Meghatározóvá vált az exportpiac
A "mélyrepülés" után a gépipar rendkívül dinamikusan fejlődött – összegezte az utóbbi évek fejleményeit egy közelmúltban megjelent tanulmányában Hegyháti József, a Magyar Gépgyártók Országos Szövetségének elnöke. A gyors növekedés 1993 óta megszakítás nélkül tart. Az 1992-es év bázisán, összehasonlító árakon számolva – 2000-re a gépipar termelése 583,6 százalékra növekedett, és értéke elérte a 3574,9 milliárd forintot. A legdinamikusabban a villamosgép-, a műszer-, a gép-, a berendezés- és a járműgyártás, valamint az elektronika fejlődött. Ez idő alatt a teljes ipar termelése – ettől az értéktől jóval elmaradva – 171,6 százalékra emelkedett.
Növekvő bevétel és foglalkoztatottság
Az ipar gyors szerkezetátalakulását mutatja, hogy még 1995-ben is csupán 17,9 százalékos volt a gépipar termelésének iparon belüli részaránya, 2000-ben már 40,3 százalékos – jóval megelőzve a korábban vezető élelmiszer-ipari, valamint vegyipari ágazatokat. A gépipar exportorientálttá vált: tavaly árbevételének 84,4 százaléka származott a kivitelből.
A gépipar előretörése döntően a külföldi működő tőke beáramlásának köszönhető. Nagy teljesítményű, korszerű kapacitások jöttek létre – zömében zöldmezős beruházásként. A világ iparának vezető cégei építettek ki és működtetnek csúcstechnikát alkalmazó üzemeket. A külföldi beruházók hazánk iránti érdeklődését mutatja, hogy a kilencvenes évek közepére a gépiparban jegyzett tőkének a nagyobb hányadát (1995-ben az 51,4 százalékát) birtokolták, míg például a külföldi rész a teljes iparban még az egyharmadot sem érte el. Ugyanekkor az állami tulajdon csak kissé haladta meg a tíz százalékot, ami a privatizáció gyors előrehaladtára utal.
A Magyarországra települt külföldi vállalkozások legtöbbje jelentős (esetenként évi több százmillió dolláros) termelési értéket produkál. Ugyanakkor – állítja Hegyháti József – a termeléshez szükséges alkatrészek-részegységek zömét külföldi – gyakran több ezer kilométer távolságban lévő – forrásokból szerzik be.
A magyar beszállítókat szívesen foglalkoztató, japán többségi tulajdonú Suzuki autógyárnak a kezdetben szüksége volt az európai hozzáadottérték-tartalomra, mert termékei csak akkor részesülhetnek az Európai Unióban vámkedvezményekben, ha azokban 60 százaléknál több a "saját" hányad. Az esztergomi autó a gyár indulása után mintegy másfél évvel, 1994 áprilisában lett európai termék. Ugyanakkor "a megtelepedett külföldi járműgyártók beszállítói körét vizsgálva az tapasztalható, hogy (a hazai beszállítói kínálat mennyiségi és minőségi hiányai és nem utolsósorban az anyavállalati tradíciók miatt) szinte változatlanul hagyományos partnereikre támaszkodnak" – olvasható a Gazdasági Minisztérium (GM) közelmúltban közzétett egyik tanulmányában. A szaktárca szerint ennek oka, hogy a tőkeszegény, fennmaradásukért küzdő, elsősorban kis- és közepes magyar vállalkozások többsége csak a képzeletbeli autóipari piramis legalsó szintjén tud bekapcsolódni a munkamegosztásba. Elsősorban bérmunkára, pótalkatrészek gyártására képesek, önálló gyártmányfejlesztéshez sem forrásuk, sem megfelelő szakembergárdájuk nincs.
"Bár léteznek munkanormák, ezek nem igazán működnek, hiszen a normaidő és a termelés-ellenőrzés meglehetősen laza, amit a munka közben őgyelgő dolgozók gyakori látványa is megerősít. Mindenki nagyon meglepődött azon, amikor elmondtam, hogy Japánban még a lépéseknek is pontosan megállapított hosszuk (0,6 méter) és normaidejük (0,8 másodperc) van" – írta tavalyi tanulmányában Tomohiko Katoh, a Japán Járműalkatrész-gyártó Szövetség képviseletében hosszabb időt hazánkban töltő szigetországi szakember.
Az Igazságügyi Minisztérium cégadatbázisában az elmúlt év végén csaknem négyezer olyan vállalkozás szerepelt, amelynek tevékenységi körébe beletartozik a közútijármű-alkatrészek gyártása. A valóban működő és főtevékenységként ezt megjelölő társaságok számát azonban csak becsülni lehet: járműipari szakemberek szerint 2-3 ezer ilyen cég tevékenykedik Magyarországon. Ezek közül a legnagyobbak kivétel nélkül külföldi tulajdonban vannak: a világ húsz legnagyobb alkatrészgyártója közül kilenc Magyarországon is termel. E cégek megtelepedésében – az autógyártás újbóli meghonosodása mellett – komoly szerepet játszott a képzett munkaerő. Egyebek mellett a magyar szakmunkások vonzották – a dolgozók teljesítményével azóta is elégedett – német ZF sebességváltó-gyártót is, amikor korábbi üzleti partnerétől, a Csepel Autógyártól megvette annak egri váltóműgyárát.
A gépiparban alkalmazottak száma stabilizálódott, sőt növekszik: 2000-ben 217 ezren dolgoztak az ágazatban, ami hét százalékkal haladta meg az előző évit. Az iparon belül itt foglalkoztatják a legtöbb munkavállalót, jóval megelőzve a textil-, valamint az élelmiszeripart. A gépiparban 2001 közepén 9 fő feletti létszámmal 1659 társas vállalkozás működött. Az ennél kisebbek száma megközelítette a hétezret, míg az ebbe az ágazatba sorolt egyéni vállalkozásokból több mint 6700 volt.
A gépipar belföldi értékesítése az elmúlt három esztendőben (az 1995-96-os visszaesés után) évről évre növekedett, ám a teljes értékesítésen belüli részarány mégis folyamatosan – 2000-re 15,6 százalékra – csökkent. Az ágazaton belül a megmunkáló, a mezőgazdasági, az építőipari és vegyipari gépekből, energetikai eszközökből, környezetvédelmi berendezésekből adtak el legtöbbet (a belföldi értékesítés 44 százalékát, 161,3 milliárd forint értékben). Közúti járművekből és hírközlés-technikai eszközökből 100-100 milliárdnyi kelt el itthon. Néhány árucsoportban – mint például a számítástechnika (ahol 632 milliárd forint export mellett csupán 10,5 milliárd volt a belföldi eladás) – szembetűnő a külpiacok elsődlegessége.
Vásárlási apály után
Az egyik legnagyobb, tőzsdén is jegyezett gépipari cég, a Mezőgép Rt. tevékenységének átszervezésébe, karcsúsításba fogott az idén, mivel a legutóbbi éve – a világgazdasági recesszió miatt – rendkívül rossz volt. A leépítések és az informatikai változtatások most 50 millió forintját emésztik fel. Tavaly az egyik fő termékéből, a vákuumszivatytyúból több mint egyötöddel kevesebbet adott el, főként a General Motors (GM) megrendeléseinek elmaradása okozta a csökkenést. Emiatt 2001 utolsó negyedét 63 millió forint veszteséggel zárta. Az amerikai vásárlási apály hatását az sem ellensúlyozta, hogy Nyugat-Európában sikeresen debütált az orosházi cég új termékeivel (féknyereg, sebességváltó-tárcsa, liftalkatrészek), idehaza pedig a kukoricacső-törők iránt ugrott meg a kereslet (miután a mezőgazdasági gépek, berendezések vásárlását az állam támogatta). A Mezőgépet az húzhatja ki a kátyúból, hogy a meghatározó tulajdonosa a kanadai (elsősorban az amerikai Ford, a GM és a Detroit Diesel részére autóipari alkatrészeket szállító), Linamar Corp. részesedést szerzett az amerikai Skyjack cégben, amely termelésének nagy részét az idén Orosházára telepíti át.
Az Alstom Power Hungária Rt. – az egyik legnagyobb hagyományú magyar gépipari cég, a Láng Gépgyár jogutódja – az idén a tavalyinál mintegy 40 százalékkal több, 7,1 milliárd forint bevételre számít. A piacvezető erőműszerviz-vállalkozás várhatóan modernizálja Váci úti gyárát, aminek költsége meghaladja az 550 millió forintot – jelentette be Wolff Vilmos vezérigazgató-helyettes. Az Alstom a közelmúltban nyerte el a Mátrai Erőmű valamennyi 200 MW-os turbógépcsoportjának teljesítmény- és élettartamnövelő, EU-konform környezetvédelmi átalakítását. A cég jövőre megpályázza az AES-Tisza II. erőmű gépházi és tápházi berendezéseinek felújítását is, ezenkívül a Dunamenti Erőmű gépegységeinek élettartam-növelését is el kívánja végezni. A társaság a most épülő kazincbarcikai és tiszaújvárosi fűtőművek egyik legfontosabb technológiai beszállítója. A társaság az új fűtőművekhez Magyarország eddigi legnagyobb méretű forró vizes ipari kazánjait gyártja. A 2002. évi rendelésállománya – már februárban – meghaladta a tavalyi 5,2 milliárd forintos árbevételt, ezen belül a szervizmunkák összege csaknem 2 milliárd forint.
Az előbbi két cég külföldi tulajdonba került, az iparágon belül azonban ennek ellenkezőjére is akad példa. "Vagy tudnak velünk partnerként együttműködni, vagy menjenek néhány száz kilométert keletebbre. Mi túl európaiak vagyunk a modern rabszolgasághoz" – nyilatkozta a közelmúltban Geráth János, a 260 milliós forgalmú Arge 2000 Kft. ügyvezetője, miután kivásárolta a német társtulajdonos 53 százalékát. A cég gyártmányainak fele autóalkatrész – egyebek közt gyártanak Porschékhoz vízpumpát, termosztátfedőt és üzemanyagtartály-burkolatot, Mercedesbe folyadékszint-érzékelőt, Volvókba kesztyűtartófedelet, a GE Lighting Tungsramnak pedig fényszórófoglalatokat. A túlnyomórészt exportra termelő vállalat – legtöbb magyar társához hasonlóan – az alkatrészeket nem közvetlenül az autógyáraknak, hanem azok nagy külföldi beszállítóinak értékesíti.
Tőkehiány és globális beszerzés
Az ágazaton belül a szerszámgépipar is jelentősen átalakult az elmúlt tíz évben, ám ez a változás aligha tekinthető – összességében – pozitívnak. Megszűnt például a nagy hagyományú Szerszámgépipari Művek (SZIM), amelynek csupán néhány részlege maradt talpon (Székesfehérvárott, Esztergomban és Kecskeméten). A megkapaszkodott utódvállalatok részben vagy egészében gépipari beszállításra álltak át. Elsősorban nyugat-európai piacokra dolgoznak, és áttételesen az autóipar, az egyéb járművek gyártói, illetve a speciális gépipari ágazatokban tevékenykedő cégek vásárolják termékeiket.
A magyar szerszámgéppiac másik sajátossága a tőkehiány. Ez nemcsak a gyártókra, hanem a vevőkre is igaz. Sok termelővállalat nem tudja megfizetni a modern gépek árát, ezért olcsóbb keleti (ukrán, orosz, török) importból szerzi be eszközeit. Ezekhez a magyar ipar legfeljebb alkatrészeket gyárt, illetve új villamos berendezésekkel látja el az importterméket. Mindez azt (is) eredményezte, hogy megnőtt a szerepük azoknak a kisebb vállalkozásoknak, amelyek kereskedéssel, illetve szerszámgéptervezéssel foglalkoznak.
Az országba települt multinacionális cégek igényeit természetesen csak tőkeerős, nagy szériák előállítására képes szerszámgépgyárak képesek kielégíteni, így ezen a területen a magyar partnerek feltűnése kivételes. Nemrég például elkészült az egyik nagy amerikai világcég magyarországi gépgyártó és összeszerelő üzeme, és mint kiderült, a csaknem 30 milliárd forintos beruházáshoz magyar vállalkozások mindössze néhány szerszámot, illetve alkatrészt szállítottak, a szerszámgépeket többnyire Olaszországból, Franciaországból és Németországból szerezték be. A szóban forgó amerikai társaság ugyanis globálisan intézi a beszerzéseket, és olyan tételben, illetve mennyiségben vásárol eszközöket, amilyenre a magyar gyártók nem tudnának vállalkozni.
Az elemzők és maguk a cégek is arra számítanak, hogy 2002 második felében a világgazdaság ismét növekedésnek indul, ami meglódíthatja a gépipari megrendeléseket is. A járművek iránti kereslet várhatóan azért is nő majd, mert a tengerentúli vevők kezdenek kifogyni a korábbi években tartalékolt készleteikből. A szakemberek szerint a közeljövő egyik húzóágazata a környezetvédelmigép-gyártás lehet. Napjainkban ezt a piacot többnyire a külföldi tőkével létrehozott hazai cégek uralják.
A magyar ipar főbb jellemzői
Megnevezés
1999
2000
2001
Az ipari termelés és értékesítés indexe, előző év = 100,0
Termelés
10,4
118,1
104,1
Értékesítés
110,9
117,7
104,5
Ebből: belföldre
101,4
108,9
100,1
exportra
123,0
127,4
108,9
Az ipari termelés szerkezete, 2001. évi összehasonlító áron, %
Bányászat
0,6
0,5
0,5
Feldolgozóipar
88,5
90,5
90,9
Ebből: Élelmiszerek, italok és dohánytermékek gyártása
17,0
15,3
14,8
Vegyi anyag, termék gyártása
7,1
6,7
6,2
Villamos gép, műszer gyártása
18,1
23,7
24,9
Járműgyártás
13,8
13,6
13,6
Villamosenergia-, gáz-, hő- és vízellátás
10,9
9,0
8,6
Ipar összesen
100,0
100,0
100,0
Forrás: KSH