A nagyság átka

Figyelem! Kérjük az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2002. október 1.) vegye figyelembe!

Megjelent a Cégvezetés (archív) 54. számában (2002. október 1.)
Szöveg nagyítása Szöveg kicsinyítése Nyomtatás
Tyco, Enron, WorldCom, Xerox, AOL Time Warner - repül a nehéz kő, ki tudja, hol áll meg? Az utóbbi időben napvilágot látott könyvelési csalások és a hirtelen összeomlások megrendítették a befektetők bizalmát a nagy amerikai vállalatok iránt. Egyesek úgy vélik: a csődökbe beleremeghet egész Amerika, ami kissé más megvilágításba helyezi a technológiai fejlődés mindenhatóságáról alkotott képet.

Vállalati botrányok Amerikában

Vállalatok beszámolóiban, cégvezetők nyilatkozataiban az utóbbi időben leggyakrabban előforduló kifejezés a shareholder's value, azaz a részvényesek érdekeire való hivatkozás. A cégvezetők minden döntését az motiválja, hogy a tulajdonosok elégedettek legyenek az adott vállalkozás teljesítményével, az osztalékkal, szárnyaljon a részvények árfolyama, forogjanak a papírok a tőzsdén. Az elvárásoknak csak úgy tudnak megfelelni, ha a vállalkozás jól teljesít. De mi van akkor, ha akár vezetői alkalmatlanság, akár rosszul megválasztott üzleti stratégia, akár túlköltekezés, vagy egyszerűen csak a dekonjunktúra miatt az eredmények rosszabbak lesznek a vártnál? Ki-ki a maga lehetőségein belül más-más választ ad a kérdésre, de egy biztos: a vállalatok a mai napig szívesen űzik a mérlegkozmetikázás ősi mesterségét. Ki csak a kiskapukat keresi, ki nagyban "játszik" - mint legutóbb a WorldCom tette.

Júniusban kezdődött

Az egész könyvelési machinációra az év derekán derült fény: az amerikai távközlési cégnél június 25-én jelentették be, hogy a belső könyvvizsgálat 3,8 milliárd dolláros működési költség "helytelen" elszámolását tárta fel. A társaságnál az elmúlt öt negyedévben - még az ideiben is - a működési költségek jelentős részét beruházásként könyvelték el, így javítván a társaság jövedelmezőségi és készpénzforgalmi adatait. A WorldCom a tavalyi év egészére 1,4 milliárd dollár, az idei első negyedévre 130 millió dollár nettó profitot könyvelt el, jóllehet szabályos könyvvitel mellett 2001-ről nettó veszteséget kellett volna jelentenie. Ugyanakkor a céget 41 milliárd dollárnyi, a botrány kirobbanása óta bóvli szintre sorolt adósság is terheli.

Amikor kiderült a mérleghamisítás, a vezetés közölte, hogy 2001-ről és az idei első negyedről új pénzügyi jelentést ad ki, s minden igyekezetével azon lesz, hogy stabilizálja a társaság pénzügyi helyzetét. Menesztették a hosszú évekig a cég üdvöskéjeként emlegetett pénzügyi igazgatót, Scott Sullivant, aki nagyban felelőssé tehető a félrekönyvelésekért, s az igazgatóság elfogadta David Myers lemondását is. Ő volt a konszern alelnöke s egyben főkontrollere. A cég vezetését a korábban kinevezett másik alelnökre, John Sidgmore-ra bízták, s június 28-án megkezdődött a nagyvállalat alkalmazotti gárdájának elbocsátása. Kezdésként négyezer embernek intettek búcsút - mindannyian az Egyesült Államokban dolgoztak -, majd közölték: összesen 17 ezer dolgozótól válnak meg. A társaság jelenleg 65 országban működik, 85 ezer alkalmazottal, szerverein keresztül levelez az amerikaiak hetven százaléka s a fél világ.

Sikertelen talpra állítási kísérletek

A veszteségek és a tetemes adósság elismerése után lázas munka kezdődött azt keresendő, miként lehetne a céget talpra állítani s a hitelállományra fedezetet találni. A tárgyalások azonban kudarcba fulladtak, így a WorldCom vezetése július 22-én csődvédelmet kért. - Most az a legfontosabb, hogy stabilizáljuk cégünk megrendült pénzügyi helyzetét, a következő hónapokban megállapodjunk hitelezőinkkel, s visszaszerezzük befektetőink bizalmát - hangoztatta John Sidgmore, az újdonsült elnök-vezérigazgató, amikor bejelentette a manhattani csődbírósághoz intézett kérést. Bár a kérelemben a WorldCom saját vagyonát 107 milliárd dollárban állapította meg, elemzők szerint a cég piaci értéke nem éri el a 15 milliárd dollárt sem.

John Sidgmore szerint a csődeljárás nem érinti majd a cég nemzetközi tevékenységét. Mint közölte: az óriáscégnek még a csődbejelentés előtt sikerült 2 milliárd dollárnyi pótlólagos finanszírozásról megállapodnia banki hitelezőivel. Ez körülbelül egy évig fedezi a működési költségeket, addig kell átalakítani a WorldCom tulajdonosi szerkezetét és tevékenységét. A társaság ugyanis meg akar válni az alaptevékenységéhez szigorúan nem tartozó érdekeltségeitől, hogy a befolyt pénzekből kielégítse hitelezőit. Egyébiránt a bankok futnak a pénzük után: a legnagyobb hitelezők közül a J. P. Morgan Trustnak például 17,2 milliárd dollár névértékű WorldCom-kötvénye van.

Augusztus elsején hamis adatok közlésének vádjával letartóztatták Sullivant és Myerst, majd a hónap első felében újabb negatív csúcs született: kiderült, hogy újabb 3,3 milliárd dollárnyi könyvelési "rendellenességre" bukkantak. A korábban felfedezett 3,85 milliárd dollárral együtt így már 7 milliárd dollár fölé nőttek a "kreatív módon" elkönyvelt összegek. A bejelentésre azután került sor, hogy a belső könyvvizsgálat átvizsgálta az óriáscég 1999-es és 2000-es esztendőkről szóló pénzügyi beszámolóit. Ekkor közölték: további leírásokra is sor kerülhet mintegy 50,6 milliárd dollár értékben a cég jó hírének és egyéb nem kézzelfogható javak elvesztése miatt, tovább erodálva a csődvédelmi kérelemben megjelölt saját vagyont.

A régi szép idők

Pedig milyen jól indult minden, micsoda dicsőséges pályát futott be a WorldCom! A társaság elődjét, az LDDS-t (Long-Distance Discount Service) 1983-ban hozták létre távolsági telefonhívások lebonyolítására. A cég a folyamatos felvásárlásoknak köszönhetően egyre növekedett, mígnem 1998-ban, egyetlen év leforgása alatt a társaság három nagy fúziót is tető alá hozott. Köztük volt az akkor minden idők legnagyobb ügyletének tartott MCI Communications megvásárlása 40 milliárd dollárért. "A Scott és Bernie show" - egyszerűen csak így emlegették a Wall Streeten a nagyszabású ügyleteket lebonyolító két üzletembert, Bernard Ebbers akkori vezérigazgatót és Scott Sullivan pénzügyi igazgatót. Ők ketten tizenhét akvizíciót hoztak tető alá 1994 és 1998 között, s az egész felvásárlási akciósorozatra az MCI megvétele tette fel a koronát.

A vállalat sikert sikerre halmozott, papírjainak árfolyama meredeken emelkedett, s jelentős nyereségre tett szert. De mint annyi más távközlési cégnél, a WorldComnál is elkezdtek jelentkezni az ágazat egészére jellemző problémák: a hálózati kapacitások túlkínálata, az egyre élesebbé váló árverseny, a piac telítettsége, a túlköltekezés és eladósodás, a megrendelések csökkenése, amire még csak rátett egy lapáttal a világgazdasági válság. Tetézte a bajokat, hogy a legkorszerűbb technika, a széles sávú internet-hozzáférés iránt a vártnál kisebb volt a kereslet, a távolsági telefonszolgáltatásban pedig csökkentek a tarifák, mivel a szabályozás módosítása nyomán a regionális távközlési szolgáltatók is megjelenhettek a piacon.

A WorldComnak hitelező bankok

J. P. Morgan (Citigroup/Bank of America (Konsorcium)

2,65 Mrd USD

J. P. Morgan (Citigroup/Konsorcium)

1,50 Mrd USD

Bank of America/Toronto-Dominion-Bank/Bank of New York (konzorcium)

350 M USD

Aegon

200 M USD

IntesaBCI

150 M USD

Prudential Plc.

150 M USD

ABN

max. 100 M euró

Münchener Rück

80 M euró

Banca di Roma

50 M USD

Generali

40 M euró

Axa

40 M euró

Norddeutsche Landesbank

30 M USD

Hypo-Vereinsbank

10 M euró

Forrás: Handelsblatt

Robbant a bomba

A bukás első jelei már az idén márciusban mutatkoztak, amikor a tőzsdepiaci felügyelet (SEC) igazoló jelentést kért a WorldCom vezetőitől bizonyos könyvelési tételek, valamint a munkatársaknak nyújtott kölcsönök ügyében. Majd áprilisban a megacég vezetői bejelentették: 3700 fővel csökkentik a társaság dolgozóinak számát. Néhány nappal később a Standard & Poor's alacsonyabb kategóriába sorolta a konszern hosszú és rövid távú hiteleit, s ugyanezt tette több más neves hitelminősítő is, mert romlónak ítélték meg a cég jövedelmezőségi helyzetét.

A rossz hírek következtében folyamatosan csökkenni kezdett a cég papírjainak árfolyama. (A WorldCom papírja július 1-jén, utolsó kereskedési napján mindössze hat centet ért, miközben tavaly július 12-én 16,06 dollárért adták-vették, de 1999 közepén 64 dollár felett is jegyezték.) Az egyre szorongatóbb helyzetben lemondott Bernard Ebbers, majd a hitelminősítők még lejjebb, a bóvli kategóriába sorolták a cég hiteleit. John Sidgmore vezérigazgató május elején közölte: nem fizetnek osztalékot, ám sikerült újabb 2,65 milliárd dollár bankhitelt szerezniük, s további ötmilliárd dollárról tárgyalnak. Újabb elbocsátásokat, üzletrészek eladását jelentették be, majd robbant a bomba: elismerték a könyvelési csalást.

A bejelentés olyan mértékben elbizonytalanította a befektetőket és a piacokat, amire eddig még nem volt példa. Világszerte zuhanni kezdtek az árfolyamok - nemcsak az amerikai, hanem az európai távközlési cégeké is. A legnagyobbak, mint például a Vodafone, az Orange, a British Telecom, a France Telecom, a Deutsche Telekom mind-mind jelentős árfolyamveszteséget szenvedtek el, de a zuhanás a telefónián kívül szinte minden más ágazatot is elért, s később sem változott a helyzet.

Bizalmi válság

A tőzsdéken az amerikai Enron energia-nagykereskedő és pénzügyi szolgáltató cég tavaly év végi csődje máig ható befektetői bizalmi válságot okozott, jóllehet az feleakkora volt, mint a WorldComé. Az újabb hatalmas könyvelési csalás elemzők szerint végképp megingathatja a befektetők hitét a vállalati eredmények valódiságában. Ezt a folyamatot erősíti a többi nagy összeomlás, a Global Crossing, a Texaco, a Pacific Gas & Electric, a Kmart, a Tyco vagy az ImClone csődje, a Xerox és az AOL Time Warner nemrégiben tett beismerő vallomása, miszerint ők is "csinosítgatták" mérlegüket. S már csak "hab a tortán", hogy a WorldComnak is ugyanaz az Arthur Andersen hitelesítette a mérlegét, mint az Enronét.

Mindennek tetejébe úgy tűnik föl, a vállalati összeomlásoknak még egyáltalán nincs vége. Az Egyesült Államokban immáron második éve tart a csődhullám: a BankruptcyData.com adatai szerint július végéig 113 vállalat összesen 149 milliárdnyi vagyonra kért csődvédelmet, tavaly 255 cég 260 milliárdra - a tíz évvel ezelőtti összeg háromszorosára. A szakértők újabb csődvédelmi bejelentésekre számítanak többek között az energetikai cégek, a légitársaságok - amint azt időközben megtette például a US Airways -, a távközlési szolgáltatók, illetve a kiskereskedelmi vállalkozások körében. Az utóbbi hónapokban cégek sora tette közzé profitfigyelmeztetését - legutóbb például a Microsoft, az Eli Lilly és a Pepsi Co. -, de Európa sincs sokkal jobb helyzetben: több német nagyvállalat jelezte, az idén már nem számít jobb eredményekre.

A WorldCom csődje azért is megrázta a befektetőket és nem utolsósorban az ügyfeleket, mert minden azt sugallta, hogy rendkívül komoly, tekintélyes céggel állnak szemben. A WorldCom az Egyesült Államok második legnagyobb szolgáltatójaként, kiterjedt bel- és külföldi ügyfélhálózatával egyike a legjelentősebb amerikai vállalkozásoknak, előfizetői körét 20 millió magánfogyasztó és több ezer nagyvállalati ügyfél alkotja, alkalmazotti gárdája 85 ezer fős. Ugyanakkor a WorldCom - a többi technológiai céggel egyetemben - az új gazdaság, az újszerű gondolkodás, a legkorszerűbb technika megtestesítőjeként élt a közvéleményben, miközben ócska, régimódi könyvelési trükkökkel akarta félrevezetni a befektetőket. Akik bizony nincsenek kevesen, hiszen az amerikai családok több mint fele részvénytulajdonos. A lakossági megtakarítások sorsa a vállalatok eredményességétől, ebből adódóan a részvénypiac s a velük szoros kapcsolatban álló nyugdíjalapok alakulásától függ.

Így nem csoda, hogy a WorldComéval együtt eddig napvilágra került könyvelési machinációk rengeteg - tényleges, dollárban számolható és erkölcsi - kárt okoznak, amelyek közül a legnagyobb a befektetők bizalmának elvesztése. S mivel eléggé valószínű, hogy a vállalati üzleti könyvekben még jó néhány könyvelési szabálytalanságra fog fény derülni, lázas munka folyik az Atlanti-óceán mindkét partján a könyvelési csalások megelőzése, a befektetők bizalmának helyreállítása érdekében.

Szigorított játékszabályok

Elsőként az amerikai tőzsdefelügyelet lépett: arra kötelezte a 945 legnagyobb tőzsdei céget, hogy augusztus közepéig erősítsék meg legutóbbi eredménybeszámolóikat. Ezek hitelességét a vállalatvezetőknek és a főkönyvelőknek esküjükkel is igazolniuk kellett, ami után minden egyes kijelentésük számon kérhető. A hónap végén a SEC újabb szigorító döntést hozott, aminek értelmében az amerikai vállalatoknak - a korábbi 90 napos határidővel ellentétben - az üzleti év lejárta után legkésőbb 60 nappal kell közzétenniük eredményeiket. (A negyedéves jelentéseknél az eddigi 45 napos határidő 35 napra rövidült.) A rendelkezés azokra a vállalkozásokra vonatkozik, amelyek legalább egy éve a tőzsdefelügyelet ellenőrzése alatt állnak, és amelyek piaci értéke legalább 75 millió dollár. A SEC arról is határozott, hogy a vállalatigazgatóknak két munkanapon belül be kell jelenteniük, ha részvényt vásárolnak vagy eladnak. (Addig hetekbe, sőt hónapokba telt, míg ezt nyilvánosságra hozták.)

Tekintettel az ügy horderejére - és nem utolsósorban a novemberi időközi kongresszusi választásokra - az Egyesült Államok elnöke is hallatta a hangját. George W. Bush első lépésként július 9-én látogatást tett a Wall Streeten, dörgedelmes beszédet mondott a vállalatok felelősségéről, és felvetette: növelni kell a csalárd vállalatvezetőkre és auditorokra kiszabható börtönbüntetést. Később felszólította a kongresszust: augusztus végéig hagyja jóvá a vállalati számvitel szigorítását célzó törvényt.

Augusztusban az amerikai szenátus - amint korábban a képviselőház - elfogadta a számviteli eljárások reformját szolgáló törvényt, amelynek legfőbb célja, hogy átláthatóvá tegyék a cégek működését. Az új törvény szerint 20 évig terjedő börtönbüntetéssel és akár ötmillió dollár megfizetésével sújthatók az adócsalást elkövető cégek vezetői, s igen szigorú elbánásban részesülnek azok az auditálótársaságok is, amelyek közreműködnek a mérlegek meghamisításában. A törvény olyan ellenőrző bizottság létrehozását is előírja, amely meghatározza az új számviteli normákat, könyvvizsgálatokat hajt végre, és megbünteti a szabályokat megszegő számviteli cégeket. Egyúttal az utóbbiaknak megtilt bizonyos tanácsadói tevékenységet, és megerősíti a tőzsdei akciókat felügyelő bizottságot.

A tervezett lépések között a tőzsdepiaci felügyelet költségvetésének, létszámának és hatáskörének bővítése is szerepel. Az elnök minden valószínűség szerint rábólint egy nemrég megfogalmazott demokrata javaslatra is, amelynek értelmében létrehoznák a könyvvizsgálószakma felügyelői testületét.

Az elnöki szigort - elemzők szerint - nemcsak a közelgő kongresszusi választások indokolják, hanem az is, hogy időközben kezdett magára találni az amerikai gazdaság. Az épphogy megindult fellendülésbe "rondított bele" a WordCom, ezért Bush a vállalatvezetőkkel szembeni keményebb fellépésen túl gazdaságélénkítő intézkedéseket is fontolgat. Az üzleti körök főként további adócsökkentéseket javasolnak annak érdekében, hogy újjáéledjen a befektetők érdeklődése a tőzsde iránt.

Az elnök és kormányzata egyébként számos bírálatot kapott az ellenzéki demokrata párt részéről. A republikánusok inkább a büntetés szigorítására, a demokraták inkább a könyvvizsgálat ellenőrzésére helyeznék a hangsúlyt, s Bush állítólag hajlik arra, hogy a demokrata vezetésű szenátus szigorúbb verzióját támogassa a vállalati csalások visszaszorítását célzó intézkedések meghozatalakor.

Uniós prevenció

Nagyjából ugyanezen törik a fejüket Brüsszelben is. Mert ha a WorldComéhoz vagy az Enronéhoz hasonló horderejű esetekre eddig még nem is derült fény, ne higgyük, hogy az európai cégek nem ismerik a mérlegkozmetikázás fortélyait. Frits Bolkestein, az EU belső piaci biztosa arra szólította fel az Unió kormányait és pénzpiaci felügyeleti hatóságait, hogy az Egyesült Államokban kirobbant vállalati botrányok elkerülése végett fokozzák a befektetők megfelelő védelmét célzó erőfeszítéseiket. Bolkestein tervei között szerepel a könyvvizsgálói szakma szabályozásának felülvizsgálata is.

Az EU-ban is szükség lenne új jogszabályokra, amelyek javítják és áttekinthetőbbé teszik a vállalatok könyvvitelét. Ehhez viszont sokak szerint elengedhetetlen valamiféle ellenőrző rendszer vagy felügyeleti szerv létrehozása, mert a pénzpiacok liberalizálása európai szintű ellenőrzést igényel. A felügyeleti szerv dolga olyan jogszabályi környezet megteremtése lenne, amely segíti a piac hatékony szabályozó szerepének érvényesülését. Jelenleg ugyanis a piac erre nem képes, nem kényszeríti ki azoknak a vállalati vezetőknek a távozását, akik elégtelen vagy kifogásolható teljesítményt nyújtanak.

Az EU már az amerikai vállalati botrányok kirobbanása előtt kezdeményezte, hogy szakértői csoport vizsgálja meg a vállalati jogszabályokat, és tegye meg módosítási javaslatait. Brüsszel várhatóan még az idén direktívát ad ki a rendszeres és átlátható vállalati jelentések ügyében. A már ismertté vált elképzelések szerint kötelező lenne nyilvánosságra hozni többek között a vállalatvezetők javadalmazását, a tulajdonviszonyokat és a különleges szavazati jogokra vonatkozó belső szabályokat.

A WorldCom csődjének várható hatásai jelen pillanatban nehezen kiszámíthatóak - bocsátja előre az eset elemzése kapcsán a Carnation Internet Consulting Rt. internetes tanácsadó vállalkozás elnöke. Szekfű Balázs biztosra veszi, hogy az ügy hullámai nem állnak meg Amerika partjainál - amint az a távközlési társaságok árfolyamain már eddig is megmutatkozott -, s átterjednek Európára, sőt Magyarországra is.

Utórezgések

Ezzel összefüggésben a szakember hangsúlyozza, hogy a WorldCom-csőd elemzésekor feltétlenül külön kell választani az iparági, illetve a könyvelési folyamatokat, amelyek végül is a botrány kirobbanásához vezettek. Úgy véli, a WorldCom összeroppanásában az ágazat válsága csúcsosodott ki. A távközlési és az internetes cégek ugyanis az utóbbi időben hatalmas beruházásokat valósítottak meg, óriási cégbirodalmakat építettek ki, eközben rendkívüli módon eladósodtak, a befektetések azonban nem hozták meg a várt eredményeket.

Ez a folyamat vezetett előbb a dotcom-, majd a távközlési cégek összeomlásához, fizetésképtelenségéhez. Mert hiába állt jól egy-egy távközlési vállalkozás a cash flow-t tekintve, a tetemes adósság miatt csődvédelmet kellett kérnie. Egy ilyen cég bukása tulajdonképpen csak annyit jelent, hogy a tartozások átrendezésével új hitelezők, illetve új tulajdonosok lépnek be az üzletbe, s viszik tovább a napi szinten egyébként jól működő vállalatot. Szekfű Balázs úgy véli, hogy a jövőben is ennek lehetünk tanúi mindaddig, amíg nem normalizálódik a helyzet az iparágban.

A legfőbb tanulság az, hogy a mobil- és a hagyományos távközlési cégeknek a jövőben elsősorban a létező fogyasztói igényekre kell figyelniük, és a fejlesztéseknél nem arra kell helyezni a hangsúlyt, hogy mire képes a technológia. Talán szerényebb, visszafogottabb, de biztosabb alapokon nyugvó üzletpolitikát fognak folytatni - véli az elmúlt évek beruházási tendenciáira utalva a szakember.

A legnagyobb vállalati csődök az USA-ban a vagyon értéke szerint (Mrd USD)

1. WorldCom (2002. július)

107,0

2. Enron (2001. december)

63,4

3. Texaco (1987. április)

35,9

4. Financial Corp. of America (1998. szeptember)

33,9

5. Global Crossing (2002. január)

25,5

6. Pacific Gas & Electric (2001. április)

24,5

7. MCorp (1989. március)

20,2

8. Kmart (2002. január)

16,3

9. First Executive (1991. május)

15,2

10. Gibraltar Financial (1990. február)

15,0

Forrás: Wall Street Journal

Figyelem! Kérjük az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2002. október 1.) vegye figyelembe!

Nyomtatás Főoldalra Nyomtatás Nyomtatás A lap tetejére A lap tetejére