KÜLFÖLDIEK FOGLALKOZTATÁSA

Figyelem! Kérjük az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2002. május 1.) vegye figyelembe!

Megjelent a Cégvezetés (archív) 49. számában (2002. május 1.)
Szöveg nagyítása Szöveg kicsinyítése Nyomtatás
Milyen feltételekkel vállalhatnak munkát más államok állampolgárai Magyarországon? Mennyiben változtatott a korábbi helyzeten a kedvezménytörvény elfogadása, illetve a külföldiek magyarországi foglalkoztatásának engedélyeztetéséről szóló 8/1999. (XI. 10.) SzCsM rendelet módosítása?

Magyarországon jelenleg 42 000 külföldi állampolgár rendelkezik érvényes munkavállalási engedéllyel. A magyar parlament nemrégiben fogadta el a 2001. évi LXII. törvényt, mely egyebek mellett a külföldiek munkavállalási feltételeit is érinti. Ennek értelmében a szomszédos államokban élő magyarokra, valamint az Orbán-Nastase-paktum néven ismertté vált megállapodás alapján minden román állampolgárra a külföldiek foglalkoztatásának engedélyezésére vonatkozó általános szabályokat kell alkalmazni. A státustörvény hatálya alá tartozókra az engedély - naptári évenként legfeljebb 90 napra - a munkaerő-piaci helyzet vizsgálata nélkül adható ki, tehát annak ellenőrzése nélkül vállalhatnak munkát, hogy akadna-e magyar állampolgár, aki ellátná az adott munkakört.

A külföldiek magyarországi foglalkoztatásáról szóló rendeletet a 2/2002. (I. 29.) GM-KüM-ISM együttes rendelet módosította. A változások már 2002. február 1-jétől életbe léptek.

Engedély a munkavállaláshoz

A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény (Flt.) alapján a külföldiek magyarországi munkavégzéséhez engedélyt kell kérni. A 2001. július 1-jétől hatályos munkajogi szabályok szerint, ha a külföldi foglalkoztatásához engedély szükséges, akkor a foglalkoztatásra irányuló jogviszony létesítéséhez szükséges szerződés (pl. a külföldi állampolgárral kötendő munkaszerződés, vagy megbízási szerződés) csak a munkavállalási engedély beszerzését követően köthető meg.

A hatósági engedélyhez kötött munkavégzéskor a munkaviszony legfeljebb a munkavállalási engedélyben meghatározott időtartamra létesíthető, tehát külföldivel határozatlan időtartamú munkaszerződés nem köthető. Főszabályként a határozott időre szóló munkaszerződés időtartama az 5 évet nem haladhatja meg. Külföldi állampolgár foglalkoztatása esetén azonban e korlát túlléphető oly módon, hogy a munkavállalási engedély meghosszabbítása esetén az újabb határozott idejű munkaviszony időtartama - a korábban létesített munkaviszony időtartamával együtt - meghaladhatja az 5 évet. Ebben az esetben nem vezet a munkavállalók jogainak csorbítására - sőt kimondottan az érdeküket szolgálja - a munkaszerződés újabb és újabb meghosszabbítása.

Tanuló külföldiek foglalkoztatása

A törvény értelmében alkalmi munkavállalói könyvvel foglalkoztatható a Magyarországon működő szakiskolával, középiskolával, alapfokú művészetoktatási intézménnyel, felsőoktatási intézménnyel nappali tagozatos tanulói, illetve hallgatói jogviszonyban álló külföldi állampolgár. Az ilyen külföldi munkavállalók foglalkoztatásához egyébként munkavállalási engedélyre sincs szükség.

Szomszédos államokban élő magyarok

A szomszédos államokban élő magyarokról szóló 2001. évi LXII. törvény (kedvezménytörvény) hatálya a Horvát Köztársaságban, a Jugoszláv Szövetségi Köztársaságban, a Romániában, a Szlovén Köztársaságban, a Szlovák Köztársaságban vagy az Ukrajnában lakóhellyel rendelkező nem magyar állampolgárságú, de magát magyar nemzetiségűnek valló személyre terjed ki, aki magyar állampolgárságát nem önkéntes lemondással veszítette el, továbbá nem rendelkezik állandó magyarországi tartózkodásra jogosító engedéllyel. A törvény hatálya kiterjed továbbá az előbb megjelölt személlyel együtt élő házastársra és a közös háztartásukban nevelt kiskorú gyermekre is, ha egyébként nem magyar nemzetiségűek.

A státustörvény hatálya alá tartozó személy a Magyar Köztársaság területén csak engedély alapján foglalkoztatható. Az engedélyezési eljárás során az általános szabályokat azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy az engedély naptári évenként összesen 3 hónap időtartamra a munkaerő-piaci helyzet vizsgálata nélkül adható ki. Külön jogszabály hosszabb időtartamra szóló engedély kiadását is lehetővé teheti ugyanilyen módon.

A munkavállalás jogszabályi feltételeinek megteremtésével kapcsolatos kiadások, így különösen az ahhoz szükséges iskolai végzettség, szakképesítés, a munka-egészségügyi alkalmasság előzetes igazolásához szükséges eljárás költségeinek megtérítését az érintettek az e célból létrehozott közhasznú szervezettől pályázat útján kérelmezhetik.

Büntetés, bírság

Az a munkaadó, aki a külföldit a szükséges munkavállalási engedély beszerzése nélkül foglalkoztatja, köteles a Munkaerő-piaci Alap foglalkoztatási alaprészébe befizetni az engedély nélkül alkalmazott külföldi részére a foglalkoztatás megkezdésétől az engedély nélküli foglalkoztatás megállapításáig kifizetett munkabér (munkadíj) kétszeresének megfelelő összeget. Az engedély nélküli foglalkoztatásnak - a korábbi megállapítástól számított - három éven belüli újabb esetében, a munkaadó befizetési kötelezettségének mértéke a külföldi részére a folyamatos foglalkoztatása megkezdésétől az engedély nélküli foglalkoztatás újbóli megállapításáig kifizetett munkabér (munkadíj) ötszöröse. * A munkaadó által befizetendő összeg első esetben az ellenőrzés időpontjában hatályos kötelező legkisebb munkabér ötszörösénél, az engedély nélküli foglalkoztatás második és további esetében tízszeresénél nem lehet kevesebb. Ez irányadó akkor is, ha a külföldi részére kifizetett munkabér (munkadíj) összege nem állapítható meg. A kötelezettség a munkaadót az engedély nélkül foglalkoztatott személyenként és annyiszor terheli, ahányszor az engedély nélküli foglalkoztatást megállapítják. * Ha a munkáltató nem jelenti be a munkavállalási engedély szerinti foglalkoztatásnak az engedély lejárta előtti megszüntetését, a munkaügyi központ ellenőrei 1000-100 000 forintig terjedő rendbírságot szabhatnak ki, illetve az engedélytől eltérő munkakörben vagy munkahelyen való foglalkoztatás miatt az engedélyt visszavonhatják. * A munkaügyi ellenőrzésről szóló 1996. évi LXXV. törvény szerint a szabálytalanul foglalkoztató munkáltatóval szemben a felügyelők munkaügyi bírságot is kiszabhatnak, eljárásuk során azonban ugyanazon szabálytalanságért több szankciót nem szabhatnak ki. A munkaügyi bírság mértéke az első alkalommal, egy jogszabályi rendelkezés megsértése esetén 50 000 forinttól 1 000 000 forintig, több jogszabályi rendelkezés megsértése, valamint a korábbi bírságot kiszabó határozat jogerőre emelkedésétől számított három éven belüli újabb jogsértés esetén 50 000 forinttól 3 000 000 forintig terjedhet.

Maximált létszám

A gazdasági miniszter - az érdekelt miniszterekkel egyetértésben - rendeletben meghatározhatja a Magyarországon egyidejűleg összesen, valamint a megyékben és a fővárosban, továbbá az egyes foglalkozásokban foglalkoztatható külföldiek legmagasabb számát, valamint azokat a foglalkozásokat, amelyekben a magyarországi munkanélküliség alakulására és összetételére tekintettel külföldi nem foglalkoztatható. A fővárosban, valamint az egyes megyékben foglalkoztatható külföldiek legmagasabb számának meghatározásához az illetékes megyei (fővárosi) munkaügyi tanács előzetes véleményét is be kell szerezni.

Az új jogszabályi rendelkezések értelmében a hazánkban egyidejűleg összesen, engedéllyel foglalkoztatható külföldiek legmagasabb száma nem haladhatja meg a tárgyévet megelőző év egy átlagos hónapjában bejelentett munkaerőigények számát. Ezen az adaton a hónap elején meglévő, be nem töltött munkaerőigények és a hónap során bejelentett munkaerőigények számának ezerre kerekített összegét kell érteni. Az egyidejűleg engedéllyel foglalkoztatható külföldiek számába be kell számítani a foglalkoztatás kölcsönös cseréjéről szóló nemzetközi szerződések alapján kiadott engedély alapján foglalkoztatható külföldiek számát is. Ennek megfelelően a Gazdasági Minisztérium közleménye értelmében 2002-ben Magyarországon az egyidejűleg összesen engedéllyel foglalkoztatható külföldiek legmagasabb száma 81 ezer fő lehet, ennél többen tehát nem kaphatnak idén munkavállalási engedélyt.

Okmányok a foglalkoztatáshoz

A külföldiek beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2001. évi XXXIX. törvény értelmében a munkáltató a külföldi foglalkoztatását megelőzően köteles meggyőződni arról, hogy a külföldi rendelkezik érvényes, munkavállalás céljából kiadott tartózkodási vízummal vagy érvényes tartózkodási engedéllyel.

A munkáltató a külföldi engedélyezett magyarországi munkavállalásának meghiúsulását, valamint foglalkoztatásának a munkavállalási engedély érvényességi idején belüli megszüntetését 3 munkanapon belül köteles bejelenteni a munkavégzés helye szerint illetékes területi idegenrendészeti hatóságnál. A területi idegenrendészeti hatóság a mulasztó munkáltatót foglalkoztatottanként 500 000 forintig terjedő közrendvédelmi bírsággal sújthatja.

Menekült, menedékes, bevándorolt

Nincs szükség engedélyre az állandó tartózkodásra jogosító személyi igazolvánnyal rendelkező menekült, valamint az ideiglenes tartózkodásra jogosító okmánnyal rendelkező menedékes és bevándorolt magyarországi munkavégzéséhez. * Menekült az a külföldi állampolgár vagy hontalan személy, aki faji, illetőleg vallási okok, nemzeti hovatartozás, meghatározott társadalmi csoporthoz tartozás, avagy politikai meggyőződése miatti üldözése, az üldözéstől való megalapozott félelme miatt az állampolgársága - hontalan esetén szokásos tartózkodási helye - szerinti országon kívül, a Magyar Köztársaság területén tartózkodik, és nem tudja, vagy az üldözéstől való félelmében nem kívánja annak az országnak a védelmét igénybe venni, továbbá e személy közvetlen családtagja, feltéve hogy az érintettet - kérelmére - a menekültügyi hatóság menekültként elismerte. * Menedékes az a külföldi, aki olyan területről érkezett, ahonnan a tömegesen menekülők csoportjának tagjait a hazájukban dúló külföldi megszállás, háború, polgárháború vagy etnikai összecsapás, illetőleg az emberi jogok tömeges és durva megsértése miatt a Magyar Köztársaság a kormány döntése alapján ideiglenes védelemben részesített, és a menekültügyi hatóság menedékesként elismerte. * Befogadott az a külföldi, aki átmenetileg hazájába azért nem küldhető vissza, mert ott halálbüntetésnek, kínzásnak, embertelen vagy megalázó bánásmódnak lenne kitéve, feltéve hogy a menekültügyi hatóság befogadottként elismerte. * A menekültkénti és a menedékeskénti elismerését kérő külföldinek, illetőleg a menedékesnek és a befogadottnak joga van a Magyar Köztársaság területén való tartózkodáshoz. A menekült menedékjogot élvez, mely egyben jogcímet biztosít a Magyar Köztársaság területén való tartózkodásra, egyidejűleg védelem a visszaküldés, a kiutasítás és a kiadatás ellen. * A bevándorlás iránti kérelem 1998. március 1-jétől az előírt formanyomtatványon személyesen, illetőleg közös kérelmezés esetén nagykorú családtag által a jövőbeni magyarországi lakóhely szerint illetékes megyei vagy fővárosi közigazgatási hivatalnál, illetve a kérelmező állandó vagy szokásos tartózkodási helye szerint illetékes magyar külképviseletnél nyújtható be. A bevándorlási engedély állandó magyarországi tartózkodásra jogosít. A bevándorlási engedélyek keretszámát a kormány évente rendeletben határozza meg.

Az engedély típusai

Az engedély típusa szerint lehet egyéni engedély, csoportos keretengedély, továbbá csoportos keretengedélyen alapuló egyéni engedély. Az egyéni engedély mindig egy adott külföldi állampolgár foglalkoztatásának engedélyezését tartalmazza, míg a csoportos keretengedély több külföldi foglalkoztatására vonatkozó "elvi" engedély. A keretengedély alapján, annak létszám- és időbeli korlátjain belül a munka tényleges megkezdése előtt a munkáltatónak be kell szereznie az egyéni engedélyt.

Egyéni engedély

Az egyéni engedélyt akkor lehet kiadni, ha a foglalkoztató a kérelem benyújtását megelőzően, a külföldi által ellátandó tevékenységre vonatkozóan érvényes munkaerőigénnyel rendelkezett, a munkaerőigény benyújtásától kezdődően nem közvetítettek ki részére olyan magyar munkaerőt, aki rendelkezik a jogszabályban előírt, illetve a foglalkoztató munkaerőigényében megjelölt alkalmazási feltételekkel, illetve a külföldi megfelel az alkalmazási feltételeknek.

Érvényes munkaerőigénynek azt a munkaerőigényt kell tekinteni, amelyet a foglalkoztató a kérelem benyújtását megelőzően 30 és 60 nap között, vagy 60 napnál régebben nyújtott be, de azt legalább hatvannaponként megújította, és a legutolsó megújítás a kérelem benyújtását megelőzően 60 napnál nem régebben történt. (Ha a külföldi foglalkoztatásának helye több különböző megye területén található, az előbbiekben meghatározott feltételnek a foglalkoztató székhelye szerinti megye tekintetében kell fennállnia.)

Az engedély kiadásának az is feltétele, hogy a munkavégzéssel érintett többi megye területén ne álljon rendelkezésre olyan kiközvetíthető magyar munkaerő, aki a tevékenység ellátására rendelkezik a jogszabályban előírt, illetve a foglalkoztató munkaerőigényében megjelölt alkalmazási feltételekkel. Ha a munkavégzés a munka természetéből adódóan több megye területére terjedhet ki, a meghatározott feltételeknek a munkavégzés megkezdésének helye szerinti megye vonatkozásában kell fennállnia.

Az egyéni engedélyben meg kell határozni, hogy az engedély alapján a külföldi mely foglalkoztatónál, melyik munkahelyen, milyen tevékenység, illetve munkakör keretében és milyen időtartamban foglalkoztatható. Az egyéni engedély legfeljebb egy évre adható, és meghosszabbítható. A meghosszabbításra az engedélyezés szabályait kell alkalmazni.

Elutasítás

Az engedély iránti kérelmet el kell utasítani,

- ha nem állnak fenn az engedélyezés feltételei (előzőekben részletezett három feltétel), vagy

- a foglalkoztató a külföldi foglalkoztatását a kérelem benyújtásának időpontjától számított 120 napon belül nem kívánja megkezdeni, vagy

- a külföldi foglalkoztatására nem a kérelmet benyújtó foglalkoztatónál kerülne sor, vagy

- a foglalkoztatásra irányuló jogviszony nem a kérelmet benyújtó foglalkoztató és a külföldi között jön létre,

- a külföldi munkáltatóval kötött magánjogi szerződésben a szolgáltatás kizárólagos tárgya a külföldi munkaerejének tartós átengedése lenne, vagy

- ha a foglalkoztató a külföldi által ellátandó tevékenységért az erre a tevékenységre vonatkozó országos átlagos személyi alapbérnél lényegesen alacsonyabb személyi alapbért jelölt meg, illetve

- ha a külföldi által ellátandó tevékenység elvégzésére a jogszabály vagy a foglalkoztató által előírt képzettségnek és alkalmazási feltételeknek megfelelő kiközvetíthető magyar munkaerő áll rendelkezésre, de annak foglalkoztatása a foglalkoztató érdekkörében fennálló okból hiúsul meg. (A foglalkoztató érdekkörében keletkezett oknak különösen azt kell tekinteni, ha a foglalkoztató a munkaerőigényében a munkakör betöltésére vagy a tevékenység ellátására nyilvánvalóan nem szükséges alkalmazási feltételt jelölt meg, vagy a feltételeknek megfelelő magyar munkaerő foglalkoztatásától elzárkózott, vagy a kérelem benyújtását megelőzően érvényes munkaerőigénnyel rendelkezett, de közvetítést nem kért.)

Bármelyik ok fennállása esetén a munkaügyi központ köteles a kérelmet elutasítani.

A kérelem kötelező elutasításának okain túl a rendelet lehetőséget teremt arra, hogy bizonyos egyéb foglalkoztatási szempontok mérlegelése alapján a kérelmet el lehessen utasítani. Ilyen foglalkoztatási szempont lehet különösen a rendeletben szabályozott esetek közül, ha a foglalkoztatóval szemben a kérelem benyújtását megelőző egy évben jogerősen munkaügyi bírságot, vagy munkabiztonsági bírságot szabtak ki, vagy ha a foglalkoztatót a kérelem benyújtását megelőző 3 éven belül külföldi engedély nélküli foglalkoztatása miatt a törvényes összeg befizetésére kötelezték, és fizetési kötelezettségének nem tett eleget.

A munkaügyi központok az adott térség foglalkoztatási helyzetét figyelembe véve egyéb elutasítást megalapozó foglalkoztatási szempontokat is meghatározhatnak.

Csoportos keretengedély

A csoportos keretengedély nem konkrét személy munkavégzésének engedélyezését jelenti, hanem több külföldi személy foglalkoztatására vonatkozó keretjellegű engedély, amelyben a foglalkoztatható létszám, elvégzendő tevékenység, betöltendő munkakör stb. szerepel. Csoportos keretengedély iránti kérelmet akkor nyújthat be a belföldi foglalkoztató, ha külföldi vállalkozással kötött magánjogi szerződés teljesítése érdekében több külföldi magyarországi foglalkoztatása szükséges. Új szabály, hogy a keretengedély iránti kérelem a magánjogi szerződés megkötése előtt és után is benyújtható.

A keretengedélyezési eljárás során az egyik kulcskérdés a magánjogi szerződés léte, vagy az annak megkötésére irányuló szándék, ugyanis nagyobb létszámú külföldi állampolgár foglalkoztatásának igénye önmagában nem alapozza meg a keretengedély kiadását. (A "több" külföldi minimális létszámát egyébként a rendelet nem határozza meg.)

Másik fontos tényező, hogy a belföldi foglalkoztató külföldi vállalkozással kösse ezt a magánjogi szerződést. A rendelet szerint külföldi vállalkozás alatt az olyan külföldi munkáltatót értjük, aki vállalkozási tevékenységet folytat, és külföldön céggel rendelkezik, vagy gazdasági nyilvántartásban szerepel.

A keretengedély kiadásának lényeges kritériuma továbbá, hogy a magánjogi szerződést kötő külföldi vállalkozás és a foglalkoztatni kívánt külföldi állampolgár személyes joga, tehát a vállalkozás székhelye szerinti ország és a külföldi állampolgársága szerinti ország azonos legyen.

A keretengedély a magánjogi szerződés teljesítésének időtartamára adható. A keretengedélyben meg kell határozni a foglalkoztatható külföldiek állampolgárságát, továbbá tevékenység, képzettség szerint a foglalkoztatható személyek számát. Kizárólag a keretengedély alapján a külföldi nem foglalkoztatható. A keretengedély alapján a külföldi foglalkoztatásához egyéni engedély is szükséges. A keretengedély érvényességének ideje alatt az abban megjelölt tevékenység, képzettség és létszám szerinti engedélyeket a keretengedély érvényességének időpontjáig ki kell adni.

Engedélyezési eljárás

A munkaerőigényt a munkaügyi központnak annál a kirendeltségénél kell bejelenteni, illetőleg az engedély iránti kérelmet annál a megyei (fővárosi) munkaügyi központnál kell benyújtani, amelynek területén a külföldi foglalkoztatása történik. Ha a munka természetéből adódóan a munkavégzés több megye, illetőleg kirendeltség területére terjedhet ki, a munkavégzés megkezdésének helye szerinti munkaügyi központ, illetőleg kirendeltség, ha a külföldit a foglalkoztató több - különböző megye, illetőleg kirendeltség területén lévő - telephelyén kívánja foglalkoztatni, a foglalkoztató székhelye szerinti munkaügyi központ, illetőleg kirendeltség jár el.

Az engedély iránti kérelmet a foglalkoztatónak kell benyújtania. Ha a foglalkoztató az engedély meghosszabbítását kéri, ezt abban az esetben lehet meghosszabbítás iránti kérelemként elbírálni, ha a kérelmét az engedély lejártát megelőzően legalább 30 nappal korábban, de 60 napnál nem régebben nyújtja be.

A kérelmet formanyomtatványon kell benyújtani. A kérelemhez - a keretengedély, valamint az engedély meghosszabbítása iránti kérelem kivételével - csatolni kell a külföldinek a tevékenység ellátásához szükséges szakképzettségét igazoló okirat hiteles másolatát (valamint ha azt idegen nyelven állították ki, annak hiteles magyar fordítását), a külföldi munkaköri egészségügyi alkalmasságáról szóló orvosi igazolást (ha azt idegen nyelven állították ki, annak hiteles magyar fordítását), továbbá az automatikus engedélyezésre való jogosultság feltételeinek fennállását.

A munkaügyi központ az engedélyt a foglalkoztatónak küldi meg. A csoportos keretengedély megadásáról - a határozat másolati példányának megküldésével - a munkaügyi központ értesíti a Gazdasági Minisztérium Engedélyezési és Közigazgatási Hivatalát.

A foglalkoztató az engedélyt köteles a foglalkoztatás időtartama alatt, valamint annak megszűnését követően 3 évig megőrizni, és a hatósági ellenőrzést végző szervnek felmutatni.

Tájékoztatás

A munkaügyi központ a foglalkoztatótól a tevékenységére és a működésére vonatkozóan tájékoztatást kérhet - így különösen a foglalkoztató alapító okiratának, a bejegyzésre vonatkozó okiratnak a becsatolását, a foglalkoztató társadalombiztosítási nyilvántartási törzsszámának a bejelentését -, továbbá ezek beszerzése érdekében más hatóságot kereshet meg.

Külhoni magyarok

A magyar igazolvánnyal rendelkező személyek számára előírt engedély kiadásának feltétele, hogy a külföldi rendelkezik a jogosultságot igazoló okiratokkal, továbbá nem merítette ki a jogszabályban meghatározott - egy naptári éven belül 90 nap - időtartamot. Ha a magyar igazolvánnyal rendelkező személynek magyarországi foglalkoztatására egy naptári éven belül több ízben kerül sor, az újabb foglalkoztatás csak abban az esetben engedélyezhető, ha az igazolvány "Munkavállalási kedvezmények" című részében az adott naptári éven belül történt korábbi foglalkoztatásokra vonatkozó valamennyi rovatot az illetékes megyei (fővárosi) munkaügyi központ kitöltötte. A foglalkoztató a foglalkoztatás időtartamáról - annak kezdő és befejező időpontjának megjelölésével - alkalmi munkavállalói könyvvel történő foglalkoztatás esetén is igazolást állít ki, amelyet a foglalkoztatás megszűnésekor ad ki a részére. A foglalkoztató az igazolások egy példányát a foglalkoztatás megszűnését követő öt napon belül megküldi a munkavállalást engedélyező munkaügyi központnak. * A magyar igazolványt a foglalkoztatás megszűnését követő 5 napon belül a foglalkoztatást engedélyező munkaügyi központnak be kell mutatni. A munkaügyi központ az előírt igazolások adatai alapján az igazolványba bejegyzi a munkavállalás napjainak, valamint az adott naptári évben igénybe vett összes munkavállalási napok számát. Ha az adatokat nem jegyezték be, vagy az igazolványt valamilyen okból pótolni kellett, az adatokat bármelyik munkaügyi központ bejegyezheti.

A munkavállalás meghiúsulása, megszűnése

A foglalkoztató a munkavállalási engedélyhez kötött munkavállalás meghiúsulását, valamint a foglalkoztatás megszűnését köteles öt napon belül bejelenteni az illetékes munkaügyi központhoz. A foglalkoztató bejelentésének a külföldi adatait, a foglalkoztatás kezdő és befejező időpontját, a külföldi által ellátott munkakör, illetve végzett munka megjelölését, valamint az engedély számát kell tartalmaznia.

Az engedély visszavonása

A külföldi foglalkoztatásának meghiúsulása, a foglalkoztatás megszűnése, valamint az engedélyben foglaltaktól eltérő munkahelyen vagy munkakörben történő foglalkoztatás esetén a munkaügyi központ az engedélyt visszavonja. Engedély nélküli foglalkoztatásnak kell tekinteni azt is, ha a külföldi tevékenységét nem az engedélyben megjelölt foglalkoztatónál végzi, továbbá a foglalkoztató a külföldit nem az engedélyben megjelölt munkahelyen, illetve munkakörben foglalkoztatja.

Ellenőrzés

A külföldiek magyarországi munkavállalására vonatkozó szabályok megtartását a megyei (fővárosi) munkaügyi központ munkabiztonsági és munkaügyi felügyelőségének a felügyelője ellenőrzi.

Automatikus engedélyezés

Az engedélyezési eljárás szigorú szabályai mellett vannak olyan esetek, amikor nemzetközi szerződésben vállalt kötelezettségünk teljesítése érdekében, vagy a foglalkoztatás speciális jellege miatt nem érvényesülhetnek az általános engedélyezési szabályok. Ilyenkor nem vizsgálják a munkaerőigény meglétét, a magyar munkaerő-piaci helyzetet, hanem - ha a foglalkoztatni kívánt külföldi rendelkezik az adott munkakörre előírt képzettséggel, valamint egészségügyi alkalmassággal - az engedélyt úgymond automatikusan kiadja a hatóság. Ez érvényesül például a sporttevékenységet végző sportoló munkavállalónál, a külföldi személy alap-, közép- és felsőfokú oktatási intézményekben idegen nyelven történő olyan oktatási tevékenysége esetében, amelyre az érintett államok illetékes miniszterei által aláírt nemzetközi oktatási program keretén belül kerül sor; vagy például a legalább nyolc éve Magyarországon foglalkoztatott külföldivel legalább öt éve Magyarországon együtt élő közeli hozzátartozó munkavégzésekor.

Az automatikus engedélykiadás legújabb és egyben talán leggyakoribb esete lesz a szomszédos államokban élő magyarokról szóló 2001. évi LXII. törvényben meghatározott magyar igazolvánnyal, valamint magyar hozzátartozói igazolvánnyal rendelkező személy, valamint az ugyanazon törvény által meghatározott elbánást biztosító nemzetközi szerződés, illetőleg megállapodás hatálya alá tartozó személy magyarországi foglalkoztatása, ha az nem haladja meg a törvényes időtartamot. Ha a külföldinek magyarországi foglalkoztatására egy naptári éven belül több alkalommal kerül sor, a foglalkoztatás együttes időtartama nem haladhatja meg a 90 napot.

Mikor nem kell engedély?

Számos esetben egyáltalán nincs szükség engedélyre a külföldi munkavégzéséhez. Nincs szükség tehát munkavállalási engedélyre * nemzetközi szerződés ilyen tartalmú rendelkezése esetén; * a külföldi székhellyel rendelkező gazdasági társaság - nemzetközi szerződés által meghatározott - fiók- és képviselet-vezetőjének munkavégzéséhez, * a külföldi állam diplomáciai (konzuli) képviselete vagy egyéb szerve személyi állománya keretében, a küldő állam által delegált tagjainak a képviseletnél vagy egyéb szervnél történő munkavégzéséhez; * a nemzetközi szervezetnél vagy nemzetközi szerződéssel létrehozott közös szervnél a részt vevő felek által delegált külföldinek e szerveknél történő munkavégzéséhez; * a külföldi vállalkozással kötött magánjogi szerződés alapján végzett - alkalmanként az egybefüggő 15 munkanapot meg nem haladó - üzembe helyezési, szavatossági, szervizelési és jótállási tevékenységhez; * a külföldi részesedéssel rendelkező gazdasági társaság vezető tisztségviselőjének, valamint felügyelőbizottsági tagjának munkavégzéséhez (a korábbi szabályokhoz képest lényeges változás, hogy 2000. január 1-jétől már a felügyelőbizottság tagja részére sem kell engedélyt kérni); * a posztdoktori foglalkoztatásra irányuló pályázatot, valamint a Bolyai János Kutatási Ösztöndíjat elnyert külföldinek - a pályázat, illetőleg az ösztöndíj keretében történő - munkavégzéséhez; * a külföldi felsőoktatási intézménnyel hallgatói jogviszonyban álló külföldinek nemzetközi diákszervezet által szervezett szakmai gyakorlatához; * a Magyarországon működő szakiskolával, középiskolával, alapfokú művészetoktatási intézménnyel, felsőoktatási intézménnyel, nappali tagozatos tanulói, illetve hallgatói jogviszonyban álló külföldinek a jogviszony fennállása alatti munkavégzéséhez; * a Magyarországon nyilvántartásba vett egyházban, vagy annak intézményében munkát végző, az egyházi szolgálatot élethivatásszerűen folytató külföldi tevékenységéhez; * a Magyarország területén menekültként, illetőleg menedékesként elismerését kérőnek, továbbá a befogadottnak a befogadóállomáson történő munkavégzéséhez; * a külföldinek naptári évenként öt munkanapnál nem hosszabb ideig tartó, oktatási, tudományos vagy művészeti tevékenységéhez; * a külföldi kutató magyarországi munkavégzéséhez, ha a kutató olyan tevékenységet lát el, amely - a Magyar Tudományos Akadémia által kiállított igazolás szerint - a Magyar Köztársaság és más állam között létrejött megállapodás hatálya alá tartozik; * a külföldinek alap-, közép- és felsőfokú oktatási intézményekben, idegen nyelven történő olyan oktatási tevékenységéhez, amelyre - az Oktatási Minisztérium igazolása szerint - az érintett államok illetékes miniszterei által aláírt nemzetközi oktatási program keretén belül kerül sor. * Kiemeljük azonban, hogy a mentesség nem vonatkozik a külföldinek a mentesség alá eső tevékenységét meghaladó munkavégzésére. A mentesség alapjául szolgáló feltételek fennállását minden esetben a foglalkoztatónak kell bizonyítania

Figyelem! Kérjük az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2002. május 1.) vegye figyelembe!

Nyomtatás Főoldalra Nyomtatás Nyomtatás A lap tetejére A lap tetejére