Külpiaci rejtelmek

Figyelem! Kérjük az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2002. október 1.) vegye figyelembe!

Megjelent a Cégvezetés (archív) 54. számában (2002. október 1.)
Szöveg nagyítása Szöveg kicsinyítése Nyomtatás
Legfontosabb gazdasági partnerünk a kétoldalú kereskedelmi forgalmat és a magyarországi tőkebefektetéseket illetően egyaránt évek óta őrzi vezető szerepét. Jelentőségét jól érzékelteti, hogy a magyar gazdaság termelésének több mint egyharmada a német piacokon talál vevőre. Az Európai Unióba irányuló kivitelünknek 48 százalékát németországi megrendelésekre indítjuk útnak, és importunk egynegyede származik onnan. E reláció forgalmában évről évre egyre nagyobb többletet realizálunk. Tavaly például kivitelünk értéke 2,744 milliárd euróval múlta felül a behozatalét, ami nagyban hozzájárult külkereskedelmi mérlegünk javulásához.
LINK="#0000ff">

Legfontosabb partnerünk: Németország

Az elmúlt tíz év alatt országaink kereskedelmi forgalma megnégyszereződött, és tavaly már meghaladta a 21 milliárd eurót, annak ellenére, hogy a nemzetközi dekonjunktúra éreztette negatív hatásait. Ezzel magyarázható, hogy megtört a korábbi évekre jellemző két számjegyű növekedés tendenciája, és be kellett érni 5,8 százalékos, s ezen belül a magyar kivitel 6,4 százalékos bővülésével - tájékoztat Csatári Éva, a Külügyminisztérium német gazdasági kapcsolatokért felelős főtanácsosa. Ezt az eredményt azonban a szakemberek jónak értékelik, hiszen a teljes német import mindössze 0,9 százalékos bővülését többszörösen felülmúlta. Természetes, hogy a németországi és a világgazdasági dekonjunktúra kedvezőtlen hatásai e relációban is tetten érhetőek; a visszafogott megrendelések miatt tavaly például csak 1,4 százalékkal nőtt a gépipari kivitelünk, szemben az egy évvel korábbi 14 százalékkal. Márpedig exportunknak csaknem háromnegyedét a gépek és gépi berendezések teszik ki. Ezért is figyelemre méltó, hogy az idén, az első félévben a vártnál jobban alakult, és 8,3 százalékkal bővült a magyar kivitel. Nagyobb arányban, mint ahogyan a teljes export (6,1 százalék) vagy az Unióba irányuló szállítások (4,4 százalék) növekedtek.

Milliárdos aktívum

A továbbiakat illetően sorsdöntő lehet, hogyan alakul a német gazdaság teljesítménye; ha nem következik be gyors javulás, arra kell számítani, hogy az év második felében - néhány hónapos csúszással - a dekonjunktúra hatása a mi exportunk alakulásában is érezhető lesz. Beszállítóink már jelzik - ők jelentkeznek a legnagyobb tételekkel a német piacon -, hogy kevesebb megrendelést kapnak. Nehéz ezt más tételekkel kiváltani, hiszen cégeink számára a német piac a szó legszorosabb értelmében determinált. A szállítások 70-75 százalékára gyakorlatilag nincs befolyásuk. Kivitelünk több mint a felét 14 termék alkotja, ezek 67 százaléka járműipari, 23 százaléka pedig elektronikai termék. Exportunknak a felét a nálunk működő, részben vagy teljes egészében német tulajdonban lévő gyártókapacitások, illetve a hozzájuk kapcsolódó beszállítócégek termelik.

Jellegét tekintve többségében konszerneken belüli áruforgalomról van szó, s ebben a folyamatban tükröződik az érintett cégek felvevőpiacain mutatkozó dekonjunktúra is. Az európai mobiltelefon-piacon tapasztalható általános forgalom-visszaesés például lemérhető a magyar rádiótelefon-export mintegy 20 százalékos visszaesésében. A számítástechnika világméretű lefékeződése is jól követhető az elektronikai beszállításokban. Érdekes ugyanakkor, hogy a járműipari megrendelések egyelőre növekvő trendet mutatnak. Ez azonban szintén kifulladni látszik, mivel a nagy autóipari partnerek (Opel, VW) értékesítési nehézségekkel küszködnek, és a tavaly rekordévet zárt Audi is visszafogta korábbi, optimista várakozásait. Kivétel egyedül a BMW, amelynek az idén is jók a kilátásai. A cég azonban legutóbbi jelentős fejlesztését nem hozzánk hozta, így a magyar járműipar legfeljebb áttételesen profitálhat a BMW várható konjunktúrájától.

Ezeket a megállapításokat hallva alighanem mindenkiben felvetődik a kérdés: nem rejt-e nagy kockázatot nemzetközi kapcsolatainkban a német "túlsúly"?

Partnerünk jelentős részesedését kivitelünkben nem nevezném kiszolgáltatottságnak, egyszerűen arról van szó, hogy sikerült viszonylag optimálisan kihasználni a német piacon adódott potenciális lehetőségeket - foglalja össze a magyar álláspontot Major István, a Külügyminisztérium külgazdasági kapcsolatokért felelős helyettes államtitkára. Sőt, a példát követni kell hosszabb távon egyéb relációkban is. A magyarországi német cégek pedig gyakorlatilag már részei az uniós belső piacnak, s eredményeik bátorítják a további vállalkozásokat, elsősorban a közepes és a kis cégeket a betelepülésre. Uniós belépésünkkel a működőtőke-befektetések általános fellendülésére számíthatunk, ahogyan ez például Spanyolország esetében is tapasztalható volt, ahol a tagság elnyerése után megkétszereződött a tőkebeáramlás.

Másik kérdés az évről évre egyre jelentősebb magyar aktívum. Ilyen esetekben az országok általában a kiegyenlítődés érdekében próbálnak erőfeszítéseket tenni, a németek viszont - a tapasztalatok szerint - ezt fel sem vetik a tárgyalásokon. Nyilván része van ebben, hogy Németország kereskedelmi mérlege hosszabb távon is aktív, 2001-ben például csaknem 94 milliárd euró többlettel zárt.

Európa legnagyobb termelője és exportőre

A Német Szövetségi Köztársaság - az Egyesült Államok és Japán után - a világ harmadik vezető gazdasága, Európának pedig legnagyobb termelője és exportőre. Lakosainak száma 82 millió, az egy főre jutó GDP értéke 2001-ben 25 162 euró volt. Ennek előállításához a legnagyobb mértékben a szolgáltatási szektorok járultak hozzá. A foglalkoztatottak átlagos száma tavaly 38,76 millió volt, 9,4 százalékos munkanélküliség mellett. A 4 millió fő körüli állástalan ügyészek kezelése évek óta az ország egyik legnagyobb társadalmi problémája. A keleti tartományokban ez különösen nagy gond, mert amíg az ország nyugati felében 7,4 százalék a munkanélküliségi ráta, addig a keletiekben 17,5 százalék. * Nyilván ez is tükrözi az ország regionális kiegyensúlyozatlanságát. A jelentős befektetések, pénzügyi támogatások ellenére a keleti és a nyugati tartományok közötti kiegyenlítődés folyamatának további elhúzódásával számolnak. Ezért a keleti tartományokban fenntartják a beruházások támogatását, az újjáépítési segélyt, és a szolidaritási megállapodás alapján 2004-ig folytatódik a pénzügyi transzfer. A gazdasági fejlődés ütemkülönbsége ugyanis nem csökkent; az egy főre jutó GDP a keleti tartományokban csak 61 százaléka, a termelékenység pedig kétharmada a nyugatinak. Ugyanakkor az egy főre jutó bruttó jövedelem eléri annak 75 százalékát. * Ebből (is) adódik, hogy négy éve a szociáldemokrata-zöld koalíció kormánya a szociális rendszerek korszerűsítését, új munkahelyek létrehozását állította programja középpontjába. Pénzügyi és adóreformot indított, meghirdette az árstabilitást és a gazdasági növekedés fenntartását. 2001-ben - a statisztika adatai szerint - sikertelen évet zárt a német kormány. Az idei választásokra készülve ismét nagyobb hangsúlyt kaptak a szociális, a közteher-viselési, az ökológiai és a fogyasztóvédelmi szempontok. Ennek érvényesítésében azonban nemcsak az ellenzék, de a német gazdaság csúcs észérveivel is éles vitába került. Pedig a német gazdaság a visszaesés határán van, sőt egyes elemzők már egyenesen recesszióról beszélnek. Állítják: elmaradtak a gazdaságélénkítő impulzusok, és a külgazdaság romló helyzete csak felerősítette a negatív tendenciákat. A nyitott német gazdaság (az iparvállalatok értékesítésében az export aránya 33,1 százalék) igen érzékenyen reagál a nemzetközi konjunktúra változásaira. * A gazdasági növekedés hagyományosan a külkereskedelemtől kap döntő impulzust. A gazdasági mélypontnak számító 2001. évben a német kivitel 6,6 százalékkal nőtt, az import 0,9 százalékkal bővült, miközben a GDP csak 0,6 százalékkal múlta felül az előző évit. Az ország kereskedelmi mérlege évek óta jelentős aktívummal zár. A tavalyi 94 milliárd eurós többlet kiugró volt, 2000-ben és 1999-ben is évente mintegy 60 milliárdos volt az aktívum. * Nehéz az infláció féken tartása. Tavaly a termelői árak 3 százalékkal, a fogyasztói árak pedig 2,5 százalékkal nőttek, holott állt már a pénzromlás rátája 0,3 százalékon is (1999-ben). A költségvetés hagyományosan deficites, hiánya tavaly elérte az 53,8 milliárd eurót, a GDP-hez mérve a 2,7 százalékot, ami ugyan még belül van a 3 százalékos maastrichti normán, de kiváltotta Brüsszel rosszallását. * A német gazdaság második félévre várt fellendülése mérséklődhet az augusztusi pusztító árvíz következtében. A német kormány becslései szerint a károk nagysága eléri a 16-17 milliárd eurót, a legnagyobb veszteségeket Szászország szenvedte el. A katasztrófa sújtotta vidékek megsegítésére szeptember elején 10 milliárd eurós csomagot különítettek el, s azt tervezik, hogy egy évvel elhalasztják a jövedelemadó kulcsainak jövőre várt csökkentését.

Export - akadálymentesen

Az országaink közötti forgalom árustruktúrája kedvező, a szakemberek szerint kiállja az európai összehasonlításokat is. Exportunk háromnegyedét gépek és gépi berendezések teszik ki. Sajnálatos viszont, hogy folyamatosan csökken az agrártermékek aránya. Legfontosabb exporttermékeink a közúti járművek, automatikus adatfeldolgozó gépek és egységei, alkatrészek, személygépkocsi-motorok, elektromos vezetékek, gyújtóhuzal, videofelvevő és -lejátszó készülékek. A méretekre pedig jellemző, hogy a teljes magyar gépexportnak 61 százaléka német felhasználókhoz kerül. Behozatalunkat hasonló termékstruktúra jellemzi.

Piacra jutási feltételeink kedvezőek: az ipari termékeket vám- és korlátozásmentesen szállíthatjuk, akárcsak a többi uniós országba. Sajnálatos azonban az acélszektorban - bár csak ideiglenesen - bevezetett korlátozás, amelyet remélhetően novemberben feloldanak. Az agrártermékek csaknem 90 százaléka is akadálymentesen juthat már be a német piacra. Ennek a számunkra fontos termékcsoportnak a részesedése az összes kivitelből mégis meglehetősen alacsony, tavaly is mindössze 3,6 százalék volt. Ez még akkor is kevés, ha összegszerűen meghaladta a 438 millió eurót, azaz a német a legnagyobb felvevőpiaca a magyar agráriumnak. Júliustól az Európai Unió újabb könnyítéseket vezetett be agrárexportunk számára; kibővítette a vámmentes listát, és több termékre megemelte a kvótákat. Az új helyzet kihívást jelent agrárexportőreinknek, hiszen most már nem érvelhetnek a korlátozásokkal, élniük kell a lehetőségekkel - mondja a helyettes államtitkár. Termékeink nagy része már bevezetett, ismert a német piacon, s ez azért lényeges, mert megtakaríthatják a köztudottan magas reklámköltségeket.

A kétoldalú kereskedelmi forgalom nagyságát és összetételét tekintve meghatározó a német befektetések alakulása. A kilencvenes évtized kezdete óta csaknem 27 milliárd euró közvetlen külföldi tőkebefektetés érkezett Magyarországra, és ebben körülbelül egyharmados részesedéssel vezető helyet foglal el Németország. A négy legnagyobb külföldi befektető közül három német (Deutsche Telekom, Audi, RWE). Európa tíz legnagyobb vállalata között öt németet találunk, valamennyi jelen van Magyarországon. Tavaly 633,3 millió euró közvetlen befektetés érkezett a szövetségi köztársaságból. Becslések szerint mintegy 7000 teljesen vagy részben német tulajdonban lévő cég működik hazánkban, azonban ezeknek csak körülbelül a fele folytat tényleges gazdasági tevékenységet.

80 százalék támogatja felvételünket

Németország Európai Unión belüli meghatározó szerepét senki sem vonhatja kétségbe. Ezért is fontos számunkra, hogy kormánya és lakosságának túlnyomó többsége kedvezően ítéli meg Magyarország csatlakozását; demokratikus intézményrendszere és működő piacgazdasága miatt az egyik legfelkészültebb jelöltnek tekintik. Jól jellemzi ezt, hogy a Spiegel című hetilap közvélemény-kutatása szerint a német lakosság 80 százaléka támogatja belépésünket az EU-ba. A nyugati tartományokban gyakran hallható olyan vélemény, hogy lám, Magyarország külső tőketámogatás nélkül, önerőből is képes volt a társadalmi-gazdasági korszakváltásra, ellentétben a volt NDK-val, ahol a szövetségi segítség ellenére sem nevezhető az befejezettnek.

Tartományok felfedezése

A Németországgal folytatott kereskedelem jellemzője, hogy ebben a 16 tartomány különböző mértékben vesz részt. A földrajzi közelség és a hagyományok három tartomány szerepét kiemelik a többiek közül. Ezek: Bajorország, Baden-Württemberg és Észak-Rajna-Vesztfália. E három tartománnyal bonyolítjuk külkereskedelmi forgalmunknak mintegy kétharmadát. Bajorországgal például a tavalyi kétoldalú szállítások értéke megközelítette a 7 milliárd eurót, azaz jóval meghaladta a partnereink sorában a 2. és a 3. helyen álló Ausztria, illetve Olaszország adatait. Külgazdasági szakembereink az egyik legfontosabb feladatnak azt tekintik, hogy a többi tartománnyal is szélesebb kapcsolatokat teremtsenek vállalkozásaink. Főként, ha arra gondolunk, hogy a keleti tartományok együttvéve csak 5,2 százalékát veszik fel a magyar szállításoknak, az innen származó import pedig a teljes német behozatalunkban 6 százalékot képvisel. A korábbi évtizedekben az egykori NDK tartományaival meglehetősen magas szinten álltak kereskedelmi kapcsolataink, ezeket kellene megújítani.

A három vezető tartomány után a legnagyobb növekedési mutatóval Alsó-Szászország dicsekedhet, amelyik 5,7 százalékkal részesedik a teljes magyar-német forgalomból. Körülbelül hasonló arány jellemzi Hessen tartományt is. Berlin, Brandenburg és Mecklenburg-Vorprommen viszont - több más tartománnyal együtt - még egy-egy százalékot sem képvisel a forgalomban. Tapasztalhatjuk, hogy a tartományok egy része maga is keresi a lehetőséget, a közvetlen kapcsolatok felvételét, szélesítését vállalkozásainkkal. Hessen szövetségi tartomány - Bajorországot és Szászországot követően - úgy határozott, hogy a Német-Magyar Ipari és Kereskedelmi Kamarát bízza meg gazdasági érdekeinek képviseletével. A kamara egyébként is mind meghatározóbb szerepet tölt be kapcsolatainkban, sőt esetenként a magyar gazdaságpolitika alakulásában is. Intenzív párbeszédet tartunk fenn a Magyarországon megtelepedett német cégekkel és érdekképviseleteikkel - hangsúlyozza Major István. Több esetben felhívták már figyelmünket például a szakmunkásképzés és a nyelvoktatás problémáira. Tudjuk, hol szorít a cipő.

Magyar Kereskedelmi Szolgálat

Ungarische Aussenhandelsbüro

Don-Pedro Str. 17.

80673 München

Tel.: (089)12115242/43

Fax: (089)12115241

E-mail: itdmunchen@t-online.de

A múlt legendái

Ha nem éreznénk, erre a kamara rendkívül agilis korábbi elnöke, Jürgen Illing négyéves megbízatásának lejárta előtt adott nyilatkozatában ismételten összefoglalta: - Vállalataink már panaszkodnak, alig, vagy egyáltalán nem találnak hazánkban a keresett szakmákban munkaerőt. Cégeik egyre szélesebb körben kénytelenek felvállalni a szakmai képzést, ám ez nagy költségekkel jár. Magyarország nem élhet a múlt legendáiból, amelyek szerint itt bőséges a szakképzett munkaerő. Többször javasolták a magyar kormány illetékeseinek, hogy hozzák összhangba a szakmai képzést a gazdaság követelményeivel.

A kamara 1994 óta minden esztendőben felmérést végez tagvállalatainak helyzetéről és kilátásairól, s ennek kiértékelését követően konjunktúraelemzést ad ki. A megállapításokat már csak azért is érdemes figyelemmel kísérni, mert a német tulajdonú cégek a magyar nemzeti termék mintegy negyedével járulnak hozzá országunk gazdasági teljesítményéhez, arról nem szólva, hogy körülbelül 200 ezer dolgozónak adnak munkát. Tanulságos tehát, hogy mi derült ki a német cégek legutóbbi elemzéséből.

A 2001-es esztendőt ismét jó eredménnyel zárták, hiszen árbevételük átlagosan 32 százalékkal növekedett (2000-ben 39, 1999-ben 24,4 százalék volt). A vállalatok költségei viszont messze az előzetesen kalkulált fölött alakultak: 38 százalékkal emelkedtek (2000-ben 31, 1999-ben 22 százalék volt). Panaszkodnak: részben az adók változása, részben az árfolyamváltozások miatt a vállalatok költségei előre nem látható mértékben növekedtek, számottevően megugrottak a személyi költségek is, és ezeket már nem építhették be üzleti terveikbe.

A vállalatok 67 százaléka elsődleges beruházási célként a piacszerzést említi. A viszonylag alacsony bérköltségek a cégek 42 százalékát ösztönzi újabb invesztíciókra, a kiemelkedő gazdasági stabilitást viszont 79 százalékuk tekinti fontosnak. 48 százalékuk már Magyarország EU-csatlakozását tartja szem előtt, amikor tőkét fektet be újabb vállalkozásaiba.

Minden évben osztályozzák 1-től (nagyon elégedett) 5-ig (nagyon elégedetlen) azt is, hogy a vállalatok menynyiben elégedettek magyarországi üzleti tevékenységükkel. Az idei átlag 2,39 volt, jobb a közepesnél. A német vállalatok tehát - kritikus, de konstruktív javaslataik mellett is - alapvetően elégedettek magyarországi üzleti tevékenységükkel - hangsúlyozta a kamara korábbi vezetője. Ehhez hozzátehetjük: a Világgazdasági Kutató Intézet számításai szerint a jobb német cégek nálunk megvalósított termelésből származó nyeresége eléri a 7-8 százalékot, miközben ez a mutató a németországi feldolgozóiparban átlagosan csak 2 százalék.

Németország gazdasági-statisztikai mutatói

 

1998

1999

2000

2001

GDP értéke folyó áron (Mrd euró)

1 924,0

1 980,0

2 025,0

2 064,0

GDP növekedése változatlan áron (%)

2,8

1,5

3,1

0,6

Egy főre jutó GDP folyó áron (euró)

23 668,0

24 132,0

24 683,0

25 162,0

Infláció alakulása (%)

1,1

0,3

1,4

2,5

Munkanélküliségi ráta (%)

11,1

10,5

9,6

9,4

Export értéke (Mrd euró)

488,3

507,4

597,2

637,2

Import értéke (Mrd euró)

423,3

443,6

538,3

543,3

Folyó fizetési mérleg egyenlege (Mrd euró)

5,6*

-17,9

-22,6

+2,3

A közvetlen külföldi

       

befektetések értéke (Mrd euró)

79,4*

102,7

54,0

48,3

A költségvetési hiány a GDP %-ában

1,7

1,2

1,3

2,7

* Árfolyam 1998 EUR/DM 1,9691

Irány a Nyugat!

Még a német kapcsolatokban jártas szakemberek is meglepődtek a berlini kormány németországi befektetéseket ösztönző irodájának, illetve több tartományi irodának Budapesten megrendezett tájékoztatóján, amelyen magyar befektetők németországi invesztícióit igyekeztek indokolni és ösztönözni. A beruházásokat illetően ugyanis eddig a magyar-német viszony egyirányú utcához volt hasonlatos, a németek szerint azonban reális lehetősége van annak, hogy ez akár a közeljövőben kétirányú autóúttá szélesedjen. Eddig is előfordult már, hogy magyar cégek megtelepedtek a német piacon, még ha ritkán is. A Graphisoft például éppen németországi beruházásainak tulajdonítja nemzetközi sikereit. Várhatóan mind több magyar cég használja majd ki Németország óriási piacát és a nemzetközi piacokra vezető központi, közvetítő szerepét.

Az EU-val kötött társulási megállapodás lehetővé teszi, hogy magyar cégek is letelepedjenek Németországban - mondja Esz Anna, a müncheni magyar kereskedelmi szolgálat irodavezetője. A német gazdaságba való beágyazódás - cégképviselettel, fiókteleppel - egyre több magyar vállalkozás stratégiai elképzeléseiben szerepel. A magyar vállalkozók bármilyen, a német jogszabályok által megengedett formában alapíthatnak, illetve működtethetnek céget. A német polgárokkal egyenrangú bánásmód illeti meg őket, ám bizonyos tevékenységek gyakorlásához iparengedély szükséges. Ilyenek például a vendéglátás, a személy- és árufuvarozás, az ingatlanügynöki tevékenység. A kézművesszakmák több körében előírás a német mestervizsga letétele, ezt azonban esetenként ilyen vizsgával rendelkező alkalmazottal is ki lehet váltani. A magyar vállalkozás németországi ingatlanszerzésére szintén a honi állampolgárokra vonatkozó szabályok a mérvadók. Amennyiben a magyar állampolgár Németországban munkát akar vállalni, tartózkodási és munkavállalási engedélyre van szüksége.

A lehetőség iránt - még ha nem is egyszerű az ügyintézés - egyelőre inkább csak érdeklődnek, tájékozódnak a magyar befektetők. Előkészületben van például München közelében egy magyar delikateszek árusításával foglalkozó üzlet nyitása. Speciális magyar élelmiszerek - sajtok, húsáruk, friss termékek - árusítását tervezik bevezetni egy kiterjedt bajor üzletláncban, és tárgyalások folynak magyar étterem megnyitásáról is, amiben már csak azért is fantáziát látnak a szakemberek, mert ilyen az egész tartományban nem található.

A magyar-német külkereskedelem alakulása (M euró)

 

Kivitel

Behozatal

2000

2001

%

2000

2001

%

Összesen

11 370,0

12 097,6

106,4

8897,7

9353,1

105,1

Élelmiszerek, ital, dohány

387,1

438,1

113,3

109,4

116,8

106,8

Nyersanyagok

146,4

120,9

82,6

66,6

75,9

113,9

Energiahordozók

81,9

91,9

112,2

24,4

29,5

121,0

Feldolgozott termékek

2 642,1

3 017,3

114,2

3286,1

3 434,0

104,5

Gépek, gépi berendezések

8 112,5

8 428,9

103,9

5410,2

5 696,9

105,3

Három iroda segít

A németországi kereskedelmi szolgálati irodák - napjainkban már három működik belőlük - elsősorban a kis és közepes cégek tájékozódását, a partnerek keresését és összehozását, a befektetések ösztönzését segítik. A müncheni iroda döntően a vállalati kapcsolatok kialakításában igyekszik jó partner lenni, a frankfurti elsősorban a banki kapcsolatokra és befektetésekre koncentrál, míg Berlinben főleg a keleti tartományok "újrafelfedezésének" segítése a feladat. Ebben az országrészben a német egyesülés óta számos nagy befektetés valósult meg, elsősorban ezek beszállítói hálózatába igyekeznek a magyar cégeket bekapcsolni.

A Németországban dolgozó külkereskedelmi szakembereink egyöntetű megállapítása: a német üzleti morál nem a gyors meggazdagodásra, hanem a hosszú távú tervezésre épül. A döntéseket esetenként hosszadalmasan, ám alaposan előkészítik. Befektetéseiknél szinte minden esetben a legkorszerűbb technológiát telepítik, a stratégiai gondolkodás jellemzi őket. Nemigen fordul elő, hogy a konjunktúra átmeneti gyengülése miatt valahonnan továbbállnak. A német üzleti partner korrekt. Új vállalkozások résztvevőinek azonban nem szabad figyelmen kívül hagyniuk, hogy az utóbbi években alaposan megnövekedett, különösen a kisvállalkozások körében a csődeljárások száma. A befektetőnek ezért (is) ajánlatos megfelelően biztosítani magát a váratlan események ellen. Itt az ideje, hogy a magyar befektetők Nyugat, elsősorban Németország felé is meginduljanak.

A forgalom szerkezeti megoszlása és az egyenleg alakulása (M euró)

 

Kivitel (%)

Behozatal (%)

Egyenleg

2000

2001

2000

2001

2000

2001

Összesen

100,0

100,0

100,0

100,0

2473,4

2 744,5

Élelmiszerek, ital, dohány

3,4

3,6

1,2

1,2

277,7

321,8

Nyersanyag

1,3

1,0

0,7

0,8

79,8

45,0

Energiahordozók

0,7

0,8

0,3

0,3

57,5

62,4

Feldolgozott termékek

23,2

24,9

36,9

36,7

-644,0

-416,7

Gépek, gépi berendezések

71,4

69,7

60,8

60,9

2702,3

20 732,0

Figyelem! Kérjük az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2002. október 1.) vegye figyelembe!

Nyomtatás Főoldalra Nyomtatás Nyomtatás A lap tetejére A lap tetejére