Hogyan tovább, kkv-szektor?
A kis- és középvállalkozásoknak még minden eddigi választási kampány során igazi Kánaánt ígértek, ám az országgyűlési választásokon győztes pártok utóbb nem, vagy csak részben tartották be ígéreteiket. Ennek ellenére ezúttal is optimisták lehetnek, hiszen – némi leegyszerűsítéssel – a jelenleg kormányon lévő szocialisták és szabad demokraták fogadalma szerint "minden korábban hozott pozitív intézkedést megtartanak, sőt újabb kedvezményekkel is segítik a kkv-szektor további izmosodását". A kedvezőbbé váló gazdasági környezet pedig közvetve segíti a kisebb vállalkozásokat, hiszen az új kormány tervei szerint az általa követett gazdaságpolitika a korábbiaknál gyorsabb, évi 4-6 százalékos kiegyensúlyozott gazdasági növekedést és 5 százalék alá csökkent inflációt, az életszínvonal jelentős emelkedését, a foglalkoztatás bővülését, valamint a beruházási hányad dinamikus növekedését hozza majd. A várakozások szerint a gazdasági növekedés dinamizmusát a következő 4 évben az ipar, azon belül pedig a feldolgozóipar adja. Az EU-csatlakozást követően pedig a beruházások nagymértékben emelkednek, főleg a vonalas infrastruktúra és a környezetvédelem területén. A koalíciós partnerek szerint alacsony foglalkoztatási szintet négy év alatt 300-400 ezer új munkahely megteremtésével akarják növelni, főleg a feldolgozóiparban és a szolgáltatásoknál számolnak tömegesen új munkahelyek létrejöttével. A foglalkoztatási szint növelése érdekében csökkentik a közterheket, mérséklik a kötelező munkaidőt, ösztönzik a részmunkaidős foglalkoztatást, valamint a bedolgozói és a távmunkát.
Törvény az esélyegyenlőségért
Az Orbán-kormány megalakulásakor az egyik legfontosabb feladatának tartotta a kis- és középvállalkozások fejlesztését, működési feltételeik javítását. Célja az esélyegyenlőség megteremtése volt számukra, hogy csökkenjen versenyhátrányuk a nagyvállalkozásokkal szemben, s hogy mind nagyobb szerepet töltsenek be a gazdaság és a társadalom dinamikus fejlődésében. Ezért hozták meg 1999-ben a kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról szóló törvényt. A jogszabály alapvető célja az volt, hogy a kis- és középvállalkozások számára megteremtse a biztonságot, hogy tevékenységüket ne kényszerből, hanem életpályaként válasszák és folytassák. A kkv-szektor erősítése érdekében számos intézkedés született, azonban sok felemásra sikeredett. Az adó- és járulékrendszer módosításai összességében nem javítottak számottevően a kicsik helyzetén, hiszen amit az egyik intézkedés hozott számukra, elvitte a másik: így például a tb-járulék 39 százalékról 29 százalékra való mérséklését a tételes egészségügyi hozzájárulás drasztikus emelésével kompenzálták. A 2001-ben indult Széchenyi-terv keretében is igyekezett az akkori kormányzat a mikro-, kis- és közepes méretű vállalkozásokat preferálni: a Gazdasági Minisztérium statisztikái szerint 2001-ben a vállalkozásoknak megítélt állami támogatás (beleértve a vállalkozáserősítő, turizmus, regionális, foglalkoztatási és energiatakarékossági programot is) háromnegyedét a kkv-szektor kapta. Az Orbán-kormány által preferált vállalkozáserősítő program azzal igyekezett elhatárolni magát az 1990-es évek általános és széles körű vállalkozásfejlesztő programjaitól – amikor is az új magánvállalkozások létesítését, a nemzetközi befektetéseket s az exportot ösztönözték -, hogy inkább a kisvállalkozások létrejöttét, a meglévő kisvállalkozások középvállalkozássá történő fejlődését, valamint a meglévő középvállalkozások gazdasági megerősítését tűzték ki célul.
Uniós értékelés
Az Európai Bizottság is értékelte a magyar kis- és középvállalkozások fejlesztését. Jelentésében elismerte, hogy az utóbbi években számos intézkedést hoztak a vállalkozások adminisztratív és szabályozói környezetének javítására, valamint azt is pozitívumként említi, hogy az adórendszerben a kisvállalkozók számára új, beruházáshoz kapcsolódó kedvezményeket vezettek be. (Addig – lényegében a 90-es évek eleje óta – nem volt olyan társaságiadó-kedvezmény a magyar adórendszerben, amely a kisebb vállalkozások többsége számára elérhető lett volna.) Különösen értékelte az Európai Bizottság a vállalkozások egyszerűsített bejegyeztetési-nyilvántartásba vételi eljárásában azt, hogy kötelezővé tették: az igénybejelentés benyújtásától számított 30 napon belül a cégbíróságnak döntenie kell a lajstrombavételről. A jelentés megemlíti azt is, hogy a kkv-k hitelfelvételének megkönnyítésére is több intézkedést hoztak az elmúlt években, például a mikrofinanszírozás területén. A bizottság a hitelgarancia-rendszer reformját minősíti a legfigyelemreméltóbb vívmánynak. Ugyanakkor a jövő kilátásait illetően nem túl optimista: noha megállapítja, hogy a magyar gazdasági környezet viszonylag vállalkozásbarát, és a kkv-k az elmúlt 10 évben sok munkahelyet teremtettek, ennek ellenére azt állapítja meg, hogy a cégek többsége a megszűnés határán egyensúlyozó mikrovállalkozás. Az Európai Bizottság ezért a Széchenyi-tervben meghatározott célok következetes végrehajtására buzdítja a kormányt. Azt is szorgalmazza, hogy az induló vállalkozások számára javítsa az értékpapír-piaci finanszírozási forrásokhoz való hozzájutást. A munkaerőpiac szükségleteit kielégítő szakmai-képzési rendszer létrehozásában is sok tennivalót jelöl meg, s fontosnak tartja, hogy a kis- és középvállalkozások fokozott mértékben támaszkodjanak a szabadalmakra. A jelentés elismeri azt is, hogy Magyarország kkv-politikája általában összhangban van az EU vállalkozáspolitikájának elveivel és céljaival, azonban szükségesnek tartja, hogy e vállalkozói réteg jogi és adminisztratív terhei tovább csökkenjenek, valamint azt is, hogy a pénzügyi forrásokhoz könnyebben hozzáférjenek.
A kis- és középvállalkozói szektor egyébként bízik az ország gazdasági helyzetének javulásában, a fogyasztás növekedésében és a kereslet élénkülésében – legalábbis ez derült ki az Ecostat Gazdaságelemző és Informatikai Intézet felméréséből. Az Ecostatnak a kisvállalkozók várakozásait tükröző konjunktúraindexe áprilisban 51,6 százalék volt, első alkalommal lépte át az 50 százalékos határt. A kutatók szerint a kkv-szektor a vállalkozói adórendszer egyszerűsítésével, a támogatási és hitelezési rendszer rugalmasabb működtetésével nagyobb eséllyel tud majd részt venni az uniós csatlakozást követő versenyben. Az is tény ugyanakkor, hogy kismértékben bővült a belföldi piac felvevőképességével elégedetlen vállalati kör, hiszen 39 százalékra emelkedett azon válaszadók száma, akik dinamikusabban élénkülő keresletet várnának termékeiktől és szolgáltatásaik iránt.
A kis- és középvállalkozások remélik, hogy a Széchenyi-terv folytatódik. Antalffy Gábor, a Kereskedők és Vendéglátók Országos Érdek-képviseleti Szövetsége (Kisosz) főtitkára is elismeri, hogy az előző kormányzati ciklusban előrelépés történt a kisvállalkozók támogatására kiírt pályázati rendszerekben, s bízik benne, hogy ezeket a gazdaságösztönző jellegű támogatásokat az új kormány sem szünteti meg. A gépbeszerzésre vagy a boltfelújításra kiírt pályázatokat a kisvállalkozók számára rendkívül fontosnak tartja, amelyeket a jövőben is célszerű fenntartani. A főtitkár szerint mindenekelőtt gyorsítani kellene az eljárásokat, hogy a pályázat megítélése és a támogatás folyósítása között minél kevesebb idő teljen el. Antalffy kedvező jelenségnek tartja, hogy a minimálbér kompenzálására a Munkaerő-piaci Alapból lehetett pályázni, amit szintén folytatnia kellene az új kormánynak. A csődbe ment vállalkozók "kezeléséhez" az EU-ban már jól bevált módszerek átvételére lenne szükség. A vendéglátás és a turizmus fejlesztése végett – olasz, osztrák mintára – komplex programokat kellene kidolgozni. Antalffy szerint a bolti kiskereskedők fennmaradását segítendő EU-konform piacvédő intézkedésekre lenne szükség a multinacionális hipermarketekkel szemben nálunk is, hiszen a spanyolok, a franciák és az osztrákok is bevezettek már a nagyberuházásokat a valós szükségletekhez igazító szabályozást.
Finanszírozási könnyítések
A Kisosz főtitkárának reményeit megerősítette Akar László, az MSZP gazdasági szakértője, aki hangsúlyozta: "A támogatásokban visszalépés biztos, hogy nem lesz, a változást az jelenti majd, hogy a folyamatok átláthatóbbak lesznek, a támogatásokhoz normatív alapon lehet hozzájutni." Erre egyébként Medgyessy Péter, még miniszterelnök-jelöltként, ígéretet tett májusban: akkor azt hangsúlyozta, hogy a folytonosság híve, tehát amit a konzervatív kormány jól csinált, azt nem fogják megváltoztatni, példaként pedig a Széchenyi-tervet említette. Nem szünteti be a szocialista-liberális kormány a vállalkozói hitelek kamattámogatását sem, sőt a hitelgarancia állami intézményeinek megerősítése révén még inkább segíti a kkv-szektor hitelhez jutását. Arra is törekedni fognak, hogy olyan kedvezményeket vezessenek be, amelyek ösztönzik mind több középvállalkozás tőzsdei megjelenését, vagyis a tőzsdén keresztül történő tőkebevonást is támogatják. Antalffy Gábor szerint ezen a területen van a legnagyobb lemaradás, itt kellene sok kedvező és hasznos intézkedést hoznia az új kormánynak, ugyanis a kisebb vállalkozásoknak ma sem adnak hitelt a bankok. Ha adnának is, akkor az nem tud fedezetet biztosítani, vagy az olyan sokba kerülne, hogy egy alacsony haszonkulccsal dolgozó kereskedő képtelen a kamatait kitermelni. Úgy látja, ezt a szektort a kockázati tőke is elkerüli, tehát a kisebb vállalkozások finanszírozási rendszerét újra kellene gondolnia a kormánynak. A többi között garanciaszövetkezeteket is létre kellene hozni. A Széchenyi-hitelkártya is hasznos, de a kisebb vállalkozások – a szigorú feltételek miatt – nem tudják kiváltani. Ugyanakkor Parragh László, a Magyar Kereskedelmi Kamara elnöke örömmel tapasztalta, hogy az általuk kezdeményezett programokat – így a Széchenyi-hitelkártyát is – továbbviszi az új kormány.
"Kísért a múlt"
Az átalányadózás bevezetése, a kisvállalkozók számára az adminisztráció egyszerűsítése 1994-ben is az MSZP legfontosabb ígéretei közé tartozott, éppen ezért gyorsan intézkedtek is: 1995. január elsejétől az egyéni vállalkozók számára lehetővé tették az átalányadó választását, amely csak a társasági adót váltotta ki, egyéb adónemet nem. A feltételeket igen kedvezőre alakították: az adó alapja – a vállalkozó által végzett tevékenység függvényében – az árbevétel 20, 13, illetve 7 százaléka volt, mértéke pedig az adóalaptól függően 25, 30, illetve 35 százalék. Vagyis mindazoknak érdemes volt áttérniük az új típusú, egyszerűsített adminisztrációjú adózásra, akik költségszámláik alapján nem tudták leírni a bevételeik 80 százalékát. Kizárták az effajta adózás előnyeiből azokat, akik olyan vállalkozói tevékenységet végeztek, amelyre az szja-törvény alapján szellemi adókedvezmény járt (tehát a feltalálók, az előadóművészek, a szerzői jogvédelem alá eső alkotásokat létrehozók nem tartoztak ebbe a körbe). * Az átalányadózás feltételeit sikerült olyannyira kedvezővé alakítani, hogy a munkáltatók tömegesen szüntették meg alkalmazottaikkal a munkavállalói jogviszonyukat, s helyette vállalkozási szerződést kötöttek velük. A fenyegető államcsőd közepette a Bokros-csomag keretében 1995 májusában alaposan megszigorították az átalányadózás feltételeit, így azt követően visszaesett az átalányadózást választók köre: 95-ben még az egyéni vállalkozók 20 százaléka adózott ily módon, 1996-ban viszont csak 5-6 százalékuk, s ez az arány lényegében azóta sem változott.
Az evára várva
A kis- és középvállalkozások számára a szocialista-liberális kormány – ígéretei szerint – főleg a közterhek csökkentése és az adózás lényeges egyszerűsítése révén igyekszik a mainál lényegesen kedvezőbb helyzetet teremteni. A vállalkozások forrásainak növelése érdekében kétéves adócsökkentési programot készítenek, amire a kiszámíthatóbb és a stabil gazdasági környezet megteremtése végett vállalkoznak. A tételes egészségügyi hozzájárulás eltörlése (4500 forint/hó/fő) mindenképpen szerepel terveikben, vagyis az élőmunka költségét jelentősen csökkentik a kkv-szektorban. (Akar László szerint fokozatosan, vélhetően 3 év alatt, azaz 2006-tól már biztosan megszűnik ez a közteher.) A 10 millió forint árbevétel alatti legkisebb vállalkozásoknak pedig az áfát, a társasági adót, az szja osztalékadó ágát, valamint a cégautóadót magába foglaló egységes vállalkozási adó (eva) hoz majd igazi megkönnyebbülést, főként az adminisztráció mérséklődésével. Az MSZP gazdasági szakértője szerint sok vállalkozás hajlandó lesz cserébe esetleg még a mostaninál is több adót fizetni, éppen ezért arra számít, hogy az evával nemcsak a vállalkozók, hanem a költségvetés is jól jár, mert növekednek a bevételei. Attól nem kell tartani, hogy megismétlődik az 1995-ben bekövetkezett helyzet (lásd keretes írásunkat!), amikor is sok munkavállaló hirtelen vállalkozó lett, az újfajta, rendkívül kedvező adózási feltételek hatására. Akar László szerint ugyanis, aki vállalkozóként akart dolgozni, eddig is megtehette. Egyébként pedig a kényszervállalkozók túl sokáig így nem működhetnek, hiszen ha EU-tagok leszünk, sokkal szigorúbban kell majd ellenőrizniük a hatóságoknak, hogy vállalkozói jogviszony helyett vagy mellett munkavállalói feladatokat ne végezhessen senki. (Az adóhatóság ma is ellenőrzi ezeket az "úgymond" kényszervállalkozókat, s van rá példa, hogy a vállalkozási szerződést munkaviszonnyá minősíti.) A bíróságon már ma sem nagyon védhetők a kényszervállalkozói szerződések, hiszen azokat a legtöbbször munkaszerződésnek minősíti a bírói testület. Ezek a szerződések ugyanis csak a munkaadóknak előnyösek, az állam jelentős adó- és járulékbevételtől esik el, a magánszemély pedig teljesen kiszolgáltatott helyzetbe kerül. Az EU-ban egyébként ún. "szolgáltatási szerződéseket" kötnek, azonban nem a magánszeméllyel, hanem a munkavállalókat alkalmazottként foglalkoztató speciális feladatot ellátó cégekkel.
A kis- és középvállalkozók számára az adózás lényeges leegyszerűsítését is kilátásba helyezték a szocialisták. Havonta ugyanis igen sokféle fizetési kötelezettség terheli őket, ráadásul különböző számlaszámokra kell a befizetéseket teljesíteniük: a jövőben viszont egy nap és egy számlaszám lesz megjelölve, s az adóhatóság feladata lesz, hogy az államháztartás különböző alrendszerei között megossza a befizetéseket. Akar László szerint egy olyan ellenőrzési rendszert akarnak létrehozni, amelyben a kis- és középvállalkozó választhatna: az átfogó ellenőrzést egy független könyvvizsgáló végezze nála vagy az APEH-ellenőr. A mikro- és kisvállalkozók beruházási adókedvezményének feltételeit úgy akarják átalakítani, hogy minden "épeszű" beruházás után igénybe vehető legyen. Így például mindenféle szoftver-, hardvervásárlásra is kiterjedne a kedvezmény.
A statisztika tükrében
A jelenleg működő, csaknem 800 ezer vállalkozás 96,5 százaléka 10 főnél kevesebbet foglalkoztató mikrovállalkozás, 2,7 százaléka 10-49 főt foglalkoztató kisvállalkozás, 0,6 százaléka 50-250 alkalmazottal dolgozó középvállalkozás, s csak 0,2 százaléka a legalább 250 főt foglalkoztató nagyvállalat. A kis- és középvállalkozások főként a kereskedelemben, a feldolgozóiparban, az építőiparban, a lakossági szolgáltatásokban, az idegenforgalomban, a szállítmányozásban, az ingatlanforgalmazásban és az IT-támogató szolgáltatások területén működnek. A kis és közepes cégek – a többnyire önfoglalkoztató vállalkozások magas aránya miatt – meghatározó szerepet játszanak a foglalkoztatás javulásában, gazdasági súlyuk azonban ettől jelentősen elmarad. Magyarországon ez a vállalati kör a munkahelyek túlnyomó többségét, viszont a vállalkozások által előállított bruttó hazai terméknek csak kevesebb mint felét adja. Az exportból csupán egyharmaddal részesednek, vagyis mintegy 10 százalékponttal elmaradnak az Európai Unió tagországainak átlagától.
Az adókedvezmények fenntartása
A várható EU-csatlakozás ellenére tehát a kis- és középvállalkozások adórendszerben meglévő kedvezményeit nem szünteti meg az új kormány, sőt inkább bővíti. A vonatkozó EU-szabályozás ugyanis megengedi, hogy bizonyos körben – így például a kis- és középvállalkozásoknak – adópreferenciákat biztosítsanak a tagállamok. Ennek azért nagy a jelentősége, mert az uniós irányelvek szerint az adókedvezmények is állami támogatásnak minősülnek, s így vonatkoznak rájuk az állami támogatásra előírt szigorú szabályok.
Antalffy Gábor úgy véli, hogy az MSZP választási programjában az adórendszer átalakítására tett ígéretek a kisebb vállalkozások számára igen kedvezőek: különösen pozitív intézkedésnek tartja a tételes egészségügyi hozzájárulás eltörlését, vagy az egységes vállalkozási adó bevezetését. A beruházási adókedvezmény igénybevételi lehetőségeinek szélesítését is kedvezően fogadnák a kisebb vállalkozások. Fontos lenne az is, hogy a helyi adórendszert átalakítsák, mert a nettó árbevételhez kötött helyi iparűzési adó egyre nagyobb terhet ró a vállalkozásokra. A főtitkár szerint az adórendszer részleteinek kidolgozása előtt a törvény-előkészítőknek feltétlenül konzultálniuk kellene az érdekképviseletekkel, már csak azért is, mert ők már jó néhány éve kidolgozták egy olyan átalányadó-rendszer feltételeit, amely nemcsak a társasági adót, hanem az áfát is magában foglalja.
Parragh László bízik abban, hogy az új kormány is partnerként kezeli a kamarát, és bevonja a döntések előkészítésébe. Hallgassák meg véleményüket a vállalati szférát és a gazdaságot érintő ügyekben! Parragh feltétlenül vállalkozásbarát környezetet remél a következő időszakban is, amikor is a gazdaság minden szereplője gyarapodni, fejlődni tud. Reményei szerint a következő időszakban a közjogi feladatokban erősödni fog a kamarai közreműködés, és bizonyos feladatokat visszaadnak a testületeknek.
Uniós felkészítés
Az Európai Unióhoz való csatlakozás közeledtével az elkövetkező években egyébként a kormány legfontosabb feladata az lesz, hogy a kis- és középvállalkozásokat felkészítse az egységes piacon belüli versenyre. Az ugyanis nem kétséges, hogy csak a felkészült magyar kkv-k lesznek képesek az új munkahelyek létrehozásában, a foglalkoztatásban, a munkanélküliség csökkentésében, illetve a fenntartható gazdasági növekedés eléréséért megfelelően tevékenykedni. Fontos, hogy a jogszabályok egyszerűbbek, hatékonyabbak és jobbak legyenek, s hogy a kkv-k véleményét már a jogszabályok tervezésekor figyelembe vegyék. Az EU-Magyarország Konzultatív Vegyes Bizottság javaslata szerint például olyan vállalkozási tevékenységet segítő szolgálatokat kellene létrehozni, amelyek helyben jegyzik be a cégeket, s egyben információkkal, tanácsokkal is ellátják a kisebb vállalkozásokat. Az EU-hoz hasonlóan nálunk is magas színvonalú kutatási és oktatási hálózatokat kellene létrehozni, a vállalkozói támogatási szolgáltatásokat a kkv-k közelébe kellene telepíteni, a szakképzés előmozdítására adókedvezményeket kellene bevezetni, a kisvállalkozások vezetőit pedig ösztönözni kellene a képzési programokban való részvételre, azok támogatására.
Tőke, hitel, garancia
A finanszírozással kapcsolatos gondok a legtöbb kisvállalkozást gúzsba kötik. Külső forrásként ugyanis többnyire a bankhitel jön szóba, amelynek nemcsak a költségei magasak, hanem rövid időre nyújtanak segítséget. Ezért is lenne szükség a garanciahitel és a kockázati tőke konstrukciók útján történő támogatásukra. A kkv-k informatikai fejlesztésének kiemelt finanszírozását is fontosnak tartja a bizottság. Az EU-hoz való felzárkózás érdekében szükség lenne arra is, hogy a kormányzat segítse a kkv-k nemzetközi kapcsolatainak építését, s a határon átnyúló együttműködésüket. Az EU-ban már számos olyan támogatási program létezik, amely egységes szemléletben kínálja azokat a szolgáltatásokat, amelyek a kisebb vállalkozásokat mind a globalizálódó, mind pedig a belső piac kihívásaira készíti fel.
Az MSZP és az SZDSZ választási kampányban tett ígéretei egyébként sok hasonlóságot mutatnak az EU-Magyarország Konzultatív Vegyes Bizottság javaslataival. A kis- és középvállalkozások tehát némileg optimisták lehetnek jövőjüket illetően, feltéve persze, hogy az ígéreteket teljesítik is a koalíciós pártok.
Választási ígéretek
A mikro- és kisvállalkozások számára
Középvállalkozások számára
- a munkáltatói egészségügyi hozzájárulás megszüntetése, az szja-terhek mérséklődése
- a munkáltatói egészségügyi hozzájárulás megszüntetése
- az átalányadózás és a választható
könyvvizsgálói ellenőrzés
- az adóhivatalnak való kiszolgáltatottságuk csökken, amelyben a könyvvizsgálói ellenőrzés választása és az adóügyi ombudsman tevékenysége segít
- az egységes vállalkozási adó a legkisebb vállalkozók számára jelentős adminisztrációs- teher-csökkentést jelent
- az adóadminisztráció lényegesen mérséklődik az adóbefizetések havonként egy napra és egy számlára való összevonása révén,
- a beruházási adókedvezményt szélesítik
- a beruházási adókedvezményt a jelenleginél szélesebb körben lehet majd igénybe venni,
- az otthoni internethasználat költségként lesz elszámolható a munkaadó vállalkozásnál pályázatok alapján történik, vagyis mindenki
- az ISO megszerzését és az internethez való hozzájutást külön kedvezmények ösztönzik
- a támogatások odaítélése átlátható módon, számára elérhetőbb lesz
- a támogatásokról pályázatok keretében, a feltételeket teljesítők számára azonos körülmények között döntenek
- a MAVA és a különböző érdekképviseletek vállalkozásokat támogató tevékenysége erősödik, amit az állam elősegít
- az oktatási rendszer fejlesztése javítja a munkaerő-kínálatot
- új garanciaszövetkezeteket hoznak létre és erősítik a hitelgarancia állami intézményeit
- a beszállítói programok, a kockázatitőke- társaságok, az innovációt támogató pénzügyi eszközök javítják a fejlődés esélyeit
- a mezőgazdasági kisvállalkozásokat az agrár- támogatások emelkedése, az agrárolló záródása segíti, az értékesítési feltételrendszer stabilabbá válik az EU-szabályozás gyors átvételével, s emelik a földbérlet időtávját is annak érdekében, hogy biztonságosabb legyen a gazdálkodás
- az agráriumban működő kisvállalkozások megerősödését külön programmal segítik, adókonszolidációra lesz lehetőség, 2003-tól emelik a fejlesztési támogatásokat, a hitelgarancia hozzáférhető lesz, a piacszabályozás pedig kiszámíthatóbbá válik