Fehérneművel az élvonalban

Figyelem! Kérjük az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2002. május 1.) vegye figyelembe!

Megjelent a Cégvezetés (archív) 49. számában (2002. május 1.)
Szöveg nagyítása Szöveg kicsinyítése Nyomtatás
A nyolcvanas évek végén, a kilencvenes évek elején a textilruházati ipar több ágazata súlyos válságot élt át, némelyik máig sem tért igazán magához. A hazai fehérneműgyártást viszont elkerülte a baj, sőt, a magyar ruházati feldolgozóipar egyik sikerágazata. A termelés és az export is lendületesen növekszik. A dolgozóik számát tekintve a Magyarországra települt külföldi fehérneműgyártók legtöbbje középkategóriás - ám szinte mindegyikőjük tovább kívánja bővíteni varrodáit. Itt nem jellemző a tőkeszegénység.

A textilruházat sikerágazata

Szögesdrótból formált melltartót viselő nőket ábrázoló plakátokkal és "Melleket támogass, ne diktátorokat" jelszóval szólított fel fehérneműbojkottra az a brit jogvédő szervezet, amely egy neves cég burmai üzemében uralkodó viszonyok ellen emelt kifogást. A délkelet-ázsiai ország diktatórikus rezsimje, állítólag, a hadsereg bevetésétől sem riad vissza, ha polgárai munkavállalói készségét kell megerősíteni. Az alacsony bérszínvonalhoz társuló "munkatábori" módszerek - a BBC jelentése szerint - az elmúlt négy évben csaknem négyszáz beruházást és 7 milliárd dollárt meghaladó külföldi működő tőkét vonzottak Burmára. A megalázó munkakörülmények és rossz fizetések vádját természetesen tagadják a multinacionális cégek, ám közülük többen mégis feladták burmai állásaikat. És - bár bizonyára közvetlenül nem ezzel az akcióval függ össze - számos vezető cég tovább erősítette - például - magyarországi jelenlétét.

A fehérnemű slágercikk, a szektor pedig a magyar ruházati feldolgozóipar egyik sikerágazata. Ebben bizonyára döntő tényező, hogy - ellentétben a hazai ruházati ipar átlagával - a fehérneműgyártás nem tőkeszegény. Míg a feldolgozóipar egészében átlagosan 60, a ruházati feldolgozásban pedig 51 százalékban van jelen a külföldi tőke, addig a legnagyobb kibocsátású hazai fehérneműs társaságokat száz százalékban - jellemzően vegyes- és leányvállalati formában - külföldi tulajdonosok jegyzik.

Bérmunkától a vegyesvállalatig

Erejük a leglátványosabban a fejlesztések finanszírozásában mutatkozik meg: az Ipargazdasági Kutató és Tanácsadó Kft. 2000-ben végzett felmérése szerint a ruházati feldolgozásban működő cégek körülbelül 30 százaléka szánt fejlesztésre 5-10 milliót, 8 százaléka pedig 50-100 millió forint közötti összeget, a fehérneműszektor beruházásai viszont nagyságrendekkel nagyobbak voltak. A korszerűsítés - a termelés növelése mellett - mindenhol összefügg a minőség javításával, ami nem is lehet másként, hiszen a hazai fehérneműgyártás döntő többségét adó nagy külföldi társaságok - a Triumph, a Felina, a Mey, a Skiny (illetve a mögötte álló Hubert Tricot), valamint a Calida - egyben Európa vezető márkái (és a német Mey meg az osztrák Hubert Tricot kivételével valamennyien svájciak). Többségük már a rendszerváltás előtt jelen volt az ágazat legjelentősebb bérmunkáltatói között. E hagyományos kapcsolatok bázisán alakultak meg már a kilencvenes évek legelején a fehérneműs leány-, illetve vegyesvállalatok, amelyek teljesítménye alapvetően meghatározza a szektor egészének mai eredményét.

A kötött és hurkolt ruházati cikkek, kellékek, tartozékok termékcsoportban (amelybe a fehérnemű is sorolható) a 2000. évi vámstatisztika alapján a behozatal értéke 238,0 millió, a kivitel 437,1 millió dollár volt. A ruházati ipar egészében az export csaknem 90 százalékkal nőtt; mind több a saját anyagból, kifinomult ízléssel készülő, munkaigényes termék. Az anyag- és anyagjellegű költségek aránya az 1996-os 47 százalékról 60 százalék fölé emelkedett 2001-ig. Ezzel párhuzamosan növekedett az egy főre jutó termelési érték, változatlan áron számolva 1996 és 2000 között évente mintegy 7 százalékkal.

A Gazdasági Minisztérium adatai alapján a ruházati iparban 1996 és 2000 között évente átlagosan 2,955 milliárd forintot fektettek be, ezen belül nagy volt az új, zöldmezős beruházások aránya. (A külföldi tőke egyébként a ruházati ipar egészében is alapvetően szakmai befektetői körből, főleg a multinacionális, nemzetközi, illetve korábban kereskedelmi vagy bérmunkakapcsolatban álló cégektől származik.)

A textil- és ruházati iparban az 50 százaléknál nagyobb arányban külföldi tulajdonosok által jegyzett vállalkozások alkalmazzák a foglalkoztatottak 29 százalékát, az össztermelés több mint felét, s az exportértékesítés csaknem 70 százalékát adják. Az elemzők a külföldi tulajdonosok meghatározó jelenlétét a szakágazat stabilitása biztosítékának tekintik.

A beruházásokkal párhuzamosan átalakult az ágazat szerkezete: a ruházati ipar mintegy 1300 cége közül csak 60-70-ben dolgoznak 250-nél többen. A többség tehát kis- és középvállalat: a ruházati ipar termelésének 43 százalékát az 50 és 300 fő közötti társaságok produkálják. A dolgozóik számát tekintve a Magyarországra települt külföldi fehérneműgyártók legtöbbje a középkategória felső szegmensébe tartozik - ám szinte mindegyik tovább kíván bővülni. A Rajkán jelenleg 300 dolgozót alkalmazó svájci Calida leánycége 120, a 255 fős Body Fashion Kft. (a Triumph tavaly átadott termelőüzeme) 100-120 új munkatársat kíván felvenni a közeljövőben. A Felina Szeghalmon - a tavalyi létszámbővítés után - 550, a Mey Veresegyházon 130, a Skiny Győrben 340 dolgozónak ad kenyeret.

márkás termék kontra bóvli

A fehérnemű hazai kereslete viszonylag kiegyenlítetten oszlik meg a különböző jövedelmi helyzetű társadalmi csoportok között: a termékek 15 százalékát a magas, 25 százalékát a viszonylag magas, 21 százalékát a közepes, 15 százalékát a viszonylag alacsony és 24 százalékát az alacsony jövedelmi kategóriába sorolható fogyasztók vásárolják meg - derül ki a GfK Hungária piackutatónak a ruházati fogyasztás szerkezetét és volumenét vizsgáló felméréséből. A márkás termékek értékesítésének nem kedvez, hogy a fehérneműk 24 százaléka ma még akciós termékként, 46 százaléka pedig utcai árusoknál, illetve piacokon talál gazdára. Ruházati szaküzletben 11 százalékát, fehérnemű-szaküzletben és áruházakban viszont csak 3-3 százalékát értékesítik. A legtöbb alsóruházati cikket a nők vásárolják 20 és 34 éves koruk között: miközben ez a célcsoport teszi ki a lakosság 11 százalékát, ők vásárolják meg a fehérneműk több mint egyötödét. Póczy Benedek, a Skiny kereskedelmi társaságának ügyvezetője a fiatal férfiak növekvő igényességét tapasztalja: e célcsoportban egyre erősebbnek érzi a divatos, a hagyományostól markánsan eltérő (például piros, narancs vagy más élénk színű) alsóruházat iránti nyitottságot.

Automatizált technikák

A termelés bővítését célzó folyamatos átszervezés célja mindegyik cégnél azonos: a nyugati termelési kultúra meghonosítása után fokozatosan automatizálják a gyártást, ami növeli a hatékonyságot és a versenyképességet. Az eddig főleg varrodákból álló, kintről már kiszabott anyagot (úgynevezett "szabványt") feldolgozó üzemeket egymás után bővítik ki automatizált, számítógépvezérlésű szabászatokkal, ezzel párhuzamosan a magyar bázisokat regionális logisztikai központokká fejlesztik. Ugyanakkor szinte egységesen hiányzik Magyarországon a gyártmányfejlesztés: az új modellek mindegyike külföldi tervezésű. Jancsecz Ferencné, a Felina Hungária ügyvezető igazgatója szerint a helyi szellemi tőke mégsem kihasználatlan: hazai hozzájárulásnak tartja a folyamatok irányításában, a gyártásfejlesztésben, a logisztikában és általában a termelés, illetve kereskedelem szervezésében hasznosuló magyar szakértelmet.

A Skiny győri üzemében zajló korszerűsítés keretében a cég ausztriai bázisáról telepítik át azt a számítógéppel vezérelt szabászatot, amely számos, az összevarrásra vállalkozó magyar bérmunkapartnert is elláthat munkával - tudtuk meg Georg Teichmantól, a cég képviselőjétől.

A Huber Tricot tulajdonában lévő Skiny a viszonylag későn ide települt cégek közé tartozik: 1995-től termel a zöldmezős beruházással létrehozott, 1997-ben kibővített, 4000 négyzetméter alapterületű győri gyár, amely 2001-ben napi 22 ezer fehérneműt állított elő. A Huber számára a földrajzi közelség volt a fő vonzerő, a kezdetben kis bérigényű - de Teichman szerint ma már egyáltalán nem olcsó - munkaerő mellett.

A technológiát is módosítják: a korábbi szalagos rendszert úgynevezett "szigetesre" cserélik fel: 8-10 varrónő alkotta csoport dolgozik majd egy-egy termékféleségen. Ez rugalmasabbá és hatékonyabbá teszi a gyártást, ami a Skiny számára létkérdés: a szállítási határidők mind szorosabbak, 1-2 hónaposra rövidültek le, így a gyorsaság vált az egyik legfontosabb versenytényezővé. Az új rendszerű varroda élőmunka-ráfordításban is hatékonyabb: a Magyarországon jelen lévő külföldi fehérneműsök közül pillanatnyilag a Skiny az egyetlen, amely a műszaki fejlesztéssel párhuzamosan a 340 fős kollektívájának 100-120 személlyel történő csökkentését tervezi.

A Calida Indiából és Portugáliából fokozatosan "költözteti át" termelését Magyarországra, 2002-ben gyártókapacitásuk megkétszerezését tervezik, amihez 100-120 új munkahelyet teremtenek. A rajkai üzem varrodáját bővítik, miközben szinten tartják a kötött és hurkolt kelmék előállítását is. A svájci cég unikumnak számít: a Magyarországra jött vállalkozások többsége ugyanis nem épített ki az alapanyag-előállítást is helybe telepítő teljes vertikumot.

A Skinyvel azonos régióban működő rajkai üzemnek égető gondja, hogy Győr-Moson-Sopron megyében ma már alig van az igényes feldolgozóipari munkára fogható szabad női kéz, ezért valószínűleg környékbeli bérvarrodákat is be kell vonniuk a termelésbe.

Nem panaszkodik viszont munkaerőhiányra a délkeleti régióban, Szeghalomban az 500 főt foglalkoztató Felina. A tavaly csaknem 3 millió darab terméket előállító üzem utánpótlását ugyanis a fehérneművarrást is oktató helyi szakképzés garantálja. A svájci hátterű társaság bizonyos termékeinek gyártását kizárólag Magyarországra összpontosítja, például fürdőruhával ma már innen szolgálja ki mind a 2500 európai megrendelőjét.

A 2001-ben 4,5 milliárd forint árbevételt elkönyvelő magyar Felina itteni története régen kezdődött: a termelést - az egykori Fővárosi Ruhaipari Vállalattal kötött bérmunka-megállapodás keretében - 1979-ben 80 fővel, egy bérelt iskolaépületben indították. 1984-ben megnyílt az új varroda, 1991-ben 160 millió forintos tőkével megalakult a svájci-magyar vegyesvállalat, 1994-től van Szeghalmon szabászat és csomagoló. Tavaly a 3200 négyzetméteres csarnok mellett 500 millió forintos beruházással elkészült az új, 3600 négyzetméteres üzem, ahol már két műszakban dolgozhatnak. Ez a Felina-csoport legnagyobb termelővállalata: termékeinek 60 százalékát itt állítja elő (még Lengyelországban van gyártóüzemük).

Jancsecz Ferencné ügyvezető igazgató nagyra értékeli az itteni, a felsőruházati konfekcionálásnál lényegesen precízebb munkát végző munkaerőt: tapasztalata szerint az emberek látnak az üzemben perspektívát, és hajlandók magas szinten elsajátítani a szakmát. Ebben a termékcsoportban minden milliméter számít: egy felsőkabát összevarrásánál még esetleg megengedhető az 5 milliméteres eltérés, a melltartónál viszont már nem, ennyi éppen elég ahhoz, hogy tönkretegye a gondosan kidolgozott szabásmintákban rögzített formát, a "passzformot". A munkatársak precizitása főként a Felina-választékban jelentős részt adó összetettebb, minőségi termékeknél perdöntő: míg az egyszerű, könnyű bugyi akár két perc alatt is elkészülhet, az alakformáló bodyk készre varrásához fél óra, és - szó szerint - hajszálpontos kidolgozás szükséges.

A másik nagy svájci cég, a Triumph 36 éve van jelen a magyar piacon. A nyugati cégek között elsőként kötött bérmunkaszerződést. Beszállítói körük folyamatosan bővült: ma csaknem 3000 varrónőnek adnak munkát. A cég 1989-ben 60 millió forintos tőkével alapította meg törökbálinti székhelyű társaságát, a Triumph International Kft.-t. (Ez volt a Triumph első saját tulajdonú kelet-európai leányvállalata.) A belföldi értékesítést szervező cég az utóbbi öt évben megkétszerezte árbevételét, ami 2001-ben elérte a 3,3 milliárdot.

Tavaly átszervezték a gyártást és az értékesítést. A már kizárólag csak kereskedelemmel foglalkozó törökbálinti társaság a délkelet-európai terjeszkedés regionális központjaként - a hazai piac mellett - Romániát, Bulgáriát, Jugoszláviát, Horvátországot, Boszniát és Moldovát látja el márkatermékekkel. Szabó Zoltánné ügyvezető a folyamatosan kedvező magyarországi tapasztalatokat tartja az itteni Triumph-fejlesztések motorjának.

A termelés a müncheni Triumph International Holding GmbH százszázalékos tulajdonában lévő Body Fashion Kft. feladata. A dunaújvárosi Innoparkban 2001 őszén adták át a cég 2,7 milliárd forint bekerülési költségű, 48 ezer négyzetméteres termelőüzemét, ahol jelenleg 255-en, teljes felfutása után pedig 350-370-en kapnak munkát. Sréter Judit ügyvezető elmondta: az új üzem átadása után is megtartották bevált bérmunkásaikat, ezentúl Dunaújvárosból - mint logisztikai központból - látják majd el összevarrandó félkész termékkel a tizenhárom külső varrodát. Az üzemben - amely a Triumph első és egyetlen saját gyára Kelet-Európában - az idén 17 millió női fehérneműnek, közöttük varrás nélküli, hővel formázott modelleknek kell elkészülnie.

Meghatározó az export

A magyarországi fehérneműgyártásban részt vevő cégek eltérő módon szervezték meg itteni tevékenységüket: míg a Triumph két külön vállalatot hozott létre, a Felina Magyarország Kft. egy kézben tartja a termelést és a kereskedelmet, ugyanakkor a budapesti kereskedelmi központjuk regionális centrum is. A Skiny a Triumphéhoz hasonló megoldást választott, míg a Mey a Felina példáját követi.

A Triumph- és a Felina-termékek hagyományosan markáns szereplői a hazai piacnak. Ám a nálunk előállított márkás áruk többségét exportálják a gyártók. (A Triumph kapacitásbővítéséből eredő többletáru 90 százalékát is kiszállítják.)

Az 1989-ben bérmunkáltatóként indult, 1992-től már leányvállalatként működő veresegyházi Mey - Feraji Anikó ügyvezető tájékoztatása szerint - 2001-ben mintegy 300 millió forint értékű termeléséből 230 millió forintnyit exportált.

Szintén a külpiacra koncentrál a 2001-ben 5,6 milliárd forintos termelési értéket elért Calida is. A cég rövid kísérletezés után néhány éve kivonult a magyar kiskereskedelemből azért, mert a belföldi piac nem fogadta el a minőségi cikkeik színvonalával arányos magas fogyasztói árakat. A Calida nálunk csupán kötött és hurkolt kelméket értékesít, évi 140 millió forintos értékben, amit nem is kívánnak növelni.

A márkás fehérneműk kiskereskedelmi piacán a Triumph részesedését 40, a Felináét legalább 25 százalékra becsülik a két cég szakemberei. A Skiny budapesti székhelyű kereskedelmi cégének ügyvezetője, Póczy Benedek a márka iránti növekvő belföldi keresletről számolt be, és a Skiny hazai részesedését a női termékcsoportban 10, a férfiban 18 százalékra saccolja. Feraji Anikó szintén növelni szeretné az itthon kevésbé ismert márka jelenleg mindössze egyszázalékos piaci arányát, amire a cég 2002-ben 450 millió forintosra felfutó termelése adhatja az (áru) fedezetet.

A fehérneműgyártás előretörése, az export lendületes növekedése egyelőre még kevés volt ahhoz, hogy Magyarországot az EU tagállamaiba ruházati termékeket szállító első tíz ország (azaz Kína, Törökország, Hongkong, Tunézia, Marokkó, Románia, Lengyelország, Banglades, India és Indonézia) közé emelje. Importunk továbbra is meghaladja a kivitelünket: az USA, Svájc, Japán, Norvégia, Románia, Lengyelország, Hongkong, Tunézia, Oroszország után mi következünk az EU-országokból ruházati termékeket átvevő nemzetek sorában.

A hazai fehérneműipar meghatározó cégeinek teljesítménye

Márka

Triumph

Felina

Skiny

Mey

Calida

Cég(ek)

Triumph Magyarország Kft.

Body Fashion Kft.

Felina Hungária Kft.

Skiny Kereskedelmi Kft.

Skiny Gyártó Kft.

Mey Hungária Kft.

Calida Kft.

 

Alapítás

1990

2001

1991

1991

1995

1992

1992

Telephely

Törökbálint

Dunaújváros

Szeghalom, Budapest

Budapest

Győr

Veresegyház

Rajka

Termelés (db)

-

17 millió/év

2-3 millió/év

-

22 ezer/nap

7000/nap

ua.

Foglalkoztatottak száma (fő)

65

255

550

11

350

100

300

Árbevétel 2001 (Mrd forint)

3,3

-

4,5

0,8

ua.

0,3

5,6

Magyar piaci részesedés (%)

40-50

-

25

női: 10; férfi: 18

-

1

0

Árbevétel 2002 (terv) (Mrd forint)

~ 4

3,8

4,75

1

ua.

0,45

6

Tevékenység

kereskedelem

gyártás

gyártás +

kereskedelem

gyártás

gyártás +

gyártás

     

kereskedelem

 

kereskedelem

 

Forrás: cégek közlése

Figyelem! Kérjük az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2002. május 1.) vegye figyelembe!

Nyomtatás Főoldalra Nyomtatás Nyomtatás A lap tetejére A lap tetejére