Külpiaci rejtelmek

Figyelem! Kérjük az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2002. július 1.) vegye figyelembe!

Megjelent a Cégvezetés (archív) 51. számában (2002. július 1.)
Szöveg nagyítása Szöveg kicsinyítése Nyomtatás
Magyarország külkereskedelmimérleg-hiányának körülbelül a fele évről évre az orosz relációban keletkezik.

Oroszország túl van a válságon

A mintegy négymilliárd dolláros passzívumból kétmilliárdnyi az orosz exporttöbblet, s ez az aránytalanság szinte végigkísérte az elmúlt évtizedet. Nincs olyan kétoldalú tárgyalás, amelyen ez a téma ne szerepelne. Annál is inkább, mert a rendszerváltozás előtti időket jobbára magyar aktívum jellemezte. Csakhogy azóta alaposan megváltoztak a körülmények.

Termékeink - különböző okok miatt - jórészt kiszorultak az orosz piacról, miközben fűtőanyag- és alapanyagimportunkban továbbra is az orosz szállítások a meghatározók. Ezen a helyzeten csak hosszabb távon és csak részben lehet változtatni, javítani - állítják a magyar szakemberek -, még akkor is, ha az elmúlt években kimutathatóan valamelyest szűkült e relációban az export-import ollója.

- Megértjük a problémát, és szívesen teszünk lépéseket a megoldás érdekében, fontos azonban, hogy törekvéseink iránya azonos legyen. Örvendetes fejlemény, hogy a múlt év közepe óta lépésről lépésre rendeződnek a korábban felhalmozódott problémák, aminek köszönhetően az országaink közötti áruforgalom valamelyest kiegyensúlyozottabbá válik. A konkrét számok ismeretében megállapítható, hogy az egyenleg tavaly 11 százalékkal javult Magyarország javára - mutatott rá Alekszandr Prohorenko, az Oroszországi Föderáció magyarországi kereskedelmi képviselője.

Oroszország fontosabb gazdasági mutatói  

1988

1999

2000

2001

GDP értéke (folyó áron, Mrd USD)

282,3

193,2

251,1

308,0

GDP növekedése változatlan áron (%)

95,4

103,5

108,3

105,0

Egy főre jutó GDP (folyó áron, USD)

1920

1321

1725

2127

Infláció (%)

84,4

36,5

20,2

18,6

Munkanélküliségi ráta (%)

11,9

12,6

10,5

9,0

Export (Mrd USD)

71,3

71,8

103,0

100,7

Import (Mrd USD)

43,6

30,2

33,9

41,2

Folyó fizetési mérleg egyenlege (Mrd USD)

-12,8

-1,9

+7,1

+8,9

Közvetlen külföldi tőke-befektetések értéke (Mrd USD)

1,25

1,63

4,50

4,00

Költségvetési hiány/többlet a GDP százalékában

-4,5

-1,0

+28

+2,9

Zárul az olló

2000-ben több mint 2,133 milliárd dollár hiánnyal zártuk az egyenleget, ami 2001-re 1,9 milliárd dollár alá mérséklődött. Ez azonban döntően nem a felzárkózásnak köszönhető, sokkal inkább az olaj és több más nyersanyag világpiaci árcsökkenésének - ami tavaly 8,5 százalékos volt -, hiszen az orosz szállítások csaknem 87 százalékát ilyen termékek alkotják. Kivitelünk kismértékben, 3,4 százalékkal bővült.

Az országaink közötti gazdasági kapcsolatok statisztikáit nézve azt tapasztalhatjuk, hogy a helyzet magyar szempontból inkább romlott, mint javult. 1995-ben és 1996-ban még 800 millió dollár körüli volt az exportunk, majd folyamatosan visszaesett. Tavaly némi javulás volt tapasztalható, bár kivitelünk alig haladta meg 472 millió dollárt a 2,369 milliárdos importtal szemben.

Az Orosz Föderációból 2001-ben 5,6 millió tonna kőolajat és 8,4 milliárd köbméter földgázt importáltunk, ezek együttes ára 1,9 milliárd dollárt tett ki. Nemzetgazdaságunk nem nélkülözheti ezeket az energiahordozókat, amelyek beszerzése az orosz piacról még mindig a legolcsóbb, a szállítás pedig az országaink között korábban kiépült és jól funkcionáló vezetékek révén a legegyszerűbb - mondja Angyalföldi Vladimir, a Külügyminisztérium orosz gazdasági kapcsolatokért felelős főtanácsosa. Más fontos nyersanyagokat - a paksi atomerőmű fűtőelemeit, nyers alumíniumot, vasércet, cellulózt, műtrágyát, illetve fát és faárut - is részben Oroszországból vásárolunk.

A gépek és gépi berendezések aránya behozatalunkban tavaly mindössze 2,1 százalékot képviselt. Ez a termékcsoport azonban nagyban függ az adósságtörlesztő szállítások ütemétől. Ezzel szemben a magyar kivitelben hagyományosan körülbelül egyharmad részt képviselnek az élelmiszerek, 48 százalékot a feldolgozott termékek, megközelítően 18 százalékot a gépek és berendezések. Tavaly 152 millió dollár értékben adtunk el az orosz piacon élelmiszereket (ez 1995-ben még több mint 387 millió dollár volt), 119 millió dollárt ért a gyógyszerkivitelünk, a gépek és gépi berendezések pedig 83,5 millió dollárral részesedtek.

Oroszország külkereskedelmi partnereink sorában az első öt között van, importunkat tekintve a második. Összes behozatalunknak 7 százaléka Oroszországból érkezik, míg kivitelünknek 1,5 százaléka irányul oda. Oroszország teljes kivitelének 2,35 százaléka nálunk talál vevőre, importjából 1,15 százalékkal részesedünk.

A kölcsönösen bizakodó nyilatkozatok ellenére a többéves statisztikák adatai szerint áruforgalmunk szerkezeti összetételében - a világpiaci ingadozások hatásától eltekintve - nincs változás. Az okokat keresve az orosz föderáció kereskedelmi képviselője megállapítja: Magyarország az utóbbi évtizedben sokkal radikálisabban fordította külgazdaságát az Európai Unió felé, mint a többi kelet-közép-európai ország, így a magyar exportőrök pozíciói általában gyengültek az orosz piacon. Ezzel magyarázza, hogy tavaly is alig több mint 3 százalékkal sikerült bővítenünk exportunkat, holott a teljes orosz behozatal 18 százalékkal emelkedett.

Kölcsönös aktivitás

Az orosz cégek viszont növelik magyarországi aktivitásukat. Néhány évi átmeneti eladáscsökkenés után a múlt évben a HungaroLada mintegy ezer gépkocsit értékesített a magyar piacon, nagyobbrészt az új, "tízes" sorozatból. A Niva terepjáró saját kategóriájában piacvezető lett. Az orosz járműipar jelentős alkatrészeladással is szerepel piacunkon, ami természetes, hiszen még mindig körülbelül 400 ezer Zsiguli szalad útjainkon.

Az előrejelzések szerint az idén az orosz gyártmányú gépkocsik forgalma legalább 10 százalékkal növekszik. Néhány éve jelent meg a gorkiji autógyár Gazel típusú, másfél tonnás kisteherautója, és máris megtalálta helyét a magyar piacon: kategóriájában megelőzi a Mazdát, a KIA-t és a Hyundait is.

Betörtek a magyar piacra a közepesen erős motorral felszerelt orosz gyártmányú traktorok is: tavaly már minden tizedik Magyarországon eladott traktor a lipecki vagy a vlagyimiri gyárból került ki. A Traktoroexport felmérése szerint a 80 lóerő alatti kategóriában az orosz gépek aránya hazánkban elérheti az 50 százalékot. Tekintettel a várhatóan nagy keresletre magyar-orosz vegyesvállalatot hoznak létre a traktorok összeszerelésére, azzal a nem titkolt szándékkal, hogy a későbbiekben innen hódítják meg Európa más piacait is.

A magyar vállalatok is próbálkoznak, esetenként sikerrel. Az Ikarus például beüzemelte a moszkvai Tusinóban lévő ipartelepét, ahol az autóbuszokat részben már orosz alkatrészekből szerelik össze. A Richter Gedeon 12 millió dolláros befektetéssel saját gyógyszergyártó üzemet létesített Jegorjevszkben, ahol a Magyarországról kiszállított alapanyagból komplettírozzák és csomagolják az orosz piacon már bevezetett készítményeket.

A Mol a Jukosszal írt alá megállapodást vegyesvállalat alapításáról, amelynek értelmében a hanti-manysi autonóm körzetben található lelőhelyen közösen termelik ki a kőolajat. Ebben a vállalkozásban a magyar befektetés elérheti a 250 millió dollárt. A térség alatt a kutatások szerint 47-49 millió tonna kőolaj található; a kitermelt nyersolaj fele a Molt illeti majd meg. Arra számítanak, hogy innen három éven belül évi 1,2 millió tonna olajkészlethez juthat a magyar társaság.

Ez az Urálon túli autonóm terület egyébként hazánknál jó ötször nagyobb, lakosainak száma 1,4 millió, köztük 30 ezer az őslakos, akik finnugor nyelven beszélnek, s rokonainknak tekinthetők.

Minden készen áll egy másik nagy projekt végrehajtására: Moszkvában a Transelektro szervezésében - a moszkvai polgármesteri hivatal részvételével - felépül a Tusino-Plaza bevásárlóközpont. Méreteire jellemző, hogy a beruházás mintegy 80 millió dollárba (mintegy 22 milliárd forintba) kerül. Az elképzelések szerint a hatalmas bevásárlóközpontnak nagy szerepe lesz a magyar áruk piaci bevezetésében, megismertetésében.

Kaluga megyében az Eximbank megteremtette egy mintafarm pénzügyi hátterét. A tervezett komplex mezőgazdasági üzem bázisán állattartásra rendezkednek be, vágóhidat létesítenek és értékesítési hálózatot alakítanak ki, amely Moszkva élelmiszer-ellátásában játszana jelentős szerepet. A megállapodást már tavaly aláírták, ám késik a Moscow Bank garanciája. Ez az eset arra példa, hogy olyan kockázattal és bürokráciával kell szembenézni az orosz piacon, ami más relációban szokatlan - fűzi hozzá Angyalföldi Vladimir.

Feloldott büntetővámok

Az orosz kormány nemrégiben határozatban vonta vissza az egyes magyar élelmiszertermékekre tavaly júliusban kivetett büntetõvámokat. Azóta ezek a magyar termékek ismét normál kereskedelmi feltételekkel kerülhetnek az orosz piacra, s lehetõség nyílik arra, hogy exportjuk ismét elérje a korábbi, 10 millió dolláros értéket. * Az Oroszországi Föderáció egy éve négy magyar élelmiszertermék-csoportra vezetett be 15 százalékos büntetõ importvámot, ami válaszlépés volt a mûtrágyaimportot korlátozó magyar vámpótlék bevezetésére. Az orosz intézkedés következtében gyakorlatilag megduplázódtak a Magyarországról bevitt fagyasztott zöldségek, a repce- és mustárolaj, a gyümölcs- és zöldséglevek, valamint egyes levesfélék vámtételei. Ezeket a vámkorlátokat oldotta fel kormányhatározatával az orosz fél.

Elhanyagolt piac

A két ország gazdasági-kereskedelmi kapcsolatainak fejlődése mindezek ellenére sem kielégítő. Bár az utóbbi időben némileg nőttek a szállítások, mégsem megfelelő arányú a gépek és gépi berendezések magyar importja: mindössze 2,1 százalékot képviselt, holott a térségben eléri az 5 százalékot. Igaz, ezt nem tartja elfogadhatatlannak a föderáció magyarországi kereskedelmi képviselője. Az Egyesült Államok sem szégyenkezik amiatt, hogy kivitelében jelentős hányadot képvisel az agrárium, és Norvégiának sincsenek kisebbrendűségi érzései amiatt, hogy exportjának jelentős részét a nyersolaj és a földgáz teszi ki - mondja.

- A kelet-közép-európai országokkal folytatott kereskedelmünkben felmerülő problémák más jellegűek - állítja Alekszandr Prohorenko. - Egyértelműen a KGST és az egykori Szovjetunió szétesését követő, elkerülhetetlen dezintegrációs folyamatról van szó, bár ez nem minden relációban volt egyforma mértékű. A magyar gazdasági vezetés például hosszú időn keresztül nem szentelt kellő figyelmet az orosz piacnak, a termelők és az exportőrök nem részesültek oroszországi exportjukhoz olyan állami támogatásban, mint több más országban.

Magyarország az exportgarancia tekintetében négy csoportba sorolja a világ országait. Oroszország a negyedikbe került, oda, ahol vállalataink meglehetősen nehezen juthatnak hozzá banki hitelekhez. Ez hátráltatja a magyar exportőrök tevékenységét; a kiegyensúlyozottabb forgalomhoz, a magyar kivitel szintjének emeléséhez javítani kellene a pénzügyi-garanciális feltételeket.

Az orosz fél sérelmezi azt is, hogy a műtrágya-behozatalra tavaly védővámot vetettünk ki, ami 34 millió dollár értékű orosz exportot érintett. Alekszandr Prohorenko állítja: a magyar gazdaságok szívesen vásárolták az orosz műtrágyát, de az a felemelt vámmal elvesztette versenyképességét. Nem maradtak tétlenek az orosz hatóságok sem: válaszlépésükkel vámakadályokat állítottak többféle magyar agrártermék elé. Ezeket nemrégiben feloldották, és a kezdeményezésre hasonló választ várnak.

Oroszország attól is tart, hogy a Magyarországon bevezetett acéltermék-behozatali kvóták - amelyek természetesen nem csak az orosz exportőröket érintik - az átlagosnál jobban fogják korlátozni az orosz exportot. A rendelkezés ugyanis Oroszországot - az EU és a CEFTA után - a harmadik csoportba sorolta. Egyelőre csak elvi kérdés, de mindinkább gyakorlativá léphet elő az az uniós rendelkezés is, miszerint a tagállamok fűtő- és nyersanyagimportjuknak csak meghatározott részét szerezhetik be egy-egy külső országból. Márpedig Oroszország ennél jóval nagyobb súllyal szerepel a magyar importban.

Érdemes tehát gondolkodni a megoldáson. Bebizonyítottuk, hogy megbízható, jó partnerek vagyunk, és jobb feltételekkel szállítunk, mintha máshonnan szereznék be ezeket a termékeket - hangsúlyozza az orosz kereskedelmi képviselő.

Nagy probléma, hogy a magyar szállítók általában nem képesek meghitelezni az árut, ezért háttérbe szorulnak a piacon. Alapvetően kétféle gyakorlat alakult ki. Az egyik, amikor az orosz vevő átveszi az árut, és készpénzzel fizet érte, a másik a gyakoribb: felrakodik, és esetleg fél év múlva - amikor pénzhez jutott - egyenlíti ki a vételárat. Mindkét esetben megfelelő készlettel, helyi raktárral kellene rendelkeznie a magyar félnek, mert arra már nincs ideje, hogy a gyártótól, a hátországból rendeljen. Mire a rendelést teljesítenék, a vevő már régen a konkurenciához fordult.

Magyar kereskedelmi képviselet

123242 Moszkva

ul. Krasznaja Presznya 1-7.

Tel.: 00-7-095-252-00-13

00-7-095-252-00-14

00-7-095-252-00-15

Fax: 00-7-095-255-12-57

e-mail: hungary@sovintel.ru

hungary1@sovintel.ru

A kicsiknek nem ajánlott

Az orosz piacra szállítás egyébként is hosszadalmas és igencsak költséges. Elképzelhetetlen, hogy egy kisebb vagy akár közepes vállalkozó egyedül boldoguljon, erre csak nagy, tőkeerős cég képes. Több vállalkozás összefogásával, a kisebbek bevonásával érdemes és ajánlatos a legfontosabb pontokon raktárbázisokat kialakítani, ahonnan azonnal szállítani lehet. Az is jó megoldásnak ígérkezik - és van már rá példa -, hogy a határon létrehozott elosztótelepről maguk az orosz vásárlók fuvarozzák el a megvett termékeket. El se induljon azonban az, aki nem ismeri a piacot vagy nem végez alapos piackutatást, akinek nincs megfelelő üzleti és személyes kapcsolata, s főleg tőkéje - figyelmeztet a körülményeket jól ismerő szakember.

A magyar üzletemberek helyzete azonban mégsem reménytelen az orosz piacon, mert a régi időkből még megmaradt a magyar termékek tekintélye. Az egyik piackutatás eredménye is ezt bizonyítja: öt különböző termék közül egyhangúan a Globus zöldborsókonzervjére szavaztak a megkérdezett moszkvai vevők.

A vásárlóerő azonban csak mérsékelten növekszik, és alapvetően az olcsóbb - ám minőségileg megfelelő - termékeket preferálja. Moszkva még mindig központnak számít, de fölénye már nem olyan nyomasztó, mint korábban. A város viszont a világ legdrágább metropolisainak egyike. Ezért is fontos, hogy az exportőrök keressék a kapcsolatot az orosz szövetségi és régiós központokkal, valamint a nagyvárosi beszerzésekkel foglalkozó szervezetekkel, ezeken keresztül - hangsúlyozottan csak nagy tételben - könnyebb az értékesítés.

A világ legfejlettebb technológiáival kell felvenni a versenyt az orosz piacon, ezért elsősorban szakmai részterületeken érdemes próbálkozni. Jó példa erre, hogy az egykori Medicor Művekből létrejött több kisvállalkozásnak - nővérhívó berendezésekkel, műtőlámpákkal - sikerült bejutniuk a hatalmas orosz kórházi piac bizonyos szegmenseibe.

Paksi hulladék

Az orosz legfelsõbb bíróság elutasította az atomügyi tárca semmisségi kérelmét, így jogerõre emelkedett az a döntés, amely megtiltotta a kimerült fûtõelemek visszaszállítását Oroszországba a paksi atomerõmûbõl. Az orosz kormány nem ért egyet a döntéssel, és igénybe veszi az utolsó jogorvoslati lehetõséget: panaszt tesz a legfelsõbb bíróság elnökségénél. Hivatalos közlések szerint Oroszország mintegy 20 milliárd dollárt profitál az ilyen jellegû importszerzõdésekbõl. * Az ügyben a szibériai Cseljabinszkban mûködõ Nukleáris Biztonságért elnevezésû egyesület nyújtott be keresetet, a Greenpeace nemzetközi környezetvédõ mozgalom oroszországi szervezetének támogatásával. A bíróság immár jogerõsen helyt adott a környezetvédõk beadványának, amely szerint törvény- és alkotmányellenes az atomhulladékokra vonatkozó, húsz évvel ezelõtti magyar-orosz megállapodást 1998-ban felváltott kormányrendelet. * A környezetvédõk egyébként hangsúlyozták, hogy beadványuk az orosz kormánynak a világon egyedülállóan liberális politikája, nukleárishulladék-importja ellen irányul, nem pedig Magyarország ellen. A bírósági procedúrát próbapernek tekintik, és fontolgatják, hogy megtámadják a Csehországgal, Szlovákiával, Bulgáriával, Romániával és Finnországgal kötött hasonló szerzõdéseket is. * A döntés nehéz helyzetbe hozhatja a magyar gazdaságot, hiszen sok más országhoz hasonlóan mi sem rendelkezünk végleges nukleárishulladék-lerakókkal. Nagy tételek hosszú távú, akár több évszázados biztonságos elhelyezését kell megoldani (az orosz környezetvédõk szerint az elmúlt négy évben 23 tonnányi fûtõelem érkezett Paksról Cseljabinszkba, ezt azonban Pakson cáfolták). * Az atomerõmûvek számára a kis, a közepes és a nagy aktivitású hulladékok tárolása egyaránt gondot okoz. A szakemberek szerint azonban nincs arra szükség, hogy minden egyes atomerõmûvet mûködtetõ ország saját lerakókat építsen, sokkal ésszerûbb a regionális befogadók létesítése. Pakson egyébként 2040-ig átmenetileg tárolni tudják a kiégett fûtõelemeket.

Gyors változás

Oroszország a gazdasági szakemberek és diplomaták egybehangzó véleménye szerint az elmúlt négy évben - az 1998-as gazdasági megrázkódtatás után - évtizednyit változott. Nemcsak talpra állt a gazdaság, de fejlődése dinamikussá is vált. A válságot követő három esztendőben a GDP körülbelül 20, az ipari termelés pedig több mint 30 százalékkal nőtt, és a korábbi szint fölött stabilizálódott. Tavaly a bruttó hazai termék és az ipari termelés egyaránt 5-5 százalékkal bővült.

A fellendülés egyértelmű jele, hogy 2001-ben a beruházások üteme a GDP növekedését jóval meghaladóan, 8,7 százalékkal nőtt, és a bankok egyetlen év alatt 44,6 százalékkal több hitelt nyújtottak a reálgazdaságnak. Az infláció különösen a második félévben mérséklődött, egész évre számítva 17,8 százalékos volt (2000-ben 18,6, 1999-ben pedig 36,5 százalékos pénzromlást regisztráltak).

Az orosz gazdaság alapvetően hatalmas olaj-, gáz- és több más nyersanyag exportjának köszönhetően évről évre jelentős külkereskedelmi többletet produkál. A szaldó tavaly is elérte az 50 milliárd dolláros aktívumot, így újabb hitelfelvétel nélkül sikerült teljesíteni a külső adósságszolgálati kötelezettségeket és megőrizni a belső valutapiac stabilitását.

A rubel a múlt évben a dollárhoz képest 8,4 százalékkal (2000-ben 11,5 százalékkal) erősödött, így két év alatt körülbelül negyedével mérséklődött az orosz valuta válság utáni devalvációja. A világ vezető országaiban lejátszódó recesszió és a külgazdasági konjunktúra romlása - elsősorban a fontos orosz exporttermékek árának jelentős csökkenése - miatt azonban 2001 végén lelassult a gazdaság növekedése. A Nemzetközi Valutaalap legutóbbi előrejelzése szerint 2002-ben 4,4, 2003-ban viszont már ismét 4,9 százalékos lesz a GDP bővülése.

Az Oroszország gazdasági helyzetéről és külkereskedelmi kapcsolatainak alakulásáról megjelent követségi tájékoztató kiadvány szerint több probléma még mindig nem megoldott. Így a beruházások növekedési üteme egyelőre nem fedezi a vállalati szektor korszerűsítésének szükségleteit. Bár növekedtek a lakossági jövedelmek, még nem érték el a válság előtti szintet, és intő jel, hogy 2001 végére lelassult a reáljövedelmek gyarapodása. Az egy főre jutó GDP az 1998. évi esés (1920 dollár) után 2001-ben 2127 dollárra emelkedett.

A szövetségi költségvetés az utóbbi két évben stabil aktívummal zárt, és jelentősen növekedtek az Oroszországi Központi Bank arany- és devizatartalékai, amelyek meghaladják a 36,8 milliárd dollárt.

A rubel reálértékének erősödése csökkentette az orosz termékek versenyképességét és felgyorsította az import dinamikáját. Amíg az export 2001-ben 2,5 százalékkal csökkent, addig a behozatal 17,8 százalékkal nőtt. A teljes külkereskedelmi forgalom tavaly 155,8 milliárd dollár volt, az export 102,9, az import pedig 52,9 milliárd dollárt tett ki. Az 50 milliárdos aktívum irigylésre méltó, ám az is tény, hogy egy évvel korábban még meghaladta a 60 milliárd dollárt.

A mezőgazdaság hozama immár negyedik éve emelkedik, évente átlagosan több mint 6 százalékkal. Tavaly a növénytermesztés 10, az állattenyésztés 2,6 százalékkal javította teljesítményét, s ezekre az eredményekre alapozva az élelmiszeripar kibocsátása 10,4 százalékkal meghaladta az egy évvel korábbi szintet.

2001-ben 85 millió tonna gabonát takarítottak be, csaknem 30 százalékkal többet az előző évinél. A kiskereskedelmi forgalom 10,8 százalékkal bővült, a lakosság reáljövedelme egy év alatt 5,9 százalékkal javult, és meghaladta a munka termelékenységének növekedési ütemét.

A lakosság legmódosabb 10 százalékának jövedelme 2001-ben tizennégyszer magasabb volt a legszegényebb 10 százalék jövedelménél, szemben az előző évi 13,7-szeres aránnyal. Az orosz társadalom differenciálódását jelzi az is, hogy a lakosság legszegényebb 20 százaléka a pénzjövedelmek 5,8 százalékához, míg a legmódosabb 20 százalék a 47 százalékához jutott hozzá. A munkanélküliségi ráta az 1998-as 11,9-ről négy év alatt 9 százalékra mérséklődött. A legújabb jelentések szerint azonban elapadt a vállalatok munkaerőigénye, így az idén az állástalanok számának gyarapodásával kell számolni.

Az Orosz Föderáció magyarországi képviselete

1062 Budapest

Bajza utca 42.

Tel.: 311-6070

Tel./fax: 312-2875

e-mail: traderep@mail.datanet.hu

Fejlődés, világpiaci függésben

A Gazdaságfejlesztési és Kereskedelmi Minisztérium 2002-re szóló prognózisa megállapítja, hogy a válság után elkezdődött folyamatok támogatása érdekében az idén is szükség van a kormány további aktív részvételére a gazdaságpolitika kulcsterületein. Kérdés azonban, hogy a gazdaságfejlesztési program két változata közül melyiket lehet majd megvalósítani. A fejlődés lépéseit ugyanis a kőolaj világpiaci árához mérik. Az első változat azzal számol, hogy 2002-2004 között az Urals kőolaj ára hordónként 18,5 dollár lesz, a másik variáció viszont 23 dolláros árat és ezzel együtt dinamikusabb gazdasági fejlődést remél. Mindkét verzió szerint a külső adósságok törlesztésének volumene meghaladja majd az összes hitelfelvétel mértékét.

A magyar-orosz áruforgalom alakulása (M USD)  

2000

2001

2001/2000 (%)

Áruforgalom összesen

3044,0

2841,6

93,4

Import

2588,6

2369,3

91,5

Ezen belül nyersanyagok, energiahordozók, élelmiszerek és feldolgozott termékek

2449,1

2320,1

94,7

Gépek és gépi berendezések

139,5

49,2

35,3

Export

455,4

472,3

103,7

Ezen belül nyersanyagok, energiahordozók, élelmiszerek és feldolgozott termékek

371,6

388,8

104,6

Gépek és gépi berendezések

83,8

83,5

99,6

Egyenleg

-2133,2

-1897,0

88,9

Ezek a koncepciók egyértelműen arról tanúskodnak, hogy az orosz vezetés az ország hatalmas természeti kincseire támaszkodva igyekszik a feldolgozóágazatokat felzárkóztatni a nemzetközi élvonalhoz. Ennek arányában fokozatosan új alapokra helyeződnek Oroszország nemzetközi gazdasági kapcsolatai is.

Az orosz-magyar relációban fordulatot hozhat a Putyin-Medgyessy találkozó, amelyre a Rómában megtartott NATO-orosz csúcs alkalmával került sor. A politikai témák mellett a gazdasági, kereskedelmi kapcsolatokat is érintették, és kölcsönösen egyetértettek abban, hogy van lehetőség a meglehetősen mélyre süllyedt kapcsolatok élénkítésére. Az orosz elnök egyenesen úgy nyilatkozott, hogy az orosz piac jól ismeri és szívesen fogadja a magyar árukat. A magyar miniszterelnököt meghívta Moszkvába, s a látogatást megelőzően mindkét oldal szakemberei megvizsgálják, milyen területeken kínálkozik kedvező lehetőség az együttműködés kiszélesítésére.

Exporthitellel az orosz piacra

Az Eximbank Rt. megállapodást írt alá az orosz Sberbankkal, amelynek értelmében pénzügyi finanszírozási hátteret nyújt az Orosz Föderáció és a Magyar Köztársaság közötti gazdasági kapcsolatok bõvítéséhez, ezen belül a magyar áru- és technológiaexport növeléséhez. A megállapodásban konkrét összeget nem kötöttek ki, az viszont már bizonyos, hogy az Eximbank egy rosztovi szálloda 10 millió dolláros rekonstrukciós projektjében részt vesz. * A pénzintézet vezérigazgatójának tájékoztatása szerint az egyezmény alapján év végéig 15-20 millió dollárral nõhet az Oroszországba irányuló élelmiszer- és feldolgozóipari magyar kivitel. A megállapodás eredményeként hamarosan aláírhatják a magyar élelmiszer-ipari technológiák exportjára vonatkozó szerzõdést is. Ennek keretében konzervipari gépsorokat szállítnak a magyar vállalatok, és részt vesznek az oroszországi tej- és baromfiipar rekonstrukciójában. Az érintett ágazatokban érdekelt magyar cégeket az Eximbank szakemberei tájékoztatják az orosz piac konkrét lehetõségeirõl

Figyelem! Kérjük az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2002. július 1.) vegye figyelembe!

Nyomtatás Főoldalra Nyomtatás Nyomtatás A lap tetejére A lap tetejére