Evára várva

Figyelem! Kérjük az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2002. október 1.) vegye figyelembe!

Megjelent a Cégvezetés (archív) 54. számában (2002. október 1.)
Szöveg nagyítása Szöveg kicsinyítése Nyomtatás
A kedvezőtlen makrogazdasági helyzet ellenére a vállalkozók érdek-képviseleti szervei bíznak benne, hogy a kormány a nekik tett ígéreteit is teljesíti, ráadásul abban a formában, ahogy arról még tavasszal szó volt. Így mérsékli közterheiket, a befektetések ösztönzésére újabb adókedvezményeket vezet be, s támogatásokat tesz elérhetővé számukra. A legkisebbek pedig reménykednek: úgy határozzák meg az egyszerűsített vállalkozási adó részleteit, hogy az nem csupán elérhetetlen mézesmadzagként lebeg majd több százezer kisvállalkozó előtt.

A kisvállalkozók nagy reménysége

A költségvetés, s persze a gazdaság nem túl rózsás helyzete ellenére a kormány az első száz napban már több száz milliárd forintot kiosztott a családosoknak, a nyugdíjasoknak, a tanároknak, az orvosoknak és az egyetemistáknak. Az első körből a vállalkozók kimaradtak, sőt - mondhatni - a vesztesei voltak a változásoknak, hiszen őket nem érintette a minimálbér adómentessé tétele szeptember elsejétől, a mikrohitelprogram sok helyen leállt, ráadásul a Széchenyi-tervet is alaposan megnyirbálták. Történt mindez akkor, amikor a makrogazdasági mutatók rég nem látott problémákról tanúskodnak: júliusban a fizetési mérleg hiánya 173 millió euró volt, holott az elemzők 50 millióra számítottak, így az első héthavi deficit már majdnem elérte a 2 milliárd eurót. Ráadásul a bruttó hazai termék (GDP) második negyedéves növekedése is csupán 3,1 százalék volt, miközben a szakértők 3,3 százalékos növekedést reméltek. A részletek is hasonlóan kiábrándítóak: a beruházások volumene az előző negyedévinél lassabban, de a bruttó hazai termék növekedését meghaladóan, 5,1 százalékkal nőtt az egy évvel korábbihoz képest, s ráadásul a beruházások közül csak az állami fejlesztések bővültek, míg az üzletiek zsugorodtak. A gazdasági elemzők így az év egészében 3,2 százalékos GDP-növekedést várnak, pesszimizmusukat az ipari termelés csökkenésére és a feldolgozóipari beruházások visszaesésére alapozzák. Ugyanakkor azt is elgondolkodtatónak ítélik, hogy a GDP növekedését elsősorban a fogyasztás tartotta fenn. Az év hátralévő részét illetően sem optimisták a gazdaságkutatók: nem tartják valószínűnek, hogy a második félévben meglódulna a GDP növekedési üteme, mivel a világgazdasági konjunktúrára még várni kell, egyelőre a mi szempontunkból fontos német gazdaság növekedése is várat magára. S miközben a kormány látványosan osztogat, az államháztartás hiánya rekordokat dönt - a deficit mértéke augusztus végén (a helyi önkormányzatok nélkül) 656 milliárd forint volt, amely az éves előirányzatnak csaknem 130 százaléka.

Az osztogatás mellett a kormány arra is törekszik, hogy gátat vessen az előnytelen makrogazdasági folyamatoknak. Ezt szolgálja a gazdasági tárca által kidolgozott befektetésösztönző csomag, amely az EU-követelményekkel összhangban álló beruházási adókedvezmény-rendszerre, bizonyos célokra koncentráló költségvetési támogatásokra, valamint a hatósági eljárások egyszerűsítésére és a bürokrácia leépítését célzó intézkedésekre terjed ki.

Tavaszi ígéretek - őszi teljesítés

A rendszerváltás óta többször is nehéz időket megélt vállalkozói érdekképviseletek képviselői viszont nem ennyire optimisták. Azt gondolják: a kedvezőtlen makrogazdasági helyzet még nem adhat(na) okot a kormánynak arra, hogy a legkisebb vállalkozóknak tett ígéretét - nevezetesen az egyszerűsített vállalkozási adót - a még tavasszal, a szocialisták által meghatározott feltételekkel ne vezesse be. Az adminisztratív terhek alatt "roskadozó" kisvállalkozók a választási kampány során ugyanis joggal gondolták: akadt végre egy politikai párt, amely az évek óta hangoztatott panaszaikat meghallotta, s majd tesz is valamit érdekükben. "Ma közel egymillió betétitársaság- és közkeresetitársaság-tulajdonos, illetve egyéni vállalkozó kényszerül arra, hogy bonyolult könyvelést vezessen, és a befizetett adók elviszik az eredmény több mint felét. A helyzet orvoslására Medgyessy Péter bejelentette, hogy egyszerűsíti a kisvállalkozások adózását" - hirdette tavasszal az MSZP szórólapja, amely arra is ígéretet tett, hogy évi 10 millió forint árbevételig minden egyéni vállalkozó, közkereseti társaság és betéti társaság áttérhet az evára. Az egyszerűsített vállalkozási adó ráadásul több adónemet is kivált: ezzel "letudja" a vállalkozó a személyi jövedelemadó, az áfa és a társasági adó megfizetését is. A szocialisták számításai szerint azoknak a vállalkozóknak lesz majd érdemes az evát választani, akik 100 forint árbevételből 64 forintnál kevesebbet fizetnek ki anyagok, szolgáltatások vásárlására és alkalmazottaik bérére. S ha még mindezek ellenére bárki kétkedett volna az eva előnyeiben, a szocialista ígéret azt is tartalmazta, hogy "Az eva alkalmazása egyszerűsíti az adminisztrációt, csökkenti a költségeket, nyugalmat és bizalmat teremt a vállalkozások és az APEH kapcsolatában. Nem kell tovább félni az adóhivataltól!" Emellett megtudhatta az érdeklődő vállalkozó azt is például, hogy ha éves árbevétele 5 millió forint, s ennek felét teszik ki a költségei, akkor - ha 2003-ban az evát választja - több mint 260 ezer forintot takaríthat meg, de ha az árbevételének csupán 10 százalékára lenne költsége, akkor több mint 1 millió forintot.

Álom és valóság

A valóság igencsak másképpen fest. Mint Kassai Róbert, az Iposz alelnöke hangsúlyozta: az egyszerűsített vállalkozási adó a választások idején osztatlan örömet váltott ki a vállalkozók körében, mára azonban sokak számára világos lett: nem férnek bele a "keretbe". Sok csalódástól, bírálattól mentette volna meg a kormány önmagát, ha a vállalkozók érdek-képviseleti szerveit kezdetektől bevonta volna az eva kodifikációs munkálataiba. Az alelnök szerint az Iposz szakértői szívesen segítettek volna abban a kormányzatnak, hogy a szocialisták választási ígéretei az evával kapcsolatban megvalósuljanak. Hasonlóan nincs túlságosan "elragadtatva" az egységes vállalkozási adó szabályaitól a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara sem. Véleményük szerint eleve jóval differenciáltabban kellett volna az eva szabályait meghatározni a különböző tevékenységet végzőkre: olyan rendelkezésekre lett volna szükség, hogy a kis költséghányadú vállalkozások arányosan több, a nagy költséghányadú vállalkozások viszont arányosan kevesebb evát fizessenek ugyanakkora bevétel után. Tehát az új adónem elismerte volna a különböző költséghányadokat, de mégsem lett volna bonyolult. A kereskedőket is képviselő érdekvédelmi szervezet véleménye szerint az árbevételi határt sem 10 millió forintnál kellett volna meghúzni, hanem legalább 15-20 millió forintnál. Az adó mértéke pedig szerintük a költséghányadtól függően a bevétel legfeljebb 20, legalább 10 százalékát érhette volna el, ráadásul úgy, hogy az adó a vállalkozó vélelmezett kivétje utáni szja-t is magában foglalja. Vagyis szerintük az evának a tb-járulékokat igen, az egészségügyi hozzájárulást és az iparűzési adót nem kellene kiváltania.

Általános szigorítás

Az előkészítő tárgyalások során az eváról szóló törvénytervezet alapelveivel egyetértett a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) is, annál is inkább, mert néhány évvel ezelőtt már tettek javaslatot a pénzügyi kormányzatnak "valami hasonló adó" bevezetésére. Mint Czesztlerné Kurucz Györgyi, az MKIK közgazdasági igazgatóhelyettese hansúlyozta: ez lényegében egy több adónemet kiváltó új, összevont "átalányadó" lett volna, ám javaslatukat a pénzügyi kormányzat 1997-98 táján sem támogatta.

Az MKIK szakértői is magasabban és tevékenységenként differenciáltabban határozták volna meg azt az árbevételi határt, ameddig választható lett volna az eva. A közgazdasági igazgatóhelyettes szerint az egyes tevékenységek különböző költségigényét is el kellett volna ismerni az új adónemben, tehát más adókulcsot határoztak volna meg a kereskedőkre, mint mondjuk a szellemi tevékenységet végzőkre.

A pénzügyi kormányzat által kidolgozott eva-koncepció - többszöri módosítás, finomítás után is - eltér a vállalkozói érdekképviseletek elképzeléseitől. A költségvetési bevételek fölött őrködő pénzügyi tárca ugyanis értelemszerűen más oldalról közelített: az eva részletszabályainak a kialakításakor ugyanis a legfontosabb célként az lebegett a szemük előtt, hogy a visszaéléseket megakadályozzák, hogy a számos előnnyel kecsegtető eva miatt hirtelen ne "alakuljanak át" százezrek munkavállalóból kényszervállalkozóvá. Ehhez pedig nemcsak az eva szabályait igyekeztek igen szigorúan meghatározni, hanem várhatóan módosítják a Munka Törvénykönyvét is. Annak ellenére, hogy a jelenlegi jogszabályok alapján is megtehetik a munkaügyi felügyelők vagy az adóellenőrök bizonyos színlelt megbízási vagy vállalkozási szerződések munkaviszonnyá minősítését. Nem véletlen, hogy adószakértők szerint fölösleges a törvények szigorítása, helyette inkább az ellenőrzésre kellene koncentrálni, a színlelt szerződések így is kiszűrhetők lennének. A Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Minisztériumban ennek ellenére úgy kívánják módosítani a Munka Törvénykönyvét, hogy már jövőre könnyebb legyen "fülön csípni" azokat, akik színlelt vállalkozói vagy megbízási szerződéssel, valójában azonban alkalmazottként dolgoznak. Ellentétes ugyanis az európai modellekkel az a Magyarországon mindinkább terjedő gyakorlat, hogy az alkalmazottak jelentős hányadát nem munkaviszonyban foglalkoztatják, hanem vállalkozási szerződést kötnek velük - állítja a szaktárca.

Az egységes vállalkozási adóval az egyik nagy probléma, hogy miközben azt ígérték a szocialisták, hogy közel egymillió vállalkozó számára választhatóvá teszik, valójában ennek töredékének érdemes egyáltalán feltennie a kérdést: áttérjen-e az evára? A törvényjavaslatban ugyanis hosszan részletezik: kik is azok a "kiválasztottak", akik választhatják, illetve kik azok, akiknek eleve eszébe se jusson az új adónem. A törvénytervezet szerint elvileg egyéni vállalkozó, közkereseti társaság, betéti társaság és korlátolt felelősségű társaság is lehet adóalany. "Szerencsére - az érdekképviseletek szorgalmazására - a körbe bevették a kft.-ket is" - mondja Kassai Róbert, az Iposz alelnöke, aki szerint azonban a kft.-k az evának éppen a legnagyobb előnyét nem élvezhetik, hiszen számukra az adminisztratív könnyítés nem lesz észlelhető. A kft.-k ugyanis akkor is a számviteli törvény hatálya alatt maradnak, ha áttérnek az egyszerűsített vállalkozási adóra. A pénzügyi tárca szakértői ezt uniós előírással magyarázzák, ám Kassai Róbert szerint elég lenne a törvényt akkor EU-kompatibilissé tenni, amikor már beléptünk az Unióba.

általános feltételek

Az eva adóalanya lehet: kft. bt. kkt. egyéni vállalkozó (ideértve nemcsak az egyéni vállalkozói igazolvánnyal rendelkezőket, hanem az orvosokat, állatorvosokat, gyógyszerészeket, egyéni ügyvédeket, szabadalmi ügyvivőt és az önálló bírósági végrehajtót is), valamint a szövetkezet, az ügyvédi, a szabadalmi ügyvivői és a végrehajtó iroda és az erdőbirtokossági társulat. * Árbevételi határ: a bejelentés évét megelőző évben, a bejelentés évében és az adóévben sem haladhatja meg a bruttó 10 millió forintot (tehát áfával együtt). * A választás határideje: aki már 2003-tól az eva szabályai szerint kíván adózni, annak ezt 2002. december 20-áig be kell jelentenie az állami adóhatóságnak. A bejelentő új adószámot kap, amelynek hátulról a harmadik számjegye: 3. * Az áttérés "anyagi" feltétele: az eredménytartalék likvid része után (házipénztár) 20 százalék adót kell megfizetni, három részre elosztva, először 2003-ban az éves bevallással egy időben. * Az eva magában foglalja: az általános forgalmi adót, a cégautó-adót, a társasági adót és az szja osztalékadó ágát, viszont nem tartalmazza a személyes tevékenység ellenértékeként kivett jövedelem adó- és járulékterheit, mint ahogy a helyi iparűzési adót sem. * Az adó mértéke: a bruttó árbevétel 15 százaléka, amelyet a negyedévet követő hónap 12-éig kell megfizetni a negyedévben elért tényleges bevétel alapján. * Adminisztrációs kötelezettség: csak bevételi nyilvántartás, kivéve a kft.-t és például az ügyvédi irodákat, amelyekre kettős könyvviteli kötelezettség vonatkozik.

Kőbe vésett bevételhatár

Hiába szorgalmazták az érdekképviseletek, az árbevételi határon nem változtattak, bár az igaz, hogy tavasszal is a legfeljebb 10 millió forint árbevételű cégek számára ígérték a szocialisták az egyszerűsített vállalkozási adót. A probléma inkább az, hogy ez a kőbe vésett határ nem csupán egy évre vonatkozik, hanem többre: a törvényjavaslat szerint ugyanis a "bejelentés évét megelőző adóévben", a "bejelentés évében ésszerűen várható", illetve az "adóévben ésszerűen várható bevétele" sem haladhatja meg a 10 millió forintot. Vagyis jelen esetben sem 2001-ben, sem 2002-ben, sem 2003-ban nem lehet több az árbevétel 10 millió forintnál, ráadásul ez bruttó módon, tehát áfával együtt értendő. A fejlődést, a fejlesztést tehát nem jutalmazza az eva. "Az új adónem választása esetén a vállalkozás elesik az adókedvezményektől, így például sem beruházási, sem fejlesztési adókedvezmény nem illeti meg" - hangsúlyozza Czesztlerné Kurucz Györgyi az új adónemmel kapcsolatos kifogását, amit egyébként a pénzügyi tárca szakértőinek is megfogalmazott a kamara.

Bizonyos tevékenységet végzők számára a jogszabály kizárja, hogy választhassák az egyszerűsített adózást. Az érintettek köre igencsak szélesre sikeredett: beletartoznak például azok a vállalkozók, akik a jövedékiadó-törvény vagy a fogyasztásiadó-törvény hatálya alá tartozó tevékenységet folytatnak, mint ahogy azok is, akik a vámtörvény hatálya alá tartozó közvetett képviselői tevékenységet űznek. Ne gondoljanak az evára azok sem, akiknek a tevékenységéhez a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete vagy a Szerencsejáték Felügyelet engedélye szükséges, vagy ezen szervekhez legalább bejelentési kötelezettségük van!

Az evával kapcsolatban számos adószakértő bírálta a pénzügyi kormányzatnak azt a korábbi törekvését, hogy aki ezt az adónemet választja, annak lényegében semmilyen más vállalkozásban nem lehet semmilyen tulajdona. Annyit engedélyeznének csupán, hogy tőzsdézzen az illető vállalkozó. Felmerült az is, hogy esetleg még az evát választó vállalkozó közeli hozzátartozójának is megtiltanák más vállalkozásban a részvételt. Az MKIK közgazdasági igazgatóhelyettese szerint fölösleges szigorításról van szó. Az adóelkerüléshez, az ide-oda való számlázáshoz ugyanis nincs szükség tulajdonosi-rokoni kapcsolatra, aki ily módon akarja adóalapját eltüntetni, barátai révén a jövőben is megteheti. A szigorítás csupán arra jó, hogy meginduljon a vállalkozók fantáziája: hogyan tüntesse el feleségét, lányát, fiát papíron a vállalkozásból - hangsúlyozta Kassai Róbert, az Iposz alelnöke. Az érdekképviseletek javaslatára a pénzügyi kormányzat végül is feladta korábbi merev álláspontját: ennek köszönhetően az is választhatja az evát, akinek több vállalkozása van, ám közülük csak az egyik adózhat az eva szabályai szerint. Ugyanakkor büntetni szándékoznak a "kapcsolt vállalkozások" közötti számlázást.

Akiknek érdemes...

Az evát választó vállalkozó esetében fontos feltétel még, hogy a kezdőket - a visszaélésekre hivatkozva - kizárták a választásra jogosultak köréből: legalább 2 éves működésre van szükség, ám ebből az egyik lehet törtév is. Az evás vállalkozó adóalapja az áfát is tartalmazó árbevétele lesz, ami után 15 százalék adófizetési kötelezettség terheli. Az ily módon megfizetett összeggel a vállalkozó 4-féle korábbi kötelezettségét tudja le: mégpedig a társasági adót, a személyi jövedelemadó osztalékágát, a cégautóadót, valamint az általános forgalmi adót is. A feltételek bizonyos tevékenységet végzőknél igen kedvezőek, idetartoznak például a kis költséggel dolgozó szellemi tevékenységet végzők, vagy azok a vállalkozások, amelyek általában "bőven" áfabefizető pozícióban vannak. Esetükben ugyanis kimutatható adócsökkentés következik be. Ugyanakkor nem érdemes azoknak az eva mellett dönteni, akik általában áfa-visszaigénylők, nagy költséghányaddal dolgoznak, több alkalmazottjuk van, nagyobb beruházásba akarnak kezdeni. A munkabérek - így a vállalkozó személyes tevékenysége ellenértékéért kifizetett jövedelmek - adó- és járulékterheit ugyanis nem váltja ki az új adó megfizetése. Az MKIK közgazdasági igazgatóhelyettese azt tanácsolja minden vállalkozónak, hogy végezzen alapos számítást: érdemes-e az evát választania. Kassai Róbert szerint az új adónem kifejezetten kedvez a tanácsadóknak, ugyanakkor az iparban vállalkozóknak a magas költséghányad miatt korántsem annyira vonzó. Az adóalapból ugyanis nem vonhatják le a jelentős összegeket kitevő anyag-, bér- és egyéb költségeiket, miként az amortizációt sem.

Ugyanakkor megadóztatják a házipénztárban valójában csupán virtuálisan felgyülemlett, ám a valóságban már rég elköltött pénzösszeget. Az MKIK közgazdasági igazgatóhelyettese abban nem talál kivetnivalót, ha a házipénztárban lévő összegeket egy méltányos, 20 százalékos adóval megsarcolják, amit ráadásul 3 év alatt kell törleszteniük a vállalkozóknak.

Az eva nagy előnye egyébként főleg abból származik, hogy - a kft.-k kivételével - lényegesen leegyszerűsíti az adminisztrációt: nem kell ugyanis a költségszámlákkal bíbelődniük a vállalkozóknak, elég lesz csupán az árbevételről lerakni a bizonylatokat. Ez utóbbiakat viszont szorgalmasan, jobban mondva, hiánytalanul gyűjteni kell, a törvény ugyanis szigorú szankcióval - az eva-körből történő azonnali kizárással - bünteti azokat, akiket rajtakap a bevétel eltitkolásán.

Döntés előtt statisztika

Bár a helyi iparűzési adót az egyszerűsített vállalkozási adóval nem lehet megváltani, annyi könnyebbség mégis lesz, hogy emiatt nem kell külön gyűjteni a költségszámlákat az eva mellett voksolóknak. Lényegében ezt is átalányszerűen letudhatják majd az evás vállalkozók: várhatóan az eva alapjának az 50 százaléka lesz a helyi iparűzési adó alapja, s ezután kell a maximum 2 százalék iparűzési adót megfizetni.

Aki mindezen szabályok alapján úgy dönt, hogy már 2003-tól "kipróbálja" az új adónemet, ne felejtse el: december 20-ig kell az adóhatóságot erről a döntéséről értesítenie. Az idei évre vonatkozó adóbevallásokat, illetve a fizetési kötelezettségeket még a jelenleg hatályos szabályok szerint kell teljesíteni: tehát például az egyéni vállalkozóknak az éves bevallást 2003. február 15-ig, a betéti társaságoknak, káeftéknek pedig május 31-ig kell a 2002-es társaságiadó-bevallást eljuttatniuk az állami adóhatósághoz. Ugyanakkor azonban változás lesz az előlegfizetés rendjében: az evát választó vállalkozók adóelőlegüket ugyanis nem az előző évi nyereségük alapján fizetik már jövőre, hanem a tényleges árbevételük alapján, negyedévente, a negyedévet követő hónapban. A befizetett előlegek alapján az evát véglegesen rendezni a bevallás benyújtására előírt határidőig, a következő évben kell majd. Vagyis a vállalkozóknak egyelőre ezzel még korai foglalkozniuk, annál inkább érdemes a könyvelőt némi statisztikák készítésére rávenni, hogy eldönthető legyen: 2003-ban válasszák-e a lapzártánk után véglegesített feltételek mellett az evát, vagy sem.

Szempontok a döntéshez

Akiknek érdemes az evát választani

és akiknek nem ...

Alacsony költségű vállalkozásoknak, ha a költség az árbevétel 54-56 százaléka alatt van (szellemi tevékenységet folytatók)

Magas költséget igénylő tevékenységet folytatóknak (kereskedők, termék-előállítást folytatók)

Kényszervállalkozóknak, akiket korábbi munkáltatójuk kényszerített már évek óta vállalkozási státusba

Akik jelentős összegű fejlesztést, beruházást terveznek jövőre

Maximum 1-2 alkalmazottat foglalkoztatnak

Több alkalmazottat foglalkoztatnak

Általában áfabefizető pozícióban vannak

Általában áfa-visszaigénylő pozícióban vannak

Figyelem! Kérjük az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2002. október 1.) vegye figyelembe!

Nyomtatás Főoldalra Nyomtatás Nyomtatás A lap tetejére A lap tetejére