PERELNI NEHÉZ I.

Figyelem! Kérjük az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2002. szeptember 1.) vegye figyelembe!

Megjelent a Cégvezetés (archív) 53. számában (2002. szeptember 1.)
Szöveg nagyítása Szöveg kicsinyítése Nyomtatás
Az utóbbi években alapjaiban megváltozott a polgári perben a felek helyzete. Míg korábban a bíróság gyámkodott felettük, ma rájuk hárul a pereskedés legtöbb feladata. Háromrészes cikksorozatunkban azokat a polgári peres eljárásra vonatkozó főbb rendelkezéseket foglaljuk össze, amelyeknek ismerete elengedhetetlenül szükséges a gyors és hatékony jogérvényesítéshez. Sorozatunk első részében az általános tudnivalókat ismertetjük.

A polgári peres eljárás minden esetben az abban érdekelt személy kérelmére indul. A kérelemhez a bíróság kötve van, és azt nem alakszerű megjelölése, hanem annak tartalma szerint veszi figyelembe (bírálja el). A kérelemhez kötöttség ellenére azonban a Polgári Perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (Pp.) a bíróságok számára előír olyan köztelezettségeket, amelyek az úgynevezett rendeltetésszerű joggyakorlást, a jogérvényesítést segítik elő, illetve biztosítják a kötelezettségek teljesítését. Lényegében tehát ez az a kör, amelyben számíthatunk a bíróság segítségére.

A bíróság szerepe a peres eljárásokban

A nyilatkozatok közlése

A polgári peres eljárásban a bíróság feladata annak a biztosítása, hogy a felek minden, az eljárás során előterjesztett kérelmet, jognyilatkozatot, valamint a bírósághoz benyújtott okiratot megismerhessenek, és azokra - törvényben előírt időn belül - nyilatkozhassanak. Ezt a kötelezettségét a bíróság teljesítheti úgy is, hogy a hozzá érkezett beadványokat, iratokat a feleknek kézbesíti - a nyilatkozattételi határidő megjelölésével -, de rendelkezhet úgy is - a jogi képviselővel eljáró felek esetében -, hogy az iratokat, nyilatkozatokat a peres felek közvetlenül küldjék meg egymásnak. Ez utóbbi esetben is megjelöli a bíróság azt a határidőt, amely alatt az ellenérdekű fél által csatolt beadványra a másik félnek elő kell terjesztenie észrevételét.

A bírósági út igénybevételének biztosítása

A bíróság - jogszabályban előírt esetekben - kérelemre segítséget nyújt ahhoz, hogy a fél jogai, illetve törvényes érdekei védelmében bírósághoz fordulhasson.

Tájékoztatási kötelezettség

Az előzőekben elmondottak gyakorlati érvényesülése érdekében a bíróság köteles a felet - amennyiben nincs jogi képviselője - ellátni a szükséges tájékoztatással perbeli eljárási jogairól és kötelezettségeiről, illetve meghatározott esetben részére jogi képviselőt kirendelni. Lényeges, hogy a bíróság tájékoztatási kötelezettsége nem terjedhet ki az érdemi segítségnyújtásra, az kizárólag a joggyakorlás mikéntjére vonatkozhat, illetve - az előzőekből kitűnően - jogi képviselővel eljáró fél részére sem adható tájékoztatás.

A rendeltetésszerű joggyakorlás biztosítása

A bíróság biztosítja azt is, hogy a felek - és a per többi résztvevője, a tanúk, szakértők stb. - rendeltetésszerűen gyakorolják a jogaikat, és eleget tegyenek a perbeli kötelességeiknek.

A fentiek érdekében a bíróságnak meg kell akadályoznia minden olyan eljárást, cselekményt vagy egyéb, a jóhiszemű joggyakorlás követelményébe ütköző magatartást, amely a per elhúzására irányul, vagy erre vezethet. A bíróság a feleket az eljárás folyamán figyelmezteti a perbeli jogok jóhiszemű gyakorlására akként, hogy a figyelmeztetésnek ki kell terjednie a rosszhiszemű pervitel következményeire is.

Pénzbírság kiszabása

Hamis tényközlés

A bíróság pénzbírsággal sújtja azt a felet vagy képviselőt, aki akár a tárgyaláson, akár valamely periratban jobb tudomása ellenére vagy nagyfokú gondatlanságból

- az ügyre vonatkozó oly tényt állított, amelyről bebizonyult, hogy valótlan, vagy az ügyre tartozó oly tényt tagadott, amelyről bebizonyult, hogy igaz,

- olyan tényt elhallgatott, amelyről tudnia kellett, hogy a per eldöntése céljából jelentős, vagy

- nyilvánvalóan alaptalanul hivatkozott valamely bizonyítékra.

Késedelem

A bíróság pénzbírsággal sújtja azt a felet (képviselőt), valamint más perbeli személyt, aki valamely nyilatkozatot indokolatlanul késedelmesen tesz meg, vagy azt felhívás ellenére sem teszi meg, és ezáltal a per befejezését késlelteti.

A bíróság azt a felet (képviselőt), aki egyes perbeli cselekményekkel indokolatlanul késedelmeskedik, valamely határidőt vagy határnapot mulaszt, vagy más módon felesleges költségeket okoz, a törvény értelmében a költségek megtérítésére való kötelezésen felül - pernyertességére vagy pervesztességére tekintet nélkül - pénzbírság megfizetésére kötelezi, továbbá a felet a törvényben meghatározott más jogkövetkezménnyel sújtja.

Hol perelhetünk?

Amennyiben a keresetet nem a hatáskörrel és az illetékességgel rendelkező bíróságra nyújtjuk be, a bíróság azt átteszi az ügy eldöntésére jogosult bírósághoz. Azonban megalapozott perlésünk alapja, hogy igényünket a megfelelő helyen érvényesítsük.

Hatásköri szabályok

Polgári perekben első fokon ítélkeznek a helyi bíróságok (városi bíróság, kerületi bíróság) és a megyei bíróságok (ideértve a Fővárosi Bíróságot is). A helyi bírósághoz (városi bírósághoz, kerületi bírósághoz) tartozó ügyekben másodfokon a megyei bíróság (Fővárosi Bíróság), míg a megyei bírósághoz (Fővárosi Bírósághoz) tartozó ügyekben a Legfelsőbb Bíróság jár el.

Helyi bíróság hatáskörébe tartozó ügyek

A helyi bíróság hatáskörébe tartoznak mindazok a perek, amelyek elbírálását törvény nem utalja a megyei bíróságok hatáskörébe.

Megyei bíróság hatáskörébe tartozó perek

A megyei bíróság hatáskörébe tartoznak

- azok a vagyonjogi perek, amelyek tárgyának értéke a tízmillió forintot meghaladja, a házassági vagyonjogi perek kivételével;

- azok a perek, amelyeket a közigazgatási jogkörben eljáró személyek által hivatalos eljárásukban okozott károk megtérítése iránt indítanak;

- a szerzői jogi és iparjogvédelmi perek;

- a nemzetközi árufuvarozási vagy szállítmányozási szerződéssel kapcsolatos perek;

- a cégbejegyzés alapjául szolgáló okirat érvénytelenségének megállapítása iránti perek;

- a választottbírósági ítélet vagy választottbíróság által ítéletbe foglalt egyezség érvénytelenítése iránti perek;

- azok a perek, amelyeket törvény a megyei bíróság hatáskörébe utal, valamint

- a közigazgatási perek többsége.

Fontos szabály, hogy ha valamelyik pertársra a megyei bíróságnak van hatásköre, a per a megyei bíróság hatáskörébe tartozik.

A polgári peres eljárások illetéke

Az illeték alapja * A polgári peres és nemperes eljárásban az illeték alapja - az általános szabály szerint - az eljárás tárgyának az eljárás megindításakor fennálló értéke, jogorvoslati eljárásban pedig a vitássá tett követelés vagy követelésrész értéke. Amennyiben az eljárás tárgyának értéke a fentiek szerint nem állapítható meg, és ha törvény másként nem rendelkezik, az illeték számításának alapja a következő: a helyi bíróság előtt a peres eljárásban 150 000 forint, a nemperes eljárásban 75 000 forint; a Fővárosi Bíróság és a megyei bíróság előtt első fokon indult peres eljárásban 250 000 forint, nemperes eljárásban pedig 125 000 forint, fellebbezési eljárásban, peres eljárás esetén 125 000 forint, nemperes eljárásban pedig 70 000 forint; a Legfelsőbb Bíróság előtt az első fokon indult nemperes eljárásban 150 000 forint, jogorvoslati eljárásban peres eljárás esetén 225 000 forint, nemperes eljárásban pedig 100 000 forint. * Többes igényérvényesítés, vagylagos kérelmek * Ha a fél egy eljárásban egy jogviszonyból eredő több igényét vagy több jogviszonyból eredő igényeit érvényesíti, az eljárás tárgya értékének megállapításakor - a járulékok figyelmen kívül hagyásával - az előterjesztett igények együttes értékét kell figyelembe venni. Vagylagos kérelmek esetében pedig csak egyszer, annak a kérelemnek megfelelő mértékben kell megfizetni az illetéket, amely után a legmagasabb illeték jár. A választottbírósági ítélet vagy egyezség érvénytelenítése iránti eljárásban az illetéket a választottbírósági határozatban megállapított perérték alapján, ennek hiányában a fentiek szerint kell meghatározni. * Az eljárás tárgya értékének változása * Ha a bíróság az eljárás tárgyának értékét a fél által megjelöltnél magasabb összegben állapítja meg, az illeték alapjának ezt kell tekinteni. A pertárgy értékének a felek általi leszállítása vagy annak utólag alacsonyabb összegű megállapítása esetén az illetékalap mérséklésének általában nincs helye. Ha az eljárás tárgyának értéke a fél nyilatkozata alapján emelkedik, a változtatást tartalmazó iraton le kell róni, illetve fel kell jegyezni azt az illetékkülönbözetet, amely az eljárás megindításakor fizetett, illetve figyelembe vett és a magasabb érték alapulvételével kiszámítható illeték között mutatkozik. * Az illeték mértéke * A fentiekben meghatározott illetékalap után az illeték mértéke * peres eljárásban 6 százalék, de legalább 5000 forint, legfeljebb 750 000 forint; * bírósági meghagyás elleni ellentmondás esetén 3 százalék, de legalább 3000 forint, legfeljebb 300 000 forint; * egyezségi kísérletre történő idézés iránti kérelem és szóbeli kereset azonnali tárgyalása iránti kérelem esetén 1 százalék, de legalább 2000 forint, legfeljebb 10 000 forint; * fizetési meghagyásos eljárásban 3 százalék, de legalább 2000 forint, legfeljebb 300 000 forint; * a végrehajtási eljárásban 1 százalék, de legalább 2000 forint, legfeljebb 100 000 forint; ha a végrehajtás foganatosítása a fővárosi bírósági, illetőleg a megyei bírósági végrehajtó feladatkörébe tartozik, 3 százalék, de legalább 6000 forint, legfeljebb 300 000 forint; * a határozat jogerőre emelkedése után a részletekben való teljesítés vagy ennek módosítása, vagy részletfizetés engedélyezése iránt kezdeményezett eljárásban 1 százalék, de legalább 2000 forint, legfeljebb 10 000 forint; * a kiszabott pénzbírság megfizetésére halasztás vagy részletfizetés engedélyezése iránt kezdeményezett eljárásban 1 százalék, de legalább 2000 forint, legfeljebb 10 000 forint; * egyéb nemperes eljárásokban az eljárás tárgya értékének 3 százaléka, de legalább 2000 forint, legfeljebb 100 000 forint.

Az eljárás lefolytatására illetékes bíróságok

Általános illetékesség

Az a bíróság, amelynek területén az alperes lakik, valamennyi perben illetékes, amelyre más bíróság kizárólagos illetékessége nincs megállapítva (ez az úgynevezett általános illetékesség).

Tartózkodási hely

Amennyiben az alperesnek nincs belföldi lakóhelye, úgy a bíróság illetékességét a tartózkodási helye alapozza meg; ha pedig a tartózkodási helye ismeretlen, vagy külföldön van, az utolsó belföldi lakóhely az irányadó, ha pedig ez nem állapítható meg, vagy az alperesnek belföldön lakóhelye nem is volt, az illetékességet a felperes lakóhelye, illetőleg ennek hiányában a felperes tartózkodási helye, ha pedig a felperes nem természetes személy, a felperes székhelye alapítja meg.

Áttétel kérelemre

Abban az esetben, ha az alperes állandó munkahelye nem azonos a lakóhelyével, a bíróság az alperesnek legkésőbb az első tárgyaláson előadott kérelmére a pert a munkahely bíróságához teszi át tárgyalás és elbírálás végett.

Ha a bíróság illetékessége az ismeretlen helyen tartózkodó alperes elleni perben a tartózkodási helyre vonatkozó fenti rendelkezéseken alapul, a per folyamán azonban az alperes belföldi lakóhelye (tartózkodási helye) ismeretessé válik, az alperesnek legkésőbb az elsőfokú bíróság előtt ezt követően tartott első tárgyaláson előterjesztett kérelmére a pert további tárgyalás és elbírálás végett a lakóhely (tartózkodási hely) szerint illetékes bírósághoz kell áttenni.

Illetékesség székhely szerint

A jogi személyek elleni perekben az általános illetékességet a jogi személy és az annak képviseletére hivatott szerv székhelye egyaránt megalapítja. Székhelynek - kétség esetében - az ügyintézés helyét kell tekinteni. Amennyiben a jogi személy székhelye Budapesten van, működési köre azonban Pest megye területére terjed ki, polgári perekben a Pest megye területére illetékes bíróság jár el.

Ha a jogi személynek belföldön nincs székhelye, belföldi jogi személy felperes által indított perben az illetékességet a felperes jogi személynek a székhelye alapítja meg. Ha a felperes belföldi természetes személy, a bíróság illetékességét a felperes lakóhelye, illetve ennek hiányában a tartózkodási helye is megalapítja.

A fenti rendelkezések vonatkoznak a jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaságok elleni perekben a bíróság illetékességének megállapítására is.

Egyéb illetékességi okok

Azokban a perekben, amelyekre a Pp. nem állapítja meg más bíróság kizárólagos illetékességét, a felperes a pert - választása szerint - az alperesre általánosan illetékes bíróság helyett az alábbiakban meghatározott előfeltételek mellett az ott megjelölt bármelyik bíróság előtt is megindíthatja. Ennek megfelelően

- vagyonjogi perekre az a bíróság is illetékes, amelynek területén az alperes huzamosabb tartózkodásra utaló körülmények között (például mint munkavállaló, tanuló) tartózkodik (A fegyveres erők és a fegyveres testületek nem hivatásos tagjainak állandó szolgálati állomáshelyük határozza meg az előzőeken alapuló illetékességét. Kiemeljük, hogy ez az illetékességi szabály nem terjed ki arra az alperesre, aki nem rendelkezik perbeli cselekvőképességgel.);

- olyan alperes ellen, akinek belföldön sem lakóhelye, sem pedig tartózkodási helye nincs, vagyonjogi pert az előtt a bíróság előtt is lehet indítani, amelynek területén a per tárgya van, vagy amelynek területén az alperesnek lefoglalható vagyona található (Ha a vagyon követelésből áll, a pert az alperes adósának lakóhelyén, ha pedig a követelést valamilyen dolog biztosítja, azon a helyen is meg lehet indítani, ahol ez a dolog van.);

- külföldi jogi személyek ellen az előtt a bíróság előtt is lehet vagyonjogi pert indítani, amelynek területén a külföldi jogi személy ügyeinek vitelével megbízott személy lakik, illetve vagyonjogi perre a külföldi jogi személy magyarországi fióktelepének, illetve kereskedelmi képviseletének székhelye szerinti bíróság is illetékes;

- a tartásra, járadékra, továbbá más hasonló célú időszakos szolgáltatásra kötelezés iránti per az igény érvényesítésére jogosult lakóhelye szerint illetékes bíróság előtt is megindítható;

- a gyermek elhelyezésére irányuló pert a gyermek lakóhelye szerint illetékes bíróság előtt is meg lehet indítani;

- azok a perek, amelyek ingatlan tulajdonára, birtokára vagy ingatlant terhelő jogra vonatkoznak, avagy ingatlanra vonatkozó jogviszonyból erednek, az ingatlan fekvése szerint illetékes bíróság előtt is megindíthatók;

- a gazdálkodó szervezet által tevékenysége körében kötött ügyletből eredő követelés iránti pert az ügyletkötés vagy a teljesítés helyének bírósága előtt is meg lehet indítani;

- a kártérítési per a károkozás helyének a bírósága, illetőleg az előtt a bíróság előtt is megindítható, amelynek területén a kár bekövetkezett;

- a váltóra alapított per a váltó fizetési helyének bírósága előtt is megindítható;

- a mellékkötelezettet a főkötelezettel együtt az előtt a bíróság előtt is lehet perelni, amely a főkötelezett elleni perre bármilyen címen illetékes; ha pedig valaki a más személyek között folyamatban levő per tárgyát egészen vagy részben a maga részére követeli, ennek a folyamatban levő pernek a bírósága arra a további perre is illetékes, amelyet e követelés érvényesítése végett az említett személyek ellen ő indít.

Alávetéses illetékesség

Vagyonjogi ügyek vonatkozásában a felek a felmerült jogvitájukra vagy a meghatározott jogviszonyból eredő jövőbeli jogvitájuk esetére kiköthetik valamely általuk meghatározott bíróság illetékességét is - ez az úgynevezett alávetéses illetékesség. Ilyen kikötéssel a felek élhetnek

- írásban;

- szóban, írásbeli megerősítéssel;

- olyan formában, amely megfelel a felek között kialakult üzleti szokásoknak; vagy

- nemzetközi kereskedelemben olyan formában, amely megfelel az olyan kereskedelmi szokásoknak, amelyet a felek ismertek vagy ismerniük kellett, és amelyet az ilyen típusú szerződést kötő felek a szóban forgó üzletágban általánosan ismernek és rendszeresen figyelembe vesznek.

A kikötött bíróság - amennyiben a felek nem állapodnak meg eltérően - kizárólagosan illetékes az eljárás lefolytatására. Lényeges, hogy a kikötés hatálya a jogutódokra is kiterjed.

A felek nem köthetik ki valamely bíróság illetékességét azokban az ügyekben, amelyekre a törvény valamely bíróság kizárólagos illetékességét állapítja meg.

Ügyvédi meghatalmazás

Az ügyvédnek adott meghatalmazáshoz - amennyiben azt a megbízó saját kezűleg írta alá - nem szükséges tanúk alkalmazása, tehát az ennyiben eltér a teljes bizonyító erejű magánokirat alakiságaitól. * Az ügyvédségről szóló törvény az általános, Pp. szerinti rendelkezésen túl azonban további előírásokat tartalmaz az ügyvédnek adott meghatalmazás vonatkozásában. * Eszerint az ügyvédi meghatalmazás csak akkor érvényes, ha írásba foglalták; a meghatalmazást a megbízónak és az ügyvédnek is saját kezűleg alá kell írnia; ha a megbízó írni, olvasni nem tud, vagy nem képes, a meghatalmazást közokiratba vagy olyan teljes bizonyító erejű magánokiratba kell foglalni, amelyen két tanú az aláírásával igazolja, hogy a megbízó a megbízás létrejöttét előttük elismerte. * A meghatalmazás alapján az ügyvéd jogosult minden olyan cselekményre, amely a rábízott ügy szabályszerű ellátásával jár - így átvehet okiratot, pénzt és más vagyontárgyat is. Az ügyvéd képviseleti jogkörének korlátozása a hatóság vagy a harmadik személy irányában annyiban hatályos, amennyiben a korlátozás a meghatalmazásból kitűnik.

Képviselet, meghatalmazottak

A peres feleknek - illetve törvényes képviselőjüknek - lehetőségük van arra, hogy perbeli jogaik érvényesítését, valamint kötelezettségeik teljesítését meghatalmazottra bízzák. Előfordulhat, hogy valaki több személy részére ad meghatalmazást. Ilyenkor a megbízót a meghatalmazottak bármelyike képviselheti, azzal, hogy egy-egy perbeli cselekménynél csak egyikük járhat el. Amennyiben a megbízás ezzel ellentétes kikötést tartalmaz, úgy az hatálytalan. Amennyiben a meghatalmazottak eltérően nyilatkoznak, vagy cselekményeik egymástól eltérnek, ezt a bíróság akként bírálja el, mintha magának a félnek a nyilatkozatai vagy cselekményei lennének eltérőek.

A meghatalmazottak köre

A perben meghatalmazottként eljárhat

- a félnek a Pp. 13. §-ának (2) bekezdésében megjelölt hozzátartozója - azaz egyenes ágbeli rokona és annak házastársa, az örökbe fogadó és a nevelőszülője, az örökbe fogadott és a nevelt gyermeke, a testvére, a házastársa, a jegyese és az élettársa, a házastársának egyenes ágbeli rokona és testvére, valamint a testvérének a házastársa;

- a fél pertársa, továbbá pertársának törvényes képviselője vagy meghatalmazottja;

- az ügyvéd és az ügyvédi iroda;

- állami szerv (közigazgatási szerv, intézet, intézmény, hivatal stb.) ügyintézője az állami szerv tevékenységével kapcsolatos ügyekben;

- a helyi önkormányzat képviselő-testületének, illetve a helyi kisebbségi önkormányzatnak a tagja, a jegyző, a főjegyző, a képviselő-testület hivatalának ügyintézője, a kerületi hivatal elöljárója, ügyintézője a helyi önkormányzatot, kisebbségi önkormányzatot, továbbá azok szerveit érintő perekben; a megyei (fővárosi) közigazgatási hivatal ügyintézője a hivatalt érintő perekben;

- a szakszervezet a saját tagjának perében, valamint a külön jogszabályban meghatározott perekben;

- az érdek-képviseleti célra alapított szervezet saját tagjának olyan perében, amelynek tárgya a szervezet alapszabályában meghatározott érdek-képviseleti célok körébe vonható;

- a szövetkezet ügyintézésre jogosult tagja vagy alkalmazottja a szövetkezet pereiben;

- a gazdálkodó szervezet, valamint az egyéni vállalkozó alkalmazottja munkáltatójának gazdasági tevékenységével kapcsolatos perekben, a gazdálkodó szervezet jogtanácsosa, jogi előadója - akit a perben az ügyvéd jogállása illet meg - pedig azokban a perekben is, amelyekben külön jogszabály a képviseletre feljogosítja;

- akit erre külön jogszabály feljogosít.

Aki nem lehet meghatalmazott

Nem lehet meghatalmazott

- aki tizennyolcadik életévét még nem töltötte be;

- akit jogerős bírói ítélet a közügyektől eltiltott; továbbá

- akit a bíróság jogerősen gondnokság alá helyezett.

A meghatalmazás alakszerűségei

A meghatalmazást írásba - közokiratba, illetve teljes bizonyító erejű magánokiratba - kell foglalni vagy jegyzőkönyvbe kell mondani. Írásbeli meghatalmazás esetében a meghatalmazott köteles eredeti meghatalmazását vagy annak hitelesített másolatát a bírósági iratokhoz becsatolni.

Külföldi és idegen nyelvű meghatalmazás

A külföldön kiállított meghatalmazást közokiratba vagy hitelesített magánokiratba kell foglalni, emellett a meghatalmazást felül is kell hitelesíttetni.

Az idegen nyelven kiállított meghatalmazás hiteles magyar fordítását csak akkor kell bemutatni, ha ezt a bíróság szükségesnek tartja.

A meghatalmazott jogai

A meghatalmazás akár a per vitelére, akár egyes perbeli cselekményekre szólhat. A per vitelére szóló meghatalmazás kiterjed a perrel kapcsolatos minden nyilatkozatra és cselekményre, ideértve a viszontkereset indítását, továbbá a biztosítási intézkedéseket és a végrehajtási eljárást, valamint annak során indított kereseteket, végül az említett eljárások bármelyikében a peres pénznek vagy dolognak és az eljárási költségeknek az átvételét is.

A meghatalmazás megszűnése

A meghatalmazásnak visszavonás, felmondás vagy a fél halála folytán való megszűnése a bírósággal szemben a bíróságnak való bejelentéstől, az ellenféllel szemben pedig a vele való közléstől hatályos.

Általános meghatalmazás

A jogi személynek lehetősége van arra, hogy képviselőjének olyan meghatalmazást adjon, amely a képviselőt perek vitelére általánosságban jogosítja fel. Ezt nevezzük általános meghatalmazásnak. Az általános meghatalmazásra a Pp. külön rendelkezéseket is tartalmaz.

A meghatalmazás nyilvántartásba vétele

Az általános meghatalmazást nyilvántartásba vétel végett a bíróságnál be kell jelenteni. A nyilvántartásba vett általános meghatalmazás a nyilvántartást vezető bíróságnál pótolja az egyes perekre szóló külön meghatalmazást.

Visszavonás, felmondás

Az általános meghatalmazás visszavonását vagy felmondását a bírósághoz szintén be kell jelenteni.

Ügygondnok

Ha a cselekvőképtelen félnek vagy a jogi személynek törvényes képviselője, illetőleg az ismeretlen helyen tartózkodó félnek meghatalmazottja nincs, a bíróság a fél részére ügygondnokot rendel. Az ügygondnokra - amennyiben a törvény másként nem rendelkezik - a per vitelére meghatalmazott jogállását szabályozó rendelkezéseket azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy az ügygondnok a bíróság külön felhatalmazása nélkül a peres pénzt vagy dolgot nem veheti át, továbbá egyezséget csak akkor köthet, s a vitás jogot csak akkor ismerheti el, illetőleg arról csak akkor mondhat le, ha ezáltal az általa képviselt felet nyilvánvaló károsodástól óvja meg.

Mennyiért perelhetünk?

Perköltség - a Pp. meghatározása szerint - mindaz a költség, ami a felek célszerű és jóhiszemű pervitelével kapcsolatban akár a bíróság előtt, akár a bíróságon kívül merült fel (például az előzetes tudakozódás és levelezés költsége, eljárási illeték, tanú- és szakértői díj, ügygondnoki és tolmácsdíj, helyszíni tárgyalás és szemle költsége stb.).

A perköltséghez a fentieken túl hozzá kell még számítani a felet képviselő ügyvéd, jogtanácsos, illetve szabadalmi ügyvivő készkiadásait és munkadíját is.

Abban az esetben, ha a fél meghatalmazottja nem ügyvéd, vagy ha a fél személyesen jár el, a meghatalmazott, illetőleg a fél részére munkadíj megállapítására nincs lehetőség, azonban az útiköltség, valamint a bíróság előtt való megjelenéssel szükségképpen felmerült keresetkiesés megtérítését igényelheti.

Illetékfeljegyzési jog

A teljesség kedvéért megemlítjük, hogy a bíróság jogszabályban meghatározott esetben és módon a felet - kérelmére - részben vagy egészben mentesíti a pervitellel összefüggő költségek előlegezése, illetve viselése alól.

A vállalkozásokat az említett mentesítések közül az illetékfeljegyzési jog intézménye érinti. Ennek lényege, hogy az a szervezet, amely részére - kérelmére - ezt a kedvezményt a bíróság végzéssel biztosítja, mentesül az illetéklerovási kötelezettség alól, és az illetéket utólag - a jogerős bírósági határozat alapján -, csak pervesztessége esetén kell megfizetnie. Megjegyezzük, hogy a fenti jogosultság megadása iránti kérelemhez a bíróságok általában az adott cég, szervezet vagyoni helyzetére vonatkozó dokumentumok (bankszámlakivonatok, mérlegadatok stb.) csatolását kérik a döntéshozatalt megelőzően.

Határidők

A peres eljárásokban való "részvétel" esetén fontos az eljárási határidőkre vonatkozó rendelkezések ismerete, mert azok esetleges elmulasztása eredményeként előfordulhat, hogy igényünket többet már nem tudjuk bíróság előtt érvényesíteni.

A határidők számítása

A határidőket napok, hónapok vagy évek szerint kell számítani, azzal, hogy a napokban megállapított határidőbe a kezdőnap nem számít bele. Kezdőnap pedig az a nap, amelyre a határidő megkezdésére okot adó cselekmény vagy egyéb körülmény (például a kézbesítés, kihirdetés) esik.

Lejárat

Havi és éves határidők

A hónapokban vagy években megállapított határidő azon a napon jár le, amely számánál fogva a kezdőnapnak megfelel, ha pedig ez a nap a lejárat hónapjában hiányzik, a hó utolsó napján.

Határidők és munkaszüneti napok

Ha a határidő utolsó napja munkaszüneti napra esik, a határidő csak az azt követő legközelebbi munkanapon jár le.

A határidő az utolsó nap végével jár le, a bírósághoz intézett beadvány előterjesztésére és a bíróság előtt teljesítendő cselekményre megállapított határidő azonban már a hivatali idő végével lejár.

A határidő meghosszabbítása

A bíróság az általa megállapított határidőt fontos okból egyszer meghosszabbíthatja, azonban a határidő - meghosszabbítással együtt - sem lehet negyvenöt napnál hosszabb, kivéve ha a szakértői vélemény elkészítése hosszabb határidőt tesz szükségessé. Lényeges, hogy a törvényben megállapított határidőt csak a törvényben meghatározott esetben lehet meghosszabbítani.

Határidő-hosszabbítás kérelemre

A határidő meghosszabbítását a felek is kérhetik a bíróságtól. Ilyenkor a kérelmet - az elutasítást kiküszöbölendő - a határidő lejárta előtt kell előterjeszteni.

Kötelező jogi képviselet

A jogi képviselet kötelező a Legfelsőbb Bíróság előtti eljárásban a fellebbezést vagy felülvizsgálati kérelmet előterjesztő fél számára, valamint törvényben meghatározott egyéb esetben (például a cégbíróság előtti bejegyzési, változásbejegyzési eljárásban stb.). * Amennyiben az adott eljárásban kötelező a jogi képviselet, a jogi képviselő közreműködése nélkül eljáró fél perbeli cselekménye és nyilatkozata hatálytalan, kivéve azt az esetet, ha a törvény az adott perbeli cselekményre nézve a meghatalmazott útján történő eljárást kizárja (például a fél személyes meghallgatása). * Kötelező jogi képviselet esetében általában a jogi szakvizsgával rendelkező személy saját ügyében jogi képviselő nélkül is eljárhat.

Mulasztás

Az általános rendelkezések szerint a peres felek az elmulasztott perbeli cselekményt többé nem teljesíthetik hatályosan. A mulasztás következményei előzetes figyelmeztetés nélkül, maguktól állanak be.

Vannak olyan, törvényben meghatározott esetek, amikor a mulasztás következményei csak előzetes figyelmeztetés után vagy az ellenfél kérelmére állanak be. Ilyenkor az elmulasztott cselekményt a figyelmeztetésben megjelölt idő alatt, illetőleg a kérelem előterjesztéséig, ha pedig a kérelmet tárgyaláson adták elő, az arra vonatkozó határozat meghozataláig lehet teljesíteni.

Nem tekinthető mulasztásnak, ha a felet a perbeli cselekmény teljesítésében valamely köztudomású természeti esemény vagy más elháríthatatlan akadály gátolta.

A határidő elmulasztásának következményeit nem lehet alkalmazni, ha a bírósághoz intézett beadványt legkésőbb a határidő utolsó napján ajánlott küldeményként postára adták.

Igazolás

Ha a fél vagy képviselője valamely határnapon hibáján kívül nem jelent meg, vagy valamely határidőt hibáján kívül mulasztott el, a mulasztás következményei általában igazolással orvosolhatók.

Igazolásnak nincs helye, ha

- az igazolást a törvény kizárja (például végrehajtási igényperben);

- a mulasztás következményei igazolás nélkül is elháríthatók, vagy a mulasztás bírói határozatban kifejezésre jutó hátránnyal nem jár, valamint ha

- a fél az igazolási kérelem folytán kitűzött újabb határnapot mulasztja el.

A kérelem előterjesztése, tartalma

Az igazolási kérelmet tizenöt napon belül lehet előterjeszteni. Ezt a határidőt az elmulasztott határnaptól, illetőleg az elmulasztott határidő utolsó napjától kell számítani. Ha azonban a mulasztás csak később jutott a félnek vagy képviselőjének tudomására, vagy az akadály csak később szűnt meg, az igazolási kérelem határideje a tudomásszerzéssel, illetőleg az akadály megszűnésével veszi kezdetét. A mulasztástól számított három hónap eltelte után azonban már nincs lehetőség az igazolási kérelem előterjesztésére.

Az igazolási kérelemben elő kell adni a mulasztás okát és azokat a körülményeket, amelyek a mulasztás vétlenségét valószínűvé teszik.

Határidő-mulasztás

Amennyiben a peres felek valamelyike a bármely cselekmény teljesítésére nyitva álló határidőt mulasztja el, úgy az igazolási kérelem előterjesztésével együtt pótolnia kell az elmulasztott cselekményt is.

A kérelem elutasítása

Ha az igazolást a törvény kizárja, vagy az igazolási kérelmet elkésetten terjesztették elő, a kérelmet érdemi vizsgálat nélkül el kell utasítani. Ugyanez áll akkor is, ha az igazolást kérő - határidő elmulasztása esetében - az elmulasztott cselekményt a kérelem előterjesztésével együtt nem pótolta.

A kérelem elfogadása

Ha a bíróság az igazolási kérelemnek helyt ad, a mulasztó által pótolt cselekményt olyannak kell tekinteni, mintha azt az elmulasztott határidőn belül teljesítette volna, az elmulasztott határnapon tartott tárgyalást pedig a szükséges keretben meg kell ismételni. Az új tárgyalás eredményéhez képest az elmulasztott tárgyalás alapján hozott határozat hatályban tartása vagy teljes, illetőleg részbeni hatályon kívül helyezése kérdésében is határozni kell.

Jogorvoslat

Az igazolási kérelmet elutasító határozat ellen fellebbezni lehet. Az igazolási kérelemnek helyt adó határozat ellen azonban nincs helye külön fellebbezésnek, és azt az ügyet befejező határozat elleni fellebbezésben is csak akkor lehet megtámadni, ha a bíróság olyan igazolási kérelemnek adott helyt, amelyet érdemi vizsgálat nélkül el kellett volna utasítania.

Ügyvédi költségek a polgári peres eljárásban

Az ügyvédet megillető díjazást a bíróság az eljárást befejező határozatában állapítja meg. * A pernyertes fél indítványozhatja, hogy részére a bíróság az eljárásbeli képviselettel felmerült költség címén állapítsa meg a fél és képviselője között létrejött ügyvédi megbízási szerződésben kikötött munkadíj, valamint a fél által képviselője részére költségtérítésként kifizetett, az eljárásban felmerült indokolt készkiadások együttes összegét. * Ha a bíróság az ügyvédi megbízási szerződésben meghatározott ügyvédi munkadíjat eltúlzottnak tartja, a képviselet ellátásával felmerült költség összegének megállapítása során lehetősége van arra, hogy az ügyvédi munkadíj perköltségként érvényesíteni kívánt összegét az általa indokoltnak tartott mértékre leszállíthassa. * Az ügyvédnek az eljárásban felmerült készkiadásait a bíróság az ügyvéd által benyújtott tételes kimutatás alapján állapítja meg. Ha az ügyvéd a bíróság által megszabott határidőn belül készkiadásait nem részletezi és nem igazolja, a bíróság a készkiadások megállapítását mellőzi

Figyelem! Kérjük az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2002. szeptember 1.) vegye figyelembe!

Nyomtatás Főoldalra Nyomtatás Nyomtatás A lap tetejére A lap tetejére