Vezetői összeférhetetlenség a szövetkezeteknél

Figyelem! Kérjük az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2002. június 1.) vegye figyelembe!

Megjelent a Cégvezetés (archív) 50. számában (2002. június 1.)
Szöveg nagyítása Szöveg kicsinyítése Nyomtatás
-

Akárcsak a gazdasági társaságoknál, a szövetkezetek szervezeténél is jól elkülöníthetőek a tulajdonosi, a vezetési és az ellenőrzési funkciók. A tulajdonosi jogok gyakorlója a szövetkezet legfőbb szerve, a tagok összességéből álló közgyűlés.

A szövetkezet ügyvezetése

A szövetkezet ügyvezetését és képviseletét az - alapszabályban meghatározott létszámú, de legalább háromtagú - igazgatóság látja el. Ötven főnél kisebb taglétszámú szövetkezetben az alapszabály igazgatóság helyett ügyvezető elnöki tisztséget rendszeresíthet. (Ez hasonló megoldás, mint zártkörűen működő részvénytársaságnál az igazgatóság helyett működő vezérigazgató.) A szövetkezet tevékenységének, illetve testületei és vezető tisztségviselői működésének ellenőrzését az alapszabályban meghatározott létszámú, de legalább háromtagú felügyelőbizottság látja el.

Vezető tisztségviselők

A társasági joghoz hasonlóan a szövetkezeti jog is a \"vezető tisztségviselők\" fogalmát használja. Az új szövetkezetekről szóló 2000. évi CXLI. törvény (a továbbiakban: Szvt.) a következő személyeket minősíti a szövetkezet vezető tisztségviselőinek: az igazgatóság elnöke és tagjai, illetőleg az ügyvezető elnök, valamint a felügyelőbizottság elnöke és tagjai. (A Gt.-től eltérően tehát a szövetkezeti jogban az fb.-tagok is vezető tisztségviselők.) Az alapszabály további tisztségeket is létesíthet.

Vezető tisztségviselőnek csak természetes személy választható. Az igazgatóság tagjává csak a szövetkezet tagja választható, míg a felügyelőbizottság tagja olyan személy is lehet, aki nem tagja a szövetkezetnek. A vezető tisztségviselők megválasztásáról és visszahívásáról a közgyűlés titkos szavazással dönt.

Abszolút kizáró okok

Nem lehet vezető tisztségviselő:

- aki nem tagja a szövetkezetnek, kivéve ha az Szvt. vagy az alapszabály szerint a tisztség betöltéséhez tagsági viszony nem szükséges (például az Szvt. szerint fb.-taggá olyan személy is választható, aki nem tagja a szövetkezetnek);

- akit a bíróság cselekvőképességet korlátozó vagy kizáró gondnokság alá helyezett;

- akit bűncselekmény elkövetése miatt jogerősen végrehajtható szabadságvesztésre ítéltek, mindaddig, amíg a büntetett előélethez fűződő hátrányos jogkövetkezmények alól nem mentesül;

- akit valamely foglalkozástól eltiltottak, az ítélet hatálya alatt az abban megjelölt tevékenységet folytató szövetkezetnél;

- az a személy, aki más szövetkezetben vagy olyan gazdasági társaságnál viselt tisztséget, amelyet felszámolási eljárás során úgy szüntettek meg, hogy az a köztartozását nem egyenlítette ki, a megszűnést követő két éven belül;

- aki az alapszabályban előírt szakmai követelményeknek nem felel meg.

Személyi (tisztségbeli) összeférhetetlenség

A szövetkezet igazgatóságának elnöke és tagja, illetőleg az ügyvezető elnök nem lehet egyidejűleg a felügyelőbizottság tagja. Nem lehetnek egyidejűleg a szövetkezet igazgatóságának és felügyelőbizottságának tagjai azok, akik egymásnak a Ptk. 685. §-ának b) pontja szerinti hozzátartozói. A közgyűlés az igazgatóság működésének felfüggesztése esetén kijelölheti a felügyelőbizottság egyik tagját arra, hogy ellássa az igazgatóság ügyvezetési feladatait. Az igazgatóság hatáskörében eljáró felügyelőbizottsági tag ezen időszakban a felügyelőbizottság munkájában nem vehet részt. A személyi (tisztségbeli) összeférhetetlenség törvényben említett esetei is lényegében abszolút kizáró okokat jelentenek, mivel a törvény nem szól arról, hogy e tilalma alól az alapszabály felmentést adhatna. Ugyanakkor a törvény arra lehetőséget ad, hogy az alapszabály az összeférhetetlenség további eseteit is meghatározhassa.

Versenyjogi összeférhetetlenség

Az Szvt. a versenyjogi összeférhetetlenségnek csak az alapesetét szabályozza. Eszerint a szövetkezet vezető tisztségviselője nem lehet vezető tisztségviselő a szövetkezethez hasonló tevékenységet végző gazdasági társaságban, szövetkezetben, kivéve ha ez utóbbi gazdálkodó szervezet a szövetkezet tagja. Bár a törvény nem mondja ki, de az alapszabály a versenyjogi összeférhetetlenség területén sincs elzárva attól, hogy további korlátozásokat, összeférhetetlenségi eseteket állapítson meg.

Jogkövetkezmények

Az összeférhetetlenségi szabályok megsértésének jogkövetkezménye, hogy megszűnik a vezető tisztségviselő megbízatása akkor, ha az összeférhetetlenséget vagy kizáró okot annak felmerülésétől számított harminc napon belül nem szünteti meg. Ha az összeférhetetlenségi szabály megszegése a szövetkezetnek kárt is okoz, akkor ez megalapozza a vezető tisztségviselő szövetkezettel szembeni kárfelelősségét is. Ez a kárfelelősség - akárcsak a gazdasági társaságok vezető tisztségviselőinél - a polgári jog szabályai szerint alakul. A szövetkezettel munkaviszonyban álló vezető tisztségviselők is a polgári jog szabályai szerint felelnek a szövetkezetnek okozott kárért.

Figyelem! Kérjük az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2002. június 1.) vegye figyelembe!

Nyomtatás Főoldalra Nyomtatás Nyomtatás A lap tetejére A lap tetejére