ÜGYVÉD A CÉGNÉL

Figyelem! Kérjük az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2002. május 1.) vegye figyelembe!

Megjelent a Cégvezetés (archív) 49. számában (2002. május 1.)
Szöveg nagyítása Szöveg kicsinyítése Nyomtatás
Napjainkban egyre gyakoribb - mondhatnánk, a gazdasági társaságoknál szinte kizárólagos -, hogy a vállalkozás jogi ügyeinek intézésével ügyvédet bíznak meg. Írásunkban a megbízási módokkal, a megbízás lényegével, a felelősségi kérdésekkel ismertetjük meg a vállalkozásokat.

A megbízási szerződésre vonatkozó szabályokat a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény (Ptk.) tartalmazza, az ügyvédekre vonatkozó speciális kérdéseket pedig az ügyvédségről szóló 1998. évi XI. törvény (Ütv.) rendezi.

Az ügyvéd feladata, tevékenysége

Az Ütv. előírásai alapján az ügyvéd a hivatásának gyakorlásával - minden esetben törvényes eszközökkel és módon - elősegíti megbízója jogainak érvényesítését és kötelezettségeinek teljesítését, illetve közreműködik abban, hogy az ellenérdekű felek a jogvitáikat megegyezéssel intézzék el. Lényeges, hogy az Ütv. nevesítetten tiltja az olyan ügyekben való közreműködést, amely ellentétes a jogszabályokkal, illetve azok megkerüléséhez vezetne.

Általános képviseleti jog

Az ügyvéd úgynevezett általános képviseleti joggal rendelkezik, azaz valamennyi magyar bíróság és hatóság előtt eljárhat, és minden ügyben elláthatja a megbízó jogi képviseletét. Ez természetesen nem azt jelenti, hogy egy nagyobb vállalkozás valamennyi ügyét egyetlen ügyvéd látja el - hiszen az ügyvédek jelentős része bizonyos területekre szakosodott -, bár ez sem kizárt.

A jogosultság igazolása

A megbízónak joga és lehetősége is van a megbízás létrejötte előtt annak ellenőrzésére, hogy a megbízni kívánt ügyvéd - a kötelező kamarai tagságra figyelemmel - bejegyzett tagja-e valamely (fővárosi, megyei) ügyvédi kamarának, amelynek alapján jogosult az általános képviseletre, ugyanis az ügyvéd a megbízó kérésére köteles felmutatni ügyvédi igazolványát, amelyből megállapítható az ügyvéd (és amennyiben az ügyvéd ügyvédi iroda tagja, az ügyvédi iroda) neve, személyi adata, irodájának címe, valamint ügyvédi igazolványának érvényessége. Ez utóbbi vonatkozásában megjegyezzük, hogy az ügyvédi igazolványt évente, a tárgyévet követő év február 15-éig érvényesíteni kell.

A fentieken túl - szükség esetén - az illetékes területi ügyvédi kamara tájékoztatást ad az ügyvéd irodájának címéről és telefonszámáról is.

Szabad ügyvédválasztás

Jogi képviseletet, eljárást igénylő probléma esetén az Ütv. nem állít korlátot az ügyvédválasztás elé, ami annyit jelent, hogy a vállalkozás székhelyétől, működési területétől függetlenül az ország egész területén, kötöttségek nélkül bízhat meg képviselőt ügyei intézésére. Megjegyezzük, hogy természetesen - elsősorban állandó képviseleti tevékenységre, amelynek szabályaira a későbbiekben még visszatérünk - nem célszerű a székhelytől több száz kilométerre irodával rendelkező megbízottat választani, de egyes - a cég működési területétől távol eső - ügyletekre sok esetben helyi ügyvéd megbízása a célszerűbb a könnyebb és sok esetben kevesebb anyagi ráfordítást igénylő ügyintézés miatt.

A megbízás tárgya

Az ügyvéd a megbízás keretében

- képviseli az ügyfelét,

- büntetőügyben védelmet lát el,

- jogi tanácsot ad,

- szerződést, beadványt, más iratot készít, továbbá

- az előzőekben meghatározott tevékenységekkel összefüggésben végzi pénz és értéktárgy letéti kezelését is.

Ügyvédi titok

Az ügyvédet titoktartási kötelezettség terheli minden olyan tényt és adatot illetően, amelyről a hivatásának ellátása során szerzett tudomást. Ez a kötelezettsége független az ügyvédi megbízási jogviszony fennállásától, ami annyit jelent, hogy az az ügyvédi működés megszűnése után is fennmarad. A titoktartási kötelezettség kiterjed az ügyvéd által készített és a birtokában levő egyéb iratra is, ha ez a titoktartás körébe tartozó tényt, adatot tartalmaz. Az ügyvédnél folytatott hatósági vizsgálat során az ügyvéd nem tárhatja fel a megbízójára vonatkozó iratokat és adatokat, azonban nem akadályozhatja a hatósági eljárást sem. A titoktartási kötelezettség az ügyvédi irodákra és alkalmazottaikra, az ügyvédi szervekre, ezek tisztségviselőire és alkalmazottaira megfelelően irányadó. * A megbízó, a jogutódja és a törvényes képviselője a titoktartási kötelezettség alól felmentést adhat. Az olyan tényről és adatról, amelyről mint védő szerzett tudomást, az ügyvéd és az alkalmazott ügyvéd felmentés esetén sem hallgatható ki tanúként.

Összeférhetetlenség

Az ügyvédi tevékenységgel kapcsolatos összeférhetetlenségre vonatkozó szabályok ismerete a gyakorlatban a vállalkozások számára elengedhetetlen, ugyanis sok esetben már csak az ebből adódó - néha igen súlyos következményekkel, például üzleti titok kiszivárgásával, felelősségi kérdések felvetésével, károkozással stb. járó - probléma felmerülése esetén szembesül azzal a megbízó, hogy ügyét az ügyvéd olyan tevékenységi formában képviselte, amelyre nem lett volna lehetősége, illetve a megbízást olyan ügyvéd vállalta el, akinek arra nem lett volna jogosultsága.

A tilalmakat három részre oszthatjuk, vannak az úgynevezett foglalkozási (foglalkoztatási) összeférhetetlenséggel kapcsolatos, a felelősségvállalással, valamint a korábbi megbízásokkal, érdemi közreműködéssel kapcsolatos kizárási okok.

Foglalkoztatási módok és az összeférhetetlenség

Ennek megfelelően az ügyvéd nem állhat

- munkaviszonyban,

- szolgálati viszonyban,

- munkavégzési kötelezettséggel járó más jogviszonyban,

- közalkalmazotti, köztisztviselői jogviszonyban, valamint nem lehet közjegyző és főállású polgármester sem.

Korábbi foglalkozással összefüggő - egyben a pártatlan, elfogulatlan, részrehajlástól mentes ügyintézést szolgáló - összeférhetetlenségi ok, miszerint az ügyvéd 2 évig nem járhat el annál a bíróságnál, ügyészségnél vagy nyomozó hatóságnál, amelynél az ügyvédi kamarai tagsága előtt bíró, ügyész vagy a nyomozó hatóság tagja volt. Az ügyvéd nem vállalhat el megbízást olyan az ügyben sem, amelyben korábban bíróként, ügyészként, közjegyzőként, közjegyzőhelyettesként vagy nyomozó hatóság tagjaként eljárt.

Felelősségi tilalom

Az Ütv. tiltja a személyes közreműködéssel vagy korlátlan anyagi felelősséggel járó vállalkozói tevékenység végzését is.

Mentességek

Bizonyos tevékenységek végzésére azonban az ügyvédnek mégis megadja az Ütv. a lehetőséget. Eszerint nem tiltott

- a tudományos, művészeti és sporttevékenység,

- az oktatói tevékenység,

- a nem igazságügyi szakértői tevékenység,

- a választottbírói tevékenység végzése,

- az országgyűlési, helyi önkormányzati képviselői jogviszony,

- a munkaviszony nélküli igazgatósági és felügyelőbizottsági tagság létesítése, valamint

- a kuratóriumi tagság és tisztségviselés ellátása sem.

Korábbi megbízások

Az ügyvéd a megbízójával szemben mástól megbízást nem vállalhat el. Korábbi megbízójával szemben azonban lehetősége van megbízás elvállalására abban az esetben, ha a korábbi és az új ügy között nincs összefüggés, korábbi munkáltatójával szemben pedig akkor, ha a munkaviszony (szolgálati, alkalmazotti jogviszony) legalább 3 éve megszűnt, és munkavállalóként az ügy intézésében nem vett részt.

Felmentés a tilalom alól

A fentiekben említett tilalmak azonban nem jelentik azt, hogy az ügyvéd ezekben az ügyekben semmilyen körülmények között nem járhat el, ugyanis amennyiben a megbízó, a korábbi megbízó és a munkáltató a korlátozások alól írásban felmentést ad, úgy a képviseletnek, illetve az eljárásnak nincs akadálya.

Bejelentési kötelezettség

Az ügyvéd az összeférhetetlenségi okot a bekövetkezésétől számított 15 napon belül köteles az ügyvédi kamarának bejelenteni. Összeférhetetlenség esetén, amennyiben az végleges (például az ügyvéd munkaszerződést köt egy vállalkozással), az ügyvéd kamarai tagsága (lemondás folytán) megszűnik, átmeneti jellegű összeférhetetlenség esetén (például ha az ügyvéd köztisztviselőséget vállal) lehetőség van az ügyvédi tevékenység folytatásának átmeneti szüneteltetésére is, amelynek legrövidebb tartama 3 hónap. A szüneteltetés alatt az ügyvéd a kamarai tagságából eredő jogokat nem gyakorolhatja, ami annyit jelent, hogy az ügyvédi megbízás ilyen esetben semmis.

Az ügyvédi megbízás

Amennyiben a fentiekben ismertetett összeférhetetlenségi okok nem állnak fenn, illetve azok alól az arra jogosult az ügyvédnek megadta a felmentést, nincs akadálya a megbízási szerződés megkötésének.

A megbízás létrejötte

Az ügyvéd főszabályként a közte és a megbízó között létrejött megbízási szerződés alapján jár el. Lényeges, hogy míg a megbízót - mint azt a korábbiakban már említettük - megilleti az úgynevezett szabad ügyvédválasztás joga, addig az ügyvéd sem köteles a megbízást elfogadni, ha például az nem egyeztethető össze képzettségével (szakterületével), avagy már a megbízás előkészületeiből azt látja, hogy az az Ütv.-ben meghatározott alapelvekkel ellentétes ügyvédi magatartásra irányulna.

Az írásbeliség szerepe

A megbízást - a tanácsadás esetét kivéve - írásba kell foglalni. Az írásba foglalás elmaradása a megbízás érvényességét nem érinti, de ilyen esetben a megbízás tartalmának bizonyítása a megbízottat terheli.

A megbízás lényeges tartalma

A megbízás akkor jön létre, ha a felek megállapodtak a megbízás tartalmában, a megbízási díjban és az előre látható költségekben. A felek a költségek vonatkozásában költségátalány alkalmazását is kiköthetik.

Többes eljárás

A megbízó az ügy ellátásával több ügyvédet is megbízhat, akik az ügyet együtt látják el. A megbízó az ügy ellátásával más ügyvédet úgy is megbízhat, hogy mindegyik ügyvéd meghatározott részfeladatot lát el.

Közreműködő igénybevétele

Az ügyvéd a megbízás ellátásához alkalmazott ügyvédje, ügyvédjelöltje, a nála működő külföldi jogi tanácsadó, továbbá más ügyvéd közreműködését is igénybe veheti, kivéve ha ezt a megbízó a megbízás létrejöttekor írásban kizárta.

A meghatalmazás

Az ügyvéd ügyfelét bíróságok, hatóságok, valamint harmadik személy előtt meghatalmazás alapján képviselheti. A meghatalmazás csak akkor érvényes, ha azt írásba foglalták. A meghatalmazás további érvényességi feltétele, hogy azt a megbízónak és az ügyvédnek saját kezűleg alá kell írnia. Az ilyen módon és formában létrejött meghatalmazás teljes bizonyító erejű magánokirat. (Vállalkozások esetében kizárt, de a teljesség kedvéért megemlítjük, hogy a gyakorlatban előfordulhat, hogy a megbízó írni, olvasni nem tud, vagy nem képes. Ilyenkor a meghatalmazást közokiratba vagy olyan teljes bizonyító erejű magánokiratba kell foglalni, amelyen két tanú az aláírásával igazolja, hogy a megbízó a megbízás létrejöttét előttük elismerte.)

A meghatalmazás alapján az ügyvéd minden olyan cselekményre jogosult, amely a rábízott ügy szabályszerű ellátásával jár - így okirat, pénz és más vagyontárgy átvételére is. A meghatalmazásban lehetőség van az ügyvéd képviseleti jogkörének korlátozása is a hatóság vagy a harmadik személy irányában, azonban ez a korlátozás csak annyiban hatályos, amennyiben az magából a meghatalmazásból kitűnik.

A meghatalmazás - a korábbi szabályokkal ellentétben - illetékmentes.

A megbízás megszűnése

Felmondás az ügyvéd részéről

Az ügyvéd a már elfogadott megbízást bármikor, indokolás nélkül, írásban felmondhatja. A felmondási idő a megbízó értesítésétől számított 15 nap. Az ügyvéd a felmondási idő alatt is köteles a megbízó érdekében eljárni.

A megbízó felmondási joga

A megbízó a megbízást írásban bármikor korlátozhatja, vagy azonnali hatállyal felmondhatja.

Folyamatos megbízási jogviszony felmondása

Folyamatos megbízási jogviszony esetén a felek a felmondásról a fenti előírásoktól eltérően rendelkezhetnek - például lehetőségük van hosszabb felmondási idő kikötésére is mind az ügyvéd, mind pedig a megbízó terhére.

Bejelentési kötelezettség

Az ügyvéd a megbízás megszűnését vagy a megbízó általi korlátozását haladéktalanul köteles annak a hatóságnak írásban bejelenteni, amelynél a rábízott ügy folyamatban van.

Egyéb megszűnési okok

A megbízás a gyakorlatban általában annak teljesítésével szűnik meg, azonban az objektív ok bekövetkezése miatt is megszűnhet, így

- az ügyvéd vagy a megbízó halálával,

- a megbízó jogutód nélküli megszűnésével, továbbá

- az ügyvéd kamarai tagságának megszűnésével.

Amennyiben a megbízás a megbízó halála vagy jogutód nélküli megszűnése miatt szűnt meg, úgy az ügyvéd köteles haladéktalanul értesíteni azokat az általa ismert személyeket és szerveket, akiknek ebből eredően jogaik és kötelezettségeik keletkeztek.

Ügyvédi iroda

Amennyiben az ügyvéd a tevékenységét ügyvédi iroda tagjaként folytatja, a megbízás nem szűnik meg, hanem az iroda megbízottá válik - természetesen, ha a megbízó az ügyvéd eljárására ebben a formában is igényt tart. Az ügyvéd a várható változásról köteles a megbízóját haladéktalanul, de legkésőbb azt 15 nappal megelőzően, illetőleg a 15 napos felmondási idő kezdete előtt írásban értesíteni, ebben tájékoztatni arról, hogy az ügyfél a megbízást felmondhatja, illetve korlátozhatja, illetve hogy folyamatos megbízási szerződés megkötése esetén a felek eltérhetnek az általános - fentiekben ismertetett - szabályoktól.

Az ügyvéd feladatai a megbízás megszűnésekor

Az iratokat a megbízás teljesítése, illetőleg felmondása után az ügyvéd - a megbízó erre irányuló kérésére - köteles kiadni. Nem köteles azonban fogalmazványainak, a megbízó utasításait tartalmazó iratoknak, az ügyben hozzá intézett leveleknek, a megbízó érdekében teljesített fizetésekről szóló nyugtáknak és az eljárása szabályszerűségének elbírálásához szükséges más iratoknak a kiadására. Amennyiben a megbízó ezekre igényt tart, úgy kérésére az ügyvéd az ilyen iratokról köteles másolat kiadására azzal, hogy fogalmazványainak kiadására semmilyen formában nem kötelezhető.

Lényeges, hogy az ügyvéd az iratok kiadását nem tagadhatja meg azzal az indokkal, hogy az őt megillető megbízási díjat és költségtérítést nem fizették meg a részére.

Tényvázlat

Az úgynevezett tényvázlat a megbízási szerződés része, amelyet értelemszerűen mind az ügyvédnek, mind pedig a megbízónak alá kell írnia. A tényvázlat lényegében a megbízási szerződés tárgyát képező ügy, valamint az ahhoz kapcsolódó valamennyi tájékoztatás, szabály részletes leírása. A részletesség nagyon fontos jellemzője a tényvázlatnak, mert a gyakorlatban a legtöbb probléma abból adódik, hogy mi is volt a megbízás tárgya, azzal kapcsolatban az ügyvéd milyen tájékoztatást adott ügyfelének. * A tényvázlatnak elsősorban peres, valamint hatósági eljárást igénylő ügyekben vállalt képviselet esetén van jelentősége, hiszen ott az ügyvéd előtt az ügy elvállalásakor számos tényező ismeretlen, és sok esetben csak a bírósági eljárásban válik ismertté. Amikor az ügyvéd szerződéskötésnél működik közre, olyankor lényegében az elkészített - és az ügyfél által aláírt - megállapodás tükrözi a megbízó akaratát. Ez nem jelenti azt, hogy ilyen esetekben az ügyvéd mentesül a tényvázlat-felvételi kötelezettsége alól - hiszen például egy adásvételi szerződésnél nagyon fontos tényvázlatelem, hogy az ügyvéd tájékoztatja a feleket az eljárási határidőkről, az adózási szabályokról stb. -, azonban egy későbbi vita esetén a megbízó akarata a szerződésből könnyebben megállapítható. * Bírósági, illetve hatósági eljárásra irányuló képviselet esetén a tényvázlatban egyrészt nagyon pontosan meg kell határozni azt a tényállást, amely a jogi problémát jelenti, és amely kiindulópontja az ügyvéd eljárásának, és meghatározza a kereset (védekezés) tartalmát, jogcímét. * A tényvázlatban lehet arra is utalni, hogy bizonyos okiratok is a tényvázlat részét képezik, azonban csak akkor, ha azok a tényvázlat elkészültekor és a megbízás aláírásakor valóban rendelkezésre állnak - ez utóbbival kapcsolatban megemlítjük, hogy az ügyvéd köteles a megbízótól átvett vagy a megbízót megillető iratok átvételéről (amennyiben azt a megbízó kéri) elismervényt adni. * A tényvázlatnak tartalmaznia kell az ügyvéd által adott részletes tájékoztatást is, egyrészt jogi megítélés szempontjából, másrészt az eljárás szabályai vonatkozásában, harmadrészt pedig abban a körben, hogy az ügyvéd megítélése szerint az ügy várhatóan a megbízó számára megfelelő eredménnyel zárul-e, illetve az ügyben érdemes-e egyáltalán az eljárást megindítani (elsősorban peres eljárások). Amennyiben az ügyvéd álláspontja szerint a képviselettől nem várható a megbízó érdekeinek megfelelő eredmény, a megbízó azonban ennek ellenére kéri az eljárást az adott ügyben, célszerű ezt a tényt is a tényvázlatban rögzíteni - a későbbi viták elkerülése végett. * A tényvázlatot a megbízás tartama alatt természetesen a változások figyelembevételével ki lehet egészíteni, és bonyolultabb ügyeknél az is célszerű, ha egyes ügyszakaszokról az ügyvéd a megbízó részére írásban átadja szakmai véleményét.

Ügyvédi munkadíj

Az ügyvédet a tevékenységéért megbízási díj és költségtérítés illeti meg. Az ügyvédi megbízási díj szabad megállapodás tárgya. Az ügyvédi munkadíjban a feleknek - mint arra korábban már utaltunk - a megbízásban kell megállapodniuk.

A bíróságok költségmegállapítása

2002. április 29-étől új, a bírósági eljárásban megállapítható ügyvédi költségekről szóló 8/2002. (III. 30.) IM rendelet (R.) vonatkozik a bíróságok költségmegállapítására - amelynek előírásait a folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell. Az R. megszüntette azt a korábbi - és az Ütv.-vel ellentétes - szabályozást, miszerint a bíróságok az ügyvédi költségeket a korábbi jogszabályban előírt mértéknek megfelelően határozták meg, és nem vehették figyelembe az ügyvéd és megbízója közötti, a munkadíjra és a költségtérítésre irányuló megállapodást. Az új szabályozás szerint sem automatikus azonban - mint azt a későbbiekben láthatjuk - a megbízásban meghatározott munkadíj megállapítása.

Az R. szabályait a polgári eljárásban pernyertes felet képviselő ügyvéd munkadíjának és készkiadásának megállapítása során kell alkalmazni, büntetőeljárásban pedig akkor, ha a bíróság helyt ad a magánfél által érvényesített polgári jogi igénynek. Ilyenkor a bíróság az R. szerint határozza meg a magánfelet képviselő ügyvéd díját és készkiadásait.

Az ügyvédet megillető díjazást a bíróság az eljárást befejező határozatában állapítja meg.

A pernyertes fél indítványa

A pernyertes fél indítványozhatja, hogy részére a bíróság az eljárásbeli képviselettel felmerült költség címén állapítsa meg

- a fél és képviselője között létrejött ügyvédi megbízási szerződésben kikötött munkadíj, valamint

- a fél által képviselője részére költségtérítésként kifizetett, az eljárásban felmerült indokolt készkiadások együttes összegét.

A bíróság mérlegelési jogköre

Amennyiben a bíróság az ügyfél és az ügyvéd megbízási szerződésében szereplő ügyvédi munkadíjat eltúlzottnak tartja, lehetősége van arra, hogy a képviselet ellátásával felmerült költség összegének megállapítása során az ügyvédi munkadíj perköltségként érvényesíteni kívánt összegét az általa indokoltnak tartott mértékre leszállítsa.

A készkiadások megállapítása

Az ügyvédnek az eljárásban felmerült készkiadásait a bíróság az ügyvéd által benyújtott tételes kimutatás alapján állapítja meg azzal, hogy abban az esetben, ha az ügyvéd a bíróság által megszabott határidőn belül nem részletezi és nem igazolja készkiadásait, a bíróság azok megállapítását mellőzi.

Az ügyvédi költségek elszámolása

Az ügyvédi munkadíj összegéről az ügyvéd a megbízó felé számlát állít ki. A vállalkozás tevékenységéhez kapcsolódó ügyvédi munkadíj szabályszerű számla alapján az adott vállalkozás költségei között elszámolható. Figyelemmel arra, hogy az ügyvéd egyéni vállalkozóként, illetve ügyvédi iroda tagjaként végezheti a tevékenységét, az általa kiállított számla teljes összegben kifizethető, mivel annak közterheit az ügyvéd (ügyvédi) iroda fizeti meg.

Beszámítás

Az ügyvéd kötelezettsége - egyebek mellett - a megbízó haladéktalan értesítése a részére átvett pénzről vagy egyéb értékekről, de jó, ha a megbízó tudja azt, hogy képviselőjének egyben arra is van az Ütv. alapján lehetősége, hogy az átvett pénzből beszámítás útján elégítse ki a vele szemben megbízási díj és költségtérítés címén fennálló követelését. Ennek feltétele, hogy beszámítási joga gyakorlásáról a megbízott ügyvéd írásban értesítse ügyfelét.

A fenti feltételek megléte ellenére is kizárt azonban a beszámítás, ha

- az ügyvédhez befolyt pénzt nem a megbízó részére kell kiadni, vagy

- a megbízási díjban a felek nem állapodtak meg, vagy

- más jogszabály a beszámításra nem ad lehetőséget.

Áfamentesség

Tárgyi áfamentes az Ütv. szerint a kizárólag ügyvéd által végezhető tevékenység, illetőleg jogi képviseleti tevékenység, továbbá jogi dokumentációs tevékenység [a Központi Statisztikai Hivatal 9007/1998. (SK 12.) Közleményével életbe léptetett Szolgáltatások jegyzékében az SZJ 74.11.1 besorolás alá tartozó valamennyi tevékenység, kivéve 74.11.17.0 besorolás alá tartozó tevékenységeket - ügyfelek részére a jogokra és kötelezettségekre vonatkozó tanácsadás, okirat ügyvédi letéteményezése, önálló bírósági végrehajtás stb., ahol az adómérték 25 százalék].

Ügyvédi letét

Az ügyvéd az Ütv. szerinti ügyvédi letétet a megbízás teljesítéseként, a megbízáshoz kapcsolódó eljárási cselekmények költségének fedezeteként és azok teljesítésére, valamint a megbízáshoz kapcsolódóan megőrzésre fogadhat el. * Készpénz és értéktárgy letétként való átvételét az ügyvéd írásban, letéti szerződésben köteles rögzíteni. * Az ügyvéd az átvett készpénzt és értéktárgyat kizárólag letétként kezelheti, azt nem hasznosíthatja, és nem fogadhat el olyan megbízást, amely a letét felhasználására hatalmazza fel.

Az ügyvéd felelőssége

Az ügyvéd a tevékenysége körében okozott kár megtérítéséért a Ptk. előírásai szerint felel. A felelősség megállapításának feltétele, hogy az ügyvédet az illetékes ügyvédi kamara az adott ügyben elmarasztalja.

Objektív felelősség

Az ügyvéd felróhatóság hiányában is felelősséggel tartozik a visszaszolgáltatási vagy elszámolási kötelezettséggel átvett pénzért és értéktárgyért. Mentesül a felelősség alól, ha bizonyítja, hogy a hiányt elháríthatatlan külső ok idézte elő.

Felelősségbiztosítás

Az ügyvéd az ügyvédi tevékenysége körében okozott károk megtérítésére köteles felelősségbiztosítási szerződést kötni (ez a kamarai felvétel egyik feltétele), és azt ügyvédi tevékenységének tartama alatt fenntartani. Ez biztosítékot jelent a megbízónak az ügyvéd által okozott kár megtérítésére. Lényeges, hogy amennyiben az ügyvéd elmulasztja a felelősségbiztosítás díjának fizetését és az ennek következtében megszűnik, úgy az illetékes kamara az ügyvéd kamarai tagságát is megszünteti, ami azzal jár, hogy - figyelemmel a kötelező kamarai tagságra - az ügyvéd a megszüntetést követően nem jogosult a tevékenység folytatására.

A Ptk. ügyvédi megbízásra is alkalmazható rendelkezései

A megbízási szerződés alapján a megbízott köteles a rábízott ügyet ellátni. A megbízást a megbízó utasításai szerint és érdekének megfelelően kell teljesíteni. A megbízott személyesen köteles eljárni; igénybe veheti azonban más személy közreműködését is, ha ehhez a megbízó hozzájárult, vagy ha ez a megbízás jellegével együtt jár. A megbízott az igénybe vett személyért úgy felel, mintha a rábízott ügyet maga látta volna el. Ha a megbízottnak más személy igénybevételére nem volt joga, felelős azokért a károkért is, amelyek e személy igénybevétele nélkül nem következtek volna be. Amennyiben a megbízó célszerűtlen vagy szakszerűtlen utasítást ad, a megbízott köteles őt erre figyelmeztetni; ha a megbízó utasításához e figyelmeztetés ellenére is ragaszkodik, az utasításból eredő károk őt terhelik. A megbízott a megbízó utasításától csak akkor térhet el, ha ezt a megbízó érdeke feltétlenül megköveteli, és a megbízó előzetes értesítésére már nincs mód. Ilyen esetben a megbízót haladéktalanul értesíteni kell. A megbízott köteles a megbízót tevékenységéről és az ügy állásáról kívánságára, szükség esetén e nélkül is tájékoztatni, különösen ha más személy igénybevétele vált szükségessé, vagy ha a felmerült új körülmények az utasítások módosítását teszik indokolttá. A megbízott köteles a megbízót a megbízás teljesítéséről haladéktalanul értesíteni. A megbízó díj fizetésére köteles, kivéve ha az ügy természetéből, illetőleg a felek közötti viszonyból arra lehet következtetni, hogy a megbízott az ügy ellátását ingyenesen vállalta. A megbízott a díját akkor is követelheti, ha eljárása nem vezetett eredményre. A megbízó a díjat csökkentheti, illetőleg kifizetését megtagadhatja, ha bizonyítja, hogy az eredmény részben vagy egészben olyan okból maradt el, amelyért a megbízott felelős. Ha a szerződés a megbízás teljesítése előtt szűnt meg, a megbízott a díjnak tevékenységével arányos részét követelheti. Az ügy ellátásával felmerült költségek a megbízót terhelik. A megbízott a költségek előlegezésére nem köteles.

Okiratok ellenjegyzése

Az okirat ellenjegyzésével az ügyvéd bizonyítja, hogy az okirat a felek kinyilvánított akaratának és a jogszabályoknak megfelel, és az okiratban megjelölt fél az iratot előtte vagy helyettese előtt írta alá, illetőleg aláírását előtte vagy helyettese előtt saját kezű aláírásának ismerte el, illetve a minősített elektronikus aláírásával tett ellenjegyzéssel pedig azt, hogy a kiállító minősített elektronikus aláírásával aláírt elektronikus okirat tartalma az ügyvéd által készített elektronikus okiratéval megegyezik. Ezeket a körülményeket azonban az ellenjegyzésnek nem kell bizonyítania az olyan aláíró esetében, aki az okiratot külföldön írta alá, és aláírását az erre vonatkozó jogszabályok szerint hitelesítették, vagy akinek az aláírását a közjegyző hitelesítette, azzal, hogy ezt a kivételt az ügyvédnek ellenjegyzésében fel kell tüntetnie. * Az ügyvéd csak olyan okiratot láthat el ellenjegyzéssel, amely a saját vagy az irodája közreműködésével jött létre. * Adásvételi szerződés, valamint társasági szerződés csak akkor érvényes, ha azt ügyvédi ellenjegyzéssel ellátott magánokiratba vagy közjegyző által készített (köz)okiratba foglalták, tehát az említett iratok létrejöttéhez ügyvéd, illetve közjegyző igénybevétele kötelező

Figyelem! Kérjük az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2002. május 1.) vegye figyelembe!

Nyomtatás Főoldalra Nyomtatás Nyomtatás A lap tetejére A lap tetejére