Természetes kiválasztódás

Figyelem! Kérjük az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2002. június 1.) vegye figyelembe!

Megjelent a Cégvezetés (archív) 50. számában (2002. június 1.)
Szöveg nagyítása Szöveg kicsinyítése Nyomtatás
Az "új gazdaság" cégei kezdenek magukhoz térni a tavalyelőtti összeomlás után, ám az iparág helyzete távolról sem rózsás: az internethasználatra alapuló vállalkozások túlnyomó része jelentős kapacitásfelesleggel küszködik, és a dotkom cégekbe vetett bizalom sem az igazi még. A szakértők egy része úgy véli, hogy az új gazdaság vágtató fejlődése örökre a múlté, és csak a jól szervezett, illetve a különleges szolgáltatást nyújtó cégeknek vannak túlélési esélyeik.

Dotkom cégek a világban

Két évvel az után, hogy 2000. április 14-én, az amerikai technológiai cégek "fekete péntekén" gyakorlatilag összeomlott az internethasználatra alapuló dotkom vállalkozások tőzsdei árfolyama - a New York-i technológiai index, a Nasdaq 34 százalékkal volt alacsonyabb a március 10-ei csúcsponthoz képest -, az új gazdaság vállalatai átcsoportosítják erőiket, és az utóbbi években szerzett tapasztalatokat felhasználva újabb fejlődési ciklust készítenek elő. A Financial Times című brit üzleti napilap beszámolója szerint az internetes honlapok számára tárolóhelyet biztosító web-hosting cégek még mindig jelentős kapacitásfelesleggel küszködnek, ám az iparágban megindult az összeolvadások és felvásárlások folyamata, miközben a vállalkozások igyekeznek összetettebb, azaz drágábban eladható szolgáltatásokat nyújtani.

A dotkom-virágzás idején létrejött nagy társaságok egy része - például az amerikai Exodus - csődvédelmet kért, s bár a csődhullám mostanra már valószínűleg túljutott a csúcsán, még mindig tönkremegy egy-egy kisebb vállalkozás. A bizonytalanság miatt a web-hostingot másoknak kiadó vállalatok kétszer is megfontolják, hogy rábízzák-e a túlélés szempontjából stratégiai jelentőségű tevékenységet olyan társaságra, amely bármikor csődöt jelenthet. - A web-hosting cégek pénzügyi biztonsága pillanatnyilag jóval fontosabb a megrendelők számára, mint az általuk nyújtott szolgáltatás technikai színvonala - vélekedett Alistair Blackburn, a brit web-hosting cég, a Verio egyik igazgatója.

A 2000-es mélypontot túlélő vállalatok részben létszámcsökkentéssel igyekeznek mérsékelni költségeiket. Ez azonban sokszor a minőség rovására megy, következésképp a felhasználók a korábbinál jóval kevésbé bíznak az internetes cégekben. A leépítések mértékét mutatja, hogy például a Verio 2600 alkalmazottjának húsz százalékát bocsátotta el az összeomlás napjait követően.

Elemzők szerint a dotkom-iparág talpra állásáig eltelő időben a web-hosting cégek a hagyományos gazdaság vállalatainak internet felé fordulásából - az e-kereskedelem általánossá válásából, illetve a fogyasztókkal való kapcsolattartás hálózati alapokra való helyezéséből - pótolhatják bevételeiket.

Cliff Stanford, az egyik amerikai dotkom vállalat, a Redbus Interhaus igazgatója szerint az iparág az idén válaszúthoz ér. - Az idén a tavalyinál nagyobb volt az érdeklődés, ám nagyon kevés szerződés született. Úgy vélem, hogy hamarosan eljön a megállapodások időszaka - idézte Stanfordot a Financial Times.

A középtávú kilátásokat illetőn az amerikai elemzők derűlátóak: az IDC piackutató cég becslései szerint az amerikai információtechnológiai (IT) ipar egésze - amely hatással van az internetes vállalatok helyzetére is - folyamatosan fejlődni fog, és forgalma, a 2001-es 7 milliárd dollár után, 2004-re eléri a 24,8 milliárd dollárt. Az IDC Nyugat-Európa esetében kevésbé bizakodó: arra számít, hogy a 2001-es 1,8 milliárd után 2005-ben 6,8 milliárd dollár lesz az IT-ipar forgalma.

Szeptember 11-e hatásai

Az iparág talpra állását jelentős mértékben lefékezték a New York és Washington elleni tavalyi, szeptember 11-én végrehajtott terrortámadások, illetve azok következményei. A több ezer ember életét kioltó merényletek utáni hetekben szinte minden leállt, az üzleti világ ugyanis arra figyelt, milyen választ ad Washington, és lesznek-e újabb terrorakciók.

Az Amerika elleni újabb támadások ugyan elmaradtak, ám a kockázati tőke - amely 2000 tavasza után dollármilliókat vesztett a dotkom cégeken - a védelmi iparban vélte megtalálni a kibontakozás újabb lehetőségét. Mivel a hadiipar csak egyes területeken érdeklődik a legújabb információtechnológiai vívmányok iránt, és figyelmét elsősorban a hagyományos ipar nyújtotta szolgáltatások kötik le, a kockázati tőke is részben átszivárgott erre a területre. A Carlyle-csoport, amely korábban jelentős beruházásokat hajtott végre az internet világában, megvásárolta annak a United Defense Industries nevű cégnek egy részét, amely később elnyert egy ágyúk és felderítő járművek továbbfejlesztésére kiírt tendert.

A kockázati tőkét mozgató vállalkozások ugyanakkor arra panaszkodnak, hogy egészen más a védelmi cégek világa. - A Szilícium-völgyben nagyon sokat jelentett egy kézfogás, a hadiiparban egyedül az aláírt szerződésnek van értéke - vélekedett Christopher Michel, a kockázati tőke által ugyancsak támogatott Military Advantage nevű vállalat vezérigazgatója.

Bizalmatlan felhasználók

A szolgáltatások színvonalának csökkenése az internetes cégek - azok közül is elsősorban a kereskedelemmel foglalkozó vállalatok - iránti bizalom visszaesését eredményezte. A Yahoo! nevű internetes portál, illetve az ACNielsen marketingtársaság által 2001 elején megteremtett internet bizalmi index (ICI) létezése óta az idei év első negyedévében mutatott először csökkenést: az ICI március végén 111 ponton állt a decemberi 115 ponttal szemben. Az is igaz, hogy a bizalom még így is nagyobb, mint a tavalyi első negyedévben alapként meghatározott 100 pont.

Egy másik, az amerikai Consumer WebWatch nevű nonprofit alapítvány által április elején nyilvánosságra hozott tanulmányból az is kiderül, hogy az internetes kereskedelmi cégekben kevésbé bíznak az amerikaiak, mint más, hasonló tevékenységgel foglalkozó hagyományos vállalatban. A DMNews internetes újság szerint az elektronikus kereskedelmi cégek bizalmi indexe 29 volt, amikor a hagyományos kisvállalkozások 68, a pénzügyiek, azaz a bankok, biztosítótársaságok és tőzsdei kereskedők pedig 55 százalékot érdemeltek ki. Az elektronikus kereskedelmi honlapok azok körében is rosszabb eredményt értek el, akik rendszeresen használják azokat - áll a tavaly decemberi állapotokat tükröző tanulmányban.

A "dotkom-lufi" kidurranása ellenére az iparág meghatározó cégeinek jelentős része életben maradt, s több-kevesebb küzdelem árán növekedni is tudott. A szakértők három vállalkozást, a Yahoo!-t, az egész világra kiterjedő elektronikus árverésházat, az eBayt, illetve az Amazon.com nemzetközi internetes áruházat tartják a szektor olyan meghatározó vállalatának, amelynek helyzete és fejlődése komoly hatást gyakorol a kisebb szereplőkre.

Három éllovas

A teljesen egyedi, napról napra bővülő szolgáltatást nyújtó Yahoo! az iparág válsága ellenére is nyereséges tudott maradni - nem kis részben annak köszönhetően, hogy hirdetőinek több mint a fele nem a dotkom cégek közül került ki -, és ma már minden bizonynyal nagyon kevés rendszeresen internetező nem jutott még el a Yahoo.com weboldalra. A Yahoo! éves forgalma meghaladja az egymilliárd dollárt, és sikerült odáig eljutnia, hogy az egyre növekvő közönség miatt bővül a hirdetési bevétele, ami lehetővé teszi a szolgáltatások körének szélesítését, és így újabb internetezők jelennek meg a honlapján.

A másik sikertörténet az eBayé, amely létrejöttével egy korábban nem létező piacot teremtett meg: olyan kis értékű tárgyakat is bevont a napi 24 órán át zajló nemzetközi aukcióiba, amelyekkel a hagyományos házak, például a Sotheby's sohasem foglalkozott volna. Az eBay gyakorlatilag olyan szoftver, amely összehozza az eladni és a vásárolni akarókat, azt is megengedhette magának, hogy felemelje az eladási árból levont részesedését.

A felhasználók egy ideig morogtak, ám mégsem mentek át a konkurenciához. Ennek oka, hogy az eBay kidolgozott egy olyan eladói-vásárlói minősítési rendszert, amely alapján az érdeklődők eldönthetik, bíznak-e a leendő üzleti partnerben. Ha az eBay-kuncsaftok egy másik internetes aukciós házzal próbálkoznak, nem vihetik magukkal többéves munkával felépített jó hírnevüket. A cég népszerűségét mutatja, hogy 2001 végén 42 millióan használták a szolgáltatásait, és a negyedik negyedévben a 126 millió, árverésre bocsátott cikkért a vásárlók 2,7 milliárd dollárt fizettek ki.

A harmadik éllovas, az Amazon.com az idén januárban történelmi fordulóponthoz érkezett: hétéves, 2,86 milliárd dolláros veszteséget termelő történetében először számolhatott be arról, hogy egy negyedévet nyereséggel zárt.

Az 1,1 milliárd dolláros negyedéves forgalom mellett kitermelt ötmilliós nyereség persze önmagában nem adhat okot nagy büszkeségre, ám a cég vezetői és az elemzők úgy vélik, hogy a többek között könyveket, videokazettákat, DVD-ket, CD-ket, számítógépes programokat és számítógépeket eladó Amazon.com jó úton halad. Folyamatosan csökkenti ugyanis az alkalmazottak számát, miközben jelentősen javított készletgazdálkodásán: két év alatt megduplázta eladásait, és 25 százalékkal csökkentette raktárkészleteit. Mindez azt eredményezte, hogy kiadásai 2001 utolsó negyedévében 22 millió dollárral voltak alacsonyabbak, mint egy évvel korábban.

A készletgazdálkodás terén az Amazon.com továbbfejlesztette a vásárlói igények alakulását előre jelző programját, és részben más cégeknek adta ki az árukezelést és a kiszállítást. Az utóbbi persze nagy óvatosságot követel, hiszen az Amazon.com azért tudott felszínen maradni, mert igyekszik mindent megtenni a vásárlók tökéletes kiszolgálásáért.

A vállalkozás bérszállítást is vállal: megegyezett a második legnagyobb amerikai játékkereskedő céggel, a Toys "R" Us-szal, hogy jutalékért cserébe tárolja és kiszállítja termékeit. A raktárkészleteinek csökkentésén dolgozó Amazon.comnak azért éri meg mások termékeit tárolni, mert ezért fizet a Toys "R" Us és a többi üzletfél. Elemzők szerint egyébként az Amazon.com partnereinek nem igazán éri meg a megkötött megállapodás, ezért várhatóan újratárgyalják a hosszú távú együttműködési szerződéseket.

Mindhárom óriás esetében úgy látszik, hogy a dotkom cégek - különböző mértékben - megindultak a hagyományos iparágakkal való együttműködés irányába. Az Amazon.comnál ez egyértelmű, hiszen a vállalat mindig is kapcsolatban volt az általa eladott cikkeket gyártó cégekkel, ám úgy tűnik föl, hogy a többiek sem tétlenkednek: az eBay egy használt gépkocsikkal kereskedő lánccal állt össze, és a Yahoo! is szövetségesek után nézett.

Eközben a másik oldalon is közeledés tapasztalható, hiszen világszerte egyre gyorsabban nő azoknak a hagyományos vállalatoknak a száma, amelyek valamilyen formában megjelennek a világhálón, és közülük sokan beszállnak az e-kereskedelembe is. Az egyik legjobb példa erre a Microsoft, amely .NET szolgáltatásának beindításától azt reméli, hogy szoftvereinek felhasználói az interneten keresztül fizetnek majd elő a programok új változataira.

A dotkom iparág talpra állásának a jele, hogy az idén februárban a felületes szemlélő úgy érezhette: visszatértek a régi szép idők. Amikor február 15-én megjelent a tőzsdén a PayPal nevű, on-line fizetéseket lebonyolító társaság, a részvényárfolyam úgy emelkedett azonnal 54 százalékot, hogy a befektetők tudták: a cég 40 milliós forgalom mellett 18,5 millió dolláros veszteséggel zárta a tavalyi utolsó negyedévet. Elemzők szerint a kitüntetett érdeklődés oka, hogy a részvényvásárlók már viszonylag nagy biztonsággal meg tudják jósolni, mely dotkom vállalkozásoknak vannak túlélési és fejlődési esélyei.

Mint ocsú a búzától

Az Economist című brit hetilap elemzése szerint a siker receptjének legfontosabb eleme, hogy a cégek olyan értékes szolgáltatást nyújtsanak, amit az internet által lehetővé vált, viszonylag olcsó információcserének köszönhetően kisebb költséggel lehet eladni, mint a hagyományos módszerekkel. Erre példa lehet az eBay mellett a munkaközvetítésben utazó Monster.com vagy az utazási szolgáltatásokat ajánló Expedia, illetve Priceline is.

A sorba beillik a PayPal is, amely szintén csak szoftvert szolgáltat: a magát regisztráló felhasználónak lehetővé teszi, hogy a PayPalhoz kötött hitelkártyáról vagy bankszámláról - egy e-mail cím és az összeg megadásával - minden korábbinál könynyebben tudjon pénzt utalni. A magánszemélyek - Amerikán belüli átutalások esetén - ingyen küldhetnek pénzt, míg a vállalatok 2,2-2,9 százalékos jutalékot fizetnek az e-mail útján kapott pénzek után. A PayPal népszerű, eddig közel hárommillióan regisztráltatták magukat.

Az amerikai események mérsékelt derűlátással tölthetik el a nyugat- és közép-európai dotkom cégek vezetőit, hiszen az iparágban egyértelműen vezető szerepet játszó Egyesült Államokban zajló események eddig meghatározták az európai trendeket: az amerikai viszszaesés után válságba került az európai internetes vállalkozások jó része is.

Európai remények

A világ legjelentősebb internetes hirdető cége, a DoubleClick a múlt év decemberében közzétett tanulmányában azt jósolta, hogy az idén Nyugat-Európában 2,5 milliárd dollár körül alakul majd az e-kereskedelem összértéke. Az elemzésből az is kiderült, hogy az európai vállalatok közel ötven százaléka már most is él az internetes marketing lehetőségeivel, s az eddig távol maradtak negyede azt tervezi, hogy a következő 18 hónapban megjelenik a piacon. A leggyorsabb fejlődés Spanyolországban várható, míg a második helyen Nagy-Britannia áll, ahol a digitális marketinget nem használók több mint fele jelezte, hogy beszáll az üzletbe.

Az európai dotkom-iparág helyzetének javulására utal az is, hogy 2001-ben - miközben a gazdaság egészében nem nőtt a marketingre szánt összköltség - az on-line hirdetésekre minden országban több pénzt fordítottak. A legnagyobb növekedést - 5,3 százalékosat - Olaszországban regisztrálták.

Magyarország - csökkenő lemaradás

Magyarország és szomszédai csökkentették ugyan lemaradásukat az internet világában, ám ami az e-kereskedelmet, valamint a világhálót használók számát illeti, továbbra is Nyugat-Európa és az Egyesült Államok mögött kullognak. Egy tavaly novemberben közzétett, Közép-Európával foglalkozó tanulmány szerint a többéves lemaradás oka változatlanul az, hogy az internetre való csatlakozás továbbra is túl drága a lakosság többsége számára.

Magyarország esetében azt is megállapították, hogy az itt élők túl magasnak tartják az internetezéssel kapcsolatos telefonköltséget, emiatt fogják vissza a világhálón eltöltött időt. A magas telefonköltségek és a számítógépek viszonylagos ritkasága miatt a magyarok elsősorban munkahelyükön, illetve az iskolában interneteznek, otthon kevésbé, nem úgy, mint Csehországban vagy Lengyelországban, ahol egyébként arányaiban kevesebb ember látogatja meg a világhálót, mint Magyarországon.

A GKI, a Webigen és a Sun Magyarország internetezési szokásokkal foglalkozó jelentése megállapította, hogy a magyar nagyvállalatok szinte mindegyike rendelkezik saját honlappal, és lassan általánossá válik a középvállalatok világhálón való jelenléte is. Az internetalapú értékesítést, illetve beszerzést támogató alkalmazás azonban nagyon ritka, a cégek 1-2 százaléka van jelen e területen. Az e-kereskedelemből származó bevételek így a vállalati forgalom töredékét alkotják: 2001 végén ez hatvanmilliárd forint körül alakult.

Az is Magyarország viszonylagos elmaradottságára utal, hogy még mindig vannak olyan brókercégek, amelyek nem teszik lehetővé az interneten történő részvényvásárlást és -eladást. A bankok is hasonló helyzetben vannak: csak néhány kínál széles körű internetes szolgáltatást.

Az e-kereskedelemben - csakúgy, mint külföldön - mérsékelt a bizalom: a GfK Hungária Piackutató Intézet egy tavalyi felméréséből kiderült, hogy a magyarországi internetezőknek csak 8 százaléka vásárolt valamit az interneten a tanulmány elkészítését megelőző fél évben. A bizalmatlanság hátterében az áll, hogy a felhasználók nem szívesen adják meg személyes, illetve bankkártyaadataikat az e-kereskedelemmel foglalkozó cégeknek.

Elemzők szerint a magyarországi dotkom társaságok - köztük a tőzsdére elsőként bekerült econet.hu Rt. - külföldi társaikhoz hasonlóan átmenetileg kegyvesztettekké váltak. Az iparág válsága Magyarországon is az elbocsátásokban, egyes portálok - például a Globopolis, illetve a Magazix - megszűnésében, a költségcsökkentési programokban, illetve a befektetők egy részének elfordulásában testesült meg. A nehézségek ellenére nem fenyeget minden dotkom társaságot az összeomlás réme, az viszont kiderült: a magyar internetpiac nem akkora, hogy huzamosabb ideig eltartsa a "pénzszóró" internetes vállalatokat.

A biztosítók 2002 elején az alábbi internetes szolgáltatásokkal rendelkeztek Magyarországon

 

AB- Aegon

AXA - Colonia

Hungária

Nationale- Nederlanden

OTP- Garancia

Providencia Generali

Winterthur

Weboldal

+

+

+

+

+

+

+

Céginformáció

+

+

+

+

+

+

-

Termékinformáció

+

+

+

+

+

+

+

On-line értékesítés

+

-

+

-

-

+

+

On-line kárbejelentés

+

-

+

-

-

-

-

Díjkalkuláció

+

+

+

+

-

+

-

Kapcsolatfelvétel, e-mail

+

+

+

+

+

+

+

Forrás: GKI, Welingen

Figyelem! Kérjük az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2002. június 1.) vegye figyelembe!

Nyomtatás Főoldalra Nyomtatás Nyomtatás A lap tetejére A lap tetejére