Minősített menedzserek

Figyelem! Kérjük az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2002. április 1.) vegye figyelembe!

Megjelent a Cégvezetés (archív) 48. számában (2002. április 1.)
Szöveg nagyítása Szöveg kicsinyítése Nyomtatás
Kereskedők és üzletemberek gyakran szembesülnek azzal, hogy külföldi partnereik viselkedését más, számukra olykor ismeretlen szabályok vezérlik. Ahhoz, hogy nemzetközi kapcsolataikban sikeresek legyenek, az üzleti élet szereplőinek tisztában kell lenniük nemcsak a saját kultúrájukat alakító tényezőkkel, hanem a velük üzleti kapcsolatban álló nemzetek kultúráját formáló hatásokkal is. Nyitottaknak és értőknek kell lenniük mások gondolkodásmódja, beállítottsága, viselkedése iránt.

Leendő üzletemberek ítéletei és előítéletei

Jelentős szakirodalma van azoknak az ítéleteknek, gyakran előítéleteknek, amelyeket egy-egy kultúrkör polgárai a másikról tartanak. E hiedelmek fontossága az üzleti kapcsolatokban indokolja, hogy időről időre felmérések készülnek az üzleti világ aktív vagy potenciális képviselőinek véleményéről. Ilyen felmérést végzett el az Emporia State University két professzora, dr. Myrna Cornette-De Vito és dr. Raffaele De Vito. Munkájuk nyomán 2001 őszén a Budapesti Közgazdaság-tudományi és Államigazgatási Egyetemen 60 IV. éves vállalkozási mellékszakirányos hallgató megkérdezésével mértük fel, milyen sztereotípiák élnek a magyarokról, a németekről, az amerikaiakról a válaszoló hallgatók körében. A hallgatókat arról is megkérdeztük, hogyan értékelik a vizsgált tulajdonságok tekintetében önmagukat. A kérdőíven felsorolt tulajdonságokat a hallgatók az iskolában megszokott osztályzattal 1-5-ig értékelték aszerint, mennyire tartják jellemzőnek azokat önmagukra, illetve az egyes nációkra.

A magyarokról elterjedt nézet, hogy igen kreatív, munkabíró emberek. Ezt a véleményt képviseli számos, Magyarországon is letelepült multinacionális vállalat magyar munkavállalókról szóló értékelése, és ezt támasztják alá a 70-es, 80-as évek szociológiai és közgazdasági kutatásai, amelyek azt bizonyították, hogy a magyarok "Európa japánjai", hiszen a viszonylag hosszú, 44 órás munkahéten felül nagyon sokan még egy műszakot teljesítenek a második gazdaságban, a magánvállalkozásokban, a családi üzletben. Ez a sajátosság - a másod- és harmadállások nagy gyakorisága, a 8 órán gyakran jelentősen túlnyúló munkanap - máig jellemző a magyar társadalom jelentős részére.

Milyenek a magyarok?

Érdemes felidézni, mit mond a magyarokról Az "Üzleti kultúra enciklopédiája", az eredetileg Angliában, angol nyelvű olvasóközönség számára megjelent kötet: "az ország lakosainak gondolkodására még mindig nagy befolyással van a szocializmus, a szabadpiaci gondolkodás még nem honosodott meg. A döntéshozatalban is érvényre jutnak az elmúlt rendszer hagyatékai, itt a szubjektív döntéshozatal a jellemző. Az ügyek bürokratikus intézése is a múlt rendszer maradványa."

Az idézetből is látható, hogy az ítéletek és előítéletek meglehetősen lassan alakulnak át, igen nagy késéssel követik a valós élet folyamatainak változásait. Aligha helytálló napjainkban a magyarokról azt állítani, hogy gondolkodásuk még mindig távol állna a szabad piaci rendszer értékeitől. Hasonló példa a "legendás magyar kreativitás", technikai jártasság, újítószellem, amelyet eredetileg persze sok emigráns magyar nemzetközileg kiemelkedő tevékenysége és teljesítménye alapozott meg. Eközben Magyarország az elmúlt 10 év statisztikája szerint mind hátrább került a nemzetek rangsorában a kreativitás és az innováció mérhető mutatóit tekintve, akár a szabadalmi bejelentéseket, akár az új termékek, technikai megoldások kifejlesztését nézve. Mégis Amerikában máig tartja magát az az ismert a mondás, hogy "a magyar az, aki mögötted megy be a forgóajtón, és előtted jön ki!" Még egy érdekes jellemző érdemel említést: "a magyarok családszeretők" - tartja a közvélekedés, miközben a legutóbbi népszámlálásig eltelt időben majdnem élre törünk Európában a családtalanság mutatóiban, legyen szó akár a válásokról, akár a családi kötelék vállalása nélküli élettársi kapcsolatok magas arányáról.

E nemzetközileg is elfogadott sztereotípiák nem kis részben visszaköszönnek a közgazdászhallgatók ítéleteiben is. A magyarokra leginkább jellemző tulajdonságnak ők is a kreativitást sorolják, miközben érdekes módon a 60 magyar hallgató önértékelésében a kreativitás meglehetősen hátra, a 14. helyre szorul. Hasonló furcsaságot tapasztalunk a magyarok második legjellemzőbbnek tartott tulajdonságával kapcsolatban, ez a magyar hallgatók szerint a humorérzék (nagyon jó, hogy így látják, azért is, mert ez az amerikai felmérés szerint az egyik legfontosabb adottság az üzleti sikerhez), azonban önértékelésükben a humorérzék csak a 10. helyen van.

Önmagukat értékelve a hallgatók az első 5 tulajdonság közé sorolják az empátiát, holott szerintük a magyarokra általában ez csak a 11. helyen jellemző a tulajdonságrangsorban.

Általában a magyarokra is jellemző a hallgatók szerint a gyors felfogóképesség (a tulajdonságok rangsorában a 3. helyen), amit saját értékelésüknél is a legmagasabbra, a rangsor 1. helyére tesznek. Nyilván jelenlegi társadalmi státusuk is tükröződik abban, hogy a felfogóképesség után közvetlenül a kíváncsiság és az érdeklődés következik, amely tulajdonság a magyarok általános megítélésénél is bekerült az első 5-be.

Érdekes, hogy míg a hallgatók saját magukról alkotott véleményei között 10 olyan tulajdonságot találunk, amelyet 4-es fölötti átlaggal értékeltek, addig a magyarokról általában megfogalmazott ítéletek közül csak 5 kapott ennyire jó átlagosztályzatot, és a rangsorban 6. tulajdonság osztályzata 3,8, míg ha ugyanezt a határt húznánk meg az önmagukról alkotott véleményekről, a 3,8-as vagy e fölötti osztályzatot 15 tulajdonság nyerte el.

Ez az érdekes paradoxon - hiszen maguk a kitöltők is magyarok, magyar egyetemi hallgatók - mintha összecsengene némileg azzal a gyakori vélekedéssel, hogy a magyarok pesszimista nemzet (az optimizmus a magyarokról alkotott ítéletek rangsorában az utolsó helyet foglalja el). Ugyanakkor ismeretes, hogy több nemzetközi kutatás kérdőjelezte meg e rólunk kialakult vélekedést. Ezek közül érdemes a Gallup Intézet lengyel-magyar összehasonlító vizsgálatára utalni az 1990-es évek elejéről, amely felmérés során arra jutottak, hogy míg a magyarok általában pesszimista módon nyilatkoznak az ország dolgairól, perspektívájáról és bizakodóbbak saját egyéni sorsuk alakulását illetően, a lengyeleknél ez fordítva van, többnyire bíznak a nemzet jövőjében, és pesszimistábbak saját egyéni lehetőségeiket tekintve. Az egyik legnagyobb rangsorbeli eltérés éppen e tulajdonságnál tapasztalható, míg az optimizmust a magyaroknál általában 2,75-ös osztályzattal utolsó helyre teszik, addig saját értékelésükben az optimizmus 3,92-es átlaggal alulról a 14., ami azt jelenti, hogy a középmezőnyben van, mint tulajdonság, a rangsorban a 11.

Tulajdonságok sorrendje a hallgatók szerint

 

Saját

Német

Amerikai

Magyar

1

Gyors felfogóképesség

4,43

Határozottság

4,67

Erős önbizalom

4,95

Kreativitás

4,42

2

Kíváncsiság, érdeklődés

4,35

Felkészültség

4,58

Optimizmus

4,80

Humorérzék

4,18

3

Melegség az emberi kapcsolatokban

4,32

Erős önbizalom

4,48

Nyitott gondolkodás

4,63

Gyors felfogóképesség

4,17

4

Mások tisztelete

4,10

Motiváltság

4,38

Határozottság

4,62

Melegség az emberi kapcsolatokban

4,10

5

Empátia

4,08

Tárgyalóképesség

4,28

Kezdeményezőképesség

4,57

Kíváncsiság, érdeklődés

4,05

21

Előítélet-mentesség

3,55

Nyitott gondolkodás

3,35

Előítélet-mentesség

3,40

Erős önbizalom

3,30

22

Tolerancia és bizonytalanság

3,55

Tolerancia és bizonytalanság

3,27

Melegség az emberi kapcsolatokban

3,30

Tolerancia és bizonytalanság

3,27

23

Kezdeményező- képesség

3,53

Melegség az emberi kapcsolatokban

3,23

Mások tisztelete

3,27

Tolerancia a mássággal szemben

2,95

24

Erős önbizalom

3,47

Előítélet-mentesség

3,02

A kudarc elviselése

3,20

Előítélet-mentesség

2,82

25

A kudarc elviselése

3,05

Humorérzék

2,87

Más kultúrák ismerete, tisztelete

2,65

Optimizmus

2,75

Milyenek az idegenek?

A németekről "Az üzleti kultúra enciklopédiája" a következőket írja: "A német üzleti kultúrára a személytelen hivatalosság a jellemző. A németek fegyelmezett, keményen dolgozó emberek. Az üzleti élet hierarchikus, a döntéseket általában közmegegyezéssel hozzák. Náluk az üzleti és a magánélet élesen elválik, magánéletükkel kapcsolatban tartózkodóak. Másokkal szemben nagymértékben toleránsak."

Mintha a felmérésbe bevont hallgatók is olvasták volna az idézett kötetet - vagy tán ez az enciklopédia is sok történelmileg kialakult előítéletet tartalmaz -, a hallgatói vélemények igen magas értékkel az első helyekre a határozottságot, a felkészültséget és az önbizalmat teszik. Míg a magyarokról alkotott ítéletek egyike sem rendelkezik oly magas osztályzatokkal, mint a németek első 3 jellemzője, a 4. és az 5. helyen a motiváltság és a tárgyalóképesség szerepel a németek megítélésében, és figyelemre méltó, hogy 9 tulajdonság kap 4-es feletti átlagosztályzatot (miközben amint említettük, a magyarok megítélésében csak 5 ilyen tulajdonságot találunk). Itt érdemes megemlíteni, hogy "ebben a versenyben" az amerikaiakról alkotott ítéletek a nyerők, ugyanis náluk 14 tulajdonságot osztályoznak 4-es fölötti átlaggal a magyar egyetemi hallgatók.

Igen fontos és alighanem az üzleti kapcsolatokra is hatással lehet, hogy míg a "melegség az emberi kapcsolatokban" tulajdonság, a magyarok általában vett megítélésénél 4,1-es értékkel a 4. helyen van, és a hallgatók önértékelésében 4,32-es értékkel a 3. helyen, addig a németekről alkotott vélemény 3,23-as értékkel alulról a 3. helyre helyezi ezt a tulajdonságot. (A már említett értékekből láthattuk, hogy hasonló polarizáltság van a humorérzék tekintetében is, ami a magyaroknál a 2. legfontosabb pozitívum 4,18-cal, az a németeknél az utolsó helyen van 2,87-tel.)

Az amerikaiak tulajdonságait vizsgálva a magyar egyetemi hallgatók vélekedése 4,63-as átlaggal a 3. helyre rangsorolja a nyitott gondolkodást, ugyanez a németeknél 3,35-ös átlaggal az alsó 5-ben található. Az erős önbizalom, amely az amerikaiaknál szinte hihetetlenül magas, 4,95-ös értékkel vezeti a listát, és a németeknél is a 3., a magyarokról alkotott vélekedésben a sereghajtó ötösben található, és az utolsó előtti helyen áll a hallgatók önértékelésében. Ez utóbbi ítélet némileg talán meglepő, hiszen míg a nációkról alkotott vélekedés ítéleteket, előítéleteket tükröz, addig a saját önbizalmukról történő ítéletalkotás valószínűleg tapasztalati tényeken is alapul. Remélni lehet azt, hogy a hallgatók jelenlegi bizonytalan egzisztenciája, a "már nem" és a "még nem" társadalmi státusa tükröződik e tényben, csakúgy, mint abban, hogy a kezdeményezőképesség a hallgatók önértékelésében alulról a 3. helyen van, míg az amerikaiakról alkotott véleményben az első 5 között találjuk, több mint egy egész osztályzat különbséggel (3,53-4,57).

Talán nem véletlen, hogy a Közgazdaság-tudományi és Államigazgatási Egyetem hallgatói között az amerikai gazdaság kimagasló teljesítménye átsugárzik az amerikai ember megítélésére. Tulajdonságaik átlagpontszámai anynyival magasabbak a magyarokénál, mint a gazdasági fejlettségük. Az amerikaiak jellemzésekor nehéz elvonatkoztatni attól is, hogy esti főműsoridőben a magyar tv-csatornákon az amerikai filmek aránya 50 százalék körüli. Így nem elhanyagolható a kommunikáció által sugallt kép sem. Ezt valószínűsíti, hogy a már idézett enciklopédia az amerikaiakról így ír: "Az üzleti kultúrájukkal kapcsolatban az az általános hiedelem, hogy az önállóság, a versenyszellem meghatározó tulajdonságok, ez tükröződik az emberek viselkedésmódján is. Sokak szerint az amerikaiak leginkább a saját érdekeiket követik, ez alapján döntenek; önmagukat a cég, a közösség, sőt még a család fölé is helyezik. Az amerikaiakról az is elterjedt, hogy nagyfokú önbizalom és optimizmus jellemzi őket."

Furcsa, hogy a megkérdezett vállalkozói mellékszakirányos hallgatók az üzleti érzéket kevéssé tartják önmagukra jellemzőnek (ez a tulajdonság a rangsorban alulról a 6. helyen található), miközben az amerikaiakról alkotott vélekedésben a 6., a németeknél a 7. legjobbra értékelt tulajdonság. Furcsa és fontos ez azért is, mert arra a kérdésre, hogy "melyik az a 3 tulajdonság, amely a sikeres üzleti élet szempontjából, az üzleti világba való beilleszkedés tekintetében fontos?", az üzleti érzék a 2. helyen szerepel, követve a rugalmasságot és alkalmazkodóképességet, amelyet a magyar hallgatók 1. helyre tettek, míg az amerikaiak első helyen a humorérzéket emelték ki, amit viszont - és ez optimista következtetésre adhat alkalmat - a magyar hallgatók jellemzőnek gondolnak a magyarokra és igen kevéssé jellemzőnek az amerikaiakra.

Mi a legfontosabb?

Az Emporia State University felmérésének analógiájára mi is megkérdeztük, melyik az a 3 tulajdonság, ami az üzleti siker kulcsa. Érdemes a két felmérést összevetni!

Az előítéletek makacs dolgok. Hasonló felmérések tanulságainak összegzésekor hajlamosak vagyunk azt hinni, helyénvaló a címben feltett kérdés: "Milyenek a magyarok?", vagy "Milyenek a németek?" stb. Holott a helyes kérdés csakis úgy szólhat: "Milyennek vélik a magyarokat a felmérésbe bevont egyetemi hallgatók?", "Milyen előítéleteink élnek a németekről, az amerikaiakról vagy más nációkról?" Amint láttuk, a gondolati séma és a realitás gyakran jelentősen eltér egymástól. Mégis egyfajta realitása van ezeknek az előítéleteknek is, hiszen ilyennek látják ma leendő partnereiket a jövő üzletemberei, ilyen várakozással közelítenek más kultúrákhoz.

Egy ilyen szűk körű felmérés túlontúl mélyreható következtetések levonására aligha alkalmas, annyi azonban megkockáztatható: pedagógiai feladat a jövő üzletemberei, közgazdászai önbizalmának növelése, és fontos, hogy minél több személyes élményt és tapasztalatot szerezzenek - ha lehet, már egyetemi éveik során - a hallgatók más népek megismerésében.

Az üzleti élet 3 kulcsa

 

Amerikai hallgatók véleménye

Magyar hallgatók véleménye

1.

Humorérzék

Rugalmasság, alkalmazkodóképesség

2.

Üzleti érzék

Üzleti érzék

3.

A kudarc viselése

Jó kommunikációs készség

Figyelem! Kérjük az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2002. április 1.) vegye figyelembe!

Nyomtatás Főoldalra Nyomtatás Nyomtatás A lap tetejére A lap tetejére