ÉVKÖZI MÓDOSÍTÁSOK A SZEMÉLYI JÖVEDELEMADÓBAN

Figyelem! Kérjük az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2002. szeptember 1.) vegye figyelembe!

Megjelent a Cégvezetés (archív) 53. számában (2002. szeptember 1.)
Szöveg nagyítása Szöveg kicsinyítése Nyomtatás
Az Szja-törvényt érintő módosítások alapvetően az adójóváírás mértékére vonatkoznak, amely által az alkalmazásban állók, minimálbért keresők jövedelme adómentessé válik 2002. szeptember 1-jétől.

Visszamenőleges hatállyal, 2002. január 1-jétől módosul a személyi jövedelemadóról szóló törvény (Szja-törvény) az Országgyűlés által 2002. július 16-án elfogadott 2002. évi XXIII. számú törvénnyel.

Az új rendelkezések eredményeként létrejövő módosításokat az alábbiakban foglaljuk össze.

Adójóváírás

2002. szeptember 1-jétől emelkedik az adójóváírás mértéke, azzal, hogy az év első 8 hónapjában továbbra is az alacsonyabb összegű adójóváírás érvényesül. Az új szabályoknak megfelelően az év utolsó 4 hónapjában megszerzett bérjövedelem esetében az érvényesíthető adójóváírás százalékos mértéke a bér 18 százaléka, ami összegszerűen, jogosultsági hónaponként legfeljebb 9000 forint lehet.

Az év első 8 hónapjában változatlanul a megszerzett bér 8 százalékát, de legfeljebb jogosultsági hónaponként 3000 forintot lehet adójóváírásként levonni a számított adóból.

Elszámolási időszak

Az adójóváírás érvényesítése szempontjából annak van jelentősége, hogy mely időszakra számolták el a bért, nem pedig annak, hogy mikor fizették ki. Így a szeptemberben kifizetett, de augusztusra elszámolt bér után természetesen még nem alkalmazható az emelt összegű adójóváírás, de az a decemberre elszámolt, 2003. január 15-éig kifizetett bérjövedelemre már érvényesíthető.

Az adójóváírás érvényesíthetőségének egyéb feltételei változatlanok maradnak. Az adójóváírás továbbra is a számított adót csökkentő levonás.

A havi jogosultság alapja

Az adójóváírásra való havi jogosultságot változatlanul a bér fogalmába tartozó jövedelmek határozzák meg.

Bér az Szja-törvényben

Az Szja-törvény szerint bérnek minősül a munkaviszonyból származó jövedelem - ide nem értve a munkáltató által fizetett adóköteles biztosítási díjat, valamint a munkaviszony megszüntetésére tekintettel kapott végkielégítést -, az adóköteles társadalombiztosítási ellátás, a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló törvény alapján folyósított adóköteles ellátás (kivéve az adóterhet nem viselő járandóságot), a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló törvény alapján folyósított munkanélküli-járadék, a pályakezdők munkanélküli-segélye, az átképzési és képzési támogatás, a fegyveres erőknél tartalékos katonai szolgálatot teljesítő magánszemély illetménye, a munkaviszonyból származó jövedelmet pótló kártérítés (keresetpótló járadék), ideértve a felelősségbiztosítás alapján ilyen címen fizetett kártérítést is.

Vállalkozói kivét

A társas vállalkozás tagjának személyes közreműködése címén kifizetett összeg és az egyéni vállalkozó úgynevezett vállalkozói kivétje változatlanul nem minősül bérnek, így az után adójóváírás továbbra sem érvényesíthető.

Munkaviszonyból származó jövedelem

Továbbra is munkaviszonyból származó jövedelemnek minősül az olyan jövedelem, amelyet a munkáltató a nem önálló tevékenységből származó jövedelemre vonatkozó rendelkezések szerint állapít meg e jogviszonyára tekintettel.

Jogosultsági hónap

Jogosultsági hónap az a hónap, amelyre a magánszemélyt bér illette meg. Az adóévben legfeljebb 12 jogosultsági hónap vehető figyelembe. Azt a hónapot, amelyre bérjövedelem nem illette meg a magánszemélyt, nem lehet figyelembe venni.

A jogosultság fokozatos megszűnése

Az adójóváírás továbbra is fokozatosan szűnik meg a jogosultsági határt (amely a törvénymódosítás előtt 1 200 000 forint volt) meghaladó jövedelemmel rendelkezőknél.

A törvénymódosítás nélküli szabályok szerint, ha a magánszemély bevallott jövedelme több, mint a jogosultsági határ - azaz 1 200 000 forint -, akkor az éves adójóváírást (legfeljebb éves szinten 36 ezer forintot) csökkenteni kell az 1 millió 200 ezer és az 1 millió 400 ezer forint közötti bevallott éves jövedelem 18 százalékával, és csak a fennmaradó összeget lehet adójóváírás címén az adóból levonni. Ha az évi összes bevallott jövedelem az 1 millió 400 ezer forintot meghaladja, akkor adójóváírás már nem jár.

A jogosultsági határ megállapítása

A jogosultsági határ megállapításánál az éves bevallott jövedelmet kell alapul venni.

Az érvényesíthetőség felső korlátja

Annak érdekében, hogy az átlagkeresettel rendelkezők adóterhelése is csökkenjen, 2002-ben az adójóváírás érvényesíthetőségének felső korlátja 1 400 000 forintról 1 533 333 forintra emelkedik. Ha a magánszemély bevallott éves jövedelme meghaladja a jogosultsági határt (1 200 000 forintot), de nem több, mint 1 533 333 forint, akkor az adójóváírás összegét csökkenteni kell a jogosultsági határt meghaladó rész 18 százalékával. Ha az évi összes bevallott jövedelem az 1 533 333 forintot meghaladja, az adójóváírás nem érvényesíthető.

Az adóelőlegre vonatkozó szabályok alkalmazása

A munkáltatók a 2002. szeptember- december havi bér adóelőlegének megállapítása során már az emelt mértékű adójóváírást kötelesek figyelembe venni. Tekintettel arra, hogy a munkáltatók kötelesek az adójóváírást a bér adóelőlege megállapításánál alkalmazni, ezért célszerű időben gondoskodni a bérszámfejtési programok megfelelő átállításáról.

Nyilatkozattétel

A magánszemély az adójóváírás érvényesítésétől való eltekintésére vonatkozó nyilatkozatát az adóév során bármikor megteheti.

Az adóelőleg-megállapítás módszere

Az év utolsó 4 hónapjára vonatkozó bér adóelőlegének megállapításánál a havi bérjövedelem 18 százalékával, de legfeljebb 9000 forinttal kell csökkenteni a várható adó egytizenketted részét. Az év első 8 hónapjára vonatkozó bér adóelőlegének megállapításánál még a havi bérjövedelem 8 százalékával, de legfeljebb 3000 forinttal kell csökkenteni adójóváírás címén a várható adó egytizenketted részét.

A munkáltató mentesülése

Továbbra is él az a szabály, hogy az adójóváírás érvényesítésétől csak akkor tekinthet el a munkáltató, ha a magánszemély írásban kéri, hogy esetében az adójóváírást ne vegyék figyelembe (mert bevallott jövedelme várhatóan több lesz, mint a jogosultsági határ). A magánszemély az erre irányuló nyilatkozatát az adóév során bármikor megteheti.

Visszafizetési kötelezettség, visszaigénylési korlát

Amennyiben a magánszemély nem kéri a munkáltatójától az adójóváírás mellőzését, de év végén az összes bevallott jövedelme több lesz, mint a jogosultsági határ, akkor az év közben igénybe vett adójóváírást (vagy annak egy részét) az adóbevalláskor (a munkáltatói elszámolás alkalmával) egy összegben kell rendeznie (visszafizetnie, vagy ennyivel kevesebbet igényelhet vissza).

Családi kedvezmény

Az évközi törvénymódosításig az Szja-törvény a családi kedvezményt az adót nem viselő adóalap adójának függvényében adta meg, és módszert adott az adóból havonta levonható összeg megállapítására. Ennek megfelelően a rendelkezésben megadott jövedelem után az adótábla alapján meg kellett állapítani az adót, majd ezt csökkenteni kellett a megadott jövedelem szerint figyelembe vehető (számított) adójóváírással és a hozzá tartozó (számított) nyugdíjjárulék-kedvezménnyel. A számításnál - mint kedvezménymeghatározási módszernél - figyelmen kívül kellett hagyni azt, hogy a kedvezmény érvényesítőjét egyénileg megilleti-e vagy sem az adójóváírás vagy a nyugdíjjárulék kedvezménye. Ez azt jelentette, hogy az egy és kettő eltartottra vonatkozó számításnál 36 ezer forint a figyelembe veendő adójóváírás, míg a három eltartottnál nulla, a nyugdíjjárulék-kedvezmény pedig az adót nem viselő jövedelem 2 százaléka.

Ez a szabály nehezen volt értelmezhető, és az adójóváírás évközi változása miatt bonyolultan lehetett volna kiszámítani a havi kedvezmény mértékét, ezért a törvénymódosítás érintette a családi kedvezmény meghatározására vonatkozó szabályokat. A módosítás azonban tartalmi változást nem jelent, mivel a családi kedvezmény havi mértéke nem változott.

A családi kedvezmény mértéke

Az új meghatározás szerint családi kedvezmény címén minden kedvezményezett eltartott után jogosultsági hónaponként

- egy eltartott esetében 3000 forinttal;

- két eltartott esetében 4000 forinttal;

- három vagy több eltartott esetében 8 ezer forinttal

csökkenthető a számított adó.

A kedvezmény mértékének meghatározása

A kedvezmény mértékének meghatározásához továbbra is minden eltartott beszámít a létszámba, de a levonás csak a kedvezményezett eltartottak után jár.

A családi kedvezmény évközi érvényesítése

A minimálbér adómentessé válása következtében célszerű újragondolni, hogy az év utolsó négy hónapjában a házastársak közül az adóelőlegnél ki vegye igénybe a családi kedvezményt, mivel nincs törvényi akadálya annak, hogy a házastársak a családi kedvezmény érvényesíthetőségének évközi jobb kihasználása érdekében a kedvezményezett eltartottakat megosszák maguk között.

Ismételt nyilatkozattétel

Az adójóváírás mértékének módosításához szorosan kapcsolódik a családi kedvezmény érvényesítése, mivel azt az év során a munkáltatói adóelőleg-levonás szabályai szerinti adóelőleg-levonásnál figyelembe kell venni. A magasabb összegű adójóváírás következtében előfordulhat, hogy a családi kedvezmény teljes érvényesítésére már a másik házastárs adója nyújt fedezetet (azaz a másik házastárs adóterhelése így csökkenthető). Ilyenkor a házastársaknak célszerű újra nyilatkozni arról, hogy melyikük kívánja az adóelőlegnél érvényesíteni a kedvezményt.

A nyilatkozattétel szabályaival összefüggésben a következőket kell figyelembe venni:

- a munkáltató az adóelőleg megállapításánál a családi kedvezményt annál a jogosultnál veszi figyelembe, aki írásban - az azonosító jelek feltüntetésével tett nyilatkozatban - kéri annak érvényesítését;

- ha a jogosult együtt él a házastársával, akkor a nyilatkozatot közösen kell megtenniük;

- a nyilatkozatban a jogosult, illetőleg a házastársa adóazonosító jelét, továbbá minden eltartott (tehát annak is, aki nem kedvezményezett, de a kedvezmény összegének megállapítása szempontjából a létszámba beszámít) természetes azonosító adatát, vagy adóazonosító jelét fel kell tüntetni;

- ha a kedvezményezett eltartott magzat vagy ikermagzat, az adatok helyett a várandósság tényéről is kell nyilatkozatot adni;

- a munkáltatónak adott nyilatkozatban a nyilatkozónak kötelezettséget kell vállalnia arra, hogy annak tartalmával összefüggésben bármely változást bejelenti, továbbá akinek házastársa is van, annak a házastárs munkáltatójával is igazoltatnia kell a nyilatkozatban foglaltak tudomásulvételét, vagy ha a házastársnak nincs munkáltatója, akkor a házastársnak erről kell nyilatkoznia, és arról is, hogy ő nem érvényesíti a családi kedvezményt.

Érvényesítés a munkáltató által

Amennyiben a munkáltatói adóelőleg-levonást alkalmazó kifizető folyósítja a családi kedvezményre jogosultnak a nevelési ellátást is, akkor nyilatkozat nélkül is a munkáltató érvényesíti a családi kedvezményt az adóelőleg-levonásnál, kivéve ha a jogosult vele együtt élő házastársa kívánja azt a saját adóelőleg-fizetésénél érvényesíteni. Ekkor azonban kell nyilatkozatot adni.

Közös háztartásban élők nyilatkozata

Ha a kedvezményezett eltartott a saját jogán lenne jogosult a családi kedvezményre, illetőleg amikor rokkantsági járadékban részesülő magánszemély az eltartott, akkor a vele közös háztartásban élők közül jogosultként kiválasztott által adott nyilatkozatnak tartalmaznia kell az adóköteles jövedelemmel rendelkező többiek nyilatkozatát is arról, hogy nem érvényesítik a kedvezményt.

Megosztott igénybevétel

A családi kedvezmény évközi érvényesíthetőségére vonatkozó szabályok alapján például lehetőség van arra, hogy egy négygyermekes családban az anya munkáltatója is és az apa munkáltatója is két-két gyermek után vegye figyelembe az adóelőlegnél a kedvezményt. Természetesen a kedvezmény havi mértékének megállapításánál ilyen esetben is figyelembe kell venni mindazon eltartottakat (kedvezményezett eltartottakat), akik után a magánszemély nevelési ellátásra jogosult (vagyis azokat is, akik után a házastárs kívánja a kedvezményt érvényesíteni), illetőleg akit beszámítanak a nevelési ellátás összegének megállapításánál. A példa szerinti esetben tehát egy-egy szülőnél 20 ezer forint kedvezmény érvényesíthető év közben az adóelőlegnél.

Továbbra is érvényes az a szabály, hogy ha a családi kedvezményt az adóelőleg-levonásnál egyik házasfél adójából sem lehet maradéktalanul levonni, akkor a különbség az adóelőleg-fizetés időszakában nem vihető át a másik jogosulthoz, hanem majd csak az év végén az adóbevallás, vagy a munkáltatói elszámolás alkalmával lesz érvényesíthető.

Egyéb kisebb módosítások

Módosított megnevezés

A nyugdíj adómentessé válásával összefüggésben a nyugdíjjal azonosan adózó jövedelmek elnevezése 2002. január 1-jétől adóterhet nem viselő járandóság megnevezésre módosult. Az idetartozó jövedelmek körét tételesen felsorolja a törvény fogalmi meghatározását tartalmazó 3. §, de ebben a felsorolásban nevesítetten nem szerepel az egyes, korábban a nyugdíjjal azonosan adózó, úgynevezett nevelőszülői díj, így az a módosítás nélkül egyéb jövedelemként adózna. Ezt a hiányt pótolja a módosítás, ugyancsak 2002. január 1-jei visszamenőleges hatállyal.

A nevelési díj ismételt nevesítése

A fentiekkel egyidejűleg ismételten nevesítetten szerepel a nevelési díj az Szja-törvény 1. számú mellékletének 1.3 pontja szerinti, adómentesen nyújtható juttatások körében. A módosítás összességében a 2001. december 31-én fennálló szabályozási helyzetet állítja vissza.

Alapítványi ösztöndíj adómentessége

A kormány döntése alapján megszűnik az Eötvös József Ösztöndíj Közalapítvány. Ez adózás szempontjából módosítás nélkül azt jelentené, hogy az eddig a közalapítványon keresztül folyósított ösztöndíjak adómentessége megszűnne. Ennek elkerülése érdekében a törvénymódosítás az említett alapítványi ösztöndíjak adómentességét mondja ki.

Az elmondottak alapján adómentes

- a Magyar Állami Eötvös Ösztöndíj, valamint

- kormányrendeletben szabályozott feltételek alapján két- és többoldalú nemzetközi oktatási együttműködési megállapodás keretében az oktatási miniszter által a Magyar Ösztöndíj Bizottság vagy a Magyar Ösztöndíj Bizottság Irodája javaslatára adományozott ösztöndíj, egyéb juttatás.

A televízióüzemeltetési díj átvállalása

A 2001. és 2002. évi költségvetésről szóló törvény rendelkezik arról is, hogy a kormány átvállalja a televízióüzemeltetési díjat. Az említett rendelkezést is figyelembe véve, indokolttá vált általános jelleggel kimondani az ilyen típusú bevételek adómentességét. Ennek megfelelően a Magyar Köztársaság költségvetéséről szóló törvény vagy a társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak költségvetéséről szóló törvény alapján az állami költségvetés terhére elengedett vagy átvállalt kötelezettség összege a jövőben adómentes juttatásnak minősül.

Éves bevallott jövedelem

Az éves bevallott jövedelem alatt továbbra is az adóbevallásban bevallott (az adóbevallást helyettesítő munkáltatói elszámolásban elszámolt) jövedelmet értjük, amely minden olyan tételt magában foglal, amelyet az adóbevallásban, illetőleg a munkáltatói elszámolásban be kell vallani. * Akik egyéni vállalkozói tevékenységet is folytatnak, és emellett bérnek minősülő jövedelmük is van, az éves bevallott jövedelemben a vállalkozói kivétet és a vállalkozói osztalékalapot kell figyelembe venniük, ha a vállalkozói személyi jövedelemadózást választották. * Az átalányadózást alkalmazó egyéni vállalkozónál ebbe az összegbe az átalányadó alapját kell beszámítani. Ilyen helyzet akkor fordulhat elő, ha például az átalányadózó egyéni vállalkozó a megszűnt munkaviszonyát követően év közben kezdi az egyéni vállalkozói tevékenységét, vagy munkanélküli-járadékban részesült abban az évben, amikor az átalányadózás választásával egyéni vállalkozó lett. * A tételes átalányadót fizető személy esetében a fizető-vendéglátásból származó jövedelmet nem kell figyelembe venni, mert ilyen jövedelem nem jelenik meg az adóbevallásában

Figyelem! Kérjük az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2002. szeptember 1.) vegye figyelembe!

Nyomtatás Főoldalra Nyomtatás Nyomtatás A lap tetejére A lap tetejére