ÖSSZEFÉRHETETLENSÉG A VEZETŐKNÉL

Figyelem! Kérjük az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2002. június 1.) vegye figyelembe!

Megjelent a Cégvezetés (archív) 50. számában (2002. június 1.)
Szöveg nagyítása Szöveg kicsinyítése Nyomtatás
Bár Rejtő Jenő egyik halhatatlan hőse szerint egy Kongó-vasút építésénél nem történhet elég visszaélés, minden jogrendszer igyekszik elejét venni a különböző személyi összefonódásoknak, a gazdasági verseny tisztaságát veszélyeztető üzleti kapcsolatoknak. Ezt a célt szolgálják az összeférhetetlenségi szabályok is, amelyek negatív oldalról körülhatárolják, hogy a cégben egy-egy tisztség betöltésének milyen feltételei vannak. A cég tulajdonosainak jogait és érdekeit tartja szem előtt a törvény, amikor tilalmakat állít fel az álláshalmozás, a sógorság-komaság alapján folytatott ügymenet elé.

Tematikus összeállításunkban elsősorban a társasági és a munkajog előírásai alapján elemezzük a különféle, társaságbeli pozíciók betöltőivel szembeni elvárásokat, szót ejtünk azonban a pénzügyi, a szövetkezeti és a közhasznú szférára vonatkozó összeférhetetlenségi szabályokról is. A könnyebb eligazodást számtalan, a gyakorlatból vett példa segíti.

A polgári jog a jogalanyok (személyek) két nagy csoportját különbözteti meg: az embert (természetes személyt) és az úgynevezett szervezeti jogalanyokat, amelyek túlnyomó többségét jogi személynek minősíti (kivételképpen azonban léteznek jogi személyiség nélküli jogalanyok is, mint amilyen például a közkereseti és a betéti társaság). A gazdasági életben a meghatározó szervezeti formának egyértelműen a gazdasági társaság tekinthető (több mint 300 000), amely mellett a szövetkezetek (kb. 7500) érdemelnek még említést [a Ptk. 685. § c) pontja szerint gazdálkodó szervezetnek minősülő jogalanyok köre azonban ennél jóval bővebb], míg az úgynevezett nonprofit szektorba tartozó jogi személyek közül az egyesületek és az alapítványok a legjelentősebbek.

A jogi személyiségnek egyik lényeges kelléke, hogy a jogi személynek legyen a tagjaitól elkülönült (tehát a tagok változásától független) állandó szervezete. Az egyes jogi személy típusok szervezeti felépítése sok szempontból eltér ugyan egymástól, közös azonban bennük az, hogy lényegében mindenütt megkülönböztethető valamilyen legfőbb, ügydöntő szerv, továbbá valamilyen ügyintéző, ügyvezető szerv. Ez utóbbi látja el egyrészt \"befelé\" a mindennapi szervezeti működés irányítását, másrészt \"kifelé\" a jogi személy törvényes képviseletét.

Egy adott jogi személy ügyvezetését elláthatja egy vagy több természetes személy, de a vezetés lehet kollektív, testületi jellegű is. Vezetőnek azonban ilyenkor is a vezető testületet alkotó természetes személyek minősülnek. A vezető fogalma alatt tehát általánosságban azt az egy vagy több természetes személyt értjük, aki saját személyében, vagy egy testület tagjaként ellátja egy szervezet ügyvezetését, operatív irányítását, valamint képviseletét.

Azt, hogy egy adott jogi személynél mi minősül \"ügyvezető szervnek\", vagyis mely tisztség betöltője, illetve mely testület tagja tekinthető vezetőnek, mindig az adott jogi személy típusára vonatkozó jogszabály határozza meg. Az adott vezető tisztséget betöltő konkrét természetes személyeket pedig már a létesítő okirat, illetve az ügydöntő szerv döntése fogja megjelölni.

A jogszabályok azonban a vezetők személyének a kiválasztásánál sem engednek teljes szabadságot a jogi személyek számára, mert meghatároznak bizonyos korlátokat (kizáró okokat, összeférhetetlenségi szabályokat), amelyekre figyelemmel kell lenni. Az alábbiakban ezeket tárgyaljuk majd részletesen, jelentőségénél fogva először a gazdasági társaságokról szóló 1997. évi CXLIV. törvény (a továbbiakban: Gt.) vezető tisztségviselőkre vonatkozó összeférhetetlenségi szabályait, majd pedig néhány más törvény ilyen tárgyú szabályozását ismertetve. Mielőtt azonban rátérnénk a Gt.-beli összeférhetetlenségi szabályok tárgyalására, tekintsük át röviden a gazdasági társaságok vezetési rendszerét, valamint vizsgáljuk meg, hogy kiket tekint a Gt. vezető tisztségviselőnek!

Figyelem! Kérjük az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2002. június 1.) vegye figyelembe!

Nyomtatás Főoldalra Nyomtatás Nyomtatás A lap tetejére A lap tetejére