Az alapítványok és egyéb közhasznú szervezetek az úgynevezett nonprofit szektorban tevékenykednek. A jogi keretek között az 1997. évi CLVI. törvény átfogó szabályozása mellett lényeges az 1997. évi CXLII. törvény és az úgynevezett 1 százalékos törvény, amely a személyi jövedelemadóról szóló törvényt módosítva lehetővé tette, hogy az adó 1 százalékát a közhasznú szervezetek részére is felajánlhassuk. Ezek a szabályok jelentős forrásokat biztosítanak a közhasznú szervezetek tevékenységéhez, gazdálkodásához.
Közhasznú szervezet
Közhasznú szervezetté minősíthető a Magyarországon nyilvántartásba vett
– társadalmi szervezet, kivéve a biztosítóegyesületet és a politikai pártot, valamint a munkáltatói és a munkavállalói érdek-képviseleti szervezetet,
– alapítvány,
– közalapítvány,
– közhasznú társaság,
– köztestület abban az esetben, ha a létrehozásáról szóló törvény azt lehetővé teszi.
Közhasznú szervezetté minősíthetők a fenti szervezetek abban az esetben is, ha közhasznú szervezetté minősítésüket a reá irányadó szabályok szerinti nyilvántartásba vétel iránti kérelmével egyidejűleg kérik.
Közhasznú tevékenységek
Közhasznú tevékenységek a társadalom és az egyén közös érdekeinek kielégítésére irányuló következő – a szervezet létesítő okiratában szereplő – cél szerinti, a következőkben felsorolt tevékenységek:
– egészségmegőrzés, betegségmegelőzés, gyógyító-, egészségügyi rehabilitációs tevékenység,
– szociális tevékenység, családsegítés, időskorúak gondozása,
– tudományos tevékenység, kutatás,
– nevelés és oktatás, képességfejlesztés, ismeretterjesztés,
– kulturális tevékenység,
– kulturális örökség megóvása,
– műemlékvédelem,
– természetvédelem, állatvédelem,
– környezetvédelem,
– gyermek- és ifjúságvédelem, gyermek- és ifjúsági érdekképviselet,
– hátrányos helyzetű csoportok társadalmi esélyegyenlőségének elősegítése,
– emberi és állampolgári jogok védelme,
– a magyarországi nemzeti és etnikai kisebbségekkel, valamint a határon túli magyarsággal kapcsolatos tevékenység,
– sport, a munkaviszonyban és a polgári jogi jogviszony keretében megbízás alapján folytatott sporttevékenység kivételével,
– közrend és közlekedésbiztonság védelme, önkéntes tűzoltás, mentés, katasztrófaelhárítás,
– fogyasztóvédelem,
– rehabilitációs foglalkoztatás,
– munkaerőpiacon hátrányos helyzetű rétegek képzésének, foglalkoztatásának elősegítése és a kapcsolódó szolgáltatások,
– euroatlanti integráció elősegítése,
– közhasznú szervezetek számára biztosított – csak közhasznú szervezetek által igénybe vehető – szolgáltatások,
– ár- és belvízvédelem ellátásához kapcsolódó tevékenység, továbbá
– a közforgalom számára megnyitott út, híd, alagút fejlesztéséhez, fenntartásához és üzemeltetéséhez kapcsolódó tevékenység.
A közhasznúsági jelentésA közhasznú szervezet köteles az éves beszámoló jóváhagyásával egyidejűleg közhasznúsági jelentést készíteni, amelynek elfogadása a legfőbb szerv kizárólagos hatáskörébe tartozik. * A közhasznúsági jelentés tartalmazza: * a számviteli beszámolót, * a költségvetési támogatás felhasználását, * a vagyon felhasználásával kapcsolatos kimutatást, * a cél szerinti juttatások kimutatását, * a központi költségvetési szervtől, az elkülönített állami pénzalaptól, a helyi önkormányzattól, a kisebbségi települési önkormányzattól, a települési önkormányzatok társulásától és mindezek szerveitől kapott támogatás mértékét, * a közhasznú szervezet vezető tisztségviselőinek nyújtott juttatások értékét, illetve összegét, * a közhasznú tevékenységről szóló rövid tartalmi beszámolót. * A közhasznú szervezet éves közhasznúsági jelentésébe bárki betekinthet, és abból saját költségére másolatot készíthet. |
A közhasznú szervezet gazdálkodása
A Polgári Törvénykönyvben foglaltak szerint az állam, a helyi önkormányzat, a költségvetési szerv, az egyesület, a köztestület, valamint az alapítvány gazdálkodó tevékenységével összefüggő polgári jogi kapcsolataira is a gazdálkodó szervezetekre vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni, kivéve ha a törvény az említett jogi személyekre eltérő rendelkezést tartalmaz. Ezek a szervezetek tehát gazdálkodási tevékenységet (is) folytatnak, illetve folytathatnak, működésükre azonban a cégbíróság törvényességi felügyeleti jogköre nem terjed ki.
A gazdálkodás általános szabályai
Az eredményfelosztás tilalma
A közhasznú szervezet a gazdálkodása során elért eredményét nem oszthatja fel, azt a létesítő okiratában meghatározott tevékenységére kell fordítania.
Támogatások
A közhasznú szervezetek általában közpénzekből gazdálkodnak, az államháztartás alrendszereitől – a normatív támogatás kivételével – írásbeli szerződés alapján részesülhetnek támogatásban. A támogatásról rendelkező szerződésben meg kell határozni a támogatással való elszámolás feltételeit és módját is. Az igénybe vehető támogatási lehetőségeket, azok mértékét és feltételeit a sajtó útján nyilvánosságra kell hozni.
Értékpapír-kibocsátás, hitelkérdések
A közhasznú szervezet pénzkezelése tekintetében nemcsak az átláthatóság, ellenőrizhetőség, hanem a kockázatok csökkentése és a közpénzek megóvása is kiemelt jelentőségű, ezért a közhasznú szervezet váltót, illetve más hitelviszonyt megtestesítő értékpapírt nem bocsáthat ki. A közhasznú szervezet a közhasznú társaság kivételével nem vehet fel a vállalkozásának fejlesztéséhez a közhasznú tevékenységét veszélyeztető mértékű hitelt, az államháztartás alrendszereitől kapott támogatást nem használhatja fel hitel fedezetéül, illetve hitel törlesztésére.
A befektetési tevékenységet folytató közhasznú szervezetnek befektetési szabályzatot kell készítenie, amelyet a szervezet legfőbb szerve fogad el.
Juttatások
A közhasznú szervezet által nyújtott cél szerinti juttatások bárki által megismerhetők. A közhasznú szervezet a felelős személyt, a támogatót, valamint e személyek hozzátartozóját – a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető szolgáltatások, illetve a társadalmi szervezet által tagjának a tagsági jogviszony alapján nyújtott, létesítő okiratnak megfelelő juttatások kivételével – cél szerinti juttatásban nem részesítheti.
A közhasznú szervezet bármely cél szerinti juttatását – a létesítő okiratban meghatározott szabályok szerint – pályázathoz kötheti. Ebben az esetben a pályázat nem tartalmazhat olyan feltételeket, amelyekből – az eset összes körülményeinek mérlegelésével – megállapítható, hogy a pályázatnak előre meghatározott nyertese van – azaz a pályázat színlelt. A színlelt pályázat a cél szerinti juttatás alapjául nem szolgálhat.
Bevételek és költségek
A közhasznú szervezetnek a cél szerinti tevékenységéből, illetve vállalkozási tevékenységéből származó bevételeit és ráfordításait elkülönítetten kell nyilvántartania.
Bevételek
A közhasznú szervezet bevételei:
– az alapítótól, az államháztartás alrendszereitől vagy más adományozótól közhasznú célra vagy működési költségei fedezésére kapott támogatás, illetve adomány,
– a közhasznú tevékenység folytatásából származó, ahhoz közvetlenül kapcsolódó bevétel,
– az egyéb cél szerinti tevékenység folytatásából származó, ahhoz közvetlenül kapcsolódó bevétel,
– a szervezet eszközeinek befektetéséből származó bevétel,
– a tagdíj,
– egyéb, más jogszabályokban meghatározott bevétel, valamint
– a vállalkozási tevékenységből származó bevétel.
Költségek
A közhasznú szervezet költségei:
– a közhasznú tevékenység érdekében felmerült közvetlen költségek (ráfordítások, kiadások),
– az egyéb cél szerinti tevékenység érdekében felmerült közvetlen költségek (ráfordítások, kiadások),
– a vállalkozási tevékenység érdekében felmerült közvetlen költségek (ráfordítások, kiadások), valamint
– a közhasznú és egyéb vállalkozási tevékenység érdekében felmerült közvetett költségek (ráfordítások, kiadások), amelyeket bevételarányosan kell megosztani.
Vállalkozási tevékenység
A közhasznú szervezet a gazdálkodását szabályozó általános szabályok betartásával vállalkozási tevékenységet is folytathat. Ilyenkor a létesítő okiratban kell megfogalmazni és rögzíteni, hogy a szervezet milyen vállalkozási tevékenységet milyen feltételekkel és korlátozással végezhet. Lényeges, hogy jól kell kiválasztani azokat a tevékenységeket, amelyek a szervezet közhasznú tevékenységét segítik, hiszen a társasági adóról és osztalékadóról szóló törvény mellékletében tételesen felsorolt kedvezményezett tevékenységek nem számítanak vállalkozásnak, így a közhasznú szervezet ezeket adózási kötelezettség nélkül végezheti.
Tárgyi eszközök hasznosítása
Azoknak a szervezeteknek, amelyek tulajdonában, használatában ingatlanok, illetve olyan tárgyi eszközök vannak, amelyek hasznosíthatók például bérbeadással, egyéb szolgáltatásnyújtással, és ebből a szervezet bevételhez jut, ez a jövedelme vállalkozásból származó jövedelem akkor, ha ez a tevékenység nem kapcsolódik a közhasznú szervezet cél szerinti tevékenységéhez.
Tanfolyam- és oktatásszervezés
Amennyiben a szervezet nem a cél szerinti tevékenységével összefüggésben továbbképző tanfolyamokat szervez, oktatást kiegészítő tevékenységet folytat díjfizetés ellenében, az így elért bevétel vállalkozási tevékenységből származónak minősül.
Rendezvények, reklám
A közhasznú szervezet rendezvényei, kiadványai révén gyakran él azzal a lehetőséggel, hogy partnerei, szponzorai részére reklámot biztosítson. A reklámot szerződés alapján végzi, az ebből fakadó bevétele vállalkozásból származó jövedelem. Nem reklám azonban a rendezvényen a köszönetnyilvánítás a szponzoroknak. Ellenben a zenés-táncos rendezvények bevétele vállalkozási jövedelemnek minősül.
AlapítványMagánszemély, jogi személy és jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság mint alapító tartós közérdekű célra – alapító okirattal – alapítványt hozhat létre. Alapítvány elsődlegesen gazdasági tevékenység folytatása céljából nem alapítható. Az alapítvány javára a célja megvalósításához szükséges vagyont kell rendelni. Az alapítvány jogi személy. * Az alapítvány gazdálkodása * Az alapítvány az alapító okiratában meghatározott cél megvalósítása érdekében önállóan gazdálkodik, az alapító okiratában meghatározott úgynevezett alapítványi célú tevékenységet folytathat, és vállalkozási tevékenységet is végezhet – amennyiben az a célját nem veszélyezteti. * Bevételek és kiadások nyilvántartása * Az alapítvány bevételeit és kiadásait külön-külön, aszerint kell nyilvántartani, hogy azok a vállalkozási tevékenység vagy az alapítványi célú tevékenység bevételeinek, illetve kiadásainak minősülnek-e. Külön kell nyilvántartani az alapítvány kezelő szervének költségeit is. Az alapítvány kezelő szervének üzemeltetési, fenntartási költségeit (kiadásait) és az egyéb közvetett költségeket (kiadásokat) – ideértve a közös célra használt immateriális javak és tárgyi eszközök értékcsökkenési leírását is – az alapítványi célú tevékenység és a vállalkozási tevékenység között az előzőekben felsorolt tevékenységek árbevételének (bevételének) arányában kell évente megosztani. * Céltámogatások * Az alapítvány az egyéb bevételei között nyilvántartott, az éves költségvetésről szóló törvény szerint szerződéses jogviszony alapján állami feladatellátás címén kapott céltámogatás felhasználását, maradványának elszámolását a céltámogatást nyújtó szervezet előírásainak megfelelően végzi. * Számvitel, adózás * Az alapítványnak a vállalkozási tevékenységből származó eredményét a számviteli törvény, illetve az éves beszámoló készítésének és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságait szabályozó kormányrendelet szerint kell megállapítania. Az alapítvány a társaságiadó-törvény alapján határozza meg a társasági adó alapját, az igénybe vehető adókedvezményeket, a fizetendő társasági adót. |
A közhasznú szervezeteket megillető kedvezmények
A nonprofittörvény általánosan megfogalmazza, hogy ezeket a szervezeteket úgy a közhasznú, mint az azt segítő vállalkozási tevékenységük után milyen kedvezmények illetik meg. Lényeges, hogy a közhasznú szervezet addig jogosult a kedvezmények igénybevételére, ameddig az adózás rendjéről szóló törvény szerinti köztartozása nem áll fenn.
A társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény (Tao. tv.), a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (Szja- tv.), az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (It.), a helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény (Htv.), a vámjogról, a vámeljárásról, valamint a vámigazgatásról szóló 1995. évi C. törvény (Vtv.), továbbá az irányadó más jogszabályok szerinti mértékben és feltételek szerint a közhasznú szervezetet
– a létesítő okiratában meghatározott cél szerinti tevékenysége után társaságiadó-mentesség,
– vállalkozási tevékenysége után társaságiadó-kötelezettséget érintő kedvezmény,
– helyiadó-kötelezettséget érintő kedvezmény,
– illetékkedvezmény,
– vámkedvezmény, valamint
– egyéb – jogszabályban meghatározott – kedvezmény illeti meg.
Mentességek a Tao. tv.-ben
Bevételarányos mentesség
A közhasznú szervezetnek, kiemelkedően közhasznú szervezetnek nem minősülő alapítványnak, közalapítványnak nem kell az adót megfizetnie, ha nyilvántartott – vállalkozási tevékenységéből elért – bevétele legfeljebb 10 millió forint, de nem haladja meg az adóévben elért összes bevételének 10 százalékát.
Kedvezményezett tevékenység utáni mentesség
Adómentesség illeti meg a közhasznú társaságot az adóalapra számított adónak olyan része után, amelyet a közhasznú társaságnál a társasági adóról és az osztalékadóról szóló törvény 6. számú melléklet C. fejezete alapján megállapított kedvezményezett tevékenységből (lásd lentebb a közhasznú társaság által végzett kedvezményezett tevékenységek résznél írottakat!) elért bevétel képvisel az összes bevételen belül.
Illetékmentesség
Az It. szerint teljes személyes illetékmentességben részesül:
– a társadalmi szervezet, a köztestület és a közhasznú társaság,
– az alapítvány és a közalapítvány.
A társadalmi szervezet, a köztestület, az alapítvány és a közalapítvány bírósági nyilvántartásba vételére irányuló eljárás illetékmentes.
Mentesség a helyi adók alól
A Htv. szerint adómentes
– a társadalmi szervezet,
– az egyház,
– az alapítvány,
– a közszolgáltató szervezet,
– a köztestület,
– a közhasznú társaság,
– az önkéntes kölcsönös biztosítópénztár,
– a magánnyugdíjpénztár és
– a költségvetési szerv
abban az adóévben, amelyet megelőző adóévben folytatott vállalkozási tevékenységéből származó jövedelme (nyeresége) után társaságiadó-fizetési kötelezettsége, illetve – költségvetési szerv esetében – eredménye után a központi költségvetésbe befizetési kötelezettsége nem keletkezett. Az adó alanya a feltétel fennállásáról írásban köteles nyilatkozni az adóhatóságnak.
Vámmentesség
Alapító okirat szerinti közérdekű cél
A Vtv. alapján vámmentes az alapítvány és közalapítvány javára, az alapító okiratban meghatározott közérdekű cél teljesítésével kapcsolatban, ellenérték nélkül beérkező vámáru – a maximum ötszemélyes személygépkocsi és motorkerékpár kivételével -, amennyiben a kezelő szerv a nyilvántartásba vételt igazolta.
A fentiek szerint vámmentesen behozott vámáru azonban a vámkezeléstől számított három éven belül csak a vámkezeléskor érvényes szabályok szerinti vámteher kamattal növelt értékének megfizetése után értékesíthető, illetve használható vállalkozási tevékenység végzésére.
Nem minősül azonban vállalkozási tevékenységnek az ellenszolgáltatás nélküli használatba adás akkor, ha az az alapító okiratban meghatározott közérdekű cél érdekében történik.
A mentesség szempontjából közérdekű célnak kell tekinteni különösen a szociális, egészségügyi, nevelési, oktatási, kulturális, hitéleti, környezetvédelmi, foglalkozáspolitikai, műemlékvédelmi, közrend- és közbiztonsági, honvédelmi feladatok ellátását segítő tevékenységet.
A vámmentesség alkalmazása érdekében a vámkezelési kérelemhez csatolni kell:
– az alapítvány vagy a közalapítvány alapító okiratát,
– a vámáru ellenérték nélküli beérkezését igazoló okmányt és
– a nyilvántartásba vételt igazoló okmányt.
Közcélú feladatok ellátását segítő ajándék
Vámmentesek a külföldi állami szervek és nemzetközi szervezetek közcélú – így különösen a szociális, egészségügyi, nevelési, oktatási, környezetvédelmi, foglalkoztatáspolitikai, műemlékvédelmi, közrend- és közbiztonsági, védelmi, nemzetbiztonsági és tűzvédelmi – feladatok ellátását segítő ajándékai.
Gyűjtemények, az oktatás, kutatás céljait szolgáló tárgyak
Vámmentesek a tudományos, művészeti és más közérdekű intézmény nyilvános gyűjteményébe felvett tárgyak, a nevelési-oktatási és felsőoktatási, a tudományos és egészségügyi intézmények, valamint más, oktatási, tudományos vagy egészségügyi tevékenységet folytató alapítványok, közalapítványok és köztestületek részére ajándékként vagy csereképpen érkező oktatási, tudományos vagy kutatási célokra szolgáló tárgyak. Ezeket a vámárukat öt éven belül csak az elidegenítéskor hatályos jogszabályi előírások szerinti vámteher megfizetése esetén lehet elidegeníteni.
Kulturális javak vámmentessége
Vámmentesek azok a kulturális javak, amelyeket a behozataltól számított 3 hónapon belül a Kulturális Örökség Igazgatósága védetté nyilvánít.
Gyógyászati, növényvédelmi eszközök, reagensek
Vámmentesek a törzskönyvezési értékelés vagy az engedélyezett tudományos vizsgálat céljából ellenszolgáltatás nélkül beérkező humán- és állatgyógyászati, továbbá növényvédelmi célú készítmények küldeményei, az emberi eredetű gyógyászati anyagok, valamint a vér- és szövetcsoportok meghatározásához szolgáló reagensek.
A vámmentesség alkalmazásához be kell nyújtani az ajándékozó nyilatkozatát arra vonatkozóan, hogy a vámáru az ott meghatározott vagy más közcélra ellenszolgáltatás nélkül érkezett be. Közcélúnak akkor tekinthető az ajándék, ha annak hasznosítása szélesebb kör, de legalább csoportérdeket szolgál. Az intézmény vezetőjének nyilatkoznia kell arra vonatkozóan, hogy a beérkező vámárukat a nyilvános gyűjteménybe felvette, és azokat a vámkezeléstől számított öt évig nem idegeníti el, illetőleg az elidegenítés előtt a vámterhet – kamataival együtt – megfizeti. A vámkezelési kérelemhez csatolni kell az ajándékkénti vagy csereképpen történő beérkezést igazoló okmányt.
Kedvezményezett tevékenységekAlapítvány, közalapítvány, társadalmi szervezet és köztestület * Az alapítvány, a közalapítvány, a társadalmi szervezet és a köztestület jövedelem- és vagyonszerzésre irányuló, vagy ezt eredményező gazdasági tevékenységéből nem minősül vállalkozási tevékenységnek * a közhasznú tevékenység, vagy – ha nem minősül közhasznú szervezetnek, kiemelkedően közhasznú szervezetnek – az alapító okiratában, alapszabályában nevesített cél szerinti tevékenység, ideértve mindkét esetben az e tevékenységhez kapott támogatást, juttatást és a tagdíjat is; * a kizárólag a közhasznú tevékenységet, vagy – ha nem minősül közhasznú szervezetnek, kiemelkedően közhasznú szervezetnek – a cél szerinti tevékenységet szolgáló immateriális javak, tárgyi eszközök, készletek értékesítésének ellenértéke, bevétele; * a szabad pénzeszközök betétbe, értékpapírba való elhelyezése után a hitelintézettől, az értékpapír kibocsátójától kapott kamatnak, illetve az állam által kibocsátott értékpapír hozamának olyan része, amelyet a közhasznú tevékenység, vagy – ha nem minősül közhasznú szervezetnek, kiemelkedően közhasznú szervezetnek – a cél szerinti tevékenység bevétele az összes bevételben képvisel azzal, hogy a bevételt mindkét esetben e kamat és hozam nélkül kell számításba venni. * Közhasznú társaság * A közhasznú társaság jövedelem- és vagyonszerzésre irányuló, vagy ezt eredményező gazdasági tevékenységéből e törvény alkalmazásában nem minősül vállalkozási tevékenységnek * a közhasznú tevékenységből vagy – ha nem minősül közhasznú szervezetnek, kiemelkedően közhasznú szervezetnek – a társasági szerződésében, alapszabályában nevesített közcélú tevékenységből származó bevételnek az a része, amely a közhasznú társaságnak a társadalmi közös szükséglet kielégítéséért felelős szervvel – helyi önkormányzattal vagy a költségvetési törvényben meghatározott fejezettel, illetve a fejezeten belül önálló költségvetéssel rendelkező intézménnyel – folyamatos szolgáltatás teljesítésére megkötött, a szolgáltatásért felszámítható díj mértékét és a díj változtatásának feltételeit is tartalmazó szerződés alapján folytatott tevékenységből származik; * a közhasznú tevékenységhez vagy – ha nem minősül közhasznú szervezetnek, kiemelkedően közhasznú szervezetnek – a közcélú tevékenységhez, valamint az e tevékenységgel kapcsolatos költségek, ráfordítások fedezetére kapott támogatás, juttatás; * a szabad pénzeszközök betétbe, értékpapírba való elhelyezése után a hitelintézettől, az értékpapír kibocsátójától kapott kamatnak, illetve az állam által kibocsátott értékpapír hozamának olyan része, amelyet a közhasznú tevékenység, ha nem minősül közhasznú szervezetnek, kiemelkedően közhasznú szervezetnek, a közcélú tevékenység bevétele az összes bevételben képvisel azzal, hogy a bevételt mindkét esetben e kamat és hozam nélkül kell számításba venni |