A felszámolás kezdeményezése

Figyelem! Kérjük az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2002. november 1.) vegye figyelembe!

Megjelent a Cégvezetés (archív) 55. számában (2002. november 1.)
Szöveg nagyítása Szöveg kicsinyítése Nyomtatás

A csődtörvény szerint a felszámolási eljárás az adós fizetésképtelensége esetén folytatható le, az adós, a hitelező vagy a végelszámoló kérelmére, vagy a cégbíróság értesítése alapján, ha a cégbíróság a céget megszűntnek nyilvánította. A csődtörvény pontatlanul fogalmaz, hiszen az, hogy az adós fizetésképtelen-e, éppen a felszámolási eljárás keretében vizsgálandó. A fizetésképtelenség tehát nem az eljárás lefolytatásának, hanem a felszámolás elrendelésének feltétele. Az eljárásra a megyei (fővárosi) bíróságnak van hatásköre.

Eljárás az adós kérelme alapján

Az eljárás kezdeményezéséhez a gazdasági társaság legfőbb szervének (például taggyűlés, közgyűlés) egyetértése szükséges.

Az adós részéről az eljárás kezdeményezésére az adós vezetője jogosult, aki(k) kkt.-nél és bt.-nél az üzletvezetésre és képviseletre jogosult tag(ok), egyesülésnél, közös vállalatnál az igazgató, kft.-nél az ügyvezető(k), rt.-nél az igazgatóság vagy az alapszabályban az ügyvezetésre feljogosított személy(ek). Ha az adós végelszámolás alatt áll, nevében a végelszámoló jogosult az eljárás kezdeményezésére.

A kérelem mellékletei, tartalma

A kérelemhez a legfőbb szerv előzetes egyetértésének megadását bizonyító okiratot, három hónapnál nem régebbi mérleget (egyszerűsített mérleget) és az adós adószámát, valamint a hitelezők névsorát, a hitelek összegét és lejáratok időpontját, illetve a Cégközlönyben való közzétételért járó költségtérítés befizetését igazoló okiratot mellékelni kell. Az adósnak nyilatkoznia kell arról is, hogy a kérelem benyújtását megelőző két éven belül részesült-e fizetési haladékban. Az adósnak a kérelemben be kell jelentenie a számláit vezető valamennyi pénzintézet nevét és az ott vezetett számlák számát (ideértve a kérelem benyújtását követően nyitott számlák számát is). Ha a felszámolási eljárás lefolytatását maga az adós kéri, a bíróság hiánypótlás nélkül csak akkor utasíthatja el a felszámolási eljárás megindítására irányuló kérelmet, ha a kérelem benyújtásakor hiányzik a legfőbb szerv előzetes egyetértése. Egyéb hiányosságok csak a hiánypótlásra felhívás és a jogkövetkezményekre történt figyelmeztetés után vezethetnek a kérelem érdemi vizsgálat nélküli elutasítására.

Tájékoztatási kötelezettség

A kérelem benyújtásáról a munkavállalókat, a Munka Törvénykönyvében meghatározott szakszervezeteket, valamint az üzemi tanácsot (üzemi megbízottat) tájékoztatni kell.

Előfordulhat, hogy az adós gazdasági társaság tagja nem ért egyet az adós (vagy hitelező) által benyújtott, felszámolásra irányuló kérelemmel, illetve az annak alapján hozott, a felszámolást elrendelő határozattal. A felszámolására irányuló eljárásban hozott határozattal szemben a gazdasági társaság tagja - ebben a minőségében - nem jogosult fellebbezéssel élni, hiszen a felszámolási eljárásban az adós és a hitelező a fél, a Pp. szerint pedig az is, akire a határozat rendelkezést tartalmaz, az adós gazdasági társaság tagja pedig nem tartozik az említettek közé.

Illeték és közzétételi költségtérítés a felszámolási eljárásban

Az eljárás kérelmezésével egyidejűleg illetéket kell leróni, és az eljárás során a bíróság által a Cégközlönyben közzéteendő valamennyi közleményért egyszeri költségtérítést is kell fizetni. A csődtörvényben meghatározott gazdálkodó szervezetek közül a jogi személyiséggel rendelkező gazdálkodó szervezetek felszámolási eljárásának illetéke 40 000 forint, a jogi személyiséggel nem rendelkező gazdálkodó szervezet esetében pedig a felszámolási eljárás illetéke 15 000 forint. A költségtérítés ugyancsak 15 000 forint. A felszámolási eljárásban hozott végzés elleni fellebbezés illetéke 5000 forint, míg a felülvizsgálati eljárás illetéke 6000 forint. * Ha a kérelmező a felszámolási eljárást elrendelő végzés Cégközlönyben való közzétételének költségtérítését a bíróság hiánypótlásra való felhívása ellenére nem fizeti meg, a felszámolási eljárás lefolytatása iránti kérelem érdemi vizsgálat nélküli elutasításának van helye. A Pp. szabályaira tekintettel az illeték vonatkozásában a költségmentesség szabályai alkalmazhatók, a költségtérítés alól azonban - mivel az nem illeték - mentesítésnek nincs helye. * Ha az adós a felszámolási eljárás során - a hitelező kérelmének észrevételezés céljából történt kézhezvételét követően - fizetési kötelezettségének haladéktalanul eleget tesz is, az illetéket mint perköltséget viselnie kell, de helye van mérsékelt összegű illeték megállapításának, mivel az adós e jogcselekményét a bíróság a Pp. szabályaira figyelemmel úgy tekinti, mintha egy peres eljárásban a kötelezett fizetési kötelezettségét az első tárgyaláson vagy az előtt elismerte és teljesítette volna. A mérsékelt illeték összege az illeték összegének 10 százaléka. * A jogalkotó figyelemmel volt arra is, hogy az adós vagyona a hitelezők rovására még a közhatalmi jogosítványt gyakorló állam javára se csökkenjen, ezért a felszámoló által indított bírósági eljárásokban a felszámolót - az adós jövedelmi és vagyoni viszonyaira tekintet nélkül -illetékfeljegyzési jog illeti meg.

Eljárás a hitelező kérelmére

A kérelem tartalma, mellékletei

Ha a hitelező kezdeményezi az eljárást, a felszámolási eljárás lefolytatása iránti kérelméhez csatolnia kell az eljáró bíróság illetékességének megállapításához szükséges iratokat, így az adós 30 napnál nem régebbi cégmásolatát, illetőleg cégkivonatát.

A hitelező a kérelemben köteles megnevezni az adós tartozásának jogcímét, a lejárat (esedékesség) időpontját és annak rövid ismertetését, hogy az adóst miért tartja fizetésképtelennek.

A kérelem minimális tartalma

A kérelemben foglaltak bizonyítására a szükséges iratokat csatolni kell. Ebben a körben - a csődtörvény részletesebb rendelkezése hiányában - kérdéses, vajon milyen mélységig kell vázolni az adós fizetésképtelenségének hitelező szerint releváns okait. Mivel a hitelező érdekét az szolgálja, hogy az adós fizetésképtelenségének ténye minél rövidebb idő alatt megállapítható legyen, és azt az adósnak a legkevésbé se legyen módja vitatni, a követelés pontos természete és összegszerű megjelölése, ennek okiratokkal való alátámasztása, a követelés fennállásának, esedékességének, lejárt voltának igazolása, a kamatkövetelés kezdő időpontjának, a kamat mértékének és a kamatszámítás módjának feltüntetése mindenképpen tanácsos.

Bonyolultabb jogviszony esetén célszerű annak minden lényeges vonatkozását körülírni és részleteiben dokumentálni. A bizonyítás megkönnyítése érdekében célszerű kimutatást csatolni a részteljesítésekről. Meg kell jelölni a fizetésképtelenség csődtörvényben felsorolt okai közül azt, amelyre a hitelező a kérelmet alapítja, hiszen a bíróság ebben a körben fog vizsgálódni. A Pp. szabályaira is tekintettel úgy véljük, nem kizárt az eljárás során más fizetésképtelenségi okra áttérni, az azzal öszszefüggő bizonyítékokat azonban csatolni kell.

A fizetésképtelenséget igazoló okiratok

Ha a hitelező arra alapítja követelését, hogy az adós az általa nem vitatott követelést nem egyenlítette ki az esedékességtől számított 60 napon belül, a "nem vitatás" ténye csak úgy tűnik igazolhatónak, ha például a hitelező megelőzőleg fizetési felszólítást küld az adósnak, amelyre az adós a hitelező által megadott határidőn belül legalábbis nem reagált.

A tartozás elismert voltát a Ptk. szerinti írásban adott, a jogosult hitelezőhöz intézett, cégszerű aláírással ellátott tartozáselismerő nyilatkozattal lehet igazolni, amely tartalmazza a tartozás jogcímét, esedékességét. Ilyen okirat megléte esetén fizetési felszólítást már felesleges kiadni, ha a követelést az adós 60 nap elteltével sem egyenlítette ki. Mindazonáltal a fizetésképtelenség megállapításának szempontjából nem tekinthető elismertnek az adós olyan tartozása, amelyre vonatkozólag az adós ugyan tartozáselismerést jelentő nyilatkozatot tett, ám a hitelező követelését utóbb - még a felszámolás iránti kérelem benyújtása előtt - vitássá tette.

A végrehajtás eredménytelenségére alapított kérelmeknél nem elég csak a végrehajtható okirat benyújtása, hanem az eredménytelenséget is igazolni kell. Erre alkalmas lehet például a pénzintézet értesítése az azonnali beszedési megbízás teljesíthetetlenségéről, a foglalás eredménytelenségét igazoló jegyzőkönyv stb. Az adósok megnyugtatásául itt jegyezzük meg: ha az önadózó gazdálkodó szervezet az általa tett adóbevallásban rögzített adót 60 napon belül nem fizeti meg, az adóhatóságnak - mivel az adóbevallás végrehajtható okirat - először a végrehajtást kell megkísérelnie, és fizetésképtelenségi okként csak a végrehajtás eredménytelenségére hivatkozhat.

Ha a kérelem a csődeljárásban kötött egyezség szerinti fizetési kötelezettség nemteljesítésén alapul, az egyezséget tartalmazó okiratot kell benyújtani, és igazolni, hogy az egyezségben foglalt határidőt az adós elmulasztotta.

A kérelem érdemi vizsgálat nélküli elutasítása

A bíróság a kérelmet érdemi vizsgálat nélkül elutasítja, ha azt nem az arra jogosult terjesztette elő, azt a csődeljárásban a moratórium időszakában terjesztették elő, a hiánypótlásra visszaadott kérelmet a kérelmező 8 napon belül nem, vagy ismét olyan hiányosan adta be, hogy amiatt az nem bírálható el, vagy ha az adós nyújtja be a kérelmet, és a legfőbb szerv egyetértése hiányzik. * Amennyiben a kérelmet a bíróság érdemi vizsgálat nélkül elutasítja, az feltétel nélküli illetékmentességet eredményez a hitelező számára. Ha a kérelem érdemi vizsgálat nélküli vagy hiánypótlás nem teljesítése miatti elutasításának hiányában az adóst értesítik a következőkben ismertetendők szerint, ezt követően már a fizetésképtelenség vizsgálata következik. Ha ennek során kiderül, hogy az adós nem fizetésképtelen, a bíróság az eljárást megszünteti. Ebben az esetben azonban illetékmentességre már csak a költségmentesség szabályai szerint van lehetőség, e nélkül legfeljebb az illeték mérséklése lehetséges, vagy meg kell fizetni a teljes illetéket

Figyelem! Kérjük az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2002. november 1.) vegye figyelembe!

Nyomtatás Főoldalra Nyomtatás Nyomtatás A lap tetejére A lap tetejére