Vezetői összeférhetetlenség közhasznú szervezeteknél

Figyelem! Kérjük az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2002. június 1.) vegye figyelembe!

Megjelent a Cégvezetés (archív) 50. számában (2002. június 1.)
Szöveg nagyítása Szöveg kicsinyítése Nyomtatás
-

Amikor nonprofit szféráról, nonprofit szektorról beszélünk, általában azokat a nem kormányzati és nem haszonelvű \"civil\" szervezeteket értjük idetartozóknak, amelyek a közhasznú szervezetekről szóló 1997. évi CLVI. törvény (a továbbiakban: Kszt.) alapján közhasznú (kiemelkedően közhasznú) jogállást szerezhetnek.

Közhasznú szervezet

A Kszt. 2. §-a értelmében a következő jogiszemély-típusokhoz tartozó szervezetek minősíthetők közhasznú szervezetté:

- társadalmi szervezet (kivéve a biztosítóegyesületet, a politikai pártot, továbbá a munkáltatói és a munkavállalói érdek-képviseleti szervezetet) (gyakorlatilag az egyesület mint társadalmi szervezet tartozik e csoportba),

- alapítvány,

- közalapítvány,

- közhasznú társaság,

- köztestület (ez utóbbi csak akkor, ha a létrehozásáról szóló törvény a közhasznúvá minősítést lehetővé teszi).

E felsorolás taxatív, vagyis az említett szervezettípusokon kívül más nonprofit szervezet közhasznú jogállást nem szerezhet, és az említettek is csak akkor, ha őket Magyarországon - a rájuk irányadó szabályok szerint - nyilvántartásba vették.

Vezető tisztségviselők

A közhasznú szervezet operatív vezetését és képviseletét ellátó személyekre, illetve ha az ügyvezetést és képviseletet testületek látják el, akkor e testületek (továbbá az ellenőrzést ellátó testület) tagjaira a Kszt. is a \"vezető tisztségviselő\" jogi terminus technikust használja. A 26. § m) pontjának értelmező rendelkezése szerint vezető tisztségviselőnek kell tekinteni:

- az alapítvány és a közalapítvány kezelő szervének (szervezetének) és felügyelő szervének elnökét és tagját, ha pedig az alapítvány kezelő szerve (szervezete) elkülönült jogi személy, vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, a kezelő szerv (szervezet) egyszemélyi felelős vezetőjét vagy az ilyen jogkörben eljáró testületének tagját;

- a társadalmi szervezet ügyintéző és képviseleti vagy felügyelő szervének elnökét és tagját;

- a közhasznú társaság ügyvezetőjét, valamint felügyelőbizottságának elnökét és tagját;

- a közhasznú szervezettel munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban álló és a létesítő okirat szerint egyszemélyi felelős vezetői feladatot ellátó személyt. (Bár a Kszt. szabálya csak a közhasznú szervezetté minősített nonprofit szervezeti formákra vonatkozik, más törvényi rendelkezés hiányában ezt tekinthetjük irányadónak a közhasznú szervezeti jogállást nem szerzett nonprofit szervezetek esetében is.)

Vezető szerv tagjának összeférhetetlensége

A vezető szerv határozathozatalában nem vehet részt az a személy, aki vagy akinek közeli hozzátartozója [Ptk. 685. § b) pont] és élettársa a határozat alapján kötelezettség vagy felelősség alól mentesül, vagy bármilyen más előnyben részesül, illetve a megkötendő jogügyletben egyébként érdekelt. (Nem minősül előnynek a közhasznú szervezet cél szerinti juttatásai keretében bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatás és a társadalmi szervezet által tagjának a tagsági jogviszony alapján nyújtott létesítő okiratnak megfelelő juttatás.)

Felügyelő szerv elnökének vagy tagjának összeférhetetlensége

Nem lehet a felügyelő szerv elnöke vagy tagja, illetve könyvvizsgálója az a személy, aki vagy akinek a hozzátartozója:

- a vezető szerv elnöke vagy tagja,

- a közhasznú szervezettel a megbízatásán kívüli más tevékenység kifejtésére irányuló munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban áll (ha jogszabály másképp nem rendelkezik),

- a megengedett juttatások kivételével a közhasznú szervezet cél szerinti juttatásából részesül.

Vezető tisztségviselő összeférhetetlensége köztartozás esetén

A közhasznú szervezet megszűnését követő két évig nem lehet más közhasznú szervezet vezető tisztségviselője az a személy, aki olyan közhasznú szervezetnél töltött be - annak megszűntét megelőző két évben legalább egy évig - vezető tisztséget, amely az adózás rendjéről szóló törvény szerinti köztartozását nem egyenlítette ki.

A felelős személy és a támogató összeférhetetlensége

A közhasznú szervezet a megengedett juttatások kivételével nem részesítheti cél szerinti juttatásban a felelős személyt, a támogatót, valamint e személyek hozzátartozóját. (Felelős személynek minősül a szervezet létesítő okiratában vagy belső szabályzataiban vezető tisztségviselőként megjelölt vagy e nélkül is érdemi döntési jogkörrel rendelkező személy, továbbá az a személy is, aki a létesítő okirat felhatalmazása, a szervezet legfőbb szervének határozata vagy szerződés alapján a szervezet képviseletére, illetve bankszámlája feletti rendelkezésre jogosult).

Vezető tisztségek halmozása

Önmagában az a körülmény, hogy a közhasznú szervezet vezető tisztségviselője ilyen tisztséget más közhasznú szervezetnél is betölt, nem jelent összeférhetetlenséget. A vezető tisztségviselő, illetve az ennek jelölt személy azonban köteles az érintett közhasznú szervezetet előzetesen tájékoztatni arról, hogy ilyen tisztséget egyidejűleg más közhasznú szervezetnél is betölt.

Összeférhetetlenségi okok a létesítő okiratban

A Kszt. 7. §-a (1) bekezdésének b) pontja szerint a létesítő okiratának tartalmaznia kell a közhasznú szervezet vezető tisztségviselőinek összeférhetetlenségére vonatkozó szabályokat. Közhasznú szervezetnek minősülő közhasznú társaság esetében a Gt. összeférhetetlenségi szabályaira is figyelemmel kell lenni, hiszen a közhasznú társaságra mögöttesen a Kszt. szabályait kell alkalmazni. Az alapító természetesen nincs elzárva attól, hogy a létesítő okiratban a törvényben foglalt ismertetett összeférhetetlenségi okokon kívül továbbiakat is megállapítson, ha az adott szervezet tekintetében a törvényi tilalmakat, korlátozásokat nem tartaná elegendőnek, vagy ha olyan sajátos körülmények állnak fenn, amelyek további összeférhetetlenségi okok megfogalmazását indokolják.

Felelősség

A nonprofit szervezetek vezető tisztségviselői az összeférhetetlenségi szabályok megsértésével a saját szervezetüknek okozott kárért a polgári jog szabályai szerint felelnek.

Helyreigazítás

Múlt havi számunkban több hivatkozásunkban KERSZÖV-KJK Complex CD-jogtárként tüntettük fel a KJK-KERSZÖV Complex CD Jogtárat. Az érintett kiadótól és olvasóinktól elnézést kérünk.

(a szerk.)

Figyelem! Kérjük az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2002. június 1.) vegye figyelembe!

Nyomtatás Főoldalra Nyomtatás Nyomtatás A lap tetejére A lap tetejére