Elektronikus kereskedelem

Figyelem! Kérjük az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2002. szeptember 1.) vegye figyelembe!

Megjelent a Cégvezetés (archív) 53. számában (2002. szeptember 1.)
Szöveg nagyítása Szöveg kicsinyítése Nyomtatás
-

A legtágabb értelemben minden olyan ügylet elektronikus kereskedésnek minősíthető, ahol a felek elektronikus úton kommunikálnak egymással. Szűkebb értelemben akkor beszélhetünk elektronikus kereskedésről, amikor az eladó elektronikus úton (mégpedig a világhálón keresztül) kínálja portékáját vagy szolgáltatását, és az ellenszolgáltatás is elektronikus úton, azaz bankszámlák közötti teljesítéssel valósul meg. Ilyen jogügylet például, amikor egy felhasználó szoftvert rendel a forgalmazó honlapján, majd a megrendelt programot letölti az internetről, és bankkártyájával a hálózaton keresztül fizet. Elektronikus kereskedelmi ügyletnek minősül azonban az is, amikor csak a megrendelés történik elektronikus úton, maga a teljesítés már nem. Könyvet vagy élelmiszert ugyanis nem lehet letölteni a netről, azt házhoz kell szállítani, és a vevő fizethet utánvéttel is, de választhatja a bankkártyás fizetési módot is.

Megjelenési formák

Az elektronikus kereskedelem legszorosabb értelemben a gazdálkodó szervezetek egymás közötti kapcsolataiban (business-to-business - B2B), illetve a vállalkozások és a fogyasztók (business-to-consumer - B2C) közötti jogügyletekben realizálódik, ezért a továbbiakban ezzel a két formával foglalkozunk. Emellett azonban még négy további síkon beszélhetünk elektronikus kereskedelemről, nevezetesen

- a gazdálkodó szervezetek és a közigazgatás szereplői (business-to-administration - B2A) közötti,

- a fogyasztók egymás közötti (consumer-to-consumer - C2C),

- a fogyasztók és a közigazgatás (consumer-to-administration - C2A) közötti, valamint

- a közigazgatási szervek egymás közötti (administration-to-administration - A2A) on-line szerződéses kapcsolataiban.

Magyarországon is komoly törekvések folynak az elektronikus kormányzat kialakítására, a közigazgatási szervek egymás közötti on-line rendszereinek fejlesztésére és az elektronikus ügyintézés megteremtésére. Az idén márciusban az APEH már kísérleti jelleggel lehetővé tette az elektronikus adóbevallást, de a későbbiekben a hatóságokkal való on-line kapcsolat biztosítaná az egyéb hivatalos ügyek intézését is.

Business-to-business (B2B)

A vállalatközi elektronikus kereskedelem térhódítása két tényezőre vezethető vissza:

- egyrészt a vállalatok és a beszállítók között kialakított szabványos technológiára alapuló adatcserére (EDI-rendszer),

- másrészt az elektronikus piacterek, áruházak elterjedésére.

A business-to-business összetett termelési láncolatok sokasága, ahol ugyanaz a fél lehet ajánlattevő és elfogadó is. Az így forgalmazott áruk, termékek, szolgáltatások sokszor keretszerződésekben körvonalzódnak, ebből következően nem probléma, ha azokat nem lehet a helyszínen megnézni, kipróbálni. Ezek általában olyan jól ismert, bejáratott termékek, amelyek forgalmazása során az elektronikus kereskedés egyértelműen csökkenti a beszerzési költséget, illetve az ezzel járó adminisztrációs terheket.

A B2B-t szoftverrendszerek támogatják. Az embernek csupán ezek létrehozásában van szerepe, magában a kereskedelmi ügylet lebonyolításában nincs.

EDI (Electronic Data Interchange)

Az EDI (Electronic Data Interchange) a számítógépek, alkalmazások közti egyezményes szabványok szerinti elektronikus adatcserét jelenti. Az EDI ugyanúgy a világhálón keresztül jut el a feladótól a címzettig, mint az e-mail, abban különbözik tőle, hogy az EDI-küldemények strukturáltak és alfanumerikus karakterekbe kódoltak, mégpedig annak a szabványnak megfelelően, amelyben a feladó és a címzett megállapodott. A fogadó számítógép ezt a kódot automatikusan át tudja alakítani különböző alkalmazásokba. A számítógép emberi beavatkozás nélkül be tudja írni a fogadó rendelésteljesítési, szállítási és könyvelési programjába a rendelést, és később ennek alapján történik a teljesítés, a szállítás és a könyvelés is. Az EDI legfőbb előnye, hogy az emberi tényező kiiktatása jelentősen csökkenti az adatbevitellel kapcsolatos hibákat.

Elektronikus piacterek

Az on-line piactereken a partnerek nemcsak eladnak és vesznek, hanem termékeket terveznek és fejlesztenek, illetve a szállítási láncolatot is megszervezhetik. Akkor beszélhetünk elektronikus piactérről, ha a vállalkozás nem építi ki a saját rendszerét, hanem egy szolgáltatóhoz csatlakozik.

Az elektronikus piacterek előnye, hogy a világ bármely pontján lévő vállalatok bármely napszakban on-line kapcsolatot létesíthetnek egymással, és ügyleteket köthetnek. A biztonságos környezet kialakítása érdekében azonban először minden felhasználónak regisztráltatnia kell magát. A piactéren olyan egységes katalógusból lehet keresni, ahol az összes szállító termékei megtalálhatóak. A résztvevők a komplex árveréseket, a gyakran használt termékek folyamatos megrendelését és vásárlását is lebonyolíthatják. A vállalkozásoknak nem kell beszállítókat keresni, csak jelzik vásárlási igényüket a B2B szolgáltató felé, aki konkrét ajánlatokkal látja el őket. Így az elektronikus piactérben nem kell minden vállalatnak külön kapcsolatot kiépítenie az egyes üzleti partnerekkel, hanem csak a piactérrel kell kialakítani és karbantartani azt. Az on-line üzletkötés hatására a vállalkozásoknál lerövidül és leegyszerűsödik a beszerzési ciklus, csökkennek az alapanyag- és az adminisztratív költségek, és javul a raktározási gyakorlat is.

Az elektronikus piacterek - a Gartner Research besorolása szerint - három csoportra oszthatók:

- a nyilvános B2B e-piacterek (Public Business-to-Business E-Marketplaces) iparági, földrajzi vagy más hasonló alapon, kereskedési céllal hozzák össze a vevőket és az eladókat, a tranzakciós szolgáltatásokon kívül rendszerint tartalomszolgáltatást és további értéknövelt szolgáltatásokat is nyújtanak;

- a magán e-piacterek (Private E-Marketplaces) egyetlen vállalkozást kapcsolnak össze annak üzleti partnereivel, előnyük, hogy a vállalat úgy optimalizálhatja üzleti folyamatait, hogy közben nem kell partneri viszonyba kerülnie versenytársaival;

- az e-piactér konzorciumokat (Consortia E-Marketplaces) egy iparágba tartozó vállalatok alkotják, céljuk a kereskedelmi partnerek közötti együttműködés elősegítése.

A nyilvános piacterek nehezebben boldogulnak, a résztvevőknek ugyanis egyre fontosabb, hogy ismerjék azt, akitől vásárolnak (Magyarországon az egyik legismertebb nyilvános piactér a Marketline - www.marketline.hu). Ezért a jövőben inkább a magánpiacterek növekedésére lehet számítani, mivel a nagyvállalatok törekednek az ellátási lánc folyamatos ellenőrzésére.

Business-to-consumer (B2C)

A B2C-kereskedelemben az ügyletkötő felek nem ismerik egymást, az eladóval szemben nagy és változó számú vevői kör áll. Vevőként általában egyetlen természetes személy jelenik meg, aki viszonylag kis mennyiségű árut vásárol, rövid határidőre, azaz a szállítás és a fizetés közvetlenül a megrendelés felvétele után történik.

A B2C-kereskedelemben a tranzakciókat rövid határidőre kötik, ami annyit jelent, hogy a fizetés és a szállítás közvetlenül a könyvelés után megindul.

Az on-line boltokban vásárolható áruk köre könnyen meghatározható, hiszen vannak olyan termékek, amelyeket csak személyes kipróbálás után vásárol meg szívesen a vevő, vagy amelyek értékük, illetve méretük nagysága miatt nehezen értékesíthetők a világhálón keresztül. Sikerrel árusítható azonban az elektronikus áruházakban könyv, videokazetta vagy CD, illetve rendelhető étel.

A sikeres áruházak titka a gyors és bármikori elérhetőség, az egyszerű böngészés és a kedvező szállítási, fizetési feltételek. Talán a legproblémásabb terület a bizalom, ami a felhasználói adatkezelésnél és a fizetési módok megválasztásánál jelentkezik leginkább (mindkét problémakörrel külön cikkben foglalkozunk).

A vásárlási folyamat

A vásárlás folyamata nagy vonalakban így írható le:

1. A felhasználó a kiválasztja a katalógusból az árut, majd a "kosarába" teszi, azaz ráklikkel.

2. Ezek után a "pénztárra" kattint, ahol a szükséges adatok megadása után megkapja a vásárolni kívánt termékek árát a szállítási költséggel együtt. Ekkor még lehet változtatni a vásárlási szándékon, akár egyes árukat "vissza is lehet vinni a polcra". Itt kell nyilatkoznia arról is, hogy hogyan kíván fizetni.

3. Ezt követően jelenik meg a számla és a rendelés azonosítására alkalmas azonosító szám.

4. Az árut leggyakrabban a posta vagy valamely futárszolgálat igénybevételével szállítják a vevő által megadott címre (a választott fizetési mód alapján a vevő az ellenértéket vagy készpénzzel, vagy valamely elektronikus fizetési mód alkalmazásával egyenlíti ki).

Előnyök és hátrányok

Az elektronikus kereskedelem előnyei között említhetjük, hogy

- gyors és könnyen áttekinthető, az új kínálat vagy a profilváltás gyorsan megjeleníthető;

- lehetővé teszi, hogy a kínálat bárhol megjelenjen világon, s emellett rengeteg költséget spórol meg a vállalkozás azzal, hogy nem kell külföldi képviseletet nyitnia, céget alapítania, idegen gazdasági környezetben boldogulnia;

- helytől és időtől függetlenül bármikor tarthatják a kapcsolatot egymással a felek;

- a vevők kényelmesen, otthonról vásárolhatnak;

- az eladó sok járulékos költséget spórol meg az elektronikus megjelenítéssel (alkalmazottak, raktározás, üzlethelyiség).

A prognózisok ellenére a vártnál kevésbé terjedt el hazánkban az internetes vásárlás.

Ennek több oka is lehet, úgymint

- a még mindig alacsony hazai internetpenetráció (a háztartások jövedelméhez viszonyítva drága számítástechnikai eszközök és magas előfizetési díjak miatt);

- a jogszabályi környezet is sokáig hiányos volt (ezen enyhített az elektronikus aláírásról és az elektronikus kereskedelemről szóló törvények hatálybalépése, valamint a fogyasztóvédelmi szabályozás aktualizálása);

- a legfontosabb problémák biztonságtechnikai jellegűek, ugyanis a hálózatok még mindig nem teljesen védettek az illegális beavatkozások ellen (hackertámadások);

- a titkosítás, a személyes adatok védelmének megoldása is gondot okoz;

- emellett az elektronikus jogügyleteknél a partnerek nem találkoznak egymással, ezért az ügyletkötésnél gyakran jelentőséggel bíró személyes bizalom mozzanat hiányzik;

- a magánszemély vásárlók gyakran a kipróbálás lehetőségének hiánya miatt nem válogatnak az on-line áruházak "polcairól".

Figyelem! Kérjük az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2002. szeptember 1.) vegye figyelembe!

Nyomtatás Főoldalra Nyomtatás Nyomtatás A lap tetejére A lap tetejére