Értékpapírok

Figyelem! Kérjük az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2002. július 1.) vegye figyelembe!

Megjelent a Cégvezetés (archív) 51. számában (2002. július 1.)
Szöveg nagyítása Szöveg kicsinyítése Nyomtatás
A piac sajátos részét képezik az értékpapírok, amelyek nemcsak befektetési lehetőségeket kínálnak, hanem bizonyos fokig kiváltják a pénzforgalmat is. Tematikus összeállításunkban áttekintjük a főbb értékpapírfajtákra vonatkozó szabályozást a letéti jegytől kezdve a váltón át a részvényig. Ismertetjük, milyen kötelezettségei vannak az értékpapír kibocsátójának, s hogyan tudja követelését érvényesíteni az értékpapírt elfogadó vállalkozás.

Az értékpapírról általában

Az értékpapírokra vonatkozó általános szabályokat a Polgári Törvénykönyv (Ptk.) tartalmazza. Ennek értelmében értékpapírnak csak olyan okirat vagy - jogszabályban megjelölt - más módon rögzített, nyilvántartott és továbbított adat tekinthető (dematerializált értékpapír), amely - szintén jogszabályban - meghatározott kellékekkel rendelkezik és kiállítását (kibocsátását), illetve ebben a formában való megjelenítését valamely jogszabály lehetővé teszi. A Ptk. ilyen módon csupán a kereteit adja az értékpapírokra vonatkozó szabályozásnak, az egyes értékpapírokra vonatkozó konkrét előírások más jogszabályokban találhatók.

Értékpapírt pénzkövetelésről vagy - ugyancsak külön jogszabály szerint - valamely dologra vonatkozó tulajdonjogról vagy más jogról, illetőleg tagsági viszonyból eredő jogosultságról lehet kiállítani. A pénzkövetelésről szóló értékpapír kiállítója (kibocsátója) feltétlen és egyoldalú kötelezettséget vállal arra, hogy ő maga vagy az értékpapírban megnevezett más személy az értékpapír ellenében meghatározott pénzösszeget szolgáltat az értékpapír jogosultjának. Jogszabály eltérő rendelkezése hiányában a pénzkövetelésről szóló értékpapír szabályait megfelelően alkalmazni kell az egyéb értékpapírokra is.

Bemutatóra vagy névre szóló értékpapír

Az értékpapírban meghatározott követelés sajátossága, hogy azt érvényesíteni, arról rendelkezni, azt megterhelni - hacsak valamely törvény ettől eltérően nem rendelkezik - csak az értékpapír által, annak birtokában lehet. Értékpapírt éppen ezért főszabályként bemutatóra, illetve névre szólóan lehet kiállítani.

A bemutatóra szóló értékpapír nem tartalmazza a jogosult személyének megjelölését, vagy tartalmazza ugyan, de az értékpapír tartalma szerint az értékpapír kötelezettje nemcsak a megjelölt személynek, hanem az értékpapír bármely bemutatójának köteles teljesíteni (utóbbi esetben az értékpapír úgynevezett bemutatási záradékot tartalmaz).

Az értékpapír jogosultja

Bemutatóra szóló értékpapír esetén az értékpapír birtokosát kell jogosultnak tekinteni az értékpapírból eredő jogok gyakorlására. A nyomdai úton előállított névre szóló értékpapír jogosultja az a személy, aki birtokolja az értékpapírt, vagy akit az értékpapír eredeti szövege jogosultként megjelöl, illetve akit a forgatmányok megszakítatlan láncolata jogosultként igazol (még akkor is, ha az utolsó forgatmány üres). Ha valamely üres forgatmányra újabb forgatmány következik, az utóbbi aláíróját úgy kell tekinteni, mint aki az értékpapírt üres forgatmány útján szerezte meg. A dematerializált értékpapír jogosultja az, akinek az értékpapírszámláján az értékpapírt nyilvántartják.

Átruházás

A bemutatóra szóló értékpapírt úgy lehet átruházni, hogy az értékpapírt egyszerűen valakinek a birtokába adják.

Forgatmány

A nyomdai úton előállított névre szóló értékpapírt ezzel szemben teljes vagy üres forgatmány útján ruházható át.

Teljes forgatmány

A teljes forgatmány a forgatható értékpapírra vagy az ahhoz csatolt lapra (toldatra) vezetett, az átruházó által aláírt írásbeli nyilatkozat, amely kifejezi az értékpapír átruházásának szándékát, és megjelöli azt a személyt, akire az értékpapírt átruházzák. Fontos, hogy a forgatmány nem érvényességi kelléke az átruházás jogcíméül szolgáló szerződésnek (például adásvétel, ajándék).

Üres forgatmány

Az üres forgatmány az értékpapír hátlapjára vagy a toldatra rávezetett, az átruházó által aláírt olyan írásbeli nyilatkozat, amely kifejezi az értékpapír átruházásának szándékát, de nem tartalmazza annak a személynek a megjelölését, akire az értékpapírt átruházzák. (Üres forgatmánynak minősül az átruházónak az értékpapír hátlapján vagy a toldaton szereplő aláírása is.) Az értékpapír üres forgatmánnyal való átruházásánál az értékpapír birtokosa

- kitöltheti az üres forgatmányt akár a saját nevére, akár más személy nevére,

- újból átruházhatja az értékpapírt akár üres forgatmánnyal, akár más személy nevére szóló teljes forgatmánnyal,

- harmadik személynek továbbadhatja az értékpapírt anélkül, hogy az üres forgatmányt kitöltené és az értékpapírt újabb forgatmánnyal látná el.

Negatív rendeleti záradék

Amennyiben az értékpapír kibocsátója - jogszabály felhatalmazása alapján - úgynevezett negatív rendeleti záradékkal látja el az értékpapírt, vagyis az értékpapírba felvett írásbeli nyilatkozatával kizárja a forgatmányozást, az értékpapír az engedményezés hatályával ruházható át.

Ennek a megszorításnak azért van jelentősége, mert a bemutatóra szóló és a negatív rendeleti záradékot nem tartalmazó, névre szóló értékpapír átruházásával az értékpapírból eredő jogok átszállnak az értékpapír új jogosultjára, függetlenül attól, hogy az átruházó milyen jogokkal rendelkezett. Az értékpapír kötelezettje a jogosulttal szemben az értékpapír tartalmából kitűnő kifogásokon kívül nem hivatkozhat olyan kifogásokra, amelyek valamely korábbi jogosulttal szemben fennálló személyes viszonyán alapulnak. Az értékpapír jóhiszemű jogosultjának helyzetét nem befolyásolja az, hogy valamely korábbi átruházásnak esetleg nem volt jog, vagy hogy a jogcím érvénytelen vagy hatálytalan volt. A következőkből látható, hogy az engedményezés hatályával átruházott értékpapírnál egészen más a helyzet.

Engedményezés

Az engedményezés olyan szerződés, amellyel a jogosult (engedményező) másra (az engedményesre) ruházza a követelését. Az engedményezéssel az engedményes a régi jogosult helyébe lép, és átszállnak rá a követelést biztosító zálogjogból és kezességből eredő jogok is. A kötelezett az engedményessel szemben érvényesítheti azokat a kifogásokat és beszámíthatja azokat az ellenköveteléseket is, amelyek az engedményezővel szemben az értesítéskor már fennállt jogalapon keletkeztek.

Az engedményező - az engedményezés fejében kapott ellenérték erejéig - kezesként felel az engedményessel szemben a kötelezett szolgáltatásáért, kivéve ha

- a követelést kifejezetten bizonytalan követelésként ruházta át az engedményesre;

- felelősségét egyébként kizárta.

Az engedményezésről értesíteni kell a követelés kötelezettjét. Az értesítés az elévülést megszakítja. A kötelezett az értesítésig teljesíthet az engedményezőnek is. Ha a kötelezettet az engedményező értesíti, a kötelezett az értesítés után csak az új jogosultnak (engedményes) teljesíthet. Amennyiben az engedményestől származik az értesítés, a kötelezett követelheti az engedményezés megtörténtének igazolását. Ilyen igazolás hiányában csak a saját veszélyére teljesíthet annak, aki engedményesként fellépett vele szemben.

Jóváírás

A dematerializált értékpapír átruházása úgy történik, hogy a jogosult javára vezetett értékpapírszámlán jóváírják az értékpapírt.

Figyelem! Kérjük az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2002. július 1.) vegye figyelembe!

Nyomtatás Főoldalra Nyomtatás Nyomtatás A lap tetejére A lap tetejére