A világ legnagyobb biznisze

Figyelem! Kérjük az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2002. június 1.) vegye figyelembe!

Megjelent a Cégvezetés (archív) 50. számában (2002. június 1.)
Szöveg nagyítása Szöveg kicsinyítése Nyomtatás
Becslések szerint napjainkban a világ termék- és szolgáltatásexportjának mintegy 82,3 százaléka kormányzati megrendeléseknek köszönhető. Bár a nemzetközi pályára bocsátott kormányzati közbeszerzések aránya a GDP-hez viszonyítva ennek csak töredéke, jóval 10 százalék alatt van, a piac még így is óriási.

Közbeszerzések a nagyvilágban

A kormányok szerte a világon meghatározó szereplői a termékek és szolgáltatások beszerzési piacának, ezáltal a nemzetközi kereskedelem kimagaslóan fontos tényezői. Megközelítően pontos adatokkal, számokkal azonban még az erre szakosodott intézetek sem tudnak szolgálni. A pontos statisztikák készítése ugyanis óriási feladat. Erre vállalkozott legutóbb a legfejlettebb ipari országokat tömörítő OECD, amely a közelmúltban tette közzé tanulmányát. A felmérés a világ 130 országában vizsgálja a kormányzati közbeszerzések piacának nagyságát. S bár 1998-as adatokkal dolgozik, a nagyságrendeket illetően - vélhetően - vajmi kevés a változás.

EKR

Áprilisban bemutatták az elektronikus közbeszerzési rendszert (ekr), amelynek működtetésére a Magyar Posta Rt. tíz évre koncessziót kapott. Az elektronikus rendszer növeli a közbeszerzés átláthatóságát, gyorsaságát és az esélyegyenlőséget - állította Stumpf István, az Orbán-kormány kancelláriaminisztere. Mint mondta, első lépésként a központosított közbeszerzésben, s azon belül is az informatikai termékek beszerzésénél alkalmazzák. * A mintegy 1,8 milliárd forintba kerülő rendszert a postatársaság saját forrásból, a MeH segítségével fejlesztette ki - közölte Kalmár István, a Magyar Posta Rt. elnök-vezérigazgatója. A hardvereszközöket a Compaq Computer Magyarország, a szoftvereket pedig az Oracle Magyarország szállította. * Az elektronikus rendszer a hirdetmény közzétételétől a fizetésig fogja át a közbeszerzést. Az ekr-t a Miniszterelnökség Közbeszerzési és Gazdasági Igazgatóságával (MKGI) közösen működteti. A központosított közbeszerzést eddig bonyolító MKGI 2 százalékos díjat kap.

A GDP egyötöde

Jókora piaci szeletről van szó - derül ki a felmérésből, amely arra is felhívja a figyelmet, hogy különösen nehéz feladat meghatározni a nagyságát. Hiszen tekintetbe kell venni egyrészt a központi kormányzati, illetve a helyi önkormányzati szintek részesedését, továbbá az erre fordított kiadások célját (fogyasztás vagy beruházás), s végül, de nem utolsósorban az összes közbeszerzésnek azt a részét, amely nyitott a nemzetközi szereplők előtt is. Ez utóbbiból egyébként - mint a jelentés rámutat - ki kell hagyni kétfajta kormányzati beszerzést: egyrészt a köztisztviselők juttatásait, másrészt a védelmi kiadások csoportjába tartozó beszerzéseket.

Ezek az adatok ilyen bontásban a világ egy sor országában máig nem állnak rendelkezésre, pedig fontos információt jelentene az üzleti szférának éppen úgy, mint a kormányok és a kereskedelmi közvetítők számára. Éppen ezért vállalta fel az OECD Kereskedelmi Bizottsága azt a hatalmas munkát jelentő feladatot, hogy felmérje a harminc tagország, illetve további száz ország kormányzati beszerzési piacát.

Az évekig tartó munka eredményeként az 1998-as GDP-hez viszonyított adatokat közzétevő munkacsoport érdekes következtetésekre jutott. Ilyen például az, hogy az OECD-országokban a fogyasztási és beruházási célú beszerzéseket, továbbá a kormányzat minden szintjének konkrét megrendelésekben lecsapódó igényeit egyaránt figyelembe véve a megrendelések értéke a GDP 19,96 százalékára, azaz abban az évben 4733 milliárd dollárra rúgott. A nem OECD-tagországok esetében - ugyanezen szempontok szerint vizsgálva - az arány valamivel alacsonyabb, 14,48 százalékos, dollárban kifejezve pedig 816 milliárdot képviselt. Ugyanakkor ennek csak kisebbik részét tették ki azok a megrendelések, amelyek elnyerésére eséllyel pályázhattak külföldiek is. Az OECD felmérése szerint ugyanis a GDP 7,57 százalékának megfelelő, évi 1795 milliárd dollár értékű beszerzést hirdetnek meg a határokon túli szállítók számára is a szervezet tagországai, illetve 5,1 százalékot (287 milliárd dollárnyit) a nem tagországok.

A világ teljes termék- és szolgáltatásexportjának 82,3 százalékát teszik ki a kormányzati megrendelések. Azonban ennek jóval kisebb hányada - a világ teljes exportjának 30,1 százaléka - áll nyitva a nemzetközi szereplők előtt is. A különbség abból adódik, hogy gyakran a hazai pályázó importálja a kormányzati tenderen meghirdetett termékeket, szolgáltatásokat, azaz közvetett úton kerül sor az importközbeszerzésre.

A felmérés azt is igazolta, hogy a központi kormányzat jóval kevesebbet költ, mint a helyi önkormányzatok, amelyek kétszer-háromszor annyit szánnak különféle beszerzésekre. Igaz, ez magyarázható egyebek között azzal is, hogy a helyi önkormányzatok feladatkörébe tartozik számos szociális jellegű tevékenység, mint például az iskolák, óvodák, illetve kórházak és más egészségügyi létesítmények, valamint - jó esetben - nyugdíjasházak, szociális ellátórendszerhez tartozó egységek üzemeltetése. Persze a központi kormányzati, illetve a helyi, önkormányzati beszerzések aránya országonként meglehetősen változó.

Év eleji csúcs

A tavaly mintegy 600 milliárd forintos közbeszerzési forgalom az idén jócskán megnőhet. Elérheti a 700-750 milliárdot, de van, aki szerint akár 1500 milliárdra is bővülhet (persze csak akkor, ha teljes körűvé válik a közbeszerzési eljárások kiírása a költségvetési szerveknél). Ez utóbbit valószínűsíti - lapjelentések szerint - Tunyogi László, a Magyar Közbeszerzési Hírbörze ügyvezető igazgatója. * Adatai szerint az idei első negyedévben 1173 eljárást írtak ki, s 185,3 milliárd forint közpénz elköltéséről már döntöttek. Szám szerint 24 százalékkal, az értéket tekintve pedig 28 százalékkal több az idei pályázat, mint 2001 hasonló időszakában. A növekedés részint annak köszönhető, hogy az önkormányzatok a közelmúltban pluszforrásokhoz jutottak, illetve annak, hogy tavaly, az utolsó negyedévben nem költöttek el minden közbeszerzésre szánt pénzt. Ezen túlmenően az is közrejátszott, hogy a cégek többnyire év elején rendezik éves üzemanyag-ellátási kötelezettségeiket. S mint ismert, a nemzetközi kőolajárak az utóbbi hónapokban emelkedtek, azaz többe kerül a beszerzés, mint egy évvel ezelőtt. * Az eddig lefolytatott közbeszerzések 12 százaléka volt a korrupció melegágyaként emlegetett, hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás. Ezek aránya egyébként az elmúlt években is hasonló volt.

Hazai vagy külföldi szállítók?

A kormányzati beszerzések intézői általában a hazai szállítókat részesítik előnyben, aminek egyaránt vannak pozitív és negatív hatásai. Egyrészt a hazai vállalkozások nagyobb üzletekhez juthatnak, másrészt azonban - mivel az importot versenyhátrányba hozó, protekcionista jellegű lépésről van szó - torzítja a piaci versenyt.

Nemzetközi szinten tulajdonképpen megengedett, de mindenképpen elnézett dolog volt 1981-ig, hogy a potenciális külföldi szállítóknak nem adtak azonos jogokat a hazaiakkal. Akkor azonban néhány GATT-tagország életbe léptette az úgynevezett tokiói forduló megállapodásait, amelyek lefektették a fair nemzetközi verseny alapjait a közbeszerzések piacán. 1996-ban pedig hatályba lépett a kormányzati közbeszerzésekkel foglalkozó WTO-megállapodás. Mindezzel párhuzamosan számos szabadkereskedelmi megállapodás keretén belül is kidolgozták a speciális közbeszerzési szabályokat.

E nemzetközi szabályok lényege egy és ugyanaz: minél kisebb tere legyen a preferenciális és diszkriminációs közbeszerzési elveknek, s minél tágabb az átláthatóságnak és a diszkriminációmentességnek. Az eredmények közé tartozik egyebek mellett a termékek és szolgáltatások árának mérséklődése (hiszen óriási versenyt gerjeszt a világpiaci szintre bocsátott közbeszerzés), s az adófizetők pénzének megfelelő kezelése, mivel a mérséklődő ár egyben azt is lehetővé teszi, hogy többet és jobbat szerezzenek be kormányzati, önkormányzati szinten - a lakosság javára.

A közbeszerzési eljárások számának és értékének alakulása Magyarországon

Eljárás típusa

1999

2000

2001

szám

érték (Mrd Ft)

szám

érték (Mrd Ft)

szám

érték (Mrd Ft)

Nyílt

2361

291,7

2828

395,8

2983

428,0

Meghívásos

103

10,3

85

4,3

67

15,4

Tárgyalásos

1364

129,8

797

123,5

796

163,5

Forrás: Közbeszerzések Tanácsa

Alapelvek és megvalósulás

Az eredeti alapelvek megvalósulásával a többség tehát jól járna, s mindenki elégedett lehetne, ha a törvény betűje, annak eredeti célja megvalósulna - nemcsak nálunk, szerte a világban. Hiszen ez azt jelentené, hogy a közpénzeket tiszta versenykörülmények között, a leghatékonyabban, a legracionálisabban költenék el, s az esélyegyenlőség elve alapján a kormány vagy a helyi önkormányzat az adott esetben valóban a legjobb minőségű árut, szolgáltatást a legalacsonyabb áron tudná beszerezni.

A tárgyalásos eljárások, ezen belül a hirdetmény nélküliek aránya az összes eljáráson belül Magyarországon (értékben, %)

 

1996

1997

1998

1999

2000

2001

Összes tárgyalásos eljárás

33

25

29

30

24

27

Hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás

31

22

17

25

12

14

Forrás: Közbeszerzések Tanácsa

Ám ez nem mindig van így: a törvény által óhatatlanul nyitva hagyott kiskapuk adta lehetőségeket - eltérő módon - világszerte kihasználják. A megfontolások különfélék, van, amikor a megrendelő ilyen módon igyekszik jutalmazni valakit vagy valakiket, van, amikor - s ez még rosszabb eset - a megrendelő képviselője (bonyolítója) maga is hasznot húz a nem éppen fair beszerzési tranzakcióból.

A kiskapuk kínálta lehetőség óhatatlanul a korrupciót serkenti, s nem véletlen, hogy a közbeszerzések témaköre gyakran felmerül a korrupcióellenes küzdelemben is.

Módosított törvény

A közbeszerzési törvény 2002. január 1-jétől hatályos főbb módosításai: * Az ajánlatkérő köteles meghatározni a közbeszerzési eljárás belső felelősségi rendjét, a nevében eljáró, illetőleg az eljárásba bevont személyek (szervezetek) felelősségi körét. * Az ajánlatkérő az összes ajánlattevő számára azonos feltételekkel legfeljebb 10 napos határidőt szabhat hiánypótlásra. (Korábban megtehette az ajánlatkérő, hogy csak akkor kért hiánypótlást, ha a "számára kedves" ajánlat sem volt hiánytalan.) * Az ajánlat kiíróinak minden értékelési szempontot, még a részszempontokat is nyilvánosságra kell hozniuk. (Korábban a nem tetsző ajánlat lepontozásának sajátos kultúrája alakult ki.) * Egységes elvek alapján kell minősíteni az ajánlattevőket. * Csak akkor lehet eredménytelennek nyilvánítani az eljárást, ha a legalacsonyabb ajánlati ár is magas az ajánlatkérő rendelkezésére álló anyagi fedezethez képest. (Korábban az ajánlatkérő hivatkozhatott arra a "gumiparagrafusra", hogy nem érkezett be megfelelő ajánlat.) * A közbeszerzési szerződés nyilvános, az abban foglaltak közérdekű adatoknak minősülnek (kivéve az üzleti titoknak minősülő információkat). * A korábbi 30 ezer forint helyett 150 ezer forintot kell fizetnie a kérelmezőnek (azaz a vesztes félnek), ha meg akarja támadni a Közbeszerzési Döntőbizottság előtt a számára hátrányos határozatot. * A Közbeszerzési Döntőbizottság (KD) bírságot köteles kiszabni a közbeszerzési törvény szabályait megszegő, illetve a nyilvánvaló jogsértés ismeretében szerződést kötő szervezettel szemben. A KD ugyancsak bírsággal köteles sújtani a jogsértésért, illetve a szerződéskötésért felelős személyt is. (Korábban nem feltétlenül szabtak ki minden esetben bírságot.) * Ha valaki alaptalanul indít döntőbizottsági eljárást, őt terheli a jogorvoslattal kapcsolatos minden költség. (A rosszhiszemű pereskedéseknek kívánt gátat szabni a törvény, korábban ugyanis sokaknak megért 30 ezer forintot az, hogy az ajánlatkérőt vagy a nyertes ajánlattevőt gyanúba keverte.) Forrás: Figyelő.

Hazai viszonyok

Magyarországon is vannak kiskapuk - annak ellenére, hogy a törvény 1995-ös megalkotása óta szigorították a közbeszerzési keretfeltételeket, s az idén hatályba lépett törvénymódosítással sikerült egy lépéssel előbbre jutni -, s ezek két irányban járhatók. Egyrészt a potenciális megbízottak eleve "leoszthatják maguk között a lapokat" például úgy, hogy felosztják a piacot. Az is elképzelhető, hogy az elvben meglévő versenytársak összefognak, s előre megbeszélik, ki mit akar elvinni a megrendelésekből, s lehetséges az is, hogy a jelentkezők egymás alvállalkozóiként készülnek eleget tenni a pályázatban foglaltak megvalósításának. Akad olyan eset is, amikor felmerül az árkartell előzetes létesítésének gyanúja.

A másik oldalon még tágabb a mozgástér. Hiszen például a törvény által előírt eljárás kikerülésére szolgál az a lehetőség, hogy sürgősségre hivatkozva nem írnak ki tendert, vagy részekre bontják a projektet, hogy az előírt küszöbértékeket ne haladja meg a megrendelés. Némileg furmányosabb, ám gyakran alkalmazott módszer, hogy a pályázati kiírásban eleve olyan feltételeket szabnak, amelyeknek csak egyetlen - éppen a preferált - cég felelhet meg.

Közbeszerzések néhány OECD-országban (1998, a GDP %-ában)

Ország

Általános

Központi

Helyi

Társadalombiztosítás

Kanada

25,83

4,6

22,32

0,04

Egyesült Államok

19,49

6,94

12,57

 

Ausztria

24,68

7,67

12,63

4,38

Németország

17,81

2,94

13,77

1,10

Görögország

18,64

12,98

1,61

3,22

Magyarország

29,77

13,47

13,76

2,22

Írország

20,81

8,73

11,70

0,28

Lengyelország

22,57

14,40

7,41

 

OECD súlyozott átlag

19,96

7,13

12,12

1,22

EU súlyozott átlag

21,48

8,87

10,79

1,79

Forrás: OECD

Eredménytelenné lehet nyilvánítani egy nyílt eljárást annak érdekében, hogy azt meghívásos, tárgyalásos eljárás kövesse, amelyen már csupán a kiválasztott cég(ek) vesz(nek) részt. S akkor még nem beszéltünk az elmúlt évek legnagyobb visszhangját kiváltó, elvben a közbeszerzési törvény hatálya alá tartozó, ám onnan kivont - százmilliárdokba kerülő - autópálya-építésről, amit nem csak Magyarországon, de külföldön is sokan és sokat bíráltak.

Nem véletlen, hogy az Európai Unió is többször kifogásolta a magyar közbeszerzési gyakorlat ellentmondásait, félreérthető tranzakcióit: ráadásul belátható közelségbe került az uniós csatlakozás, ami után Magyarországnak a közbeszerzések terén is vállalnia kell az EU jogszabályainak pontos betartását. Az Európai Unióban központi szabály, hogy az 5 millió eurót meghaladó értékű állami beruházásokat uniós közbeszerzési eljárás keretében kötelező megvalósítani. Ellenkező esetben per következik: Brüsszel az Európai Bírósághoz fordulhat.

A közbeszerzési eljárások külföldi nyerteseinek megoszlása Magyarországon (2000)

Reláció

Nyertes eljárások száma

Összes külföldi %-a

Összeg (M Ft)

Összes külföldi %-a

EU

130

80,25

48 002

94,97

CEFTA

10

6,17

904

1,79

EFTA

13

8,02

1 044

2,07

Egyéb külföldi

9

5,56

592

1,17

Összesen

162

100

50 542

100

Forrás: Közbeszerzések Tanácsának országgyűlési beszámolója

Figyelem! Kérjük az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2002. június 1.) vegye figyelembe!

Nyomtatás Főoldalra Nyomtatás Nyomtatás A lap tetejére A lap tetejére