Műkedvelő

Figyelem! Kérjük az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2002. augusztus 1.) vegye figyelembe!

Megjelent a Cégvezetés (archív) 52. számában (2002. augusztus 1.)
Szöveg nagyítása Szöveg kicsinyítése Nyomtatás
-

Könyv

Előny a képzetteknél

Polónyi István: Az oktatás gazdaságtana

Osiris Kiadó, 2002.

425 oldal, 3500 Ft

Ha kizárólag tankönyvként minősítenénk Polónyi István oktatás-gazdaságtanról szóló, bőséges táblázatokkal kiegészített és alátámasztott művét, akkor az első fejezete - A közgazdaságtan rövid története és irányzatai - fölöslegesnek látszana.

A fő témához az ember és az oktatás kapcsolatával foglalkozó alapvető áttekintés viszi közelebb nemcsak a tanulókat, de az adott kérdésekkel naponta szembetalálkozó közigazgatási szakembereket, pedagógusokat és humánmenedzsereket is. A huszadik századi elméletekhez eljutva jelenik meg először Joseph Schumpeter neve. Ő már 1911-ben kidolgozta azóta megkerülhetetlen elméletét a gazdaságfejlődésről. Egyéb megfontolások mellett ekkor vetődik föl az a döntő jellegű kérdéscsoport (szerzőnk \"meghatározó problémakörnek\" nevezi), amely azt firtatja, hogyan lehetne mérni az oktatás eredményeit a gazdaságban.

Azok az intézmények és szervezetek (legfelül az állam), amelyek befektetnek a humán erőforrások egyre fontosabbnak bizonyuló fejlesztésébe, régóta óhajtanák minél egzaktabban tudni, miként térülnek meg például a termelésben-szolgáltatásban a gyümölcsözőnek vélt finanszírozás tényleges költségei. Fájdalom, de mind a költséghatékonyság kiszámíthatóságával kísérletező fejtegetések, mind a finanszírozást taglaló próbálkozások elemzéséből az tűnik ki, hogy ez az óhaj egészében teljesíthetetlen. A mérések csak akkor válhatnának mindennapos rutinná, ha jobban ismernénk az oktatás termelési függvényét - szakmaibb kifejezéssel az inputjai és az outputjai között létezőnek föltételezett kapcsolatot.

Mindez természetesen az oktatás gazdasági szerepében való kételyek hosszas felsorakoztatásával együtt sem jelenti azt, hogy nem érdemes szorgalmazni, s a lehetőségekhez képest tervszerűen pénzügyileg segíteni a \"speciálisan képzett tudás megszerzésén\" fáradozó későbbi \"tudáshordozókat\". Ennek a ráfordításnak a mértékét járják körül és határozzák meg a könyv további tartalmas fejezetei.

Igen időszerű annak a kérdésnek az ismételt felvetése, hogy napjainkban - itthon és a világban - ki miért fizeti az oktatás költségeit. A motivációk - az egyéni, a vállalati meg az állami ráfordítások tekintetében - különböző indítékúak és érdekűek lehetnek. Végső fokon azonban Polónyi professzor azt állapítja meg, hogy az oktatás olyan eternális (külső hatásokkal bíró) hasznot hoz, amelyet a társadalom minden tagja, vagy nagyobb számú - bár az oktatásban közvetlenül részt nem vevő - csoportjai élveznek. Magyarán: e csoportok valamennyi tagjának előnyös, ha vannak képzett emberek.

Tudni illik...

Dr. Katits Etelka: Üzleti ismeretek - nem csak közgazdászoknak

Saldo Pénzügyi Tanácsadó és Informatikai Rt. 2002.

431 oldal, 4300 Ft

A gazdaságban kevés olyan foglalkozás van, amelynek műveléséhez ne lenne szükség megfelelő képzettségre, végzettségre. Meglepőnek tűnhet, mégis így van, a vállalkozás alapításához és viteléhez nem kívántatik meg specifikus, bizonyítvánnyal is igazolt felkészültség. Ez annál is inkább elgondolkodtató, mert a modern gazdaságban bizonyos üzleti ismeretek nélkül aligha képzelhető el sikeres vállalkozás.

Napjainkban az üzleti terv, a mérleg, az árbevétel, a döntés, a jövedelem, a növekedés, a forrás, az eszköz olyan általánosan használt kulcsfogalmak, amelyek nélkül az üzleti folyamatok definiálhatatlanok volnának. A  leggyakrabban használt kategóriákon túl fogalmak tucatjait kénytelen megtanulni az üzleti arénába lépő vállalkozó.

A vállalkozás indítása előtt részletes gazdasági mérlegelést kell végezni, fontos tudni, hogyan vegyük számba a ráfordításokat és az eredményeket, mi az elvárt profitszint, milyen elemzéseket kell végezni a megalapozott döntéshez. Az alapítással még korántsem vagyunk túl a cég indításán, következik az üzleti terv készítése. Ismerni kell a működési tevékenység fő komponenseinek életgörbéit és kockázati kulcspontjait, azt, miként kell értelmezni és értékelni a társasági vagyont, mik a működés meghatározó tényezői, milyen a tárgyieszköz-, a forgóeszköz- és a költséggazdálkodás.

Összetett kérdés az árképzés, s nem marad megválaszolatlanul az örök dilemma sem: \"Talán ha lecsípnénk az árból, akkor jóval többet adhatnánk el, és így nagyobb profitra tennénk szert?\"

A befektetések és a finanszírozás összefüggéseinek, a napi üzletmenet pénzügyeinek, a beszámolási kötelezettségnek megismeréséhez és megértéséhez a gyakorlati életből merített példák, szituációk nyújtanak segítséget. A pénzügyi tervezés, elemzés, ellenőrzés egy kereskedelmi rt. mérlegének és eredménykimutatásának önálló és együttes elemzésén keresztül érthető meg.

Sajnos számos esetben elkerülhetetlen, ezért nem árt felkészülni a válságmenedzselésre, tudni kell, hogy mik a válság okai és jelei, típusai, milyen kríziskezelési módszerek léteznek. S végül azt, hogy ha nincs remény a talpra állásra, hogyan szüntethető meg a vállalkozás.

Drámai hév

Őszi álom

Mai skandináv drámák

Európa Könyvkiadó 2002.

652 oldal, 2700 Ft

Ha nem egy színházi rendező szakmai szemszögéből, hanem a tartalomra s a mondanivalóra ügyelve forgatjuk az idei könyvhétre kiadott kötetet, könynyű észrevenni: a válogató és utószóíró Osztovits Cecília nemzedéki problémák széles körű bemutatására is törekedett. A szociológiailag sem érdektelen drámák szerzői más-más korosztályt képviselnek, s megbízható (sőt néha túlzásba vitt) színpadismerettel mutatják be a svéd, a norvég, a dán s - némileg kuriózumként - az izlandi generációk huszadik század végi együttélésének többnyire meghökkentő konfliktusait.

Közülük Arni Ibsen a legtechnikásabb, dramaturgiailag rafinált szerző. Idióta vígjátékának harminc körüli szereplőit alig engedi értelmes szóhoz jutni, miközben beleviszi őket egy alkoholmámoros buli őrületébe. Italozás közben elrontott életük miatt siránkoznak és vádaskodnak Line Knutzon színműírónő figurái is. Mindannyiukra érvényes, amit valamelyikük a főhősnőre mond, miszerint a hölgyet \"főként levegő és nyugtalanító érzések alkotják\". Nem csoda hát, hogy a Közeleg az idő-ben teljes hévvel elbeszélnek egymás mellett, s gyötrelmeiket képtelenek megfogalmazni...

A mai skandináv irodalom nagysága, Lars Norén szintén közérzetdarabbal jelentkezik. Az idő a mi otthonunk címűben rengeteg a keserű hablatyolás és a rejtett gyűlölködés. A heves összeszólalkozásokból viszont legalább jól körüljárható jellemrajzok kerekednek, s aggasztóan megoldatlan, a múlt bűnökben gyökerező családi viszonyok szövevénye bontakozik ki.

A gondos válogatásban két művészeti tárgyú dráma található. A Nobel-díjas Selma Lagerlöf regényéből forgatott - ma már klasszikus - némafilm keletkezéséről szóló kétfelvonásos, mindenekfelett alkotás-lélektani kérdésekkel foglalkozik. (Írója a Magyarországon is kedvelt Per Olov Enquist, címe: A képcsinálók.) Az 1999-es keletű A kvartett zenészek közé vezet. Meglepetése, hogy szereplői részben volt szovjet állampolgárok. Lassan ki is derül, hogy valamennyien sárosak besúgási ügyben. Kár, hogy Niklas Rödstörm alkotása bőbeszédű, nehéz elképzelni színpadon.

A társadalmi tanulságokkal is szolgáló gyűjtemény magasan legjobb teljesítménye az újságírómúltú norvég költő, Jon Fosse nevéhez fűződik. Az Őszi álom az emberi létezés szépségét és reménytelenségét tükrözi, családi kötelékek és szerelmi kapcsolatok mulandóságáról tesz bensőséges vallomást, hangsúlyozottan egyszerű, nosztalgikus nyelvhasználattal. A műfajnak igazából nem száz százalékig felel meg ez a poétikus megközelítés. Ha azonban ekkora fájdalmak és örömök rejtőznek a kimondatlan szavak mögött, az érzelmi feszültség pótolja a kötelező konfliktusokat, hogy az intenzív hatás az empatikus nézők (olvasók) lelkében keletkezzék.

Opera

Ó, az lesz a boldog óra...

Mozart: Szöktetés a szerájból

Magyar Állami Operaház,

2002. augusztus 4. és 6.

A Budafest szervezői az idén is premierrel indítják az augusztus 19-éig tartó eseménysorozatot. Bán Teodóra, a nyári opera- és balettfesztivált irányító iroda vezetője az utóbbi években bevezette, hogy a dalszínházzal vagy valamelyik szabadtéri játékkal közös bemutatót tart, az előadás aztán a szezonban kerül repertoárra.

Most Mozart első igazán sikeres, a hangszeres virtuóz híre mellett zeneszerzői elismertségét is megalapozó daljátékát, a Szöktetés a szerájból című darabot adják elő. A mű az 1782-es bemutatón, a Burgtheaterben óriási közönségsikert aratott, és persze kiváltotta a kollégák irigységét. Mozart ekkor már megszabadult a szigorú apai felügyelettől, komponistaelképzelései szabadon szárnyaltak.

Bájos, fülbemászó dallamok, burjánzóan gazdag, az énekes számára komoly nehézségeket okozó ékítmények tarkítják partitúráját. A játék színhelye egy távoli világ - a bécsi arisztokrácia, de a polgár is kedvelte a klasszikus értékekkel rokon biedermeier nemes egyszerűségét, másfelől viszont vonzódott a titokzatos keleti világhoz, a kínai, török és arab művészethez.

A háromfelvonásos opera egy török basa palotájában játszódik, a téma a rabság és a szabadítás (ez a kor divatos irodalmi, színpadi konfliktusa), és persze a szerelem. Megjelennek az olasz opera és komédia jellegzetes figurái - a buffo itt háremőr (Ozmin), a csalafinta szolga (Pedrillo) stb. A basa sem a megszokott hatalmaskodó, hanem kissé filozofikus, gáláns úr (prózai szerep), aki odaadást és nem szimpla alázatot szeretne Konstanzától. A lány az erény jelképe, nem mellesleg a fülig szerelmes ifjú Mozart ideálja, aki hű marad Belmontéjához (képünkön).

A többit nézzék meg az Operában, ahol Szelimet Mécs Károly alakítja, Konstanza Miklósa Erika és Adriana Kohutkova, Belmonte Kovácsházi István és Timothy Bentch, Ozmin Gregor József és Bátor Tamás lesz, vezényel: Vashegyi György (képünkön).

Kiállítás

Picassótól Calderig

Erdész Galéria, Szentendre

Látható: 2002. augusztus 5-től október 6-ig

Tavaly a sok érdekes kiállítás között is feltűnést, sőt szenzációt keltett a szentendrei Erdész Galéria Salvador Dalí-anyaga. A Pierre Argillet - közismert párizsi gyűjtő és művészeti kiadó - gyűjteményéből válogatott tárlat a szakma (és a média) kitüntető figyelme mellett több mint tizenkétezer látogatót vonzott.

Az idei kiállítás iránt - várhatóan - még nagyobb lesz az érdeklődés, hiszen augusztusban és szeptemberben \"A klasszikus modernek\" képei láthatók a képzőművészek városában, a szentendrei Bercsényi utcában. A klasszikussá előlépett alkotók - Picasso, Miró, Chagall, Braque, Gauguin, Toulouse-Lautrec, Dalí, Léger, Arp, Calder - a tizenkilencedik és a huszadik század neves újítóinak munkái, akik főként nem a technikát, hanem inkább a látásmódot, a kifejezést újították meg. Jeles és nagy tudású mesterek voltak, a művészet arisztokratái. Érthető, hogy az Erdész Galéria a kiállítás megnyitására különleges időpontot választott, augusztus 5-én, éjfélkor tűzijátékkal fogadják az első látogatókat.

Az idei anyagot is egy egységes gyűjteményből kérték kölcsön, Suzanne Csikós-Nagytól, magyar származású New York-i hölgytől. A kollekció eredetileg a század elején Párizsban élő Rose Bauman asszony gyűjtése, aki jó érzékkel az akkor ott élő művészek tágabb baráti köréhez tartozott. A rajzokat, litográfiákat, grafikákat ő vásárolta, illetve kapta ajándékba, amint az a néhány művön szereplő ajánlásokból is kiderül. A kiállítást katalógus kíséri, és egy multimédiás monitoron további információk kérhetők le az alkotókról és munkáikról.

CD

Ország-világ körül

A Budapesti Klezmer Band új CD-je, közösen a Liszt Ferenc Kamarazenekarral

Saját kiadás

A Budapest Klezmer Band ötödik albumán megszólaló muzsika, A Klezmer Szvit más, mint az előző felvételek, noha ugyanabban a zenei világban fogant. A több mint tíz esztendeje alapított együttes vezetője, a billentyűs Jávori Ferenc kutatásai nyomán autentikus zsidó népzenét kezdett játszani. A Kárpátaljáról hozta tudását, érdeklődését, valamint becenevét: Fegya feldolgozta, újjáélesztette a falusi és városi folklórból, a vándorlás és az identitáskeresés élményeiből egyaránt táplálkozó érzelemgazdag muzsikát.

Csapatának tagjai képzett zenészek, ezért is tudnak oly könnyedén átlényegülni kvázi szórakoztató, de vigasztalást is nyújtó művészekké. A BKB-t jellemző egységes stílus annak ellenére töretlen, sőt fejlődő, hogy több poszton cserélődtek a tagok.

Nemrég Illényi Katica hegedűs-énekes, az egyik meghatározó személyiség vált önállóvá. Helyébe Fenyő Katalin lépett, aki a CD-n még nem játszik, de a lemezbemutató koncerten már ő lépett pódiumra. Muzsikuscsaládban nevelkedett, édesapja a MÁV Szimfonikusok igazgatója, édesanyja zenepedagógus, a testvére, Fenyő László csellóművész jó úton a világhír felé. Katalin az Operaház zenekarának magasan minősített tagja, olykor a Nemzeti Filharmonikusok vendége.

Változás továbbá, hogy a pár éve a musical üdvöskéjeként feltűnt Bíró Eszter lett az énekes szólistájuk, személyiségének ez a zenei miliő kitűnően megfelel. Az együttes a közelmúltban a Madách Színházban a Hegedűs a háztetőn című darabban és Győrött a Purim című táncjátékban a színpadon is hatalmas sikert aratott.

Három évvel ezelőtt a BKB és a Liszt Ferenc Kamarazenekar között komoly kapcsolat szövődött. Liszték is \"örömzenészek\", minden fellépésüket az ihlet, a lelkesedés ragyogja be, pedig több mint negyedszázada muzsikálnak együtt itthon és szerte a nagyvilágban.

A kamarazenekar vezetője, Rolla János kérte föl Fegyát: írjon egy Klezmer Szvitet. A mű több esztendő alatt készült el, s nőtt a CD-re vett tíztételes, élvezetes alkotássá. Augusztus 31-én a Bárka Színházban élőben is találkozhatnak velük a Zsidó Nyári Fesztiválon.

Muzsika

Kossuth nyomában

Zempléni Művészeti Napok

2002. augusztus 17-24-ig

A szeretnivaló, nagyotmondó obsitos, Háry János históriájából idéznek az idén a Zempléni Művészeti Napok nyitó hangversenyén. A fesztivál hagyományosan a sárospataki vár udvarán indul, Kodály zenéjét a Pécsi Szimfonikus Zenekar szólaltatja meg Hamar Zsolt (képünkön) vezényletével. A koncertelőadást valamelyest szcenírozzák, ezt a munkát Békés András végzi.

Másnap az ugyancsak hagyományos kirándulókoncertekkel a Kossuth-emlékhelyeken, a monoki Kossuth-ház udvarán a Vagantes Trió és a Honvéd Férfikar hallható, Tállyán, az evangélikus templomban a Lavotta Kamarazenekar játszik. Este a Liszt Ferenc Kamarazenekar - a fesztivál egyik alapítója és szellemi gazdája - a pataki várban koncertezik, szólistájuk a neves zongoraművésznő, Elena Bashkirova.

19-én a kirándulókoncertre jegyet váltók a Bodrogon hajókázva élvezhetik a muzsikát és a vadregényes táj szépségeit. Este Kulka János Heltai Jenő írásaiból ad közre hangulatos válogatást a pataki művelődési házban, Sátoraljaújhelyen a Liszt Ferenc Kamarazenekar hegedűművésze, Kostyál Kálmán ad hangversenyt Brezóczki Gabriella zongorakíséretével, a füzérradványi Károlyi-kastélyban pedig gyertyák gyúlnak, táncmuzsika szól majd, idén ismét lesz bál jótékony céllal, a kastély helyreállításáért.

20-án Kassára kirándul a fesztivál: Király Csaba, a Magyar Rádió zongoraversenyének hajdani győztese a gyönyörű Dómban orgonál. A következő napon ismét Patak a helyszín, Liszték ezúttal két szólistával játszanak, a Musashino Egyetem jeles professzorával, Berkes Kálmán klarinétművésszel és Okazaki Koji fagottistával.

Júniusban már adott a Zeneakadémián egy kis ízelítőt programjából Massimiliano Motterle ifjú olasz zongorista, aki 22-én lép föl Sárospatakon. Az esti kamarakoncerten ismét Berkes Kálmán zenél Rolla Jánossal, Sunagawa Ryokóval, Várnagy Mihállyal és Kertész Ottóval. A 23-i színes programból kiemelkedik a Camerata Hungarica Czidra Lászlóért szóló emlékhangversenye és a Budapest Four Jazz Quartett, azaz Szakcsi Lakatos Béla, Tomsits Rudolf, Horváth J. Pluto és Pocsai Krisztina műsora.

A Zempléni Művészeti Napokat természetesen a Liszt Ferenc Kamarazenekar hangversenye zárja, ugyancsak hagyományosan, az impozáns sárospataki református templomban.

Film

Titokzatos világ

Iris

Színes felíratos, angol film

Rendezte: Richard Eyre

Szereplők: Kate Winslet, Judi Dench, Hugh Bonneville, Jim Broadbent

Forgalmazza: az SPI International

\"Olyan ez, mintha tündérmesében élnék. Én vagyok az ifjú, szerelmes egy gyönyörű leányba, aki időről időre eltűnik egy ismeretlen és titokzatos világba... de aztán mindig vissza is jön.\" Iris Murdochról, az 1999-ben elhunyt világhírű filozófus-írónőről mondja e szavakat férje, az irodalomkritikus John Bayley.

Az Iris című film egy szerelem igaz története, és előrebocsátom, nem könynyű alkotás. A bemutatott szerelem tragikus - Iris Murdoch az Alzheimer-kór áldozata lesz, testi és szellemi leépülését környezete tehetetlenül kényszerül végignézni. És bár valóban egy mély, önfeláldozó szerelmet mutat be, a néző akaratlanul is gondolkodóba esik: valóban annyira boldog és romantikus volt-e a művészházaspár együttléte, amint azt a film sugallja.

Mert Bayley fent idézett mondata nemcsak a már megbetegedett Irisra vonatkozik, hanem a fiatalra is. A hihetetlenül energikus, modorával, elméjével, szabadosságával és sugárzásával mindenkit elbűvölő írónő egy visszahúzódó, magába forduló férfit választott társul, aki negyven éven át feltétel nélkül szerette.

Csakhogy Iris nem az a fajta nő volt, akit bárki is birtokolhatott. Barátnői és szeretői voltak, nyíltan vállalt biszexualitásával többször is megbotránkoztatta környezetét. A film egyik legördögibb része, amikor a néző, miközben meghatódik a magatehetetlenné vált Irisszal törődő férj odaadásán, akaratlanul is arra gondol: John Bayley csak a kór miatt válhatott az asszony életének főszereplőjévé.

A film párhuzamosan mutatja be a fiatalkori és a már a betegséggel küszködő pár életét. Az Irist alakító Judi Denchet és Kate Winsletet kiváló alakításáért egyaránt jelölték idén az Oscar-díjra. A legtöbb aranyszobrocskát végül egy szintén igaz történet feldolgozása nyerte el, az Egy csodálatos elme, amely hasonló történetet mesél el.

Az Iris forgatókönyvét a férj, John Bayley két Irisról szóló regényének felhasználásával írta Richard Eyre, aki szintén az Alzheimer-kór miatt veszítette el édesanyját. A film mindezek ellenére nem nyomasztó, hanem furcsa módon derűs, életigenlő, megható és mélyen elgondolkodtató.

Figyelem! Kérjük az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2002. augusztus 1.) vegye figyelembe!

Nyomtatás Főoldalra Nyomtatás Nyomtatás A lap tetejére A lap tetejére