Bírósági kontroll a cégek felett

Figyelem! Kérjük az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2002. október 1.) vegye figyelembe!

Megjelent a Cégvezetés (archív) 54. számában (2002. október 1.)
Szöveg nagyítása Szöveg kicsinyítése Nyomtatás
A cégek működését az alapítástól kezdve egészen a megszűnésükig végigkíséri egyfajta bírósági ellenőrzés, amely biztosítja, hogy a gazdasági társaság az alapító okiratának, illetve a jogszabályoknak megfelelő módon tevékenykedjen.

A cégbíróság törvényességi felügyelete

A cégek feletti ellenőrzés egyik oldalát az úgynevezett cégbírósági törvényességi felügyelet jelenti. Ennek előírásait a cégnyilvántartásról, a cégnyilvánosságról és a bírósági cégeljárásról szóló 1997. évi CXLV. törvény (Ctv.) tartalmazza, s amelyre mögöttes szabályként a Polgári perrendtartás vonatkozik.

Mikor indulhat törvényességi felügyeleti eljárás?

A céggel kapcsolatos körülmények jogszerűségét a cégbíróság elsősorban akkor vizsgálja, amikor a céget vagy a cég adataiban bekövetkezett változást bejegyzi a cégnyilvántartásba. Ez a bejegyzési procedúra azonban nem azonos a (kérelemre vagy hivatalból indítható) törvényességi felügyeleti eljárással, mert az utóbbinak a Ctv. szerint akkor van helye, ha

- a cégjegyzékbe bejegyzett adat törvénysértő jellegét a bejegyzési eljárásban a cégbíróság még nem ismerte, mivel az adat törvénysértő jellegéről csak később szerzett tudomást,

- a cégjegyzékbe bejegyzett adat a bejegyzést követően keletkezett ok folytán vált törvénysértővé,

- a létesítő okirat vagy annak módosítása, illetve ennek alapján a cégjegyzék nem tartalmazza vagy jogszabályba ütköző módon tartalmazza azt, amit a cégre vonatkozó anyagi jogszabályok kötelezően előírnak,

- a cég a működése során nem tartja be a szervezetére és működésére vonatkozó jogszabályi rendelkezéseket, illetve a létesítő okiratában foglaltakat.

Törvényességi felügyeleti eljárás a bejegyzési eljárás alatt is indulhat, ha a bejegyzési (változásbejegyzési) kérelem vagy annak egyes részei jogszabályba ütköznek, és a kérelem jogerős elbírálására még nem került sor.

A törvényességi felügyelet nem terjed ki olyan ügyre, amelyben más bírósági vagy közigazgatási eljárásnak van helye. Ugyancsak kívül esik a törvényességi felügyelet körén, hogy a cégbíróság gazdasági-célszerűségi szempontból felülvizsgálja a cég gazdálkodását és döntéseit. A cégbíróság csak a cégműködés jogszerűsége körében vizsgálódhat. Ráadásul a hivatalból indult eljárás során a cégbíróság csak azokat a jogszabálysértéseket vizsgálhatja, amelyeket a cégbejegyzési eljárásban hivatalból kell észlelnie.

Kérelemre nincs helye törvényességi felügyeleti eljárásnak, ha az arra vonatkozó igény a bejegyző végzés elleni, avagy a bejegyzést követően a létesítő okirat, illetve az arra vonatkozó módosítás érvénytelenségének megállapítása iránt indított perben érvényesíthető.

A gazdasági társaságokról szóló 1997. évi CXLIV. törvény (Gt.) külön nevesíti azt az esetet, amikor a társaságnak nem maradt ügyvezetője. Ilyenkor a taggyűlést bármelyik tag vagy hitelező kérelmére a cégbíróság hívja össze a törvényességi felügyeleti eljárás keretében.

Ugyancsak a Gt. nevesíti a törvényességi felügyeleti eljárás megindításának másik esetét, amikor a könyvvizsgáló megállapítja, illetve egyébként tudomást szerez arról, hogy a gazdasági társaság vagyonának jelentős mértékű csökkenése várható, illetve olyan tényt észlel, amely a vezető tisztségviselők vagy a felügyelőbizottság tagjainak e törvényben meghatározott felelősségét vonja maga után. Ilyenkor a könyvvizsgáló köteles a gazdasági társaság legfőbb szervének összehívását kérni. Ha a gazdasági társaság legfőbb szervét nem hívják össze, vagy a legfőbb szerv a jogszabályok által megkívánt döntéseket nem hozza meg, a könyvvizsgáló köteles erről a törvényességi felügyeletet ellátó cégbíróságot értesíteni.

Az eljárás megindítására nyitva álló határidő

A cégbíróság törvényességi felügyeleti eljárását az arra okot adó körülményről való tudomásszerzéstől számított 30 napon belül lehet kezdeményezni. Mind a kérelemre, mind a hivatalból indult eljárásokra vonatkozik az a szabály, amely szerint az eljárásra okot adó körülmény bekövetkezésétől számított 1 év eltelte után törvényességi felügyeleti eljárásnak nincs helye.

Amennyiben nem a bejegyzési eljárás alatt indul hivatalból törvényességi felügyeleti eljárás, a procedúrának csak akkor van helye, ha már letelt a bejegyző végzés elleni perindításra nyitva álló 30 napos határidő, s ezalatt perindításra nem került sor.

Kik jogosultak az eljárás kezdeményezésére?

A törvényességi felügyeleti eljárást kezdeményezheti:

- az ügyész,

- a cég tevékenységének ellenőrzésére jogosult közigazgatási szerv vezetője,

- tagjával szemben az illetékes kamara tisztségviselője,

- aki az eljárás lefolytatásához fűződő jogi érdekét valószínűsíti.

Ha bíróság vagy más hatóság a cégbíróságot olyan ítéletről vagy határozatról tájékoztatja, amely a cégjegyzékben szereplő adatról megállapítja vagy valószínűsíti, hogy az törvénysértő, a cégbíróságnak a törvényességi felügyeleti eljárást hivatalból le kell folytatnia.

Ha a cégbíróság tudomására jut, hogy a cég nem küldte meg 30 napon belül a cégbíróságnak, illetve az Igazságügyi Minisztérium Cégnyilvántartási és Céginformációs Szolgálatának azokat az iratokat, amelyeknek benyújtására jogszabály kötelezi, illetve nem tesz eleget jogszabályban meghatározott bejelentési kötelezettségének, a cégbíróság felhívja a céget, hogy kötelezettségének meghatározott határidőn belül tegyen eleget. Ha a cég e felhívásnak nem tesz eleget, a cégbíróság törvényességi felügyeleti intézkedéseket alkalmazhat vele szemben.

Az eljárás lefolytatása

A törvényességi felügyeleti eljárás megindítására irányuló kérelmet, illetve bejelentést a cégbíróság megküldi a cégnek azzal, hogy

- a kérelemre vonatkozóan legkésőbb 30 napon belül írásban nyilatkozhat, vagy

- ha nem vitatja a kérelemben foglaltakat, úgy a törvénysértő állapotot szüntesse meg.

A törvényességi felügyeleti eljárás során a cégbíróság a feleket szükség esetén személyesen meghallgatja. Egyebekben az eljárás során az okirati bizonyításon kívül egyéb bizonyításnak nincs helye. Szemben a cégeljárással, a törvényességi felügyeleti eljárásban a jogi képviselet nem kötelező.

Ha a törvényességi felügyeleti eljárásra azért került sor, mert a létesítő okirat vagy annak módosítása, illetve ennek alapján a cégjegyzék nem tartalmazza vagy jogszabályba ütköző módon tartalmazza azt, amit a cégre vonatkozó anyagi jogszabályok kötelezően előírnak, az ügy elbírálásában nem vehet részt az a cégbíró, aki az eljárás tárgyává tett létesítő okirat, illetve módosítása alapján a bejegyző (változást bejegyző) végzést hozta.

A bejegyzési eljárás alatt indult törvényességi felügyeleti eljárásban a cégbíróság együttesen dönt a bejegyzési kérelemről, illetve a törvényességi felügyeleti kérelemről. A bejegyzési kérelemnek helyt adó (részben helyt adó) és ezáltal a törvényességi felügyeleti kérelmet elutasító (részben elutasító) végzés ellen fellebbezésnek nincs helye, azonban a törvényességi felügyeleti eljárást kérelmező személyt is megilleti az a jog, hogy pert indítson a végzés ellen.

A törvényességi felügyeleti kérelem, illetve bejelentés tárgyában hozott határozatot a cégnek és a kérelmezőnek (bejelentőnek) is kézbesítik.

Felügyeleti intézkedések

A törvényességi felügyeleti eljárás keretében a cégbíróság - a körülmények súlyától függően - a következő intézkedéseket hozhatja:

- írásban felhívja a céget a törvényes működés helyreállítására,

- a céget 50 000 Ft-tól 500 000 Ft-ig terjedő pénzbírsággal sújtja,

- a cég határozatának végrehajtását meghatározott időre felfüggeszti, illetve megsemmisíti azt, és szükség esetén új határozat hozatalát írja elő,

- a cég törvényes működésének helyreállítása céljából összehívja a cég vezető testületét,

- meghatározott időre felfüggeszti a cég működését,

- a céget eltiltja a további működéstől, és egyben megszűntnek nyilvánítja, amennyiben a törvényes működés másként nem biztosítható.

Igen fontos, hogy a cégbíróság a fenti intézkedéseket együttesen is alkalmazhatja, s a törvényi felsorolás nem jelent kötelező sorrendiséget. (A gyakorlatban a cégbíróságok fokozatosan haladnak, s először általában bírság terhével felhívják a céget a törvényes működés helyreállítására.) A cég megszűntnek nyilvánítására mintegy ultima ratióként csak abban az esetben kerülhet sor, ha az egyéb intézkedések nem vezettek eredményre. Ilyenkor tehát két lépcsőben történik a szankcionálás: először enyhébb súlyú jogkövetkezményt alkalmaz a cégbíróság, s csak ennek eredménytelensége után vethet véget a cég működésének.

Végelszámolás, felszámolás

Ha a cégbíróság a céget megszűntnek nyilvánítja - és az adott cégformára irányadó anyagi jogszabályok így rendelkeznek - végelszámolásnak, illetve ha fizetésképtelenségre vonatkozó adatok merülnek fel, felszámolási eljárásnak van helye. Végelszámolás esetén - a céget megszűntnek nyilvánító végzésében - a cégbíróság jelöli ki a cég végelszámolóját.

Perek a bejegyző végzés után

Per a bejegyző végzés ellen * A bejegyzési kérelemnek helyt adó bejegyző végzés ellen fellebbezésnek nincs helye. A végzésben foglalt adatok tartalmának jogszabályba ütközése miatt azonban az ügyész, továbbá az, akire a végzés rendelkezést tartalmaz - a rendelkezés őt érintő részére vonatkozóan - pert indíthat a cég ellen, a cég székhelye szerint illetékes megyei bíróság előtt a bejegyző végzés hatályon kívül helyezése iránt. A keresetlevélben, illetve az eljárás során csak olyan adat jogszabálysértő voltára lehet hivatkozni, mely adatot a cégbejegyzési eljárásban a cégbíróságnak hivatalból vizsgálnia kellett. A pert a bejegyző végzés Cégközlönyben való közzétételétől számított 30 napon belül lehet megindítani. A határidő elmulasztása jogvesztéssel jár. * Amennyiben a bíróság a keresetnek helyt ad, a jogszabálysértés megállapítása mellett fenntarthatja hatályában a végzést, és szükség esetén kötelezi a céget a jogszabálysértő állapot megszüntetéséhez szükséges intézkedések megtételére. Ennek végrehajtását a cégbíróság az ítélet kézhezvételét követően hivatalból lefolytatott törvényességi felügyeleti eljárás keretében vizsgálja. Ha a bejegyző végzés alapjául szolgáló létesítő okirat vagy módosítása érvénytelen, és az érvénytelenség az előbbi módon nem küszöbölhető ki, a bíróság az érvénytelenség megállapítása mellett a határozatában megállapított időpontig hatályossá nyilvánítja a létesítő okiratot, illetve módosítását, egyben a bejegyző végzést az ítéletében meghatározott időponttal hatályon kívül helyezi. * A jogerős ítéletet megküldik a cégjegyzéket vezető cégbíróságnak, amely gondoskodik arról, hogy a bejegyző végzés hatályon kívül helyezését tartalmazó ítélet rendelkező részét közzétegyék a Cégközlönyben. A cégbíróság emellett a bíróság megkeresésére - a cég bejegyzésére vonatkozó végzés hatályon kívül helyezése esetén - a bírósági ítéletben megállapított időponttal megszűntnek nyilvánítja a céget, illetve lefolytatja a végelszámolási eljárást vagy felszámolási eljárást. * Érvénytelenségi per * A jogerős cégbejegyzést követően a létesítő okirat, illetve az arra vonatkozó módosítás érvénytelenségének megállapítása iránt a cég ellen a cég székhelye szerint illetékes megyei bíróság előtt indítható per. A perindításra az ügyész, valamint az jogosult, aki jogi érdekét valószínűsíti. * Perindításnak csak abban az esetben van helye, ha a létesítő okiratot, illetve annak módosítását nem foglalták közokiratba, illetve nem látták el ügyvédi ellenjegyzéssel; a létesítő okirat, illetve annak módosítása nem tartalmazza a cég nevét, a tagok nevét (cégét), a tagok (részvényesek) vagyoni hozzájárulását, a cég jegyzett tőkéjét; a cég tevékenységi körét; illetve ha a létesítő okirat, illetve annak módosítása jogszabályba ütközik (jogellenes célra irányul). * Ha az okirat a fentiek miatt részben vagy egészben érvénytelen, a bíróság - amennyiben lehetséges - felhívja a feleket az érvénytelenségi ok kiküszöbölésére. Ha erre nincs mód, a bíróság a határozatában megállapított időpontig az okiratot hatályossá nyilvánítja. * A bíróság a jogerős ítéletének megküldésével szükség esetén felhívja a cégjegyzéket vezető cégbíróságot a cég megszűntnek nyilvánítására, illetve a törvényességi felügyeleti eljárás lefolytatására. A cégbíróság a bírósági ítéletben megállapított időponttal mondja ki a cég megszűnését.

Törlési eljárás

A törvényességi felügyeleti eljárás sajátos formája az úgynevezett hivatalbóli törlési eljárás. Ennek akkor van helye, ha a cégbíróság tudomást szerez arról, hogy a cég nem található sem a székhelyén, sem a telephelyén, sem pedig a fióktelepén. Törlési eljárást folytat le a cégbíróság akkor is, ha a cég képviseletére jogosult személyek tartózkodásának helye ismeretlen. Ebből látható, hogy a fantomcégek kiszűrésére hivatott eljárásról van szó.

A törlési eljárás során a cégbíróság a törvényességi eljárás szabályait, illetve szükség szerint alkalmazza a fentebb már említett felügyeleti intézkedéseket.

Az eljárás megindítása

A törlési eljárás megindításáról szóló végzést - a kézbesítés mellőzésével - a cégbíróság hirdetmény formájában a Cégközlönyben teszi közzé.

Kifogás

A végzés tartalmazza, hogy a cég törlése ellen kifogás terjeszthető elő. A kifogást a hirdetmény megjelenésétől számított 30 nap alatt lehet bejelenteni. Az előterjesztett kifogásról a cégbíróság 8 napon belül határoz. A kifogás akkor alapos, ha új adatot tartalmaz a cég székhelyére, működésére, illetve a képviselő lakóhelyére. Ebben az esetben a cégbíróság megteszi a szükséges felügyeleti intézkedést.

Amennyiben a kifogás nem tartalmaz új adatot, vagy az annak alapján megtett intézkedés eredménytelen volt, a cégbíróság elutasítja a kifogást és folytatja a törlési eljárást. A kifogást elutasító végzés ellen külön fellebbezésnek nincs helye, az ellen csak a törlési eljárást befejező határozat ellen benyújtott fellebbezésben lehet élni jogorvoslattal.

Törlés a cégjegyzékből

A kifogás előterjesztésére nyitva álló határidő eredménytelen elteltét követően, illetve amennyiben a kifogás nem alapos, a cégbíróság - felszámolási eljárás kezdeményezése, illetve végelszámolás elrendelése nélkül - végzéssel határoz a cég törléséről. E végzést a kifogás előterjesztőjén kívül másnak kézbesíteni nem kell. A végzést a Cégközlönyben közzé kell tenni azzal, hogy a végzés ellen a megjelenésétől számított 15 napon belül fellebbezésnek van helye.

A cég törlését elrendelő végzés jogerőre emelkedését a Cégközlönyben teszik közzé. A cégjegyzékben a törlés bejegyzése mellett feltüntetik "a cég hivatalból törölve" megjegyzést is.

Felvilágosításra kötelezés

A Gt. szerint a vezető tisztségviselők kötelesek a tagok (részvényesek) kérésére felvilágosítást adni a társaság ügyeiről, s lehetővé kell tenniük, hogy a tagok betekinthessenek a társaság üzleti könyveibe és irataiba. Ha a vezető tisztségviselők nem tesznek eleget a tag ilyen irányú kérésének, az érdekelt tag kérelmére a cégbíróság kötelezi a gazdasági társaságot a felvilágosításra, illetve a betekintés biztosítására.

Hivatalból észlelendő jogsértések a cégeljárásban

A jogi személyiség nélküli cégek bejegyzési (változásbejegyzési) ügyeiben a cégbíróság csak azt vizsgálja, hogy a bejegyzési kérelemben azok az adatok, amelyeknek bejegyzését az adott cégformára vonatkozóan a Ctv. 12-14. §-a előírja, megfelelnek-e a jogszabályok rendelkezéseinek, valamint hogy a létesítő okirat, illetve módosításai tartalmazzák-e azokat az adatokat, amelyeket az adott cégformára vonatkozó jogszabály előír, mellékelték-e a bejegyzés elbírálásához szükséges - e törvény mellékletében meghatározott - okiratokat, és megfizették-e a törvény által előírt mértékű illetéket. * A jogi személyiségű cégek bejegyzési (változásbejegyzési) ügyeiben a cégbíróság azt vizsgálja, hogy azok az adatok, amelyeknek bejegyzését az adott cégformára vonatkozóan a Ctv. előírja, illetve a létesítő okirat és annak módosításai, valamint a bejegyzési (változásbejegyzési) kérelem alapjául szolgáló egyéb okiratok megfelelnek-e a jogszabályok rendelkezéseinek.

Társasági határozatok bírósági felülvizsgálata

Nemcsak a cégbíróság, hanem a rendes bíróság is gyakorol bizonyos kontrollt a cég törvényes működése felett. A Gt. szerint pert lehet indítani a gazdasági társaság ellen a társaság szervei által hozott határozatok bírósági felülvizsgálata iránt. A kérelmet csak arra hivatkozással lehet előterjeszteni, hogy a határozat a Gt. vagy más jogszabály rendelkezéseibe, avagy a társasági szerződésbe (alapító okiratba, alapszabályba) ütközik. Mindebből látható, hogy a társasági határozatok felülvizsgálata iránt csak jogsértésre hivatkozással lehet pert indítani, a gazdaságosság, a célszerűség ebben az esetben sem lehet a vizsgálat tárgya.

Perindításra jogosultak

A perindításra elsősorban a gazdasági társaság tagja (részvényese) jogosult. A gazdasági társaság legfőbb szerve által hozott határozat bírósági felülvizsgálatát - az említett jogsértésre hivatkozással - a társaság bármely vezető tisztségviselője, illetve a felügyelőbizottság bármely tagja is kezdeményezheti.

A keresetindítás joga érvényesen nem zárható ki, de nem illeti meg azt a személyt, aki - a tévedés, a megtévesztés és a jogellenes fenyegetés eseteit kivéve - a határozat meghozatalához szavazatával hozzájárult.

Perindítási határidő

A jogsértő társasági határozat bírósági felülvizsgálata iránti keresetet a határozatról való tudomásszerzéstől számított harminc napon belül kell megindítani a gazdasági társaság ellen. A határozat meghozatalától számított kilencvennapos jogvesztő határidő elteltével a határozatot akkor sem lehet megtámadni, ha a perlésre jogosulttal nem közölték a határozatot, illetve arról a jogosult addig nem szerzett tudomást.

A cég képviselete a perben

Ha a felülvizsgálatot a gazdasági társaság vezető tisztségviselője kezdeményezi, és a gazdasági társaságnak nincs olyan vezető tisztségviselője, aki a társaságot képviselhetné, a perben a társaságot a felügyelőbizottság által kijelölt felügyelőbizottsági tag képviseli. Ha a gazdasági társaságnak nincs felügyelőbizottsága, vagy a felügyelőbizottság valamennyi tagja felperesként perben áll, a bíróság a társaság képviseletére ügygondnokot rendel ki.

Döntés

A keresetindításnak a határozat végrehajtására halasztó hatálya nincs, de a bíróság a határozat végrehajtását felfüggesztheti. E végzés ellen fellebbezésnek nincs helye.

A jogsértő határozatot a bíróság ítéletével hatályon kívül helyezi. Az ítélet hatálya azokra a tagokra (részvényesekre) is kiterjed, akik nem álltak perben.

Választottbírósági eljárás

A tagoknak lehetőségük van arra, hogy a társasági szerződésükben (alapító okiratban, alapszabályban) a cég működésével kapcsolatos kontrollba egy harmadik elemet építsenek. A Gt. szerint ugyanis az alapító dokumentumban a társasági jogviták tekintetében állandó, vagy eseti választottbíráskodás egyaránt kiköthető a választottbíráskodásról szóló 1994. évi LXXI. törvény szabályai szerint.

Társasági jogvita

Társasági jogvitának minősül a gazdasági társaság és tagjai (részvényesei) - ideértve a kizárt vagy a társaságtól egyébként megvált korábbi tagot is - közötti, valamint a tagok (részvényesek) egymás közötti jogviszonyában a társasági szerződéssel kapcsolatban, avagy a társaság működésével összefüggésben keletkezett jogvita.

A cégjegyzék tartalma

A cégjegyzék valamennyi cég esetében tartalmazza * a társaság cégjegyzékszámát, * a magyar, illetve külföldi részvétellel működő cég esetében az érintett állam(ok) betűjelét; külföldi vállalkozás magyarországi fióktelepe, illetve közvetlen kereskedelmi képviselete esetében pedig a külföldi vállalkozás székhelye szerinti állam betűjelét, * a cég nevét, * a cég székhelyét, * a létesítő okirat, társasági szerződés, alapító okirat, alapszabály (a továbbiakban együtt: létesítő okirat) keltét, * a cég által a létesítő okiratban megjelölt tevékenységi köröket, a Központi Statisztikai Hivatal által kiadott nómenklatúra szerint, * a cég jegyzett tőkéjét, és ezen belül a pénzbeli és nem pénzbeli hozzájárulás mértékét, * a cégjegyzés módját, * a cégjegyzésre jogosultak nevét (cégét) és lakóhelyét (székhelyét), valamint tisztségét, * a cég adószámát, valamint statisztikai számjelét, * a cég valamennyi pénzforgalmi számláját, valamint az azokat vezető pénzügyi intézmények nevét és székhelyét, * a cégbejegyzés időpontját. * A cégjegyzék szükség szerint tartalmazza * a cég rövidített nevét, * a cég idegen nyelvű elnevezését, * a cég telephelyét, * a cég fióktelepét, * meghatározott időtartamra alapított cég esetén a működés befejezésének időpontját, * a jogelőd(ök), illetve a jogutód(ok) cégnevét és cégjegyzékszámát, * a könyvvizsgáló nevét (cégét) és lakóhelyét (székhelyét), * a felügyelőbizottsági tagok nevét és lakóhelyét, * annak a kamarának a megjelölését, amelynek a cég a tagja. * A cégjegyzékben feltüntetik * a csődeljárás kezdő időpontját és befejezését, * a felszámolás kezdő időpontját és befejezését (külföldi székhelyű vállalkozás magyarországi fióktelepe, illetve külföldiek magyarországi közvetlen kereskedelmi képviselete esetén a külföldi vállalkozás fizetésképtelenségére, illetve felszámolására vonatkozó eljárás megindítását és befejezését is, feltüntetve a külföldi vállalkozás felszámolójának nevét, lakóhelyét, illetve székhelyét), * a végelszámolás megindítását és befejezését (külföldi székhelyű vállalkozás magyarországi fióktelepe, illetve külföldiek magyarországi közvetlen kereskedelmi képviselete esetén a külföldi vállalkozás végelszámolásának megindítását és befejezését, valamint a külföldi vállalkozás végelszámolójának nevét, lakóhelyét, illetve székhelyét), * a cég működésének felfüggesztését, * a cég megszűntnek nyilvánítását, * a jogerős bejegyző végzés hatályon kívül helyezése iránti perindítást és a per befejezését, * a létesítő okirat érvénytelenségének megállapítása iránti perindítást és befejezését, * a tag kizárása iránti perindítást és a per befejezését, * kiskorú tag (tulajdonos) esetén a törvényes képviselő nevét és lakóhelyét, * a cég elleni végrehajtás - ideértve a biztosítási intézkedést is - elrendelését, * a cég tagja (részvényese) vagyoni részesedésének lefoglalását. * A cégjegyzék cégformánként tartalmazza: * közkereseti társaság (gazdasági munkaközösség) esetében a tagok nevét (cégét) és lakóhelyét (székhelyét); * betéti társaság esetében a társaság beltagjainak, illetve kültagjainak nevét (cégét), lakóhelyét (székhelyét), a kültagok betétjének együttes összegét; * közös vállalat esetében a tagok nevét (cégét), lakóhelyét (székhelyét), a közös vállalat csatlakozó tagja csatlakozásának időpontját, felelősségének esetleges korlátozását; * korlátolt felelősségű társaság esetében a tagok nevét (cégét), lakóhelyét (székhelyét), a korlátolt felelősségű társaság jelentős, többségi, illetve közvetlen irányítás alá kerülésének tényét, ha az egyszemélyes korlátolt felelősségű társaság tagja a társaság tartozásaiért korlátlan felelősséget vállal, ezt a tényt; * részvénytársaság esetében azt, hogy a részvénytársaság nyilvánosan vagy zártkörűen működik, részvényfajták (részvényosztályok) szerint a bemutatóra szóló részvények számát és névértékét, részvényfajták (részvényosztályok) szerint a névre szóló részvények számát és névértékét, ha a részvény átruházását az alapszabály korlátozza, a kibocsátott átváltoztatható kötvények számát és névértékét, a kibocsátott jegyzési jogot biztosító kötvények számát és névértékét, a részvénytársasági hirdetmények közzétételének módját, helyét, a részvénytársaság jelentős, többségi, illetve közvetlen irányítás alá kerülésének tényét, egyszemélyes részvénytársaság esetében az alapító, illetve az egyedüli részvényes nevét (cégét), lakóhelyét (székhelyét), illetve ha az egyszemélyes részvénytársaság részvényese a társaság tartozásaiért korlátlan felelősséget vállal, ezt a tényt. * A cégjegyzékben szereplő természetes személy esetében a cégjegyzék tartalmazza az illető anyjának leánykori nevét is. Ha a cég tagja cégjegyzékbe bejegyzett belföldi cég, feltüntetik annak cégjegyzékszámát is

Figyelem! Kérjük az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2002. október 1.) vegye figyelembe!

Nyomtatás Főoldalra Nyomtatás Nyomtatás A lap tetejére A lap tetejére