Csekk

Figyelem! Kérjük az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2002. július 1.) vegye figyelembe!

Megjelent a Cégvezetés (archív) 51. számában (2002. július 1.)
Szöveg nagyítása Szöveg kicsinyítése Nyomtatás
-

A csekk követelést megtestesítő, mégpedig pénz fizetésére szóló értékpapír. A csekk kibocsátójának követelése van valamely bankkal szemben, amelyet a csekkben arra hív fel, hogy a csekk alapján meghatározott pénzöszszeget fizessen meg a csekk birtokosának. A csekkre vonatkozó szabályokat a 2/1965. (I. 24.) IM rendelet tartalmazza. Bankon olyan személyek és intézmények is értendők, amelyeket a törvény a bankokkal egy tekintet alá von.

Sem a kiállító halála, sem a csekk kibocsátása után bekövetkező cselekvőképtelensége nem érinti a csekk hatályát.

A csekk tartalma

Ahhoz, hogy az okirat csekknek minősüljön, tartalmaznia kell:

- a csekk elnevezést az okirat szövegében, éspedig az okirat kiállításának nyelvén;

- a határozott pénzösszeg fizetésére szóló feltétlen meghagyást;

- a fizetésre kötelezett nevét (címzett);

- a fizetési hely megjelölését;

- a csekk kiállítási napjának és helyének megjelölését;

- a kibocsátó aláírását.

Külön megjelölés hiányában a címzett neve mellett feltüntetett helyet kell fizetési helynek tekinteni. Ha a címzett neve mellett több hely van megjelölve, a csekk az elsőnek megjelölt helyen fizetendő. Amennyiben ezek a megjelölések hiányoznak és egyéb utalás sincs, a csekk ott fizetendő, ahol a címzett fő telepe van.

Ha a csekken a kiállítás helye nincs megjelölve, a csekket úgy kell tekinteni, mintha a kibocsátó neve mellett megjelölt helyen állították volna ki. A csekkben szereplő kamatkikötést nem írottnak kell tekinteni.

Címzett

A csekk címzettje olyan bank, amelynél a kibocsátónak követelése áll fenn. A kibocsátás alapja olyan kifejezett vagy hallgatólagos megállapodás, amely szerint a kibocsátó jogosult a követeléssel csekk útján rendelkezni. Ha azonban a csekk ezeknek az előírásoknak nem felel meg, ez az okiratnak mint csekknek az érvényességét nem érinti.

Elfogadás

Csekk tekintetében elfogadásnak nincs helye. A csekken szereplő elfogadó nyilatkozat nem írottnak tekintendő.

Mire szólhat a csekk?

A csekk szólhat:

- megnevezett személyre, kifejezett "rendeletére" záradékkal vagy anélkül, vagy

- megnevezett személyre, "nem rendeletre" vagy azzal azonos értelmű záradékkal, vagy

- bemutatóra.

A megnevezett személyre szóló csekket, ha rajta "vagy a bemutatónak", avagy ezzel azonos értelmű kifejezés szerepel, bemutatóra szóló csekknek kell tekinteni, csakúgy, mint az olyan csekket, amelyen a kedvezményezett nincs megjelölve.

A csekk szólhat a kibocsátó saját rendeletére is. Nem szólhat azonban magára a kibocsátóra, kivéve ha a csekket a kibocsátó egyik telepe bocsátja ki a másik telepének címére. A csekk harmadik személy számlájára is kibocsátható.

A csekk szólhat úgy is, hogy harmadik személynél fizetendő, mégpedig akár a címzett lakóhelyén, akár más helyen, feltéve hogy ez a harmadik személy bank.

Tartalmi ellentmondások, a kibocsátó felelőssége

A csekk tartalmi ellentmondásaira - így például arra az esetre, amikor a csekken a fizetendő összeg betűkkel és számokkal is szerepel, és a kettő között eltérés van - a váltónál írt rendelkezésekkel megegyező szabályok vonatkoznak. Ugyanez mondható el a kibocsátó felelősségére is.

Több példányban kiállított csekk

A bemutatóra szóló csekk kivételével több azonos példányban állítható ki minden olyan csekk, amely más országban fizetendő, mint ahol kibocsátották - vagy amely a kibocsátási ország tengerentúli területén fizetendő vagy fordítva -, vagy amelyet valamely ország tengerentúli területén bocsátottak ki és ott is fizetendő, vagy végül, amelyet valamely ország tengerentúli területén bocsátottak ki, és ugyanannak az országnak másik tengerentúli területén fizetendő. Ha a csekk több példányban készült, ezeket a példányokat magában az okirat szövegében számozni kell; e nélkül mindegyik példányt önálló csekknek kell tekinteni.

A csekkpéldányok egyikére teljesített fizetés a csekk-kötelezettséget megszünteti, még ha nincs is kikötve, hogy ezzel a többi példány érvényét veszti. Az átruházó, aki a csekkpéldányokat különböző személyekre ruházta át, valamint az őt követő átruházók kötelezettek maradnak azoknak a vissza nem kapott példányoknak alapján, amelyeken az aláírásuk szerepel.

A csekkbirtokos jogállása

Az átruházható csekk birtokosát jogos csekkbirtokosnak kell tekinteni, ha jogát a csekkátruházások meg nem szakított láncolatával igazolja, akkor is, ha az utolsó csekkátruházás üres. A törölt csekkátruházásokat ebbõl a szempontból nem írottnak kell tekinteni. Ha az ürescsekk-átruházásra másik csekkátruházás következik, az utóbbi csekkátruházás aláíróját úgy kell tekinteni, mint aki a csekket ürescsekk-átruházás útján szerezte meg. * Ha a csekk valakinek birtokából bármi módon elvész, az új csekkbirtokos azt csak akkor köteles kiadni - legyen az bemutatóra szóló csekk vagy olyan átruházható csekk, amelyhez jogát a birtokos igazolja -, ha rosszhiszemûen szerezte, vagy ha a megszerzéssel kapcsolatban súlyos gondatlanság terheli. * Csekken alapuló keresettel megtámadott személy a csekkbirtokossal szemben nem hivatkozhat olyan kifogásra, amely a kibocsátóval vagy valamelyik elõbbi csekkbirtokossal fennálló személyes viszonyán alapul, kivéve ha a csekkbirtokos a csekk megszerzésével tudatosan az adós hátrányára cselekedett.

Átruházás

A megnevezett személyre szóló csekk, akár rajta van a kifejezett "rendeletére" záradék, akár nincs, forgatmány útján átruházható. A megnevezett személyre szóló olyan csekk, amelyen a "nem rendeletre" vagy más azonos értelmű szavak szerepelnek, csak közönséges engedmény alakjában és hatályával ruházható át.

A csekk átruházható a kibocsátóra is vagy bármely más kötelezettre, aki a csekket átruházhatja további személyekre. A csekkátruházás csak feltétlen lehet. A csekkátruházáshoz fűzött bármilyen feltételt nem írottnak kell tekinteni. A részleges csekkátruházás semmis. Ugyancsak semmis, ha a címzett ruházza át a csekket.

A címzettre szóló csekkátruházás csupán mint nyugta érvényes, kivéve azt az esetet, amikor a címzettnek több telepe van, és az átruházás nem annak a telepnek a javára történt, amelyre a csekk szól.

A csekkátruházási nyilatkozatot a csekkre, vagy az ahhoz csatolt lapra (toldatra) kell írni. Ezt a nyilatkozatot az átruházónak alá kell írnia.

Üres átruházás

A csekkátruházásnak nem kell megjelölnie a kedvezményezettet. Üres átruházásról van szó, ha az átruházó csak aláírja a csekk hátlapját vagy a toldatot. A bemutatóra szóló csekk átruházása üres csekkátruházásként érvényes.

Üres csekk átruházása esetén a csekkbirtokos:

- az ürescsekk-átruházást kitöltheti akár a saját nevére, akár más személy nevére;

- a csekket újra átruházhatja akár ürescsekk-átruházással, akár más személy nevére;

- a csekket harmadik személynek továbbadhatja anélkül, hogy az ürescsekk-átruházást kitöltené és a csekket csekkátruházó nyilatkozattal látná el.

Az átruházás hatálya

A csekkátruházás során a csekkből eredő valamennyi jog átszáll az új birtokosra. A csekkátruházó ellenkező kikötés hiányában felelős a csekk kifizetéséért. Az átruházó megtilthatja a további csekkátruházást. Ebben az esetben nem felelős azokkal a személyekkel szemben, akikre a csekket utóbb ruházták át.

A bemutatóra szóló csekken szereplő csekkátruházó nyilatkozat alapján az átruházó a megtérítési igényre vonatkozó rendelkezések szerint kötelezetté válik, de ezzel az okirat nem alakul át rendeletre szóló csekké.

Meghatalmazási csekkátruházás

Ha a csekkátruházás e szavakat tartalmazza: "beszedésre érvényes", "behajtás végett", "meghatalmazásul", vagy pedig az egyszerű meghatalmazásra utaló más megjegyzés, a csekkbirtokos a csekkből eredő minden jogot gyakorolhatja ugyan, de a csekket csak ilyen meghatalmazási csekkátruházással ruházhatja át. A kötelezett ebben az esetben a csekkbirtokossal szemben csak olyan kifogásra hivatkozhat, amely az átruházó ellen érvényesíthető.

A meghatalmazási csekkátruházásba foglalt meghatalmazás nem szűnik meg sem a meghatalmazó halálával, sem azzal, hogy a meghatalmazó utóbb cselekvőképtelenné válik.

Átruházás óvás után

Az óvás vagy azzal azonos hatályú nyilatkozat megtétele után, úgyszintén a bemutatásra megszabott határidő eltelte után történő csekkátruházásnak csak az a hatálya, mint a közönséges engedménynek.

Átruházás keltezés nélkül

A nem keltezett csekkátruházást - az ellenkező bizonyításáig - úgy kell tekinteni, hogy az az óvás vagy azzal azonos hatályú nyilatkozat megtétele előtt, illetve az előbbi bekezdésben meghatározott határidő eltelte előtt keletkezett.

Bemutatás, fizetés

A csekk megtekintéskor fizetendő. Minden ellenkező értelmű kikötés nem írottnak tekintendő. A feltüntetett kiállítási nap előtt fizetés végett bemutatott csekket a bemutatás napján kell kifizetni. A csekket fizetés végett a kiállítástól számított nyolc napon belül kell bemutatni, ha az ugyanabban az országban fizetendő, ahol kibocsátották. Ha a csekk más országban fizetendő, mint ahol kibocsátották, azt húsz, illetve hetven napon belül kell bemutatni, aszerint, hogy a kibocsátás és a fizetés helye ugyanazon a földrészen, vagy különböző földrészeken van-e. Amennyiben a csekk olyan helyen fizetendő, ahol a naptári időszámítás más, mint a kiállítás helyén, a kiállítás napját a fizetés helyének időszámítása szerint kell a megfelelő napra átszámítani.

Fizetés végett történő bemutatásnak számít, ha a csekket a Magyar Nemzeti Banknál mint leszámolóhelynél bemutatják.

A csekk visszavonásának hatálya csak a bemutatási határidő elteltével kezdődik. Ha a csekket nem vonták vissza, a címzett a határidő lejárta után is teljesíthet fizetést.

A címzett fizetés ellenében a csekkbirtokos által nyugtázott csekk kiadását követelheti. Ha a címzett átruházható csekket fizet ki, köteles vizsgálni a csekkátruházások sorrendjének szabályszerűségét, az átruházók aláírásának valódiságát azonban nem.

Részfizetés

A csekkbirtokos a részfizetést nem utasíthatja vissza. Részfizetés esetében a címzett követelheti, hogy a részfizetést a csekkre feljegyezzék és számára nyugtát adjanak.

Effektivitás

Ha a csekk a fizetés helyén nem használatos pénznemről szól, összegét az ország pénznemében lehet fizetni, a fizetés napjának megfelelő érték szerint. Amennyiben a bemutatáskor nem történt fizetés, a csekkbirtokos követelheti, hogy a csekkösszeget az ország pénzében - választása szerint - akár a bemutatás napjának, akár a fizetés napjának megfelelő árfolyamon fizessék. A fizetés helyén fennálló szokás határozza meg az idegen pénznem értékét. A kibocsátó azonban kikötheti, hogy a fizetendő összeget a csekken meghatározott árfolyam szerint számítsák.

E szabályokat nem lehet alkalmazni, ha a kibocsátó kikötötte, hogy a fizetésnek meghatározott pénznemben kell történnie (effektivitási záradék). Ha a csekk olyan pénznemre szól, amelynek a kiállítás és a fizetés országában ugyanaz a neve, de más az értéke, a vélelem az, hogy a fizetési hely pénznemét értették.

Áthúzással megjelölt csekk

A kibocsátó vagy a csekkbirtokos a csekket áthúzással megjelölheti. A megjelölés a csekk előlapjára helyezett két párhuzamos vonással történik. A megjelölés lehet általános vagy különleges hatályú. A megjelölés általános hatályú, ha csak két vonásból áll, vagy ha a vonások között a "bank" vagy azonos értelmű kifejezés szerepel. Különleges hatályú a megjelölés, ha a vonások közé meghatározott bank nevét írják.

Az általános hatályú megjelölést át lehet alakítani különlegessé, a különleges hatályú megjelölés azonban nem tehető általános hatályúvá. A megjelölést vagy a bank nevét nem lehet törölni.

Az általános hatályú megjelöléssel ellátott csekket a címzett csak banknak, vagy saját ügyfelének fizetheti ki. A különleges hatályú megjelöléssel ellátott csekket a címzett csak a meghatározott banknak, vagy ha az utóbbi maga a címzett, valamely ügyfelének fizetheti ki. A meghatározott bank azonban a csekk beszedésével másik bankot is megbízhat. Az olyan csekket, amelyen több különleges hatályú megjelölés szerepel, a címzett csak akkor fizetheti ki, ha a csekken legfeljebb két megjelölés van, s közülük az egyik leszámolóhely által történő beszedés céljára szolgál.

Bank áthúzással megjelölt csekket csak valamelyik ügyfelétől, vagy másik banktól szerezhet. Ilyen csekket bank csak a nevezettek számlájára szedhet be.

Elszámolási csekk

A kibocsátó vagy a csekkbirtokos megtilthatja a csekk készpénzes kifizetését úgy, hogy a csekk előlapjára átlós irányban ráírja ezeket a szavakat: "elszámolásra" vagy azonos értelmű kifejezést. Ilyen esetben a címzett a csekket csak könyvelés útján számolhatja el (jóváírás, átutalás, kiegyenlítés). A könyvelés útján történt elszámolás fizetésnek számít. Az "elszámolásra" kifejezés törlése meg nem történtnek tekintendő.

Elévülés

A birtokos megtérítési igénye az átruházókkal, a kiállítóval és a többi kötelezettel szemben a bemutatásra megszabott határidõ lejártától számított hat hónap alatt évül el. A csekk fizetésére kötelezettek megtérítési igénye a többi ilyen kötelezett ellen ugyancsak hat hónap alatt évül el attól a naptól számítva, amelyen a kötelezett kifizette a csekket, vagy amelyen az ellene beadott keresetet neki kézbesítették. * Az elévülés nem zárja ki, hogy a jogosult a polgári jog általános szabályai szerint megtérítési igényt érvényesítsen a kibocsátóval vagy átruházóval szemben ennek jogalap nélküli gazdagodása alapján. Ez az igény a polgári jog általános szabályai szerint évül el. * Ha a jogosult elháríthatatlan akadály következtében nem tudja érvényesíteni a követelését, az elévülés nyugszik. Az akadály megszûntével az elévülés folytatódik. * Az elévülést csak a követelés bíróság elõtt történõ érvényesítése szakítja meg. Az elévülés megszakadása csak arra a kötelezettre hat ki, akivel szemben a megszakító cselekmény történt.

Megtérítési igény fizetés hiányában

A csekkbirtokos megtérítési igényt érvényesíthet a csekkátruházók, a kibocsátó és a többi kötelezett ellen, ha a kellő időben bemutatott csekket nem fizetik ki, és a fizetés megtagadását igazolja

- közokirattal (óvás), vagy

- a címzett által a csekkre írt és keltezett nyilatkozattal, amely megjelöli a bemutatás napját, vagy

- a leszámolóhely keltezett nyilatkozatával, amely közli, hogy a csekket kellő időben bemutatták, de nem fizették ki.

Az óvást vagy az azonos értelmű nyilatkozatot a bemutatási határidő eltelte előtt kell felvenni, illetve kiállíttatni. Az óvást a közjegyző veszi fel. Ha a csekket a határidő utolsó napján mutatják be, az óvást vagy az azonos értelmű nyilatkozatot a legközelebbi munkanapon is fel lehet venni, illetve ki lehet állítani.

Értesítés a fizetés hiányáról

A csekkbirtokos az óvás napját vagy az azonos értelmű nyilatkozat kiállításának napját - "költség nélkül" kikötés esetében pedig a bemutatás napját - követő négy munkanapon belül értesíteni köteles a fizetés hiányáról az őt közvetlenül megelőző átruházót és a kibocsátót. Mindegyik átruházó köteles az értesítés vételét követő két munkanapon belül a kapott értesítést - az előző értesítést küldő személyek nevének és címének megjelölésével - az őt közvetlenül megelőző átruházóval közölni egészen a kibocsátóig. Az említett határidők a megelőző értesítés kézhezvételétől kezdődnek.

Az értesítés bármilyen alakban teljesíthető, akár a csekk puszta visszaküldése útján is. A határidő megtartottnak számít, ha az értesítést tartalmazó levelet az említett határidőn belül postára adják.

Aki az értesítést a fent megjelölt határidőben nem teljesíti, nem veszti el jogait; de a mulasztásával okozott kárért - legfeljebb a csekk összegéig - felelős.

Felmentés az óvási kötelezettség alól

A kibocsátó, bármelyik átruházó vagy kezes a csekkre írt és aláírt ilyen kikötéssel: "költség nélkül", "óvás nélkül" vagy más, azonos értelmű nyilatkozattal felmentheti a csekkbirtokost az alól, hogy megtérítési igényének érvényesítése végett óvást vétessen fel vagy azonos hatályú nyilatkozatot állíttasson ki. Ez a kikötés azonban nem menti fel a csekkbirtokost sem az alól, hogy a csekket a megszabott határidőben bemutassa, sem az alól, hogy a kötelező értesítéseket teljesítse.

A kibocsátótól eredő kikötés a csekk minden aláírójára kihat. Amennyiben valamelyik átruházótól vagy kezestől származik a kikötés, az csak ezzel szemben érvényes.

Ha a csekkbirtokos a kibocsátótól eredő kikötés ellenére óvást vétet fel vagy azzal azonos hatályú nyilatkozatot állíttat ki, köteles viselni ennek költségét. Ha a kikötés valamelyik átruházótól vagy kezestől származik, az óvás vagy azonos hatályú nyilatkozat költsége a csekk bármelyik aláírójától behajtható.

A megtérítési igény tartalma

A csekkbirtokos attól, aki ellen megtérítési igényét érvényesíti, követelheti:

- a csekk ki nem fizetett összegét;

- a bemutatástól számított hatszázalékos kamatot;

- az óvás, az azonos értelmű nyilatkozat és az értesítések költségét, valamint az egyéb költségeket;

- a csekk összege után számított háromezrelékes csekkjutalékot.

Aki a csekket visszaváltotta, a vele szemben kötelezettektől követelheti:

- a teljes kifizetett összeget;

- ennek a kifizetés napjától számított hatszázalékos kamatát;

- a felmerült költségeit;

- a teljes kifizetett összeg után számított háromezrelékes csekkjutalékot.

Az a kötelezett, aki ellen megtérítési igényt érvényesítettek, vagy érvényesíthetnek, a visszaváltás ellenében követelheti, hogy neki a csekket, az óvást vagy azonos értelmű nyilatkozatot és a nyugtázott számlát kiadják. Az az átruházó, aki a csekket visszaváltotta, saját csekkátruházását és az őt követő átruházásokat törölheti.

Vis maior

Ha a csekk bemutatása, az óvás felvétele vagy az azonos értelmű nyilatkozat megtétele a megszabott határidőben elháríthatatlan akadályba ütközik (valamely állam törvényes rendelkezése vagy az erőhatalom más esete), a cselekményre előírt határidő meghosszabbodik. (Nem tekinthetők erőhatalomnak azok a tények, amelyek csak a csekkbirtokos személyét, vagy azt a személyt érik, akit a csekk bemutatásával az óvás, illetve az azonos értelmű nyilatkozat felvételével megbízott.)

A csekkbirtokos köteles az őt megelőző átruházót az erőhatalomról haladéktalanul értesíteni, és ezt az értesítést kelettel és aláírással ellátva a csekkre vagy a csekk toldatára feljegyezni. Az erőhatalom megszűntével a csekkbirtokos köteles a csekket fizetés végett haladéktalanul bemutatni és az óvást, ha annak helye van, illetve az azonos értelmű nyilatkozatot felvétetni. Ha az erőhatalom attól az időponttól számított tizenöt napon túl tart, amelyben a csekkbirtokos - akár a bemutatási határidő eltelte előtt is - az előző átruházót értesítette az erőhatalomról, a megtérítési igény bemutatása, óvás, illetve azonos értelmű nyilatkozat nélkül érvényesíthető.

Csekk-kezesség

A csekk összegének kifizetését - egészben vagy részben - csekk-kezességgel lehet biztosítani. Kezes a címzett kivételével bárki lehet. A csekk-kezességet a csekkre vagy a toldatra kell írni. * A csekk-kezességet kifejezik ezek a szavak: "kezességet vállalok" vagy más azonos értelmû kifejezés. A nyilatkozatot a kezesnek alá kell írnia. A csekk elõlapjára írt puszta aláírást kezességnek kell tekinteni, kivéve a kibocsátó aláírását. A csekk-kezességi nyilatkozatban meg kell jelölni azt a személyt, akiért a kezességet vállalták. Ennek hiányában a kezességet úgy kell tekinteni, hogy azt a kibocsátóért vállalták. * A csekk-kezes kötelezettsége ugyanolyan, mint azé, akiért a kezességet vállalta. Kötelezettségvállalása akkor is érvényes, ha a kötelezettség, amelyért kezességet vállalt, semmis, kivéve ha ez a semmisség alaki hibából ered. Ha a csekk-kezes a csekket kifizeti, a csekkbõl eredõ jogokat megszerzi azzal szemben, akiért a kezességet vállalta, valamint azokkal szemben, akik az utóbbi iránt a csekk alapján kötelezettek

Figyelem! Kérjük az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2002. július 1.) vegye figyelembe!

Nyomtatás Főoldalra Nyomtatás Nyomtatás A lap tetejére A lap tetejére