Gyógyító fürdők, hűsítő medencék

Figyelem! Kérjük az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2002. július 1.) vegye figyelembe!

Megjelent a Cégvezetés (archív) 51. számában (2002. július 1.)
Szöveg nagyítása Szöveg kicsinyítése Nyomtatás
A zsúfolt strandok láttán úgy tűnhet föl, mintha a fürdőzés nyári mulatság volna. Holott tudjuk, koránt sincs így, télen is járunk uszodába, igen népszerűek a termál-, gőz- és gyógyfürdők is. S néhány éve divatba jöttek a nagy jövő előtt álló fitnesz- és wellnessközpontok.

Magyarország a hőforrások paradicsoma

Magyarországon a kényszerű történelmi együttlét idején terjedtek el a török fürdők, amelyeknek két típusa ismert: a természetes hőforrások vizét felhasználó kaplidzsa vagy illidzsa és a gőzfürdő, a hamam. A hódoltság idejéből való török fürdők egzotikus hangulatát a monumentálisan ható, de az intimitás megőrzése érdekében mégsem túl nagyra épített kupolacsarnokok adják. A víz fölé boruló félgömböket számtalan apró ablak töri át, a beszűrődő fények olyan hatást keltenek, mintha az éjszakai égbolt tornyosulna fölöttünk. A római és török fürdők olyanok, akár a jelenben élő múlt. A bennük még fellelhető mesevilág ritkaság mindennapi környezetünkben.

Zsigmond király idején erőteljes virágzásnak indultak a budai fürdők. A város fejlődése felpezsdítette a kor fürdőkultúráját. A Budai Törvénykönyv külön fejezetben említi e létesítményeket, megállapítva, hogy a nyilvános fürdőhelyek a társadalmi érintkezés zsibongó színterei voltak. Az elmúlt évszázadok becses hagyatékaként, műemlékként megmaradt gyógyfürdők napjainkban a termál- és egészségturizmus húzóerejét jelenthetik hazánk számára.

Gyógyvizeink hatása

A gyógyvizek orvosilag igazolt, literenként 1 gramm vagy ennél több oldott anyagot tartalmazó természetes hévizek, amelyek nemcsak fürdõzésre, hanem ivókúrára is szolgálnak. u Fontos tudni, milyen hatást vált ki a gyógyvizek hõmérséklete. A 15-20 fokos hûvös fürdõ sok hõt von el a szervezettõl, frissítõ hatású, fokozza az anyagcserét. A langyos, 21-31 fokos fürdõk nyugtatólag hatnak az idegrendszerre, míg a 32-37 fokos meleg fürdõk vizében a bõr erei kitágulnak, szaporább lesz a szívmûködés és a légzés. A meleg fürdõ csak rövid ideig alkalmazható, különben rosszullétet okoz. A szakemberek nem tanácsolják, hogy jóllakottan vagy fáradtan vegyen az ember gyógyfürdõt, mivel ilyenkor a szív és az erek már amúgy is meg vannak terhelve. * A gõzfürdõkben a 37-56 hõmérsékletû, vízgõzzel telített levegõ gyógyító hatását hasznosítják. A test felszínén ilyenkor kitágulnak a hajszálerek, a vérbõség hat az egész szervezetre, fokozza az anyagcserét. Kiválóan alkalmas reumás megbetegedések, különbözõ bõrbetegségek és köszvény gyógyítására, de csak szigorú orvosi felügyelet mellett.

A bőség zavara

Budapest gazdagsága gyógyvizekben világviszonylatban is egyedülálló. A bőség zavarával küszködik a főváros. A gőz- és gyógyfürdőknek, uszodáknak, strandoknak törzsvendégeik vannak, amolyan kávéházpótló terefere zajlik a medencékben. Művész- és üzletemberek adnak itt egymásnak rendszeresen találkozót.

A Rác gyógyfürdő - török nevén Debbágháné Ilidzse - a Gellérthegy alján fakadó hőforrásokra épült. Kupolás medencéjét még a törökök építették. A Rácban - írta 1737-ben Bél Mátyás - "együtt fürdőznek a nők és a férfiak a nagymedencében, a férfiak kis előkötényt, az asszonyok kis előinget viselnek. De akadnak sokan, akik ezt a ceremóniát is feleslegesnek tartják..."

A fürdő nyolc medencéjében egykoron tehetős és kevésbé tehetős városi lakosok áztatták magukat. Gyógyvize jótékony hatással van a gyulladásos megbetegedésekre, az ízületi bántalmak, a köszvény, az idült derékfájás, az izomreuma, az isiász okozta idegfájdalmak enyhítésére, a baleset utáni állapot feljavítására. A gyógymedencék mellett szárazlég- és nedvesgőz-kamrájában is szívesen ücsörögnek a vendégek. Az Ybl-kupolában kialakított kondicionálóterem főként a hölgyek körében népszerű. Nem szólva a frissítő és gyógymasszázs szolgáltatásokról.

Az Erzsébet híd lábánál fekvő Rudas a legrégibb török termálfürdő, az 1550-es évek elején épült. Akkoriban Zöldoszlopos néven volt ismert, mert a nagy medence feletti boltozatot tartó nyolc oszlop közül az egyik zöld volt. A köztudat úgy tartotta számon, hogy vize sok gonosz betegség ellen alkalmazható sikerrel. Az 1896-ban épült uszodája a főváros előkelő közönségének volt rendszeres találkozóhelye. A fürdő és Pest között hajójáratok és társaskocsik bonyolították le a forgalmat. Az uszoda feletti napozóteraszról gyönyörű kilátás nyílik a Dunára és a Gellérthegy szikláira.

A kizárólag férfiak részére üzemelő gőzfürdőt valamennyi korosztály kedveli, gyógyuszodáját pedig főként az idősebbek látogatják. Vize alkalmas az ízületi gyulladások, a porckorongsérv, az idegzsába és a csontrendszer mészhiányos állapotának gyógyítására.

A Király gyógyfürdőt Arszlán építette 1565-ben a szultán parancsára. Hajdanán előkelő személyek magánfürdője, majd az 1800-as évek végén Budapest legnagyobb és leglátogatottabb gyógyfürdője volt. Oldalfalán hálatáblák jelzik, hogy a világ különböző tájairól érkezettek közül hányan köszönhették gyógyulásukat a fürdő és az ivócsarnok vizének. A vendég négy különböző hőmérsékletű medence között válogathat, használhatja a víz alatti sugármasszázst, néhány felesleges kiló leadására pedig ott a száraz- vagy a nedvesgőz-kamra.

A hatalmas platánfák közé ékelődött patinás, az antik termák világát idéző Lukács gyógyfürdő is elmúlt százéves, 1894-ben épült. Télen-nyáron nyitva tartó uszodája ma is a nyugalomra vágyó fővárosiak, értelmiségiek, diákok, művészek, üzletemberek törzshelye. Meszes, kénhidrogénes vize jótékony hatással van például a mozgásszervi és a reumás betegségekre, de sokan járnak ide rendszeresen úszni, egészségi állapottól függetlenül is.

A Szent Gellért gyógyfürdő és uszoda meglehetősen kedvelt mind a hazai, mind a külföldi vendégek körében. Iszaptartalma miatt valamikor Sárosfürdőnek nevezték. Sokféle szolgáltatást kínál: a pezsgő- és hullámfürdő mellett igen látogatott a női és a naturista társas tetőnapozó, ahol néhány órás napozással csíkmentes barnulás érhető el.

A Városligetben lévő "Szecska", azaz a Széchenyi gyógyfürdő és uszoda Európa egyik legnagyobb fürdőkomplexuma. Tágas, világos medencecsarnokain tetten érhető a római fürdőkultúra hatása. Erről tanúskodnak a ma is meglévő izzasztóhelyiségek, a merülőfürdők és a szaunák is. Ki-ki kedvére válogathat, hogy a termálfürdőben lazítja-e el testét, a gőzben ücsörög, vagy inkább strandol. Nyáron különösen nagy itt a nyüzsgés és a gyermekzsivaly.

Budapest legősibb fürdői közé tartozik a Császár fürdő is, amit már Mátyás király idejében népszerű helyként ismertek. A múlt században kiépült reprezentatív gyógyudvara a korszak társas életének egyik legelegánsabb helye volt: estélyeket, bálokat rendeztek itt. Uszodájában sok generáció - köztük e sorok írója is - tanult meg úszni. A gyógyfürdőben termálkád-, súly-, forrólég- és gőzfürdők működnek. Termálvize a korabeli krónikák szerint tökéletesen pótolja Wiesbadent vagy Baden-Badent.

A Római a főváros legszebb fekvésű langyos vizű strandfürdője. A termálforrás vizét a római korban vezetékeken juttatták el a strandfürdőbe.

Mestersége: fürdőslegény

A korabeli leírások szerint a XVI. században a fürdõs mesterséget is tanulni kellett. Voltak fürdõslegények és fürdõsinasok. Ez utóbbiaknak az elõírt tanulóidõ leteltével vizsgát kellett tenniük, ami után ünnepélyesen fürdõslegénnyé avatták õket. * Bevett szokás volt, hogy az új legény négyfogásos mesterasztalt adott elegendõ itallal, majd a céhládába betett kétforintnyi taksát. A "vígan lakás" után kezébe vette a vándorbotot, s négy éven át járt-kelt a nagyvilágban. * Az új fürdõmestereknek különféle szerszámokkal és szerekkel kellett ellátniuk magukat. A készletben szerepelt olló, érvágó, fogó, metélõkés, fogzúzóvas(!), flastrom, kenõcs, olajok, porok, viasz.

Drágul a pancsolás

Látványos felújításokkal és jegyáremelésekkel indult az idén a fürdőszezon. A fővárosban legdrágábban, 2000 forintért a hullámmedencéjéről és gyógyvizéről híres Gellértbe lehet bejutni, míg a legolcsóbb strandolási lehetőséget a zuglói Paskál strand kínálja, 700 forintért. Ez utóbbi példa nélküli módon nem emelte, hanem csökkentette a tavaly még 800 forintos tarifáját, feltehetően azért, mert látogatottsága messze elmaradt a várakozásoktól. A viszonylag kis strand ugyanis nem tudott versenyezni a nagyobbak szolgáltatásaival, amelyek hasonló összegért lényegesen több nyári élményt kínáltak.

Ezzel indokolta a Budapest Gyógyfürdői és Hévizei Rt. a felújított Palatinus tarifaemelését. Az idén 1000 forintra emelkedett belépő ellenében "ingyen" lehet használni az átépített óriáscsúszdákat, emellett szökőkúttal, vízköpőkkel és buzgárokkal gazdagodott a kínálat. A leglátványosabb átépítésen az 50 méter hosszú és 11 méter széles nagymedence esett át. A hagyományos strandmedence mellett kialakítottak egy áramfolyosókkal és masszírozókkal gazdagított élmény- és egy úszómedencét is. Így a strandolás mellett sportolásra is lehetőség nyílik.

A társaság vezetői a "Pala" forgalmának növelése érdekében önálló busz- és kishajójáratot terveznek a Margitszigetre - bár ez utóbbinak még egy kikötőt is ki kell majd alakítani.

A strandokra és néhány uszodába a gyerekek és a nyugdíjasok kedvezményes áron válthatnak belépőjegyet. Kevesebbet kell fizetniük azoknak is, akik hétköznapokon 17 óra után szeretnének fürdeni, illetve akik 12 alkalomra szóló jegytömböt vásárolnak. A Széchenyi, a Lukács és a Dagály 50 és 15 alkalomra szóló bérletét naponta többször is fel lehet használni.

A nyári szezon újdonsága: hogy a "Borsodi Beach - Budapest Tengerpartja" rendezvénysorozatot az idén a Rómain kívül a Palatinus strandon is megrendezik. Az érdeklődőket gazdag programokkal várják, lesz például Axelero Internet Cafe, aqua fitnesz, rocket ball, fitnesz Béres Alexandrával, élő csocsó, felfújható boxing, homokfoci...

A strandokat üzemeltető Budapest Gyógyfürdői és Hévizei Rt. szakorvosai a gyógyfürdőkben térítéses fürdőorvosi tanácsadást nyújtnak. Egy új jogszabály révén tízféle fürdőkezelés felírására is jogosultak, amelyeket rehabilitációs céllal a társadalombiztosítás terhére vehetnek igénybe a vendégek.

A cég jelentős fejlesztéseket és beruházásokat végez több fővárosi - például a Csepeli, a Dagály és a Pesterzsébeti - strandon, amelyek részben az idén, részben jövőre készülnek el. Pályáztak a Széchenyi-terv turizmusfejlesztési programja keretében meghirdetett, termálfürdők fejlesztéséhez igényelhető támogatásra is.

Állami segítséggel újulna meg például a Széchenyi Gyógyfürdő homlokzata és a Római strand beléptetőrendszere. A társaságnak ez év végéig 52 medencét kell szűrő-forgató berendezéssel ellátnia, amihez a fővárosi önkormányzat 5 milliárd forinttal járul hozzá.

A vidéki és tóparti strandbelépők ára a hely frekventáltsága és a szolgáltatások színvonala szerint meglehetősen változó. A Tisza-tó partján fekvő abádszalóki strandra például 250 forintért lehet az idén bejutni, míg Siófokon 400 forintot kell fizetni. A gárdonyi Sport Beachre 490 forint a belépődíj, amiért koncerteket és egyéb szórakoztató programokat is kínálnak a vendégeknek. Harkányban 550 forintba kerül a strandbelépőjegy, Hévízen viszont 1200 forintot kell fizetni.

Paulenyák Attila, a Pacific BP Kft. gazdasági igazgatója

Hároméves korában került "komolyan" kapcsolatba a vízzel. Pöttöm gyerekként egy darabig ácsorgott a medence szélén, majd gondolt egyet, és hirtelen beugrott a Dagály mély vizébe. Édesapja és az úszómester húzta ki onnan, s bár fuldoklott, nem riasztotta el a baleset. A szülõk azonnal beíratták egy úszótanfolyamra, késõbb a Komjádi uszodába járt, majd a Rudas gõzfürdõben kötött ki. Ennek már tizenkét esztendeje. * - Üzleti partnereimmel és barátaimmal hétvégénként rendszeresen lejárunk a Rudasba. A száraz és nedves gõz, a szauna, a hideg és forró víz teljesen felfrissít, feloldja az egész heti feszültséget, szinte újjászületek. Munkámnál fogva kevés a szabadidõm, járom az országot. De ha úgy adódik, felpakolom a családot, és pár napra leruccanunk valamelyik termálvizes helyre. Lehetõleg mindig máshová. Jártunk Hévízen, Zalakaroson, a miskolctapolcai barlangfürdõben. Fiam, aki most múlt egyéves, ugyancsak imádja a vizet. Három hónapos kora óta rendszeresen visszük úszni. Úgyhogy együtt úszkál a család.

Ahová lépünk, termálvíz fakad...

Magyarország a gyógyvizek paradicsoma, hévízkészlete világviszonylatban is egyedülálló. Az ország területének hetven százaléka alatt található termálvíz. Míg régen a lovakra esküdtek az idegenforgalom fejlesztéséért felelős szakemberek, manapság a termálvízben látják a jövő ígéretét. Virágzik a gyógyfürdő- és strandépítés. A termálvíz kelendő, a szolgáltatás színvonalának emelésével - vélekednek a szakemberek - óriási bevételre lehetne szert tenni.

A Széchenyi-terv turizmusfejlesztési programja keretében a legnagyobb eséllyel a gyógy-idegenforgalommal kapcsolatos beruházások pályázhattak - mondta Ruszinkó Ádám, a Gazdasági Minisztérium egészségturisztikai alprogramvezetője. Az Orbán-kormány gazdasági minisztere nyolc projekt támogatásáról döntött, amelynek összege több mint négymilliárd forint. A fővároson kívüli régiókban megvalósuló beruházások összértéke meghaladja majd a 17,3 milliárd forintot.

A 2002-ben elnyerhető, vissza nem térítendő támogatás összege a fürdők fejlesztéséhez a beruházás teljes összegének fele, maximum l milliárd forint, ami további 200 millió forinttal egészül ki az infrastruktúra fejlesztése esetén. A Thermal Hotel Visegrád például egymilliárd forintos támogatást kapott termálgyógyfürdő és wellness-egészségközpont építésére.

A Széchenyi-terv egészségturizmushoz kapcsolódó pályázataira 2001-ben megközelítőleg 21,8 milliárd forint állami támogatást fizetett ki a gazdasági tárca. A pályázatok között 41 fürdőépítés, a tapolcai barlangfürdő felújítása és a mátraderecskei szén-dioxid-terápiás központ is szerepelt. A pályázati kiírással a magas színvonalú, piacképes szolgáltatásokat nyújtó egészségturisztikai központok létesítését, infrastruktúrájuk és környezetük fejlesztését, valamint a létesítményekhez kapcsolódó szálláshelyek bővítését ösztönözte a gazdasági tárca.

A támogatott projektek között első ízben szerepelt a fővárosi fürdők fejlesztése. A vidéki termálprogramok közül kiemelkedik Marcali grandiózus beruházása - 5,4 hektáros gyógyfürdőcentrumot hoznak létre. Az 1500 négyzetméteres vízfelülettel tervezett létesítmény költsége meghaladja a 800 millió forintot, az ehhez elnyert támogatás összege 362 millió forint.

Dr. Hoser Ildikó, a Jáhn Ferenc Kórház pszichiáter főorvosa

Egyetemista kora óta úszik rendszeresen. Az ok, amiért elõször a medencébe merült, prózai: úgy érezte, súlyfeleslege van. Aztán rájött, hogy többrõl van szó, mint fogyókúráról. Ennek immár huszonnyolc esztendeje. * - Hetente három-négy alkalommal járok uszodába. A reggeli úszás egész napra kellemes, aktív közérzetet nyújt számomra. Ha idõm engedi, a Széchenyi gyógyfürdõbe megyek, ahol szaunázom is. A gyógyvíztõl és a szaunától testileg, lelkileg felfrissülök, jó lesz a közérzetem és a kondícióm. Nem véletlen, hogy ezeken a helyeken törzsközönség alakul ki. * Igaz a régi mondás, hogy ép testben ép lélek lakozik. Valóban így van. A szervi betegségek nagy részét általában lelki bajok okozzák, ha valaki rendszeresen karbantartja a testét, a kondícióját, azzal a lelki épségét is meg tudja õrizni. Könnyebben vészeli át a stresszhelyzeteket, a rohanó élet viharait, a napi problémákat, gondokat. Mellesleg az úszás az egyetlen, amit százéves koráig mûvelhet az ember. Azaz: születésétõl a haláláig.

Folyamatosan bővülő választék

Magyarország évszázados fürdőkultúráját a gyógyító hatású termálvizekre alapított fürdők teremtették meg. Az országnak szinte minden régiójában találhatók gyógyvizek és -kutak.

A múlt század közepétől sorra nyíltak az alföldi fürdők. Az Alföld meleg éghajlata, a sok napsütés, a termálvizek és a különböző ásványi sókat tartalmazó hévizek együtt eredményesek az egészség fenntartásában, az erőnlét helyreállításában, számos betegség megelőzésében és gyógyításában.

Európa egyetlen barlangfürdője Északkelet-Magyarországon a miskolctapolcai, míg a Balatonhoz közeli Hévízen található Európa legismertebb meleg vizű tava, illetve gyógyüdülője. Talán kevesen tudják, hogy az itt található iszapot a hévízi vízzel keverve pakolásként is használják. De folyamatosan épülnek új termálstrandok, míg a régiek megújulnak, bővítik szolgáltatásaikat.

A gyógyfürdők népszerűek mind a belföldi, mind a külföldi turisták körében. Berekfürdőt, a Debrecentől 50 kilométerre lévő Hortobágyi Nemzeti Park mellett található 1100 lakosú települést az 1928-1930-ban fúrt kútja tette ismertté. Gyógyvize kloridot, bromidot, fluridot, nátriumot és kalciumot is tartalmaz, elsősorban nőgyógyászati, reumatikus, mozgásszervi, térdízületi panaszokban szenvedők keresik fel.

Bükfürdő hazánk legjelentősebb gyógyfürdőjévé nőtte ki magát. Az 1282 méteres mélységből feltörő víz gyógyír a mozgásszervi betegségekben szenvedőknek.

Gyönyörű tájon, 92 hektáros őstölgyes parkban található a debreceni gyógyfürdő. Aki ott tölti szabadságát, szinte újjászületve térhet haza. A pihenés mellett több mint negyvenféle gyógykezelés közül lehet választani. Az alkáli-kloridos, hidrogén-karbonátos gyógyvíz enyhíti az idült ízületi gyulladást, a porckopás okozta fájdalmakat, és jótékony hatással van a szív- és keringési rendellenességi panaszokra. A gyógy- és frissítőkúrák egy-két-három hetes turnusokban vehetők igénybe.

Nem szorul külön bemutatásra a Dombóvár-gunarasi Strand és Gyógyfürdő sem, amelynek termálvize fogíny- és szájbetegségek, bőrgyógyászati panaszok kezelésére is kiválóan alkalmas. Szauna, szolárium, szakképzett masszőrök várják egész évben a rövidebb-hosszabb időre idelátogató turistákat.

Az ország délkeleti részén fekvő gyulai várfürdő vendégei nem kevesebb mint 18 medence közül válogathatnak. Bőséges a kínálat: iszappakolás, magnetoterápiás kezelések, galvánfürdő, szénsavas fürdő, inhalációs kezelés stb. közül válogathatunk. A gyógyulás és pihenés mellett sportolásra is van lehetőség.

A hetvenéves múltra visszatekintő világhírű hajdúszoboszlói termálfürdő balneoterápiás kezelések széles skálájával segíti a betegek gyógyulását.

A 180 éves Harkány Gyógyfürdőt a "Reumások Mekkájának" is nevezik. A Batthyányak alapította fürdő családi fürdőhelyként nemcsak a gyógyulni, hanem a strandolni, kikapcsolódni vágyókat is egész évben várja.

Gyopárosfürdőt a korabeli sajtó az Alföld gyöngyszemeként emlegette. 1869-ben nyilvánították gyógyító hatású fürdőhellyé. Vizét a fáma szerint az ember már a "történelem előtti időkben is egészségének előmozdítására használta". A környékbeli lakók az itt fakadó vizeket csodatevő forrásoknak nevezték, amit később a tudomány is igazolt. 1885-ben Kiss Ferenc gyógyszerész vegyelemezte a vizet - talált benne vasat, jódot, kovasavat, meszet, káliumot és nátriumot -, amely, mint megállapította, alkalmas a csúz, a köszvényes bántalmak, az ízületi és bőrbetegségek orvoslására és a női bajok kezelésére.

Gálvölgyi János színművész

Már az idejét sem tudja annak, mikor lépte át elõször gyógyfürdõ küszöbét. * - Elõször a Rácba jártam, de késõbb, mivel az ottani gõzfürdõ nem koedukált, áttértem a Lukácsba. Így a feleségem is velem tarthat. Ha munkám engedi, naponta rendszeresen járok a gõzfürdõbe. Unokáim is imádják a vizet. Simon, a kisebbik hét hónapos. Remélhetõleg nem felejtette még el, amit a mama hasában tudott. A nagyobbik pedig, aki négyéves, az idén nyáron tanul meg úszni.

A XXI. század módija

Az egészségturizmus az egészségi állapot fenntartása, javítása céljából történő utazásokat jelenti. Az ilyen jellegű szolgáltatásokat általában azok veszik igénybe, akik a gyógyvíztől és a kapcsolódó terápiás kezelésektől egészségi állapotuk javulását várják, a vendégek egy másik csoportja pedig a termálvizet relaxációs, stresszoldó vagy kikapcsolódási lehetőségnek tekinti. A gyógyturizmusban főként nyugdíjasok vesznek részt. A hazai vendégek lakossághoz viszonyított aránya európai összehasonlításban igen alacsony, fizetőképességük pedig gyenge.

Ruszinkó Ádám szerint az olcsónak korántsem mondható wellness- és fitneszturizmus meglehetősen fiatal, de nagy jövő előtt álló ágazat. Ez az egyelőre idegen szavakkal megnevezett, életformához, életérzéshez kapcsolódó üzletág - amely a tudományok egészség szempontjából fontos felismeréseit egészségmegőrző programmá kovácsolja - egyre népszerűbb a 30-60 éves korosztály körében. A wellnesss-gyógyközpontokba hosszabb-rövidebb időre betérő vendégek különféle szolgáltatásokat - termálfürdőt, uszodát, vízi tornát, aromafürdőt, távol-keleti gyógymódokat, szaunát, gőzfürdőt, masszázst, hangterápiát (megnyugtató zenét), fényterápiát, szépségszalont és wellnessbárt - vehetnek igénybe. A wellness követői nagy figyelmet fordítanak a rendszeres testmozgásra és az egészséges táplálkozásra.

Az új évezred módija - prognosztizálják a szakemberek - a fitnesz-turizmus lesz. A fitnesz-életmód elemei a jó fizikai erőnlét, az egészséges életmód és az esztétikus külső. Abban különbözik a wellnesstől, hogy ezekben a programokban/turnusokban nagyobb jelentősége van az aktív, sportos időtöltésnek, ezért elsősorban a fiatalabb korosztályoknak kínálják.

A XXI. század vélhetően az egészségügy és a turizmus százada lesz. Nemzetközi tapasztalatok bizonyítják, hogy világszerte növekszik az igény az egészség megőrzése és a prevenció iránt. Az embereknek egyre fontosabbá válik az egészségük, amire egyre többet fognak költeni, akár utazással is egybekötve.

A jövő turistája igényesebb, minőség- és élményorientáltabb lesz a hazai szakemberek reményei szerint, így arra számítanak, hogy bővülni fog a fitnesz- és wellness-gyógycentrumok iránti kereslet. Ezek a pihenésen kívül kikapcsolódást, színes programokat, sportolási lehetőségeket - kerékpározás, úszás, golf, tenisz, lovaglás, természetjárás - is kínálnak.

Az ilyen vendégkörre számító szállodákban az alapszolgáltatások közé kell tartoznia a relaxációnak és a stresszkezelésnek. Az elképzelések szerint a török és római gyógyfürdőkhöz természetgyógyászat, táplálkozási centrum, reformétkezés kapcsolódhat. A termálfürdők profilját vadászattal, ökoturizmussal, sporttal lehetne bővíteni. A vállalkozók, üzletemberek számára kínált menedzserkúrákhoz kardiovaszkuláris és gasztroenteorológiai kezelés, valamint rákszűrés is társulhat. Sikeresek lehetnek a szépségkúrák éppúgy, mint a wellness-szel párosított konferenciaturizmus.

Jellemző belépődíjak Budapesten (Ft)

Gyógyfürdők és uszodák

Egész napos szekrényes belépő (felnőtt)

700-2000

Egész napos szekrényes belépő (gyermek)

600-1700

Egész napos szekrényes belépő (nyugdíjas)

600-2000

Egész napos kabinos belépő

900-2400

Délutáni szekrényes belépő (du. 17 órától)

600-1700

Jegytömb 12 alkalomra (felnőtt)

7700-22 000

Jegytömb 12 alkalomra (gyermek)

7200-7800

Termálgyógyfürdő belépő (H-P 1,5 órára, Szo-V 1 órára)

500-1000

Termálgyógyfürdő belépő 12 alkalomra

5500-17 600

Strandfürdők

Egész napos szekrényes belépő (felnőtt)

700-1200

Egész napos szekrényes belépő (gyermek, nyugdíjas)

600-1000

Egész napos kabinos belépő

1000-1400

Délutáni szekrényes belépő (17 órától)

600-1000

Forrás: Budapest Gyógyfürdői és Hévizei Rt.

Figyelem! Kérjük az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2002. július 1.) vegye figyelembe!

Nyomtatás Főoldalra Nyomtatás Nyomtatás A lap tetejére A lap tetejére