Kamatproblémák I.

Figyelem! Kérjük az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2002. június 1.) vegye figyelembe!

Megjelent a Cégvezetés (archív) 50. számában (2002. június 1.)
Szöveg nagyítása Szöveg kicsinyítése Nyomtatás
Kétrészes összeállításunkban részletesen foglalkozunk a kamatokkal kapcsolatos értelmezési, számítási problémákkal.

A kamat az üzleti élet ambivalens intézménye. A gazdaság bizonyos szegmensében, leegyszerűsítve a "pénzvilágban" központi szerepet tölt be. A pénzügyi ügyletekkel foglalkozó intézményekkel üzleti kapcsolatba kerülő vállalkozások, amelyek a kamatokat a hitelekért fizetik, a saját bőrükön tapasztalják a kamat, a kamatláb, az esedékesség, a törlesztés és ütemezés fontosságát. A másik oldalról viszont ugyanezek a vállalkozások, amikor maguk kerülnek hitelezői pozícióba (mert pénzkölcsönt adnak, részlet- vagy halasztott fizetési kedvezményeket biztosítanak, velük szemben üzleti partnerük fizetési kötelezettségével késedelembe esik), már nem tulajdonítanak olyan nagy jelentőséget a megfelelő kamatkikötések alkalmazásának, a megfelelő kamatszámításnak és a kamatok érvényesítésének. A kamatot e körben - úgy tűnik - nem a megfelelő helyén kezelik. Ennek az lehet az oka, hogy a gazdasági életet átható "fizetési fegyelmezetlenség" miatt a vállalkozások már azt is örömmel fogadják, ha - akár több hónappal az esedékesség után - legalább tőkeköveteléseik befolynak, és azt kell tapasztalniuk, hogy kamatigényeik gyakran áldozatául esnek az üzleti partnerekkel, felszámolókkal, végelszámolókkal az egyébként megalapozottan és vita nélkül járó tőketartozásokért folytatott küzdelemnek.

A kamat fogalma

A kamat a pénztartozás azon természetéből született, hogy az adós a pénztartozás összegével, idegen tőkével saját jövedelemre tud szert tenni, miközben a hitelező a pénz időleges használhatatlansága miatt jövedelemtől esik el, ezért a hitelező jövedelemelmaradását valamilyen módon kompenzálni kell. Minden pénztartozás, bármilyen címen is keletkezett (legyen az vételár, vállalkozói vagy bérleti díj, kölcsön, kártérítés), a mai gazdasági és jogi rendszerben eljut - ha az adós előbb ki nem fizeti - abba a létszakaszába, mikortól kezdve az adóst különmegállapodás nélkül is, a törvény erejénél fogva, a tőke megfizetésén túl kamatfizetési kötelezettség is terheli.

Van olyan pénztartozás, amelynél az adós a tartozás keletkezésének napjától (pl. bankkölcsön, gazdálkodó szervezetek egymás közti hitelügyletei, gazdálkodó szervezetek és magánszemélyek egymás közti hitelügyletei), és van olyan, amelynél a lejárat napjától (pl. késedelmi kamat, kártérítés után fizetendő kamat) kezdve tartozik kamatot fizetni. Ilyenformán a kamat valamely idegen tőke (pénz vagy más helyettesíthető dolog) időleges használatáért az adós által fizetendő díjazás, amelynek mértékét általában a tőke előre meghatározott vagy meghatározható törtrészében a használat időtartamához igazodóan határozzák meg.

Gazdaságilag nézve a hitelező a hitelezéssel jelenbeni jövedelemről (pl. bankbetétbe, értékpapírba, műkincsekbe, ingatlanba való befektetésből eredő haszon) vagy fogyasztási lehetőségről (fogyasztási cikkek vásárlásáról) mond le egy jövőbeni jövedelemért vagy fogyasztási lehetőségért (tőke+kamat). Az adósnál ez fordított: ő a jelenbeni jövedelemszerzés vagy fogyasztás lehetőségéért egy jövőbeni pénzről (amit a hitelezőknek vissza kell fizetni) mond le. A kamat tehát ilyen értelemben nem a pénz használatáért járó ellenérték, hanem a jövőbeli és jelenlegi pénzáramlás különbsége, a hitelügylet pedig egy jelenbeni pénz (prompt, azonnali) eladása egy jövőbeli pénzért (határidős vétel). Ez a megközelítés elsősorban a kamatlábak alakulását befolyásoló tényezők megértéséhez vihet közelebb.

A kamat jogi jellemzői

Járulékos mellékszolgáltatás

A kamat feltételezi a főkötelezettség, a tőketartozás létezését. Tőketartozás keletkezése nélkül kamattartozás sem jöhet létre. Nem lehet tehát olyan megállapodást kötni, amelyben az adós, anélkül, hogy egy bizonyos tőkeösszeggel is tartozna a másik félnek, kamatot köteles fizetni (ez egy más jogi tartalmú, pl. járadék jellegű megállapodás lehet). A tőketartozás megszűnésével a tőke után fizetendő kamattartozás is megszűnik. Ha tehát a vételárral késedelembe eső vevő végül a vételárat és a kifizetés napjáig felmerült késedelmi kamatokat is megfizeti, a vételár mint tőke megfizetésére vonatkozó kötelezettségének megszűnésével megszűnik a kamatfizetési kötelezettsége is.

Önálló érvényesíthetőség

A megszűnt tőketartozás alapján, annak megszűnése előtt keletkezett kamat azonban önállóan is érvényesíthető a tőketartozás megszűnése után. Ha tehát a hitelező bank a kölcsönvevővel szemben egy bizonyos időszakra esedékessé vált ügyletikamat-követeléseit egy másik vállalkozóra engedményezi, ez utóbbi az adóstól ezen kamat megfizetését akkor is követelheti, ha az adós a tőketartozását és más időszakokra a bankkal szemben fizetendő kamattartozásait a banknak már megfizette. A már esedékes kamatkövetelések tehát ilyenformán függetlenedhetnek a tőketartozástól, és önálló életet élhetnek, engedményezés, elengedés, megterhelés tárgyai lehetnek.

Elévülés

A járulékosságot jól jellemzi az is, hogy a tőketartozás elévülésével a tőketartozás után esedékessé váló kamatok is elévülnek. A tőketartozás elévülése a kamatok önálló életének végét is jelenti, függetlenül attól, hogy a kamat az esedékessé válásától eltelt időre tekintettel önmagában még nem évült el. A kamatkövetelés viszont önállóan hamarabb is elévülhet, mint a tőkekövetelés, amennyiben ez utóbbi elévülési ideje a kamat elévülési idejéhez képest még nem járt le. Ha például a megrendelő vállalkozóidíj-tartozásának esedékessé válása óta több mint öt év eltelik anélkül, hogy az elévülés megszakadására (pl. fizetési felszólítás, perindítás a vállalkozó részéről, tartozás elismerése a megrendelő részéről) vagy szünetelésére (olyan a vállalkozón kívüli ok, ami miatt a vállalkozó nincs abban a helyzetben, hogy érvényesítse követelését) hivatkozhatna a vállalkozó, a vállalkozói díjtartozás elévül. Elévülnek azonban azzal együtt az esedékessége óta minden egyes késedelmes napra keletkezett késedelmi kamatok is, beleértve azt is, amely a késedelem első napján vált esedékessé, és amelynek keletkezése óta az ötéves elévülési idő eltelt, és azt is, amely a tőketartozás elévülésének napját megelőző napon vált esedékessé. Ha viszont a kölcsönadó a tőkekövetelését peresíti az adóssal szemben, de az ügyleti kamatokat nem, az ügyleti kamatok elévülhetnek függetlenül attól, hogy a bíróság a tőkekövetelést megítéli, a bíróság ugyanis a kamatokról nem dönthet, ha a kereset arra nem terjed ki.

Egyneműség a tőketartozással

Kamatnak csak azt a tőketartozást kísérő mellékszolgáltatást lehet tekinteni, amely a tőketartozás valamely törtrészében, a tőkével egyneműen van kiróva. Pénztartozások esetében az egyneműség adott, hiszen a kamatot a pénztartozás egy meghatározott törtrészében, azaz pénzértékben határozzák meg és fizetik ki. Amikor a kölcsönzés tárgya nem pénz, hanem más helyettesíthető dolog (pl. értékpapír, gabona, vetőmag, üzemanyag), az egyneműség azt jelenti, hogy a kamatot is az adott dolog törtrészében kell meghatározni és teljesíteni. Ha például az egyik gazda a másiknak határidős szállítási kötelezettségeinek teljesíthetősége céljából gabonaterményéből egy bizonyos mennyiséget kölcsönad azzal, hogy a másik gazda a következő évi termésből ugyanolyan minőségű gabonát lesz köteles visszaadni a kölcsönzött gabona mennyiségét 20 százalék mértékben meghaladó mennyiségben, a 20 százalék többlet kamatnak minősül.

Amennyiben azonban a kölcsönadó az adóssal abban állapodik meg, hogy az a tőkeösszeg visszafizetésén felül a kölcsönadó autóját ingyen megjavítja, hiányzik az egyneműség, és a mellékszolgáltatás nem kamat.

Kamat lehet viszont, ha a kölcsönadó az adósnak bemutatóra szóló kötvényeket ad kölcsön azzal, hogy az adós egy hónap múlva ugyanazon kötvényből ugyanannyit köteles visszaadni, illetve ezenfelül a kötvények kölcsönadáskori piaci árfolyamának 2,5 százalékát pénzben köteles megfizetni.

Igazodás a tőke használatának futamidejéhez

A kamat arra az időtartamra jár, amely a tőkeösszeg átengedésétől (vagy azon időponttól, amelytől kezdve a tőkeösszeg a hitelezőt illetné) a tőkeösszeg megfizetéséig terjed. Ez az időtartam egy naptól korlátlan ideig tarthat, természetesen az ésszerűség határain belül (ma nem számít ritkaságnak a 20-25 éves futamidő sem). Az egy napnál rövidebb futamidőre történő kamatfizetést a kamatra vonatkozó törvényes rendelkezések nem igazán tudják kezelni, a Polgári Törvénykönyv rendszere a minimálisan egynapos határidőre, futamidőre épül fel. Ennek ellenére - mivel a magánjog azon szabályai, amelyek közé a kamat is tartozik, megengedőek, azaz attól a felek egyező akarattal eltérhetnek - nem zárható ki, hogy a részletes feltételek rögzítése esetén a szerződő felek egy napnál rövidebb futamidőben és ahhoz igazodó kamatfizetési feltételekben állapodjanak meg.

Általában a százalékban kifejezett kamatlábak egyéves futamidőre vannak megállapítva, de változó kamatláb esetében lehetséges rövidebb kamatperiódusok rögzítése is. Az éves periódusra megállapított kamatláb azt az összeget fejezi ki, amelyet az adósnak a tartozás minden száznyi összege után egy évre fizetnie kell. Az évnél rövidebb időszakra arányosan eső kamatot ilyen esetben a napok száma szerint kell kiszámítani.

Abban az esetben, ha kamatként a tőke járadékaként egy meghatározott pénzösszeg van kikötve, a kamatláb a tőkéhez és a futamidőhöz viszonyítva ezen összegből is visszaszámítható.

Függetlenség a vétkességtől

A kamat attól függetlenül megilleti a hitelezőt, hogy a tőke használata tekintetében az adóst vétkesség terheli-e vagy sem, azaz felróható-e neki, hogy esetleg jogellenesen van a tőke birtokában, vagy sem. Ez a legplasztikusabban a késedelmi kamatnál érhető tetten, amelyet akkor is fizetnie kell az adósnak, ha a késedelmét kimentette, azaz például vis maior okozta a késedelmet.

A pénzkövetelés lejárta (esedékesség)

A késedelmi kamattal kapcsolatosan tisztázni kell a pénzkövetelés lejáratának (esedékességének) fogalmát. A lejárat előtt a hitelező a szolgáltatás teljesítését nem követelheti az adóstól, neki felszólításokat nem küldhet, ellene pert nem indíthat. A lejárat előtt azonban általában az adós sem jogosult teljesíteni a tartozását, hacsak számára az előteljesítés nincs megengedve. A lejárat minden esetben egy naptári naphoz kötődik, amely lehet egy meghatározott teljesítési határnap, amikor csak annak a napnak a 24 órája folyamán történhet a teljesítés, vagy egy teljesítési határidő vége, amikor az adós a határidő első napjától a lejárati nap 24. órájáig teljesítheti tartozását azzal, hogy a hitelező azt még nem követelheti. A lejárat napját követő nap 0 órájától a hitelező jogosult a teljesítést követelni és az adóssal szemben a késedelem jogkövetkezményeit alkalmazni, azaz pl. a késedelmi kamatot követelni. * Ha például az adós a kölcsöntőke- és ügyletikamat-tartozását 2002. június 15-én és nem máskor köteles a hitelezőnek visszafizetni, akkor a hitelező június 13-án vagy 14-én a teljesítést nem követelheti (de az adós sem teljesítheti ezeken a napokon a fizetési kötelezettségét). Június 16-án viszont az adós már késedelemben van, és a hitelező követelheti a kölcsöntőke és ügyleti kamatát, valamint mindkettő után a kifizetés napjáig a késedelmi kamatot. * Abban az esetben, ha a felek bérleti szerződése szerint a bérlő a bérleti díjat havonta előre, a bérbeadó számlájának kézhezvételét követő 15. napon belül köteles megfizetni, és a számlát a tárgyhó 1. napján kapja kézhez, a bérlő a tárgyhó második napjától a tárgyhó 16. napjának 24. órájáig bármikor teljesíthet, a bérbeadó viszont ezt nem követelheti. A tárgyhó 17. napjának 0 órájától a bérlő késedelemben van, és tőle a bérbeadó követelheti a bérleti díjat a kifizetése napjáig esedékessé váló késedelmi kamataival együtt. * Ha jogszabályból vagy a felek megállapodásából a lejárat napja nem állapítható meg, úgy a hitelező a teljesítésre történő felhívással és arra határidő tűzésével rögzítheti a lejáratot, és késedelembe ejtheti az adóst. Amennyiben tehát a szállító cég a kereskedő megrendelésére a kért árut határidőre leszállította, átadta, de a szerződés a vételár fizetésének feltételeit nem rögzíti, a szállító a számlájának megküldésével (abban a fizetés határidejét rögzítve) teljesítésre szólítja fel a megrendelőt. Amennyiben a megrendelő a közölt határidő utolsó, lejárati napjáig nem fizeti meg a vételárat, a következő naptól késedelemben van és tartozik a késedelmi kamattal.

Elhatárolási kérdések

Sok esetben nehéz eldönteni, hogy egy bizonyos tőke alapján, arra tekintettel teljesített mellékszolgáltatás kamat-e, vagy sem.

Járadékok

Nem tekinthetők kamatnak a különféle járadékok (pl. életjáradék, tartás, biztosítási szolgáltatások).

Részesedés a nyereségből

Nem kamat, ha a tőkét biztosító fél abban állapodik meg a másik féllel, hogy az ezen utóbbi által a tőke felhasználásával folytatott vállalkozási tevékenység nyereségének bizonyos százalékára tarthat igényt. Ebben az esetben ugyanis a "hitelező" a másik fél tevékenységének kockázataiból is részt vállal.

Természetbeni juttatások

A gazdaságban előfordul, hogy bizonyos szolgáltatásokat nem pénzben, hanem természetbeni juttatások formájában teljesítenek. Így pl. a haszonbér részben vagy egészben teljesíthető terményben, a munkabér természetben (valamilyen termék vagy termény formájában). Mindkettő késedelme esetén elképzelhető, hogy a haszonbérbe adó vagy a munkavállaló a természetbeni juttatással egynemű termény vagy termék formájában vagy azok pénzbeli ellenértéke alapján pénzben igényli a késedelmi kamatot.

Ügyleti költségek hiteleknél

A bankok az ügyleti kamatokon túl gyakran terhelik meg az ügyfeleket más költségekkel is, amelyek a hitellel kapcsolatos terheket növelik, de nehéz eldönteni azokról, hogy kamatjellegűek vagy sem.

Rendelkezésre tartási díj

Kamatnak tekinthetők a rendelkezésre tartási díjak, amelyeket a bank akkor igényel, ha a kölcsönösszeg folyósítására nem a szerződéskötéssel, hanem a bank által lefolytatott hitelképességi vizsgálat után vagy az adós egyoldalú nyilatkozatán alapuló lehívás alapján kerül sor. Ez a díj azt ellentételezi, hogy a bank a kölcsöntőkét megszerzi, az adós rendelkezésére tartja, de ezért más módon nem tudja kamatoztatni, viszont a folyósításig az adóstól nem követelhet ügyleti kamatot.

Disagio

Kamatnak minősül az úgynevezett disagio is, amelyet a bank a hitelnyújtás költségeinek fedezése céljából a tőkeösszeg bizonyos hányadának erejéig a tőkeösszegből a folyósításkor visszatart, az adós azonban a disagio összege után is köteles az ügyleti kamatot a teljes futamidőre megfizetni. A disagio tehát tulajdonképpen kamatos kamat kikötését jelenti, de az a törvényes szabályok alapján nem jogellenes.

Hitelkérelmi, hitelbírálati, értékbecslési, kezelési és hitelközvetítési díjak

Nem minősülnek kamatnak viszont a hitelkérelmi, hitelbírálati, értékbecslési, kezelési és hitelközvetítési díjak, mert azok a futamidőtől független kötelezettségek. Ennek ellenére az ilyen költségeket, bizonyos kivételekkel az úgynevezett teljes hiteldíjmutató számításánál, melyet minden banknak, minden hitelterméke tekintetében közzé kell tennie, figyelembe kell venni. Meg kell azt is jegyezni azonban, hogy amennyiben az ilyen költségek nem állnak arányban azzal a ráfordítással, amelyek fedezetére szolgálnak, úgy burkolt kamatkikötésnek minősülhetnek, amely az uzsora és a szolgáltatás-ellenszolgáltatás közti értékaránytalanság megállapítása során bírnak jelentőséggel.

Kamatos kamat

A jelenlegi előírások szerint a kamatos kamat nem tilos, de csak a felek erre vonatkozó megállapodása alapján van helye az érvényesítésének. Kamatos kamat alatt az ügyleti kamatot terhelő további ügyleti kamatot lehet érteni (ilyen lehet például a korábban már említett disagio utáni kamatfizetés, vagy a folyószámlába beállított ügyleti kamat utáni kamat). * Tőkésített ügyleti kamat * Az ügyleti kamat a futamidő végén "tőkésedik", amennyiben azt az adós nem egyenlíti ki, és utána a hitelező ugyanúgy késedelmi kamatot követelhet, mint a tőketartozás után. Ez azonban nem jelent valódi kamatos kamat kikötést. Késedelmi kamat után pedig késedelmi kamat felszámítása aligha képzelhető el.

Ügyleti kamat - törvényes kamat

A magánjog szerint pénztartozások után főszabályként kamat jár, függetlenül attól, hogy a pénztartozás milyen típusú szerződésből származik (legyen az adásvételi, vállalkozási, bérleti vagy más szerződés). Ez alól csak magánszemélyek egymás közötti ügyletei képeznek kivételt, ahol csak különmegállapodás esetén jár a pénztartozás után kamat. Ez azt jelenti, hogy ha gazdálkodó szervezetek (egyéni vállalkozók, gazdasági társaságok, egyesülések, szövetkezetek; az állam, az önkormányzatok, költségvetési szervek, társadalmi szervezetek és köztestületek magánjogi kapcsolataikban) egymással vagy magánszeméllyel lépnek ügyleti kapcsolatokba, a pénztartozások után kamatot kötelesek fizetni, illetve kamatot követelhetnek. Késedelmi kamat a szerződő felek minőségére tekintet nélkül a törvény erejénél fogva minden pénztartozás késedelme esetén megilleti a hitelezőt.

Kölcsönszerződés

A kölcsönszerződés szabályai szerint viszont az adós a hitelezőnek csak abban az esetben köteles a kölcsöntőke után kamatot fizetni, ha a hitelező pénzintézet. Más esetekben tehát a szabályozás a szívességi kölcsönt feltételezi. Ez magánszemélyek egymás közti viszonyában összhangban áll a fenti általános szabállyal, a gazdálkodó szervezetek egymás közti, illetve magánszemélyekkel fennálló ügyleteinél azonban ellentmond annak. Tekintettel azonban arra, hogy a kölcsönszerződés szabályai speciálisak, ezért a kölcsönügyletekre azokat kell elsődlegesen alkalmazni.

Ügyleti kamat kikötése

A magánjogi szabályok szerint tehát ügyleti kamat kikötésére a következő esetekben van, illetve lehet szükség:

- gazdálkodó szervezetek egymás közötti és magánszemélyekkel kötött kölcsönszerződései esetében, amennyiben a hitelező nem pénzintézet,

- magánszemélyek egymás közötti bármilyen olyan ügyleténél, ahol a pénztartozás után ügyleti kamatot akarnak felszámítani (pl. eladó az általa átruházandó lakás vételárára vagy annak egy részére fizetési haladékot enged a vevőnek, ez esetben az eladó a halasztott fizetésre tekintettel a vételár vagy annak egy része után csak akkor igényelhet kamatot, ha ebben kifejezetten megállapodott a vevővel); a magánszemélyek közti kamatmegállapodáshoz a jelenlegi gyakorlat megköveteli a kifejezett nyilatkozatok bizonyíthatóságát (írásban, tanúkkal), a ráutaló magatartásokat nem fogadja el feltétlenül kamatkötelezettséget eredményező szerződési nyilatkozatként (pl. az adós bizonyos időszakra nagyobb összeget fizet vissza, mint a tőketartozása),

- minden olyan ügylet esetében, ahol nem pénzt, hanem más helyettesíthető dolgot (pl. bemutatóra szóló értékpapír, mezőgazdasági termény, energia, üzemanyag) tőkeként kölcsönöznek, ami után a kölcsönbe adó kamatot kíván érvényesíteni.

A törvényes kamat esetei

Törvényes hitelkamat

Az úgynevezett törvényes hitelkamat a gazdálkodó szervezetek egymás közti, illetve magánszemélyekkel fennálló hitelezési jellegű pénztartozást involváló ügyletei után járó kamat (pl. a szállító vállalkozás az eredeti fizetési határidőhöz képest további haladékot enged egy hitelkeret erejéig a megrendelőjének, és ezzel számára áruhitelt biztosít).

Késedelmi kamat

A késedelmi kamat a pénztartozás lejáratot követő, késedelmes megfizetése esetén illeti meg a pénzkövetelés jogosultját.

Kárkamat

A károkozó a károkozás időpontjától (amellyel a kártérítési kötelezettség is esedékessé válik) a kártérítés összege után kamatot köteles fizetni. Ennek alapját a pénztartozások utáni általános kamatfizetési kötelezettségben, illetve a késedelmi kamatban kell keresni.

Egyenértéki kamat

Az egyenértéki kamat, amely annak terhére állapítható meg, akinek idegen vagyon, idegen pénz volt a birtokában, anélkül, hogy annak jogosultja valami ellenértéket kapott volna azért, hogy a másik fél az ő vagyonának, pénzének hasznát vehette. Ilyen egyenértéki kamat illetheti meg például

- a jogalap nélkül gazdagodó személlyel szemben azt, akinek rovására a gazdagodás bekövetkezett (pl. az egyik fél bankszámlájáról téves átutalás miatt olyan fél bankszámlájára kerül egy meghatározott pénzösszeg, aki arra egyébként semmilyen jogcímen nem lenne jogosult, és ez utóbbi fél csak egy bizonyos idő elteltével fizeti vissza a tévesen átutalt összeget),

- a szerződés felbontása esetén a feleket a visszajáró szolgáltatások után,

- a szerződés érvénytelensége esetén, a szerződéskötést megelőző állapot helyreállítása miatt a feleket a visszajáró már teljesített szolgáltatások után.

Váltókamat

A váltókamat, a váltókövetelés lejárta után a váltó jogosultját illeti meg.

Ítéleti kamat

Az ítéleti kamat a bírósági határozatban fizetésre kötelezett és az ítéletben rögzített fizetési határidőt elmulasztó adóst akkor is terheli, ha az ítélet ezt már nem is mondja ki.

A törvényes kamat mellőzése

A törvény erejénél fogva járó kamatot a felek megállapodásukkal természetesen már előre is mellőzhetik.

Hitelezői késedelem

A hitelező nem érvényesíthet késedelmi kamatot, ha egyidejűleg ő maga úgynevezett jogosulti késedelemben van, például a felajánlott fizetést a lejárati napon az adóstól nem fogadja el, nem állítja ki az adós számára a fizetéshez szükséges számlát.

Fizetési haladék

Ugyancsak nem tarthat igényt a hitelező a késedelmi kamatra, ha a lejárt követelés teljesítésére kamatmentes fizetési haladékot engedett az adósnak.

Elengedés

A hitelező akár az ügyleti, akár a törvényes kamatot elengedheti az adósának, amely tulajdonképpen egy megállapodás a felek között.

Fix kamat - változó kamat

A kamat, pontosabban szólva a kamatláb a tőke használatának teljes időtartama alatt lehet változatlan (fix kamat), vagy a futamidő alatt időszakonként változhat (változó kamat). 2002. január 1. előtt a törvényes kamatok, beleértve a késedelmi kamatot is, fix kamatok voltak. 2002. január 1. óta azonban a kamatkövetelés esedékessé válásától a kamatkövetelés alapjául szolgáló kötelezettség teljesítéséig terjedő időtartam minden időszakára a költségvetési törvény által az adott időszakra vonatkozóan meghatározott kamatmértéket kell alkalmazni.

Fix kamat viszont továbbra is a váltókamat. Az ügyleti kamatok jellege attól függ, hogy a felek változó vagy fix kamatozásban állapodnak-e meg. A felek azonban a változó törvényes kamatok helyett is kiköthetik, hogy azok a futamidőre változatlan, fix kamatok legyenek. Ha például a bank ügyfelével abban állapodik meg, hogy az ügyfél az általa 5 évre felvett kölcsön után évi 14 százalékos mértékű fix kamatot köteles fizetni, akkor a kölcsön futamidejének mind az öt évére 14 százalék marad a kamat mértéke. Ebben az esetben, ha a bank nem köti ki a kamatemelés jogát a pénzpiaci viszonyok változása esetére, a bank viseli a kamat mértékét befolyásoló tényezők kamatnövelő kockázatait, az ügyfél pedig annak veszélyét, hogy a kamatok az öt év alatt csökkennek, neki azonban a magasabb kamatot kell a teljes futamidő alatt viselnie, viszont a terhei így biztonságosabban, előre kalkulálhatók.

Amennyiben a megrendelő és vállalkozó abban állapodnak meg, hogy a vállalkozói díj késedelmes megfizetése esetén a mindenkori jegybanki alapkamat másfélszeresének megfelelő késedelmi kamattal tartozik a megrendelő a vállalkozónak, ha a bank ügyfelének 3 hónapos USD LIBOR + 1,5 százalékos kamatra nyújt devizahitelt, a felek változó kamatozást kötöttek ki.

A változó kamatozással kapcsolatosan néhány fogalmat tisztázni szükséges, amelyekkel a vállalkozások a mai pénzügyi és hiteléletben gyakran találkozhatnak.

Jegybanki alapkamat

A jegybanki alapkamat a Magyar Nemzeti Bank monetáris politikájának eszköze, tulajdonképpen egy úgynevezett irányadó kamatláb, amelyet a monetáris helyzet függvényében a jegybank időszakonként módosít, és MNB-közlemény formájában, a kezdőnap meghatározásával a Magyar Közlönyben közzétesz, és amelynek célja, hogy annak mértékével befolyásolja a piaci szereplők által alkalmazott hitel- és betéti kamatok mértékét. A jegybanki alapkamat mértéke jelenleg, 2002. február 19-től 8,5 százalék.

LIBOR

A LIBOR (London Interbank Offered Rate) elnevezés azt a londoni bankközi kamatlábat jelenti, amelyet egy első osztályú londoni bank egy másik első osztályú londoni banknak számít fel rövid lejáratú hitelezés során. A kereskedelmi bankok devizahiteleik kamatait általában a LIBOR-hoz és leginkább az USD LIBOR-hoz kötik. A LIBOR alkalmazása esetén ún. rollover rátákról van szó, ahol az egy adott pillanatban ajánlott LIBOR-kamatlábat 3, 6, 9 vagy 12 hónapra rögzítik, majd ezen idő leteltekor újabb azonos időszakra állapítanak meg kamatot. A bankok az adott deviza LIBOR rátáját meghaladó kamatlábat állapítanak meg. Ezt a különbözetet spreadnak nevezzük. Ha tehát az a szerződéses kamatkikötés, hogy 3 hónapos USD LIBOR + 15 százalék és a 3 hónapos USD LIBOR a megállapodáskor évi 7,5 százalék, akkor az első három hónapos időszakra a fizetendő kamat mértéke évi 9 százalék. Amennyiben a három hónapos szakasz végén, azaz rolloverkor 3 hónapos USD LIBOR évi 7,8 százalék, a következő 3 hónapos időszakra fizetendő kamat évi 9,3 százalék.

EURIBOR

Az euró-valutaövezet LIBOR-ja az úgynevezett EURIBOR. Az EURIBOR az európai valutaunió területén székhellyel vagy telephellyel rendelkező reprezentatív bankok által a bankközi hitelezésben alkalmazott kamatlábakból naponta (a hétvégék, az első karácsonyi ünnepnap és újév napjának kivételével) képzett heti, illetve egy hónapostól 12 hónaposig terjedő rollover kamatláb.

BUBOR

A LIBOR-hoz és EURIBOR-hoz hasonlóan létezik az úgynevezett BUBOR, amely az aktív kamatjegyző magyar bankok által alkalmazott ajánlati kamatlába alapulvételével az MNB által naponta kiszámított referencia-kamatláb.

Kamatváltoztatási jog

A változó kamatozással nem azonos a hitelező kamatváltoztatási joga. A szerződő felek megállapodása alapján a hitelezőnek joga lehet arra, hogy az ügyletre irányadó kamat mértékét egyoldalúan változtassa. E - az elsősorban pénzintézetek által alkalmazott - megoldás tisztességéhez akkor nem férhet kétség, ha: * az adós ennek jelentőségéről a szerződéskötést megelőzően megfelelő tájékoztatást kap, * a hitelszerződés kifejezetten tartalmazza ezt a lehetőséget és annak szabályait, * a hitelezőnek viszonylagosan objektív változások, így elsősorban a refinanszírozás feltételeinek reá nézve hátrányos megváltoztatása esetén áll rendelkezésre ez a jogosultság, és * az adósnak joga van arra, hogy ilyen kamatváltoztatás esetén a szerződést felmondja, és tartozásait megfelelő diszkontálás mellett előtörlesztéssel rendezze

Figyelem! Kérjük az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2002. június 1.) vegye figyelembe!

Nyomtatás Főoldalra Nyomtatás Nyomtatás A lap tetejére A lap tetejére