A kötbér és a bánatpénz közötti alapvető különbség, hogy míg a kötbér funkciója szerint a szerződés teljesítésére sarkallja a feleket, addig a bánatpénz lényegében a szerződés teljesítése ellen hat, hiszen a bánatpénz lényegében nem más, mint a szerződéstől való egyoldalú elállás jogának ellentételezése.
Kötbér
A szerződés kötelezettje meghatározott pénzösszeg fizetését vállalhatja arra az esetre, ha olyan okból, amelyért felelős, nem vagy nem szerződésszerűen teljesít. Ez a pénzösszeg a kötbér, amelyet a jogosult akkor is követelhet, ha nem keletkezett kára, emellett azonban érvényesítheti a kötbért meghaladó kárát és a szerződésszegésből eredő egyéb jogait is. A szerződésszegéssel okozott kárának megtérítését pedig – az arra vonatkozó szabályok szerint – akkor is követelheti, ha nem érvényesítette kötbérigényét.
Lényeges, hogy az úgynevezett nemteljesítés esetére kikötött kötbér érvényesítése kizárja a teljesítés követelését. A késedelem vagy a hibás teljesítés esetére kikötött kötbér megfizetése viszont nem mentesít a teljesítés kötelezettsége alól.
A kötbérfizetési kötelezettség megállapításához nem elegendő, hogy a kötelezett ne, vagy ne szerződésszerűen teljesítsen, hanem az is szükséges, hogy vétkes legyen a nemteljesítésért, illetve a késedelmes vagy hibás teljesítésért. A vétkesség azt jelenti, hogy a kötelezett a teljesítés érdekében nem úgy járt el, ahogy ez az adott helyzetben általában elvárható lett volna.
A kötbér kikötése
Kötelező alakiság
A Polgári Törvénykönyv általános rendelkezése alapján kötbért csak írásban lehet érvényesen kikötni. A kötbérkikötés ennek megfelelően csak akkor érvényes, ha azt írásba foglalják, tehát a szóban vagy a ráutaló magatartással történt megállapodás érvénytelen, és ilyen megállapodásra hivatkozva a kötbér követelésére nincs lehetőség (Bírósági Határozatok 1997. évi 240. számú eset).
A kötbérkikötés tartalma
A kötbérfizetési kötelezettséget – a későbbi viták elkerülése érdekében – nagyon pontosan kell meghatározni, ezért az alábbiakat célszerű szem előtt tartani:
– a feleknek a szerződésben kifejezetten meg kell jelölniük, hogy milyen szerződésszegést kívánnak kötbérrel biztosítani (Bírósági Határozatok 1998. évi 139. számú eset);
– kötbérként kizárólag pénzösszeget lehet kikötni, végül
– a szerződésben célszerű meghatározni a kötbér alapját és a kötbér mértékét, ha a kötbér nem konkrét összegű. Ugyancsak célszerű meghatározni a kötbér esedékességének az idejét is. Kötbér után a felek ügyleti kamatot nem köthetnek ki, ez a rendelkezés azonban nem érinti azt, hogy a lejárt kötbértartozás mint pénztartozás után a jogosult késedelmi kamat megfizetését követelje (Bírósági Határozatok 1991. évi 274. számú eset).
A kötbérkikötés esetei
A kötbér nemteljesítés, illetve nem szerződésszerű teljesítés esetére köthető ki, a szerződésszegések körében pedig általában a késedelmi kötbért és a hibás teljesítés miatti kötbért szokták kikötni. Lényeges, hogy a kötbérfizetési kötelezettség nemcsak kötelezetti, hanem jogosulti késedelem esetére is kiköthető (ilyenkor a jogosult fizeti a kötbért a kötelezett részére).
Kötbér kikötésére nemcsak meghiúsulás, késedelem vagy hibás teljesítés esetére van lehetőség, hanem egyéb olyan szerződésszegés miatt is, amelyet a Polgári Törvénykönyv nem nevesít. Így például a felek a szerződésben arra is kötelezhetik magukat, hogy bizonyos magatartástól tartózkodnak, azaz nem lépnek üzleti kapcsolatba a másik fél üzleti partnerével. A tilalom megszegése esetére – "kártérítés címén" – meghatározott pénzösszeg kifizetését vállalhatják. Az így meghatározott összeg a Legfelsőbb Bíróság gyakorlata alapján kötbérnek minősül azzal az indokolással, hogy a pénzösszeg funkciója a felek akarata szerint az, hogy őket az elvállalt kötelezettség teljesítésére szorítsa, egyben az ezzel összefüggő szerződésszegést szankcionálja (Bírósági Határozatok 1995. évi 722. számú eset).
A kötbér bármilyen típusú szerződés biztosítására kiköthető, és előszerződés is biztosítható kötbérrel (Bírósági Határozatok 1996. évi 588. számú eset), azonban érvénytelen előszerződés, illetve szerződés esetén a kötbér ugyanúgy nem követelhető, mint ahogy a teljesítés sem. Emellett az úgynevezett bírósági úton nem érvényesíthető követelés biztosítására kikötött kötbér érvényesítésére sincs bíróság előtt lehetőség.
Elhatárolások I.Foglaló és kötbér * A foglalót a szerződés megkötésekor adják a kötelezettségvállalás jeléül. A kötbér késedelmes vagy hibás teljesítés, illetve nemteljesítés bekövetkezése után fizetendő összeg. A foglalónak és a kötbérnek tehát egyrészt eltérő a rendeltetése, másrészt a foglalót a szerződés megkötésekor kell átadni, míg a kötbért a szerződésszegést követően fizetik. A szerződéskötés után átadott, bár foglalónak nevezett pénz kötbérnek minősülhet. Azt nem zárja ki a jogszabály, hogy egy szerződésben egyidejűleg mindkettőt kikössék, tehát a foglalót is és a kötbért is. * Jótállás és kötbér * A jótállás és a kötbér egyaránt alapulhat a felek megállapodásán és jogszabályon is. A jótállási kötelezettség teljesítése a vétkességtől független, míg a kötbérfizetési kötelezettség feltétele a kötelezett felróható magatartása. A hibás teljesítés miatti kötbérfizetési kötelezettség megállapításához egyrészt bizonyítani kell a hibás teljesítés tényét, másrészt a kötelezettnek a hibás teljesítés miatti felróható magatartását is. * Jogszabály tiltó rendelkezése hiányában a felek egy szerződésben jótállási kötelezettség, illetve kötbérfizetési kötelezettség vállalását is kiköthetik. |
A kötbérigény érvényesítése
Az igényérvényesítés általános szabályai
Amennyiben a kötbérfizetési kötelezettség feltételei fennállnak – azaz a kötelezett írásban meghatározott pénzösszeg fizetésére kötelezte magát, és olyan okból, amelyért felelős, nem vagy nem szerződésszerűen teljesített -, a jogosult igényt támaszthat a kötbér megfizetésére. Az igényérvényesítésnek nem feltétele, hogy a jogosultnak a szerződésszegésből kára származzon, hiszen a kötbérnek kárátalány szerepe van, ami azt jelenti, hogy a kötbérnél kisebb vagy azzal azonos összegű kárt nem kell bizonyítani.
Kárigény-érvényesítés
Amennyiben a kár összege a kötbér összegénél magasabb, a jogosultnak bizonyítania kell a kár összegét, és ilyenkor támaszthat igényt a kárösszeg és a kötbér különbözetére.
A kártérítési igény érvényesítésének azonban nem feltétele, hogy a károsult a kötbérigényét is érvényesítse. A kötelezett tehát nem hivatkozhat eredményesen arra a kártérítési igénnyel szemben, hogy a károsult a kötbért nem igényelte. Abban az esetben, ha a jogosult úgy érvényesíti a szerződésszegéssel okozott kárának megtérítését, hogy kötbérigényt nem támasztott, a perben saját maga helyzetét nehezíti meg a bizonyítási kötelezettséggel kapcsolatos szabály miatt, hiszen a kötbérigény érvényesítése esetén a kár összegét nem kellene bizonyítania.
A kárigény körében lényeges, hogy
– amennyiben a felek a szerződésben késedelem és hibás teljesítés esetére egyaránt kötbért kötöttek ki, és
– a kötelezett mindkét szerződésszegést felróható módon elkövette, és
– a jogosultat mindkét szerződésszegésből kár érte,
ebben az esetben a jogosult részére fizetendő kártérítésbe kizárólag azt a kötbért lehet betudni, amelyet ugyanabból a szerződésszegésből folyóan kapott a másik féltől (GK 57. számú állásfoglalás I.). A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy amennyiben például késedelmi kötbért fizetett a kötelezett, de a jogosult hibás teljesítés miatti kártérítési igényt érvényesít, a kártérítésbe nem számít be a kifizetett kötbér.
Egyéb jogok érvényesítése
A jogosult a kötbérkövetelés mellett a szerződésszegésből eredő egyéb jogait is érvényesítheti, így például hibás teljesítés esetén kérhet árleszállítást, kijavítást, vagy a Polgári Törvénykönyvben meghatározott feltételek megléte esetén kicserélést kérhet, illetve elállhat a szerződéstől.
Lemondás a kötbérigény érvényesítéséről
A kötbérigényről le lehet mondani, kivéve a kötelező igényérvényesítési eseteket (például nem lehet az igényről lemondani, ha a szerződésben kikötött ellenszolgáltatás teljesítése egészben vagy részben az állami költségvetésből történik).
Az igényérvényesítés kizártsága
A bírósági úton nem érvényesíthető követelés biztosítására kötött szerződés – így a kikötött kötbér is – semmis, a kötbérigény tehát nem érvényesíthető bírósági úton, az önkéntes teljesítés azonban nem kizárt, és ennek megfelelően azt nem is lehet visszakövetelni.
Késedelmi kötbér iránti igény érvényesítésénél sem hagyható figyelmen kívül az az általános kötelmi jogi rendelkezés, miszerint a jogosult késedelme a kötelezett egyidejű késedelmét kizárja. Ez azt jelenti, hogy erre az időre – tehát a késedelem idejére – a jogosult nem érvényesíthet késedelmi kötbért.
Igényérvényesítés a teljesítési segéddel szemben
Amennyiben a kötelezett teljesítési segédje felelős a szerződésszegésért, ezért a kötelezett a jogosulttal szemben helytállni tartozik, hiszen a kötelezett a Polgári Törvénykönyv szabályai szerint felelős a teljesítési segéd magatartásáért. A jogosult tehát alappal érvényesíthet kötbérigényt a kötelezettel szemben a teljesítési segéd vétkes magatartásával okozott szerződésszegése miatt.
A kötbérfizetési kötelezettség esedékessége
Abban az esetben, ha a szerződés vagy jogszabály tartalmazza a kötbérfizetés esedékességét, ez a késedelmikamat-fizetés kezdő időpontja. Ha nincs ilyen rendelkezés, a kötbérfizetés kezdő időpontja a kötbér megfizetésére való felszólítás ideje.
A kötbér mérséklése
A túlzott mértékű kötbér összegét a bíróság mérsékelheti, mégpedig a felek akarata ellenére is, amennyiben az általuk kikötött kötbér összege indokolatlanul magas. Erre azonban csak kivételesen indokolt esetben van lehetőség. A kötbér mérséklésére irányuló vizsgálat során a bíróság összemérheti a szolgáltatás értékét a kötbér nagyságával, és értékelheti a felróhatóság fokát is, de a vizsgálatnál szempont lehet az is, ha például a szerződésszegés folytán számottevő kár nem keletkezett (melynek külön bizonyítására nincs szükség, a kötbér kárátalány jellegéből következően). A kötbér mérséklésének nem akadálya az sem, hogy a jogosult eredményes kárelhárító tevékenységének a következményeként a kár nem következett be, vagy jelentéktelen mértékűre csökkent. A kötbér mérséklésénél vizsgálni kell a szerződésszegő magatartás súlyát is. Különösen a költségvetésből finanszírozott beruházásokkal kapcsolatban jelentősége lehet a szerződés teljesítéséhez fűződő nemzetgazdasági érdeknek is (Legfelsőbb Bíróság GK 17. számú állásfoglalás).
A kötbér adókötelezettsége
A kötbér – amennyiben azt a magánszemély nem a jövedelemszerző tevékenységével összefüggésben kapja – kártérítésnek minősül, és mint ilyen jövedelem, mentes a személyi jövedelemadó alól (PM 1433/1998. Jövedelemadók főosztálya; AEÉ 1998/6., 1998/66. számú APEH iránymutatás).
Bánatpénz
A szerződő feleknek lehetőségük van arra, hogy az elállási jogot úgynevezett bánatpénz fizetése ellenében kössék ki. Ilyen megállapodás esetén a felek bármelyike akkor is elállhat a szerződéstől, ha jogszabály egyébként kizárja ezt a szerződésmegszüntetési lehetőséget. Lényeges azonban, hogy a bánatpénz kikötése csak az egyik – a bánatpénz fizetésére kötelezett – fél részére biztosítja az elállás jogát. Megjegyezzük, hogy amennyiben a fél választhat az elállás jogcímei között, és a törvényes elállási jogát gyakorolja, úgy a bánatpénz-fizetési kötelezettsége természetesen megszűnik.
A bánatpénz kikötése
A bánatpénz kikötésének formáját a jogszabály ugyan nem határozza meg, azonban úgynevezett járulékos jellege folytán kizárólag érvényes főkötelezettség mellett állhat.
A bánatpénz mértékét meghaladó kár
A bánatpénz – mint azt az előzőekből láttuk – lényegében az elállás jogának elismerése fejében kikötött – egyben a másik szerződő fél kártalanítását szolgáló – ellenérték. A bánatpénzt meghaladó kár megtérítése a fentiek alapján tehát nem követelhető, hiszen bánatpénz kikötésekor a felek a szerződésben abban állapodnak meg, hogy annak megfizetése ellenében gyakorolható az elállás joga. Az elállás tehát ebben az esetben jogos magatartás, amely szerződésszegésnek – azaz a kártérítés jogalapjaként – nem minősíthető. Ez különbözteti meg az elállás esetére kikötött bánatpénzt azoktól a szerződést biztosító mellékkötelezettségektől, amelyek szerződésszegés esetére köthetők ki, és a szerződésszegés szankciójául szolgálnak. Különbség továbbá az is, hogy ebben az esetben a kikötött összeget nem az elállásra jogosult, hanem a másik szerződő fél kapja.
Túlzott mértékű bánatpénz
A bíróságnak lehetősége van a túlzott mértékben kikötött bánatpénzt mérséklésére. A gyakorlatban kérdéses, hogy mikor tekinthetjük a bánatpénz mértékét eltúlzottnak? A bánatpénz általában akkor túlzott mértékű, ha az jelentősen meghaladja a másik félnek a szerződéshez fűződő anyagi érdekét. Ennek meghatározásánál nemcsak annak van jelentősége, hogy a bánatpénz miként aránylik a teljes vételárhoz, mert a kikötött összeg önmagában is túlzott mértékű lehet. Meg kell vizsgálni az elállási jogot gyakorló fél anyagi és személyi körülményeit, valamint azt is, hogy jogát méltányolható okból gyakorolta-e. Mindezeken túl figyelembe kell venni, hogy az elállás következtében a másik félnek milyen kára keletkezett, és az kellő körültekintéssel elhárítható lett volna-e.
Elévülés
A bánatpénz – hasonlóan a többi, főköveteléstől függő mellékköveteléstől – a főköveteléssel együtt évül el, hiszen a mellékkövetelések osztják a főkövetelés sorsát.
Kötbér a fuvarozási szerződéseknélFuvarozási szerződés esetén a késedelmes fuvarozó a késedelem tartamához mért, legfeljebb azonban a fuvardíjnak megfelelő összegű kötbért köteles megfizetni. A károsult a kötbért meghaladó kárának megtérítését akkor követelheti, ha a fuvarozó a határidőben való teljesítéséhez fűződő érdek ismeretében írásban vállalta a határidő megtartását, és nem bizonyítja, hogy a késedelmet tevékenységi körén kívül eső elháríthatatlan ok idézte elő. A felelősség ilyen korlátozását nem lehet alkalmazni arra, aki alkalomszerűen vállalkozik fuvarozásra. * A vasúti árufuvarozási szerződésekről szóló 153/1996. (X. 15.) Korm. rendelet 32. §-a a vasúti fuvarozás esetén érvényesíthető kötbérről tartalmaz rendelkezéseket. A vasúttársaság késedelmi kötbért köteles fizetni a fuvarozási határidő túllépése miatt. A jogszabály a kötbér mértékét is szabályozza arra az esetre, ha a felek másként nem állapodtak meg. Ebben az esetben a vasúttársaság a késedelem minden megkezdett napjára a fuvardíj 10 százalékának – legfeljebb azonban a fuvardíjnak – megfelelő összegű kötbért köteles fizetni. Ha a küldemény részlegesen elvész, abban az esetben a kötbér összegének megállapításánál csak a kiszolgáltatott küldeményrészre eső fuvardíjrészt lehet figyelembe venni. Az elveszett áru esetében nem lehet késedelmi kötbért felszámítani. Ha azonban a vasúti társaság sérült küldeményt késedelemmel szolgáltat ki, ilyenkor is van kötbérfizetési kötelezettsége. |
A bánatpénz adózási kérdései
Bánatpénz az szja-törvényben
A Polgári Törvénykönyv szerint a bánatpénz az ellátás jogának elismerése fejében kikötött – és másik fél kártalanítását szolgáló – ellenérték. A bánatpénzt meghaladó kár megtérítése azonban nem követelhető, hiszen ilyenkor a felek a szerződésben abban állapodnak meg, hogy a bánatpénz megfizetése ellenében gyakorolható az elállás joga. Az elállás tehát ebben az esetben jogos magatartás, amely nem minősül szerződésszegésnek. Mindezek alapján a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerint a szerződésben kikötött elállás jogának érvényesítése miatt bánatpénzként kifizetett összeg adómentes jövedelemnek minősül (PM Jövedelemadók főosztály 6935/2001. – APEH Adónemek főosztálya 122423 8147/2001.; AEÉ 2001/6., 2001/35. számú APEH iránymutatás).
A bánatpénz áfarendszerbeli megítélése
A Ptk. 320. §-a szerint, aki szerződésnél vagy jogszabálynál fogva a szerződéstől elállásra jogosult, ezt a jogát a másik félhez intézett nyilatkozatával gyakorolja. Az elállás a szerződést felbontja. Az elállás jogát a felek bánatpénz fizetése ellenében is kiköthetik. Az a szerződő fél tehát, aki bánatpénz fizetése ellenében a szerződéstől elállhat, az a nyilatkozatával a szerződésben vállalt kötelezettségtől szabadulhat.
Az ellenérték
Az áfatörvény szerint minden ellenérték fejében végzett tevékenység – amely nem termékértékesítés – szolgáltatásnyújtás címén áfaköteles. A törvény külön is nevesíti, hogy az is szolgáltatás, ha az adóalany kötelezettséget vállal (természetesen ellenérték fejében) valamely cselekménytől való tartózkodásra. Az áfatörvény szerint ellenértéknek minősül bármilyen tartozás kiegyenlítésére szolgáló vagyoni érték, még a követelés mérséklésére elismert vagyoni érték is egyfajta ellenérték, így az érte nyújtott szolgáltatás áfaköteles. A törvény az ellenérték fogalomköréből egyedül a kártérítést emeli ki.
A jogellenesség hiánya
A bánatpénz címén fizetett összeg egyértelműen kártalanításra is (és nem kártérítésre) szolgál, tekintettel arra, hogy az nem jogellenes, hanem jogszerű magatartásért jár. A bánatpénznek ugyanis éppen az a lényege, hogy a felek szerződéséből folyóan a bánatpénz fizetése ellenében az elállás jogszerű, így nem valósul meg a Ptk. 339. §-ának (1) bekezdésében szabályozott kártérítés nélkülözhetetlen tényállás eleme, a jogellenesség.
Mindezek figyelembevételével az az áfaalany, amely (aki) a vele szerződő másik fél elállási jogát ellenérték (vagyis bánatpénz) fejében elismeri, kötelezettséget vállal arra, hogy a másik fél szerződésből folyó kötelezettsége teljesítését ellenérték, vagyis a bánatpénz fizetése fejében nem követeli.
A szolgáltatásnyújtás időpontja
Tényleges szolgáltatásnyújtás akkor történik, ha a másik szerződő fél ezt a jogot gyakorolja, vagyis a szerződéstől eláll.
Adómérték, az adólevonási jog gyakorlása
Erre a szolgáltatásnyújtásra külön rendelkezést az áfatörvény nem tartalmaz, így az áfa mértéke az általános áfamérték, azaz 25 százalék, a szerződéstől bánatpénz fizetésével elálló adóalany pedig az áfatörvényben foglalt feltételek megléte esetén a rá áthárított áfát levonhatja. (PM Forgalmi adó és vám főosztály 187/1999. – APEH Adónemek főosztálya 1222495719/1999.; AEÉ 1999/10., 1999/115. számú APEH iránymutatás; 9250383646 Adónemek főosztálya; AEÉ, 1996/2., 1996/18. számú APEH iránymutatás – az áfamérték és levonhatóság vonatkozásában.)
Elhatárolások II.Foglaló és bánatpénz * A bánatpénz fizetése ellenében a szerződő fél az elállás jogát köti ki. Ez a szerződés teljesítésével ellentétesen hat, hiszen az elállás a szerződést felbontja, azaz a szerződést a megkötésére visszamenő hatállyal szünteti meg. Az elállás tehát a szerződés egyoldalú felbontásának lehetősége azzal, hogy ebben az esetben a jogosult – a teljesítés helyett – a meghatározott összegű bánatpénzhez jut hozzá. Ezzel szemben nincs lehetőség arra, hogy a fél a foglaló elvesztése, avagy kétszeres kifizetése ellenében mentesüljön a szerződés teljesítésének kötelezettsége alól. Ilyen esetben tehát a másik fél követelheti a szerződés teljesítését. * Óvadék és bánatpénz * Az óvadék a kötelezettet teljesítésre ösztönzi, a bánatpénz viszont a teljesítés ellen ható jogintézmény. A bánatpénz ellenében a kötelezett egyoldalúan megszüntetheti a szerződést, a szerződéskötésre visszaható hatállyal |