\"TÉGLATÖRVÉNY\"

Figyelem! Kérjük az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2002. május 1.) vegye figyelembe!

Megjelent a Cégvezetés (archív) 49. számában (2002. május 1.)
Szöveg nagyítása Szöveg kicsinyítése Nyomtatás
A pénzmosás elleni törvény tavaly év végi módosítása nagy vihart kavart, némely rendelkezés miatt több alkotmányossági panaszt is benyújtottak az Alkotmánybírósághoz. A bankoknak valójában nem okozott gondot az új szabályok alkalmazása, ám annál inkább kétségbe estek azok a vállalkozások, amelyeket a törvény pénzügyi szolgáltatónak tekint. Különösen kényes helyzetbe kerültek a könyvelők, az adószakértők, illetve a könyvvizsgálók, hiszen a köztük és az ügyfeleik közötti alapvetően bizalmi viszonyt kezdheti ki az az előírás, amely szerint minden pénzmosásgyanús körülményt be kell jelenteniük a rendőrségnek. Ennek kapcsán sokan már besúgóhálózatról, beépített emberekről (téglákról) beszélnek.

A gond valójában az, hogy egyelőre senki sem tudja, mit csináljon, hogyan értelmezze a törvényi előírásokat. A gazdálkodó vállalkozások, vagyis az ügyfelek pedig végképp bizonytalanok abban, mire számíthatnak.

Tematikus összeállításunkban a banki és a könyvelői szférában működő szerzőink elemzik a jelenlegi helyzetet, s a körvonalazzák a várható gyakorlatot.

Mi a pénzmosás?

Azt tartja a fáma, hogy a pénzmosás kifejezést Al Capone találta ki, aki Chicago-szerte működtetett pénzbedobós, önkiszolgáló mosoda segítségével álcázta szerencsejátékokból, prostitúcióból, panamázásból és a szesztilalmi törvény megsértéséből származó jövedelmét. Szellemes történet - csakhogy nem igaz. A pénzmosás kifejezés - money laundering - 1973-ban jelent meg először nyomtatásban a Watergate-botrányról szóló újságcikkekben, amelyek feltárták a Nixon-kampány pénzeinek útvonalát, az amerikai cégektől egy mexikói ügyvéden át az elnök újraválasztását támogató bizottság pénztáráig.

A pénzmosás fogalma azt a tevékenységet jelenti, amely megváltoztatja az illegálisan szerzett pénz azonosságát, és legális forrásból származónak tünteti azt fel. Nagyon lényeges fogalmi elem tehát, hogy a pénzmosás mindig törvénytelenül, nem jogszerűen szerzett pénzekhez kapcsolódik, és a pénzmosás mint tevékenység célja e pénzek megtisztítása, tehát annak elérése, hogy jogszerűen megszerzett pénzként lehessen felhasználni azokat.

A pénzmosás főképp a szervezett bűnözésből származó pénzekhez kapcsolódik. Elég azt megemlíteni, hogy néhány országban - Kolumbiában, Mexikóban, Oroszországban - a szervezett bűnszervezetek vagyona és hatalma vetekszik az ország vagyonával és hatalmával. A bűncselekmények, amelyekből a bevételeket tisztára mossák - hogy csak néhányat említsünk -: a kábítószer-kereskedelem, a fegyverkereskedelem, a prostitúció, a leánykereskedelem, a korrupció, a pénzhamisítás, a kulturális jelentőségű ikonok, alkotások, festmények csempészése (Oroszországból), az embercsempészés, az adócsalás, a nagy összegű pénzlopás (bankrablás), a csempészés, az autólopások.

A pénzmosás fázisai

A pénzmosás fázisai: az áztatás, a lúgozás és a centrifugálás. A folyamat az áztatással, más néven az elhelyezéssel veszi kezdetét, ekkor válik el a készpénz az alapbűncselekménytől, általában oly módon, hogy más országba csempészik, vagy közvetlenül - lehetőség szerint kisebb összegekben - pénzintézetekben helyezik el, rendszerint több stróman bevonásával. A lúgozás vagy bújtatás szakaszában - az egymást keresztező és fedő vásárlások vagy elektronikus úton való átutalások következtében - a bűncselekményből származó pénz eredete követhetetlenné válik. Végezetül a bűncselekményből származó pénz bejut a gazdaságba, és a továbbiakban már úgy szerepel, mintha az eredete legális üzleti forrás lenne. Ezt a befejező fázist nevezik centrifugálásnak vagy integrálásnak.

A pénzmosás fázisait más elnevezésekkel is gyakran illetik. Eszerint:

- szeparálás és elhelyezés - a megszerzett készpénz elválik az alapbűncselekménytől, rendszerint pénzügyi szervezetekhez kerül,

- bújtatás - a pénz eredete ezzel követhetetlenné válik, különböző fedő és egymást keresztező műveletek, vásárlások, elektronikus átutalások révén,

- integrálás - a bűncselekményből származó, de már \"tisztának\" látszó vagyont visszajuttatják a gazdaságba, legális üzleti forrásból származónak tüntetve fel,

- legalizálás - elismert pénzügyi szervezetektől induló és oda érkező vagyonként tüntetik fel az illegális tevékenységből származó vagyont (pénzt).

Pénzmosás elleni fellépés Magyarországon

A jogszabályi háttér

Magyarországon sem újdonság a pénzmosás elleni fellépés. A jog igénybevételének az az indoka, hogy jogszabályi felhatalmazás nélkül nem lehet eljárni sem magánszeméllyel, sem pedig szervezettel szemben. Ha tehát nincsen jogszabályi kötelezettség a pénzmosás elleni fellépés érdekében, és nincs a Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvényben (Btk.) olyan tényállás, amely pontosan meghatározza, hogy mi minősül pénzmosásnak, és amelynek alapján felelőssé tehető a pénzmosás elkövetője, akkor értelemszerűen nincs lehetőség büntetés kiszabására sem.

Már 1994 első félévében hatályba lépett a pénzmosás megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 1994. évi XXIV. törvény (pénzmosás elleni törvény, Pmt.), a részletes szabályokat pedig az ezzel egyidejűleg kiadott kormányrendelet tartalmazta. Mindkettő szorosan kapcsolódott a Büntető Törvénykönyv módosításához, amelybe ugyanezen év februárjában iktatta be a jogalkotó a pénzmosást mint bűncselekményt.

Ezzel lényegében zárt rendszer jött létre a pénzmosás elleni fellépéshez, amelynek elvi alapját az képezte, hogy a pénzmosás minden esetben járulékos bűncselekmény, és kézenfekvően a pénz- és tőkepiaci rendszeren keresztül valósul meg, tehát megszüntetése érdekében is alapvetően ebben a szférában kell eljárni.

Pénzmosás a Btk.-ban

A törvény a pénzmosás bármely fázisában elkövetett cselekmény elkövetőjét büntetni rendeli. Ennek megfelelően a pénzmosást mint bűncselekményt sokféle cselekménnyel el lehet követni. Közös vonása azonban e cselekményeknek, hogy minden esetben bűncselekményből származó pénzhez kapcsolódnak, mégpedig olyan bűncselekményekből származóakhoz, amelyeknek az elkövetőjét szabadságvesztéssel fenyegeti a törvény.

Meg kell jegyezni, hogy a pénzmosás mint bűncselekmény eredeti törvényi tényállása más volt. Egyrészt csak olyan bűncselekményekhez kapcsolódhatott, amelyeket a törvény 5 évet meghaladó szabadságvesztéssel fenyegetett, másrészt a büntetés időtartamától függetlenül néhány nevesített cselekményhez (embercsempészés, kábítószerrel visszaélés vagy nemzetközi kötelezettség megszegése) kapcsolódva is elkövethető volt. A pénzmosás tényállását törvénybe iktató 1994. évi IX. törvény módosításaival a pénzmosást megelőző alapbűncselekmények körét többször megváltoztatták, lényegében folyamatosan bővítették, amíg végül is kialakult a mai tényállás.

A pénzmosásként büntetett cselekmények nagyon sokfélék, amelyeket a törvény két nagy csoportba sorol, mindkét körben abból kiindulva, hogy a cselekmény minden esetben szabadságvesztéssel büntetendő bűncselekmény elkövetéséből származó dologgal kapcsolatos:

- a dolog felhasználása gazdasági tevékenység gyakorlása során, az eredetének leplezése céljából,

- a dologgal összefüggésben bármilyen pénzügyi vagy bankművelet végzése.

A dolog fogalma

A dolog fogalmát a törvény tágan értelmezi, tehát a hétköznapi fogalmon kívül idesorolja a vagyoni jogosultságot megtestesítő értékpapírt is, amely a vagyoni érték vagy jogosultság feletti rendelkezést önmagában biztosítja. Az értékpapírok körében külön kitér a törvény arra, hogy az úgynevezett dematerializált - azaz papír formájában meg sem jelenő - értékpapír is dolognak minősül, amelyen az értékpapírszámla jogosultjának rendelkezési joga áll fenn.

Szándékosság, gondatlanság

Lényeges, hogy pénzmosás esetén nem csupán a szándékos elkövetést büntetik, hanem a gondatlan elkövetést is, ami ebben az esetben azt jelenti, hogy a pénzmosás elkövetője gondatlanságból nem tud a dolog eredetéről. Ugyancsak büntetik azt is, aki pénzmosás elkövetésében megállapodik.

Erőszakos, szervezett bűncselekmények

A pénzmosással leggyakrabban érintett bűncselekmények körébe mindenekelőtt az erőszakos és a szervezett bűnözés minden formáját soroljuk, különös tekintettel az illegális fegyver-, drog- és emberkereskedelemre, valamint a csempészésre, de idetartozik a korrupció, valamint az adócsalás, az adóelkerülés, az adóeltitkolás, a hamisítás, a pénzügyi rendszer eszközeivel való visszaélés (pl. a pénzhamisítás), továbbá a csalás is.

Mit jelent a járulékos jelleg?

Fontos hangsúlyozni, hogy a pénzmosás ugyan önállóan büntetendő cselekmény, de mindig járulékos jellegű. Ebből is következik mindaz a kötelezettség, amelyet a bankoknak teljesíteniük kell, és amelyhez az ügyfelek kénytelenek alkalmazkodni.

A pénzmosás lényege, hogy más bűncselekményhez kapcsolódva követik el, hiszen a pénzmosás nem más, mint meghatározott bűncselekményekből származó anyagi javak elrejtése, azokról hamis adatok szolgáltatása a hatóságnak, ezen javak kezelése, értékesítése, őrzése, vagy azokkal pénzügyi és bankműveletek végzése.

Bejelentési kötelezettség, ügyfélazonosítás

A gyakorlatban elsősorban a pénzügyi és bankműveletek körét tekintik olyannak, ahol a pénzmosás alapvetően megvalósulhat, tehát fokozott figyelmet fordítanak arra, hogy e piac közreműködőit bevonják a pénzmosás elleni fellépésbe. A közreműködők köre ez esetben felöleli mind a szervezeteket, mind pedig a természetes személyeket, de természetesen eltérő kötelezettségekkel terhelve őket. A természetes személyek elleni fellépést a büntetőjog biztosítja, míg a szervezetek vonatkozásában önálló törvényi rendelkezések hatályosak. A szervezetek számára egyébként két feladatcsoportot jelöl meg a törvény: a bejelentési kötelezettség teljesítését és az ügyfél-azonosítást. Mindkettő szabályait 2001 decemberében szigorította meg a jogalkotó.

Itt kell megjegyezni, hogy egyik követelmény sem csupán a bankokra, a pénzintézetekre vonatkozik, hiszen bűncselekményből származó pénz tisztára mosható más szervezeteken keresztül is. Ilyen szervezetek lehetnek többek között a biztosítók, a biztosításközvetítők, az értékpapír-forgalmazók, a befektetésialap-kezelők, a játékkaszinók, az önkéntes kölcsönös biztosítópénztárak stb. Éppen ezért a pénzmosás megelőzésének kötelezettsége természetesen e szervezeteket is terheli. A teljesség igényével ugyancsak a kötelezettségekkel \"terheltek\" körében kell megemlíteni a számviteli, a könyvvizsgálói, az adószakértői tevékenységet folytatókat, a jogtanácsosokat és a jogtanácsosi irodákat, az ügyvédeket és az ügyvédi irodákat, valamint a közjegyzőket.

A szigorú szabályozás indokai

A pénzmosás bűncselekményhez kapcsolódik

A pénzmosás mindig bűncselekményhez kapcsolódik, a pénzmosás elleni fellépés tehát jelentős részben fellépés az alapbűncselekmény elkövetőivel szemben is. Ez a fellépés a büntetőeljárás alá vontak vonatkozásában nyilvánvalóan utólagos, hiszen már elkövetett, sőt büntetőeljárásban vizsgált cselekményekhez kapcsolódik, de nem hagyható figyelmen kívül az elkövetés megelőzésében betöltött szerepe sem. Ez azt jelenti, hogy ha súlyos bűncselekményből, tipikusan a kábítószer-forgalmazásból, a prostitúcióból, az emberkereskedelemből, illetve a kétes ingatlanügyletekből származó jövedelmeket akarnak legalizálni, akkor feltehetően sokan meggondolják, megéri-e beszállni ilyen ügyletekbe. A jogszabályok megalkotói bíznak természetesen abban is, hogy ha önállóan büntetik a pénzmosást, amit nagyon gyakran nem az alapbűncselekmény elkövetője hajt végre, akkor egyrészt fenyegetve érzik magukat a segítők, másrészt éppen az ő elfogásuk révén nem kizárt, hogy eljutnak az alapbűncselekmények elkövetőihez, illetve a tényleges haszonélvezőkhöz, akik a különböző rendszereket, bűnelkövető hálózatokat a háttérből mozgatják. Hasonló logika vezet ahhoz a következtetéshez, hogy a terroristák elleni fellépést is segíti, hatékonyságát növeli, ha megfosztják őket az anyagi bázisuktól.

Adócsalások megelőzése

A hátborzongató terrorizmus, a kábítószer-kereskedelem és az emberkereskedelem, prostitúció háttérbe szorításának, illetve megszüntetésének célja mellett megfontolandó az is, milyen szerepet játszhatnak a szigorú szabályok az adócsalások megelőzésében, számuk csökkentésében. Ha a jövedelemeltitkolással, pl. számla, nyugta nélküli vásárlásokból, szolgáltatásokból, be nem fizetett áfából, szja-ból, tb-járulékból stb. keletkező, vagy borravalóként befolyó pénz nehezen használható fel, nagy a veszélye a lebukásnak, akkor legalább részben fehérednek a jövedelmek, azaz csökken az a kör, és csökken az az összeg, amely irritálóan kivonja magát a senki által nem szeretett, de bizonyos mértékig mégiscsak szükséges adózás hatálya alól. A több befolyó adó - és főleg annak ésszerű felhasználása - pedig előnyt jelenthet mindenkinek, hiszen több juthat a közös finanszírozásra (egészségügy, iskola és általában az oktatás, nyugdíjak, közlekedés - hogy csak néhány nagyon kézenfekvő területet említsünk).

Terrorizmus

Az általában és hosszú ideje érvényes megfontolásokon kívül még egy - tragikus - oka van a pénzmosás elleni magyar fellépés megszigorodásának, ez pedig a fenyegető terrorizmus. Nem véletlen, hogy a pénzmosás megelőzéséről rendelkező szabályok szigorítását nem önálló törvény, hanem a terrorizmus elleni küzdelemről és egyes korlátozó intézkedések elrendeléséről szóló törvény rendelkezései közé iktatták be. A jogalkotó megítélése szerint ugyanis - nyilván gyakorlati tapasztalatok és alapos elvi megfontolás okán - a pénzmosás és a terrorizmus szorosan összefügg. A terrorizmus elleni törvény indokolása külön hangsúlyozza, hogy a megalkotott jogszabály kerettörvény, amely - nemzetközi kötelezettség alapján - korlátozó intézkedések elrendelésére, korlátozások bevezetésére ad felhatalmazást a kormánynak. Ezenkívül pedig a törvény olyan rendelkezéseket is tartalmaz, ami a kormány által elrendelt korlátozó intézkedések megszegőinek a Büntető Törvénykönyvvel összhangban álló büntetését teszi lehetővé.

Korlátozások más államokkal szemben

A banki ügyfeleket alapvető érdekeikben érintő jellegükre tekintettel érdemes áttekinteni, hogy a terrorizmus elleni törvény felhatalmazása alapján milyen korlátozások bevezetésére és milyen feltételekkel jogosult a kormány, és a korlátozások hogyan érintik a természetes személyeket és a szervezeteket. A 2001. évi LXXXIII. törvény általános felhatalmazást ad a kormánynak arra, hogy egyes államokkal, azok természetes és jogi személyeivel, valamint egyéb szervezeteivel szemben rendelettel gazdasági, kereskedelmi, pénzügyi vagy egyéb tilalmat, vagy korlátozást (korlátozó intézkedéseket) hirdessen ki. A korlátozó intézkedések bevezetésének gátja az, hogy ilyen intézkedések bevezetésére a Magyar Köztársaság nemzetközi kötelezettségvállalása alapján kerülhet sor. Minden esetben ilyennek minősülnek azok a korlátozó intézkedések, amelyeket az ENSZ Biztonsági Tanácsa határozatával, vagy az EU Tanácsa a közös külbiztonság-politikai együttműködés keretében hozott Közös Álláspontjában fogadott el. Ez alapján csak akkor kerülhet sor korlátozó intézkedésekre, ha a Közös Állásponthoz a Magyar Köztársaság kormánya csatlakozott (társult).

További korlát a kormány számára, hogy az intézkedések hatálya legfeljebb csak 90 napig tarthat, ideiglenes jellegű lehet, és csak a nemzetközi kötelezettségvállalás keretein belül hozható.

Az intézkedések kizárólag az alábbiak lehetnek:

- az áruk, szolgáltatások és anyagi értéket képviselő jogok nemzetközi forgalmára vonatkozó szerződések (gyakorlatilag a külkereskedelemi szerződések) létrehozásának a tilalma,

- a már megkötött külkereskedelmi szerződések teljesítésének a felfüggesztése,

- a devizabelföldi pénzügyi kötelezettségvállalásának a tilalma,

- a devizabelföldi már vállalt pénzügyi kötelezettsége teljesítésének a felfüggesztése,

- a devizakülföldiek belföldre irányuló befektetéseinek a tilalma,

- a devizabelföldiek külföldre irányuló befektetéseinek a tilalma,

- a korlátozással sújtott egyes külföldi személyekkel, illetve államok egyes polgáraival szemben beutazási korlátozás vagy tilalom elrendelése,

- légi, vízi, közúti és vasúti közlekedéssel kapcsolatos tilalom elrendelése,

- devizakülföldinek belföldi hitelintézetnél, illetve befektetési szolgáltatónál elhelyezett pénzeszközei, értékpapírjai feletti rendelkezési jogának a korlátozása, valamint átutalási megbízása teljesítésének megtagadása (ebbe a körbe tartoznak azok a devizabelföldiek is, akiknek a nevén szerepel a pénzeszköz, értékpapír, de a tényleges tulajdonosok nem ők, hanem devizakülföldiek).

Jól látható, hogy a korlátozó intézkedések nagyon érzékenyen érinthetik a gazdasági életet, gyakorlatilag leállíthatják a nemzetközi kereskedelmi forgalmat is Magyarországon. Mindez szükségképpen együtt jár károk keletkezésével. Ettől a ponttól kezdve viszont elementáris érdeke a gazdasági élet szereplőinek, hogy egyértelműen rendezett legyen, kit terhel a felelősség a kár bekövetkezéséért, és ami még fontosabb, ki viseli a kárt.

A felek erről a kérdésről az úgynevezett vis maior klauzula keretében szoktak rendelkezni, mégpedig olyan módon, hogy vis maiornak tekintik a kormányok egyoldalú korlátozó intézkedését, és erre hivatkozással mentesülnek a szerződéses kötelezettségek nem teljesítése miatti felelősség alól. Fontos, hogy a jövőben iktassunk be ilyen rendelkezést a szerződésekbe (saját védelmünkben!), illetve ügyeljünk arra, hogy a másik szerződő fél milyen megfogalmazású vis maior klauzulával kívánja védeni a saját érdekeit.

Korlátozó intézkedések személyekkel, szervezetekkel szemben

Magyarországon a kormány a közelmúltban hozott rendeletet - az 56/2002. (III. 29.) Korm. rendelet - korlátozó intézkedésekről. A rendelet mellékletében megnevezett 152 személy és 71 szervezet és csoport esetleges magyarországi pénzkövetelései és más pénzügyi eszközei vagy gazdasági javai (beleértve az általuk vagy a nevükben eljáró személyek, vagy a közvetlenül vagy közvetve tulajdonukban vagy irányításuk alatt álló vállalkozás követeléseit is) befagyasztása céljából kell alkalmazni korlátozó intézkedéseket.

A rendelet hatálya alá tartozó személyek, csoportok, vállalkozások és intézmények tulajdonában lévő, vagy a tényleges tulajdonában lévő, de devizabelföldi nevén szereplő minden pénzeszközt (bankszámla, értékpapírszámla, ügyfélszámla) zárolni kell (befagyasztás), a zárolt pénzeszközökből, illetőleg számláról történő kifizetést és átutalást teljesíteni nem lehet.

A megnevezett személyekkel, csoportokkal, vállalkozásokkal és intézményekkel - beleértve az általuk vagy a nevükben eljáró személyekkel - szembeni tartozásokat kizárólag a hitelintézetnél és a befektetési vállalkozásnál nyitott, zárolt számlára lehet teljesíteni. A zárolt számlára történő kifizetéssel a fizetési kötelezettséget teljesítettnek kell tekinteni.

Magyarország a FATF feketelistáján

2001 nyarán meglehetős nagy visszhangot keltett, hogy Magyarország felkerült a FATF (Nemzetközi Pénzügyi Akciócsoport - Financial Action Task Force) feketelistájára. Ezt a szervezetet a hét vezető ipari ország és az Európai Közösségek Bizottsága elnökének részvételével 1989-ben hozták létre. Utóbb csatlakoztak hozzá az OECD-tagországok, az Arab-öböl menti országok és egyes távol-keleti országok is (jelenleg a tagjai: USA, Ausztrália, Ausztria, Belgium, Dánia, Egyesült Királyság, Finnország, Franciaország, Görögország, Hollandia, Hongkong, Írország, Izland, Japán, Kanada, Kína, Luxemburg, Németország, Norvégia, Portugália, Spanyolország, Svájc, Svédország, Szingapúr, Törökország, Új-Zéland, az Európai Bizottság és a Gulf Együttműködési Tanács). A FATF célja kifejezetten a bankok és a pénzintézetek tevékenységéhez kapcsolódik: preventív intézkedésekkel akarja megakadályozni a bankok és pénzintézetek felhasználását a pénzmosásban, és ehhez kölcsönös információcserét és együttműködést biztosít a tagországok (nem a bankok!) között. * Az akciócsoport folyamatosan figyeli és rendszeresen értékeli a különböző országok pénzmosás elleni tevékenységét, és minősítése alapján alakul ki a feketelista azoknak az országoknak a nevével, amelyek kevésbé hatékonyak a pénzügyi szféra eszközeivel a piszkos pénzek tisztára mosásának a megakadályozásában. * Magyarország listára kerülésének alapvető okaként azt jelölték meg, hogy az úgynevezett anonim betétek - magyar terminológiával a bemutatóra szóló betétek - nyitása és fenntartása révén nagyobb lehetőség van a bankrendszer keretében a pénzmosásra, hiszen ha a betét tulajdonosa nem azonosítható, akkor kevés rizikóval helyezhet el és tetszés szerint mobilizálhat akár bűncselekményből származó, tehát \"fehérített\", többé-kevésbé \"tisztára mosott\" pénzt is. * Az elmúlt hónapokban a probléma még aktuálisabbá vált, és összekapcsolódott a terrorizmus elleni fellépéssel, különös tekintettel a szeptember 11-i eseményekre. A két körülmény együttes hatása hozta létre a ma jól érzékelhető jogszabályi szigorításokat

Figyelem! Kérjük az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2002. május 1.) vegye figyelembe!

Nyomtatás Főoldalra Nyomtatás Nyomtatás A lap tetejére A lap tetejére