MŰKEDVELŐ

Figyelem! Kérjük az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2002. április 1.) vegye figyelembe!

Megjelent a Cégvezetés (archív) 48. számában (2002. április 1.)
Szöveg nagyítása Szöveg kicsinyítése Nyomtatás
-

Könyv

Mire kell az ész?

Dr. Thomas J. Stanley: A milliomos agy

Alexandra Kiadó, 2002. 430 oldal, 1999 Ft.

Precíz, bár bőbeszédű szakíró lévén, az életmódkutató Thomas J. Stanley tanulságos áttekintésben ad számot egy hatalmas felmérésről, amely mondandójának alapja és bizonyító dokumentumgyűjteménye. Amerika 226 ezer 399 lakókörzetéből kiválasztott 5063 háztartást, ahol feltehetőleg gazdag emberek élnek. Hozzájuk küldetett el egy-egy 9 oldalas kérdőívet. Tőlük várt részletes és általánosítható válaszokat arra, hogy minek köszönhetően lettek milliomosok. Végül 733 ívet dolgozott fel, s - rengeteg esettanulmánnyal kiegészítve - a belőlük levonható következtetésekből állította össze A milliomos agyat.

Rájött, hogy a begyűjtött adatok és interjúkészítői tapasztalatai alapján a piacról hiányzó könyvet tudna írni. Fogalmazása szerint ez a munkája (amely 100 hétig vezette a New York Times bestsellerlistáját) éppen olyan eredményes lett, mint amilyen sikeres annak a bizonyos Mr. Richardnak az áruja, aki mint roncstelep-felügyelő találta és szerette meg a hivatását...

Ez a sok közül kiragadott furcsa összehasonlítás mutatja, hogy a meggyőződésesen haszonelvű Stanley nemigen tartja hatékonynak a magas szintű szellemi tulajdonságokat, ha azok nem alkalmazhatóak a gyakorlati (közelebbről üzleti) életben. Ezért kárhoztatja visszatérőleg az érdemjegyközpontú iskolákat és a szülőket, akik jó tanulmányi eredmények elérésére buzdítják gyerekeiket. Szerinte a kiváló tanulók legfeljebb a tudományos pályákon állják meg a helyüket; csekély jövedelmekért...

Több mint hetven táblázata közül könyve élére helyezte A milliomossá válás legfontosabb feltételei című felsorolást. A harminc sikertényezőből az "évfolyamelsőként végezni" az utolsó helyen kullog. Az óriásfelmérés az ilyesmiknél fontosabbnak mutatja a "becsületességet másokkal szemben", a jó kapcsolatteremtő képességet, a jó házastársat, továbbá a lehetőségek gyors észrevételét, a megtérülést ígérő kockázatok vállalását, vagy azt az ügyességet, amivel "meglátják az űrt valamely területen". Mindezeket a nem azonos fajsúlyú fogalmakat és jelenségeket könyve tíz fejezetében számtalan példával megvilágítja, életre-hivatkozólag megmagyarázza, tartalmas analógiákkal megtetézve.

Befejezésül a "Southern Bloomer Manufactoring Company" vezetőjéről, a multimilliomos Donald Sonnerről közöl tanmesébe illő karriertörténetet. (A cég fő terméke a hulladékból készített fegyvertisztító kendő.) Róla is mondja biztatóan: "Történetünk egyértelmű bizonyíték valamire. Az amerikai gazdaság megjutalmazza azokat, akik képesek elsajátítani az úgynevezett milliomos-észjárást."

Elmélet és gyakorlat

Dr. Tétényi Zoltán-Dr. Gyulai László: Vállalkozásfinanszírozás

Saldó Pénzügyi Tanácsadó és Informatikai Rt.

2001. 602 oldal, 3900 Ft.

A könyv a vállalkozás létesítéséhez, a vállalkozásnak a pénzügyi piacokon kifejtett tevékenységéhez, a pénzügyi eszközökbe és a reáleszközökbe történő befektetésekhez, azok kockázatának vizsgálatához, a termelés, a szolgáltatásnyújtás folyamatához, a vállalkozó pénzügyi életképességének megalapozásához és fenntartásához kapcsolódó, elméleti keretekbe foglalt gyakorlatát ismerteti meg.

Vitathatatlan érdeme a kiadványnak, hogy a szerzők az elmélet gyakorlati hasznosítása során kerülik az elvont, a gyakorlat számára kevésbé értelmezhető, hasznosítható felvetéseket. Az ismeretszerzés, illetve az ismeretek bővítése minden esetben a problémák, a feladatok oksági összefüggésekbe ágyazott bemutatásával, értelmezésével veszi kezdetét. Ezt követően a gyakorlati életből merített szituációs feladatok bemutatásával lépésről lépésre haladva tárgyalják a megoldás lehetséges módozatait, mindenkor figyelemmel a vállalkozás érintettjeinek motivációs tényezőire, a vállalkozás céljaira.

Miután egy-egy pénzügyi döntésnek és folyamatnak több kimenetele képzelhető el - ahol a könyv terjedelme azt lehetővé tette -, egy-egy pénzügyi helyzet elérésének vagy megoldásának több variánsa szerepel. Az egyes változatok kimunkálása során feltárul az adatszükséglet, annak forrása, meghatározzák az adatok feldolgozásának eredményeként elérendő outputot, és annak alapján ismertetik a cselekvési alternatívákat.

A pénzügyi tevékenységek bizonyos jártasságot követelnek meg a joggyakorlatban és a számvitelben. Annak érdekében, hogy ezen a téren esetleg meglévő ismerethiány ne legyen akadálya a tárgyalt téma megértésének, a szerzők bemutatják a pénzügyi folyamatok, a pénzpiaci ügyletek jogi értelmezését, a számvitellel és az adózással való kapcsolatát.

Mindannyiunk története

Paul Johnson: A kereszténység története

Európa Könyvkiadó 2001.

711 oldal, 3200 Ft.

A hatalmas ismeretanyagot kínáló mű a kezdetektől a 20. század utolsó harmadáig vezet végig a kereszténység fejlődéstörténetén. A nagyhírű angol történész elbeszélésének egyik fő vonulata az eszmetörténet. Felvázolja, miként indított Jézus Krisztus útjára egy vallást, s az miként vált a világ minden bizonnyal legnagyobb hatású eszmerendszerévé.

Kirajzolódik, hogy az egyháznak nagyon meg kellett küzdenie a felemelkedésért - sőt, amint ereje felsejlett, már puszta fennmaradásáért - a hatalmát féltő környezettel. Önazonossága megőrzéséért is harcolnia kellett: kezdetben, hogy ne hulljék szét kisebb-nagyobb irányzatokra, később pedig a nagy meghasonlások és hasadások idején. Láthatjuk: az utóbbi küzdelem sokkal nagyobb volt.

A kereszténység fejlődését kemény belső harcok formálták, amelyek során a szemben álló felek gyakorta a másik eszmei vagy fizikai eltörlésével igyekeztek álláspontjukat győzelemre segíteni. Az eszme meggyőző, iránymutató erejét pedig képviselőinek gyarlósága tette gyakorta támadhatóvá. A könyv végigvezet a főbb csatákon, feltárja a szemben álló álláspontokat, bemutatja a kiemelkedő egyéniségeket.

A másik fő vonulat a világi történeté. Az eszme az európai civilizáció sok évszázadán át uralkodó ideológiájává vált, képviselői a világi hatalom legfőbb birtokosai közé küzdötték fel magukat. A pápák és császárok, az egyházi és világi főméltóságok és hadaik hatalomért folytatott csatározásai a kora középkortól meghatározó szerepet játszanak a keresztény világ sorsában. Küzdelmeik sora minden kitalált történetnél izgalmasabb olvasmány a hatalom működése iránt érdeklődők számára.

A könyv olvastán még inkább egyértelművé válik, hogy a kereszténység története valójában mindannyiunk története itt Európában és mindenütt, ahol ez a civilizáció megvetette a lábát. Európa első átfogó struktúráját az egyház jelentette - és kétségtelen, hogy gondolkodásunk, etikánk, értékrendünk, de még a hatalomért folytatott harc eszköztárának jelentős részét is az egyház fejlesztette ki.

Színház

Hiteles kísérlet

Spíró György: Elsötétítés

Dráma két felvonásban a Pesti Színházban

Rendezte: Marton László

Díszlet: Khell Csörsz

Jelmez: Jánoskúti Márta

Szereplők: Lukács Sándor, Hegedűs D. Géza, Hegyi Barbara, Rajhona Ádám, Lázár Balázs

Spíró György az érvek és ellenérvek drámai feszültséget keltő erejét teszi próbára az Elsötétítésben. A Pesti Színház bemutatója a puritán előadásmód ellenére inkább igazolja, mint cáfolja elképzelése helyességét. A közönség pisszenés nélkül fogadja a kétszemélyes dialógusokban megjelenített mondanivalót. A feszesre húzott darab tétje kísérleti, ám nagyon is reális feltételezésből indul ki, s jut el a mindkét fél számára kedvezőtlen döntésig.

A vitatkozó pár öt éve izzó szerelemben élő férfitagja zsidó. A harmadik hazai zsidótörvény gyermekét fenyegető következményeit úgy szeretné kivédeni, hogy színleg elválik keresztény nejétől. Őt ezután pénzért "hozzáadná" megbízhatónak vélt keresztény ismerőséhez, aki adoptálná a kislányt, majd külföldre távozva mentesítené a törvény hatálya alól.

A minden sallangot mellőző színmű az első pillantásra elvontnak tetsző, jó hatvan évvel ezelőtti konfliktust úgy teszi elevenné, hogy jól körvonalazott típusokat hoz a színpadra. Gondolkodásmódjukkal, jellegzetes nézeteikkel a negyvenes évek közepének társadalmát képviselik. Érvelésük mögött - különösen az asszony esetében - felkavart érzelmek és beidegződések működnek. Később - finoman kibontakoztatva - nyilvánvalóvá lesznek az akart-akaratlan előítéletek is.

A személyes sors meg az egzisztenciákba beleavatkozó nagytörténelem elég szorosan kapcsolódik össze. Meggyőzően válik véletlenszerű magánügyből általános erkölcsi (és halványabban kidolgozott) politikai kérdéshalmazzá. A komoly témát itt-ott fanyar közbevetésekkel oldja az író. Különösen a férj és feleség parázs riposztjait szakítja meg időnként a vita elfajulását jelző szellemes megjegyzésekkel. A strómanként fellépő keresztény férjjelölt cinikus magatartását inkább a mihaszna dzsentrimagatartás közhelyeivel jellemzi.

Ezt a kiszemelt menekítőt Hegedűs D. Géza masszív színpadi jelenlétével karikírozza valódivá. Hegyi Barbara mint jó családból származó, a tradíciókra büszke nő a sértett úriasszony viselkedését próbálja hangsúlyozni. Lukács Sándoré a legnehezebb feladat: neki a vita menetének irányítása mellett a felelősségteljes atya egysíkú szerepét kell élettel megtöltenie.

Muzsika

A mulandóság hangjai

Clemens Hagen és a Nemzeti Filharmonikusok hangversenye

Zeneakadémia, 2002. április 7.

Amint az első, 1959-ben keletkezett csellókoncertet, a másodikat is Rosztropovics számára komponálta Dmitrij Sosztakovics. Az orosz zeneszerző a sztálinizmus alatt törvényen kívülinek minősített modern stílusa miatt, fokozatosan nyerte vissza művészi önbecsülését.

Az 1966-ban írt második versenyművet többen tekintik egy múló élet, egy mulandó pálya összefoglalásának. Érdekes helyzet, s talán nem véletlen, hogy Clemens Hagen (képünkön) néhány évvel ezelőtt már játszotta Budapesten az első csellókoncertet, most a másodikat szólaltatja meg a Nemzeti Filharmonikusokkal.

Az osztrák művész salzburgi zenészcsaládból származik, és már hatévesen elkezdett hangszerén játszani. Két évvel később iratkozott be a salzburgi főiskolára, a Mozarteumba, majd a Baseli Konzervatórium hallgatója lett. 1983-ban elnyerte a Bécsi Filharmonikusok különdíját, a Karl Böhm-díjat. Szólistaként Clemens Hagen olyan nemzetközi hírű zenekarokkal lépett fel, mint a Berlini Filharmonikus Zenekar, a Bécsi Szimfonikusok, az Amszterdami Concertgebouw Zenekar, a Salzburgi Camerata Accademica, a Brémai Deutschen Kammerphilharmonie, a Chamber Orchestra of Europe, a tokiói NHK Zenekar, továbbá a Clevelandi Szimfonikus Zenekar, kiváló karmesterek - például Claudio Abbado, Nikolaus Harnoncourt, Franz Welser-Möst, Sylvain Cambreling, Horst Stein, Ingo Metzmacher, Daniel Harding és Manfred Honeck - vezényletével.

Szólistapályája mellett fontos szerep jut művészetében a kamarazenének, nevezetesen a saját vonósnégyesének, a Hagen Quartettnek. További partnerei: Gidon Kremer, Martha Argerich, Oleg Maisenberg, Paul Gulda és Schiff András. Clemens Hagen egy 1698-ban készült Stradivari-gordonkán játszik.

Az esten Kocsis Zoltán vezényletével DvorĄak A vadgalamb című szimfonikus költeménye és Csajkovszkij Manfréd szimfóniája is elhangzik. A cseh zeneszerző művét honfitársa, Karel Jaromír Erben romantikus balladája ihlette. A misztikus történet hősnője a házasságtörő, gyilkos asszony. A fiatal szeretőjével gyorsan házasságra lépett nőt a férje sírján nőtt tölgyfa ágai közt megbúvó vadgalamb figyelmezteti szörnyű tettére.

Csajkovszkij szimfóniájának ugyancsak határozott programja van, Lord Byron drámai költeménye. Manfréd és Astarte története szintén a tizenkilencedik századi romantikus életérzést önti zenei formába azzal a különbséggel, hogy míg az írásban a megváltás kimondatlan marad, a zene utolsó taktusai a megbékélést sugározzák.

Kiállítás

Művészet és erotika

Tabu

Kiállítás a Vigadó Galériában, csak 18 éven felülieknek

Megtekinthető: 2002. április 14-ig

A közelmúltban megjelent egy képzőművészeti album - a címe azonos a kiállításéval. Nem véletlenül, hiszen a könyv és a tárlat anyaga (legnagyobbrészt) Tony Fekete magyar származású üzletember gyűjteményéből való. A Tabu című kötet és a Vigadó Galériában látható képek az erotika világát kísérlik meg fölszabadítani, merészen, de a jó ízlés határain belül. Erre garancia, hogy a több mint 150 műalkotás rendszerezésében neves képzőművészekből álló csapat vett részt, Szegő György vezetésével.

"Az üzletember célja épp az volt, hogy a képzőművészek titkos világát tegye közszemlére. Szerinte több mint 10 évvel a rendszerváltozás után elég érett a magyar társadalom ahhoz, hogy szembesüljön a klasszikus műveken túl egy-egy megrázó erejű szexuális témájú grafikával, metszettel, festménnyel" - írja a kiállítási kalauz.

A tárlat ereje és különlegessége éppen a "nevekben" rejlik - reklámozhatnánk az anyagot. Zichy Mihály, Vértes Marcell, sőt az évtizedeken át csak "pártos" művész mivoltában elismert Derkovits Gyula is készített e tárgyban különleges szépségű, bár pikáns metszeteket, grafikákat. Kiderül, hogy a különböző politikai korszakok stílusjegyei befolyásolták a szexuális kultúrát is. A művészi grafikák mellett a 20-as, 30-as és 60-as évek magyar erotikus karikatúráiból is látható néhány.

Tony Fekete nemcsak üzletember, hanem jeles műgyűjtő is. Véleménye szerint a kiállítás eléri a célját, ha a témát körbevevő rengeteg képmutatáson kívül az emberi életöröm fontosságát tudatosítja a vélhetően nagyszámú érdeklődőben.

CD

Egy nagy kismester

Dittersdorf: Oboaversenyek

(Hungaroton Classic)

Előadja: Lencsés Lajos és a Liszt Ferenc Kamarazenekar

Carl Ditters Haydn, Mozart és Gluck kortársa volt. A tizenkilencedik századi romantika, amely Bachot és Mozartot is hasonló stílusban tette népszerűvé, mint Mendelssohnt vagy Brahmsot, elhanyagolta a kismestereket. Ditterset például, aki Mária Teréziától kapott nemességet, s lett von Dittersdorf, Albrechtsbergert, avagy Joseph Haydn öccsét, Michaelt.

Dittersdorf oboaversenyeit Lencsés Lajos szólaltatja meg a Hungaroton CD-jén, aki Bécsben született. Zenei tehetsége korán kibontakozott. Alig múlt tízéves, amikor már egy hercegi magánzenekarban játszott, virtuóz hegedűsnek indult, de zeneszerzői tanulmányokat is folytatott. Gluck kíséretében bejárta Európát, és sikert sikerre halmozott, olyannyira, hogy a nagyváradi hercegérsek felkérésére a fent említett Michael Haydn utódjaként az érseki zenekart vezette.

Váradon kezdett operákat és oratóriumokat komponálni, majd visszatért Ausztriába, számos szimfóniát és több daljátékot alkotott. Zeneszerzői munkájáért nyerte el a lovagi címet, bár nem a császárvárosban dolgozott. Pályája végén Brunswick herceg udvari színházához szerződött Oelsbe. Utolsó éveit egyik pártfogója birtokán töltötte, ahol sanyarú körülmények között, családja körében tengődött a kegydíjból.

Roppant termékeny szerző volt, a hangszeres virtuóz szellemisége kamarazenei, oratorikus és szimfonikus műveiben egyaránt tükröződik. Öt versenyművet oboára és egyet oboa d'amore-ra komponált, ezeket a Liszt Ferenc Kamarazenekar társaságában mind följátszotta Lencsés Lajos.

A megkapóan színes, dallamos muzsika kitűnő előadót kíván. Lencsés Lajos a budapesti Zeneakadémián szerzett diplomát, majd a párizsi Conservatoire-ban képezte magát. 1968-ban megnyert egy nemzetközi versenyt, ezzel indult nemzetközi karrierje. Ma a stuttgarti Rádiózenekar szólistája. Minthogy 1994-ben a német ARD televízió a róla szóló portréfilmet Fertődön forgatta, így nem kis része van abban, hogy a nyári és őszi Haydn-koncertsorozatok az Esterházy-kastélyban rendszeressé váltak.

Film

Jobb mint az eredeti

Tripla vagy semmi (Ocean's Eleven)

Színes, feliratos, amerikai krimi

Rendezte: Steven Sodebergh

Főszereplők: Julia Roberts, George Clooney, Brad Pitt, Andy Garcia, Matt Damon, Don Cheadle

Forgalmazza: az InterCom

Azt mondják: ha egy filmben gyerek, kutya, vagy elegendő sztár szerepel, akkor az már fél siker. Az Ocean's Elevenre a felsorolásból a sztárparádé illik, bár valószínűleg akkor is sikeres lenne, ha a főszerepeket nem Hollywood legnagyobb sztárjai alakítanák.

Valódi, fordulatos, klasszikus gengszterfilmről van ugyanis szó, amelyben egy 11 tagú csapat a három legjobban menő Las Vegas-i kaszinót készül kirabolni egyetlen éjszaka alatt.

Daniel Ocean, az akció kiagyalója (akit a Vészhelyzet óta érett színésszé vált George Clooney alakít) éppen most szabadult a börtönből, egyelőre csak feltételesen. Első dolga, hogy felkeresse hamiskártyás barátját (Brad Pitt), akivel kidolgozza a furfangos tervet. A tét 150 millió dollár, így sejthető, hogy a rablás nem lesz egyszerű. A régi al- és félvilági cimborákból és azok gyermekeiből azonban Oceanék zseniális csapatot állítanak össze, és a kitűzött estén, amikor egész Las Vegas figyelmét a Lennox Lewis- Vladimir Klichko bokszmérkőzés köti le, kezdetét veszi az évszázad rablása.

A néző előtt fokról fokra bontakozik ki a terv, valamint az, hogy Oceant nem csupán a pénz motiválja: kiderül, hogy felesége, Tess (Julia Roberts) együtt él azzal a szimpatikusnak éppen nem mondható, ámde üzletembernek és ellenfélnek annál keményebb férfival (Andy Garcia), aki a három kaszinó tulajdonosa...

A film rendezője az Oscar-díjas Steven Sodebergh, akinek egyaránt vannak alacsony költségvetésű filmjei (Szex, hazugság, videó) és hatalmas kasszasikerei (Erin Brockovich). A lényeg: ha valamibe belefog, az általában világszerte ismertté válik. (Traffic című filmjét, amelyért tavaly az Oscar-díjat kapta, sajnálatos módon nálunk még nem mutatták be.)

Az Oceans Eleven egyébként feldolgozás. Az eredeti, hasonló címmel készült alkotás (magyarul a Dicső tizenegy volt a címe) rendezője Lewis Milestone volt, és 1959-ben készült, Frank Sinatrával. Ez a mozi sokak szerint jobban sikerült, mint az eredeti, ami ma már kissé lassúnak tűnik. A Tripla vagy semmi nézőit azonban semmiképpen sem fenyegeti az unalom veszélye, hiszen a jó krimikben sokszor fordul a kocka, ebben pedig legalább kétpercenként.

Figyelem! Kérjük az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2002. április 1.) vegye figyelembe!

Nyomtatás Főoldalra Nyomtatás Nyomtatás A lap tetejére A lap tetejére