Az államigazgatási eljárási cselekményért illetéket, vagy igazgatási szolgáltatási díjat kell fizetni. A továbbiakban az illetékkötelezettséggel foglalkozunk, amely fennáll akkor is, ha az ügyfél a kérelmet a hatáskörrel nem rendelkező szervhez nyújtja be, vagy ha az államigazgatási szerv a kérelmet elutasítja.
Az első fokú államigazgatási eljárásban az egy beadványban előterjesztett több kérelem esetében az illetéket csak egyszer, mégpedig annak a kérelemnek megfelelő mértékben kell megfizetni, mely után a legmagasabb illeték jár. Ha azonban egy beadványban terjesztenek elő olyan kérelmeket, amelyek elbírálása más-más szerv hatáskörébe tartozik, vagy a kérelmek ugyanazon szerv különböző hatásköreit érintik, az eljárási illetéket úgy kell megfizetni, mintha külön-külön kérelmet terjesztettek volna elő.
Ha az eljárásban több ügyfél vesz részt, és az eljárás jellege kizárja azt, hogy az egyes ügyfelekkel szemben különböző határozat keletkezzen, csak annyi illetéket kell fizetni, mint amennyi abban az esetben járna, ha az eljárás csak egy ügyfél ügyében folyna. Ellenkező esetben annyi illetéket kell fizetni, mint amennyi akkor járna, ha mindegyik ügyfél ügyében külön eljárás folyna.
Ha a kérelem több határozat ellen irányul, az illetéket úgy kell fizetni, mintha minden határozat ellen külön-külön kezdeményezték volna az eljárást.
A hiánypótlás végett visszaadott beadvány újbóli benyújtása esetén az illetéket még egyszer nem kell megfizetni.
Kit terhel az illeték?
Az államigazgatási eljárási illetéket az eljárás kezdeményezésekor az köteles megfizetni, aki az eljárás megindítását kéri. Ha több ügyfél ügyében indul egy államigazgatási eljárás, az ennek megindítását kérő ügyfelek egyetemlegesen felelősek az illeték megfizetéséért. Megszűnik az egyetemlegesség, ha az államigazgatási szerv mindegyik ügyfélre nézve külön határozatot hoz.
Általános tételű eljárási illeték
Az első fokú államigazgatási eljárásért általában 1500 forint illetéket kell fizetni. Az első fokú államigazgatási határozat elleni fellebbezés illetékének általános mértéke, ha a fellebbezési eljárás tárgyának értéke pénzben megállapítható, a fellebbezéssel érintett, vagy a fellebbezésben vitatott összeg minden megkezdett 10 000 forintja után 200 forint, de legalább 3000 forint, legfeljebb 300 000 forint. Ha a fellebbezési eljárás tárgyának értéke pénzben nem állapítható meg, a fellebbezés illetéke 3000 forint.
Az adózás rendjéről szóló törvényben meghatározott felügyeleti intézkedés iránti kérelem illetéke 7000 forint.
Speciális eljárási illetékek
A következőkben néhány olyan eljárást veszünk sorra, amelynél a törvény tételesen meghatározza az eljárási illetéket.
Másolat és kivonat
Az államigazgatási eljárásban készített hitelesített vagy hitelesítetlen másolat, illetőleg kivonat illetéke – ha e melléklet kivételt nem tesz – oldalanként magyar nyelvű másolat esetében 100 forint, idegen nyelvű másolat esetében 200 forint. A nem hitelesített fénymásolat illetéke oldalanként 100 forint. Az eredeti jegyzőkönyvvel egyidejűleg átütéssel készült jegyzőkönyvmásolat illetéke oldalanként 100 forint, de legalább 200 forint. Az illetéket a másolat átvételekor az eredeti iraton illetékbélyeggel kell megfizetni. A már egyszer hitelesített másolatra, kivonatra vezetett olyan záradék, amely azt bizonyítja, hogy az eredeti iraton változás nem történt, vagy azt kiegészíti, 500 forint illeték alá esik.
Fordítás, hitelesítés
Az eljáró hatóság által készített fordítás illetéke oldalanként 500 forint. Az Országos Fordító és Fordításhitelesítő Iroda által végzett hitelesítés illetéke oldalanként 200 forint. Ezt az illetéket kell fizetni a másodlat, a másolat és a fénymásolat hitelesítéséért is.
Az eljáró hatóság által végzett hitelesítés illetéke, ha jogszabály kivételt nem tesz: másolat, kivonat vagy fordítás után oldalanként 100 forint; iraton levő aláírás után aláírásonként 300 forint; külföldi használatra szánt iraton levő aláírásnak bármely hatóság, bíróság vezetője általi hitelesítése (közbenső felülhitelesítése) esetében minden aláírás után 500 forint; az ilyen hitelesítésnek – a külügyminiszter kivételével – miniszter általi felülhitelesítése 1000 forint.
Gépjárműhöz kapcsolódó okiratok
A gépjármű-vezetői engedély kiadására irányuló eljárás illetéke 4000 forint. A forgalmi engedély kiadásával kapcsolatos eljárásé 4000 forint. A törzskönyv kiadására irányuló eljárásért 4000 forint illetéket kell fizetni.
Vízügyi hatósági eljárás
A kérelemre indult eljárás illetéke elvi vízjogi engedély esetén 2000 forint, vízjogi létesítési és üzemeltetési engedély esetén, illetőleg bejelentési kötelezettség alá tartozó – a jogszabályban meghatározott – ügyekben 5000 forint, engedély nélkül vagy engedélytől eltérően (megépített) vízimunka, vízi létesítmény fennmaradási engedélye esetén 8000 forint, egyéb kérelemre indult eljárás esetén 5000 forint.
Környezetvédelmi, természetvédelmi hatósági eljárás
Az alapeljárás illetéke 2000 forint. A fellebbezés illetéke 4000 forint, veszélyeshulladék-bírságot, zajbírságot, légszennyezési és szennyvízbírságot, továbbá természetvédelmi bírságot megállapító határozat esetén a fellebbezéssel megtámadott bírságösszeg minden megkezdett 1000 forintja után 100 forint, de legalább 5000 forint.
Építéshatósági eljárás
Az építésügyi hatóságnál indított eljárásért, ha az
– telekalakítási engedélyre irányul, kettőnél több lakótelek kialakítása esetében telkenként 1000 forint, üdülőtelek kialakítása esetében telkenként 4000 forint, egyéb építési telek kialakítása esetében egész és megkezdett hektáronként 1200 forint, külterületi földrészlet kialakítása esetében földrészletenként 1000 forint;
– építési (bontási, felújítási, átalakítási, bővítési stb.), illetőleg használatbavételi vagy fennmaradási engedély kiadására irányul, lakóépület melléképületének építése (felújítása, helyreállítása, átalakítása, bővítése, elmozdítása és lebontása stb.), illetőleg használatbavétele vagy fennmaradása esetén 5000 forint; elvi építési engedély, valamint kerítés és támfal építése (felújítása, helyreállítása, átalakítása, elmozdítása és lebontása stb.) vagy fennmaradása esetén 4000 forint; egyéb épület építése (bontása, felújítása, átalakítása stb.), illetőleg használatbavétele vagy fennmaradása esetén 10 000 forint illetéket kell fizetni.
Egyéb első fokú építésügyi hatósági eljárásért (pl. engedély érvényének meghosszabbítása), továbbá az építésrendészeti hatósági intézkedésért 2000 forint, az építésügyi hatósági eljárásban igénybe vehető valamennyi fellebbezésért pedig 5000 forint illetéket kell fizetni.
Ingatlan-nyilvántartási eljárás
Az ingatlan tulajdonjogának, illetőleg vagyoni értékű jogának bejegyzésére irányuló eljárás illetéke, a változással érintett ingatlanonként 2000 forint. A jelzálogjog bejegyzése, valamint a bejegyzés módosítása iránti eljárás illetéke a jelzálogjoggal biztosított követelés értékének 5 százaléka, de legfeljebb 5000 forint. Jelzálogjog részleges átszállása esetén az egyes átszálló részjelzálogjogok értékét kell illetékalapul venni. A jelzálogjog törlésére irányuló eljárás illetéke 1000 forint. A vagyoni értékű jog törlése iránti eljárás illetéke 1000 forint. Az egyéb jogok és tények bejegyzésére vagy törlésére, illetőleg az ingatlan adataiban történt változás átvezetésére irányuló eljárás illetéke – ideértve az építéssel megszerzett épület (építmény) ingatlan-nyilvántartásba vételét is – 400 forint.
Az ingatlan-nyilvántartási bejegyzésről szóló határozat ellen benyújtott fellebbezés illetéke 4000 forint. Egyebekben a földhivatali eljárásban előterjesztett fellebbezés illetékére az általános szabályok az irányadók.
Ha egy földhivatalnál ugyanazon jogosult részére többféle jog vagy tény keletkezésének, módosulásának vagy megszüntetésének a bejegyzése vagy a bejegyzett ilyen jog vagy tény törlése egy eljárásban történik, azt az értéket kell az illeték alapjául venni, amely után a legmagasabb illeték jár. Ha ugyanarra az ingatlanra egy szerződéssel, illetőleg hagyatékátadó végzéssel, bírósági vagy hatósági határozattal többen szereznek azonos jogot, a felek szerzésük arányában kötelesek az ingatlan-nyilvántartási eljárás illetékét megfizetni.
Vállalkozói igazolvány
A vállalkozói igazolvány kiadása iránti eljárás illetéke 5000 forint. A vállalkozói igazolványban feltüntetett adatok módosításáért – a módosítások számára tekintet nélkül – 2000 forint illetéket kell fizetni. A megrongálódott, megsemmisült, elveszett vállalkozói igazolványról kiállított másolat 3000 forint illeték alá esik. A 2000. november 1. előtt kiadott vállalkozói igazolvány érvényességének megszűnése miatt történő cseréje – az érvényességi határidőn belül – 2003. február 15-éig illetékmentes.
Üzlet működési engedélye
Üzlet működési engedélye iránti eljárás illetéke 5000 forint. A működési engedélyben feltüntetett adatok módosításáért – a változtatások számára tekintet nélkül – 2000 forint illetéket kell fizetni. Ha a működési engedélyt külön jogszabályban megállapított határidőn belül az üzlet fekvése szerint illetékes jegyző által záradékolt bejelentés alapján már működő üzletre kérik, az eljárás 2000 forint illeték alá esik. A megrongálódott, megsemmisült, elveszett működési engedélyről kiállított – az eredetivel pontosan egyező és egyenlő értékű – másodlat illetéke 2000 forint.
Külkereskedelemmel kapcsolatos eljárások
A kereskedelmi forgalomban áruk, szolgáltatások és anyagi értéket képviselő jogok behozatalának engedélyezését kezdeményező eljárás illetéke 3000 forint, a kiadott engedély módosítása iránti eljárás illetéke 2000 forint. Az engedélyező hatóság előtt indított minden további eljárásért 1500 forint illetéket kell fizetni. A fellebbezési eljárás illetéke az első fokú eljárás illetékének kétszerese. Az engedélyezési eljárás illetékét az eljárás kezdeményezésekor illetékbélyegben kell leróni.
Adó- és értékbizonyítvány
Az adó- és értékbizonyítvány kiállítása iránti eljárás 3000 forint illeték alá esik. Ha egy beadványban több ingatlanra vonatkozó adó- és értékbizonyítványt kérnek, az illetéket ezek számától függően, külön-külön kell megfizetni.
A vízgazdálkodással kapcsolatos helyi önkormányzati hatósági eljárások
A kérelemre indult eljárások illetéke
– közműpótló berendezés – talajvízkút, szennyvízszikkasztó – létesítésének, átalakításának, megszüntetésének engedélyezése esetén 2000 forint;
– víziállás létesítésének, használatbavételének, továbbá fennmaradásának vagy átalakításának engedélyezése esetén 2000 forint;
– szennyvíz-előtisztító berendezés létesítésének, átalakításának, illetve használatbavételének engedélyezése esetén 5000 forint.
A fellebbezés illetéke az alapeljárás illetékének kétszerese, az első fokon hivatalból indult, vagy folytatott eljárásban hozott határozat elleni fellebbezés esetén pedig 3000 forint.
Az illeték alapja
Az értékhez igazodó államigazgatási eljárási illeték alapja az eljárás tárgyának az eljárás megindítása időpontjában fennálló értéke. Amennyiben ez utóbb megváltozik, és az eljárásért fizetett illetéknél több jár, a különbözetet meg kell fizetni. Nincs helye az illeték leszállításának vagy visszatérítésének, ha az illeték fizetésére kötelezett az eljárás tárgyát, illetőleg az eljárás tárgyának értékét úgy változtatja meg, hogy ennek folytán az érték csökken.
A jogorvoslati eljárás illetékének visszatérítése
A jogorvoslati eljárásban megfizetett valamennyi illetéket az ügyfélnek vissza kell téríteni, ha az államigazgatási hatóság vagy a bíróság által felülvizsgált államigazgatási határozat vagy intézkedés az ügyfél hátrányára részben vagy egészben jogszabálysértőnek bizonyult. A visszatérítést hivatalból, a jogorvoslati eljárás során hozott határozatban kell elrendelni. A visszatérítést az ügyfél lakóhelye, illetőleg a bíróság székhelye szerint illetékes illetékhivatal foganatosítja.
IlletékmentességTárgyánál fogva illetékmentes többek között * a munkaviszony, szövetkezeti tagsági viszony létesítéséhez, igazolásához szükséges irat kiállítása; * a foglalkoztatáspolitika körébe tartozó juttatások (munkanélküli-segély, járadék, átképzési támogatás stb.) igénybevételével, nyugdíjazással kapcsolatos eljárások és az eljáráshoz szükséges iratok kiadása; * az adóhatóságnál, vámigazgatási ügyben a vámhatóságnál, továbbá társadalombiztosítási járulék ügyben a társadalombiztosítási szervnél kezdeményezett első fokú eljárás – ideértve más hatóság adó-, adó jellegű kötelezettség megállapításával kapcsolatos ilyen eljárását is -, kivéve a méltányossági eljárást, a fizetési könnyítésre (halasztás, részletfizetés) irányuló eljárást, továbbá az adó-, a vám-, az illeték- és a társadalombiztosítási kötelezettség teljesítéséről szóló igazolás kiadása, valamint az adó- és értékbizonyítvány kiállítása iránt kezdeményezett eljárást; * a birtok-összevonási célú önkéntes földcsere megszervezése iránt a földhivatalnál kezdeményezett eljárás, valamint a kárpótlási eljárás, a részaránytulajdonnal kapcsolatos eljárás és az ilyen eljárásokhoz szükséges irat, továbbá a kisajátítási eljárás; * a járványügyi intézkedésként kezdeményezett állat-egészségügyi eljárás; * az államigazgatási szervnél nyilvántartott adatokban bekövetkezett változások jogszabályi előíráson alapuló, kötelező bejelentése; * a külkereskedelmi áruforgalomban áru kivitelének, átvitelének engedélyezésére irányuló eljárás; * az adóhatóság által az adózó adószámlájának egyenlegéről készített értesítés tárgyában hozott határozat elleni jogorvoslati eljárás; * az a hitelesített vagy nem hitelesített másolat, amely illetékmentes eljáráshoz szükséges; * a tárgyánál fogva illetékmentes eljáráshoz szükséges irat fordítása is. Az ingatlan-nyilvántartási eljárásban illetékmentes * a magánszemély által épített lakástulajdon ingatlan-nyilvántartásba vétele, valamint a gazdálkodók által épített, építtetett és közvetlenül a lakosság részére értékesített új lakások tulajdonjogának ingatlan-nyilvántartási bejegyzése; * a kiskorú javára megállapított tartásdíj biztosítására szolgáló jelzálogjog bejegyzésére irányuló eljárás; * a jogosult nevének és lakcímének (székhelyének, üzemi központjának) bejelentése; * a lakáscélú kölcsönt, visszatérítendő támogatást biztosító jelzálogjog, valamint az ezzel összefüggő elidegenítési és terhelési tilalom ingatlan-nyilvántartási bejegyzése, illetve törlése iránti eljárás; * az olyan jog vagy tény törlésére irányuló kérelem, amelynek megszűnése az ingatlan-nyilvántartásból kétségtelenül megállapítható; * a lakástörvény alapján vételi, elővásárlási joggal rendelkező személy részére elidegenített önkormányzati vagy állami tulajdonban álló lakás tulajdonjogának, haszonélvezeti jogának, továbbá az ezzel összefüggő elidegenítési és terhelési tilalomnak, valamint jelzálogjognak az ingatlan-nyilvántartási bejegyzésével vagy törlésével kapcsolatos eljárás; * a birtok-összevonási célú önkéntes földcsere keretében létrejött megállapodáson alapuló tulajdonosváltozás ingatlan-nyilvántartási bejegyzése |