Külföldi utasok áfa-visszatérítése

Figyelem! Kérjük az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2002. augusztus 1.) vegye figyelembe!

Megjelent a Cégvezetés (archív) 52. számában (2002. augusztus 1.)
Szöveg nagyítása Szöveg kicsinyítése Nyomtatás
Az idegenforgalmi főszezonban különösen aktuális kérdés, hogyan rendezhető a külföldi utasok magyarországi vásárlásait terhelő áfa. Április elsejétől a kereskedők is visszatéríthetik az áfát a külföldieknek. Az áfa-visszatérítés akár vevőcsalogató többletszolgáltatást is jelenthet azoknál a vállalkozásoknál, amelyek a külföldiek vásárlásaira építik bevételeik egy részét.

A külföldi utasok számára adható általánosforgalmiadó-visszatérítés rendszerét az ez évben hatályba lépő kormányrendelet újraszabályozta. A módosítás lényege, hogy ezentúl a külföldi utasok nem kizárólag az adóhatósági engedéllyel rendelkező vállalkozásoknál intézhetik visszatérítési ügyeiket, hanem a vásárláskor számlát kiállító kereskedőknél. A 221/2001. (XI. 21.) Korm. rendeletet 2001. november 21-én hirdették ki, azonban hatályba csak 2002. április 1-jén lépett, így elegendő idő állt a vállalkozások rendelkezésére, hogy az új rendszer diktálta feltételeket megteremtsék.

Külföldi utas

A kormányrendelet által biztosított áfa-visszatérítésre a külföldi utas jogosult, tehát az a külföldi állampolgár, illetve magyar állampolgár, akinek állandó lakóhelye külföldön van. Annak ellenére, hogy külföldi állampolgárok, nem számítanak külföldi utasnak a diplomáciai testületek tagjai, valamint azok családtagjai. A diplomaták ugyanis eltérő rendszerben részesülnek általánosforgalmiadó- és jövedékiadó-visszatérítésben. Hazánk uniós csatlakozása után külföldi utasnak csak az a magánszemély fog számítani, akinek állandó lakóhelye nem az Európai Unió területén van.

A visszatérítésbe bevonható termékek

Az adó-visszatérítés lehetősége kiterjed majdnem minden nem kereskedelmi jellegű, új állapotú termékre, valamint az új állapotú személygépkocsira. Nem lehet áfát visszaigényelni a műalkotás, a gyűjtemény és a régiség (vtsz. ex 97) vásárlásakor.

Új állapotú termék - a személygépkocsi kivételével - az a termék, amely a vásárláskori eredeti csomagolásában van, és amelyet az arra utaló körülmények alapján rendeltetésszerűen még nem vettek használatba. Természetesen nem számít rendeltetésszerű használatba vételnek a termék kipróbálása. Új állapotú személygépkocsinak az számít, amelynek első forgalomba helyezése a külföldre vitel időpontjáig még nem történt meg. Új állapotú akkor is a személygépkocsi, ha kizárólag azért helyezik először forgalomba, hogy a külföldi utas, vagy megbízottja a vásárlást követően haladéktalanul külföldre vigye.

Az árukra vonatkozó korlátok

A külföldi utasok csak azon termékekre vehetik igénybe az áfa-visszatérítést, amelyeket saját, illetve családtagjaik személyes használatára vásárolnak. Nem lehet az áfát visszaigényelni az olyan mennyiségű termékek után, amelyeket minden kétséget kizáróan kereskedelmi forgalomba hoznak. Arra vonatkozóan, hogy mi számít személyes célú mennyiségnek, a vámtörvény ad iránymutatást. E szerint 1000 forintig fajtánként 50 db, 5000 forintig fajtánként 20 db, 20 000 forintig fajtánként 10 db, 40 000 forintig fajtánként 5 db, 100 000 forintig fajtánként 2 db és 100 000 forint felett fajtánként 1 db áru az a mennyiség, amely nem minősül kereskedelmi jellegű kivitelnek. Személygépkocsi esetén személyenként egy autó az évente kivihető mennyiség.

További feltétel, hogy az áfa-visszaigénylési jog csak olyan számla tekintetében érvényesíthető, amelyben az adóval növelt végösszeg eléri, vagy meghaladja az 50 000 forintot. A kormányrendelet tehát a külföldi utas részére adható visszatérítést csak meghatározott alsó és felső korlátok között engedi meg. Alsó korlát az, hogy a számlában az adóval növelt végösszegnek el kell érnie az 50 000 forintot, felső korlát pedig, hogy a kivitt áru nem haladhatja meg a fent megadott nem kereskedelmi mennyiséget.

Az áfa-visszaigénylés feltételei

Az adó-visszatérítés a külföldi utas kérelmére történik, erre a kiviteltől számított 183 napon belül van lehetőség. Az ügyintézés ebben az esetben is csak akkor indítható meg, ha a külföldi utas a már említett értékhatárnak és mennyiségnek megfelelő új állapotú árut a vásárlás napjától számított 90 napon belül külföldre viszi. A kivitelkor a vámhatóságnak be kell mutatni az eredeti számlát, illetve az adóhatóság által rendszeresített visszaigénylő lapot, és igazolni kell a "külföldi" jogállást. A kiléptetéskor a vámhatóság záradékolja az áruról kiállított számlát, valamint a visszaigénylő lapot.

Ezek után a külföldi utas dönthet arról, hogy milyen módon kéri az áfa visszatérítését: személyesen, vagy megbízottja útján visszajuttatja a záradékolt dokumentumokat a kereskedőnek, esetleg eladja egy faktorcégnek. A visszatérített összeg fő szabályként forintban és készpénzben illeti meg a visszatérítést kérőt, de a kereskedővel ettől eltérő pénznemben és fizetési módban is meg lehet állapodni. Nyilván ez akkor fordul elő, ha a vásárlás nem forintban, hanem külföldi fizetőeszközben történt.

Számla

Az adó-visszatérítés feltétele a vásárláskor kiállított eredeti számla és az állami adóhatóság által rendszeresített, illetve jóváhagyott visszaigénylő lap megléte. A számla akkor jogosít visszaigénylésre, ha az mindenben megfelel az áfatörvényben foglalt feltételeknek, és a vevő, valamint a külföldi utas azonosító adatai megegyeznek.

Visszaigénylő lap

A visszaigénylő lap használata, amelyet a kereskedő bocsáthat a külföldi rendelkezésére, kötelező. Az adatlap tartalmazza

- a számlakibocsátó adatait,

- a vevő nevét, címét és útlevélszámát, valamint

- a vásárlásra vonatkozó adatokat, így a vásárlás időpontját, a számlasorszámot, a végösszeget. Ezen szerepel az utas adó-visszatérítésre irányuló kérelme és a kivitelt igazoló vámhatósági záradék.

A nyomtatványt három példányban kell kiállítania a kereskedőnek, ebből két eredeti példányt a külföldi utas részére kell átadni, a harmadikat a kibocsátó köteles számviteli bizonylatként őrizni. Az eredeti példányok egyikét a kivitelkor a vámhatóság bevonja és jegyzékkel ellátva megküldi az APEH címére. Egy visszaigénylő lap csak egy számla adatait tartalmazhatja, de a kiutazáskor több visszaigénylő lap igazolása is kérhető.

Kereskedők visszatérítési kötelezettsége

Az új szabályozás hatálybalépésekor kérdésként merült fel, hogy minden kereskedő köteles-e visszatéríteni az áfát a külföldi utasnak. A rendelet pénzügyminisztériumi értelmezése szerint a kereskedő csak akkor köteles, illetve csakis akkor jogosult a visszatérítésre, ha a vásárláskor a külföldi utas részére visszaigénylő lapot bocsátott ki. A kormányrendelet azonban a visszaigénylő lap rendelkezésre bocsátását nem írja elő kötelező erővel, így a kereskedők dönthetnek arról, hogy foglalkoznak-e a visszatérítési tevékenységgel, vagy sem. Ha nem, akkor a külföldi utasok vásárlásai az áfaelszámolás tekintetében nem különböznek a hazai vásárlásoktól.

A kereskedőknek az üzlethelyiségekben jól látható helyen tájékoztatniuk kell a külföldi utasokat az adó-visszatérítési lehetőségről. Így a vevő már a vásárlás előtt tájékozódhat arról, hogy biztosított-e az adó-visszatérítés az üzletben vásárolt árukra.

A visszatérítés választható formái

Amennyiben a kereskedő - például a forgalom növelése érdekében - biztosítja az adó-visszatérítést, akkor ennek módjáról ugyancsak jól látható helyen tájékoztatnia kell a külföldi utasokat. Lehetőség van arra, hogy a kereskedő maga térítse vissza az adót utólag, vagy azonnal a vásárláskor, illetve mód van arra is, hogy a visszatérítést az utas egy faktorcégen keresztül kapja meg.

Bármelyik módszer választásakor a kereskedő köteles - a külföldi utas kérésére - az adóhatóság által jóváhagyott formájú visszaigénylő lapot három példányban kiállítani. Ügyelni kell arra, hogy ez a visszaigénylő lap csak akkor alkalmazható, ha a vásárlás 50 000 forint feletti, de a vásárolt áru mennyisége nem haladja meg a személyes célú mennyiséget. Ha ugyanis a külföldi utas kereskedelmi mennyiségű árut visz ki külföldre, akkor a vámszabályok alapján úgynevezett EV-nyomtatvánnyal kell kezdeményeznie a kiléptetést, és így áfa-visszatérítésre sem jogosult.

Ha a kereskedő maga vállalkozik a visszatérítési tevékenységre, akkor - fő szabályként - az adó összegét a vásárlástól számított 183 napon belül visszajutatott dokumentumok (záradékolt számla és visszaigénylő lap) birtokában kell a külföldi utasnak vagy megbízottjának kifizetni. A kifizetett áfa abban az adóbevallási időszakban válik levonható adóvá, amelyben a záradékolt dokumentumokat a kereskedő megkapta.

Az áfalevonás tárgyi feltétele tehát a záradékolt visszaigénylő lap és az eredeti számla, amelyet a kereskedőnek meg kell őriznie. (Amennyiben a vásárlónak szüksége van az eredeti számlára, akkor a számla fénymásolatát kell eltenni.) A kereskedő köteles gondoskodni arról, hogy az adó-visszaigénylésre jogosító számla ne legyen alkalmas ismételt felhasználásra, ezért a számlában az "áfa elszámolva" jelölést kötelezően fel kell tüntetni.

A kormányrendelet lehetőséget biztosít arra is, hogy a kereskedő - üzletpolitikai megfontolásokból - a vásárlással egyidejűleg biztosítsa az adó-visszatérítést. Ez a módszer hordoz némi kockázatot, ugyanis a külföldinek visszatérített áfa ebben az esetben is csak akkor vonható le, amikor a vámhatóság által lepecsételt dokumentumok a kereskedőhöz visszaérkeztek. Ha a külföldi utas a szükséges iratokat elmulasztja visszajuttatni, vagy a határállomáson kiderül, hogy nem jogosult a visszatérítésre, a kereskedő sem vonhatja le az adót, így tulajdonképpen ő fizeti meg az áfát a külföldi utas helyett.

Visszatérítés fióktelepen keresztül

A visszatérítés oly módon is történhet, hogy a kereskedő egyes határátkelőhelyeken fióktelepet alapít, és ezek segítségével teljesíti áfa-visszatérítési kötelezettségét. Ez a megoldás előnyös a külföldi vásárlónak, hiszen a visszatérített adóhoz a határátlépést megelőzően juthat hozzá, és előnyös a kereskedőnek is, hiszen minimalizálhatja az azonnali visszatérítés kockázatát.

A visszatérítésért a költségekkel arányos díjat lehet felszámítani, illetve a fióktelepek által nyújtott üzleti szolgáltatásért ellenértéket lehet kérni. Ez a tevékenység ügykezelési szolgáltatásnak - SZJ 74.84.16.9: máshova nem sorolt egyéb üzleti szolgáltatásnak - minősül, és 25 százalékos általános forgalmi adó terheli.

Faktorcégek igénybevétele

A kereskedők az áfa-visszatérítéssel kapcsolatban szerződést köthetnek faktorcégekkel is. Ebben az esetben a külföldi utas a faktorcégtől is jogosult a visszatérítést kérni, hiszen ilyenkor a faktorcég tulajdonképpen a külföldi utasnak a kereskedővel szemben fennálló - a termék árában foglalt áfára szóló - követelését veszi meg. A hitelintézetekről és pénzügyi vállalkozásokról szóló törvény szerint az áfa-visszatérítési tevékenységben való részvétel pénzügyi tevékenységnek, faktorálásnak minősül, és csak a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének jóváhagyásával, annak felügyelete alatt végezhető. Ezért a visszatérítéssel korábban adóhatósági engedéllyel foglalkozó vállalkozásoknak 2002. április 1-jéig pénzügyi intézménnyé kellett átalakulniuk ahhoz, hogy az új rendszerben is végezhessék ezt a szolgáltatást.

A faktorcég a külföldi utas által átadott - a vámhatóság által igazolt - dokumentumok alapján a számlában foglalt áfatartalmat - díjai levonása után - azonnal kifizeti a külföldi utas részére. Ezek után a kereskedő már a faktorcégnek köteles az áfát kifizetni, az elszámolás a közöttük kötött szerződés alapján történhet. Természetesen ebben az esetben is irányadó szabály, hogy a kereskedő csak abban az elszámolási időszakban vonhatja le a már visszatérített adót, amikor az igazoló dokumentumok visszakerültek hozzá.

Az áfa-visszatérítésben közreműködő faktoráló által végzett szolgáltatás SZJ 65.23.10.0: máshova nem sorolt pénzügyi szolgáltatásnak minősül, amely tárgyi adómentes, így a faktorcéget e tevékenysége után adófizetési kötelezettség nem terheli.

Figyelem! Kérjük az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2002. augusztus 1.) vegye figyelembe!

Nyomtatás Főoldalra Nyomtatás Nyomtatás A lap tetejére A lap tetejére