Jogszabályváltozások

Figyelem! Kérjük az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2002. június 1.) vegye figyelembe!

Megjelent a Cégvezetés (archív) 50. számában (2002. június 1.)
Szöveg nagyítása Szöveg kicsinyítése Nyomtatás
-

Nyilvántartás a könyvelőkről

A könyvviteli szolgáltatást végzőkről - 2002. június 4-étől - a Pénzügyminisztérium nyilvántartást fog vezetni. A nyilvántartásba vétel szempontjából könyvviteli szolgáltatást végzőknek tekintendők

- a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (számviteli törvény) 150. §-ának (2) bekezdése szerinti könyvviteli szolgáltatás körébe tartozó feladatok irányítását, vezetését végző,

- a számviteli beszámolót készítő - a rendelet szerint - mérlegképes könyvelői (illetve azzal egyenértékű) képesítéssel rendelkezők, valamint

- a Magyar Könyvvizsgálói Kamaránál nyilvántartásba nem vett okleveles könyvvizsgálói képesítéssel rendelkező személyek.

Mérlegképes könyvelő az, aki ilyen szakképesítéssel rendelkezik, és aki a szakképesítését oklevéllel vagy bizonyítvánnyal igazolja.

A könyvviteli szolgáltatást végzők nyilvántartása tartalmazza a nyilvántartásba felvettek

- regisztrálási számát,

- nevét, címét (irányítószám, helység, utca, házszám),

- születési helyét és idejét,

- anyja nevét,

- szakképesítését (mérlegképes könyvelői képesítésnél a szakot is), illetve mérlegképesnek elismert szakirányú egyetemi, főiskolai végzettségét,

- a szakképesítést igazoló oklevél, bizonyítvány számát, a kiállító intézmény nevét, a kiállítás keltét,

- regisztrálásához előírt számviteli, pénzügyi, ellenőrzési gyakorlati évek számát, valamint azt a munkakört, amelyben szakmai gyakorlatát jellemzően megszerezte,

- regisztrálási szakterületét,

- szakmai továbbképzésben való igazolt részvételét.

A nyilvántartás tartalmazhatja - de csak a könyvviteli szolgáltatást végző önkéntes adatszolgáltatása alapján - a nyilvántartásba felvettek

- telefonszámát,

- a könyvviteli szolgáltatás végzésénél hasznosítható egyéb szakképesítéseit, ezeknek a képesítéseket igazoló oklevélnek, bizonyítványnak a számát, a kiállító nevét, a kiállítás keltét,

- államilag elismert idegennyelv-tudását igazoló, eredményes nyelvvizsga típusát, valamint fokozatát.

A mérlegképes könyvelőt - szakképesítésének megfelelően

- mérlegképes könyvelő vállalkozási területen,

- mérlegképes könyvelő államháztartási területen,

- mérlegképes könyvelő pénzügyi területen,

- mérlegképes könyvelő egyéb szervezeti (nonprofit) területen

megjelöléssel kell a nyilvántartásba felvenni.

A nyilvántartásban szereplő adatokat bárki megismerheti. A tárgyévben nyilvántartásba vett könyvelők regisztrálási számát, nevét, címét, hozzájárulásuk esetén regisztrálási szakterületét, valamint a nyilvántartásban szereplő adatok változásait a Magyar Közlöny mellékletében és a Pénzügyi Közlönyben évente közzéteszik.

A könyvviteli szolgáltatást végzők nyilvántartásba vételét a 93/2002. (V. 5.) Korm. rendelet szabályozza. 2002. június 4-én fog hatályba lépni.

(Magyar Közlöny, 2002/58. szám)

Építészeti-műszaki tervezési jogosultság

A 34/2002. (IV. 27.) FVM rendelet az építészeti - ezen belül külön a belsőépítészeti tervezési -, a táj- és kertépítészeti, a tartószerkezeti, a geotechnikai, a geodéziai, az épületgépészeti és az épületvillamossági - ezen belül a felvonó és mozgólépcső - tervezési szakterületekre vonatkozó tervezési jogosultságra terjed ki.

A tervezési szakterületeken a tervezői jogosultság megállapításához szükséges szakmai gyakorlati időbe az építésügyi igazgatásban döntés-előkészítő munkakörben, valamint az építőipari kivitelezésben felelős műszaki vezetői vagy építési műszaki ellenőri tevékenységgel, illetőleg geodéziai tervezési szakterületen a földügyi igazgatásban szerzett gyakorlati idő felét be kell számítani.

A vezető tervezői jogosultság megállapításához szükséges szakmai feltételek:

- valamennyi tervezési szakterület esetében a kérelmezett tervezési szakterület képzettségi követelményeinek megfelelő (szakirányú) egyetemi végzettség és legalább 6 év tervezési gyakorlat, továbbá

- a mérnöki kamarák hatáskörébe tartozó tervezési szakterületeken, a bejegyezni kért tervezési szakterület képzettségi követelményeinek részben megfelelő (részlegesen szakirányú) egyetemi végzettség (kétéves tervezői továbbképzéssel), és legalább 10 év tervezési gyakorlat, a bejegyezni kért tervezési szakterület képzettségi követelményeinek megfelelő (szakirányú) főiskolai végzettség (kétéves tervezői továbbképzéssel), és legalább 10 év tervezési gyakorlat.

A gyakorlati időbe a továbbképzést megelőző szakirányú tervezői gyakorlat is beszámít. A vezető tervezői jogosultság megállapításához szükséges szakmai feltételeket nem kell vizsgálni, ha a kérelmező a bejegyezni kért tervezői szakterületen kiemelkedő építészeti-műszaki tervezési tevékenységéért Kossuth-díjat, Széchenyi-díjat, Ybl-díjat, Pro Architectura-díjat, illetve belsőépítészeti tervezésért Munkácsy-díjat vagy Ferenczy-díjat kapott.

A vezető tervezői jogosultság iránti kérelmet a területi szakmai kamaránál kell benyújtani. A vezető tervezői jogosultság megállapítása több szakterületre is kérhető, ez esetben a kérelmet szakterületenként külön kell benyújtani. A kérelemhez - ha azzal a kamara még nem rendelkezik - csatolni kell:

- a végzettséget tanúsító okiratok másolatát,

- a szakirányú tervezői gyakorlati időt bizonyító iratok másolatát,

- a kérelmező korábbi tervezői tevékenységének dokumentumait,

- a kérelmező részletes szakmai önéletrajzát,

- az érvényes erkölcsi bizonyítványt.

A tervezői névjegyzék vezetéséhez szükséges tervezői tevékenységi köröket, tervezői fokozatokat, valamint a tervezési szakterületeknek megfelelő szakképesítéseket a rendelet melléklete tartalmazza. A tervezők a tervezői névjegyzékbe való bejegyzésről szóló államigazgatási határozatban nyilvántartási számot kapnak.

Névjegyzék

A Magyar Építész Kamara által vezetett névjegyzékben:

- az építészeti, ezen belül külön a belsőépítészeti tervezési szakterületen a névjegyzéki bejegyzés betűjele: É, BÉ,

- a táj- és kertépítészeti tervezési szakterületen a névjegyzéki bejegyzés betűjele: K.

A Magyar Mérnöki Kamara által vezetett névjegyzékben:

- a tartószerkezeti tervezési szakterületen a névjegyzéki bejegyzés betűjele: T,

- az épületgépészeti névjegyzéki bejegyzés betűjele: G, ezen belül a felvonó- és mozgólépcső-tervezési szakterületen a névjegyzéki bejegyzés betűjele: Gf,

- az épületvillamossági tervezési szakterületen névjegyzéki bejegyzés jele: V,

- a geotechnika tervezési szakterületen névjegyzéki bejegyzés jele: GT,

- a geodézia tervezési szakterületen névjegyzéki bejegyzés jele: GD.

A Magyar Mérnöki Kamara a tervezési szakterületeken belül részterületeket állapíthat meg a részlegesen szakirányú felsőfokú végzettségek sajátosságainak figyelembevételével.

A tervezői fokozatok és jelölésük a tervezői névjegyzékben

- teljes körű (vezető) tervezői jogosultság jele: 1,

- tervezői jogosultság jele: 2.

A rendelet hatálybalépésekor - vagyis 2002. május 5-én - a kamarai határozattal névjegyzékben szereplő tervezővel - külön kérelem benyújtása és igazgatási szolgáltatási díj kiszabása nélkül - határozatban kell közölni, ha korábbi jogszabály alapján megállapított névjegyzéki besorolása, illetve a hozzá kapcsolódó tevékenységi kör a rendelet alapján módosul. A határozat kézhezvételéig a tervező a korábbi névjegyzéki bejegyzés alapján tevékenységét változatlan körben folytathatja.

(Magyar Közlöny, 2002/54. szám)

Építőipari Kivitelezési Biztonsági Szabályzat

A május 3-ától hatályos 17/2002. (IV. 25.) GM rendelet szerint az építési állványok tervezését, kivitelezését, felülvizsgálatát, munkavédelmi üzembe helyezését a rendelet és a vonatkozó szabványokban előírtak, vagy azokkal legalább egyenértékű biztonságot megalapozó eljárás szerint kell végezni. A szabványoktól eltérő megoldások alkalmazása esetén az egyenértékűséget munkavédelmi szakértői véleménnyel kell igazolni.

(Magyar Közlöny, 2002/52. szám)

Csomagolás

2003. január 1-jétől új rendelet vonatkozik a csomagolásra és a csomagolási hulladék kezelésére. A 94/2002. (V. 4.) Korm. rendelet szerint nem forgalmazható olyan csomagolás, illetve nem helyezhető el termék olyan csomagolásban, amelyben az ólom, a kadmium, a higany és a króm (vagyis a nehézfém) összesített koncentrációja meghaladja a 0,01 tömegszázalékot.

Ez a tilalom nem terjed ki:

- az ólomkristályüveg csomagolásra,

- a csomagolási célra használt üvegre, ha az anyagában hasznosított üvegcserépből származik,

- a műanyag ládára, illetve raklapra, ha anyagában történő hasznosítás eredményeként állítják elő.

A csomagolás összetételére, valamint újrafelhasználható, újrahasznosítható - ideértve az anyagában történő hasznosítást is - jellegére vonatkozó általános követelményeket a rendelet 1. számú melléklete tartalmazza.

A gyártó a csomagolás anyagára, hulladékára, illetve a csomagolási hulladék kezelési módjára utaló úgynevezett azonosító jelölést alkalmazhat, de - a külön jogszabályban meghatározott egyéb jelöléseken kívül - kizárólag a rendelet 2. számú mellékletében meghatározott azonosítási rendszert, illetve módokat választhatja. A rendeletnek meg nem felelő vagy a megtévesztő azonosításokat, jelöléseket - a forgalomba hozatal előtt - el kell távolítani a csomagolásról. A csomagoláson vagy a csomagoláshoz rögzített címkén - a külön jogszabályban meghatározottakon túlmenően - az azonosításnak jól láthatónak, tartósnak, valamint a csomagolás felnyitása után is jól olvashatónak kell lennie. Az azonosító jelölést és az azonosítás használatát a fogyasztóvédelmi hatóság ellenőrzi.

Bár az új, EU-konform előírások a jövő év elejétől lépnek életbe, a régi követelményeknek megfelelő termékeket és csomagolásokat csak 2004. január 1-jéig kell kivonni a forgalomból.

(Magyar Közlöny, 2002/58. szám)

Vámtarifa

Módosították a Kereskedelmi Vámtarifáról, a Magyar Köztársasággal szabadkereskedelmi megállapodást kötött országokból származó egyes árukra vonatkozó kedvezményes vámkontingensekről, illetve a vámtarifáról szóló jogszabályokat.

(Magyar Közlöny, 2002/63. szám)

Kamatkedvezmény víziközművekhez

A vízgazdálkodási társulat útján megvalósuló helyi jelentőségű közcélú közműlétesítményeknek vagy egyedi szennyvízelvezetés építésének a lakossági érdekeltségi hozzájárulásból fedezett munkáihoz felvett hitel kamatainak a törlesztés első öt évében 70 százalékát, a második öt évében 35 százalékát - a kölcsönt igénylő társulat helyett - a költségvetés megtéríti a hitelintézetnek, függetlenül attól, hogy a beruházást vagy a beruházás lebonyolítását ki végzi. A kamatkedvezmény számítási alapja legfeljebb az egyéves futamidejű állampapír referenciahozama tárgyév január 1-jét megelőző féléves átlagának 1,3-szerese lehet. A kedvezményes kölcsön összege a közcélú szennyvízközmű-beruházás összköltségének legfeljebb 65 százaléka. A kölcsön folyósítása szakaszosan - a támogatási cél teljesítését igazoló számla alapján - történik. Az erről szóló 111/2002. (V. 14.) Korm. rendelet május 22-én lépett hatályba.

(Magyar Közlöny, 2002/64. szám)

Elektronikus aláírás

Csak az a szakértő készíthet szakvéleményt arról, hogy az elektronikus aláírással kapcsolatos szolgáltatást nyújtó szervezet megfelel a vele szemben támasztott követelményeknek, aki a Hírközlési Területi Hivataltól szakértői működésre jogosító engedélyt (szakértői engedélyt) kapott, és elektronikus aláírással kapcsolatos szolgáltatási szakértőként a szakértői névjegyzékbe felvették. A szakértői engedély öt évre szól és meghosszabbítható. A szakértői névjegyzéket a Hírközlési Területi Hivatal vezeti.

Az elektronikus aláírással kapcsolatos szolgáltatási szakértő nyilvántartásba vételéről szóló 7/2002. (IV. 26.) MeHVM rendelet 2002. április 30-ától hatályos.

(Magyar Közlöny, 2002/53. szám)

Felnőttképzés

Új rendelet született a felnőttképzést folytató intézmények és a felnőttképzési programok akkreditációjának részletes szabályairól. A Felnőttképzési Akkreditáló Testület (FAT) a felnőttképzési tevékenység minőségének hitelesítése céljából - a felnőttképzést folytató intézmény kérelmére - lefolytatja az akkreditációs eljárást, és annak alapján kiadja az intézmény-, illetve a programakkreditációs tanúsítványt, továbbá ellenőrzési joggal rendelkezik az intézményakkreditációs eljárásban az akkreditációt szerzett felnőttképzést folytató intézmény, illetve a programakkreditációs eljárásban akkreditációt szerzett képzési program felett, és az ellenőrzés eredményéhez képest dönt az akkreditáció visszavonásáról.

A FAT az intézményakkreditációs eljárás keretében megvizsgálja, hogy a felnőttképzési intézményben folytatott képzési (tananyagfejlesztés, oktatás/képzés, értékelés) és felnőttképzési szolgáltató tevékenység, illetve az intézményirányítási és döntési folyamatok szabályozottsága megfelel-e a követelményrendszernek.

A programakkreditáció keretében - a felnőttképzést folytató intézmény kérelmére - az intézmény egy vagy több képzési programját, illetve felnőttképzési szolgáltatását vizsgálják, így a program vagy a felnőttképzési szolgáltatás tartalmi elemeit - különös tekintettel a munkaerő-piaci szükségességre, az életminőség javítására, a megvalósíthatóságra -, továbbá a követelményrendszernek való megfelelését.

Az Országos Képzési Jegyzékben (OKJ) szereplő szakképesítésekre irányuló képzésekhez kidolgozott - közleményben kihirdetett - központi programok akkreditált programnak minősülnek.

Az akkreditációs eljárás a felnőttképzést folytató intézmény akkreditációs kérelmére indul meg. Akkreditációt csak azok a felnőttképzést folytató intézmények kérhetnek, amelyek az Országos Közoktatási Értékelési és Vizsgaközpont (OKÉV) által vezetett nyilvántartásban szerepelnek. Az intézmény-, illetőleg programakkreditáció külön eljárásban szerezhető meg.

(Magyar Közlöny, 2002/53. szám)

Külföldiek

A május 13-ától hatályos 99/2002. (V. 5.) Korm. rendelet szerint a külföldinek a tartózkodási engedélyben foglalt tartózkodási idő meghosszabbítására irányuló kérelmében kell nyilatkoznia arról, hogy nem szenved közegészséget veszélyeztető betegségben. Az eljáró területi idegenrendészeti hatóság a kérelmezőt felhívhatja hatósági orvosi igazolás csatolására.

Azt a külföldit, aki az ellenőrzés során magyarországi tartózkodásának jogszerűségét, személyazonosságát nem tudta igazolni, avagy lejárt vagy érvénytelen tartózkodásra jogosító engedéllyel igazolta magát, elő kell állítani.

(Magyar Közlöny, 2002/58. szám)

Állami kezességvállalás

Az állam kezességet vállal a következő beruházásokhoz, hitelfelvételekhez:- a Népstadion és Létesítményei rekonstrukciójával összefüggő beruházásnak a Sportfólió Sportlétesítményeket Kezelő, Hasznosító és Fejlesztésszervező Kht. általi megvásárlásához,

- a Sportfólió Sportlétesítményeket Kezelő, Hasznosító és Fejlesztésszervező Közhasznú Társaság beruházásában az Újpesti Torna Egylet által használt Megyeri úti stadion felújításának a finanszírozásához,

- ahhoz a bankhitelhez, amit a balatonfűzfői Balaton Uszoda tulajdonjogának megszerzéséhez és 2002. évi üzemeltetéséhez a Sportfólió Sportlétesítményeket Kezelő, Hasznosító és Fejlesztésszervező Közhasznú Társaság vesz fel,

- a Budakalászon felépülő szabadidő- és sportközpont megvalósításának a finanszírozásához,

- a Szerencsi Városi Tanuszoda és Körzeti Nevelési Tanácsadó és Pedagógiai Szakszolgálat megépítésének a finanszírozásához,

- ahhoz a bankhitelhez, amit a Stadion Informatikai Projekt (beléptetőrendszer) visszavásárlásához a Sportfólió Sportlétesítményeket Kezelő, Hasznosító és Fejlesztésszervező Közhasznú Társaság vesz fel,

- a Mezőtúr városában felépülő sportcsarnok finanszírozásához,

- a Veresegyház városában felépülő új általános iskola tornatermének finanszírozásához,

- a Nyíradony városában felépülő tornacsarnok és uszoda finanszírozásához,

- a Hódmezővásárhely városában felépülő fedett uszoda finanszírozásához,

- a Felsőmocsolád községben felépülő sportcsarnok finanszírozásához,

- a Dabas városában felépülő sportcsarnok finanszírozásához,

- a Szeghalom városában felépülő sportcsarnok finanszírozásához.

(Magyar Közlöny, 2002/65. szám)

Földhivatalok

Új rendelet született a számítógépes adatbázisból történő lekérdezés útján szolgáltatható ingatlan-nyilvántartási adatok igazgatási szolgáltatási díjáról. A rendeletből megtudhatók az adatátviteli vonalon történő adatszolgáltatás szabályai is.

Papíralapú vagy számítógépes adathordozón (pl. mágneslemez) a következő ingatlan-nyilvántartási adatok szolgáltathatók:

- földkönyv vagy földkönyvi kivonat,

- földkönyv vagy földkönyvi kivonat tulajdonosi adatokkal kiegészítve,

- területi összesítő,

- csoportosított adatok,

- tulajdoni lap másolata.

Ezért díjat kell fizetni, amelynek mértékét a rendelet 1. számú melléklete tartalmazza. Az ingatlan-nyilvántartás adatbázisára csatlakozásért egyszeri csatlakozási díjat - 62 500 forintot - kell fizetni. A csatlakozás - azaz a hozzáférési jogosultság biztosítása - az ingatlan-nyilvántartási törvényben meghatározott csatlakozási engedély és digitális belépési igazolvány birtokában lehetséges. Az adatátviteli hálózatot a Földmérési és Távérzékelési Intézet (FÖMI) üzemelteti. A 41/2002. (V. 14.) FVM rendelet május 29-étől hatályos.

(Magyar Közlöny, 2002/64.)

Sportinformációs rendszer

Az állami sportinformációs rendszerből (ÁSR) teljesített adatszolgáltatás igazgatási szolgáltatási díjait a 4/2002. (V. 8.) ISM rendelet határozza meg. Az adatszolgáltatás iránti kérelmet a megyei (fővárosi) közigazgatási hivatalhoz, illetve az Ifjúsági és Sportminisztériumhoz kell benyújtani. A díjfizetési kötelezettséget a minisztérium pénztárába készpénzbefizetéssel, vagy a minisztérium 10032000-01401026-00000000 számú számlaszámára - eljárásidíj-megjelöléssel - átutalási megbízással lehet teljesíteni.

(Magyar Közlöny, 2002/60. szám)

Személyi adatok

Módosították a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásából teljesített adatszolgáltatásokért, valamint a kapcsolatfelvétel céljából, a megkeresésért, illetőleg értesítésért fizetendő igazgatási szolgáltatási díjról szóló rendeletet. A díj mértéke 2002. május 25-étől papíralapú vagy mágneses adathordozónál 550 forint/tétel, számítógépes kapcsolat útján (on-line) 101-500 000 tételig 200 forint/tétel, e felett pedig 100 forint/tétel.

(Magyar Közlöny, 2002/67. szám)

Kártalanítás

Kártalanításra jogosult az államtól az 1995. évi XCI. törvény 1. számú mellékletben megnevezett állatbetegségben elhullott, leölt állat, megsemmisített anyag, eszköz és tárgy tulajdonosa (bizonyos járványügyi intézkedések elrendelésekor). A 45/2002. (V. 17.) FVM rendeletben a jogalkotó a kártalanítás felső határát a 2001-es inflációs rátához igazította. A rendelet 2002. május 17-én életbe lépett.

(Magyar Közlöny, 2002/67. szám)

Állatgyógyászat

Az állatgyógyászati készítményekről szóló 36/2002. (IV. 29.) FVM rendeletet azoknak kell alkalmazniuk, akik állatgyógyászati készítményeket állítanak elő, használnak fel, hoznak forgalomba vagy forgalmaznak.

A rendelet alapján állatgyógyászati készítmény:

- minden olyan anyag vagy anyagok kombinációja, amelyet állatbetegségek megelőzésére vagy gyógykezelésére alkalmaznak,

- minden olyan anyag vagy anyagok kombinációja, amelyet az élő állatok élettani vagy kóros állapotának vizsgálatára, illetve befolyásolására, valamint élettani állapotának helyreállítására alkalmaznak,

- a gyógyszer, a gyógypremix, a homeopátiás készítmény, az antibiotikum-tartalmú hozamfokozó,

- az immunológiai állatgyógyászati készítmény, a vakcina, a szérum, a diagnosztikum (beleértve a genetikailag módosított organizmusok felhasználásával készült termékeket is),

- az állat testfelületével közvetlenül érintkező fertőtlenítőszer,

- az állatgyógyászati segédanyag (pl. gyógysampon) és ápolószer.

Nem minősül állatgyógyászati készítménynek az állat testfelületével közvetlenül nem érintkező fertőtlenítőszer, az in vitro diagnosztikai célt szolgáló radioizotópot tartalmazó készítmény és a gyógyszeres takarmány.

Törzskönyvezett állatgyógyászati készítmény és telepspecifikus oltóanyag kizárólag a földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter előzetes engedélyével állítható elő.

Állatgyógyászati készítményt - a magisztrális állatgyógyászati készítmény és a telepspecifikus oltóanyag kivételével - belföldön előállítani és forgalomba hozni, forgalmazni vagy felhasználni - takarmányba kevert formában is - kizárólag Magyarországon történt törzskönyvezési eljárás után, érvényes forgalomba hozatali engedéllyel lehet. (A törzskönyvezés részletes szabályai megtalálhatók a rendeletben.)

Külföldön előállított állatgyógyászati gyógyszerhatóanyag, törzskönyvezett állatgyógyászati készítmény csak akkor törzskönyvezhető, ha a kérelmező a törzskönyvi dokumentációhoz csatolja a gyártás helye szerint illetékes hatóság GMP (Helyes Gyógyszergyártási Gyakorlat) igazolását, és azt az Állatgyógyászati Oltóanyag-, Gyógyszer- és Takarmány-ellenőrző Intézet (ÁOGYTI) elfogadja. Megfelelő igazolás hiányában az ÁOGYTI a gyártóhelyen ellenőrzi a gyártás körülményeit, és javaslatot tesz a minisztériumnak annak elfogadására. A helyszíni ellenőrzés költségeit a kérelmezőnek kell megfizetni. A külföldön előállított állatgyógyászati gyógyszerhatóanyag, törzskönyvezett állatgyógyászati készítmény behozatalához a minisztérium szállítmányonkénti engedélye szükséges.

(Magyar Közlöny, 2002/55. szám)

Állatvédelmi bírság

Május 13-ától többek között azzal szemben is kiszabható az állatvédelmi bírság, aki nem vagy nem megfelelően teljesíti

- az állatok szállításával kapcsolatban előírt állatvédelmi követelményeket,

- a vágóállatok levágásának és leölésének, valamint a mezőgazdasági haszonállatok tartásának állatvédelmi szabályait.

A bírság összege ötezertől százötvenezer forintig terjedhet.

Bírságolási jogköre a jegyzőnek, az állat-egészségügyi és élelmiszer-ellenőrző állomásnak, valamint a természetvédelmi hatóságnak van. Mindezt a 98/2002. (V. 5.) Korm. rendelet írja elő.

(Magyar Közlöny, 2002/58. szám)

Növényvédelem

Az új növényvédelmi igazgatási szolgáltatási díjakat a 38/2002. (V. 3.) FVM rendelet határozza meg.

A rendelet hatálya

- a Növény- és Talajvédelmi Központi Szolgálat, illetve a megyei növény- és talajvédelmi szolgálatok által a jogi személyek, jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaságok, valamint a természetes személyek részére kérelemre végzett,

- az engedélyköteles termékek gyártásának, forgalomba hozatalának, felhasználásának engedélyezésével, minőség-ellenőrzésével, maradékanalitikai és egyes környezetvédelmi célú méréseknél, illetve az ellenőrzésekhez szükséges hatósági vizsgálatokkal (engedélyköteles termékek vizsgálata), engedélyokiratokkal, jelentésekkel, egyéb dokumentumokkal, valamint

- a külső, belső és tranzit növény-egészségügyi ellenőrzésekkel, vizsgálatokkal, illetve a növény-egészségügyi bizonyítványok kiállításával

kapcsolatos eljárásokra terjed ki.

Az engedélyköteles termékek vizsgálatáért a rendelet 1. számú mellékletében, azok engedélyezéséért a 2. számú mellékletben, a növény-egészségügyi vizsgálatokért pedig a 3. számú mellékletben meghatározott díjat kell fizetni. Az engedélyköteles termék vizsgálati díja csökkenthető, amennyiben a vizsgálat egyes részfeladatai összevonhatóak.

Vizsgálati díj kiszabásánál minden megkezdett mennyiséget (így különösen: hektár, 1000 db, 10 tonna, 20 tonna, 1000 tonna, óra) egy teljes egységként kell elszámolni. A díj késedelmes megfizetése esetén a mindenkori jegybanki alapkamat kétszeresének megfelelő mértékű kamatot kell fizetni.

(Magyar Közlöny, 2002/56. szám)

Élelmiszerek

Az engedélyezett adalékanyagok, mosó- és fertőtlenítőszerek, technológiai segédanyagok, élelmiszerrel érintkező anyagok, csomagolóanyagok, új élelmiszerek, különleges táplálkozási igényt kielégítő élelmiszerek engedélyét újra kell értékelni, amennyiben azt az új tudományos eredmények vagy a megváltozott felhasználási körülmények indokolják. Adott esetben az engedélyt vissza kell vonni vagy módosítani kell. Az erről szóló 43/2002. (V. 14.) FVM-EüM-GM együttes rendelet 2002. május 29-én lépett életbe.

(Magyar Közlöny, 2002/64. szám)

Halászat

A 40/2002. (V. 14.) FVM rendelet az emberi fogyasztásra szánt tengeri és édesvízi halászati termékek termelésének és forgalomba hozatalának élelmiszer-higiéniai feltételeit határozza meg.

(Magyar Közlöny, 2002/64. szám)

Baromfipestis

Új rendelet született a madárinfluenza (klasszikus baromfipestis) és a Newcastle-betegség elleni védekezésről. A rendelet pontosan meghatározza a védekezés szabályait, rendelkezik a helyi zárlatról, a védőkörzetekről, a fertőtlenítésről, valamint arról, hogy milyen védőintézkedéseket kell betartani a baromfikiállításokon és az állatszállításoknál. Amennyiben az állattartó üzemben a hatóság madárinfluenza vagy a Newcastle-betegséget állapított meg, a kerületi főállatorvos az üzemet helyi zárlat alá helyezi. A madárinfluenza ellen tilos a megelőző (profilaktikus) vakcinázás. Ezzel ellentétben a Newcastle-betegség ellen rendszeresen megelőző vakcinálásban kell részesíteni a keltetőben a naposbaromfit. Az erről szóló 44/2002. (V. 17.) FVM rendelet 2002. május 25-én már hatályos.

(Magyar Közlöny, 2002/67. szám)

Tejtermékek

Az állam ösztönözni kívánja az EU minőségi követelményeknek megfelelő tejtermékek értékesítését. A támogatásra vonatkozó új pályázati lapot a 46/2002. (V. 17.) FVM rendelet 1. számú melléklete tartalmazza.

(Magyar Közlöny, 2002/67. szám)

Vágósertés

Módosították a vágósertés - intervenciós áron alapuló - minőségi termelési támogatásáról szóló rendeletet. A támogatás jár az alapanyag-termelőknek és a feldolgozóknak is. A 2002. március 1. és június 30. között minősített vágósertések utáni támogatások szabályai a 47/2002. (V. 17.) FVM rendeletben találhatók.

(Magyar Közlöny, 2002/67. szám)

Figyelem! Kérjük az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2002. június 1.) vegye figyelembe!

Nyomtatás Főoldalra Nyomtatás Nyomtatás A lap tetejére A lap tetejére