TÁMOGATÁSOK, KEDVEZMÉNYEK

Figyelem! Kérjük az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2002. október 1.) vegye figyelembe!

Megjelent a Cégvezetés (archív) 54. számában (2002. október 1.)
Szöveg nagyítása Szöveg kicsinyítése Nyomtatás
A kis- és középvállalkozások támogatásának általános szabályait, a támogatás irányait a kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról szóló 1999. évi XCV. törvény (Ttv.) tartalmazza. Emellett számos jogszabály rendelkezik valamilyen, a kisvállalkozások részére nyújtható segítségről, amelyek közül néhány, adózási területen adott kedvezményt emelünk ki, ismertetve az adóhatóság méltányossági jogkörének a vállalkozókra vonatkozó területeit is.

KISVÁLLALKOZÁSOKNAK

A támogatások általános szabályai

A Ttv. a kisvállalkozások támogatási formái között rendelkezik a kis- és középvállalkozói célelőirányzatról, az abból nyújtható támogatásokról, és érinti az egyéb támogatási módokat is. A kis- és középvállalkozói célelőirányzat biztosítja a kizárólag az említett vállalkozások fejlődését célzó támogatások finanszírozását. A célelőirányzat a Gazdasági Minisztérium rendelkezése alatt áll, és annak összegét évente a központi költségvetésben határozzák meg.

A támogatottak köre

A célelőirányzat terhére támogatásban részesíthetők a mikro-, a kis- és a középvállalkozások (azaz a kisvállalkozások), valamint a cikkünk következő részében bemutatott programok megvalósításában közreműködő szervezetek.

Támogatott programok

Támogatottak adott esetben azok a programok lehetnek, amelyek célja

- a vállalkozás indításához szükséges feltételek megteremtése;

- a vállalkozói ismeretek és az Európai Közösség előírásainak elsajátítása, valamint a vállalkozói kultúra fejlesztése, beleértve az ezzel kapcsolatos képzési programok szervezését és lebonyolítását, továbbá módszertani és oktatási anyagok készítését;

- a kis- és középvállalkozások vezetési színvonalának, gazdasági tevékenységének javulását szolgáló módszerek elsajátítása és elterjesztése;

- műszaki-gazdasági, üzleti, valamint az európai közösségi szabályokról, pályázatokról szóló információk nyújtása, a szolgáltatandó információk gyűjtése, kiértékelése és terjesztése;

- a technológia fejlesztése és a termékek, szolgáltatások minőségi színvonalának növelése révén a versenyképesség javítása;

- a beszállítói kapcsolatok kialakulásának és megerősödésének előmozdítása;

- a hitelhez jutás lehetőségeinek bővítése;

- az innovációs képesség fejlesztése;

- a kül- és belpiaci lehetőségek feltárása, a piacra jutás elősegítése, valamint a kereskedelmi hálózat fejlesztése;

- a vállalkozók közötti termelési, értékesítési, beszerzési együttműködés és a piacon való közös fellépés elősegítése;

- a vállalkozások egymással, illetve kutató-fejlesztő intézményekkel közösen végzett kutatásai vagy a kutatási eredmények átvételének, valamint azok gyakorlatba történő átültetési feltételeinek megteremtése;

- az adminisztratív terhek csökkentése, továbbá

- az Európai Közösség programjaiban való magyar részvétel biztosítása.

A támogatások formái

A célelőirányzatból többféle módon van lehetőség a támogatásra. Így az nyújtható

- vissza nem térítendő támogatás,

- kamattámogatás,

- viszontgarancia és garanciadíj-kedvezmény,

- kedvezményes kamatozású és kamatmentes kölcsön formájában, valamint

- tőkejegy jegyzésével kockázatitőke-alapokban, vagy tulajdoni részesedés szerzése útján kockázatitőke-társaságokban.

Többszörös támogatás

Lényeges, hogy a Ttv. szerint egy kisvállalkozás több támogatási formában is részesülhet.

A célelőirányzaton kívüli, egyéb támogatások

A kisvállalkozások a fentieken túlmenően más célokat szolgáló elkülönített állami pénzalapból és a központi költségvetésben meghatározott célelőirányzatból is részesülhetnek támogatásban. Emellett számukra külön törvényben biztosítható bizonyos adó- és járulékkedvezmények igénybevételének a lehetősége is.

Főbb kedvezmények az adózásban

Kis- és középvállalkozások adókedvezménye a társasági adóban

A hitelszerződés - ezen belül a pénzügyi lízingszerződés - megkötésének teljes adóévében a kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról szóló törvény szerint kis- és középvállalkozásnak minősülő adózó a 2000. december 31-ét követően megkötött hitelszerződés alapján tárgyi eszköz beszerzéséhez, előállításához pénzügyi intézménytől igénybe vett hitel kamata után adókedvezményt vehet igénybe. Ez a kedvezmény az úgynevezett kis- és középvállalkozások adókedvezménye.

A teljesség kedvéért azonban felhívjuk a figyelmet arra, hogy a bemutatóra szóló részvényt kibocsátó részvénytársaság az említett kedvezmény igénybevételére nem jogosult.

A kedvezmény mértéke, felső határa

Az adókedvezmény az előzőekben meghatározott hitelre az adóévben fizetett kamat 40 százaléka, felső határa pedig adóévenként maximálisan 5 millió forint lehet.

Az igénybevétel határideje

Az arra jogosult az adókedvezményt abban az adóévben veheti igénybe, amelynek utolsó napján a tárgyi eszköz a nyilvántartásában (könyveiben) szerepel, utolsó alkalommal pedig abban az adóévben, amelyben a hitelt az eredeti megállapodás értelmében vissza kell fizetnie.

Visszafizetési kötelezettség

Amennyiben a vállalkozás az itt részletezett kedvezményt nem a rendeltetésének megfelelően veszi igénybe, úgy azt késedelmi pótlékkal növelten vissza kell fizetnie. A Tao. törvény szerint abban az esetben keletkezik ilyen kötelezettség, ha a vállalkozás

- a hitelszerződés megkötésének évét követő négy éven belül a beruházást nem helyezi üzembe (kivéve, ha az üzembe helyezés elháríthatatlan külső ok miatti megrongálódás következtében maradt el), valamint ha

- a tárgyi eszközt üzembe helyezésének adóévében vagy az azt követő három évben elidegeníti.

Kisvállalkozások adókedvezménye a személyi jövedelemadóban

Az igénybevétel feltételei

A kisvállalkozások adókedvezményét a vállalkozói jövedelem szerinti adózást alkalmazó egyéni vállalkozó veheti igénybe, amennyiben

- 250 főnél kevesebb alkalmazottat foglalkoztat,

- 2000. december 31-ét követően hitelszerződést kötött (ideértve a pénzügyi lízinget is),

- amelynek alapján tárgyi eszköz beszerzéséhez, előállításához pénzügyi intézménytől hitelt vett igénybe.

A kedvezmény alapja, mértéke

Az adókedvezmény igénybevételére a hitel kamata alapján jogosult, melynek mértéke az előzőek szerint felvett hitelre az adóévben fizetett kamat 40 százaléka, azzal, hogy az adókedvezmény összege adóévenként nem haladhatja meg az 5 millió forintot.

Az igénybevétel határideje

A kedvezmény igénybevételének határidejére vonatkozó előírások megegyeznek a Tao. törvényben meghatározottakkal. Ennek megfelelően az egyéni vállalkozónak az adókedvezmény igénybevételére abban az adóévben van lehetősége, amelynek utolsó napján a tárgyi eszköz nyilvántartásában (könyveiben) szerepel, utoljára pedig abban az adóévben, amelyben a hitelt az eredeti szerződés szerint vissza kell majd fizetnie.

Visszafizetési kötelezettség

Az egyéni vállalkozó vonatkozásában is fennáll az igénybe vett adókedvezmény visszafizetésének kötelezettsége - mégpedig késedelmi pótlékkal növelten -, ha

- a hitelszerződés megkötésének évét követő négy éven belül a beruházást nem helyezi üzembe, kivéve ha az üzembe helyezés elháríthatatlan külső ok miatti megrongálódás következtében maradt el, valamint ha

- a tárgyi eszközt az üzembe helyezésének adóévében vagy az azt követő három évben elidegeníti.

Alanyi adómentesség az általános forgalmi adóban

A vállalkozás, amennyiben a gazdasági tevékenységének székhelye vagy az állandó lakóhelye belföldön van, az adóév elején - az adóév végéig - alanyi adómentességet választhat abban az esetben, ha

- a bejelentést megelőző adóévben a gazdasági tevékenységéből származó tényleges bevétele, valamint

- a bejelentés adóévében a gazdasági tevékenysége után ésszerűen várható bevétele időarányosan nem haladja meg az alanyi adómentesség választására jogosító összeghatárt - azaz a 2 000 000 forintot, illetőleg a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerinti átalányadózást választó egyéni vállalkozó adóalany esetében pedig a 4 000 000 forintot.

Ehhez kapcsolódóan kiemeljük, hogy amennyiben az adózó tárgyi adómentesség alá tartozó termékértékesítést, valamint mezőgazdasági tevékenységet egyaránt folytat, úgy az e tevékenységekből származó, illetve várható bevételt az említett összeghatár(ok) nál figyelmen kívül kell hagyni.

A vállalkozásnak arra is lehetősége van, hogy tevékenysége megkezdésének az adóhatósági bejelentésekor az alanyi adómentességet válassza - úgyszintén az adóév végéig. Ilyenkor elegendő, ha valószínűsíti, hogy vele szemben a fentiekben részletezett, értékhatárra vonatkozó feltételek várhatóan teljesülnek. Amennyiben azonban a bejelentkezéskor nem élt ezzel a jogával, akkor legkorábban a bejelentkezést követő adóévben választhatja az alanyi adómentességet.

Fizetési és bizonylatolási könnyítések

Az a vállalkozás, amely alanyi adómentességet választ - bizonyos, az áfatörvényben meghatározott kivételekkel, például termékimportnál -, nem köteles általános forgalmi adót fizetni, és értelemszerűen nem illeti meg adólevonási jog. Ezeken túlmenően nem terheli adó-nyilvántartási, -megállapítási, -bevallási és -elszámolási kötelezettség sem. (Ez utóbbi szabály alól is vannak kivételek, például termékimport esetén a vállalkozásnak ezeket a kötelezettségeket is teljesítenie kell, függetlenül az alanyi adómentességétől.)

Az alanyi adómentesség megszűnése

Az alanyi adómentesség megszűnik, ha az előzőekben meghatározott időszakon (időszakokon) belül a vállalkozás gazdasági tevékenységéből - a korábban elmondottak alapján természetesen ide nem értve a tárgyi adómentesség alá tartozó termékértékesítést és szolgáltatásnyújtást, valamint a mezőgazdasági tevékenységet - származó tényleges bevétele meghaladja az alanyi adómentesség választására jogosító összeghatárt (2, illetve 4 millió forint). Az alanyi adómentesség első ízben arra a termékértékesítésre és szolgáltatásnyújtásra nem terjed ki, melynek ellenértékével az adózó a fentiekben jelzett összeghatárt túllépi.

Felhívjuk a figyelmet arra, hogy amennyiben az alanyi adómentesség az értékhatár túllépése miatt megszűnik, a vállalkozás a megszűnést követő második adóév végéig nem jogosult az alanyi adómentességre.

Alanyi adómentesség és adólevonási jog

A korábbiakban már említettük, hogy az a vállalkozás, amely az alanyi adómentességi körbe jelentkezett be, nem élhet adólevonási joggal. A vállalkozásnak emellett arra sincs lehetősége, hogy az alanyi adómentesség időszakára a későbbiekben - azaz, amikor már az általános szabályok szerint adózik - adólevonási jogot alapítson.

A változások meghatározása a Ttv.-ben

Kis- és középvállalkozás * Kis- és középvállalkozás az a vállalkozás, amelynek * összes foglalkoztatotti létszáma 250 főnél kevesebb, és * nettó árbevétele legfeljebb 4000 millió forint, vagy mérlegfőösszege legfeljebb 2700 millió forint, továbbá * ha abban az állam, az önkormányzat vagy a fenti vállalkozáson kívül eső vállalkozások tulajdoni részesedése - tőke vagy szavazati jog alapján - külön-külön és együttesen sem haladja meg a 25 százalékot. * Kisvállalkozás* Kisvállalkozásnak minősül az olyan vállalkozás, amelynek * összes foglalkoztatotti létszáma 50 főnél kevesebb, és * éves nett árbevétele legfeljebb 700 millió forint, vagy mérlegfőösszege legfeljebb 500 millió forint, továbbá * ha abban az állam, az önkormányzat vagy a fenti vállalkozáson kívül eső vállalkozások tulajdoni részesedése - tőke vagy szavazati jog alapján - külön-külön és együttesen sem haladja meg a 25 százalékot. * Mikrovállalkozás* Mikrovállalkozásnak minősül az olyan vállalkozás, amelynek * összes nettó árbevétele legfeljebb 700 millió forint, vagy mérlegfőösszege legfeljebb 500 millió forint, továbbá * ha abban az állam, az önkormányzat vagy a fenti vállalkozáson kívül eső vállalkozások tulajdoni részesedése - tőke vagy szavazati jog alapján - külön-külön és együttesen sem haladja meg a 25 százalékot.

 

 

Méltányosság az adóeljárásban

Bár ez a terület nemcsak a kisvállalkozásokat érinti, azonban - tőkeerejüknél fogva - talán mégis ők szorulnak rá a legjobban az adóhatóságok "jóindulatára". A következőkben - összefoglaló jelleggel - a fizetési könnyítések igénybevételének a vállalkozásokra vonatkozó lehetőségeit tekintjük át. A szabályokat az adózás rendjéről szóló 1990. évi XCI. törvény (Art.) tartalmazza.

Fizetési halasztás és részletfizetés

Fizetési halasztás és részletfizetés engedélyezésére kérelemre és csak az adóhatóságnál nyilvántartott adó tekintetében van lehetőség, mégpedig akkor, ha a fizetési nehézség

- a kérelmezőnek nem róható fel, vagy annak elkerülése érdekében úgy járt el, ahogy az az adott helyzetben tőle elvárható, továbbá

- átmeneti jellegű, ami annyit jelent az Art. alkalmazásában, hogy az adó későbbi megfizetése valószínűsíthető.

Lényeges tehát - amit a gyakorlatban a vállalkozások sok esetben figyelmen kívül hagynak -, hogy az említett feltételeknek együttesen kell fennállniuk ahhoz, hogy az adóhatóság a kérelmet - az egyéb körülmények vizsgálata eredményeként - kedvezően bírálhassa el.

Kizárt a méltányosság

Az Art. bizonyos - taxatíve felsorolt - esetekben eleve kizárja a méltányosság gyakorlását, amikor kimondja, hogy nincs lehetőség a fizetési könnyítés iránti kérelem teljesítésére

- a magánszemélyek jövedelemadójának előlegére és a levont jövedelemadó,

- a beszedett helyi adó, továbbá

- a kifizető által a magánszemélytől levont járulékok vonatkozásában.

Pótlékok

A vállalkozásoknak számolniuk kell azzal, hogy a méltányossági kérelem benyújtása, illetve a kérelem teljesítése esetén velük szemben az adóhatóságoknak a következő pótlékokat kell felszámítaniuk:

- a jogi személy, egyéb szervezet kérelme, továbbá a magánszemélynek az esedékesség időpontja után benyújtott kérelme esetén az Art. 67. §-ában meghatározott késedelmi pótlékot (amelynek mértéke a jegybanki alapkamat kétszerese) a kérelmet elbíráló határozat jogerőre emelkedéséig, ha azonban a fizetési könnyítést engedélyezik, csak az első fokú határozat keltének napjáig,

- a kérelem teljesítése esetén az első fokú határozat keltének napjától a fizetési könnyítés időtartamára a kérelem benyújtásának napján érvényes jegybanki alapkamatnak megfelelő mértékben.

A pótlékalap számítása

Az Art.-nak az adózóra nézve kedvező rendelkezése, miszerint a tartozást, illetve annak azt a részét, amelyre a fizetési könnyítést engedélyezték, a pótlékalap számítása során figyelmen kívül kell hagyni.

Elengedés, mérséklés

Az Art. lehetőséget ad az adóhatóságnak arra, hogy kivételes méltánylást érdemlő esetben eltekintsen a pótlékok, illetve a bírság kiszabásától, illetve mérsékelje a pótlék- és bírságtartozást, különösen akkor, ha annak megfizetése a vállalkozási tevékenységet folytató magánszemély, jogi személy vagy egyéb szervezet gazdálkodási tevékenységét ellehetetlenítené. Ilyenkor az adóhatóság a mérséklést az adótartozás egy részének (vagy egészének) megfizetéséhez kötheti.

Bejelentkezés az adóhatósághoz és az áfakörbe

A bejelentés általános szabályai * Amennyiben a vállalkozó adókötelezettsége, adóköteles tevékenysége egyéni vállalkozói igazolványhoz kötött, a vállalkozó székhelye szerint illetékes, az okmányirodák kijelöléséről és illetékességi területéről szóló kormányrendeletben meghatározott - körzetközponti feladatokat ellátó - települési (fővárosi kerületi) önkormányzat jegyzőjéhez intézett, vállalkozói igazolvány iránti kérelem benyújtásával kell kérnie az adószám megállapítását. A vállalkozó ezzel teljesíti a bejelentkezési kötelezettségét az állami adóhatósághoz. * Ha a vállalkozó üzletszerű gazdasági tevékenységének feltétele a cégbejegyzése iránti kérelem benyújtása, úgy a cégbírósághoz intézett, bejegyzés iránti kérelem és mellékletei benyújtásával kell kérnie az adószám megállapítását, amellyel egyben teljesíti az állami adóhatósággal szembeni bejelentkezési kötelezettségét is. * Bejelentkezés az áfakörbe * Abban az esetben, ha a vállalkozó az általános forgalmi adó alanya, az adóköteles tevékenysége megkezdésének bejelentésével egyidejűleg nyilatkozik arról, hogy * kizárólag tárgyi adómentes értékesítést végez, * tárgyi adómentesség helyett adóalanyiságot választ, * alanyi adómentességet választ, illetőleg * tevékenysége során az adómegállapítás melyik különleges módját kívánja alkalmazni. * A változás bejelentése * A vállalkozásnak az előzőekben említett nyilatkozat megváltoztatását a változtatást megelőző adóév utolsó napjáig kell bejelentenie. Ha pedig az alanyi mentességre jogosító értékhatárt az adóév közben lépték túl, a bejelentést az értékhatár elérését követő 15 napon belül kell megtenni

Figyelem! Kérjük az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2002. október 1.) vegye figyelembe!

Nyomtatás Főoldalra Nyomtatás Nyomtatás A lap tetejére A lap tetejére