pályázók között nyilvános ártárgyalást tartani, melynek feltételeit az ártárgyalás megkezdését megelőzően a felekkel közölnie kell. * Az árverést a felszámoló árverési hirdetménnyel tűzi ki, amelyet az árverést megelőzően legalább 15 nappal a Cégközlönyben közzétesz. Ha az árverésen a felajánlott vételár nem éri el a becsértéket, a felszámoló újabb árverés tartásáról határozhat, vagy a vételárat legfeljebb a becsérték feléig leszállíthatja. Ha ezen az áron sem érkezik ajánlat, a felszámoló az árverést sikertelennek nyilvánítja. Ingatlanra az árverezhet, aki előlegként az ingatlan becsértékének 5 százalékát a felszámolónál legkésőbb az árverés megkezdése előtt letétbe helyezi. * A vevő köteles a teljes vételárat az árverési hirdetményben közzétett feltételek szerint az adós számlájára befizetni. Ha ezt a vevő elmulasztja, az előleget elveszti. * Az ingatlan árverésen történő értékesítése nem érinti harmadik személynek az árverés időpontjában az ingatlanra bejegyzett és az ingatlan-nyilvántartáson kívül fennálló jogait (kivétel ez alól a visszavásárlási és vételi jog, valamint a zálogjog, mert ezek a vagyontárgy értékesítésével megszűnnek). * Ingóság árverezése esetén a legtöbbet ajánló köteles a vételárat azonnal kifizetni. Ha a vevő a vételárat nem fizeti ki, az ingóságot tovább kell árverezni, kivéve ha a vételár az 1 millió forintot meghaladja. Ebben az esetben a felszámoló a kifizetésre legfeljebb 60 napos határidőt állapíthat meg. A fizetést elmulasztó vevő nem vehet részt a vagyontárgy további vagy újabb árverezésében. A felszámoló az árverést közjegyző jelenlétében köteles lefolytatni. A közjegyző az árverésen jegyzőkönyvet készít, amelyről az árverési vevőknek másolatot kell adni. Az elővásárlásra jogosult e jogát a nyilvános értékesítésen gyakorolhatja oly módon, hogy a véglegesen kialakult vételár ismeretében nyilatkozik a vételi szándékáról

Figyelem! Kérjük az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2002. november 1.) vegye figyelembe!

Nyomtatás Főoldalra Nyomtatás Nyomtatás A lap tetejére A lap tetejére