Illetékek

Figyelem! Kérjük az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2002. október 1.) vegye figyelembe!

Megjelent a Cégvezetés (archív) 54. számában (2002. október 1.)
Szöveg nagyítása Szöveg kicsinyítése Nyomtatás
Van valami abban a félig tréfás megállapításban, hogy az illeték olyan adó, amit illetéknek hívnak. Az illetéket ugyanis elvileg az különbözteti meg az adótól, hogy az illeték valamilyen állami szerv szolgáltatásának az ellentételezése. Az eljárási illetéknél ez még igaz, ám ha a vagyonszerzési illetékeket nézzük, ott bizony végső soron nincs másról szó, mint hogy illeték címén az állam "megadóztatja" vagyoni gyarapodásunkat, sőt néha még a vagyonvesztésünket is. Az állam ugyanis rendkívül leleményes, ha a bevételeinek növeléséről van szó. Ezzel szemben a gazdálkodók abban érdekeltek, hogy a lehető legkevesebb illetéket fizessék. Ehhez azonban ismerniük kell az illetékkötelezettségre vonatkozó szabályokat. Tematikus összeállításunkban áttekintjük az illetékek rendszerét, az illetékfizetési kötelezettséggel járó helyzeteket, az illeték kiszabásának és behajtásának rendjét, valamint ismertetjük a fizetés alóli mentesülés eseteit.

Az illetékek rendszere

Illetékfajták

Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény szerint az illetékek egyik csoportját alkotják az úgynevezett vagyonszerzési, a másikat pedig az eljárási illetékek. Ezt egészítik ki az államigazgatási és bírósági eljárásért fizetendő igazgatási, bírósági szolgáltatási díjak. A vagyonszerzési illetékek közül megkülönböztetünk öröklési, ajándékozási, illetve visszterhes vagyonátruházási illetéket. Bár végrendelet alapján a gazdasági társaság is örökölhet, a későbbiekben az öröklési illetékkel kapcsolatos szabályok ismertetését mellőzzük.

Mikor keletkezik az illetékkötelezettség?

Vagyonszerzési illeték

Az ajándékozási és visszterhes vagyonátruházási illetékekre vonatkozó rendelkezéseket a belföldi ingatlanok, illetve az ezekhez kapcsolódó vagyoni értékű jogok tekintetében kell alkalmazni. Amennyiben valaki ingóságot vagy az ingósághoz kapcsolódó vagyoni értékű jogot valamely jogügylettel szerez meg, az illetéktörvényt akkor kell alkalmazni, ha az ingóság átadása, illetve a vagyoni értékű jog megszerzése belföldön történt.

Az illetékkötelezettség öröklési illetéknél az örökhagyó halálának napján keletkezik.

Ajándékozási illetéknél

- ingatlan ajándékozása esetén az ajándékozási szerződés megkötésekor,

- ingóság, vagyoni értékű jog ajándékozása esetén a szerződésről kiállított okirat aláírásakor keletkezik az illetékkötelezettség.

Ha a szerződésről csak külföldön állítottak ki okiratot az ingóság, illetve a vagyoni értékű jog ajándékozásáról, az illetékkötelezettség azon a napon áll be, amikor belföldön átadták a megajándékozottnak az ajándékot, vagy amikor a megajándékozott belföldön megszerzi a vagyoni értékű jogot.

Amennyiben az ingóság, illetve a vagyoni értékű jog ajándékozásáról nem állítottak ki okiratot, a vagyonszerzés keletkezteti az illetékkötelezettséget.

A visszterhes vagyonátruházással kapcsolatos illetékkötelezettség

- a szerződés megkötésekor,

- árverési vételnél az árverés napján,

- bírósági, hatósági határozaton alapuló vagyonszerzésnél a határozat jogerőre emelkedésekor,

- egyebekben pedig a vagyonszerzéskor keletkezik.

A hatósági jóváhagyástól (engedélytől, hozzájárulástól, tudomásulvételtől) függő vagyonszerzési jogügylettel kapcsolatban az illetékkötelezettség a jóváhagyás - több hatósági jóváhagyás esetén az utolsó jóváhagyás - napján keletkezik. Ez irányadó akkor is, ha a szerződés érvényességéhez harmadik személy beleegyezése szükséges.

A felfüggesztő vagy bontó feltételtől, illetőleg a kezdő határidő bekövetkezésétől függő szerződés esetén a vagyonszerzési illetékkötelezettség a szerződés hatályának beálltakor keletkezik.

Eljárási illeték

Az eljárási illetékkötelezettség az eljárás megindítása iránti kérelem előterjesztésekor keletkezik.

Illetékmentesség

Az illetékmentesség kétféle lehet. Az illeték tárgyára vonatkozó mentesség (tárgyi illetékmentesség) esetén senkinek sem kell illetéket fizetnie. Az úgynevezett személyes illetékmentesség azt jelenti, hogy a mentességben részesülő személynek nem kell illetéket fizetnie, mindenki másnak azonban igen.

Teljes személyes illetékmentességben részesül például

- az alapítvány,

- a társadalmi szervezet, a köztestület és a közhasznú társaság,

- az egyház, az egyházak szövetsége, az egyházi intézmény.

A felsorolt szervezeteknél azonban a személyes illetékmentesség feltétele, hogy a vagyonszerzést, illetőleg az eljárás megindítását megelőző naptári évben folytatott vállalkozási tevékenységükből származó jövedelmük után társaságiadó-fizetési kötelezettségük nem keletkezett. Erről a szervezet nyilatkozni köteles, mégpedig akkor, amikor az illetékköteles vagyonszerzést illetékkiszabás végett bejelenti, illetve akkor, amikor az illetékköteles eljárást megindítja.

Figyelem! Kérjük az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2002. október 1.) vegye figyelembe!

Nyomtatás Főoldalra Nyomtatás Nyomtatás A lap tetejére A lap tetejére