Diákok nyári munkán

Figyelem! Kérjük az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2002. július 1.) vegye figyelembe!

Megjelent a Cégvezetés (archív) 51. számában (2002. július 1.)
Szöveg nagyítása Szöveg kicsinyítése Nyomtatás
Sok munkáltató szívesen alkalmaz diákokat a nyári idényben (főképp a vendéglátó-, feldolgozóiparban, mezőgazdasági munkáknál). Ennek egyik oka: ugyanazért a tevékenységért a fiatalok általában kevesebb bérrel beérik, mint a felnőtt társaik.

Az a gazdálkodó szervezet, amelyik diákokat akar alkalmazni, közvetlenül is szerződhet velük, de fordulhat a diákokra szakosodott munkaközvetítőkhöz, az úgynevezett iskolaszövetkezetekhez is.

Foglalkoztatás a munkáltatóval kötött szerződés alapján

Amennyiben a diák a munkáltatóval közvetlen szerződéses kapcsolatban áll, a munkavégzés többféle szerződésen alapulhat. A munkáltatók számára kedvező úgynevezett "számlaképes" diákot alkalmazni vállalkozási vagy megbízási szerződés alapján, hiszen ebben az esetben a munkáltatói járadékterhek semmilyen formában nem jelentkeznek. Bármilyen szerződési forma alapján végzett munkánál alkalmazni kell azonban a fiatal munkavállalókra kötelező, pozitív diszkriminációs előírásokat, amennyiben pedig jogvitára kerül sor a munkáltató és a munkavállaló között, azt a bíróság a szerződés tartalma és nem a megnevezése szerint bírálja el (hiába foglalnak tehát a felek vállalkozási szerződés formájába egy ténylegesen a munkaszerződés alapelemeit hordozó megállapodást). A bírói gyakorlat szerint ugyanis a munkáltató alaptalanul hivatkozik arra, hogy a felek között megbízási jogviszony jött létre, ha a felek - még ha csak szóban is - a munkaviszony minden lényeges elemében megállapodtak, vagyis a munkavállaló a munkáltató utasítása szerint, annak irányítása és ellenőrzése mellett végezte a munkát, valamint a napi munkaidő is 8 óra a Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvényben (Mt.) szabályozottak szerint (BH 2001/445.).

Korhatár

A munkaviszony szempontjából fiatal munkavállaló az, aki a 18. életévét még nem töltötte be. Munkaviszonyt létesíthet azonban a 15. életévét betöltött, általános iskolában, szakiskolában, középiskolában nappali rendszerű képzés keretében tanulmányokat folytató tanuló is az iskolai szünet alatt. Az államigazgatási és közszolgálati szerveknél azonban a munkaviszony létesítésének előfeltétele a vezetői és ügyintézői munkakörben a 18., az ügyviteli munkakörökben pedig a 16. életév betöltése.

A tanköteles fiatal munkavállaló a gyámhatóság engedélye alapján művészeti, sport-, modell- vagy hirdetési tevékenység keretében akkor is foglalkoztatható, ha még nem töltötte be tizenhatodik életévét, illetve ha munkavégzésére nem az iskolai szünet alatt kerül sor.

Engedélyek

A 16. éven aluli fiatal munkavállaló munkaviszonyának a létesítéséhez a törvényes képviselőjének hozzájárulása is szükséges. Ez azt jelenti, hogy a munkáltatónak mindenképpen írásbeli nyilatkozatot kell kérni a szülőtől vagy a törvényes képviselőtől, amiben a szülő vagy a törvényes képviselő a munkaviszony létesítéséhez hozzájárul. Ezt a munkaviszony létesítésével kapcsolatos egyéb dokumentumokkal együtt javasolt megőrizni, ugyanis a munkaügyi ellenőrzés során ezt is vizsgálhatják. A hozzájáruló nyilatkozat beszerzése nemcsak az első, hanem a 15. és 16. életév között bármely újonnan létesítendő munkaviszony megkezdése előtt szükséges.

Abban az esetben, ha a tizennyolcadik életévét még be nem töltött személy nem munkaviszony, hanem munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony keretében végez munkát, vagy munkaerő-kölcsönzés keretében foglalkoztatják, a jogviszony csak a fenti szabályok betartása mellett, az esetlegesen szükséges hatósági engedély beszerzése után létesíthető. Munkaerő-kölcsönzés esetén természetesen a munkavégzés időtartama alatt a kölcsönvevő minősül munkáltatónak a fiatalkorú munkavállalók foglalkoztatására vonatkozó szabályok betartása tekintetében is. Ha a munkaszerződés létesítése hatósági engedélyhez kötött, akkor a munkaszerződést csak az engedély beszerzését követően lehet megkötni.

Munkaszerződés

Fő szabály szerint a munkaviszony munkaszerződéssel jön létre. Így akár az egynapos, illetve bármilyen rövid időtartamra szóló munkavégzésre vonatkozó munkaszerződést is írásba kell foglalni. (Kivételt képez ez alól az alkalmi munkavállalói könyvvel történő foglalkoztatás, amelyről a későbbiekben lesz szó.) A munkaszerződés írásba foglalásának elmulasztása miatt a munkaszerződés érvénytelenségére csak a munkavállaló hivatkozhat, ő is kizárólag a munkába lépést követő 30 napon belül. E határidő jogvesztő, a 30 nap letelte után már a munkavállaló sem hivatkozhat az írásbeliség elmulasztása miatti érvénytelenségre.

A munkaszerződésben a felek bármely kérdésben megállapodhatnak, azzal a korláttal, hogy a munkaszerződés nemcsak a kollektív szerződéssel, hanem jogszabállyal sem állhat ellentétben, kivéve ha az a munkavállalóra kedvezőbb feltételt állapít meg.

A munkaszerződés kötelező tartalmi elemei - amelyekben a feleknek feltétlenül meg kell állapodniuk - a következők: személyi alapbér, munkakör, munkavégzés helye. A szerződésben rögzíteni kell továbbá a felek nevét, a felek munkaviszony szempontjából lényeges adatait (pl. munkavállaló adószáma, tb-azonosítója). Külön felhívjuk a figyelmet arra, hogy a személyi alapbér összege teljes munkaidő esetén diákok esetében sem lehet a minimálbérnél kevesebb.

Természetesen a munkaszerződésben más kérdésekben is (pl. próbaidő kikötése, bérpótlékok, túlóraátalány, munkavégzés kezdete, ill. vége, felmondási, felmentési idő) meg lehet állapodni, aminek különösen olyan munkáltatónál van jelentősége, ahol nincs kollektív szerződés. Kollektív szerződés hiányában ugyanis a munkaszerződésben jelenhetnek meg a felek szándékát tükröző speciális szabályok.

Határozott időre kötött munkaszerződés

A diákokkal kötött munkaszerződések a munkavégzés természetéből fakadóan általában határozott időre köttetnek. Elmondható ez még az olyan hallgatók esetében is, akik tanulmányaik mellett folyamatosan egy munkáltatónál dolgoznak, mert ilyenkor a felek a munkaviszony időtartamát többnyire a tanulmányok előre látható hosszában határozzák meg. (Alapvető rendelkezés, hogy a munkaszerződésben a felek szabadon rendelkezhetnek arról, hogy határozott vagy határozatlan időre szóló munkaszerződést kötnek. Eltérő megállapodás hiányában a munkaviszony határozatlan időre jön létre.)

A határozott időre szóló munkaszerződés általában pontos naptári időponthoz kötődik. A határozott idő év, hónap, nap szerinti megjelölés, valamint valamely esemény beálltához fűződő megnevezés egyaránt elfogadott.

Tájékoztatás

A munkáltató a munkaszerződés megkötésével egyidejűleg köteles tájékoztatást adni az irányadó munkarendről, a munkabér egyéb elemeiről, a bérfizetés napjáról, a munkába lépés napjáról, a rendes szabadság mértékének számítási módjáról és kiadásának, illetve a munkáltatóra és a munkavállalóra irányadó felmondási idő megállapításának szabályairól, valamint arról, hogy a munkáltató kollektív szerződés hatálya alá tartozik-e. Ezek olyan lényeges, a napi munkavégzéshez kötődő információk, amelyek pontos megismerésével számos jogvita elkerülhető.

Munkaidő

A diákok foglalkoztatása - tekintettel tanulmányaikra - általában nem teljes munkaidőben, vagyis nem napi 8 órában történik. A törvény szerint lehetőség van a munkakörre megállapított teljes munkaidőnél rövidebb, vagyis részmunkaidős alkalmazásra is, a munkabérnek a munkaidővel arányos megállapításával. A munkaidő a munkanapokra - munkaidőkeret alkalmazása esetén - egyenlőtlenül is beosztható. Teljes munkaidő esetében a napi munkaidő 4 óránál rövidebb nem lehet. Részmunkaidő esetén azonban a felek megállapodhatnak napi 4 óránál rövidebb időtartamban is. Rövidebb munkaidővel és azzal arányos munkabérrel a diákot alkalmazhatja egy, illetve külön-külön kettő vagy több munkáltató is.

Kártérítés

A magyar jog külön szabályozza a fiatalkorú munkavállalók számára megállapítandó kártérítés mértékét is. Ha ugyanis a kártérítés megállapítása után változás következik be a sérelmet szenvedett munkavállaló lényeges körülményeiben, mind a károsult, mind a munkáltató - illetőleg felelősségbiztosítás alapján nyújtott kártérítés esetén a biztosító - a megállapított kártérítés módosítását kérheti. A fiatal munkavállaló részére megállapított kártérítés összegét a tizennyolcadik életévének betöltésekor, illetőleg a szakképzettség megszerzését követő egy év után mindenképpen felül kell vizsgálni, és az azt követő időre a részére járó kártérítést a munkaképességében, illetőleg a képzettségében bekövetkezett változásnak megfelelően kell megállapítani.

Pozitív diszkrimináció a munkajogi szabályokban

Fiatal munkavállalót nem szabad olyan munkára alkalmazni, amely testi alkatára, illetve fejlettségére tekintettel rá hátrányos következményekkel járhat. * A fiatal munkavállaló munkaideje legfeljebb napi 8 óra, illetve heti 40 óra lehet. Fiatal munkavállaló esetében egy hétnél hosszabb munkaidõkeret nem alkalmazható. A munkaidõ megállapításánál a több munkáltatónál eltöltött munkaidõt össze kell számítani. * Ha a fiatal munkavállaló napi munkaideje a négy és fél órát meghaladja, részére legalább harminc perc munkaközi szünetet kell biztosítani. Fontos munkajogi szabály, hogy a napi munkájának befejezése és a másnapi munkakezdés között legalább 12 órának el kell telni, ettõl sem a kollektív szerzõdés, sem a felek megállapodása nem térhet el. A munkavállalónak hetenként két pihenõnap mindenképpen jár, ettõl érvényesen eltérni munkaidõkeret alkalmazása esetén sem lehet. * A fiatal munkavállalót a rendes szabadságán felül évenként öt munkanap pótszabadság is megilleti, utoljára abban az évben, amelyben a fiatal munkavállaló a tizennyolcadik életévét betölti. Az adott életkor betöltése után a naptári évbõl hátralevõ idõre arányosan azt is megilleti a pótszabadság, akinek munkaviszonya az életkor elérése után keletkezett. * A fiatalkorú munkavállaló éjszakai munkára, valamint készenlétre és túlmunkára nem osztható be. A dolgozó nem kötelezhetõ az eredeti munkakörébe nem tartozó vagy munkahelyén kívüli munka végzésére sem, ha az beosztására, képzettségére, korára, egészségi állapotára vagy egyéb körülményeire tekintettel reá nézve aránytalan sérelemmel járna.

Diákmunka munkaközvetítőkön keresztül

Az országban több olyan szervezet - formáját tekintve iskolaszövetkezet - létezik, amely a nappali tagozatos diákok foglalkoztatására orientálódott. Az iskolaszövetkezeti formára tekintettel kizárólag a nappali tagozatos tanulók fordulhatnak hozzájuk. A munkát keresők a sikeres közvetítés esetén jelképes - 500-1000 forint - értékű részjegyeket vásárolnak és a szövetkezet tagjává válnak.

Ezek a szövetkezetek arra törekednek, hogy olyan, minél tőkeerősebb foglalkoztatóval próbáljanak szerződést kötni, akinél számos diák munkavállalását meg tudják oldani. A munkáltatók a szövetkezettel kötnek megbízási szerződést az éppen aktuális munka elvégzésére, a megbízási díj pedig fedezi a tanulók bérét, a szövetkezet fenntartási költségeit és természetesen a szövetkezet hasznát is. Minden szövetkezet törekszik legalább akkora tőke felhalmozására, hogy ha a munkáltató fizetésképtelennek bizonyul, vagy nem fizeti meg más okból a diákok bérét, helyette a szövetkezet tudjon fizetni.

A szövetkezetek igyekeznek kizárólagos szerződést kötni a cégekkel, amely alapján a munkáltató a nappali tagozatos tanulói jogviszonyban állókat kizárólag a szövetkezeten keresztül foglalkoztatja. Ez szüli például azt a visszás helyzetet is, hogy így a munkáltató a saját munkavállalója gyermekét is csak a szövetkezeten keresztül foglalkoztathatja nyáron.

A diákszövetkezetek csak olyan nappali tanulói jogviszonyban álló diákokkal létesítenek jogviszonyt, akik rendelkeznek adószámmal, taj-számmal és érvényes iskolalátogatási igazolvánnyal.

Milyen munkát vállalhatnak a diákok?

A szövetkezetek - igazodva a diákok időrendjéhez - jellemzően alkalmi, idénymunkát ajánlanak. A kiajánlott munkák többsége annak ellenére fizikai munka - rakodás, borítékolás, dobozhajtogatás, szalagmunka, szórólapterjesztés, csomagolás -, hogy nagy a kereslet az adminisztratív jellegű, illetve a nyelvtudást vagy egyéb kvalifikáltságot igénylő munkák iránt is. Munkát azonban, még fizikait is, nehéz találni, mivel kevés a megfelelő foglalkoztató.

A diákmunka-közvetítők általában csak 16 éven felüli diákok foglalkoztatását vállalják (főleg felsőoktatásban hallgatókat), mivel a fiatalabbak munkavállalásához szükséges a szülői engedély beszerzése is. A diákok munkabére többnyire nagyon kevés, igen ritkán haladja meg csak a minimálbért.

Vitatható szerződési kikötések

A munkaszerződést határozott idejű munkavégzésre kötik - általában egy tanévre -, amelyet akkor hosszabbítanak meg, ha a diák továbbra is tudja igazolni, hogy fennáll a nappali tagozatos tanulói vagy hallgatói jogviszonya. A szerződés változó munkarendben elvégzendő részmunkaidőre szól. A napi munkavégzés ideje 1-12 óráig terjedhet, havonta azonban nem haladhatja meg a 170 órát. A diákokat természetszerűleg telephelyen kívül foglalkoztatják.

A munkaszerződések a fentieken túl több, jogilag vitatható elemet is tartalmaznak. Így általában kiemelik, hogy a szerződés nem munkaerő-kölcsönzésre irányul, holott ténylegesen mégiscsak ez valósul meg. A gyakorlatban ugyanis munkaerő-kölcsönzés, amit a iskolaszövetkezet végez, de az Mt. szerint a szövetkezet ezzel nem foglalkozhat. A kölcsönbeadó ugyanis a vele munkaviszonyban álló dolgozóját engedheti át más munkáltatónak, és nem a tagját. Ennek gyakorlati problémáit a szövetkezetek például úgy igyekeznek kiküszöbölni, hogy egy adott diákcsoport tagjainak a foglalkoztató nem ad közvetlenül utasításokat, hanem mindig van egy vezető a diákok között, aki úgymond továbbadja az utasítást. Elterjedt technika továbbá, hogy otthon végezhető munkákat adnak a diákoknak.

Másik vitatható és jellemző kikötése ezeknek a szerződéseknek, hogy az így munkát vállaló diákok a munkavégzést követően - a szövetkezettől függően általában 6-12 hónapig - nem köthetnek munkára irányuló szerződést a foglalkoztatóval.

Társadalombiztosítási szabályok

Az iskolai szövetkezet (szövetkezeti csoport) nappali tagozatos tanuló, hallgató tagjai társadalombiztosítási jogállásáról, részükre fizetett díjazás utáni százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulás megfizetéséről az 1999/47. APEH-iránymutatás rendelkezik. A társadalombiztosítási jogszabályok értelmében az iskolai (diák)szövetkezetek nappali tagozatos tanuló, hallgató tagjai nem biztosítottak. Ebből következően a (diák)szövetkezetet és annak tanuló, hallgató tagját akkor sem terheli járulékfizetési kötelezettség, ha a diákok személyesen munkát végeznek és részükre díjazást (jövedelmet) fizetnek ki.

Az egészségügyi hozzájárulásról szóló, 1999. január 1-jétől hatályos törvény a kifizetőt (diák-, iskolai szövetkezetet) ebben az esetben 11 százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulás megfizetésére kötelezi. A tanuló, hallgató részére kifizetett összeg az Szja-tv. szerint összevont adóalapba tartozó olyan jövedelem, amelyet a társadalombiztosítási jogszabályok szerinti járulékalap meghatározásánál nem kell figyelembe venni.

Alkalmi munka

A diákfoglalkoztatásban - tekintettel arra, hogy igen gyakran csak rövid, idõszakos munkavégzésre kerül sor - egyszerûsített foglalkoztatási lehetõséget jelent az alkalmi munkavállalói könyvvel történõ munkavégzés és az ehhez kapcsolódó közterhek egyszerûsített befizetése. Az alkalmi munkavállalói könyves foglalkoztatás tehát mindkét fél számára lényegesen egyszerûbb adminisztratív ügyintézéssel jár. * Ilyenkor nem kell munkaszerzõdést kötni, hanem elegendõ az alkalmi munkavállalói könyv megfelelõ kitöltése és aláírása, illetve a napi munkavégzéshez és bérfizetéshez kötõdõ közteherjegyek beragasztása és érvényesítése. A munkáltató így nemcsak a munkaszerzõdés-kötési kötelezettség alól mentesül, hanem az egyéb munkajogi, adóügyi, társadalombiztosítási, számviteli bizonylatokat sem kell vezetnie. * Alkalmi munkavállalói könyvvel az a külföldi diák is munkavállalási engedély nélkül vállalhat munkát, aki Magyarországon mûködõ szakiskolával, középiskolával, alapfokú mûvészetoktatási intézménnyel, felsõoktatási intézménnyel nappali tagozatos tanulói, illetve hallgatói jogviszonyban áll. * Az alkalmi foglalkoztatás idõtartama egy naptári évben összesen 120 nap lehet. Ugyanazon munkáltatónál éves szinten összesen 90 napot lehet dolgozni, legfeljebb 5 egymást követõ napig, és 1 hónapon belül legfeljebb 15 napig. A jogszabály fenti rendelkezései naptári napokra vonatkoznak, de 5 egymást követõ munkanapig is létesíthetõ alkalmi foglalkoztatásnak minõsülõ jogviszony. * A munkavállaló köteles a munkavégzés helyén magánál tartani az alkalmi munkavállalói könyvet - illetve ennek õrzésére megkérheti a munkáltatót is - azért, hogy a munkaügyi ellenõrzés során az azonnal bemutatható legyen. * A munkáltatónak az alkalmi munkavállalói könyvet naprakészen kell kitöltenie, és emellett köteles a munkavállalókról úgynevezett belsõ nyilvántartást is vezetni. Ennek tartalmaznia kell a munkavállaló adatait, az alkalmi munkavállalói könyv sorszámát, a beragasztott közteherjegy értékét, a nettó kifizetés összegét, valamint mindezek igazolásaként a munkavállaló aláírását. A felhasznált közteherjegyet és az ehhez kapcsolódó bizonylatokat szigorú számadás alá kell vonni. A közteherjegyek a postán szerezhetõk be. * Az alkalmi munkavállalói könyvet a munkavállalónak kell kiállíttatnia a lakóhelye, illetve tartózkodási helye szerint illetékes munkaügyi központ kirendeltségén (vagy a jegyzõnél, ha erre a kirendeltség és az önkormányzat megállapodást kötött.) * A fenti szabályok betartását a munkaügyi felügyelõk ellenõrizhetik, és szabálytalanság esetén akár munkaügyi bírságot is kiszabhatnak.

Hostessügynökségek

Az iskolaszövetkezeteken keresztül munkát vállaló tanulóknál jóval kedvezőbb helyzetben vannak azok a diákok - a munka természetéből fakadóan csinos, idegen nyelveket jól beszélő lányok -, akik hostessügynökségeken keresztül végeznek munkát. Ez a munka lényegesen jobban fizetett, mint a többi, hiszen a korábbiakban említett 288 forint/óra minimálbérhez képest óránként átlagosan 400-600 forintot lehet keresni vele, de időnként elképzelhető az 1000 forintot meghaladó órabér is. A diák ebben az esetben is a munkaközvetítővel (a hostessügynökséggel) köt szerződést a munkavégzésre - tehát nem közvetlenül a foglalkoztatóval -, de ezekben az esetekben a munkaközvetítők csak "számlaképes" diákokat foglalkoztatnak, akivel eseti vállalkozási szerződést kötnek, így kerülve el ezzel a munkavállalók utáni járulékok megfizetését.

Versenytilalom

Problematikus pontja az iskolaszövetkezet és a diákok közötti szerzõdéseknek a versenytilalmi megállapodás lefektetése is. Az Mt. alapján ugyan a munkaviszony megszûnése után is fennállhat a munkáltató gazdasági érdekét veszélyeztetõ magatartás tilalma, de e kötelezettség csak megfelelõ ellenérték fejében kötött megállapodás alapján terheli a munkavállalót. Az úgynevezett versenytilalmi megállapodás megtilthatja például a konkurens cégnél való elhelyezkedést vagy a munkáltatóéval megegyezõ gazdasági tevékenységet folytató vállalkozás beindítását, de ügyelni kell arra, hogy a tilalom jelentõs mértékben és indokolatlanul ne veszélyeztesse a munkavállaló újbóli elhelyezkedését. * A megállapodásnak fontos része a tilalmazott tevékenységi kör pontos meghatározása, a tilalom idõtartamának egyértelmû rögzítése, a földrajzi kör behatárolása. Az ellenérték nagyságrendjében a felek szabadon állapodnak meg, de igazodni kell ahhoz, hogy a tilalom milyen mértékben nehezíti meg a volt munkavállaló megélhetését, álláskeresését. A megállapodásra a polgári jog szabályai az irányadóak, így az ellenérték meghatározásakor ügyelni kell a szolgáltatás, ellenszolgáltatás arányára. * A tilalom a munkaviszony megszûntekor kezdõdhet, és ezen idõponttól számított három évig terhelheti a munkavállalót. A diákok szerzõdéseinél azonban a kikötés nem ellenérték fejében történik, és a kikötött idõ sem áll arányban a munkavállaló helyzetével (pl. kvalifikáltságot nem igénylõ fizikai munkát végez minimálbérért)

Figyelem! Kérjük az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2002. július 1.) vegye figyelembe!

Nyomtatás Főoldalra Nyomtatás Nyomtatás A lap tetejére A lap tetejére