Külpiaci rejtelmek

Figyelem! Kérjük az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2002. május 1.) vegye figyelembe!

Megjelent a Cégvezetés (archív) 49. számában (2002. május 1.)
Szöveg nagyítása Szöveg kicsinyítése Nyomtatás
A régi magyar közmondás, miszerint aki a kicsit nem becsüli, a nagyot nem érdemli, kereskedelmi kapcsolatainkban egyértelműen vonatkoztatható a balti államokra. A tőlünk földrajzilag meglehetősen távol eső országcsoport termékei korábban a szovjet áruforgalom részeként jutottak el hozzánk, így nem épülhettek ki közvetlen kapcsolatok. A három állam függetlenné válása után azonban a kétoldalú forgalom egyre kecsegtetőbben bővül.

Baltikum: sikeres nemzeti gazdaságok

Egyes magyar, elsősorban élelmiszer-ipari termékek a korábbi évtizedekben nevet szereztek maguknak a régióban, s a hazai vásárlók is emlékezhetnek még néhány jó minőségű, balti államokból importált elektronikai gyártmányra. Valahogy erre a múltra emlékeztet napjaink áruforgalmának szerkezete is: a magyar kivitel mintegy negyedét most is az élelmiszerek adják, a Baltikumból importált áruk döntő többsége pedig a feldolgozott termékek, illetve a gépek és berendezések csoportjába tartozik.

Az alig több mint tíz éve függetlenné vált országokkal gyakorlatilag a nulláról kellett kezdeni a kereskedelmi kapcsolatok kialakítását, az üzletemberek azonban mindinkább megtalálják azokat a területeket, amelyek közelebb hozzák egymáshoz gazdaságainkat. Az utóbbi két évben a három balti állammal lebonyolított forgalom csaknem 50 százalékkal bővült, és tavaly meghaladta a 157 millió dollárt. Kedvező jelként értékelhető, hogy a korábbiakkal ellentétben a növekvő magyar exporthoz mindinkább felzárkózik az import. 1999-hez képest kivitelünket tavaly megközelítően 30 százalékkal sikerült bővíteni, e relációból származó behozatalunk pedig mintegy két és félszeresére nőtt. Igaz, továbbra is jelentős a magyar aktívum, de egyértelmű, hogy importőreink is fokozatosan megtalálják azokat a balti termékeket, amelyek iránt kereslet van a hazai piacon.

Az észt-magyar külkereskedelmi forgalom alakulása (M USD)

 

Kivitel

Behozatal

Egyenleg

 

2001

2001/2000(%)

2001

2001/2000(%)

2001

Élelmiszer, ital, dohány

9,9

111,8

0,2

269,5

9,7

Nyersanyagok

0,2

77,2

1,1

228,7

-0,9

Energiahordozók

-

-

0,0

-

0,0

Feldolgozott termékek

6,4

86,2

2,9

29,2

3,5

Gépek, gépi berendezések

13,7

480,3

15,8

214,6

-2,0

Összesen

30,3

155,8

20,1

112,2

10,2

Forrás: Külügyminisztérium

Jelentős aktívum

Tavaly 120,4 millió dolláros kivitelünkkel szemben 37,1 millió dollár értékű behozatal állt, így a szaldó több mint 83 millió dollár aktívumot mutatott a javunkra. Az adatokból azonban egyértelműen megállapítható: kezdenek felzárkózni partnereink, ami azért is kívánatos, mert csak így tartható fenn a forgalom további dinamikus növekedése. S miután országaink politikai orientációja hasonló, a cél az Európai Unióba való bekerülés, a kialakuló kapcsolatok erősen motiválják majd az integráción belüli együttműködésünket is - szögezte le Győr Mihály, a Külügyminisztérium főosztályvezetője. Annál is inkább, mert hazánk és a balti államok között nincsenek rendezetlen vagy vitás politikai, gazdasági kérdések. Mindhárom országgal megkötöttük a szabadkereskedelmi megállapodást, ami a gyakorlatban azt jelenti, hogy az ipari termékek vámmentesen, az agrártermékek pedig kölcsönös kedvezmények nyújtásával juthatnak be egymás piacaira.

Mindehhez megfelelő hátteret nyújt a kettős adózás elkerüléséről kötött megállapodás, a személy- és áruszállításról szóló, valamint a légügyi egyezmény és a beruházásvédelmi megállapodások sora. Mindhárom állam elnyerte a WTO-tagságot, s ezáltal vonzóvá vált a nemzetközi üzleti és befektetői körökben. Nagymértékben liberalizált kereskedelempolitikát folytatnak, szabadkereskedelmi megállapodást kötöttek az EFTA-val, a CEFTA-val, valamint az Európai Unióval. Az Uniótól 1999 végén kaptak meghívást a csatlakozási tárgyalásokra.

Európai környezet

Magyar részről a diplomáciai kapcsolatok bővítésével is igyekszünk hozzájárulni az együttműködés kiszélesítéséhez. Korábban a helsinki magyar nagykövetség külgazdasági attaséja látta el a balti államokhoz kötődő gazdaságdiplomáciai feladatokat. A jövőben viszont a tallinni nagykövetség attaséjának hatáskörét terjesztik ki a három országra, a kereskedelemfejlesztési, kapcsolatépítő és promóciós feladatokat pedig az ITDH új, vilniusi kereskedelmi szolgálati irodája végzi.

Bár még mindig foghíjas jelenlétünk a Baltikumban, jókora előrehaladásról beszélhetünk, és a lehetőségek függvényében várható a kapcsolatok további kiépítése - fűzte hozzá Győr Mihály.

A forgalom jelentős növekedésében eddig a döntő szerepet a multinacionális cégek játszották, újabban azonban mindinkább észlelhető a magyar vállalkozók közvetlen megjelenése is. Annyi bizonyos, hogy a balti országokban többet tudnak rólunk, mint fordítva. A tapasztalatok pedig egyértelműen bizonyítják: üzletembereink mindhárom országban szakmailag jól képzett, megbízható partnerekkel és stabil pénzügyi környezettel találkoznak. Ezekben az államokban a gazdasági szabályozás és a gazdaságpolitikai intézményrendszer főbb vonalaiban megegyezik az Európában megszokottal. Gazdaságpolitikájuk és törekvéseik sokban hasonlatosak ugyan egymáshoz, eltérőek azonban a nemzeti hagyományok, ezért egyenként kell megismerkedni velük, ha a nem túl nagy, ám ígéretes piacon el akarunk igazodni.

Észt fordulat

A legkisebb balti állam gazdaságára - amint a másik két régióbeli országban is - a függetlenség 1991-es elnyerése után átmeneti visszaesés, majd a gyors átalakulás volt jellemző. 1992-ben a két évvel korábbihoz képest mintegy 40 százalékkal csökkent a GDP, később azonban minden esztendőben bővülést regisztráltak, és volt olyan év (1997), amikor a bruttó hazai össztermék növekedése meghaladta a 11 százalékot. Az orosz gazdasági válság hatására azonban - a kapcsolat még ezekben az években is meghatározó volt - lefékeződött a növekedés, sőt 1998-ban 1,4 százalékkal még csökkent is. 2000-ben és 2001-ben viszont ismét lendületet vett, és a bruttó hazai össztermék a világgazdasági recesszió ellenére 6,9, illetve 5 százalékkal nőtt.

Mindez döntően annak a következménye volt, hogy néhány év alatt sikerült átrendezni az ország kereskedelmi-gazdasági kapcsolatait. A korábban meghatározó orosz függést az EU-partnerség váltotta fel. Tavaly az észt exportnak már több mint 50 százaléka az Unió országaiba irányult, importjának pedig megközelítően 60 százaléka onnan származott. Oroszország - amely az észt exportlistán 1994-ben az első és még 1998-ban is a harmadik helyen szerepelt - visszaesett a kilencedik, az importőrök sorrendjében pedig a negyedik helyre. Ez az eltolódás természetesen összefügg a - lakosság létszámához képest - jelentős külföldi befektetésekkel, amelyek összege eléri a 2,6-2,7 milliárd dollárt. A legnagyobb invesztálók - a közelségből is fakadóan - Finnország és Svédország. Az elemzők számításai szerint az uniós belépésre váró országok közül (Magyarország után) itt volt a legnagyobb az egy főre jutó külföldi befektetés. Hatását egyértelműen jelzi, hogy a balti országok közül Észtországnak sikerült a leggyorsabban külkereskedelmét nyugati orientációjúvá változtatni.

A mélyre ható gazdasági átalakulás sok megpróbáltatással járt. Az észt korona 1992. júniusi bevezetését megelőzően például 1000 százalékos inflációt jegyeztek, és a gazdaság leépülése következtében 13 százalék fölé emelkedett a munkanélküliségi ráta. A fogyasztói árak növekedésének üteme a következő években látványosan csökkent, az infláció 1999-ben mindössze 3,3, 2000-ben pedig 4 százalékos volt, igaz, 2001-ben megint 6 százalék fölé nőtt. A munkanélküliség viszont folyamatosan mérséklődik, jelenleg 6-6,5 százalékos.

Az észt kereskedelmi törvény az európai uniós szabványokkal összhangban határozza meg a cégalapítás feltételeit és formáit. Négy jogi személyiséggel bíró társasági formát - közkereseti, betéti, korlátolt felelősségű és részvénytársaság - ismer. A kft. minimális törzstőkéjét a törvény 40 000 észt koronában (mintegy 2500 dollár) határozza meg, a részvénytársaságokét 400 ezer észt koronában. A jogszabály az egyéni vállalkozókat nem tekinti jogi személyeknek, amint a külföldi cégek észtországi képviseleteit sem: a filiálék kötelezettségeiért az anyacég felel.

A törvény előírja, hogy a termékét Észtországban saját márkanéven forgalmazó külföldi cég köteles az országban képviseletet nyitni, és azt a cégbíróságon bejegyeztetni. A világon a legkedvezőbbek egyike az észt jövedelemadó-rendszer, amely egységesen 26 százalékos kötelezettséget ír elő. A társasági adó ugyanakkora, és hasonló adó terheli a devizakülföldi cég által az anyavállalatnak címzett jövedelemátutalásokat is. A társadalombiztosítási adó 33 százalék (ebből 20 a nyugdíj- és 13 százalék az egészségbiztosítás).

Kétszeres forgalom

Az észt-magyar áruforgalom értéke az utóbbi három évben több mint kétszeresére, 24,62-ról 50,4 millió dollárra nőtt. Kivitelünk 16,52-ról 30,3 millió dollárra bővült, miközben importunk 2001-ben csaknem két és félszeres értéket, 20,1 millió dollárt ért el - tájékoztatott Bende Árpád tanácsos, a balti kapcsolatok referense. Forgalmunk a legkisebb balti országgal a legkiegyenlítettebb. Kivitelünkben egyharmad részt képviselnek az élelmiszer-ipari termékek, kétharmadot az ipariak, behozatalunk viszont gyakorlatilag teljes egészében az iparból származik. Az exportlistán zöldség- és gyümölcsfélék, baromfi, bor, valamint állateledelek szerepelnek, ám a legjelentősebb tételek a rádiótelefon- és rádiótávíró-alkatrészek, az akkumulátorok, az alumíniumrudak és -profilok, valamint a különböző gyógyszerek. Behozatalunkban a legnagyobb arányt a rádiótelefon-, rádiótávíró- és adó-vevő készülékek teszik ki, és jelentős mennyiségben vásárolunk gépipari alkatrészeket, műszereket, valamint fűrészelt faárut. A szakemberek szerint a liberális észt importrendszerben a magyar exportőrök kellő piaci munkával további lehetőséget tárhatnak fel, ám mindinkább számolniuk kell az Európai Unióból érkező áruk versenyével.

Lett stabilitás

Függetlenségének 1991-es visszaállítása óta a Lett Köztársaság hatalmas fejlődésen ment át: megszilárdult a parlamenti demokrácia, átalakult a gazdaság szerkezete, működőképes piacgazdaság alakult ki, megerősödött a magánszféra, és befejezéséhez közeledik a privatizáció. Az a tény, hogy a három balti köztársaság közül Lettországban a legmagasabb az orosz ajkú lakosság aránya (40 százalékos), erőteljesen befolyásolja az ország külpolitikáját.

Az 1994-ig tartó folyamatos visszaesés után itt is növekedésnek indult a GDP, és dinamikája évről évre meghaladta az európai átlagot. Tavaly 4,2 százalék volt, amihez döntően az ipari termelés 5 százalékos bővülése járult hozzá. Ebben a szektorban meghatározó szerepe van a fa- és az élelmiszeriparnak. A gazdasági struktúra alapos átalakulását jelzi viszont, hogy a GDP 62 százalékát már a szolgáltató ágazat adja, amely 2001-ben 6 százalékkal növelte hozzájárulását a bruttó nemzeti termékhez.

Lettország makrogazdasági mutatói az elmúlt években igen kedvezően alakultak: tavaly az infláció 3, a munkanélküliségi ráta pedig 7,8 százalék volt. A külkereskedelem irányváltása Lettországban is nyomon követhető, hiszen 2001-ben a teljes export háromnegyede az Unió országaiba irányult, az importnak pedig több mint 53 százaléka onnan származott. Az egykori Szovjetunió utódállamai, a FÁK-országok már csak 8, illetve 17 százalékkal vannak jelen az ország kivitelében, illetve behozatalában.

A lett külkereskedelmi mérlegben tavaly ismét 1,2 milliárd dollárnyi hiány keletkezett (az export 1,9, az import 3,1 milliárd dollárt tett ki) annak ellenére, hogy a kivitel növekedési üteme (12 százalék) csaknem kétszerese volt a behozatalénak. Az ország kereskedelempolitikája nagymértékben liberalizált, szabadkereskedelmi megállapodása van az EU-val, az EFTA-val és a CEFTA-val. Lettországba eddig 2,2 milliárd dollár külföldi működő tőke érkezett. A balti országok közül az egy lakosra jutó működőtőke-befektetések nagysága itt a legkisebb, annak ellenére, hogy az invesztálók között találjuk a Motorolát, a TeleDenmarkot, a Philip Morrist, a Shellt, a Siemenst, a Nestlét és az orosz Lukoilt. Az állami tulajdon aránya körülbelül 35 százalékra csökkent.

Tenni kell a sikerért!

Az Európai Bizottság jelentése Lettországot Litvániával és Szlovákiával sorolta egy csoportba, kiemelve a makrogazdasági és a pénzügyi szektor stabilitását, az adórendszer fejlettségét, ugyanakkor felhívta a figyelmet a strukturális reformok folytatásának, a privatizáció befejezésének és az uniós versenyképesség középtávú elérésének szükségességére.

Kétoldalú kereskedelmi kapcsolatainkra a nagymérvű magyar aktívum jellemző, ami 2001-ben 27,5 millió dollár volt. Kivitelünk tavaly - 18,3 százalékos növekedéssel - 31,7 millió dollárt tett ki, míg az import alig haladta meg a 4 millió dollárt. Az adatok azonban kétségtelenül jelentős fejlődést mutatnak, különösen ha figyelembe vesszük, hogy a lett átalakulás első évében a kétoldalú forgalom értéke mindössze 3 millió dollár volt.

Legnagyobb eladási tételeink változatlanul az élelmiszerek és az italok, amelyek a teljes kivitelnek mintegy harmadát adják. A Lettországból érkező import mintegy 80 százaléka feldolgozott termék, illetve gép és gépi berendezés. Országaink között 2000. január 1-jétől van érvényben szabadkereskedelmi megállapodás, amely vámmentességet nyújt a magyar agrárexport 72 százalékára s a Magyarországra irányuló lett agrárkivitel egészére. Ezt a lehetőséget azonban lett oldalról még nem használták ki.

Biztató jelnek tekinthető, hogy magyar-lett vegyesvállalatok jöttek létre, megtartották az első üzletember-találkozókat, s a kamarák, illetve a kereskedelmi információs központok igyekeznek aktivitásra ösztönözni vállalkozóinkat a lett piacon. Addig kell kiaknázni a kölcsönösen előnyös lehetőségeket, amíg mások meg nem előznek bennünket - hangsúlyozza Győr Mihály. Aki e piacon és általában a balti országokban sikeres üzletre akar szert tenni, annak most kell megjelennie a régióban.

Észt uniós tárgyalások

Az átvilágítási folyamat során az észt fél átmeneti derogációs igénnyel lépett fel a statisztika (a különböző területekre vonatkozó információs rendszerek bevezetése), a halászat (a korábbi kétoldalú és nemzetközi szerződésekből fakadó kötelezettségek fenntartása) és az áruk szabad áramlása (az észt védjegyek használata) témakörökben. A tagjelöltek közül elsőként Észtország zárta le az agrárkereskedelem liberalizálásának második szakaszáról folytatott tárgyalásokat. A további fejezetek közül különösen nehéznek ígérkezik a vámjog, a közlekedés és a környezetvédelem. * A szociálpolitika terén a csatlakozás szempontjából problémát okozhat a hontalanok többségét kitevő orosz ajkú lakosság helyzete. Az ország alig másfél milliós lakosságának 35,4 százaléka tartozik a nem észt népességhez, 28,5 százaléka orosz. A függetlenné válás után ugyanis megszűnt a szovjet állampolgárság, a nem észt nemzetiségűek pedig csak szigorú megszorításokkal juthattak észt állampolgársághoz. Remény van azonban arra, hogy az orosz kapcsolatokra is nagymértékben kiható ügyet megnyugtatóan rendezik.

A lett-magyar külkereskedelmi forgalom alakulása (M USD)

 

Kivitel

Behozatal

Egyenleg

2001

2001/2000(%)

2001

2001/2000(%)

2001

Élelmiszer, ital, dohány

8,2

101,2

0,1

107,7

8,1

Nyersanyagok

0,7

105,4

0,4

328,2

0,3

Energiahordozók

0,4

139,7

0,2

218,9

0,1

Feldolgozott termékek

13,3

103,0

2,8

132,1

10,5

Gépek, gépi berendezések

9,0

190,5

0,5

238,1

8,5

Összesen

31,7

118,3

4,1

153,4

27,5

Forrás: Külügyminisztérium

A litvánok megpróbáltatásai

A balti térségben legjelentősebb partnerünkkel, Litvániával tavaly a kétoldalú forgalom meghaladta a 70 millió dollárt annak köszönhetően, hogy kivitelünk az előző évihez képest mintegy 30, behozatalunk pedig több mint 80 százalékkal növekedett. E reláció egyenlege 45,5 millió dolláros aktívummal zárult.

A balti köztársaságok közül elsőként Litvániával írtuk alá a kormányközi kereskedelmi egyezményt, az országaink közötti szabadkereskedelmi megállapodás pedig 2000. március 1-jén lépett hatályba. Teljes exportunkban Litvánia a partnerek sorában a 37., míg az importban az 59. helyet foglalja el, miközben hazánk a litván statisztika szerint a 29. legfontosabb partner. Bár a balti állam meglehetősen erős agrárágazattal rendelkezik, kivitelünkben évről évre fontos helyen szerepelnek a mezőgazdasági és élelmiszer-ipari termékek. Tavaly exportunknak mintegy 35 százaléka ilyen árucikkekből állt, míg vásárlásainknak 84 százalékát ipari termékek alkották. Kényes kérdésnek számít viszont állandó diplomáciai jelenlétünk hiánya.

A szabadkereskedelmi megállapodás hatálybalépését azonnal forgalombővülés követte. A szakemberek szerint Litvánia természetes partnerünk, importstruktúrája hasonló a magyar exportkínálathoz, sőt áruink presztízse is jobb itt, mint sok más országban. Versenyhelyzetünket azonban erősíteni kell, elsősorban piackutatással, kiállításokkal és üzletember-találkozókkal.

Litvánia gazdasága a függetlenné válást követő években - a másik két balti országhoz hasonlóan - nagy megpróbáltatásokat élt át. Az ipar és a mezőgazdaság teljesítménye egyaránt meredeken zuhant, majd fokozatosan felzárkózott, ám az orosz válság hatására 1999-ben a GDP 3 százalékos csökkenésével zárta az évet. Az ipar teljesítményét 10 százalékkal visszavetette a megrendeléshiány, és 2000-ben az ország vezetése éppen csak arra volt képes, hogy megállítsa a további hanyatlást. Ezt a GDP 2, az ipari termelés 2,5 százalékos növekedésével sikerült elérni, de az 1998-as teljesítményt a gazdaság még 2001-ben sem tudta megismételni. A három év alatt végbement stabilizációt mindössze 1 százalék körüli infláció kísérte, igaz, a még mindig 10-12 százalékos munkanélküliség itt a legmagasabb a balti országok közül.

Litvánia - a régió két másik országához hasonlóan - évről évre jelentős külkereskedelmimérleg-hiánnyal küszködik. Tavaly az export értéke (3,5 milliárd dollár) több mint egymilliárd dollárral elmaradt az importétól (4,6 milliárd dollár), amit a szakértők elsősorban a beruházási javak növekvő behozatalával magyaráznak. A külkereskedelmi orientáció módosulását jelzi, hogy az EU részesedése meghaladja az 50 százalékot, ám a FÁK-országok aránya még mindig mintegy 25 százalékot tesz ki. A litván külkereskedelmi rendszer igen liberális: nincsenek nem tarifális korlátozások, az átlagos vámszint 4,5 százalék, ezen belül az ipari termékek vámja 2,5, az agrártermékeké pedig 11,7 százalék. A mezőgazdaság fokozott védelmét indokolhatja, hogy itt a legnagyobb (8 százalékos) a GDP-ből való részesedése.

Az ország GDP-hez mért fizetésimérleg-hiánya 2001-ben 4,5 százalék volt, a bruttó adósságállomány pedig egy év alatt 1,7 milliárdról 2,1 milliárd dollárra nőtt. A deficitet részben ellensúlyozzák a külföldi befektetések, amelyek összege meghaladja a 2,3 milliárd dollárt. Előrehaladt a privatizáció: az állami tulajdon aránya 35 százalékra mérséklődött, de még mindig értékes vagyonelemek várnak eladásra.

A kormány gazdasági programjának alátámasztását segíti az IMF-fel kötött, 15 hónapra szóló készenléti hitelmegállapodás. A nemzetközi szervezetek minősítéseikben dicsérik a belső piac reformját, elsősorban a közbeszerzéseket, a tőke és a szolgáltatások szabad áramlásának meglétét és a trösztellenes törvénykezésben elért eredményeket. Azt is megállapítják azonban, hogy további lépések szükségesek a korrupció visszaszorítására, növelni kell a csődeljárások hatékonyságát, és ki kell dolgozni a nyugdíjreformot.

A litván-magyar külkereskedelmi forgalom alakulása (M USD)

 

Kivitel

Behozatal

Egyenleg

 

2001

2001/2000(%)

2001

2001/2000(%)

2001

Élelmiszer, ital, dohány

21,6

99,6

1,4

124,9

20,3

Nyersanyagok

2,8

104,4

1,6

168,4

1,2

Energiahordozók

0,1

206,6

0,8

128,5

-0,7

Feldolgozott termékek

21,8

154,2

7,5

196,3

14,4

Gépek, gépi berendezések

12,1

188,7

1,7

256,5

10,4

Összesen

58,4

129,9

12,9

181,4

45,5

Forrás: Külügyminisztérium

A függetlenség évtizede

Mindent összevetve az elmúlt tíz esztendő egyértelműen bizonyította, hogy a három balti állam élni tudott az újbóli függetlenség nyújtotta lehetőségekkel, mindegyikük képes volt sikeres nemzetgazdaság kialakítására. Mindennek eredményeként napjainkban csatlakozási tárgyalásokat folytatnak az Európai Unióval, s reményeik a mielőbbi tagság elnyerésére nem megalapozatlanok. Lendületesen fejlődő országokról van szó, amelyekkel a magyar vállalkozásoknak is érdemes bővíteniük a kölcsönösen előnyös együttműködést. A közelmúltban tett gazdaságdiplomáciai intézkedések kétségtelenül erősítik a kétoldalú kapcsolatokat, s ezeket várhatóan újabb lépések is követik ebben a régióban.

Magyar Nagykövetség, külgazdasági attasé

EE 10127, Tallinn,

Narva mnt. 122.

Tel.: 00/372-605-0880 00/372-605-0882

Fax: 00/372-605-4088

E-mail: huembtal@mfa.neti.e

Figyelem! Kérjük az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2002. május 1.) vegye figyelembe!

Nyomtatás Főoldalra Nyomtatás Nyomtatás A lap tetejére A lap tetejére