Vezető a munkajogban

Figyelem! Kérjük az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2002. június 1.) vegye figyelembe!

Megjelent a Cégvezetés (archív) 50. számában (2002. június 1.)
Szöveg nagyítása Szöveg kicsinyítése Nyomtatás
-

Vezető állású munkavállaló

A Gt. szerinti vezető tisztségviselő fogalom nem esik egybe a \"vezető állású munkavállaló\" munkajogi fogalmával. A Munka Törvénykönyve (1992. évi XXII. törvény, a továbbiakban: Mt.) 188. §-ának (1) bekezdése értelmében vezető állású munkavállaló a munkáltató vezetője, valamint helyettese, a 188/A §-ának (1) bekezdése szerint pedig a tulajdonos, illetőleg a tulajdonosi jogokat gyakorló szerv a munkáltató működése szempontjából meghatározó jelentőségű munkakör (tehát például: cégvezetői munkakör) tekintetében előírhatja, hogy az ilyen munkakört betöltő munkavállaló a vezetőkre vonatkozó bizonyos jogszabályi rendelkezések (egyebek között ilyenek a 191. § szerinti összeférhetetlenségi esetek) alkalmazásában vezetőnek minősül. A vezető munkajogi fogalma tehát jóval tágabb, mint a vezető tisztségviselő Gt.-beli fogalma.

A munkáltató vezetőjénél a vezető állású munkavállaló Mt.-beli és a vezető tisztségviselő Gt.-beli fogalmai egybeesnek. Vezetőnek nemcsak egy, hanem több személy is minősülhet: például ha egy kft.-nél több ügyvezető működik munkaviszonyban, ők mind munkajogi, mind társasági jogi szempontból valamennyien vezető állásúnak minősülnek.

A vezető helyettese

Bonyolultabb a helyzet a vezető helyettesénél. A Gt. ugyanis nem ismeri a \"helyettes\" fogalmát, társasági jogi szempontból tehát a vezető tisztségviselő \"helyettese\" (tehát például: egy kft. ügyvezetőigazgató-helyettese) nem minősül vezető tisztségviselőnek. A munkajogi szabályozás ugyanakkor nem tesz különbséget a vezető, valamint helyettese között. Kérdés, hogy ki minősül a vezető \"helyettesének\". A \"helyettes\" elnevezés önmagában nem lehet meghatározó, hanem az szükséges, hogy a vezető távolléte vagy akadályoztatása esetén az illető valóban a vezető jogkörében járjon el, szervezetszerűen helyettesítse őt.

Vezetői munkakörök

Az, hogy a vezető munkajogi fogalma tágabb a vezető tisztségviselő Gt.-beli fogalmánál, nemcsak a vezető helyettesének pozíciójánál mutatkozik meg, hanem az Mt. 188/A §-a szerinti vezetői munkakörök meghatározásánál is. Az Mt. 188/A §-ának (1) bekezdése \"a munkáltató működése szempontjából meghatározó\" munkakörökről beszél, nyilván olyan munkakörökre gondolva, amelyek vagy döntően befolyásolják a munkáltató gazdálkodását, vagy pedig amelyeknél a bizalmi viszony fokozott jelentőségű (például: titkárságvezető, személyzeti vezető). Hogy egy adott munkáltatónál melyek azok a munkakörök, amelyek betöltője vezető állású személynek minősül, az mindig a tulajdonosok, illetve a tulajdonosi jogokat gyakorló szerv (vagyis gazdasági társaságok esetében a Gt. szerinti legfőbb szerv) döntésén múlik. A döntés mindig a munkakörre és sosem személy szerint egy munkavállalóra vonatkozik, vagyis egy adott munkakör mindenkori betöltője fog vezető állásúnak minősülni.

A vezető munkakörök megjelölése

A konkrét munkavállalóval a munkaviszony létesítésekor kell írásban közölni, hogy az Mt. 188/A §-ának (1) bekezdése szerinti vezető munkakört fog betölteni. Azt, hogy egy adott munkáltatónál mely munkakörök minősülnek az Mt. 188/A §-ának (1) bekezdése szerinti vezetői munkaköröknek, célszerű a szervezeti és működési szabályzatban pontosan meghatározni. Ha a szervezeti és működési szabályzatot a 188/A § (1) bekezdésében megjelölt szerv fogadja el, akkor ez elegendő is, ha azonban nem, akkor az a szervezeti és működési szabályzatbeli szabályozásnak a tulajdonosi jogokat gyakorló szerv határozatán kell alapulnia.

Kettős jogviszony

A Gt. 30. §-ának (3) bekezdése szerint \"A vezető tisztségviselő jogviszonyára - ha a vezető tisztséget nem munkaviszony keretében látja el - a Ptk. megbízási szerződésre vonatkozó szabályai (Ptk. 474-483. §-ok) megfelelően irányadóak.\" A vezető tisztségviselő szükségképpen egy társasági jogi, polgári jogi jogviszonyba kerül a társasággal azáltal, hogy a társaság őt erre a tisztségre megválasztja, ő pedig azt elfogadja. Ez a kötelmi jogi jogviszony - amely sokszor nem ölt egy külön írásbeli szerződésbe foglalt formát - tartalmilag leginkább a tartós polgári jogi megbízáshoz áll közel, ezért is rendeli a Gt. az e szerződésre vonatkozó szabályok megfelelő alkalmazását. Ez a tisztség ellátására létrejött társasági jogi jogviszony akkor is fennáll a vezető tisztségviselő és a társaság között, ha a konkrét esetben a vezető tisztségviselő munkaviszonyban is áll a társasággal, és e munkaviszony keretében látja el a vezető tisztséget. Ilyenkor ugyanis a két egymás mellett létező jogviszonyt egymástól jól elkülönítve kell kezelni, aminek főleg a tisztség, illetve a munkaviszony megszűnésénél van jelentősége.

Igazgatósági tagság

A vezető tisztségre létrejött polgári jogi megbízási jogviszony és a munkaviszony említett egymásmellettisége nem állhat fenn a részvénytársaság igazgatósága elnökének, illetve tagjainak esetében, mivel ez a tisztség erre irányuló munkaviszony keretében nem látható el [Gt. 240. § (2) bekezdés]. Az, hogy az igazgatósági tagság munkaviszonyban nem látható el, természetesen nem jelenti, hogy az igazgatósági tag más munkakörre nézve egyébként ne állhatna munkaviszonyban is a részvénytársasággal. Ilyenkor persze nem könnyű elhatárolni egymástól az igazgatósági tagságból, illetve a munkakörből adódó feladatokat.

Vezetői tisztség - vezetői munkakör

Az igazgatósági tagság esetét leszámítva azonban általánosságban igaz az a tétel, hogy a vezető tisztségviselői pozíció és a munkaviszony szerinti munkakör egybe is eshet, de ezek külön is válhatnak egymástól. Az előbbi esetről akkor van szó, amikor a munkaviszonyt a vezető tisztség ellátására létesítették (vagyis a munkakör maga a vezető tisztség ellátása). Erre az esetre vonatkozik a Gt. 30. §-a (3) bekezdésében található utalás. Az utóbbi eset alatt pedig az értendő, amikor a társasággal valamely más munkakör ellátására munkaviszonyban álló személy polgári jogi megbízási jogviszony keretében betölti a vezető tisztséget.

Felelősség

A felelősség szempontjából egyébként annak nincs jelentősége, hogy egy vezető tisztségviselő csak megbízási, vagy amellett még munkaviszonyban is tölti-e be a tisztségét, mert felelőssége mindkét esetben a polgári jog szabályai szerint alakul. Az Mt. 193. §-ának (1) bekezdése szerint ugyanis a vezető a vezetői tevékenységének a keretében okozott kárért a polgári jog szabályai szerint felel a munkáltatóval szemben.

A felelősség szempontjából annak sincs jelentősége, hogy a vezető tisztségviselő egyben tagja (részvényese)-e a társaságnak, avagy kívülálló. A tulajdonosi (részvényesi) minőség természetesen adott esetben megalapozhat tulajdonosi (részvényesi) felelősséget, ez azonban a társasággal szemben fennálló vezető tisztségviselői felelősségtől teljesen független kérdés.

Figyelem! Kérjük az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2002. június 1.) vegye figyelembe!

Nyomtatás Főoldalra Nyomtatás Nyomtatás A lap tetejére A lap tetejére