Vállalati internethasználat
Egy 2001-ben készült felmérés szerint a kereskedelmi cégek 78 százaléka rendelkezik internetkapcsolattal. Ez az arány 2002. év végére elérheti a 90 százalékot is. A beszerzés területén a rendelések feladására a vállalatok 38 százaléka, ajánlatkérésre pedig már több mint 50 százaléka használja az internetet. A GKI Gazdaságkutató Rt. által – az 5 vagy ennél több alkalmazottat foglalkoztató kis- és nagykereskedelmi cégek körében – végzett felmérés szerint (2001. II. féléves adatok) a kereskedelmi cégek 34 százalékánál lehetséges a termékek, szolgáltatások elektronikus úton való megismerése. 11 százalékuknál megrendelésre, 6 százalékuknál a szállítási feltételek megadására és 5 százalékuknál a fizetési mód meghatározására is lehetőség nyílik az interneten keresztül. A beszerzés területén az internetes megoldások elterjedésének legfőbb gátja a bizalmatlanság az internetes tranzakciók iránt.
2001-ben a kereskedelmi cégek 78 százaléka rendelkezett internetkapcsolattal, ez az arány az idei év végére elérheti a 90 százalékot is.
On-line áruházak forgalma, vásárlói szokások
A GKI Gazdaságkutató Rt. és a Westel Rt. 2001-ben készített felmérése szerint 2001-ben a hazai on-line áruházak teljes forgalma 3-3,5 milliárd forint között mozgott, amelynek 64 százalékát a lakossági, 26 százalékát a vállalati és 10 százalékát az intézményi vásárlások tették ki. 2002-ben az on-line áruházak 74 százaléka tervezi, hogy bővíti termékskáláját, 54 százaléka új termékkategóriák felvételét irányozza elő. Az on-line áruházak polcain jelentősebb kiadások nélkül végrehajtható a termékpaletta bővítése, a széles kínálat azonban megnehezítheti a navigálást, a vásárlást és a kiszolgálást.
Az interneten keresztül történő értékesítésben rejlő költségcsökkentő előnyök a vásárlóknak árkedvezményt jelentenek, az on-line áruházak 60 százaléka ad árkedvezményt vásárlóinak. A vásárlók körében a legnépszerűbb fizetési megoldás a postai utánvétel, amelynek legfőbb indoka, hogy a vásárló szeretné látni, mire adja ki a pénzét. A vásárlók egynegyede él az átutalás lehetőségével, míg 6 százalék az on-line fizetéssel egyenlíti ki számláját. A hazai on-line áruházak közel fele a saját alkalmazottaival szállítja ki a megrendelt terméket, ám a kiszállításban jelentős szerepet játszik a Magyar Posta és más kézbesítőszolgálat is. Az utóbbi két lehetőséggel az on-line áruházak mintegy 60 százaléka él. A felmérés adatai szerint az on-line áruházak működését akadályozza az alacsony internetpenetráció, az áruházak tőkehiánya, a vevő oldalán jelentkező kedvezőtlen fizetési feltétel, a reklámköltségek növekedése, a vásárlások újszerűsége. A Netsurvey Internetkutató Intézet által végzett "Magyar On-line Monitor" (MOM) című kutatás szerint 2000 első negyedévében a magyarországi internetezők közül 200-250 ezren terveznek vásárlást a világhálón keresztül. Két év alatt megduplázódott az interneten vásárlók száma. A vevőkör kétharmada férfi, és nagyrészt 3000-10 000 forint közötti összegben vásárolnak, elsősorban könyvet, CD-t, emellett hardvert, ételt és szórakoztatóelektronikai cikkeket. Életkor alapján a 18-29 éves fiatalok a leggyakoribb internetes vásárlók. Foglalkozás szerint a vállalkozók és a vezetők adják a vásárlók egynegyedét, majd a szellemi tevékenységűek következnek. A fővárosi és a nagyobb városok lakói adják az on-line vásárlók legnagyobb hányadát. A kutatás szerint a fizetés módjára legelterjedtebb az utánvét, a vásárlások háromnegyedének ellenértékét így egyenlítik ki.
Adatvédelem
Egy amerikai felmérés szerint az amerikai internetezők közel 70 százaléka aggódik az elektronikus adatvédelem miatt, de csak 40 százalékuk olvassa el a weboldalakon látható adatvédelmi tájékoztatást, mielőtt megadná a személyes adatait. Ráadásul az ilyen tájékoztatásokat csupán a felhasználók 30 százaléka tartja közérthetőnek. A kutatásból többek között az is kiderül, hogy az on-line vásárlók 82 százaléka hajlandó adatot szolgáltatni olyan kereskedelmi oldalaknak, ahol ugyan nem vásárol, de az adatokért cserébe csekély ajándékot ajánlanak fel számára. Az internetezők nagy százaléka azért hajlandó megadni személyes adatait, mert nincs tisztában azzal, hogy milyen módon és milyen széles körben fogják azokat felhasználni.