Kinn is vagyunk...

Figyelem! Kérjük az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2002. június 1.) vegye figyelembe!

Megjelent a Cégvezetés (archív) 50. számában (2002. június 1.)
Szöveg nagyítása Szöveg kicsinyítése Nyomtatás
A gazdaságelemző intézetek idei első előrejelzésük alapján 2002-ben a magyar gazdaság fejlődésének további lassulására számítanak. A világgazdaság 2001-es folyamataiból, valamint a konjunktúramutatókból 5-6 hónappal ezelőtt következtetni lehetett erre. Az immár stagnáló ipari termelést, a szűkülő exportot a cégek konjunktúra-előrejelzései szerint a második félévtől erőteljesebb növekedés válthatja fel, ami folytatódhat a 2003-as esztendőben is, amikor is a 4 százalék feletti ütem elérése sem kizárt. A gazdálkodó szervezetek egyes csoportjait vizsgálva azonban lényeges különbségeket érzékelhetünk, a nagyvállalati szektor viszonylag könnyen "átvészeli" a dekonjunktúrát, a kis- és főleg a középvállalatok egy részének azonban ez évben is komoly gazdálkodási nehézségekkel kell megküzdenie.

A magyar nemzetgazdaság várható fejlődése

A gazdaság teljesítménye 2001-ben 3,8 százalékkal növekedett, 1,4 százalékponttal alacsonyabb ütemben, mint az előző évben. A fejlődés dinamikája nemzetközi összehasonlításban továbbra is kedvező. A növekedés lassulásának alapvető oka a világgazdasági dekonjunktúra, amelyre a magyar gazdaság szinte késés nélkül reagált. Az ország nagyfokú nyitottsága, exportorientáltsága, valamint a nemzetközi nagyvállalatok vezető szerepe folytán a nemzetközi gazdasági változások rövid idő alatt hatottak a hazai teljesítményekre is, alapvetően a kereslet változása révén. A nemzetközi kereslet lanyhulását részben ellensúlyozta a hazai bővülése. Az exportkereslet jelentős és nagy volument képviselő mérséklődését azonban a hazai fogyasztás bővülése nem volt képes teljes mértékben kompenzálni.

Makrogazdasági folyamatok

A magyar gazdaság nyitottsága miatt a növekedési lehetőségeket nagymértékben befolyásolják a külgazdasági feltételek. Bár az Európai Unión belül meghatározó jelentőségű országokban (Németország, Franciaország, Nagy-Britannia) lassult a növekedés, az utóbbi hetekben mind Európában, mind az Egyesült Államokban javultak a bizalmi mutatók, ami azzal kecsegtet, hogy 2002 második félévére véget érhet a nemzetközi dekonjunktúra. Ebben az esetben a hazai gazdaság növekedése az év végére felgyorsulhat. A megváltozott külső feltételek, valamint a "bázishatás" kifutása miatt a jelenlegi dezinflációs folyamat viszont veszíthet lendületéből.

A magyar gazdaság fejlődésének belső feltételrendszerét alapvetően a már elfogadott kétéves költségvetés 2002-re vonatkozó sarokszámai határozzák meg, amelyekben az idén - az új parlament és az új kormány megalakulását követően - már nem várható lényeges változás.

A gazdaság kereteit meghatározó másik fontos elem a jelenlegi árfolyamrendszer, amely - gazdaságpolitikusok és elemzők egyöntetű véleménye szerint - megfelelő feltételeket teremt ahhoz, hogy a dezinfláció a gazdaság versenyképességének jelentős romlása nélkül folytatódhasson.

Arra számítunk, hogy a jelenlegi rendszer rövid távon mindenképpen fennmarad, annak revízióját csak az EU árfolyamrendszeréhez való közelítés kényszerítheti ki.

2001-ben a GDP növekedési üteme folyamatosan mérséklődött. A negyedik negyedévben 3,3, az év egészében pedig 3,8 százalékkal nőtt az előző év azonos időszakához képest. Valószínűnek látszik, hogy a világ vezető gazdaságai az év második felére kilábalnak a dekonjunktúrából, így itthon is elkezdődhet az élénkülés. Arra számítunk, hogy a növekedés 2002-ben - a tavalyi mértéktől kissé elmaradva - 3,6-3,8 százalékot érhet el. A növekedési index értéke előrejelzéseink szerint 2002 második félévében ismét emelkedhet.

A felhalmozás változása az előző évihez képest (%)

 

2000

2001

2002

2002

I.

II.

III.

IV.

Állóeszköz-felhalmozás

7,7

3,1

3,2

3,3

4,9

6,5

5,0

Bruttó felhalmozás

7,9

-0,6

2,1

4,2

6,0

6,2

4,7

Forrás: Ecostat - Eco-line modell, 2002. március

A fogyasztás és a háztartások jövedelme

A háztartások fogyasztási kiadásai 2001-ben - az előzetes elemzői várakozásokra némileg rácáfolva - a GDP dinamikáját csak alig meghaladó mértékben emelkedtek. Igaz, a negyedik negyedévben ez a különbség valamelyest nőtt, összességében azonban a jelentős mértékű reálbér-emelkedés korántsem eredményezett akkora fogyasztásbővülést, hogy az veszélyeztetné a magyar gazdaság egyensúlyi helyzetét. Előrejelzésünk szerint 2002-ben nem várható a tavalyihoz hasonló mértékű reálbér-növekedés, ez pedig a fogyasztás idei bővülését visszafoghatja. Figyelembe kell venni azonban azt is, hogy a tavalyi reálbértöbbletet részben az idén költik el. Ezért a lakossági fogyasztás dinamikája lényegesen nem változik 2002-ben.

A fogyasztás változása az előző évihez képest (%)

 

2000

2001

2002

2002

I.

II.

III.

IV.

Teljes lakossági fogyasztás

4,1

4,3

3,9

3,8

3,8

4,0

3,9

Vásárolt fogyasztás

3,8

4,5

4,6

4,2

3,4

3,5

3,8

Természetbeni társadalmi juttatások

3,4

0,6

0,4

1,4

0,6

2,2

1,3

Közösségi fogyasztás

2,9

1,6

0,9

2,2

2,0

1,8

1,7

Összes végső fogyasztás

3,9

3,7

3,5

3,6

3,5

3,8

3,6

Forrás: Ecostat - Eco-line modell, 2002. március

Felhalmozás

A legfrissebb fizetésimérleg-adatok tükrében úgy tűnik föl, hogy a vállalatok nem fogták vissza beruházásaikat olyan mértékben, mint amire a korrigálatlan adatok alapján következtetni lehetett. Ennek ellenére kétségtelen, hogy a vállalkozások többsége igen óvatosan hozza meg beruházási döntéseit, emiatt az elhalasztott invesztíciók csak akkor várhatók, amikor egyértelművé válik az értékesítési lehetőségek számottevő javulása. 2001-ben az állóeszköz-felhalmozás 3,1 százalékos növekedése mellett a bruttó felhalmozás 0,6 százalékkal elmaradt az egy évvel korábbitól. A számottevő eltérés a vállalatok készletállományának leépülésével magyarázható.

A felhalmozáson belül továbbra is fontosnak tartjuk az állami beruházások anticiklikus hatását. A háztartási szektor jelentősége folyamatosan nő a kamatcsökkenések, illetve a különféle lakáshitelezési konstrukciók és támogatások által ösztönzött lakásberuházások folytán.

Az állami és a gazdasági szféra felhalmozásának növekedési üteme 2002-re kiegyenlítődik, a lakásfelhalmozás dinamikája fennmarad. Összességében a felhalmozás 5 százalék körüli bővülését tartjuk valószínűnek.

Az Ecostat előrejelzése a magyar gazdaság fejlődésére (változás az előző évhez képest, összehasonlító áron, százalék)

Mutatók

2000. tény

2001. várható

2002.* prognózis

Bruttó hazai termék (%)

5,2

3,8

3,6-3,8

Lakossági fogyasztás (%)

4,1

4,3

3,9

Közösségi fogyasztás (%)

2,9

1,6

1,7

Állóeszköz-felhalmozás (%)

7,7

3,1

5,0

Kivitel (%)

21,8

11,1

7,7

Behozatal (%)

21,1

8,4

8,3

Éves fogyasztói árindex (%)

9,9

9,2

5,8-6,0

Folyó fizetési mérleg egyenlege (milliárd euró)

-1,4

-1,2

-1,8

Közvetlen tőkebefektetések (milliárd euró)

2,1

2,3

2,3

Államháztartási egyenleg (a GDP %-ában)

-3,7

-3,5

-3,1

Munkanélküliségi ráta (ezer fő) a)

5,9

5,7

5,5

A bruttó átlagkereset alakulása a)

13,5

18,0

12,0

Külker. áruforgalom egyenlege (milliárd euró)

-4,3

-3,6

-3,4

Az ipari termelés alakulása (%)

18,3

4,1

3,2

Az építőipari termelés alakulása (%)

5,8

9,9

8,5

A mezőgazdasági termelés alakulása (%)

0

9-11

1,0

Kiskereskedelmi forgalom volumene (%)

2,0

5,4

4,5

Betéti kamatok (kéthetes MNB) a)

11,5

9,75

7,25

Vállalkozásoknak nyújtott éven belüli hitelkamatok a)

12,4

11,2

9,5

A piac féléves előrejelzése

Ecostat konjunktúraindexe b)

-

47,7

48,2

Ecostat Ingatlanbarométere c)

-

49,2

50,1

Forrás: KSH, MNB, * Ecostat 2002. márciusi előrejelzése

Megjegyzés: a) az év végén

b) a TOO-100, a KKV üzleti és a lakossági bizalom negyedéves átlaga

c) Ingatlanpiaci konjunktúramutató, 2001. IV. negyedév

Külkereskedelem és fizetési mérleg

A folyó fizetési mérleg hiánya 2001-ben 1247 millió euró volt. A fizetési mérlegben végrehajtott utólagos, mintegy 730 millió eurós nagyságrendű korrekció ellenére megállapítható, hogy a gazdasági növekedés lassulása nem okozta a külső pozíciók romlását.

A külkereskedelmet és a folyó fizetési mérleget érintő folyamatok az utóbbi hónapokban alig változtak. Eszerint a világgazdaság lassulása következtében jelentősen visszaesett a magyar külkereskedelem dinamikája. A megtorpanás erőteljesebb volt az import esetében, mint az exportéban, ami részben a magyar kivitel magas importigényével, részben pedig az erőteljes beruházás-visszaeséssel magyarázható. Az idegenforgalom pozitív egyenlege javította a fizetési mérleget. A képet árnyalja, hogy a növekvő turisztikai bevételek egy része az euró bevezetésével kapcsolatos valuta-visszaváltásból származott (ez az idegenforgalom bevételei között jelent meg).

Az állandó bizonytalansági tényezőt jelentő profitrepatriálások mértéke 2001 végén a szokásosnál alacsonyabb volt, ezt azonban nem tekintjük hosszú távú tendenciának. Feltehető ugyanis, hogy a jelenség a világszerte tapasztalható kedvezőtlen befektetési lehetőségekkel hozható összefüggésbe.

Munkaerőpiac, termelékenység

Az utóbbi hónapok tendenciáiból az tűnik ki, hogy a gazdaság lassulásával némileg csökkent a foglalkoztatottak száma, ám az így felszabaduló munkaerő nem a munkanélküliek táborát, hanem a gazdaságilag inaktívak számát növelte. A konjunkturális helyzet javulásával ez a folyamat megfordul, ezért a foglalkoztatottak és a munkanélküliek számában 2002-ben nem számítunk jelentősebb változásra.

Az export és az import változása* (%)

 

2000

2001

2002

2002

I.

II.

III.

IV.

Export

21,8

11,1

5,1

6,0

8,1

11,1

7,7

Import

21,1

8,4

5,1

6,3

9,1

12,0

8,3

Forrás: Ecostat - Eco-line modell, 2002. Március

Megjegyzés: * A nemzeti számlák GDP-tartalmú mutatója alapján számítva.

Modellünkkel a GDP-exportra, illetve -importra készítünk becsléseket, illetve előrejelzéseket, amelyek tartalmazzák a szolgáltatásokat és az idegenforgalommal kapcsolatos bevételeket, valamint kiadásokat is

Az árak alakulása

A 2001 közepén újrakezdődött dezinflációs folyamat 2002 második negyedévéig tarthat. Az év közepére az inflációs ráta 5,5 százalék közelébe csökkenhet, majd az év második felében a fogyasztói árindex stagnálása várható. Ennek oka egyrészt az, hogy fokozatosan gyengül a korábbi inflációcsökkenést eredményező tényezők egy részének hatása (nem várható a forint további nominális felértékelődése, és arra sem lehet számítani, hogy az élelmiszerek, valamint az olaj árának alakulása a jövőben is mérsékelné az árindexet), másrészt pedig júniustól a korábbi magas bázisadatokat jóval alacsonyabbak váltják fel. Így 2002 egészére 5,8-6,0 százalék körüli fogyasztóiár-növekedés várható.

Az említett tényezők a termelői árak alakulására jóval erőteljesebben hatnak, mint a fogyasztói árakra, ezért azok hektikusabban ingadoznak, így előrejelzésük is bizonytalanabb. 2001 decemberében a termelői árak 12 havi indexe már csökkenést jelzett, ez a tendencia azonban nem lesz tartós. A következő hónapokban némi emelkedés várható, és valószínű, hogy a termelői árindex tartósan a fogyasztói árindex alatt marad. Ez azzal magyarázható, hogy folyamatos reálfelértékelődés mellett az importált termékek árindexe hosszabb távon az átlagos alatt maradhat, ezek súlya pedig nagyobb a termelői árindexben, mint a fogyasztóiban. Mindezek figyelembevételével a 2002. évre 5 százalékos termelőiár-növekedés valószínűsíthető.

Az árak alakulása (%)

 

2000

2001

2002

2002

I.

II.

III.

IV.

Fogyasztóiár-változás

9,9

9,2

6,5

6,0

5,6

5,5

5,9

Termelőiár-változás

11,6

5,1

4,8

5,1

5,7

4,3

5,0

Forrás: Ecostat - Eco-line modell, 2002. március

Államháztartás

2002-ben a jelenleg használt módszertan szerint számított államháztartási hiány kisebb lehet a tavalyinál, a GDP-arányos deficit 3,5 százalékról akár csökkenhet is. Az EU-ban alkalmazott módszertan alapján számolva - amely tartalmazza az államháztartási feladatokat ellátó, de nem közvetlenül az államháztartás részének tekinthető intézményeket is - ez a hiány mintegy 1,5 százalékponttal nagyobb lehet.

Növekedési és árkilátások

 

2002

2003

2004

A világgazdaság növekedési üteme

3,0%

3,0%

3,5%

Az EU növekedési üteme

1,5%

2,0%

2,3%

Az EU importnövekedési üteme

2,0%

2,0%

2,5%

A világpiaci árak alakulása (Brent olaj USD/barrel)

22 USD

23 USD

23 USD

A nemzetközi pénzpiacok állapota és hazánk megítélése

Magyarországot érintő pénzügyi válság

nincs

nincs

nincs

Magyarország EU-támogatásai (millió euró)

100

120

1000

Forrás: IMF World Economic Outlook, december 2001. Ecostat-számítás

Összesített előrejelzés

A tavalyi utolsó negyedév jelentette a gazdasági ciklus mélypontját, 2002-ben csekély mértékben, de fokozatosan növekszik majd a gazdaság dinamikája. Éves szinten 3,6-3,8 százalékos GDP-bővülés valószínűsíthető.

A konjunktúra élénkülésével a vállalati beruházási kedv is visszatér, ami a készletek feltöltésével párosulva lendületet adhat a bruttó felhalmozásnak. A háztartások esetében mérsékelt fogyasztásnövekedés mellett a beruházások jelentős emelkedése várható. Ez azt jelenti, hogy a két belföldi szektor nettó hitelpozíciója romlik az előző évihez képest, aminek óvatosságra kell intenie a fiskális politikát. Ha ugyanis 2002-ben az államháztartás nettó hitelpozíciója is romlik a nem kellően visszafogott költségvetési politika miatt, akkor a belföldi szektorokat csak a külföld finanszírozhatja, ami a folyó fizetési mérleg hiányának növekedését befolyásolhatja.

Várakozásaink szerint a költségvetési politika 2002-ben - különösen az új kormány megalakulása után - reálisan szigorodhat a tavalyihoz képest, így a költségvetés és a folyó fizetési mérleg hiánya probléma nélkül finanszírozható lesz.

A fejlődés lehetséges trendjei 2004-ig

Az idei évnél lényegesen bizonytalanabbak a következő néhány év várható növekedési lehetőségei. A magyar gazdaság középtávú kilátásairól, az Európai Unióhoz való csatlakozásunk várható időpontjáig legvalószínűbb fejlődési pályáról több változatban is készítettünk előrejelzést. A legvalószínűbbnek vélt "Ecostat-prognózis" kedvező kül- és belgazdasági környezetet feltételezve fenntartható növekedést vázol fel.

A fejlett ipari országokhoz képest a magyar gazdaság még mindig jelentősen elmarad a fajlagos teljesítmény (azaz az egy főre jutó GDP), a munka termelékenysége, valamint a jóléti mutatók tekintetében. Így alapvető gazdaságpolitikai cél az uniós országok fejlődési üteménél jóval gyorsabb - a makrogazdasági egyensúlyt megőrző, korszerű szerkezetű - növekedési pálya fenntartása, a felzárkózási folyamat elősegítése.

A magyar gazdaságot nyitottsága és mérete miatt erőteljesen determinálják a világgazdaság konjunkturális változásai, a globalizálódó pénz- és tőkepiaci mozgások. A középtávú fejlődés szempontjából kulcskérdés tehát, hogy milyen külső feltételrendszer, nemzetközi környezet valószínűsíthető a 2002-2004. években.

Mindezek alapján a növekedés külső feltételrendszere szerényen javulhat.

Recesszióban a világ

A világ összes GDP-je 2001-ben mintegy 2,4 százalékkal nőtt, a fejlődés üteme jelentősen elmaradt a 2000. évi teljesítménytől, amikor a világméretű bruttó nemzeti termék 4,7 százalékkal bővült. A gazdasági fejlődés megtorpanása a három nagy gazdasági központban: az USA-ban, az EU-ban és Japánban egyidejűleg következett be. A világgazdasági tendenciákat továbbra is az USA gazdasága határozta meg, ahol a bruttó nemzeti termék éves növekedési rátája a korábbi 4,1 százalékról 1,2 százalékra esett vissza. Az EU-ban 3,4 százalékról 1,7 százalékra csökkent a fejlődés üteme, ezen belül Németországban - ahová a magyar export jelentős hányada irányul - 3 százalékról 0,5 százalékra mérséklődött. Sajátos a helyzet Japánban, ahol a gazdasági pangás csaknem egy évtizede tart, a recesszió közeli állapotban az ország GDP-je 2001-ben 0,4 százalékkal csökkent. Kelet-Közép-Európában is visszaesett a növekedési ütem, a korábbi 3,8 százalékról 3 százalékra. * A különféle prognózisok azt valószínűsítik, hogy az USA-ban a gazdasági konjunktúra 2002-ben megélénkül, ami feltehetően magával ragadja a világgazdaság fejlődését. Az egyes országcsoportok - a recesszió jellegétől és mélységétől függően - különböző mértékű és kezdetű élénkülésre számíthatnak. * Az EU-országok, s azon belül Németország gazdaságának magára találását a szakemberek későbbre várják, mint az USA-ét. A Fed óvatos optimizmussal a kamat esetleges növelését is kilátásba helyezte. Az USA-ban a kereslet meglódulását a lakossági fogyasztással és a katonai megrendelésekkel hozzák összefüggésbe. * Japán gazdasági növekedési kilátásait tekintve a várakozások továbbra sem optimisták, a gazdaságélénkítő kormányintézkedések ugyanis eddig nem bizonyultak hatásosnak. A radikális strukturális reformok pedig továbbra is késnek.

Fizetési mérleg (millió euró)

 

2000

2001

2002

2002

I.

II.

III.

IV.

Áruk egyenlege

-1916,1

-2265,0

-649,9

-117,5

-415,8

-929,5

-2237,7

Fuvarozás és szállítmányozás egyenlege

143,8

147,9

30,2

26,2

46,3

45,7

148,5

Idegenforgalmi egyenleg

2532,7

2639,3

484,4

675,6

1013,6

654,1

2827,7

Szolgáltatások nettó egyenlege

-737,0

-752,6

-239,4

-176,2

-396,2

-303,2

-1115,0

Egyéb jövedelmek

-1263,7

-2323,4

-121,4

-700,0

-313,3

-350,0

-1484,7

Folyó fizetési mérleg egyenlege

-1434,3

-1247,8

-541,0

-371,9

-65,3

-882,9

-1861,2

Forrás: Ecostat - Eco-line modell, 2002. március

Exportkereslet

A magyar gazdaság exportvolumenének éves növekedése az elmúlt években igen magas, 10 százalék feletti volt. A 2001-ben tapasztalható dekonjunktúra hatására ez valamelyest visszaesett, de a - várhatóan már 2002 második felében kedvezőbbé váló - világgazdasági környezet és a magyar gazdaság élénkülése miatt az exportvolumen éves dinamikája ismét 10 százalék fölé kerülhet. Az Unióhoz való csatlakozás után a növekedési ütem még ennél is magasabb lehet.

Külkereskedelmünk vizsgálatánál fontos kiemelni, hogy Magyarországon a külföldi érdekeltségű vállalatok az export jelentős részét képviselik, és ezek igen érzékenyek a világgazdasági környezet változásaira. Egyrészt ellensúlyozni kell a jelenségből következő nagyobb, külkereskedelmi, nemzeti jövedelmi és megtakarítási bizonytalanságokat, másrészt ezen igen mobil "tradable" szektort (mely általában jelentős adó-, vám- stb. kedvezményeket is élvez) a gazdaságpolitika által preferált és szerkezetileg fejlesztendő területekre lenne célszerű irányítani. Ehhez jó eszköz lehet a kedvezményrendszer átalakítása, a multik ösztönzése a hazai beszállítók preferálására.

Felhalmozási kereslet

2001-ben a dekonjunktúra hatására jelentősen visszaesett a beruházások dinamikája. A külsőforrás-bevonás mértéke is csökkent, ez a GDP-hez viszonyított folyó fizetésimérleg-hiány visszaesésében is tükröződött, amely az előző évi 2,9 százalékkal szemben 2001-ben 2,1 százalék volt. A felzárkózás szempontjából mindenképpen szükségesnek látszik, hogy a felhalmozási hányad 25 százalék felett legyen, de ennek természetesen megfelelő szerkezetűnek és hatékonyságúnak kell lennie. A következő években várható a beruházások élénkülése. 2002-re átlagosan már 5 százalékra becsülhető az állóeszköz-felhalmozás növekedése, amely 2004-re feltételezéseink szerint elérheti a 9-10 százalékot. Hozzájárul az állami beruházási kereslet növelése (Széchenyi-terv, illetve más központi program, infrastrukturális beruházások), a csatlakozásra való felkészülés kapcsán megszerezhető EU-források. Ennél erőteljesebb növekedés véleményünk szerint már veszélyeztetné a külső egyensúlyt.

A beruházások volumene mellett azok struktúrája is érdemben befolyásolja a technológiai fejlődést s a termelékenységnövekedést, ezáltal a hosszú távú bővülési potenciált. A kívánt szerkezeti struktúra elérését közvetett gazdaságpolitikai eszköztár kialakítása segíthetné.

Az egyensúlyi növekedési pálya fenntarthatóságának egyik szükséges feltétele, hogy a reálkeresetek emelkedésének dinamikája a következő években ne haladja meg a termelékenységét. A pénzbeli, illetve a természetbeni juttatások továbbra is az elmúlt évek tendenciáit követik, s várhatóan a jövedelemnek egyre csökkenő hányadát képezik. A jövedelem vélhetően évi 3-4 százalékkal nő, figyelembe véve a foglalkoztatottak számának várható alakulását is.

Inflációs várakozások

2001-ben az inflációs ráta 9,2 százalék volt, 0,7 százalékponttal alacsonyabb, mint 2000-ben. Az infláció tavaly az év közepétől erőteljesen esett, ami több tényezővel, így a forint felértékelődésével, az energia- és nyersanyagárak csökkenésével, a kereslet lanyhulásával, a mezőgazdasági termékek, ezen belül a hústermékek árának mérsékeltebb növekedésével magyarázható. * A dezinflációs folyamatban jelentős szerepe volt a költséginflációs nyomás mérséklődésének, amely 2002 első negyedévében is jellemző tendenciaként él tovább. 2001-ben a termelői árak mindössze 5,1 százalékkal emelkedtek, miközben a fogyasztói árak - mint említettük - ennél lényegesen nagyobb mértékben, 9,2 százalékkal nőttek. * 2001-ben és 2002 eddig eltelt időszakában az inflációs várakozások a vállalkozások és a lakosság körében egyaránt mérséklődtek. Ezt mutatják az Ecostatnak a vállalatok körében végzett felmérései is. A vállalkozói szféra azonban magasabb inflációra számít, mint amit az MNB jósol. * Az Ecostat prognózisa szerint is jelentősen mérséklődik az infláció, s éves átlagban 5,8-6 százalék körüli fogyasztói- és 5 százalékos termelőiár-emelkedés várható 2002-ben. A december/decemberre vonatkozó index 5,5 százalék lesz.

Fogyasztási kereslet

A monetáris politika nem engedheti meg a lakossági megtakarítási hányad jelenlegi szintjének csökkenését a magasabb felhalmozási pálya finanszírozhatósága miatt, ezért a háztartások fogyasztásának csak mérsékelt bővülésével számolunk. Az alacsonyabb dinamikát az is alátámasztja, ha a jövedelemdifferenciálódás folytatódásával párhuzamosan az átlagos fogyasztás a jövedelemnövekedésnél kisebb ütemben nő.

A fogyasztást az is befolyásolhatja hogy jelentős reálkamat-csökkenés nem valószínűsíthető, tehát ilyen okok miatt nem következik be erős költekezés. Az infláció csökkenése ugyanakkor a megtakarítások mérséklődésével jár, ami fogyasztásnövelő hatású lehet.

A fenti feltételek és feltételezett reakciók eredőjeként a háztartások fogyasztásának középtávon évi 3-4 százalékos bővülése valószínűsíthető az elkövetkező időszakban.

Az államháztartás fogyasztási kereslete várhatóan évi 2-3 százalékkal nő.

Munkaerőpiac (ezer fő, %)

 

2000

2001

2002

2002

I.

II.

III.

IV.

Foglalkoztatottak száma

3849,1

3859,5

3830,7

3855,1

3857,8

3835,4

3844,8

Munkanélküliek száma

262,5

232,9

245,5

240,0

240,0

240,0

241,4

Munkanélküliségi ráta (%)

6,4

5,7

5,6

5,5

5,5

5,5

5,5

Forrás: Ecostat - Eco-line modell, 2002. Március

Megjegyzés: A jövőben a hivatalos munkanélküliségi rátát a KSH munkaerő-piaci felméréséből származó adatok alapján meghatározott, a nemzetközi (ILO) ajánlásoknak megfelelő módszertannal számítják ki. Megszűnik tehát az eddigi kettősség, a regisztrált munkanélküliek száma ezentúl csak tájékoztató jellegű adat lesz.

A makrogazdasági kínálat

A vázolt potenciális makrogazdasági kereslet számításaink szerint a termelés oldaláról megvalósítható mind a rendelkezésre álló állóeszköz-állomány jelenlegi és várható nagysága és struktúrája, mind pedig a rendelkezésre álló munkaerő-kínálat és annak képzettségi szerkezete alapján.

Feltételezzük, hogy a felhalmozási ráta az elkövetkező két évben jelentősen emelhető lesz. Ez mindenképp szükséges feltétele a felzárkózásnak, hiszen a fejlett országokban a tőkeállomány nagysága a GDP százalékában jóval magasabb értéket mutat a hazainál.

Magyarországon jelenleg alacsony, 6 százalék alatti a munkanélküliségi ráta. A nyugdíjkorhatár emelése, illetve a kedvezményes nyugdíjazások visszaszorulása miatt a munkaerőforrás növekedhet. Az oktatási rendszer folyamatos reformjának hatása a munkaerő képzettségi szintjére csak hosszabb távon érvényesülhet.

Az utolérési folyamatot elsősorban a termelékenységnek a nyugati szinthez történő közeledésén mérhetjük le. (Makroökonómiai modellekben ennek mérőszáma a TFP, Total Factor Productivity, teljes termelékenység.) A TFP alakulását mind a munka-, mind a tőketermelékenység változása befolyásolja. Feltételezésünk szerint a TFP évi 3 százalékkal nőhet, ez mintegy kétszerese a fejlett országokban valószínűsíthető értéknek.

Feltételezhető, hogy az importszerkezet nem módosul lényegesen. Az enyhe reálfelértékelődési tendencia következtében árversenyképességünk némileg romlik.

A valuta reálfelértékelődése, a feltételezett gazdasági növekedés, a termelékenység viszonylag gyors emelkedése lehetővé teszi, hogy az infláció folyamatosan csökkenjen. 2003 végére a pénzromlás üteme 4 százalék körül alakulhat, 2004-ben pedig valamelyest még tovább mérséklődhet. Természetesen kisebb inflációs szint mellett annak csökkentése általában növekvő reáláldozatokkal jár, ezért az infláció mérséklődésének folyamatos és lassuló tendenciáját prognosztizáljuk, ezt tartjuk a gazdaság és a társadalom számára egyaránt megfelelőnek.

Az államháztartás egyenlege a GDP százalékában

 

2000

2001

2002

2002

I.

II.

III.

IV.

Központi költségvetés

-2,8

-2,8

-1,8

-1,5

-2,5

-3,2

-2,3

Államháztartás

-3,7

-3,5

-1,7

-2,9

-4,0

-3,8

-3,1

Forrás: Ecostat - Eco-line modell, 2002. március

Fiskális és jövedelmi politika

A felrajzolt magas felhalmozási hányaddal jellemzett növekedési pálya és az EU-hoz, majd az EMU-hoz való csatlakozásunkhoz szükséges kritériumok elérése kemény követelményeket támaszt az államháztartás jövőbeni szerepével kapcsolatban. A gazdaság élénkítése igényli az állami beruházási kereslet növelését, ugyanakkor az államháztartás GDP-arányos hiányát tovább kell csökkenteni. Mindez csak az államháztartási kiadások és bevételek szerkezetének ésszerű kialakításával érhető el.

A jövedelemcentralizáció és az újraelosztás mértéke tovább mérsékelhető. Az állami szerepvállalás területeit konkrétan meg kell határozni, a nem hatékonyan ellátható feladatokról pedig célszerű lemondani. Az állami szerepvállalást kívánó feladatok (infrastruktúra, oktatás, felvállalt ösztönzési politika stb.) esetén viszont határozott és e célokra orientált fejlesztés indokolt.

A bevételi struktúra a munkaerő költségeinek csökkentésével javíthatja a versenyképességet. Nagyobb mértékű adócsökkentés a következő két évben nem valószínűsíthető, hacsak a kormányzat az adózatlan, láthatatlan fekete- és szürkejövedelmek megadóztatásával erre lehetőséget nem teremt. Az adómorál javítása érdekében fontos lenne a bírósági ügymenet gyorsítása. Kisebb inflációs szint mellett szükségesnek látszik a tőkejövedelmek adóztatása a társadalmi igazságosság jegyében (még ha az kockázatos is a szükséges lakossági megtakarításokat illetően).

A felvázolt külkereskedelmi folyamatokat az árfolyam kismértékű reálfelértékelődése nem veszélyezteti. A hazai infláció és az Európai Unió átlagos inflációja közötti különbségből fakadó felértékelődést a várhatóan gyorsabb ütemű termelékenységjavulás képes lehet kompenzálni. 2004-ig nem számolunk a jelenlegi árfolyamrendszer változásával.

Lehetőséget látunk a kamatfelár további csökkenésére, a belföldi kamatok folyamatos mérséklődése mellett. A belföldi reálkamat szintjében is további süllyedést prognosztizálunk.

Az Ecostat makroökonómiai előrejelzése 2002-2004. évekre (összehasonlító áras növekedési index, százalék)

 

2000

2001

2002

2003

2004

Bruttó hazai érték (GDP)

5,2

3,8

3,6

4,1

4,5

Végső fogyasztás

3,9

3,7

3,6

3,4

3,5

Lakossági fogyasztás

4,1

4,3

3,9

3,6

3,7

Közösségi fogyasztás

2,9

1,6

1,7

1,7

1,8

Állóeszköz-felhalmozás

7,7

3,1

5,0

8,0

10,0

Bruttó felhalmozás

7,9

-0,6

4,7

7,0

8,5

Belföldi felhasználás

5,1

2,4

4,0

4,5

5,0

Export

21,8

11,1

7,7

9,6

10,5

Import

21,1

8,4

8,3

10,0

11,0

Infláció

9,9

9,2

5,9

4,5

4,0

Termelőiár-változás

11,6

5,1

5,0

4,0

4,0

Devizaárfolyam (Ft/euró)

260,1

256,0

241,4

250

255

Folyó fizetési mérleg egyenlege (millió euró)

-1434,3

-1247,8

-1861,2

-2000,0

-1200,0*

Folyó fizetési mérleg egyenlege a GDP százalékában

-2,9

-2,1

-2,7

-2,9

-1,6

Költségvetési egyenleg (Mrd Ft)

-369,4

-413,2

-381,2

-440

-520

Költségvetési egyenleg a GDP százalékában

-2,8

-2,8

-2,3

-2,3

-2,3

Államháztartás egyenlege (Mrd Ft)

-480,8

-520,5

-527,7

-560

-600

Államháztartási egyenleg a GDP százalékában

-3,7

-3,5

-3,1

-3,1

-3,0

Forrás: KSH, MNB, Ecostat - Eco-line modell, 2002. Március

Megjegyzés: A várható EU-transzferekkel együtt

A makrogazdasági alappálya főbb jellemzői

Az alábbiakban kedvező külső környezetet feltételező egyensúlyi pályát számszerűsítünk, ahol a gazdaság a makrogazdasági egyensúlyt lényegileg nem veszélyeztetve fejlődik, növekvő felhalmozási hányad, finanszírozható folyó fizetésimérleg-hiány mellett dezinflációs pályán.

Az átlagos évi növekedési ütem 3,5-4,5 százalék között mozog, a felhalmozási ráta 8-10 százalék, a 2004. évtől a feltételezett nagymértékű európai uniós transzferek felhasználásával e fölé is kerülhet. A fogyasztás valamelyest a gazdasági növekedés alatti ütemben növekedhet.

Az export dinamikusan, 2003-tól kb. évi 10 százalékkal, az import közel azonos ütemben bővül.

A folyó fizetési mérleg finanszírozása kedvező szerkezetű, az évente beáramló működő tőke továbbra is várhatóan 1,5-2 milliárd euró lesz.

Az államháztartás hiánya tovább csökkenhet, de az európai uniós (ESA95) metodika szerint számítva 2004-ig nem érjük még el az EMU-csatlakozás kritériumaként megjelölt küszöbértéket.

A foglalkoztatottak száma csak kismértékben emelkedik, a munkanélküliségi ráta alig módosul a megemelt nyugdíjkorhatár következtében.

Az infláció 2004-re 4 százalékra süllyedhet, a reáljövedelmek évente 3-3,5 százalékkal növekedhetnek.

Ágazati összegzések

2001-ben az ipari termelés éves szinten 4,1 százalékkal nőtt, alig gyorsabban, mint a GDP, s messze elmaradt a 2000. évi teljesítménytől. Az idén az ipari termelés stagnálásával, majd lassú élénkülésével számolunk, éves szinten 3,2 százalékos növekedést tartunk valószínűnek. Ennél gyorsabb ütemű termelésbővülés csak az exportkereslet gyors növekedése esetén valósulhatna meg, amit a jelenlegi világgazdasági helyzetben kevéssé tartunk reálisnak. u 2001-ben az építőipar termelése 9,9 százalékkal nőtt, prognózisunk szerint ez 2002-ben 8,5 százalék körül alakul, az előző évek dinamikus fejlődése lényegében folytatódik. * 2001-ben az agrárgazdaság helyzete valamelyest stabilizálódott, mintegy 100 milliárd forint értékű gép- és technológiai beruházás valósult meg, ami kétszerese volt a 2000. évinek. E forrás kb. 70 százalékát gépekre fordították, amelynek 75 százaléka a növénytermesztést szolgálja. A beruházásokat az állam 28 százalékban vissza nem térítendő támogatás formájában segítette. A gépbeszerzésekhez 30 ezer gazda kért támogatást, ez jelzi a családi gazdaságok előtérbe kerülését. Előrejelzésünk szerint 2002-ben a mezőgazdaság egészében a tavalyi eredmények elérése jó teljesítménynek minősülne. * A kiskereskedelmi forgalom volumene 2001-ben 5,4 százalékkal nőtt, a 2000. évi 2,0 százalékkal szemben. A belkereskedelem cikkcsoportonkénti forgalma differenciált mértékben emelkedett. A legnagyobb, 27,5 százalékos volt a forgalombővülés a gépkocsi árucsoportban, és 23,6 százalékos a használtcikk-kereskedelemben, a legkisebbet a gépjárműüzemanyag-eladásokban (0,6 százalék) és a bútorértékesítésben realizálták. Az élelmiszer-forgalom 3,9 százalékkal bővült. A kiskereskedelemben az árak alakulásában is jelentős a szóródás. A legnagyobb drágulás az élelmiszereknél (11,9 százalék) és a gyógyszereknél (9,6 százalék) volt, az üzemanyagárak 3 százalékkal csökkentek, a használt cikkek pedig 4,2 százalékkal lettek olcsóbbak. * 2002-ben a kiskereskedelmi forgalom volumene a GDP várható növekedését meghaladóan, a tavalyi teljesítménytől azonban némileg elmaradó mértékben, mintegy 4,5 százalékkal bővül. * A külkereskedelmi áruforgalom növekedési üteme 2001-ben csökkent, bár dinamizmusa nemzetközi összehasonlításban kiemelkedő. A kivitel volumene 8 százalékkal, értéke 12 százalékkal nőtt. A behozatal volumene 4 százalékkal, értéke 9 százalékkal emelkedett. Az Ecostat 2002-re vonatkozó előrejelzése szerint a termékkivitel volumenének növekedése továbbra is 6-7 százalék körüli értékben várható, a termékimport bővülése ennél alacsonyabb, 5-6 százalék lehet. * Az idegenforgalom gyors fejlődése - a külföldi turisták számát tekintve - 2001-ben megtorpant, 1,5 százalékkal kevesebb látogató érkezett hazánkba, mint 2000-ben, a kereskedelmi szálláshelyeket pedig 4 százalékkal kevesebb látogató vette igénybe, mint a bázisidőszakban. A mennyiségi csökkenéssel szemben a devizabevétel 18 százalékkal haladta meg a 2000. évi szintet, összege elérte a 4,4 milliárd eurót. A magyar turizmus fejlődését 2002 első félévében a bázisidőszakitól elmaradó kereslet, az év második felében stabilizálódás fogja jellemezni. A turizmusból származó devizabevétel várhatóan mérséklődik, amit a múlt év végi bevétel-visszaesés is előrevetít. * A szállítási teljesítmények visszaestek 2001-ben. Belföldi viszonylatban az árutonna-kilométerben mért teljesítmény 5 százalékkal csökkent, nemzetközi viszonylatban 2 százalékkal növekedett. * A távközlési piacon 2002-ben az ágazat liberalizálása miatt jelentős átalakulások mennek végbe. A mobiltelefon 2001-ben átvette a vezető szerepet a telefóniában, a piac telítettsége szakértői becslések szerint napjainkban 65 százalék körüli. A szállítás és a hírközlés együttes GDP-je 2002-ben előreláthatóan 4,5-5 százalékkal növekszik

Figyelem! Kérjük az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2002. június 1.) vegye figyelembe!

Nyomtatás Főoldalra Nyomtatás Nyomtatás A lap tetejére A lap tetejére