JOGSZABÁLYVÁLTOZÁSOK

Figyelem! Kérjük az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2002. május 1.) vegye figyelembe!

Megjelent a Cégvezetés (archív) 49. számában (2002. május 1.)
Szöveg nagyítása Szöveg kicsinyítése Nyomtatás
-

Elszámolható üzemanyagárak

A 2002. április 1. és június 30. között alkalmazható üzemanyagárakról szóló APEH közlemény alapján, ha magánszemély az üzemanyagot a közleményben szereplő árak szerint számolja el, nem szükséges az üzemanyagról számlát beszereznie:

ESZ-95

ólmozatlan motorbenzin 216 forint/liter

ESZ-98 ólmozatlan

motorbenzin 226 forint/liter

Keverék 215 forint/liter

Gázolajok 199 forint/liter

(Magyar Közlöny, 2002/38. szám)

Versenyjog

A tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény (Tpvt.) tiltja a gazdasági versenyt korlátozó megállapodásokat. A törvény 11. §-a alapján tilos a vállalkozások közötti olyan megállapodás és olyan összehangolt magatartás, valamint a vállalkozások társadalmi szervezetének, a köztestületnek, az egyesülésnek és más hasonló szervezetnek olyan döntése (megállapodása), amely a gazdasági verseny megakadályozását, korlátozását vagy torzítását célozza, vagy ilyen hatást fejthet, illetve fejt ki. E tilalmak alóli mentesülésről azonban a közelmúltban 3 új rendelet is született.

Szakosítási megállapodások

A szakosítási megállapodások egyes csoportjainak a versenykorlátozás tilalma alól történő mentesítéséről szóló 53/2002. (III. 26.) Korm. rendelet alapján mentesül a gazdasági versenyt korlátozó megállapodásokra vonatkozó tilalom alól az a szakosítási megállapodás, amelyben

- az egyik fél kötelezettséget vállal arra, hogy a megállapodás hatálya alatt a megállapodásban meghatározott termékek termelését abbahagyja vagy attól tartózkodik, és azokat egy versenytárs vállalkozástól szerzi be, a versenytárs vállalkozás pedig kötelezettséget vállal e termékek termelésére és szállítására (egyoldalú szakosítási megállapodás),

- a felek kölcsönösen kötelezettséget vállalnak arra, hogy a megállapodás hatálya alatt a megállapodásban meghatározott más-más termék termelését abbahagyják vagy attól tartózkodnak, és e termékek termelését a megállapodásban részt vevő másik félnek engedik át (kölcsönös szakosítási megállapodás), vagy

- a felek kötelezettséget vállalnak arra, hogy a megállapodás hatálya alatt a megállapodásban meghatározott termékeket közösen állítják elő (közös termelési megállapodás).

A mentesülés kiterjed azokra a megállapodásban szereplő rendelkezésekre is, amelyek nem képezik a megállapodás elsődleges célját, annak végrehajtásához azonban szükségesek és azzal közvetlenül összefüggnek, ideértve a szellemi tulajdonjogok átruházására vagy hasznosítására vonatkozó rendelkezéseket is. Mentesül továbbá az egyoldalú szakosítási, kölcsönös szakosítási vagy közös termelési megállapodás keretében vállalt kizárólagos beszerzési, illetve szállítási kötelezettség, a megállapodás tárgyát képező termék közös forgalmazása, vagy a közös termelési megállapodás keretében harmadik személy forgalmazóként történő kijelölése, feltéve hogy a harmadik személy nem versenytárs vállalkozás. A szabályok nem alkalmazhatók, ha a részt vevő vállalkozások együttes piaci részesedése az érintett piacon a harminc százalékot meghaladja.

Kutatási és fejlesztési megállapodások

Az 54/2002. (III. 26.) Korm. rendelet alapján mentesül a gazdasági versenyt korlátozó megállapodásokra vonatkozó tilalom alól az a kutatási és fejlesztési megállapodás (megállapodás), amelynek tárgya

- termékre vagy eljárásra vonatkozó közös kutatás és fejlesztés, valamint az ebből származó eredmény közös hasznosítása,

- termékre vagy eljárásra vonatkozó közös kutatás és fejlesztés, az ebből származó eredmény közös hasznosításának kizárásával, vagy

- ugyanazon vállalkozások korábbi megállapodása alapján közösen folytatott kutatás és fejlesztés eredményének közös hasznosítása.

A mentesülés kiterjed azokra a megállapodásban szereplő rendelkezésekre is, amelyek nem képezik a megállapodás elsődleges célját, annak végrehajtásához azonban szükségesek és azzal közvetlenül összefüggnek, ideértve azt a kötelezettséget is, hogy a megállapodás teljesítése alatt - önállóan vagy harmadik személyekkel együtt - nem folytatható kutatás és fejlesztés a megállapodás hatálya alá tartozó vagy ahhoz szorosan kapcsolódó területen. Közös hasznosítás esetén a mentesülés azokra a megállapodásból származó, szellemi tulajdonjogok oltalma alatt álló vagy know-how-t képező termékekre és eljárásokra terjed ki, amelyek a műszaki vagy gazdasági haladáshoz jelentősen hozzájárulnak, és a kutatás, fejlesztés szempontjából meghatározó jelentőségűek. A mentesülés a kutatás és fejlesztés időtartamára terjed ki, a kutatás és fejlesztés eredményének közös hasznosítása esetén pedig addig tart, amíg a megállapodás tárgyát képező termékre, illetve eljárásra vonatkozó szabadalom, formatervezési mintaoltalom, használati mintaoltalom vagy topográfiaoltalom meg nem szűnik, ezek hiányában az első forgalomba hozataltól számított öt évig.

Ezek a szabályok nem alkalmazhatók, ha a részt vevő vállalkozások egymás versenytársai, és együttes piaci részesedésük az érintett piacon a harminc százalékot meghaladja.

Vertikális megállapodások

A vertikális megállapodások egyes csoportjainak a versenykorlátozás tilalma alól történő mentesítéséről szóló 55/2002. (III. 26.) Korm. rendelet alapján mentesül a gazdasági versenyt korlátozó megállapodásokra vonatkozó tilalom alól az a megállapodás, amelyben a részt vevő vállalkozások mindegyike a termelési vagy forgalmazási lánc egymástól eltérő szintjén működik, és amely azokra a feltételekre vonatkozik, amelyek mellett egyes áruknak vagy szolgáltatásoknak a felek általi vásárlása, értékesítése vagy viszonteladása történik.

A mentesülés a vállalkozások társulása és tagjai között vagy a társulás és szállítói között létrejött vertikális megállapodásra akkor terjed ki, ha a tagok mindegyike árukat értékesítő kiskereskedő, és a társulás egyetlen tagjának, valamint a Tpvt. 26. §-ának (3) bekezdése szerint vele kapcsolatban álló vállalkozásoknak a teljes éves forgalma együttesen sem haladja meg a 4 milliárd forintot. A mentesülés kiterjed a szellemi tulajdonjogok vevőre történő átruházására vagy a vevő általi hasznosítására vonatkozó rendelkezéseket tartalmazó vertikális megállapodásra is, feltéve hogy ezek a rendelkezések nem képezik a megállapodás elsődleges célját, és közvetlenül az áruknak vagy szolgáltatásoknak a vevő vagy annak vevői által történő felhasználására, értékesítésére vagy viszonteladására vonatkoznak. A mentesülés feltétele, hogy ezek a rendelkezések a megállapodás szerinti áruk vagy szolgáltatások tekintetében ne tartalmazzanak nem mentesített vertikális korlátozásokkal azonos célú vagy hatású versenykorlátozást.

A mentesülés nem vonatkozik a versenytárs vállalkozások között létrejött vertikális megállapodásra, kivéve ha a versenytárs vállalkozások között nem kölcsönös vertikális megállapodás jön létre, és

- a vevő teljes éves forgalma nem haladja meg a 2 milliárd forintot,

- a szállító árukat gyárt és forgalmaz, míg a vevő olyan forgalmazó, aki nem gyárt a megállapodás szerinti árukkal versenyző árut, vagy

- a szállító a kereskedelem több szintjén nyújt szolgáltatást, a vevő viszont nem nyújt a szállítóéval versenyző szolgáltatást a kereskedelemnek azon a szintjén, amelyen a megállapodás szerinti szolgáltatásokat beszerzi.

A fentiek nem alkalmazhatók a vertikális megállapodásban szereplő következő kötelezettségekre:

- olyan közvetlen vagy közvetett versenytilalmi kötelezettségre, amely határozatlan időre vagy öt évet meghaladó időtartamra szól, kivéve ha a vevő a megállapodás szerinti árukat vagy szolgáltatásokat a szállító tulajdonát képező vagy a szállító által a vevőhöz nem kapcsolódó harmadik személytől bérelt helyiségekből vagy területről értékesíti, feltéve hogy a határozott időre szóló versenytilalmi kötelezettség időtartama nem haladja meg azt az időtartamot, ameddig a vevő a helyiségeket vagy a területet elfoglalja (Az öt évet meghaladó időtartamra hallgatólagosan megújítható versenytilalmi kötelezettséget határozatlan időtartamra kötöttnek kell tekinteni.);

- olyan közvetlen vagy közvetett kötelezettségre, amelynek értelmében a vevő a megállapodás megszűnése után nem gyárt, nem szerez be, nem ad el, vagy viszonteladás keretében nem értékesít árukat vagy szolgáltatásokat (kivéve, ha az ilyen kötelezettség a megállapodás szerinti árukkal vagy szolgáltatásokkal versenyző árukra vagy szolgáltatásokra vonatkozik, avagy azokra a helyiségekre és területre korlátozódik, ahol a vevő a megállapodás időtartama alatt működik, illetve nélkülözhetetlen a szállító által a vevőre ruházott know-how védelméhez, feltéve hogy az ilyen kötelezettség időtartama a megállapodás megszűnését követően legfeljebb egy év, amely feltétel nem érinti a közkinccsé nem vált know-how hasznosítására és nyilvánosságra hozatalára vonatkozó határozatlan időtartamú korlátozás lehetőségét);

- olyan közvetlen vagy közvetett kötelezettségre, amelynek értelmében a szelektív forgalmazási rendszer tagjai meghatározott versenytárs szállítók áruit vagy szolgáltatásait nem értékesíthetik.

Mindhárom rendelet 2002. április 10-én lépett hatályba.

(Magyar Közlöny, 2002/39. szám)

Pénzmosás

Az 59/2002. (III. 29.) Korm. rendelet módosította a pénzmosás megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 1994. évi XXIV. törvény végrehajtásáról szóló 299/2001. (XII. 27.) Korm. rendeletet. A pénzügyi szolgáltató szervezet eszerint legkésőbb a pénzmosásra utaló adat, tény, körülmény első észlelését követő 5 munkanapon belül köteles a felelős vezető által kijelölt alkalmazott személyéről, beosztásáról szóló értesítést megküldeni az Országos Rendőr-főkapitányság részére.

A pénzmosásról szóló törvény végrehajtásával kapcsolatos útmutatóiról a pénzügyminiszter irányelvet bocsátott ki, amely megtalálható a Pénzügyi Közlöny 2002. április 9-ei számában. A kérdésről részletesen olvashatnak "A hónap témája" rovatunkban.

(Magyar Közlöny, 2002/41. szám)

Zárolt számlák

A terrorizmus elleni küzdelemben a Magyar Köztársaság által vállalt nemzetközi kötelezettségeken alapuló egyes korlátozó intézkedések elrendeléséről szóló 56/2002. (III. 29.) Korm. rendelet mellékletében szereplő személyek, csoportok, vállalkozások és intézmények esetleges magyarországi pénzkövetelései és más pénzügyi eszközei vagy gazdasági javai - beleértve az általuk vagy a nevükben eljáró személyek, vagy a közvetlenül vagy közvetve tulajdonukban vagy irányításuk alatt álló vállalkozás követeléseit is -, befagyasztása céljából korlátozó intézkedéseket kell alkalmazni.

Ezek a korlátozó intézkedések különösen a következők:

- a rendelet hatálya alá tartozó személyek, csoportok, vállalkozások és intézmények tulajdonában lévő vagy a tényleges tulajdonában lévő, de devizabelföldi nevén szereplő minden pénzeszközt (bankszámla, értékpapírszámla, ügyfélszámla, számla) zárolni kell (befagyasztás),

- a zárolt pénzeszközökből, illetőleg számláról történő kifizetést és átutalást teljesíteni nem lehet,

- a rendelet hatálya alá tartozó személyekkel, csoportokkal, vállalkozásokkal és intézményekkel - beleértve az általuk vagy a nevükben eljáró személyekkel - szembeni tartozásokat kizárólag a hitelintézetnél és a befektetési vállalkozásnál nyitott, zárolt számlára lehet teljesíteni. A zárolt számlára történő kifizetéssel a fizetési kötelezettséget teljesítettnek kell tekinteni.

A magyarországi székhelyű pénzügyi intézmény és befektetési vállalkozás a rendelet hatálya alá tartozó személyeknek, csoportoknak, vállalkozásoknak és intézményeknek pénzeszközt a fentiekbe nem tartozó esetekben sem utalhat át és nem bocsáthat rendelkezésre.

(Magyar Közlöny, 2002/41. szám)

Befektetési szolgáltatók

2002. március 31-től a befektetési szolgáltató a rendszeres, helyszínen kívüli felügyeleti ellenőrzés érdekében napi, heti, havi, negyedéves és eseti jelentést, a kereskedési könyvet vezető hitelintézet napi és havi jelentést (felügyeleti jelentés) készít, amelyet a 14/2002. (III. 20.) PM rendeletben meghatározottak szerint kell megküldeni a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete részére. A befektetési vállalkozásnak évenként jelentést is készítenie kell. Az adatszolgáltatási kötelezettséget a felügyelet előírása szerint, elektronikus formában kell elkészíteni, és az interneten kell megküldeni. A havi, a negyedéves és az éves jelentéseket emellett papíron is elő kell állítani, és egy példányban papír alapon is meg kell küldeni a felügyelet részére.

Az adatszolgáltató valamennyi esetben köteles gondoskodni a jelentések és módosításaik nyilvántartásáról, illetve arról, hogy a jelentések a rendeletben előírt őrzési idő folyamán a felügyelet számára mindenkor, ellenőrizhető módon rendelkezésre álljanak oly módon, hogy a felügyelet felhívására a beküldött jelentésekkel megegyező formában és tartalommal papír formátumban, az adatszolgáltatásért felelős mindenkori személyek, illetve adatszolgáltatásért felelős személyek hiányában a cégjegyzésre jogosultak aláírásával ellátva elő tudja állítani.

Az adatszolgáltató a napi, a heti és az eseti jelentéseket a jelentés készítését követő második naptári év december 31-éig, a havi, a negyedéves és az éves jelentéseket a jelentés készítését követő ötödik naptári év december 31-éig köteles megőrizni.

Az értékadatokat forintban kell megadni.

(Magyar Közlöny, 2002/36. szám)

Ügyvédi, szakértői díjak

A bírósági eljárásban megállapítható ügyvédi költségekről szóló 8/2002. (III. 30.) IM rendelet szabályait a polgári eljárásban pernyertes felet képviselő ügyvéd munkadíjának és készkiadásának megállapítása során kell alkalmazni. Ha a büntetőeljárásban a bíróság helyt ad a magánfél által érvényesített polgári jogi igénynek, a rendelet rendelkezéseit megfelelően alkalmazni kell a magánfelet képviselő ügyvéd díjának és készkiadásának megállapítása során is.

A pernyertes fél indítványozhatja, hogy részére a bíróság az eljárásbeli képviselettel felmerült költség címén állapítsa meg a fél és képviselője között létrejött ügyvédi megbízási szerződésben kikötött munkadíj, valamint a fél által képviselője részére költségtérítésként kifizetett, az eljárásban felmerült indokolt készkiadások együttes összegét.

Az ügyvédnek az eljárásban felmerült készkiadásait a bíróság az ügyvéd által benyújtott tételes kimutatás alapján állapítja meg. A rendelet 2002. április 29-én lépett hatályba.

A pártfogó ügyvéd és a kirendelt védő részére megállapítható díjról és költségekről is új rendelet született, illetve módosították az igazságügyi szakértők díjazásáról szól 3/1986. (II. 21.) IM rendeletet is. Mindkét rendelet - az előzőtől eltérően - azonban csak 2003. januárjától fog életbe lépni.

(Magyar Közlöny, 2002/42. szám)

Külképviseletek

A Magyar Köztársaság külképviseleteinek jegyzékét az 1030/2002. (III. 29.) Korm. határozat tartalmazza.

(Magyar Közlöny, 2002/41. szám)

Vámtarifa

A 15/2002. (III. 28.) PM rendelet módosította a vámtarifa-magyarázatról szóló 23/1990. (XII. 3.) PM rendeletet.

A kereskedelmi vámtarifa kihirdetéséről szóló 64/1995. (XI. 24.) IKM-PM együttes rendelet módosításáról szóló 4/2002. (III. 22.) KüM-PM együttes rendelet 2002. április 1-jén hatályba lépett.

(Magyar Közlöny, 2002/38.; 40. szám)

Devizaárfolyamok

A Magyar Nemzeti Bank MNB-közleményt adott ki a hivatalos devizaárfolyam-lapján nem szereplő külföldi pénznemek USA-dollárra átszámított árfolyamairól. Eszerint például 1 arubai florin 1,7900 USD, 1 lesothói maluti 11,6795 USD.

(Magyar Közlöny, 2002/39. szám)

Egészségügyi szolgáltatás

A 69/2002. (IV. 12.) Korm. rendelet részletes szabályokat tartalmaz az egészségügyi szolgáltatás megkezdésének és gyakorlásának a feltételeiről, az egészségügyi tevékenységet végző személy alkalmassági vizsgálatáról, az egészségügyi szolgáltatás nyújtására jogosító működési engedélyről, az engedélyezési eljárásról, az egészségügyi szolgáltatás gyakorlásának az ellenőrzéséről. A rendelet hatálya kiterjed minden egészségügyi szolgáltatást nyújtó jogi személyre, jogi személyiség nélküli szervezetre és természetes személyre, aki ilyen tevékenységet folytat. Az egészségügyi szolgáltatásra jogosító engedélyezési eljárás lefolytatása és a működési engedély kiadása az ÁNTSZ feladat- és hatáskörébe tartozik. A működési engedély kiadása iránti kérelem formanyomtatványát az ÁNTSZ országos tiszti főorvosa az Egészségügyi Közlönyben teszi közzé. A rendeletben külön fejezet szól az egyéni egészségügyi vállalkozóról, az általa végezhető egészségügyi tevékenységről.

Egészségügyi közszolgáltatások

Az egészségügyi közszolgáltatások alvállalkozásba adásának szakmai feltételeiről szóló 14/2002. (III. 28.) EüM rendelet hatálya az egészségügyi közszolgáltatást nyújtó egészségügyi szolgáltatókra és az alvállalkozás keretében egészségügyi szolgáltatást végzőkre terjed ki. Egészségügyi szolgáltató egészségügyi közszolgáltatást akkor adhat alvállalkozásba, ha azáltal az egészségügyi szolgáltatás színvonalának javítása érhető el, illetve a betegek egészségügyi ellátása legalább a szerződés megkötése időpontjában elért hatékonysággal folyamatosan biztosítható.

A teljes egészségügyi szakfeladat kiterjedhet a szakterület egészére, magában foglalva a járóbeteg-szakellátást, a gondozást, az aktív, a krónikus és a rehabilitációs fekvőbeteg-szakellátást. Teljes egészségügyi szakfeladatnak minősül továbbá az alapellátás körébe tartozó tevékenység, illetve az egészségügyi felsőfokú szakirányú szakképesítéssel ellátható diagnosztikai tevékenység. A teljes egészségügyi szakfeladat alvállalkozásba adására az egészségügyi szolgáltató az egészségügyi közszolgáltatásról gondoskodó szerv előzetes hozzájárulásával köthet szerződést, amely hozzájárulás kiterjedhet az egészségügyi szakfeladat alvállalkozás útján történő ellátására vagy az adott alvállalkozói szerződés megkötésére. Ha jogszabály másként nem rendelkezik, minden teljes egészségügyi szakfeladat alvállalkozásba adható, kivéve ellátási érdekből az Országos Mentőszolgálat által végzett állami feladatnak minősített mentést, valamint az Országos Vérellátó Szolgálat külön jogszabály szerinti tevékenységét. Ha az egészségügyi szakfeladat ellátására külön jogszabály speciális feltételeket állapít meg, e feltételeket az alvállalkozásba adás esetén is biztosítani, illetve teljesíteni kell.

Az alvállalkozói szerződést írásban kell megkötni. A szerződés tartalma közérdekű adatnak minősül. Az alvállalkozói szerződés határozott és határozatlan időre is megköthető. Ha az egészségügyi szolgáltató feladatellátási vagy feladatátvállalási szerződéssel rendelkezik, és teljes egészségügyi szakfeladatra, illetve részfeladatra alvállalkozói szerződést köt, az alvállalkozói szerződés leghosszabb időtartama nem haladhatja meg az egészségügyi szolgáltató feladatellátási vagy feladatátvállalási szerződésének időtartamát. A szerződés módosítását mindkét szerződő fél írásban kezdeményezheti. A másik fél számára legalább 30 napot kell biztosítani a módosítás tartalmának megismerésére. A határozatlan időre kötött szerződést bármely fél írásban felmondhatja a naptári év végére. A felmondás ideje nem lehet rövidebb hat hónapnál, és nem veszélyeztetheti a betegek ellátásának folyamatosságát és biztonságát. Az alvállalkozói szerződés megszűnésekor az alvállalkozó az általa kezelt és nyilvántartott adatokat hiánytalanul az egészségügyi szolgáltató rendelkezésére bocsátja.

A rendelet 2002. március 31-én lépett hatályba.

(Magyar Közlöny, 2002/40.; 46. szám)

Hulladékok jegyzéke

A 10/2002. (III. 26.) KöM rendelet módosította a hulladékok jegyzékéről szóló 16/2001. (VII. 18.) KöM rendeletet. A rendelet 2002. április 3-án lépett hatályba.

(Magyar Közlöny, 2002/39. szám)

Szennyvizek

2003. január 1-jén lép hatályba a használt és szennyvizek kibocsátási határértékeiről és alkalmazásuk szabályairól szóló 9/2002. (III. 22.) KöM-KöViM együttes rendelet, amely meghatározza

- a határértékek általános alkalmazási szabályait,

- a kibocsátott szennyvíz felszíni vízbe történő közvetlen bevezetése esetén a határértékek megállapításának egyedi szabályait,

- a kibocsátott szennyvíz felszíni vízbe történő közvetett bevezetése esetén a technológiai határértékek megállapításának egyedi szabályait is.

A rendelet mellékletei a felszíni vízi környezetbe közvetlenül bevezetett szennyvizek országos területi kibocsátási határértékeit, a vízminőség-védelmi területi kategóriákat, a technológiai határértékeket, illetve a keverék-elegy számítást tartalmazzák.

(Magyar Közlöny, 2002/38. szám)

Zaj- és rezgésterhelési határértékek

A 2002. április 21-étől hatályos zaj- és rezgésterhelési határértékek megállapításáról szóló 8/2002. (III. 22.) KöM-EüM együttes rendelet meghatározza az üzemi telephelytől, berendezéstől, technológiától, valamint kulturális, szórakoztató, vendéglátó, sport-, reklámcélú, közösségi, továbbá minden hangosítást igénylő rendezvénytől és egyéb helyhez kötött külső zajforrástól származó zaj terhelési határértékeit a zajtól védendő területeken. Alkalmi kulturális, szórakoztató, vendéglátó, sport-, reklámcélú, közösségi, továbbá minden hangosítást igénylő rendezvénytől származó zajterhelésre a környezetvédelmi hatóság - az üzemeltetőnek, illetve a rendezvény szervezőjének szakértői véleménnyel alátámasztott kérelmére - meghatározott időtartamra a rendelet 1. számú melléklete szerinti zajterhelési határértékekhez képest eseti túllépést engedélyezhet, amelynek mértéke legfeljebb 10 dB lehet.

Az építőipari kivitelezési tevékenységtől származó zaj terhelési határértékeit a zajtól védendő területeken a rendelet 2. számú melléklete, a közlekedéstől származó zaj terhelési határértékeit pedig a rendelet 3. számú melléklete tartalmazza.

A környezetvédelmi hatóság - a kivitelező kérelmére - határozott időtartamra határérték-túllépést engedélyezhet

- egyes építési időszakokra, ha a kibocsátási határérték-kérelem szerint a zajkibocsátás műszaki vagy munkaszervezési megoldással határértékre nem csökkenthető,

- építkezés közben előforduló, előre nem tervezhető, határérték feletti zajterhelést okozó építőipari kivitelezési tevékenységre.

(Magyar Közlöny, 2002/38. szám)

Polgári légi jármű

A 20/2002. (III. 30.) KöViM rendelet a polgári légi jármű üzemben tartásának szakmai feltételeiről és engedélyezési eljárásáról szól. Az üzemben tartási engedély annak a jogi személynek, jogi személyiség nélküli gazdasági társaságnak vagy egyéni vállalkozónak (üzemben tartónak) adható ki, aki a rendeletben, továbbá a légi személyszállítás, légi árufuvarozás, egészségügyi mentőrepülés céljából üzemben tartott légi járművek esetén a rendelet mellékletében foglalt feltételeknek is megfelel. Amennyiben az üzemben tartó nem azonos a légi jármű tulajdonosával, a kérelem benyújtásához a tulajdonos hozzájárulása is szükséges. A nem magyarországi székhelyű üzemben tartónak üzemben tartási engedély az érintett külföldi ország légiközlekedési hatóságának egyetértése alapján adható.

A kérelmet - a légi jármű üzemben tartásának tervezett megkezdése előtt legalább 30 nappal - az üzemben tartó írásban köteles a hatósághoz benyújtani.

Az üzemben tartási engedély iránti kérelemnek tartalmaznia kell:

- az üzemben tartó nevét, címét, székhelyét, bázishelyét és telefonszámát,

- a tervezett légiközlekedési tevékenység leírását,

- az üzemben tartó szervezeti felépítésének ismertetését,

- a légi és földi üzemeltetésért, a szakszemélyzet képzéséért, a légi jármű karbantartásáért és légi szállítás esetén a minőségbiztosításért felelős vezető személyek nevét, képesítését és szakmai gyakorlatát,

- a légi járművek típusát, lajstromjelét.

A kérelemhez csatolni kell:

- a cégkivonatot vagy a vállalkozói igazolványt, illetve a nem gazdasági társaságként működő személyeknél a tevékenység végzésének jogszerűségét bizonyító okirat hiteles másolati példányát,

- ha az üzemben tartó nem a légi jármű tulajdonosa, a tulajdonos hozzájárulását az üzemben tartáshoz, valamint az üzemben tartás jogcímét,

- az üzemben tartási kézikönyvet,

- a karbantartási irányítási kézikönyvet,

- a karbantartási szerződést, amennyiben az üzemben tartó a karbantartást karbantartó szervezettel tervezi végeztetni,

- a minőségbiztosítási kézikönyvet, ha az üzemben tartás légi szállítás céljából történik,

- a légi jármű érvényes felelősségbiztosításáról kiadott igazolást.

A hatóság az üzemben tartási engedélyt - az általános szabályok szerint - 2 évre adja ki. Ha az üzemben tartó a légi járművet légi szállítás céljából tartja üzemben, az üzemben tartási engedély érvényességi ideje azonban csak 1 év. Az üzemben tartási engedély érvényességét - az érvényességi idő lejárta előtt 30 nappal benyújtott kérelem alapján - a hatóság meghosszabbítja, ha a rendeletben az üzemben tartási engedély kiadásához előírt feltételek a továbbiakban is fennállnak.

A hatóság a légi szállítás céljából kiadott üzemben tartási engedélyt magyar és angol nyelven állítja ki. A hatóság a kiadott üzemben tartási engedélyekről nyilvántartást vezet, amely nyilvános.

A rendelet meghatározza az üzemben tartás feltételeit és az üzemben tartó kötelezettségeit is, illetve részletesen kitér arra, hogy mit kell tenni a légi jármű bérbeadása esetén. A rendelet alapján a felelős vezetőnek a légi üzemeltetésért, a karbantartásért és a minőségbiztosításért felelős vezetőt tekinthetjük.

A rendelet 2002. április 1-jén lépett hatályba.

(Magyar Közlöny, 2002/42. szám)

Agrártámogatások

24/2002. (IV. 5.) FVM rendelet módosította a Nógrád, Szabolcs-Szatmár-Bereg, Borsod-Abaúj-Zemplén, Somogy, valamint Békés megyékben az egyes agrárgazdasági célok 2001. és 2002. évi alap- és kiegészítő támogatásáról szóló 44/2001. (VI. 18.) FVM rendeletet. Az új szabályok szerint indokolt esetben a már megkötött támogatási szerződéssel, illetve az érvényes támogatási okirattal rendelkező támogatott kérelmére a tárgyévben fel nem használt támogatási összeg a következő évre átütemezhető. Az átütemezést a támogatási szerződést, illetve a támogatási okiratot aláíró döntéshozó engedélyezheti. Az átütemezés a megvalósításra előírt 24 hónapon belül történhet azzal, hogy a rendelet 3. §-ában meghatározott keretösszegeket nem terhelheti.

Megváltozott az agrárgazdasági célok 2002. évi költségvetési támogatásáról szóló 102/2001. (XII. 16.) FVM rendelet is. A felvett hitel a hitelfelvevő kezdeményezésére a futamidő lejárta előtt is - beleértve a tőketörlesztési haladék idejét is - egy összegben visszafizethető. A hitel - a szerződésben vállaltnál - rövidebb határidő alatt is törleszthető. 2002. április 15-étől az új szabályok már életbe léptek.

(Magyar Közlöny, 2002/43.; 48. szám)

Tojástermékek

Új rendelet született a tojástermékek előállításának és forgalomba hozatalának élelmiszer-higiéniai feltételeiről. A rendelet meghatározza, hogy mikor, milyen követelmények mellett engedélyezhető tojás vagy tojástermék előállítására, kezelésére, csomagolására szolgáló üzem működése, és - többek között - előírja a tojástermék vagy a tojástermék felhasználásával készült élelmiszer előállításának feltételeit. Az ellenőrzésre jogosult hatóság, a hatósági állatorvos az illetékességi területén valamennyi létesítményben és azok helyiségeiben - külön engedély és előzetes bejelentés nélkül - rendszeres ellenőrzést tarthat.

A hatósági állatorvos ellenőrzés során vizsgálja az élelmiszer-higiéniai előírások betartását, azt, hogy megtörtént-e a laboratóriumi vizsgálat céljára a mintavétel, feltüntetik-e a tojásterméken a szavatossági időt. Vizsgálják azt is, hogy a tojástermékeket előírás szerinti hőmérsékleten tárolják és szállítják-e, a tételeket az előírásoknak megfelelően jelölik-e.

A hatósági állatorvos az ellenőrzés eredményéhez képest intézkedik a feltárt hiányosságok megszüntetése iránt. A létesítmények engedélyezésének és működésének általános feltételeit a rendelet melléklete tartalmazza.

Importált tojástermékek

Az importált tojástermékeknek is meg kell felelniük a rendeletben foglalt követelményeknek. Szabálytalanság gyanúja esetén ellenőrizni kell, hogy a tojástermék-szállítmány megfelel-e a rendelet előírásainak. Az ellenőrzéseket a rendeltetési helyen vagy egyéb alkalmas helyen a szállítmány lehető legkisebb károsításával, a lehető leggyorsabban kell lefolytatni oly módon, hogy az szükségtelenül ne késleltesse a tojástermékek szállítását és forgalomba hozatalát, illetve hogy az áru minősége ne károsodjon. Ha a tojástermék nem felel meg a rendeletben foglaltaknak és az egészségügyi előírásoknak, az illetékes hatóság kérelemre engedélyezheti a szállítmány forgalomból való kivonását és ismételt kezelését vagy más felhasználását, ha azt az egészségügyi előírások lehetővé teszik. Minden más esetben a tojástermékeket meg kell semmisíteni. Az intézkedésekről értesíteni kell az ÁNTSZ-t és a Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőséget is.

A szabályok csak az Európai Unióhoz való csatlakozásunkkor fognak életbe lépni.

(Magyar Közlöny, 2002/43. szám)

Tejtermék

Támogatásban részesíthető az a 2002. január 1. és 2002. december 31. közötti időszakban felvásárolt extra minőségű tehéntej, amely megfelel a tehéntej irányáráról, valamint az alsó és felső intervenciós áráról szóló 11/2002. (I. 28.) FVM rendelet mellékletében meghatározott, extrának minősíthető tejre vonatkozó követelményeknek. A termék után mindösszesen 1,5 milliárd forint minőségi támogatás vehető igénybe, amelynek mértéke: 1,2 forint/liter.

A támogatást az erre a célra meghatározott keret kimerüléséig pályázat útján veheti igénybe az a feldolgozó, amely

- a Tej Terméktanács által kiállított igazolással igazolja az átvett tej kvótával való lefedettségét,

- a felvásárolt extrának minősített tejet érvényes termékértékesítési szerződés alapján vette át,

- a rendeletben foglalt egyéb feltételeknek megfelel.

A pályázatot a rendelet melléklete szerinti pályázati lapon kell benyújtani. A támogatást a területileg illetékes adóhatóságtól a 0211 sz. igénylőlappal lehet igényelni, amelyhez mellékelni kell az Agrárintervenciós Központ által kiállított igazolást. A támogatás az illetékes adóhatóságnál a 10032000-01905520 számú APEH Agrárpiaci támogatás, állami felvásárlás számláról igényelhető.

Az EU minőségi követelményeiknek megfelelő tejtermékek értékesítésének ösztönzéséről szóló 22/2002. (III. 30.) FVM rendelet 2002. március 30-ától már életbe lépett.

(Magyar Közlöny, 2002/42. szám)

Állatvédelem

A 26/2002. (IV. 13.) FVM rendelet hatálya a hús-, bőr-, szőrme- és egyéb termékek előállítása céljából tenyésztett és tartott állatok - beleértve a struccot és az emut - levágására, leölésére, valamint azzal összefüggő mozgatására, elszállásolására, féken tartására és kábítására, továbbá az állatok járványügyi, illetve betegség-ellenőrzési célból történő leölési módszereire terjed ki. A féken tartó és egyéb berendezéseknek, eszközöknek, továbbá a kábításhoz vagy a leöléshez használt berendezéseknek olyanoknak kell lenniük, illetve azokat úgy kell karbantartani és használni, hogy a kábítás vagy a leölés a rendelet előírásainak megfelelően gyors és eredményes legyen. A hatósági állatorvos ellenőrzi a fent említett eszközök, berendezések üzemeltetését és karbantartását, valamint a berendezések folyamatos - előírás szerinti - felülvizsgálatának elvégzését, és az azt igazoló dokumentációt.

A vágóállatok levágásának és leölésének állatvédelmi szabályairól szóló 9/1999. (I. 27.) FVM rendelet módosításáról szóló jogszabály 2002. április 28-án lépett hatályba.

(Magyar Közlöny, 2002/47. szám)

Vetőmag

A 27/2002. (IV. 13.) FVM rendelet alapján a vetőmagok előállítása, forgalmazása, minősítése és ellenőrzése során referenciamódszerként és referenciaértékként a vetőmag-szaporítások szántóföldi ellenőrzésének követelményeiről szóló MSZ 6353 számú és a mezőgazdasági és a kertészeti növényfajok vetőmagvairól szóló MSZ 7145 számú szabványokban foglaltak az irányadóak.

(Magyar Közlöny, 2002/47. szám)

Figyelem! Kérjük az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2002. május 1.) vegye figyelembe!

Nyomtatás Főoldalra Nyomtatás Nyomtatás A lap tetejére A lap tetejére