Az elektronikus kereskedelmi szolgáltatások jogi szabályozása

Figyelem! Kérjük az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2002. szeptember 1.) vegye figyelembe!

Megjelent a Cégvezetés (archív) 53. számában (2002. szeptember 1.)
Szöveg nagyítása Szöveg kicsinyítése Nyomtatás
-

A felhasználók egy része még mindig bizalmatlan az internetes vásárlással szemben, hiszen elesik a helyszíni kipróbálás lehetőségétől, meg kell adnia néhány személyes adatát, elektronikus fizetéskor pedig bankszámlájának adatait is. A 2002 januárjában hatályba lépett 2001. évi CVIII. törvény a jogi háttér megteremtésével azt célozza, hogy bizalommal vegyék igénybe a felhasználók az interneten keresztül elérhető szolgáltatásokat, s ennek eredményeképpen minél jobban kihasználhatóak legyenek az internetes kereskedelemben rejlő gazdasági előnyök.

Adatszolgáltatás, tájékoztatás

A szolgáltatók és a felhasználók közötti bizalom erősítését és fenntartását szolgálják azok a követelmények, amelyek előírják a szolgáltatóknak, hogy milyen adatokat kötelesek folyamatosan és természetesen elektronikus úton elérhetően közzétenni. Ezek az adatok teszik lehetővé, hogy a felhasználók pontosan tudják azonosítani a szolgáltatót.

A törvény szerint többek között az alábbi adataikat kötelesek folyamatosan közzétenni a szolgáltatók:

- a nevüket, ha pedig nem természetes személyek, akkor a képviselőjük nevét is;

- lakcímüket vagy székhelyüket, telephelyüket;

- adószámukat;

- elérhetőségeiket, különösen azt az e-mail címet, ahol a felhasználók rendszeresen tudják tartani a kapcsolatot velük;

- amennyiben valamely hatóság nyilvántartásba vette őket, akkor a hatóság nevét és a nyilvántartásba vételi számot;

- ha a működésükhöz hatósági engedély is szükséges, akkor meg kell adniuk a felügyeleti szervük elérhetőségét;

- ha tagjai valamelyik szakmai kamarának, akkor hivatkozniuk kell erre;

- ha a tevékenységükre szakmai vagy etikai előírások irányadóak, erre is utalniuk kell, és meg kell jelölniük, hogy érhető el.

A fenti adatok közzétételén túl a szolgáltatók kötelesek tájékoztatni felhasználóikat (azaz a vásárlókat) az általuk forgalmazott áru vagy szolgáltatás alapvető tulajdonságairól, jellegzetességeiről, minőségéről, áráról vagy díjáról, valamint a használatra vonatkozó utasításokról és használatával járó veszélyekről, valamint a vásárlók jogairól is. Lényeges előírás, hogy ellenérték megadásánál utalni kell arra, hogy a feltüntetett ár vagy díj tartalmazza-e a közterheket, illetve az esetleges szállítási költséget.

A törvényjavaslat előírja, hogy a szolgáltatók általános tájékoztatást adjanak az általuk alkalmazott információs rendszer biztonsági fokáról, a felhasználó számára kockázatot jelentő tényezőkről és a megtehető óvintézkedésekről is.

Szerződéskötés

Az elektronikus úton zajló szerződéskötés speciális követelményeit is előírja a jogszabály. Ezeket a követelményeket akkor is be kell tartani, ha a szerződés teljesítése már nem elektronikus úton történik, hanem például postai utánvéttel szállítják az interneten keresztül megrendelt árut.

A törvény megköveteli a szolgáltatóktól, hogy mielőtt elküldik a szerződéskötésre vonatkozó ajánlatukat, a felhasználó számára lehetővé tegyék, hogy az megismerkedhessen az adott szolgáltatásra vagy termékkörre vonatkozó általános szerződési feltételekkel. Ezért azt úgy kell a felhasználók részére hozzáférhetővé tenni, hogy nemcsak lehívni, hanem tárolni is tudják.

Még a szerződéskötést megelőzően tájékoztatnia kell a szolgáltatónak a felhasználókat

- azokról a technikai lépésekről, amelyeket az elektronikus szerződéskötéshez meg kell tenni,

- arról, hogy a megkötendő szerződés írásba foglaltnak fog-e minősülni, iktatja-e azt a szolgáltató és később hozzáférhetővé teszi-e,

- azokról a lehetőségekről, technikai eszközökről, amelyekkel még a szerződéses nyilatkozat elküldését megelőzően kijavíthatók az esetleges hibák. Ha a szolgáltató nem tudja biztosítani, hogy a felhasználó még a kitöltött szerződéses ajánlat visszaküldése előtt ki tudja javítani az elrontott nyomtatványt, a felhasználó nyilatkozata nem fog ajánlatnak minősülni.

Szintén a bizalmat erősíti az a törvényi előírás, amely szerint a szolgáltató 48 órán belül köteles írásban (e-mailen) visszaigazolni, hogy megkapta a vásárló ajánlatát. Amennyiben az előírt időn belül a visszaigazolás nem érkezik meg a felhasználóhoz, ajánlati kötöttsége megszűnik, azaz nem köteles megvásárolni a megrendelt árut, vagy igénybe venni a szolgáltatást.

A szolgáltató felelőssége

Tekintettel arra, hogy általában több szolgáltató közvetítésével jutnak el a felhasználókhoz a szolgáltatások, a törvény az idevonatkozó európai uniós irányelvben használt megoldáshoz hasonlóan a "közreműködő" szolgáltatók által okozott jogsérelemért, illetve kárért a közreműködéssel arányosan állapítja meg a felelősséget. A jogszabály differenciálja a szolgáltatásokat is, megkülönbözteti az egyszerű adattovábbításért, a "caching"-ért, a "hosting"-ért, a hiperhivatkozásokért és a keresőszolgáltatásokért való felelősséget, valamint a felelősség alóli mentesülés feltételeit.

A törvény szerint a szolgáltató a polgári jog általános szabályai szerint felel a szolgáltatás során továbbított, tárolt vagy hozzáférhetővé tett, jogszabályba ütköző tartalmú információval okozott jogsérelemért, illetve kárért.

Egyszerű adatátvitel

Egyszerű adatátvitelnél (olyan szolgáltatás, amely abból áll, hogy a szolgáltató az igénybevevő által biztosított információt távközlő hálózaton továbbítja, vagy a távközlő hálózathoz hozzáférést biztosít) a szolgáltató akkor nem felel a továbbított információ tartalmával okozott kárért, ha nem ő

- kezdeményezi az információ továbbítását;

- választja meg a továbbítás címzettjét; és

- választja ki, illetve változtatja meg azt az információt, amelyet továbbítanak.

Az információtovábbítás és a hozzáférés fentiek szerinti lehetővé tétele magában foglalja a továbbított információ közbenső és átmeneti jellegű automatikus tárolását is, amennyiben ez kizárólag az információtovábbítás lebonyolítására szolgál, és az információt nem tárolják hosszabb ideig, mint az a továbbításhoz szükséges.

Hosting

Az olyan szolgáltatásnál, amely abból áll, hogy a szolgáltató az igénybevevő által biztosított információt távközlő hálózaton továbbítja, és alapvetően a más felhasználók kezdeményezésére történő információtovábbítás hatékonyabbá tételét szolgálja, a szolgáltató akkor nem felel az információ közbenső és átmeneti jellegű automatikus tárolásával okozott kárért ("hosting"), ha:

- nem változtatja meg az információt;

- a tárolt információhoz való hozzáférés megfelel az információ hozzáférésével kapcsolatban támasztott feltételeknek;

- a közbenső tárolóban az információ frissítése megfelel a széleskörűen elismert és alkalmazott információfrissítési gyakorlatnak;

- a közbenső tárolás nem zavarja meg az információ felhasználásával kapcsolatos adatok kinyerésére szolgáló, széleskörűen elismert és alkalmazott technológia jogszerű használatát; és

- a szolgáltató haladéktalanul eltávolítja az általa tárolt információt vagy nem biztosítja az ahhoz való hozzáférést, amint tudomást szerzett arról, hogy az információt az adatátvitel eredeti kiindulási pontján a hálózatról eltávolították vagy az ahhoz való hozzáférés biztosítását megszüntették, illetve hogy a bíróság vagy más hatóság az eltávolítást vagy a hozzáférés megtiltását elrendelte.

Caching

Az olyan szolgáltatásnál, amely abból áll, hogy a szolgáltató az igénybevevő által biztosított információt tárolja ("caching"), a szolgáltató akkor nem felel az igénybevevő által biztosított információ tartalmával okozott kárért, ha

- nincs tudomása bármely, az információval kapcsolatos jogellenes magatartásról vagy arról, hogy az információ bárkinek a jogát vagy jogos érdekét sérti;

- nincs tudomása olyan tényről vagy körülményről, amely valószínűsítené, hogy az információval kapcsolatos magatartás jogellenes, vagy arról, hogy az információ bárkinek a jogát vagy jogos érdekét sérti;

- amint a fentiekről tudomást szerzett, haladéktalanul intézkedik az információ eltávolításáról, vagy a hozzáférést nem biztosítja.

Keresőszolgáltatások

Az olyan szolgáltatásnál, amely abból áll, hogy a szolgáltató információk megtalálását elősegítő segédeszközöket biztosít a felhasználóknak (keresőszolgáltatások), a szolgáltató akkor nem felel az információ ilyen módon történő hozzáférhetővé tételével okozott kárért, ha

- nincs tudomása bármely, az információval kapcsolatos jogellenes magatartásról vagy arról, hogy az információ bárkinek a jogát vagy jogos érdekét sérti;

- nincs tudomása olyan tényről vagy körülményről, amely valószínűsítené, hogy az információval kapcsolatos magatartás jogellenes, vagy arról, hogy az információ bárkinek a jogát vagy jogos érdekét sérti;

- amint a fentiekről tudomást szerzett, haladéktalanul intézkedik az elérési információ eltávolításáról vagy a hozzáférés megtiltásáról.

Értesítés a jogsérelemről

Az a felhasználó, akit jogsérelem ért, még mielőtt bírósághoz vagy más hatósághoz fordulna, az őt ért jogsértésről írásban, mégpedig két tanú által aláírt vagy ügyvédi ellenjegyzéssel ellátott, vagy pedig közokiratba foglalt értesítést küld a szolgáltatónak. Az indokolt és a tartalmi követelményeknek megfelelő értesítés alapján a szolgáltató köteles letiltani a sérelmezett szolgáltatásokhoz való hozzáférést, vagy eltávolítani azt.

Kéretlen reklám (spam) visszautasítása

A törvény szerint az úgynevezett kereskedelmi megkeresésnek, azaz elektronikusan küldött reklámnak világosan és egyértelműen azonosíthatónak kell lennie, amint hozzáférhetővé válik a felhasználó számára, azaz még mielőtt megnyitná az üzenetet. Emellett a jogszabály biztosítja, hogy a felhasználó megtilthassa a kéretlen reklámok küldését. Ezért a szolgáltatónak meg kell adnia azt az e-mail címet, illetve egyéb elérhetőséget, ahol a felhasználó bejelentheti, hogy nem kíván reklámokat tartalmazó üzeneteket kapni.

A reklámozók, a reklámszolgáltatók és a reklám közzétevői olyan nyilvántartást kötelesek vezetni, amelyekben szerepelnek azok a személyek, akik bejelentették, hogy nem kívánnak reklámértesítéseket kapni az interneten keresztül. A nyilvántartásban szereplő személyeknek a továbbiakban - a tartalomtól függetlenül - nem lehet ilyen reklámokat küldeni.

Elektronikus ügyfélszolgálat

Tekintettel arra, hogy a fogyasztóvédelmi törvény, a Polgári Törvénykönyv, illetve a távollévők között létrejött szerződéseket szabályozó kormányrendelet részletesen szabályozza a fogyasztók jogait, ez a jogszabály csak az elektronikus kereskedelemből eredő specialitásokra tér ki.

Azok a közüzemi, pénzügyi, nyugdíjpénztári és biztosítási szolgáltatással foglalkozó szervezetek, amelyek lehetővé teszik, hogy szerződő partnereik interneten keresztül is igénybe vegyék szolgáltatásaikat, kötelesek lesznek olyan ügyfélszolgálatot is működtetni,  amely elektronikusan is elérhető. Itt ugyanúgy ki kell hogy vizsgálják a fogyasztói panaszokat, valamint orvosolják is azokat, mint a személyes ügyfélfogadással dolgozó ügyfélszolgálatokon. Esetleges üzemzavar idején átmenetileg telefonon keresztül kell működtetni az elektronikus ügyfélszolgálatot.

Figyelem! Kérjük az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2002. szeptember 1.) vegye figyelembe!

Nyomtatás Főoldalra Nyomtatás Nyomtatás A lap tetejére A lap tetejére