A felszámolás elrendelésének joghatásai

Figyelem! Kérjük az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2002. november 1.) vegye figyelembe!

Megjelent a Cégvezetés (archív) 55. számában (2002. november 1.)
Szöveg nagyítása Szöveg kicsinyítése Nyomtatás

A bíróság felszámolást elrendelő végzése három fontos rendelkezést tartalmaz: megállapítja az adós fizetésképtelenségét, elrendeli az adós felszámolását, és kijelöli a felszámolót (amely - ha megelőzőleg csődeljárás volt folyamatban - az abban eljárt vagyonfelügyelő is lehet).

Ha az adós felszámolását elrendelő végzés jogerőre emelkedett, a bíróság elrendeli a végzésnek a Cégközlönyben való közzétételét. A közzétételnek a hitelezők szempontjából leglényegesebb tartalmi eleme a hitelezőknek szóló felhívás arra, hogy ismert követeléseiket a felszámolást elrendelő végzés közzétételétől számított 40 napon belül jelentsék be a felszámolónak.

A felszámolás elrendeléséről a bíróság értesíti azt a cégbíróságot, ahol az adós gazdálkodó szervezetet a cégjegyzékbe bejegyezték, az illetékes adó- és vámhatóságot, illetékhivatalt, valamint a nyugdíj-biztosítási önkormányzat és az egészségbiztosítási önkormányzat igazgatási szervét, a területileg illetékes állami munkaerő-piaci szervet, az illetékes környezetvédelmi és a munkavédelmi felügyelőséget, a bíróság Gazdasági Hivatalát, az adós székhelye szerint illetékes levéltárat, az adós bankszámláit vezető valamennyi pénzintézetet és a területileg illetékes földhivatalt. E szervek értesítése tehát nem az adós kötelezettsége.

Nyilatkozattételi jog

A felszámolás kezdő időpontjában megszűnnek a tulajdonosnak a gazdálkodó szervezettel kapcsolatos külön jogszabályokban meghatározott jogai. A felszámolás kezdő időpontjától a gazdálkodó szervezet vagyonával kapcsolatos jognyilatkozatot csak a felszámoló tehet. Vonatkozik ez a már folyamatban lévő perekre is: a felszámolás kezdő időpontjától az adós gazdálkodó szervezet által érvényesített követeléssel kapcsolatos jognyilatkozat bármely, már folyamatban levő perben is csak a felszámolótól származhat. Mivel a felszámolói nyilatkozattétel kizárólagossága csak az adós vagyonára vonatkozik, a felszámolás kezdő időpontjában nem szűnik meg az adós legfőbb szervének és vezetőjének valamennyi jogosítványa.

A társaság legfőbb szervének jogosítványai

A felszámolás alatt álló gazdálkodó szervezet taggyűlése (közgyűlése) korlátozott hatáskörrel ugyan, de tovább működik, így az adós státusával (például új vezető választása) kapcsolatban továbbra is döntési joggal rendelkezik. A felszámolási eljárásban kötendő egyezség kérdésében az adós legfőbb szerve dönt, az adós képviselője jogosult az ezzel kapcsolatos jognyilatkozat megtételére. Az adós a felszámoló intézkedése ellen kifogással élhet. Az adós képviselőjének teljesítenie kell a csődtörvényben számára meghatározott kötelezettségeket. Lényeges azonban, hogy alkalmazni kell a gazdasági társaságokról szóló törvénynek azt a rendelkezését, amely szerint nem részesíthető díjazásban a vezető tisztségviselő a gazdasági társaság fizetésképtelenségének jogerős megállapítását követően a felszámolási eljárás tartama alatt.

Munkáltatói jogok gyakorlása

A felszámolás kezdő időpontjától - a jogszabályok, a kollektív szerződés és a belső szabályzatok és a munkaszerződések keretei között - a felszámoló gyakorolja a munkáltatói jogokat és teljesíti a kötelezettségeket.

Névhasználat

A felszámolás kezdő időpontjától az adós cég nevét a "felszámolás alatt", illetve "f. a." toldattal kiegészítve kell használni.

Folyamatban lévő végrehajtás

Az adós ellen a felszámolás kezdő időpontjában folyamatban lévő - a felszámolás körébe tartozó vagyonnal kapcsolatos - végrehajtási eljárásokat a végrehajtást foganatosító bíróságnak (hatóságnak) haladéktalanul meg kell szüntetnie, a lefoglalt vagyontárgyakat és a befolyt, de még ki nem fizetett pénzeszközöket pedig a felszámolónak kell átadnia. Az adós ingatlanán fennálló végrehajtási jog a felszámolás kezdő időpontjában megszűnik.

Felszámolás alatt álló cég elleni bírósági eljárások

A felszámolás kezdő időpontja előtt indult peres és nemperes eljárások a korábban eljáró bíróság előtt folytatódnak. Fontos tudni ugyanakkor, hogy a pénzkövetelés érvényesítése céljából a felszámolás kezdő időpontja előtt indított eljárás nem mentesíti a hitelezőt az igényének a felszámolóhoz történő bejelentése és a nyilvántartási díj megfizetése alól. A hitelező pervesztessége vagy részleges pervesztessége esetén a nyilvántartási díjat, illetőleg annak megfelelő részét - a hitelező kérelmére - 30 napon belül vissza kell fizetni.

Pénzkövetelések érvényesítése

A felszámolás kezdő időpontja után a gazdálkodó szervezet ellen a felszámolás körébe tartozó vagyonnal kapcsolatos pénzkövetelést csak a felszámolási eljárás keretében lehet érvényesíteni azzal, hogy a hitelező - az adós által indított perben - az adóssal szemben a felszámolás kezdő időpontjában fennálló követelését beszámítási kifogásként érvényesítheti, feltéve hogy a követelés jogosultja a felszámolás kezdő időpontjában is a hitelező volt.

A beszámítási jog gyakorlása

A hitelező által az adósi követeléssel szemben érvényesíthető beszámítással kapcsolatban el kell mondanunk, hogy az 1997-es módosítás előtti rendelkezések visszaélésre adtak alkalmat, amely abból adódott, hogy a kielégítési sorrend végén álló hitelezők alacsony áron eladhatták követeléseiket olyan személyeknek, akik a felszámolás alá vont gazdálkodó szervezetnek tartoztak. Az üzlet abban állt, hogy a hitelező a várható, rendszerint igen alacsony kielégítési aránynál valamivel magasabb összegben realizálta így a követelését, míg a felszámolás alatt álló gazdálkodó szervezet adósa a lényegesen olcsóbban, akár felénél is kevesebbért megvásárolt követeléseket 100 százalékon tudta beszámítani a felszámolás alá vonttal szemben. Ezzel a többi hitelezővel szemben mindketten előnyre tettek szert, amely által a többi hitelező kárt szenvedett. Ezért a módosítás következtében már csak azt a követelést lehet a felszámolás alatt álló gazdálkodó szervezet követelésével szemben beszámítani, amelyet a felszámoló elismertként nyilvántartásba vett, és amelynek tekintetében a felszámolás kezdő időpontját követően - vagy ha a követelés később vált esedékessé, az esedékessé válás időpontját követően - nem került sor engedményezésre.

Ingatlant terhelő jogok

Az adós ingatlanán és egyéb vagyontárgyain fennálló elidegenítési és terhelési tilalom a felszámolás kezdő időpontjában megszűnik. Ha az adós valamely kötelezettség biztosítására óvadékot nyújtott, a felszámolás közzétételekor az óvadékra vonatkozó megállapodás megszűnik, és az óvadék tárgyát képező vagyont a felszámoló részére ki kell adni (kivéve a külön jogszabályban meghatározott fizetési és értékpapír-elszámolási rendszerekben nyújtott óvadék esetében, amikor is a jogosult az óvadékból közvetlenül kielégítheti követelését, ezt követően köteles a fennmaradó összeget a felszámoló részére haladéktalanul átadni).

Tartozások a felszámolási eljárásban

A felszámolás kezdő időpontjában a gazdálkodó szervezet valamennyi tartozása lejárttá (esedékessé) válik. Ezek a tartozások azonban a felszámolási eljárás alatt növekednek, amennyiben a csődtörvény szerint a pénztartozások után az eredeti lejárati időig (amely a felszámolás kezdő időpontjánál későbbi időpont) szerződéses kamat, az eredeti lejárati időtől a kiegyenlítésig vagy legfeljebb a felszámolási zárómérleg elkészítésének időpontjáig pedig késedelmi kamat és késedelmi pótlék, továbbá pótlék és bírság jellegű követelés érvényesíthető.

A hitelezői igények bejelentése

Az igénybejelentés határideje a felszámolási eljárás megindításáról szóló végzés közzétételétől számított 40 nap. Mivel a felszámolás a hitelezői igények bejelentése szempontjából az erről szóló közleménynek a hivatalos lapban történő megjelenésével veszi kezdetét, a hitelezői igények bejelentésére nyitva álló 40 napos határidő is ettől a naptól - és nem a végzésnek a hitelező részére történt kézbesítése napjától - számítandó. Jó tudni, hogy ez a határidő nem jogvesztő. Ez azt jelenti, hogy amennyiben a felszámoló e határidő elmulasztása miatt az igényt elkésettnek tekinti, és a hitelező a felszámoló intézkedése ellen kifogással él a bíróságnál, a mulasztás miatt a Pp. szabályai szerint igazolási kérelmet lehet elterjeszteni. Amennyiben a bíróság a kérelemnek helyt ad, az azt eredményezi, hogy az igény határidőn belül bejelentettnek minősül (utalunk arra is, hogy a hitelezői igény bejelentéséhez kapcsolódó regisztrációs díj befizetésének késedelméhez a csődtörvény nem fűz olyan jogkövetkezményt, hogy az egyébként határidőben bejelentett követelést határidőn túl érkezettként kell nyilvántartásba venni). * Kérdéses lehet, hogy vajon annak a hitelezőnek is be kell-e jelentenie a közzétételt követő 40 napon belül az igényét, amely a felszámolási eljárást kezdeményezte. Van olyan bírói döntés, amely szerint nem: a felszámolási eljárást kezdeményező hitelező nem köteles az igényét a kirendelt felszámolónak ismételten bejelenteni és a bizonyító iratanyagot a részére ismételten átadni, mert ez a hitelező a felszámolási eljárásnak mindvégig - annak megindításától kezdve - alanya marad (mindazonáltal úgy véljük, hogy a regisztrációs díjat ennek a hitelezőnek is meg kell fizetnie). * Pozíciólezáró nettósítás * A csődtörvénybe új rendelkezést iktattak be a tőkepiaci törvényre tekintettel. E szerint, ha a hitelező és az adós között a felszámolás kezdő időpontját megelőzően úgynevezett pozíciólezáró nettósításra irányuló megállapodás jött létre, akkor a hitelezőnek a nettó követelést kell hitelezői igényként bejelentenie. Pozíciólezáró nettósításról akkor beszélünk, ha azonnali deviza- és értékpapírügyletből, származtatott ügyletből, repóra vagy fordított repóra, illetőleg értékpapír-kölcsönzésre irányuló megállapodásból vagy más hasonló pénzügyi ügyletből eredő tartozásoknak és követeléseknek az adott pénzügyi termék piacán elfogadott elszámolásaként egyetlen nettó tartozássá vagy követeléssé történő átalakításáról van szó, amelynek eredményeként a tartozás vagy a követelés kizárólag az ekként megállapított nettó összegre korlátozódik. (Repó- és fordított repóügylet minden olyan megállapodás, amely értékpapír tulajdonjogának átruházásáról rendelkezik a szerződéskötéssel egyidejűleg meghatározott vagy meghatározandó jövőbeli időpontban történő visszavásárlási kötelezettség mellett, meghatározott visszavásárlási áron.) A csődtörvény kifejezetten kimondja, hogy nem minősül a hitelezők kijátszására szolgáló, az adós vagyonát csökkentő jogügyletnek a pozíciólezáró nettósításra irányuló szerződés alapján történő nettósítás

Figyelem! Kérjük az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2002. november 1.) vegye figyelembe!

Nyomtatás Főoldalra Nyomtatás Nyomtatás A lap tetejére A lap tetejére