Társasági és osztalékadó

A társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény (Tao-törvény) tartalmazza a jövedelem- és vagyonszerzésre irányuló, azt eredményező gazdasági tevékenységből elért jövedelemmel kapcsolatos adófizetési kötelezettségek teljesítésére vonatkozó szabályokat. A társasági adó szabályait a számviteli törvénnyel összhangban kell értelmezni. Ha a társasági adóban nem szerepel egy-egy fogalomra meghatározás, akkor a számviteli törvény előírásait kell alkalmazni.

A társasági adóról és az osztalékadóról szóló törvény adóalanyai – illetőségük szerint – két nagy csoportra bonthatók. Az első csoportba azon adóalanyok tartoznak, akik belföldi illetőségűek, vagyis minden jövedelmük tekintetében adókötelezettség terheli őket. A másik csoportba azok az adóalanyok tartoznak, akiket csak a Magyarországon szerzett jövedelmük után terhel adófizetési kötelezettség.

ADÓZÓK A TAO-BAN

Belföldi illetőségű adózók

A társasági adó alanyai a gazdasági társaságok (közkereseti társaság, betéti társaság, közös vállalat, korlátolt felelősségű társaság, részvénytársaság), az egyesülések, a közhasznú társaságok, a szövetkezetek, az erdőbirtokossági társulatok és a vízitársulatok, akkor is, ha előtársasági formában működnek. A Tao-törvény adóalanya továbbá – az előtársasági formában nem működtethető – állami vállalat, a tröszt, az egyéb állami gazdálkodó szerv, az egyes jogi személyek vállalata és a leányvállalat; valamint a nem cég formában működő szervezetek: ügyvédi iroda, szabadalmi ügyvivői iroda, munkavállalói résztulajdonosi program szervezete, alapítvány, közalapítvány, társadalmi szervezet, köztestület, egyház, önkéntes kölcsönös biztosítópénztár, kockázatitőke-alap, továbbá a bírósági végrehajtói iroda.

Kivételek

Nem minősülnek a társasági adóról és az osztalékadóról szóló törvény adóalanyának:

• a Magyar Nemzeti Bank;
• az Igazságügyi Minisztérium felügyelete alá tartozó, a fogvatartottak kötelező foglalkoztatására létrehozott gazdálkodó szervezetek;
• a kizárólag a fogvatartottak foglalkoztatása céljából létesített közhasznú társaság;
• a Tartalékgazdálkodási Közhasznú Társaság;
• a Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Tartalékgazdálkodási Közhasznú Társaság;
• az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Részvénytársaság;
• a jogszabályban meghatározott közszolgálati műsorszolgáltatók;
• a felszámolás kezdő napjától a felszámolási eljárás alatt állók;
• a pártok;
• a Magyar Távirati Iroda Részvénytársaság; valamint
• a külön törvényben és annak felhatalmazása alapján kiadott jogszabályban meghatározott feltételeknek megfelelően működő, kizárólag készfizetőkezesség-vállalást folytató részvénytársaság.

Teljes körű adókötelezettség

A belföldi illetőségű adózó adókötelezettsége a belföldről és a külföldről származó jövedelmére egyaránt kiterjed, ezt nevezi a törvény teljes körű adókötelezettségnek.

Külföldi illetőségű adózók

A külföldi illetőségű adózók két csoportra oszthatók. Az első csoportba a belföldi telephellyel rendelkező külföldi vállalkozók tartoznak. A második csoportba a külföldi szervezetek tartoznak, amelyek a Magyarországról származó jövedelmüket nem belföldi telephely útján kapják. Ezekre a szervezetekre korlátozott adókötelezettség vonatkozik, vagyis adókötelezettségük csak a belföldi telephelyen végzett tevékenységükből származó, illetve a jövedelemszerzés helye alapján belföldről származó jövedelmükre terjed ki.

Külföldi vállalkozó

Külföldi vállalkozó az a külföldi jogszabály alapján létrejött jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező társas cég, személyi egyesülés és egyéb szervezet, amely magyarországi telephelyén végez vállalkozási tevékenységet. A Tao-törvény meghatározza a telephely fogalmát, amennyiben azonban az adózóra kiterjed valamely nemzetközi szerződés hatálya, akkor az egyezményben használt fogalmat kell alkalmazni a telephely meghatározására.

A külföldi vállalkozó fióktelepnek nem minősülő (cégnyilvántartásba be nem jegyzett) telephelye

A külföldiek számára bizonyos tevékenységek végzésekor nem kötelező fióktelepet vagy leányvállalatot létrehozni, így például ha a felsőoktatási intézménynél oktatási tevékenységet, előadó-művészi tevékenységet, szakértői tevékenységet, hivatásos sportolói tevékenységet, külkereskedelmi szerződés teljesítése érdekében végzett építési, szerelési, valamint ügyvezetési tevékenységet végeznek. Ugyanez érvényes továbbá olyan tevékenység esetén, amely a megszerzett, belföldön lévő termék értékesítésére, illetve szolgáltatás nyújtására korlátozódik, ha ez személyes jelenlét nélkül és az általa külföldön kibocsátott kereskedelmi kártya felhasználásával történik, vagy ha a külföldi vállalkozó egyéb, olyan üzletszerű gazdasági tevékenységet végez, melynek gazdasági célú letelepedés nélküli végzését törvény vagy kormányrendelet teszi lehetővé.

A külföldi vállalkozó cégnyilvántartásba bejegyzett fióktelepe

A fióktelep a külföldi vállalkozás jogi személyiséggel nem rendelkező, gazdálkodási önállósággal felruházott olyan szervezeti egysége, amelyet a belföldi cégnyilvántartásban önálló cégformaként (külföldi vállalkozás fióktelepeként) bejegyeztek.

Külföldi szervezet

A külföldi szervezet olyan külföldi jogszabály alapján létrejött jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező társas cég, személyi egyesülés, egyéb szervezet, amely a jövedelemszerzés helye alapján belföldről származó (a törvény által tételesen meghatározott), de nem belföldi telephelye útján megszerzett ellenértéket kap. Ha a külföldi szervezet olyan jövedelmet szerez belföldről, amely nem szerepel a törvényi felsorolásban, nem válik a társasági adó alanyává.

A törvény a következő jövedelmek esetében írja elő a külföldi szervezet társaságiadó-kötelezettségét:

– a külföldi szervezet részére fizetett kamat (ideértve az értékpapír-kölcsönzés díját is), ha a kamatot juttató személy belföldi illetőséggel bír, vagy a kamatot olyan telephely, állandó bázis fizeti, amelynek a jövedelme belföldön adóztatható;

– a belföldön végzett előadói, művészeti és sporttevékenységért, bemutatókért (kiállításokért) járó díj, valamint

– a külföldi szervezet részére fizetett jogdíj, ha a jogdíjat juttató személy belföldi illetőséggel bír, vagy a jogdíjat olyan telephely, állandó bázis fizeti, amelynek a jövedelme belföldön adóztatható. Az adókötelezettség szempontjából állandó bázisnak számít a szabadfoglalkozású személyek tevékenységének állandó jellegű központja.

Nemzetközi szerződések elsőbbsége

A nemzetközi szerződések előírásai előnyt élveznek a társasági adóról és az osztalékadóról szóló törvénnyel szemben, azzal, hogy a nemzetközi szerződés alkalmazása nem eredményezheti – a törvény rendelkezéseiben meghatározottakhoz képest – az adókötelezettség kiterjesztését.

ADÓFIZETÉSI KÖTELEZETTSÉG

Az adókötelezettség keletkezése és megszűnése

Belföldi illetőségű adózók

A belföldi illetőségű adózó társaságiadó-kötelezettsége általában azon a napon keletkezik, amelyen az alapítását szabályozó jogszabály szerint létrejön. Abban az esetben, ha a cég tevékenységét már a cégbírósági bejegyzése napját megelőzően megkezdheti – azaz azok a társaságok, amelyek előtársaságként is működnek –, akkor adófizetési kötelezettsége a társasági szerződés közokiratba foglalásának ellenjegyzésének napján kezdődik meg.

Az adókötelezettség azon a napon szűnik meg, amelyen a jogszabály szerint megszűnik. A társasági adó hatálya alóli egyéb okból történő kikerülés esetén az azt megelőző napon szűnik meg a társaságiadó-kötelezettség.

Külföldi illetőségű adózók

A külföldi adózó adókötelezettsége a cégnyilvántartásba történő bejegyzése napján keletkezik, és onnan való törlésével szűnik meg.

A nem cégbíróságon bejegyzett telephely útján végzett gazdasági tevékenységből külföldi által szerzett jövedelem esetén az adófizetési kötelezettség keletkezésének időpontja egybeesik annak a jognyilatkozatnak az első időpontjával, amellyel a telephely létrejön. Az adókötelezettség pedig abban az időpontban szűnik meg, amikor jognyilatkozat révén megszűnik a magyarországi telephely vagy a külföldi vállalkozó.

Külföldi vállalkozó adókötelezettsége megszűnésének időpontja a belföldi fióktelepe ellen belföldön vagy a külföldi vállalkozó ellen külföldön indított felszámolási eljárást megelőző nap.

Külföldi vállalkozó által belföldön végzett építkezés esetén adókötelezettsége az építkezés megkezdéskor keletkezik (amennyiben az építkezés időtartama meghaladja az egyezményben meghatározott időtartamot, egyezmény hiányában a 3 hónapot), és annak befejezésekor szűnik meg.

Felszámolási eljárás megszűnése

Ha a felszámolási eljárás a cég megszüntetése nélkül zárul le, akkor az adókötelezettség az eljárás megszűnésének napját követő naptól új adóévként folytatódik.

ADÓBEVALLÁS

A társasági adó bevallását magyar nyelven, forintban kell elkészíteni, amennyiben a könyvvezetés nem forintban történik, akkor az összeget az adóév utolsó napján érvényes, a Magyar Nemzeti Bank által jegyzett árfolyamokon kell átszámítani. Abban az esetben, ha a könyvvezetésben használt deviza vagy valuta árfolyamát a Magyar Nemzeti Bank nem jegyzi, akkor a Magyar Nemzeti Bank által, az adóév utolsó napjára vonatkozóan közzétett, USA-dollárban megadott árfolyamot kell használni az átszámításkor.

AZ ADÓ MEGÁLLAPÍTÁSA

A társasági adó alanyai az adómegállapítási kötelezettségüknek önadózás útján tesznek eleget, amely azt jelenti, hogy az adóalanyok, az általuk készített adóbevallás alapján kötelesek megállapítani a fizetendő társasági adó összegét. Ez alól kivétel a külföldi szervezet (vagyis az a külföldi személy, aki belföldről telephelynek be nem tudható jövedelmet szerez). Az ilyen adóalany jövedelmével kapcsolatos adómegállapítási kötelezettség a részére jövedelmet juttató kifizetőt terheli. Ha viszont a külföldi szervezet a jövedelmét nem kifizetőtől szerezte, akkor az adómegállapítási kötelezettséget saját magának kell teljesítenie.

AZ ADÓ MÉRTÉKE

A társasági adó mértéke (a pozitív adóalap után) 18 százalék. A külföldön tevékenységet végző adózót a pozitív adóalapja után 3 százalék adófizetési kötelezettség terheli.

AZ ADÓ ALAPJA

A számviteli törvény szerint megállapított adózás előtti eredménynek a Tao-törvényben meghatározott adóalap-csökkentő és -növelő tételekkel módosított összege adja a társasági adó alapját. Ha az adóévre vonatkozó beszámoló elkészítésére az adóévről készítendő bevallás határidejéig nem kötelezett az adóalany, akkor az adózás előtti eredményt a könyvviteli zárlat alapján kell meghatározni.

Sajátos a társaságiadó-törvényben külön meghatározott (úgynevezett nonprofit) szervezetek társaságiadóalap-megállapításának módszere. Esetükben főszabály, hogy nem fizet társasági adót az a szervezet, amely nem végez vállalkozási tevékenységet. Ha ezen szervezetek vállalkozási tevékenységet is végeznek, akkor vállalkozási tevékenységük adózás előtti eredménye képezi az adóalap kiindulási pontját.

Az általános szabályok szerint adózó belföldi illetőségű adózók adóalapját csökkentő tételek

A Tao-törvény meghatározza az adóalap-csökkentő tételeket, amelyek közül az alábbiakban a legfontosabbakat ismertetjük.

Veszteségelhatárolás miatti adóalap-csökkentő tételek

Az átmeneti szabályok figyelembevétele mellett csökkentheti az adózó az adóalapját az előző években keletkezett veszteség összegével. A kezdő (jogelőd nélkül megalakuló) adóalany a megalakulásának évében és az azt követő három adóévben keletkezett veszteségét korlátlan ideig elhatárolhatja. Az adózás előtti eredményt az adózó döntése szerinti megosztásban csökkenti a vállalkozás negatív adóalapja, a negatív adóalap keletkezését követő öt adóévben.

A megalakulást követő negyedik évtől, ha az adóévben az árbevétel nem éri el az elszámolt költségek összegének ötven százalékát, akkor az elhatárolt veszteség az adóhatóság engedélye alapján érvényesíthető, abban az esetben, ha a veszteség elháríthatatlan külső ok miatt keletkezett.

Az adott év elhatárolt veszteségét a korábbi évek veszteségének figyelembevétele nélkül kell meghatározni. A veszteség figyelembevétele az adóalapnál, a keletkezés időpontja szerint történik, mindig a legkorábban keletkezett veszteséget kell figyelembe venni.

Speciális szabály vonatkozik a mezőgazdasági ágazati tevékenységet végző adóalanyokra, ők ugyanis az elhatárolt veszteségüket – a fentiek figyelembevételével – azok keletkezését megelőző két adóévre – önellenőrzéssel – is érvényesíthetik.

Átalakulás esetén a jogelődnél keletkezett veszteséget a jogutód – a jogelőd vagyonából való részesedése arányában – érvényesítheti adóalapjának megállapításakor, a fenti szabályok figyelembevétele mellett.

Céltartalék képzéséhez és a kötelezettségekhez kapcsolódó adóalap-csökkentő tételek

Csökkenti az adóalapot a várható kötelezettségekre képzett céltartalék felhasználása következtében az adóévben bevételként elszámolt összeg, valamint a jövőbeni költségekre képzett céltartalék felhasználása következtében az adóévben bevételként elszámolt összeg.

Csökkenti az adóalapot a bányászatról szóló törvényben, a villamos energia termeléséről, szállításáról és szolgáltatásáról szóló törvényben meghatározott környezetvédelmi kötelezettség fedezetére az adóévben képzett céltartalék, céltartalékot növelő összeg.

Erdőgazdálkodónál az erdőről és az erdő védelméről szóló törvényben meghatározott erdőfelújítási kötelezettség fedezetére az adóévben képzett céltartalékkal, céltartalékot növelő összeggel, de legfeljebb a befejezett felújításhoz a célállomány típusától függően az agrárgazdasági célok költségvetési támogatásáról szóló jogszabály szerint igénybe vehető támogatás összegével csökkenthető az adóalap.

Értékcsökkenés

A tárgyi eszközre, immateriális jószágra a Tao-törvény szerinti szabályok és leírási kulcsok alapján értékcsökkenési leírásként megállapított összeggel csökkenthető az adóalap, feltéve hogy az immateriális jószág, illetve a tárgyi eszköz értékcsökkenését az adózó a számvitelről szóló törvény előírása szerint az adózás előtti eredmény terhére számolta el.

Csökkenti az adóalapot a terven felüli értékcsökkenés adóévben visszaírt összege, kivéve az adótörvény által megengedett esetben az adóalapnál érvényesített terven felüli értékcsökkenés adóévben visszaírt összegét.

Immateriális jószág, tárgyi eszköz állományból bármely jogcímen történő kivezetésekor, a forgóeszközök közé való átsorolásakor az eszköz számított nyilvántartási értékének a készletre vett hulladék anyag, haszonanyag értékét meghaladó összeg adóalap-csökkentésként vehető figyelembe, valamint az immateriális jószághoz, a tárgyi eszközhöz kapcsolódó kötelezettség részleges vagy teljes elengedésekor, átvállalásakor az eszköz számított nyilvántartási értéke, feltéve hogy az immateriális jószág, illetve a tárgyi eszköz értékcsökkenését az adózó a számvitelről szóló törvény előírása szerint az adózás előtti eredmény terhére számolta el.

Követelésekre elszámolt értékvesztés

A hitelintézeti követelésen kívüli követelések értékvesztésének a törvény által elismert része adóalapot csökkentő tétel. Elismert értékvesztés az adóévben a követelésre elszámolt értékvesztés, de legfeljebb:

• 90-180 napos késedelem esetén 2 százalék,
• 181-360 napos késedelem esetén 5 százalék,
• 360 napon túli késedelem esetén 25 százalék.

Csökkenti az adóalapot a követelés, a hitelintézet, illetve a befektetési vállalkozás által kimutatott egyes speciális követelések kivételével, bekerülési értékéből az a rész (de legfeljebb az adóévet megelőző bármely adóévben a követelésből értékvesztés, behajthatatlan követelés címen kivezetett összeg), amelyről a mérlegkészítés napjáig megállapítható, hogy a számvitelről szóló törvény szerint is behajthatatlanná vált (kivéve az elévült, valamint a bíróság előtt egyébként nem érvényesíthető követelést).

Az elévült, valamint a bíróság előtt egyébként nem érvényesíthető követelés – kivéve a hitelintézet, illetve a befektetési vállalkozás által kimutatott egyes speciális követeléseket – teljesítése, beszámítása következtében az adóévben bevételként elszámolt összeg csökkenti az adóalapot, feltéve hogy a követelésből (az elévülés, a bíróság előtti érvényesítés lehetetlensége következtében) behajthatatlanná vált résszel az adózó az adóévet megelőző bármely adóévben növelte adózás előtti eredményét.

A követelésre, a hitelintézet, illetve a befektetési vállalkozás által kimutatott egyes speciális követelések kivételével, az adóévben visszaírt értékvesztés összege is csökkentő tételként vehető figyelembe az adóalap megállapításánál.

Szervezeti változáshoz kapcsolódó adóalap-csökkentés

A jogutód nélkül megszűnő vagy jegyzett tőkéjét leszállító, vagy átalakuló belföldi személy, külföldi személy (kivéve az ellenőrzött külföldi társaságot) tagjánál a jogutód nélküli megszűnés, illetve tőkekivonás miatt kivezetett részesedés bekerülési értékét – ha a tag átalakulás révén alakult meg, akkor a kivezetett részesedésnek a jogelődje által kimutatott bekerülési értékét – meghaladóan a kivezetés következtében elszámolt bevétel csökkenti az adóalapot.

Az átalakulás révén megszűnő belföldi személy, külföldi személy (kivéve az ellenőrzött külföldi társaságot) azon tagjánál, amely a belföldi személy, a külföldi személy jogutódjában nem kíván tag maradni, az átalakulás miatt kivezetett részesedés bekerülési értékével csökkenthető az adóalap – ha a tag átalakulás révén alakult meg, akkor a kivezetett részesedésnek a jogelődje által kimutatott bekerülési értékét – meghaladóan a kivezetés következtében elszámolt bevétel.

Az átalakulás révén megszűnő belföldi személy, külföldi személy (kivéve az ellenőrzött külföldi társaságot) azon tagjánál, amely a belföldi személy, a külföldi személy jogutódjában is tag kíván maradni, az átalakulás miatt kivezetett részesedés bekerülési értékét (ha a tag átalakulás révén alakult meg, akkor a kivezetett részesedésnek a jogelődje által kimutatott bekerülési értékét), illetve – a tag választása szerint – az átalakulás miatt kivezetett részesedés könyv szerinti értékét meghaladóan a kivezetés következtében elszámolt bevétel csökkenti az adóalapot.

A visszavásárolt saját üzletrész, saját részvény bevonása következtében elszámolt bevételnek a visszavásárolt saját üzletrész, saját részvény bekerülési értékét meghaladó része vehető figyelembe adóalapot csökkentő tételként.

Kapott osztalék, juttatás, támogatás

A kettős adózás elkerülése érdekében a kapott osztalék és részesedés alapján az adóévben elszámolt adóköteles bevétel csökkenti az adóalapot, kivéve az ellenőrzött külföldi társaságtól kapott osztalékot és részesedést.

Az adózó csökkentheti adózás előtti eredményét a belföldi illetőségű adózótól (kivéve a nonprofit szervezeteket), a külföldi személytől (kivéve az ellenőrzött külföldi társaságot) vagy magánszemélytől a visszafizetési kötelezettség nélkül kapott juttatás vagy támogatás, a véglegesen átvett pénzeszközök, a térítés nélkül átvett eszközök, az eredeti jogosult által elengedett kötelezettség, valamint az átvállalt tartozás miatt az adóévben elszámolt bevétel összegével.

A fenti esetekben nem csökkenthető az adóalap, ha ezeket nemzetközi szerződés alapján nyújtják, illetve szerződésen alapuló, utólag kapott, nem számlázott engedmény és árengedmény esetén sem csökkenthető az adóalap.

Foglalkoztatáshoz kapcsolódó adóalap-csökkentő tételek

Az iskolai rendszerű szakképzésben közreműködő adózónál tanulónként és megkezdett hónaponként 6 ezer forinttal csökkenthető az adóalap, ha az adózó szakképző iskolai tanuló gyakorlati képzését jogszabályban meghatározott tanulószerződés alapján vagy az iskolával kötött megállapodás alapján végzi. Az előbb említett tanuló továbbfoglalkoztatása esetén a volt tanuló után, valamint a korábban munkanélküli személy után a foglalkoztatásának ideje alatt, de legfeljebb 12 hónapon át fizetett társadalombiztosítási járulék összegével csökkenthető az adóalap (ha a foglalkoztatás a törvény többi feltételének is megfelel).

A munkanélküli személy foglalkoztatása esetén a foglalkoztatott munkanélküli bérének felével, maximálisan a hónap elején érvényes minimálbér felével csökkenthető az adóalap. (Munkanélkülinek az a személy számít, aki alkalmazását megelőzően legalább 6 hónapig a munkaügyi központ által ekként volt nyilvántartva vagy munkanélküliként már nincs nyilvántartva, de együttműködött a munkaügyi központtal.)

Egyéb, adóalapot csökkentő kedvezmények

A jogszabályban feljogosított szervezet gondozásában kibocsátott szakvéleményben művészeti értékűnek elismert képzőművészeti alkotás beszerzésére fordított összeg, de legfeljebb az adóévi beruházások értékének 1 százaléka csökkenti az adóalapot.

Az alapkutatás, alkalmazott kutatás és kísérleti fejlesztés adóévben elszámolt költsége teljes egészében adóalapot csökkentő tételként vehető figyelembe.

A vállalkozási övezetben székhellyel rendelkező adózó által (legkésőbb 2002. december 31-én) üzembe helyezett, korábban még használatba nem vett épület, építmény bekerülési értékének adóévenként 10 százaléka (összességében legfeljebb a bekerülési érték), tárgyi eszköz bekerülési értéke az üzembe helyezés évében csökkenti az adóalapot, ha az adózó nem alkalmazta a 6 százalékos térségi értékcsökkentési leírási kedvezményt.

Szövetkezetnél a termőföldért kapott kárpótlási jegy névértékének és címletértékének különbözete vehető figyelembe adóalap-csökkentő tételként, ha a szövetkezet a kárpótlási jegyet állami tulajdon megvásárlására fordította.

Egyéb indokhoz kapcsolódóan adóalap-csökkentő tételek:

• a társasháztól közös bevételből való részesedés címén kapott összeg adózott része;
• az adózás rendjéről szóló törvényben vagy a társadalombiztosításról szóló törvényben meghatározott jogkövetkezmény, illetve más bírság elengedése miatt az adóévben bevételként elszámolt (korábban az adózás előtti eredményt növelő tételként figyelembe vett) összeg;
• az adóellenőrzés, önellenőrzés során megállapított, adóévi adóköteles bevételként vagy aktivált saját teljesítmény növekedéseként elszámolt összeg, továbbá
• a forintban való könyvvezetésről a devizában való könyvvezetésre, devizában való könyvvezetésről a forintban való könyvvezetésre, illetve a devizában való könyvvezetésről a más devizában való könyvvezetésre történő áttéréskor az eredménytartalék csökkenéseként elszámolt áttérési különbözet az áttérést követő adóévben.

Beruházáshoz kapcsolódó adóalap-csökkentő kedvezmény

A beruházáshoz kapcsolódó kedvezmény igénybevételére a mikro- és a kisvállalkozások jogosultak. A vonatkozó szabályok szerint a társasági adó hatálya alá tartozó, külön törvény szerint mikro- és kisvállalkozásnak minősülő adózó – ha tagjai az adóév egészében magánszemélyek – csökkentheti adózás előtti eredményét a tevékenységét közvetlenül szolgáló, új tárgyi eszközök üzembe helyezése érdekében felmerült beruházási kiadás értékével, de legfeljebb az adózó adózás előtti eredménye (nyeresége) erejéig, és 2002. január 1-jétől legfeljebb 30 millió forinttal (2001-ben 10 millió forint a felső határ).

A kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról szóló törvény szerint mikrovállalkozásnak az a vállalkozás számít, amelynek az összes foglalkoztatotti létszáma 10 főnél kevesebb. Kisvállalkozásnak az a vállalkozás nevezhető, amelynek az összes foglalkoztatotti létszáma 50 főnél kevesebb és éves nettó árbevétele legfeljebb 700 millió forint, vagy mérlegfőösszege legfeljebb 500 millió forint. Mindkét kategóriába való besorolásnak feltétele, hogy a vállalkozásban az állam, az önkormányzat, illetve a mikro-, kis- és középvállalkozásnak nem minősülő vállalkozás tulajdoni részesedése külön-külön és együttesen ne haladja meg a 25 százalékot.

A közhasznú szervezeteknek, egyházaknak történő adományozás adóalap-kedvezménye

Az adózás előtti eredmény csökkentéseként az adomány teljes összege, de legfeljebb az adózás előtti eredmény 20 százaléka érvényesíthető közhasznú szervezet és egyház támogatása esetén, másfélszerese, de legfeljebb az adózás előtti eredmény 20 százaléka érvényesíthető kiemelkedően közhasznú szervezet támogatása esetén.

Ha közhasznú és kiemelkedően közhasznú szervezet, valamint egyház támogatása együttesen valósul meg, a maximálisan elszámolható adóalap-csökkentő összeg az adózás előtti eredmény 25 százaléka lehet.

Az adózók közhasznú szervezetként besorolt szervezeteket és egyházakat támogathatnak kedvezményesen. Ennek feltétele, hogy a jogügyletre vonatkozó dokumentum, körülmény valós tartalma alapján nem állapítható meg, hogy az adomány nem szolgálja, vagy csak látszólag szolgálja a közhasznú célt.

Az adománnyal akkor csökkenthető az adóalap, ha az adományozó rendelkezik a megadományozott közhasznú szervezet, egyház által kiadott, erre jogosító igazolásával.

A közhasznú szervezetek támogatóját megillető kedvezményen túl további kedvezményben részesülhet az adományozó a tartós adományozási szerződés alapján adott támogatás esetén.

Ha az adományozás úgynevezett tartós adományozásról szóló szerződés keretében valósult meg, akkor az első adományozást követő évtől kezdődően az adomány összegének további 20 százaléka kedvezményként érvényesíthető. Ez azt jelenti, hogy tartós adományozás esetén az adóalap közhasznú szervezet támogatása esetén az átadott adomány 120 százalékával, kiemelkedően közhasznú szervezet támogatása esetén az adomány 170 százalékával csökkenthető. Fontos megjegyezni, hogy a tartós adományozásról szóló szerződés esetében, ha az adományozó a szerződésben vállalt kötelezettségeinek nem tesz eleget, a korábbi adóévekben igénybe vett többletkedvezmény összegével köteles növelni adóalapját, ha a szerződés kedvezményezettjét a közhasznú nyilvántartásból törölték, vagy jogutód nélkül megszűnt; a korábbi adóévekben igénybe vett többletkedvezmény összegének kétszeresével kell növelni az adóalapot minden más esetben (függetlenül attól, hogy mi a teljesítés elmaradásának az oka). Az adóalap-növelési kötelezettség abban az adóévben keletkezik, amelyik évben a szerződésben vállaltakat az adózó nem teljesíti.

Az adóalapnál való érvényesíthetőségre vonatkozó korlátok azonban ebben az esetben is fennállnak (és változatlanok): külön-külön legfeljebb az adózás előtti eredmény 20 százaléka, a közhasznú és a kiemelkedően közhasznú szervezet együttes támogatása esetén összességében legfeljebb az adózás előtti eredmény 25 százaléka érvényesíthető az adóalapnál.

Az általános szabályok szerint adózó belföldi illetőségű adózók adóalapját növelő tételek

A fontosabb adóalap-növelő tételeket a következőkben soroljuk fel.

Céltartalék képzése, követelések és kötelezettségek

A várható kötelezettségekre és jövőbeni költségekre képzett céltartalék, céltartalékot növelő összeg következtében az adóévben elszámolt ráfordítás növeli az adóalapot. A követelésre – kivéve a hitelintézet, illetve a befektetési vállalkozás által kimutatott egyes speciális követeléseket – az adóévben elszámolt értékvesztés összege, valamint az adóévet megelőző adóévben elszámolt értékvesztésből az említett adóévben elismert rész növeli az adóalapot.

A behajthatatlan követelés – kivéve a hitelintézet, illetve a befektetési vállalkozás által kimutatott egyes speciális követeléseket – adóévben leírt összege, valamint a behajthatatlan követelésnek nem minősülő, az adóévben elengedett követelés értéke növeli az adóalapot (ez a hitelintézetek, illetve a befektetési vállalkozások speciális követeléseire is vonatkozik).

Az egyes kötelezettségekre (kivéve a pénzügyi intézménnyel szemben fennálló ilyen kötelezettségeket) fizetett kamatnak a háromszorosát meghaladó kötelezettségrészre jutó arányos rész növeli az adóalapot ("alultőkésítési szabály").

Az adóévben visszafizetési kötelezettség nélkül adott támogatás, juttatás, véglegesen átadott pénzeszköz és térítés nélkül átadott eszköz könyv szerinti értékét, az átvevő által meg nem térített általános forgalmi adó, valamint az adózó által átvállalt kötelezettségnek az adóévi adózás előtti eredmény terhére elszámolt összegét, valamint az adóévben térítés nélkül nyújtott szolgáltatás bekerülési értékét adóalap növelő tételként kell figyelembe venni, kivéve

• a szerződésen alapuló (konkrét termékhez, anyaghoz, áruhoz, szolgáltatásnyújtáshoz közvetve kapcsolódó, nem számlázott), utólag adott engedmény összegét, valamint a szerződésben meghatározott fizetési határidőn belül történt pénzügyi rendezés esetén adott (legfeljebb a késedelmi kamattal arányos, nem számlázott) árengedmény összegét;
• az MRP-szervezet alapcéljának megvalósítása érdekében a szervezet hiteltörlesztési időszakában történő juttatás összegét (legfeljebb az adózás előtti eredmény 20 százalékát);
• a Műsorszolgáltatási Alapnak és a közszolgálati műsor vagy műsorszám támogatására adott összeget; valamint
• a jogszabály, nemzetközi szerződés alapján adott eszközt, támogatást, juttatást, átvállalt tartozást.

Értékcsökkenéshez kapcsolódó adóalap-növelő tételek

Az adóévben a számviteli törvény alapján terv szerinti értékcsökkenési leírásként, egyösszegű értékcsökkenési leírásként és terven felüli értékcsökkentésként elszámolt összeg növeli az adóalapot, feltéve hogy az immateriális jószág, illetve a tárgyi eszköz értékcsökkenését az adózó a számvitelről szóló törvény előírása szerint az adózás előtti eredmény terhére számolta el.

Az immateriális jószág, a tárgyi eszköz állományból bármilyen jogcímen történő kivezetésekor (például értékesítés, apportálás, térítés nélküli átadás, hiány), a forgóeszközök közé való átsorolásakor az eszköz könyv szerinti értékének a készletre vett hulladék anyag, haszonanyag értékét meghaladó része növeli az adóalapot, feltéve hogy az eszköz értékcsökkenését az adózó a számvitelről szóló törvény előírása szerint az adózás előtti eredmény terhére számolta el.

Költségek, ráfordítások

A társaságiadó-alap meghatározásánál az adóalapot növeli az a költségként, ráfordításként elszámolt összeg, amely nincs összefüggésben a vállalkozás bevételszerző tevékenységével. Ennek megállapításához a törvény külön részletezi (de nem teljeskörűen) a nem a vállalkozás érdekében felmerült költségeket, ráfordításokat és szól azokról a költségekről, ráfordításokról, amelyek az adóalap megállapításánál érvényesíthetőek.

A szokásos piaci ár meghatározása A vállalkozás a szokásos piaci árat a következők szerint határozhatja meg; – összehasonlító árak módszere: a szokásos piaci ár az az ár, amelyet összehasonlítható eszköz vagy szolgáltatás nyújtása esetén független felek alkalmaztak volna egymás között; – viszonteladási árak módszere: a szokásos piaci ár az az ár, amelyet összehasonlítható eszköznek vagy szolgáltatásnak független felek felé történő értékesítése során alkalmaztak volna; – költség-jövedelem módszere: a termék előállítása, a szolgáltatásnyújtás során felmerült költségeknek a szokásos haszonnal felszorzott összege a szokásos piaci ár. * Nem kell ezeket a szabályokat alkalmazni abban az esetben, ha a méretüknél fogva hátrányban lévő adózók együttes beszerzéseikre és értékesítésükre, versenyhátrányuk ellensúlyozása céljából kapcsolt vállalkozást hoznak létre.

Átalakuláshoz kapcsolódó különös adóalap-módosítási szabályok

Az általános adóalap-korrekciós tételeken túlmenően további adóalap-növelő és -csökkentő tételek figyelembevételével kell megállapítani az adóalapját az átalakuló, illetve megszűnő adóalanyoknak.

Kapcsolt vállalkozások között alkalmazott árak miatti adóalap-korrekció

Csökkentheti az adóalapját az adózó, ha az alkalmazott ár hatására az adózás előtti eredménye magasabb, mint ha a szokásos piaci árat alkalmazta volna, és ha a vele kapcsolatban álló belföldi adózó vagy külföldi személy társasági adó fizetésére kötelezett, továbbá ha az adózó rendelkezik a másik fél által adott igazolással, amely tartalmazza az eltérés összetételét.

Növelni kell az adózónak az adóalapját, ha az alkalmazott ár miatt alacsonyabb az adózás előtti eredménye, mint abban az esetben lett volna, ha a szokásos piaci árat alkalmazta volna.

Szokásos piaci érték a független felek által összehasonlítható körülmények esetén alkalmazott ár. Amennyiben a kapcsolt vállalkozások szerződésükben a szokásos piaci ártól eltérő árat alkalmaznak, kötelesek adóalapjukat módosítani.

Vállalkozáson kívüli költségek Nem a vállalkozás érdekében felmerült költségek, ráfordítások; – az immateriális jószág, tárgyi eszköz értékesítése, apportálása esetén a számított nyilvántartási értéknek, készlet értékesítése, apportálása esetén a könyv szerinti értéknek a bevételként elszámolt összeget meghaladó része, ha a bevételként elszámolt összeg nem éri el az eszköz szokásos piaci árának 90 százalékát; nem kell ezt a rendelkezést alkalmazni, ha az adózó az értékesítést a szokásos üzleti tevékenységeként végzi; – az értékpapír, a részesedés értékesítése során elszámolt árfolyamveszteség, valamint a részesedés, az értékpapír apportba adása és a váltókövetelés értékesítésekor elszámolt ráfordításnak az elszámolt bevételt (az ellenértéket) meghaladó része, amennyiben az értékpapír, részesedés, váltókövetelés beszerzési értéke a beszerzéskori, szokásos piaci árat több mint 10 százalékkal meghaladja, valamint a részesedés, váltókövetelés elidegenítésekor az elszámolt bevétel nem éri el az elidegenítés időpontjában érvényes szokásos piaci ár 90 százalékát; – az 1996. december 31-ét követően üzembe helyezett, 6 millió forintot meghaladó bekerülési értékű személygépkocsival kapcsolatosan felmerült javítási, karbantartási költségből, biztosítási díjból – kivéve a kötelező felelősségbiztosítás díját –, valamint Tao-törvényben feltüntetett értékcsökkenési leírásból, továbbá az állományból történő kivezetéskor a számított nyilvántartási értékéből a 6 millió forintot meghaladó értékkel arányos összeg; – a nettó (általános forgalmi adó nélküli) 200 ezer forintot meghaladó értékű szolgáltatás ellenértéke (vagy annak egy része) abban az esetben, ha a körülmények vizsgálatakor egyértelműen megállapítható, hogy a szolgáltatás igénybevétele ellentétes az ésszerű gazdálkodás követelményeivel (A körülmények vizsgálatakor kiemelten vizsgálják az adózó vállalkozási tevékenységét, az adózó árbevételét, az igénybe vett szolgáltatás jellegét és az igénybe vett szolgáltatás ellenértékét. Ilyen esetekben egy szolgáltatótól egy éven belül származó, ugyanazon jogcímen igénybe vett szolgáltatások összege összeadódik.); – az immateriális javak és a tárgyi eszköz könyv szerinti értéke, amennyiben a hiányzó tárgyi eszközzel kapcsolatosan megállapítható, hogy hiányának oka a nem megfelelő gondoskodás, illetve egyértelműen megállapítható, hogy az adózó nem tett meg mindent a veszteség elkerülésének érdekében (A megfelelő gondosság vizsgálata során elsősorban a tárgyi eszköz fizikai jellemzőjét, értékét és tárolási körülményeit vizsgálják.); – az értékkel nyilvántartott tárgyi eszköz selejtezésekor, azoknak könyv szerinti értéke, abban az esetben, ha a tárgyi eszköz selejtezésének ténye, oka nincs kellően dokumentumokkal alátámasztva; – a megállapodás alapján, a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló törvény rendelkezéseinek megfelelően fizetett egészségbiztosítási járulék. * A nem a vállalkozási tevékenység érdekében felmerült költségek, ráfordítások köre kiegészül azokkal az elszámolt költségekkel, amelyekről utóbb a bíróságon jogerős ítélettel bebizonyosodik, hogy vesztegetésre, befolyással üzérkedésre fordították. Ha a bíróság ezt megállapítja, a társaságnál elszámolt költség, ráfordítás összegével növelni kell a társaságiadó-alapot. * Nem a vállalkozási tevékenység érdekében felmerült költségnek, ráfordításnak minősül továbbá az a költség, ráfordítás, amely ellenőrzött külföldi társaság részére juttatott ellenérték következtében merült fel, kivéve ha az adózó bizonyítja, hogy a költség, a ráfordítás vállalkozási tevékenységét szolgálja.

Külföldi vállalkozó adóalapja

Külföldi vállalkozó adóalapját valamennyi belföldi telephelyére együttesen, míg fióktelepeire külön-külön állapítja meg. Adóalapját úgy kell megállapítania, mintha telephelye független lenne a külföldi vállalkozástól.

Eredménycsökkentő tételek

A megállapított adózás előtti eredményt csökkenti az ügyvezetési és általános költségeknek a telephelyre jutó része, maximálisan a költségek olyan része, amilyen arányt az adott telephely bevétele képvisel a vállalkozó összes bevételében.

Adóalap-növelő tételek

Növeli az adóalapot a telephelynél az adózás előtti eredmény terhére elszámolt általános és üzletvezetési költségek összege, továbbá a telephely közvetítésével elért bevétel 5 százaléka, ha azt a telephelynél közvetlenül nem számolták el. Ha az így megállapított összeg kisebb, mint az elszámolt költségek és ráfordítások összegének 12 százaléka, akkor az elszámolt költségek, ráfordítások 12 százalékát kell adóalapnak tekinteni.

Külföldi szervezet adóalapja

Külföldi szervezet adóalapjába tartozik a kamat, a jogdíj és az előadói, művészeti és sporttevékenység bemutatójáért járó jogdíj. Nem kell ugyanakkor figyelembe venni a kamatot, amelyet a magyar állam, az államháztartás szervezetei, a Magyar Nemzeti Bank, a hitelintézet a nála elhelyezett betét után fizetett, valamint a késedelmi kamat összegét. Szintén nem kell az adóalap számításánál figyelembe venni a kapcsolt vállalkozás részére 2000. december 31-e után kötött szerződés, fogalomba hozott értékpapír alapján adott kamatnak, jogdíjnak a törvényben meghatározott mértéket meghaladó részét.

A külföldön megfizetett társasági adó figyelembevétele

Növeli az adózás előtti eredményt a belföldi illetőségű adózó és a külföldi vállalkozó által külföldön fizetett társasági adónak megfelelő adó ráfordításként elszámolt összege.

Az adóalap megállapítása

Amennyiben az érintett országnak van a kettős adózás elkerüléséről szóló egyezménye Magyarországgal, abban az esetben a társasági adó megállapításakor az adóalapot úgy kell meghatározni, hogy az ne tartalmazza a külföldön adóztatható jövedelmet. Amennyiben az érintett országnak nincs ilyen egyezménye Magyarországgal, vagy ha nemzetközi szerződés az adó beszámításáról rendelkezik, akkor a társasági adóból levonható a külföldön fizetett társasági adónak megfelelő összeg. A levont összegnek az adókedvezményekkel csökkentett társaságiadó-alaphoz viszonyított aránya nem haladhatja meg a külföldi jövedelemadó-alapban képviselt arányát.

A külföldről származó jövedelem, valamint az adóalapot növelő és csökkentő tételek meghatározásakor a közvetlenül fel nem osztható költségeket olyan arányban kell figyelembe venni, amilyen arányt a külföldről származó árbevétel képvisel az összes árbevételen belül.

Nonprofit szervezetek

A közhasznú szervezetekről szóló törvény alapján közhasznú szervezetté minősíthető az alapítvány, közalapítvány, közhasznú társaság és köztestület, ha az erről szóló törvény azt lehetővé teszi. A közhasznú minősítésű szervezetek a társasági adóról szóló törvény alapján a társasági adó alanyai, de a társaságiadó-kötelezettséget illetően eltérő szabályozás érvényesül attól függően, hogy az adott szervezet a közhasznú jogállását közhasznú vagy kiemelkedően közhasznú szervezetként való nyilvántartásba vétellel szerezte meg.

Közhasznú minősítésű alapítvány, közalapítvány, társadalmi szervezet

A közhasznú minősítésű szervezetek által végzett, adókötelezettség alá nem eső kedvezményezett tevékenységek felsorolását a törvény 6. számú mellékletének "A" fejezete tartalmazza.

A nem közhasznú más, úgynevezett egyéb cél szerinti tevékenység (vagyis a nem kedvezményezett tevékenység) vállalkozási tevékenységnek minősül. A Tao-törvény a vállalkozási tevékenység adóalapjának meghatározásakor a vállalkozási tevékenység adózás előtti eredményéből indul ki. Ezt az eredményt adóalap-korrekciók (például céltartalék, amortizáció) módosítják.

A vállalkozási tevékenység eredménye csak akkor esik adókötelezettség alá, ha a vállalkozási tevékenység összes tevékenységhez viszonyított árbevétele meghaladja a kedvezményezett mértéket.

A kedvezményezett vállalkozási tevékenység mértéke: közhasznú szervezet esetében az összes bevétele 10 százaléka, de legfeljebb 20 millió forint, kiemelkedően közhasznú szervezet esetében az összes bevétele 15 százaléka (összegszerű korlát nélkül).

Ha a kedvezményezett vállalkozási tevékenység mértékét meghaladja a vállalkozási tevékenység bevétele, akkor a kedvezményezett mértéket meghaladó rész esik adókötelezettség alá. Ez azt jelenti, hogy a vállalkozási tevékenységből elért jövedelem olyan arányban adózik, amilyen arányt a kedvezményezett vállalkozási tevékenység mértékét meghaladóan elért vállalkozási bevétel a vállalkozási tevékenység összes bevételében képvisel. A társasági adó az adóalap 18 százaléka.

Közhasznú minősítésű közhasznú társaságok

A közhasznú minősítésű közhasznú társaság által végzett adókötelezettség alá nem eső kedvezményezett tevékenységét a törvény 6. számú melléklet "C" fejezete tartalmazza.

A közhasznú minősítésű közhasznú társaságoknál a vállalkozási tevékenység ténylegesen adóalapot képező öszszegének megállapítása a társaság összes adózás előtti eredményéből kiindulva történik. A közhasznú társaság kiindulásként az adózás előtti eredményét az általános és sajátos adóalap-korrekciós tételekkel módosítja.

A közhasznú szervezetnek minősülő közhasznú társaságnak nem kell az adót megfizetni az adóalapra számított adó olyan része után, amely a közhasznú társaság kedvezményezett tevékenységéből elért bevétele képvisel az összes bevételen belül.

A társasági adó az adóalap 18 százaléka.

Egyházi szervezetek

Az egyház a társasági adó alanya, de a vállalkozási tevékenységet nem folytató egyházak a társaságiadó-kötelezettségüket az adóévre vonatkozó bevallást helyettesítő nyilatkozattal teljesítik. Egyházak esetében a lelkiismereti és vallásszabadságról szóló törvény, valamint az egyházak hitéleti és közcélú tevékenységének anyagi feltételeiről szóló törvény határozza meg a kedvezményezett (társaságiadó-kötelezettség alá nem eső) tevékenységek körét, minden más jövedelem- vagy vagyonszerzésre irányuló, vagy azt eredményező tevékenység bevétele vállalkozási tevékenység bevételének minősül.

Az egyházak a közhasznú szervezetekről szóló törvény szerint nem nyerhetnek közhasznú besorolást, ennek ellenére az adókötelezettség megállapítása – az adótörvény szabályai szerint – a közhasznú szervezetekre vonatkozó rendelkezések szerint történik.

Az egyház esetén külön adóalap-kedvezményt jelent, hogy az adóalap megállapítása során a vállalkozási tevékenység adóévi adózás előtti nyereségének azzal a részével is csökkentheti a vállalkozási tevékenység adózás előtti eredményét, amelyet az adóévben, az adóévet követő adóévben a kulturális, nevelési, oktatási, felsőoktatási, szociális, egészségügyi, gyermek- és ifjúságvédelmi, sport-, tudományos, műemlékvédelmi tevékenység és a hitéleti célú ingatlan fenntartását szolgáló tevékenysége miatt felmerülő költségei fedezetére használ fel.

Az egyházaknak a közhasznú társadalmi szervezetre előírt szabályoknak megfelelően kell az adóalapot megállapítania. Az egyháznak csak akkor keletkezik adóalapja, ha a közhasznú szervezetekre előírt szabályok szerinti kedvezményezett mértéket túllépi.

Egyéb, a törvény által kiemelt szervezetek

A nem közhasznú minősítésű szervezet cél szerint, adókötelezettség alá nem eső kedvezményezett tevékenységek felsorolását a törvény 6. számú melléklet "A" fejezete tartalmazza az alapítványok (nem közhasznú és nem kiemelten közhasznú alapítvány), közalapítványok és társadalmi szervezetek esetében. Nem kell adót fizetni az alapítványnak (nem közhasznú és nem kiemelten közhasznú alapítvány), közalapítványnak, társadalmi szervezetnek, ha a vállalkozási tevékenységből elért bevétele nem haladja meg a 10 millió forintot, maximálisan az elért összes bevétel 10 százalékát, amennyiben a vállalkozási tevékenység meghaladja az előbbiekben említett kedvezményezett mértéket, úgy a teljes vállalkozási tevékenység utáni eredmény esik társaságiadó-fizetési kötelezettség alá.

Vízitársulat

A vízitársulat adóalapját és társasági adóját a Tao-törvény által előírt eltérésekkel a közhasznú szervezeteknek nem minősülő közhasznú társaságokra előírt szabályok szerint állapítja meg.

Önkéntes kölcsönös biztosítópénztár

Adómentes az önkéntes kölcsönös biztosító pénztár bevétele, amennyiben a pénztár kiegészítő vállalkozási tevékenységéből származó bevételének az összes bevételéhez viszonyított aránya nem haladja meg a 20 százalékot.

Célszervezet

Célszervezet esetében az adóalapot a tagok, részvényesek részére jóváhagyott osztalék a tárgyévi eredményből és a korábbi évek adómentesen képződött eredménytartalékából fedezett részéből kell levezetni.

Kockázatitőke-társaság, kockázatitőke-alap

Nem kell az adót megfizetni a kockázatitőke-vállalkozások nyilvántartásában szereplő kockázatitőke-társaságnak, kockázatitőke-alapnak a nyilvántartásba való vétel évében és az azt követő hat adóévben. A bejegyzést követő hatodik adóév adóbevallásával egyidejűleg a kockázatitőke-társaságnak és a tőkealapnak meg kell fizetnie az előző évek adóját, abban az esetben, ha a bejegyzés és az azt követő hat adóévben a kockázatitőke-befektetéseinek aránya átlagban nem éri el a törvényben előírt mértéket. Abban az esetben is vissza kell fizetni az előző évek adóját, ha a társaság a törvényben meghatározott időszakon belül megszűnik, vagy a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete törli a nyilvántartásból. A működés hetedik adóévétől kezdődően a kockázatitőke-befektetés kivonása, elidegenítése által realizált árfolyamnyereséggel csökkenthető az adózás előtti eredmény, és ugyanakkor az esetleges árfolyamveszteséggel nem kell az eredményt növelni.

Adókedvezmények

Beruházási adókedvezmények

Termék-előállítást szolgáló beruházás

Az 1995. december 31-e után megkezdett, legalább 1 milliárd forint értékű termék-előállítást szolgáló beruházás üzembe helyezésének évét követő öt adóévben 50 százalékos adókedvezményt vehet igénybe az adózó, feltéve hogy eleget tesz a törvényben előírt feltételeknek. A kedvezmény feltétele hogy az árbevétel a beruházási értékének legalább 5 százalékával növekedjen az előző adóévhez képest, vagy az adókedvezmény azokban az adóévekben vehető igénybe, amely adóévben az adóalany árbevétele olyan nagyságú, mintha az előző feltételt folyamatosan teljesítette volna.

Kereskedelmi szálláshely létesítése

Az 1996. december 31-e után megkezdett, legalább 1 milliárd forint értékű kereskedelmi szálláshely létesítésére irányuló beruházás üzembe helyezésének évét követő öt adóévben 50 százalékos adókedvezményre jogosult az adózó abban az adóévben, amelyikben az árbevétel 25 százalékkal, de legalább 600 millió forinttal emelkedik a megelőző adóév árbevételéhez képest, vagy azokban az adóévekben, amelyekben olyan árbevételt ér el, amelyet a fenti feltétel folyamatos teljesítésével ért volna el.

Kiemelt térség, vállalkozási övezet

A kiemelt térségben/vállalkozási övezetben székhellyel vagy telephellyel rendelkező adózó által 1995. december 31-ét követően megkezdett termék-előállítást, illetve kereskedelmi szálláshely létesítésére irányuló beruházás után az üzembe helyezés évét követő öt adóévben az adóalanyt beruházási adókedvezmény illeti meg. A kedvezmény a számított adó olyan aránya, amelyet az adózó a beruházás megkezdésekor a kiemelt térségben/vállalkozási övezetben végzett tevékenységéből származó árbevétel képvisel az összes árbevételből, maximálisan azonban az adókötelezettség mértékéig vehető igénybe.

A termék-előállítást célzó beruházásra azokban az adóévekben vehető igénybe a kedvezmény, amely adóévekben az árbevétel legalább 1 százalékkal, illetve 5 százalékkal emelkedik a vállalkozási övezetben, illetve a kiemelt térségben az előző adóévhez képest.

Az előző pontokban felsorolt kedvezmények utoljára a 2002. adóévben vehetők igénybe!

Tartós munkanélküliség

A társadalmi-gazdasági szempontból elmaradott vagy a beruházás megkezdését megelőző két év valamelyikében tartós munkanélküliséggel rendelkező megyének nyilvánított térségben telephellyel rendelkező adózó által 1996. december 31-ét követően megkezdett, ott üzembe helyezett legalább 3 milliárd forint értékű termék-előállítást szolgáló beruházás után az adózót az üzembe helyezést követő 10 adóévben adókedvezmény illeti meg. Az üzembe helyezést követő második adóévtől kezdődően a kedvezményt csak akkor lehet igénybe venni, ha az adózó által foglalkoztatottak éves átlagos állományi létszáma legalább 100 fővel meghaladja a beruházás megkezdése előtt az adózó által foglalkoztatottak átlagos állományi létszámát. Az adókedvezmény az adónak akkora része, amelyet az összes árbevételben a termék-előállító tevékenységből származó bevétel képvisel. A kedvezmény az adó 100 százalékáig vehető igénybe.

Termék-előállító tevékenységet szolgáló beruházás

100 százalékos adókedvezmény illeti meg az adózót az 1996. december 31-ét követően megkezdett, legalább 10 milliárd forint értékű termék-előállító tevékenységet szolgáló beruházás után. Az adókedvezmény az üzembe helyezést követő 10 adóévben vehető igénybe. Az igénybevétel további feltétele az üzembe helyezést követő második adóévtől kezdődően, hogy az adózó által foglalkoztatottak éves átlagos állományi létszáma legalább 500 fővel haladja meg a beruházás megkezdését megelőzően foglalkoztatottak éves átlagos állományi létszámát.

Az előző két pontban felsorolt adókedvezményekre az Európai Unióhoz történő csatlakozásról szóló nemzetközi egyezmény kihirdetését tartalmazó törvény hatálybalépésének időpontjáig lehet jogosultságot szerezni!

A beruházás értéke a beruházás megkezdésétől, annak üzembe helyezéséig, az azzal kapcsolatos költségek, ráfordítások összessége.

Az adózó döntésén múlik, hogy amennyiben több kedvezmény feltételeinek is megfelel, melyik kedvezményt veszi igénybe, de döntését a későbbiek folyamán már nem változtathatja meg.

Fejlesztési adókedvezmény

A társadalmi-gazdasági szempontból elmaradott, vagy tartós munkanélküliségi térségben megvalósított, 3 milliárd forint értékű termék-előállítást szolgáló beruházás, valamint a 10 milliárd forint értékű termék-előállítást szolgáló, beruházáshoz kapcsolódó adókedvezménynek a Magyar Köztársaság Európai Unióhoz való csatlakozásáról szóló nemzetközi szerződést kihirdető törvény hatálybalépésének napjától való megszűnésével egyidejűleg bevezetik az Európai Unió jogszabályaival már összhangban lévő új adókedvezményt, a fejlesztési kedvezményt, a pénzügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2001. évi L. törvény alapján. A törvényben szabályozott fejlesztési adókedvezmény igénybevételéhez kapcsolódó részletes feltételeket és az engedélyezés szabályait, valamint az engedélyezéssel kapcsolatos eljárás rendjét a kormány a 162/2001. (IX. 14.) számú rendeletben szabályozta. Az új kedvezmény igénybevételének feltételei a következőkben foglalhatók össze.

Kedvezményezett beruházások

A fejlesztési adókedvezményt a nemzetgazdasági szempontból kiemelkedő jelentőségű fejlesztési programban szereplő beruházások után, meghatározott feltételek fennállása esetén, egyedi eljárás keretében igényelheti az adózó. Az egyedi eljárást a közösségi jogszabályok előírásai teszik szükségessé. A kedvezményt minden esetben a kormány engedélyezi, az erről szóló határozatot a Határozatok Tárában közzé kell tennie. Az állam nem adja meg az engedélyt a kedvezményre, ha az adóalany ellen felszámolási eljárást kezdeményeztek, vagy végelszámolás alatt áll. A kedvezmény feltételeinek teljesítését a kormány legkésőbb az első igénybevételt követő negyedik adóévben ellenőrzi.

A kedvezmény igénylése

Az adókedvezményt a Magyar Köztársaság Európai Unióhoz való csatlakozásáról szóló nemzetközi szerződést kihirdető törvény hatálybalépésének napjától megkezdett olyan beruházásokra lehet igénybe venni, amelyek a fejlesztési program keretében kerülnek megvalósításra. Az adókedvezmény a beruházás üzembe helyezését követő adóévben és az azt követő négy adóévben, vagy – az adózó kérelmére – a beruházás üzembe helyezésének évében és az azt követő négy adóévben vehető igénybe. A törvény értelmében a Magyar Köztársaság Európai Unióhoz történő csatlakozásáról szóló nemzetközi szerződést kihirdető törvény hatálybalépéséig nem minősül a beruházás megkezdésének a földterület, a telek, a telkesítés, valamint az ilyen ingatlanokhoz kapcsolódó vagyoni értékű jog megszerzése. Az adózó az adókedvezményt legfeljebb az engedélyben meghatározott beruházási érték, költség, ráfordítás együttes értékére vetített, a kormányrendeletben meghatározott együtthatóval számított összeg erejéig veheti figyelembe. Az engedélyben szereplő érték nem lehet több, mint a ténylegesen felmerült beruházási érték, költség, ráfordítás.

Kiemelkedő jelentőségű fejlesztési program

Az a fejlesztési program minősíthető nemzetgazdasági szempontból kiemelkedő jelentőségűnek, amely megvalósítása legalább 10 milliárd forint (a kormányrendeletben megfogalmazott feltételeknek megfelelő településen, területen – Észak-Magyarország, Észak-Alföld, Dél-Alföld, Közép-Dunántúl, Dél-Dunántúl tervezési-statisztikai régió és a Nyugat-Dunántúl tervezési-statisztikai régió külön jogszabályban meghatározott, területfejlesztési szempontból kedvezményezett tervezési-statisztikai kistérség – megvalósított beruházás esetén 5 milliárd forint) értékű beruházás üzembe helyezését eredményezi. Beruházásnak minősül az új létesítmény létrehozása, meglévő létesítmény bővítése, vagy olyan beruházás, amely az előállított termék vagy a termelési eljárás alapvető változását eredményezi.

A kedvezmény igénybevételének feltételei

A kedvezmény igénybevételének további két feltétele van, amelyek közül az adózónak a jogosultság megszerzéséhez legalább az egyik feltételt teljesítenie kell. Az első feltétel szerint a kedvezmény első igénybevételét követő további négy adóévben az adózó akkor veheti igénybe a fejlesztési kedvezményt, ha az általa foglalkoztatottak átlagos állományi létszáma legkevesebb 500 fővel meghaladja – (kormányrendeletben meghatározott térségben) kiemelt térség esetén 300 fővel – a beruházás megkezdése előtti adóévben az adózó által foglalkoztatottak átlagos állományi létszámát.

A másik feltétel, az adókedvezmény első igénybevételét követő négy adóévben az adózó szállítói kötelezettségének szerződés szerinti bekerülési értékének több mint fele (a kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról szóló törvény szerint) kis- és középvállalkozásnak minősülő személyekkel szembeni kötelezettség legyen, vagyis a beszállítók több mint 50 százaléka kis- és középvállalkozó legyen.

A kedvezmény igénybevételének további, mindenki számára kötelező feltétele, hogy a még használatba nem vett beruházás értékének el kell érnie a teljes beruházási érték legalább 50 százalékát, és a felújítás értéke nem haladhatja meg a beruházási érték 20 százalékát, kivéve azt az esetet, ha a felújítás a kormányrendeletben meghatározott térségben valósult meg.

A kedvezményt igénybe vevő köteles a kedvezményezett beruházást az üzembe helyezést követő ötödik adóév végéig a kormányrendeletben foglaltak szerint üzemeltetni.

A kormány az előbbi feltételeken túl további feltételeket állapíthat meg a fejlesztési adókedvezmény igénybevételére kormányrendelet formájában. Az érzékeny ágazatokra, a halászati ágazatokra és a mezőgazdasági és erdészeti ágazatokra tekintettel a kormány köteles további feltételeket megállapítani, biztosítva ezzel a fejlesztési kedvezmény közösségi jogszabályokkal való összhangját.

Az érzékeny ágazatok meghatározását – a vállalkozásoknak nyújtott állami támogatások előzetes bejelentési kötelezettségéről és annak Európai Megállapodással való összhangjának vizsgálatáról szóló 76/1999. (V. 26.) Korm. rendelet hatályos fogalmának megfelelően – az adókedvezmény iránti kérelem benyújtásakor hatályos, a gazdasági tevékenységek egységes ágazati osztályzási rendszere (TEÁOR '98) szerint, a törvény tartalmazza.

A feltételek hiánya

Amennyiben az adózó nem teljesíti az engedélyben meghatározott feltételeket, de a beruházás értéke eléri a 10 milliárd forintot (a kormányrendeletben megfogalmazott feltételeknek megfelelő településen, területen megvalósított