Kellékek a karrierhez

Mutasd az órádat...!

Kezdjük mindjárt azzal, hogy a téma útvesztőjében bolyongó szerző úgy érzi, férfiúnak kellett volna értekeznie azokról a technikai újdonságokról, amelyek ma egy üzletember létezésének elengedhetetlen tartozékai, hiszen szerény tudása igencsak véges, mindössze az átlagos kapacitású számítógép, az interneten való levelezés, az SMS küldésére alkalmas mobiltelefon hétköznapi gyakorlatáig terjed. Nem képes programokat írni, és ha vírus szállja meg masináját, pánikba esik. Másfelől viszont a kíváncsiság, a luxus iránti fogékonysága, valamint kritikai hajlama, sőt az epés megjegyzésekre való készsége abszolút nőies.

Csipetnyi társak

Vajon mi lehet az a hal formájú vacak, ami manapság a férfiak vágyának titokzatos tárgya? Az egyik sajtóközlemény szupertitkárnőnek nevezi a maroknyi szerkezetet, a Mecronnet I-Keychainjét. Egy kis digitális kamera rejtőzik az áramvonalas jószágban, amely egyebek között fontos címlistánk mobiltelefonba már be nem tuszkolható részét gyűjti össze. Én inkább hiányzó láncszemnek nevezném, hiszen nyilván arra a legalkalmasabb, hogy a napközben szerzett elektronikus névjegyeket személyi számítógépünk biztonságos memóriájába továbbítsa.

A titkári funkciók egy részét persze ellátja, azaz hangjelzéssel figyelmeztet a napi teendőkre, találkozók időpontjára, ha pedig éppen azon töprengenénk, hogy alkalmas-e most Tamamoto urat sárgolyónk túlsó felén fölhívni, vajon szerencséltet-e bennünket látogatásával a közeljövőben, arra a Magic-i márkajelű bigyóban lévő világóra ad útbaigazítást. Naptár és ébresztőóra, valamint egy kaszinójáték teszi szórakoztatóvá társaságát.

Mostanában sűrűn látni az utcán andalgó férfiakat, akik egy fura valamit tartanak a kezükben. Ez engem arra a régi játékra emlékeztet, amely egy plexivel fedett lapos dobozka volt, áttetsző fedőlapja alatt vasreszelék pihent, s ha az ember gyereke egy vékony mágnesezett vesszőt sétáltatott a felületen, bohócot, cicát, miegyebet rajzolhatott a fémforgácsokból. Nos, ezek a jókora tenyérbe való eszközök, a palmtopok a mobiltelefon és a néhány éve oly népszerű menedzserkalkulátorok képességeit egyesítik, persze jóval magasabb színvonalon. Segítségükkel jártunkban-keltünkben is letölthetjük elektronikus leveleinket, és hozzáférhetünk a cégünk információs hálózatához.

Az elnevezéssel talán lesz egy kis baj, és nem elsősorban a nyelvtörvény miatt. A köznyelv minden sétálómagnót hajlamos walkmannek titulálni, pedig a Sony a Walkman megjelölést saját lejátszóinak tartja fönn. A Palm mobilkommunikációs eszköze kétségkívül a legnépszerűbb, de mellette megjelentek más, többségükben japán gyártmányúak is, sőt a Microsoft zsebkészülékei is.

Addig is, amíg valami frappáns nevet nem ad valaki a miniatűr komputernek, elmondhatjuk, hogy a legnagyobb irodaszer-áruházban ottjártunkkor hatféle palmtopból lehetett választani, a legolcsóbbat 50 ezer 488 forintért. A csinos kicsikének nemcsak az ára viszonylag szerény, hanem a kapacitása is (mindössze 4 MB), de asztali számítógépünk levelezőprogramjához így is kitűnően illeszkedik. Háromszázezer forint fölött van annak a szerkezetnek az ára, amely a nyomtatók és számítógépek terén világmárka (Hewlett-Packard), ám ezért a pénzért sokat is tud. A Microsoft speciális "zsebprogramjainak" sokaságát kínálja, Wordben, Excelben, Power Pointban, Outlookban, Explorerben, továbbá megfelelő perifériához csatlakoztatva nyomtat, a mobiltelefonról átveszi az adatokat, hangot rögzít és sugároz, billentyűzete mellett az érintésérzékelő képernyővel is dolgozhatunk rajta – kész csoda.

A hordozható számítógépek sokaságát kínálják a szaküzletek. A különféle márkák nemcsak abban versenyeznek, hogy a processzor mellett minél magasabb megahertz-számot jelöljenek meg, hanem hogy minél dizájnosabb, laposabb, könnyebb, ezüstösen csillogóbb legyen a készülék. (Az egyik újdonság súlya nem éri el a három kilót sem, a magassága mindössze 3,2 cm.) Szépségük mellett szolgáltassák mindazt, amit egy jól összeállított asztali masina tud, azaz játsszanak le CD-ROM-ot, esetleg DVD-t, csatlakozhassunk velük a saját e-mail boxunkhoz, küldhessünk és fogadhassunk segítségével faxot.

Luxus Lexus Mostanában került néhány exkluzív szalonba a Toyota Lexus, amely menedzserkörökben várhatóan kedvelt presztízsmárka lesz. Egyelőre négy Lexus-modell kapható Magyarországon, három limuzin és egy luxusküllemű terepjáró. A 155, 219 és 281, illetve 201 lóerős motor roppant csöndes, de röpíti a járgányt. A műszerfal, a belső tér kiképzése, a fa- és bőrburkolat úgy hat, mintha kézművesek szerelték volna föl. Igaz, a gyártás indítása előtt a hangszerkészítők munkáját tanulmányozták a tervezők.

Mozgó irodák

A notebookok – akárcsak az asztali számítógépek – fejlődése egyes jóslatok szerint 2010-ig nagyjából az ismert úton halad tovább. Különféle kényelmi eszközök kitalálása változatlanul foglalkoztatja a fáradhatatlan kutatókat, az IBM például kifejlesztett egy Meta Pad nevű központi modult. Az olvasó nyilván bosszankodott már azon, hogy a flopin hazavitt anyag, vagy az e-mailen elküldött dokumentum formája nem azonos az eredetivel. Ezt küszöböli ki a Meta Pad, amely egy proceszszorból, egy merevlemezből és egy csatlakozóból áll, ezt szépen kiemeli használója az asztali számítógépből, és beilleszti hordozható gépébe, repülőre száll, és több száz kilométerre is dolgozhat nagyszabású tervén. A fejlesztők azt állítják, hogy az egység teljesítményének nincsenek olyan korlátai, mint egy palmtopnak.

A kommunikáció gyors fejlődése hovatovább összemossa a kategóriákat, nehéz behatárolni például, hogy a Motorola újdonsága, a tizenöt deka súlyú Accompli 008 valójában micsoda: mobiltelefon-e vagy palmtop. Mindenesetre a mobilforgalmazóknál lehet hozzájutni, csaknem kétszázezer forintért. A parányi készüléknek mindössze négy billentyűje van, érintőképernyőjén írótűvel jelölheti ki tulajdonosa, hogy kit szeretne fölhívni, kinek drótpostázna egy fontos levelet, följelentkezhet a világhálóra, hogy a legfrissebb tőzsdei információkat megszerezze, segítségével kapcsolatba léphet vállalati vagy otthoni számítógépével, adatait szinkronizálhatja. Az Accompli nemcsak gazdája kézírásával boldogul (vagyis nálunk magyarul), hanem az angol, spanyol, svéd vagy akár kínai szöveget is fölismeri. Az elmondott emlékeztetőt rögzíti, mint valami szorgos titkárnő.

A Nokia kártyatelefonja még könnyebb, hat deka súlyú. A forgalmazó szerint: "egy antennával fölszerelt, személyiszámítógép-bővítő kártya". Megfelelő csatlakozóval hordozható számítógéphez kapcsolható, de telefonálni is lehet vele, kábelek és adapterek nélkül alakítja mozgó irodává a notebookot. Szerényebb kivitelben az Ericsson is kínál kártyatelefont. Amíg a fent említett Meta Pad elterjed, ezek a készülékek jól szolgálják az adatok gyors és rendszerkompatibilis mozgatását.

Léteznek azután öszvérszerű ketyerék, ilyennek látom a Nokia 5510-ét, ami nemcsak arra jó, hogy telefonáljunk, hanem FM rádió, valamint MP3-fájlok letöltésére is alkalmas. A 7650-es típust mostanában vezetik be, ebbe digitális fényképezőgépet telepítettek. Az Ericsson T68i nem örökít meg bennünket, ám alkalmas arra, hogy egy digitális fotóapparátusról vagy az internetről érkező képet fogadjon, illetve továbbítson.

A fent említett miniatürizált, kézbe fogható kommunikációs eszközök jó ideig még nem fenyegetik a helyhez kötött, tekintélyes méretű szerkezeteket, legfeljebb abban segítenek, hogy bárhol – otthon, szállodában stb. – hozzákapcsolódhassunk a komoly gépekhez. A nagyokat és a kicsiket párhuzamosan fejlesztik, olyan új energiaforrások alkalmazását ígérik, amelyek egyelőre akként hatnak, mint másfél száz évvel ezelőtt a Verne-regény tengeralattjárója. Hogy csak egy példát említsünk: laboratóriumi körülmények között kész a textilbe szőhető napelem technológiája – a szilíciummal bevont szálak nem az urak ingének vagy a hölgyek blúzának díszítésére szolgálnak, hanem arra, hogy a zsebben hordható számítógépet üzemeltessék.

Pálvölgyi Sándor, a Budapest Magazines Kiadó sales managere Úgy véli, hogy egy jó rádiótelefon és egy jó asztali számítógép általában elegendő egy vezető állású üzletember számára. A nagyon magas polcon lévőknek szerinte a telefonban számítógép – számítógépben telefon megoldásra nincs is szükségük, hiszen irodai infrastruktúrájuk és az azt működtető titkárok, titkárnők a tárgyalás ideje alatt és a főnökök távolléte esetén is elintézik az üzenet- és faxküldést. A "mozgó iroda" olyan vállalkozót segíthet, aki mindent maga intéz, és a munkájával együtt jár a sok mozgás. * Ami a mozgást illeti, az igazán nagyvállalatok autót adnak a vezető munkatársaknak – olykor jól követhető, ahogy emelkedik a ranglétrán, úgy nő a szolgálati kocsijának mérete és felszereltsége. Bizonyos cégek egységes flottát tartanak, aminek persze az elegancián kívül anyagi okai is vannak: olcsóbb a mennyiségi beszerzés és karbantartás. Akadnak multik, főleg a német többségi tulajdonúak, amelyek meghatározzák, hogy német márkákból kell a kocsiparknak is állnia, az ilyen szerződések hozzájárulnak a cégimázshoz. * A személyes kellékek között Pálvölgyi az órát sorolja az első helyre, a tollat a maga részéről a másodikra teszi. Az öltözködés harmóniájában az igényességet magától értetődőnek tartja. Tetszik neki az új táskadivat, amely a férfiaknál is a kisebb, puha bőr alkalmatosságok visszatérését hozza most, a laptop pedig külön, speciális táskába kerül.

Akinél a telefon van

A menedzser, avagy az üzletasszony abban is választhat, hogy egy sima, de sokat tudó készüléket emel a füléhez, avagy valamilyen rikító vörös színű darabot, esetleg hivalkodó csecsebecsét. A Motorola V3690-esét például Peter Aloisson sok száz apró gyémánttal burkolta be, a Nokia pedig új sorozatot indít Vertu címen. A dizájn, bár karcsúságával követi a Nokia-stílust, páratlanul elegáns, az alkatrészek nemes anyagokból készülnek, a készülékeket arany-, illetve platinaruhába öltöztették, a kijelzőt zafírkeretbe foglalják. Az ára ennek megfelelően borsos, egy diszkrétebb példány az előrejelzések szerint körülbelül 20 ezer dollárba kerül. A gyártó extra szolgáltatásokat is ígér, például a Vertu Concierge-t, amely a világ összes luxusszállodájából közvetít információkat és indít valamelyikükbe helyfoglalást.

Egy ilyen készülékkel nem sétál az ember a Rákóczi úton, és üvölti a közlekedés zaját túlharsogva, hogy "Persze, Józsikám, holnap délután ütünk egyet". Mármint teniszezünk vagy fallabdázunk. A mobil használatának mostanában alakul ki az etikettje Magyarországon. Túlzó és harsány használatán talán már túl vagyunk, az életünk része lett, elmúltak azok az idők, amikor a brókerek ebédidőben egymást hívogatták a belvárosi éttermekben, eljátszva a tőzsdecápák filmvászonról tanult – hamis – szerepét.

Schiffer Miklós üzletember, öltözködési szaktanácsadó például úgy véli: a legfontosabb szabály, hogy olykor kapcsoljuk ki a készüléket. Nem hiszi, hogy egy étteremben szólnia kell. Ha mégis fontos hívást várunk, állítsuk a csöngését halkra, nem kell másnak frászt kapnia a leves kanalazgatása közben azért, mert bennünket keresnek. Ha például színházba vagy hangversenyre (sőt moziba) készülünk, már indulás előtt nyomjuk meg a piros gombot.

Bár a mobil a mindennapok tényezője, mégiscsak intim dolog – mondja Schiffer Miklós. Ezért ha harmadik tanácsadó könyvét megírja a viselkedésről, a köznapi kultúráról, abban biztosan benne lesz, hogy szerinte mobiltelefonra személyesen illendő telefonálni. Groteszk és nagyképű dolog, ha valaki a titkárnőjével szólat oda. Ilyenkor ő azt szokta válaszolni, hogy sajnos most éppen nem ér rá, hívja direktben az illető tíz perc múlva. Rendszerint megértik a választ.

Õ egyébként a köszönés után, a "Nem zavarok most?", vagy "Jókor hívlak?" kérdéssel kezdi a beszélgetést, és ezt elvárja azoktól is, akik őt hívják. Sokan vannak még, akik gátlástalanul belekezdenek szövegükbe, mások fölteszik ugyan a kérdést, de választ sem várva ontják a szót.

Talán a mozgó kommunikációs eszközöknél kellett volna említenünk, hogy minden kézi telefonhoz kapható néhány ezer forintért úgynevezett head set, és néhány tízezer forint egy autós készlet. Nincs vérlázítóbb látvány, mint ha valaki egy tíz-ötven milliós autóban terpeszkedik, és az egyik kezében tartva a készüléket telefonál, a másik kezével viszont a kormánykereket rángatja, mit sem törődve a mellette, szemben, mögötte stb. közlekedőkkel. A drága kocsihoz sajnos nem szériatartozék a jó modor.

Vétek elveszíteni! A Caran d'Ache, a Dupont, a Faber Castell, a Cartier, a Watermann, a Mont Blanc és a jó öreg Parker képviselik az írószerszámok "felsőházát", amelyben nem ritka a 120-200 ezer forintos, vagy még magasabb árkategória. Ide kérnek bebocsátást a divatcégek, mostanában a Donna Karan és a Cerutti is ajánl márkás tollakat. * A drága női csecsebecsék szupermárkája a Cartier. A házat a XIX. század közepén alapozta meg Párizsban Louis-Francois Cartier ékszerészmester. Jó kapcsolatokat épített ki az uralkodóházzal és a pénzarisztokráciával, hamarosan az elegancia jelzője lett, ami a Cartier műhelyből kikerült. Az unokák valóságos világbirodalmat építettek ki, az egyik Párizsban, a másik Londonban, a harmadik pedig New Yorkban vitte a cég ügyeit, a dizájn aktuális kérdéseiben azonban egyeztettek. * A Cartier őrzi hagyományos formavonalait, de azért újdonságokat is bevezet. Nemcsak hagyományos töltőtollakat készít, hanem golyós írószereket is, olyan luxuriőz kivitelben készülnek a márka használati cikkei, például az öngyújtók is, hogy fölérnek egy-egy drága ékszerrel, és az áruk is ennek megfelelő.

Mértékadó kellékek

Schiffer Miklós tanácsainak eleven summázata: diszkréten elegáns. Hogy mi rejlik e mögött, és milyen szabályokat érdemes ismerni, erről is szót váltottunk anélkül, hogy közös nevezőre juthattunk volna abban a kérdésben, hogy ki is a menedzser. Nem mintha élesen szemben állnánk, hanem azért, mert a fogalom oly nehezen pontosítható.

A mértékadó, finom személyiség kellékeit vettük tehát szemügyre. A szakember nem sorolja ezek közé az autót. Annyit azonban megjegyez, hogy a márkánál vagy a kategóriánál is fontosabbnak minősíti a jármű kinézetét, felszereltségét. Magyarán azt, hogy valaki rikító színű, hivalkodó kocsiból, vagy egy nem feltűnő, de biztonságot sugárzó négykerekűből száll-e ki.

Azt állítja, hogy az üzleti életben a személyes kellékek igen lényeges szerepet töltenek be. Ezek közül az első helyre teszi az órát, amelynek ma nem az a fő feladata, hogy az időről tájékoztasson, különben is finom distinkciót tesz. A kvarcszerkezetű óra mutatja az időt, a hagyományos, mechanikus szerkezetű pedig méri, és – jegyzi meg – a percütő, a kronométer és a kronográf kérdésébe bele sem bonyolódik...

Az óra nagyon erős státusszimbólum, afféle előretolt névjegykártya. Számtalanszor tapasztalta külföldön, hogy az úgynevezett first checkingnél, az első pillantásnál, mindig szemrevételezik az órát. Meséli: egy tárgyalása attól vett kedvező fordulatot, mert a beszélgetésben szóba került egy bizonyos márka, amit ő is ismert és kedvelt.

Jó néhány tévhit forog közszájon, az egyik, hogy a fém karszíj nem elegáns, noha bizonyos – ékszerszerű – formák megkövetelik a fémet. A bőrszíj eleganciája is csupán akkor érvényesül, ha a színe, szélessége harmonizál az óra fazonjával. A férfiakat könnyen hatalmába keríti az óramánia, a hölgyek általában megelégszenek egy márkás darabbal, egy Orisszel, Omegával, Pathekkel. Ha azonban egy férfin úrrá lesz a láz, igen sok pénzt hajlandó áldozni a különlegességek birtokbavételére.

A másik fontos és látható kellék a táska. A férfiak előnyös helyzete táskaügyben is megmutatkozik: nekik elegendő egy, maximum két táska. Ez lehet kazettaformájú, kemény attasé irattartó (régen diplomatatáskának hívták), vagy – amit Schiffer Miklós jobban kedvel – puha bőr aktatáska, amelyből a barna, illetve natúr bőrszínű mellett célszerű egy feketét is tartani, hogy az öltözék színvilágával is harmonizáljon.

A nők – mondja – abban bízva, hogy egy darabbal megoldhatnak mindent, egyre nagyobb táskákat hordanak. Tapasztalatból tudom, hogy minél több rekesz van egy ilyen monstrumban, annál nehezebb megtalálni benne a slusszkulcsot. Egy komoly "bizniszlédinek" nem is helyes egy táskával járni – állítja Schiffer. Kell egy kis vagy közepes méretű karra, vállra akasztható retikül, amelyben az élet mindennapi tartozékai vannak a fésűtől a rúzson és kulcsokon át az igazolványokig és a zsebkendőig. És szükség van egy olyan "mozgó irodára", amelyben a papírok, dossziék lapulnak.

A nők a táskájukkal is divatoznak, tehát szeretnek a cipőjükkel vagy az öltözékük valamely darabjával azonos színűt viselni. Kivéve, ha nagyon márkás a táska, amely a divatszakember szerint bármilyen ruházathoz hordható. Ilyen a láncfogójú, steppelt Chanel, a Louis Vutton LV monogramszériája, a Grace Kellyről elnevezett Hermes Kelly Bag, a Diana hercegnő nevéhez fűződő, szintén steppelt Royalty és a bambuszfülű Gucci.

Napi használatú dolog az írószerszám. Schiffer zakójának belső zsebéből egy Mont Blanc toll feje kandikál ki. Évekkel ezelőtt a Boss cégnél dolgozott, és ott valamiért szinte kötelező volt, hogy legyen a munkatársaknak Mont Blanc-juk, így hát ő is kapott egyet. Azóta is ezt a márkát preferálja, de golyós, illetve roller változatban.

Sokan hiszik azt, hogy az igazi eleganciát a töltőtoll képviseli. Igen, a töltőtoll nemes jószág, de nem praktikus, a tinta fölszívása, felitatása macerás dolog. Protokolláris eseményeken, egyezmények, szerződések aláírásakor használják, máskor az íróasztal dísze, ott pihen. A nők hátránya – fájdalom – ebben a kérdésben is tapasztalható: míg tanácsadónk egy tollat sem hagy el, addig a felesége hármat. A férfizakó megfelelő zsebébe rutinszerűen visszakerül a szeretett darab, de ki tudja, hogy egy női táska mellől hova gurul, hogy örökre eltűnjön tulajdonosa szeme elől.

A dohányzás egyre kevésbé divat menedzserkörökben, de ha valaki mégis rabja e szenvedélynek, nem húzhat elő műanyag vackokat a zsebéből. Egy jól öltözött, a személyes tárgyaival kapcsolatban igényes ember számára elengedhetetlen kellék a márkás öngyújtó – ezek között a férfiak számára a Nr. 1. az S. T. Dupont, hölgyeknek pedig a Cartier. A Dupont egyébként a dohányzás kellékeinek teljes körét kínálja, szivarvágót és -tartót, mert a dohányrudat, amelynek darabja lehet négyezer, de huszonötezer forint is, snassz papírból elővenni.

A filofaxok, az agendák, a határidőnaplók is nélkülözhetetlen kellékek, ezek ápoltak, rendezettek, ha lehet bőrbevonatúak és színben az irattáskához, illetve egymáshoz illőek legyenek.

Stelzer Tímea, a Your Profile Személyzeti Tanácsadó Kft. tanácsadója Mint mondja, az első benyomás, a megjelenés továbbra is fontos. Már a közvetítőirodába illik kosztümbe, öltönybe öltözötten érkezni az interjúra. Ettől abban az esetben tekintenek el, ha az illető olyan munkahelyről érkezik, ahol nem kötelező az elegáns öltözködés, s ott nem akar feltűnni a ruhájával és a változtatás nyilvánvaló szándékával. * Ha valaki olyan beosztásra pályázik, amely együtt jár az ügyfelekkel, partnerekkel való találkozással, akkor ha nem is konzervatívan, de mértéktartóan kell öltözködnie. Nem a hivalkodás, hanem az ápoltság a fontos. Akik a háttérben dolgoznak, azok persze a bolondos ruházatot is megengedhetik maguknak, a számítástechnikában dolgozók például hajlamosak "szörnyen kinézni". A rézbőrűre szoláriumozott jelentkező éppúgy nem bizalomkeltő, mint a túl sok ékszert viselő. * Egy komoly helyen már a recepcióstól is eleganciát várnak el. Egy hölgy jelentkezőjük például nyelvtudásban, kommunikációs készségben is tökéletesnek bizonyult, ám minthogy az egyik ujján tetoválást viselt gyűrűként, a multinacionális cég mégsem alkalmazta. * A technikai eszközöknek nincs szerepük az interjún. Ismeretük általában feltétel, hogy a rövidítések mit takarnak, az szóba kerülhet, ezek alapján kiderülhet, ki mennyire tájékozott.

Selyem nyakkendő, kevés ékszer

A jó megjelenés is kelléke az üzletembernek, az öltözékkiegészítők erősen befolyásolják az összhatást. A szeriőz, komolyságot árasztó benyomáshoz mindig hozzájárul az ing és a nyakkendő. Az üzleti világban a kisebb lázadások gyorsan elmúltak, és maradt a nyakkendő, amely az öltözködési szaktanácsadó szerint legyen selyem, ám ne legyen sem túl keskeny (négy vagy öt centis), sem túl széles (11-12 cm), és mindig legyen rendesen megkötve.

Mindenki kialakít önmagáról egy, az öltözködésével kapcsolatos képet, a nyakkendőjét eszerint választja, de persze a divat valamelyest belejátszik a döntésbe. A csíkos például mindig a klasszikus öltözködés része volt, de két éve megint igazán divatos. Kacsa-, elefánt- és egyéb tréfás mintázatú nyakkendőt komoly ember nem köt föl.

A férfiak stílusa most a lazább hangulatúból az elegáns felé tart. A klasszikus stílus pedig elképzelhetetlen dupla mandzsettájú ing nélkül, ahhoz pedig mandzsettagomb szükséges. Van, aki a nemesfémből készültet találja elegánsnak, mások az igazgyönggyel, kővel díszítetteket, és rendkívül praktikusak a színes selyemszálból szövöttek. Egy garnitúrát alkot a gombokkal a nyakkendőcsipesz, amit nálunk tévesen nyakkendőtűnek is mondanak. A dédapák korában persze létezett a tű is, amely a széles, sálszerű nyakravalókat díszítette. Ma már azonban senki sem járkál egy bármikor, az autó biztonsági övétől kikapcsolódó szúró szerszámmal a hasán, a nyakkendőt a csipesz szorítja középre.

Hölgyek számára fő szabály, hogy ott, ahol megengedik az ékszer viselését, a finom megjelenés nem enged többet hét darabnál: egy jegy- és egy kísérőgyűrűt, egy pár fülbevalót, egy nyakláncot és még választhat kettőt, mondjuk egy brosst és egy karláncot. Az óra, legyen bármily különleges, nem tartozik az ékszerek közé.

Váradi Natália, a Fekete Párduc szépségszalon tulajdonosa Gyakori közreműködője televíziós show-műsoroknak, ám az üzletben vendégeinek jelentős része az úgynevezett menedzserkategóriát képviseli. Azt mondja, a szakmai képzés alapjaihoz tartozik a tanácsadás, hogy például kinek milyen arcformához milyen frizura illik, de a személyiség teljességének alakításában szerzett rutin a napi gyakorlatban alakul ki. * Tapasztalatai szerint az üzleti szférában tevékenykedők tisztában vannak az ápolt megjelenés fontosságával. A férfiaknak körülbelül kéthetente célszerű fölkeresniük a fodrászukat, a hajuk nem lóghat a fülükre, tehát vágatniuk kell. A hölgyek – bármennyire szeretnének divatozni – nem festethetik feltűnő színűre a hajukat, a diszkrét, a bőr és szem színével harmonikus árnyalatok viszont megengedettek. A festett hajat rendszeresen kell karbantartani, lenőtt tincsekkel tilos járni. * A bőrápolás is fontos. Ebben teljes az egyenjogúság, ma már a férfiak is rendszeresen kezeltetik az arcbőrüket, továbbá használják a szoláriumot. A mértéktartóan napsütötte szín jókedvű hatást kölcsönöz, s feltételezhető, hogy a vidám és energikus munkatárs nagy munkabírású. Az ápolt kéz a jó benyomást erősíti, ezért a férfiak is igénybe veszik a manikűrszolgáltatást. A tetoválás komoly pozícióban sajnos tilos, a testfestés könnyebb, nem tartós változatait tartsuk fönn a nyaralás idejére. * A vendégek egy részével olyan a viszony, hogy a munkájukkal kapcsolatos kérdéseket is megbeszélik, ehhez mérten adnak barátilag, tapintatosan tanácsokat: ki és mit változtasson külsején.

Egyre több férfin csörögnek széles aranyláncok, karkötők, ezeket a szakember nem tartja ízlésesnek. A hölgyek a menedzserkellékek terén keletkezett hátrányukat a kiegészítők terepén dolgozhatják le. Egy ügyesen megkötött, szép kendő csodát tesz. Sajnálja, hogy a magyar nők nem tudnak sálat, kendőt kötni. Egy francia asszony fölhúz egy farmert, egy fehér blúzt és egy lapos sarkú cipőt, a nyakába dob egy kendőt, és elbűvölő eleganciát sugároz, de volna mit tanulni az olasz hölgyektől is.

Schiffer Miklós szerint a világ legszebb selyemkendőit a Hermes készíti. Pokoli drága, de másfél évtized múlva is kendő. A Vogue korábbi főszerkesztőjét idézi: sosem voltam olyan gazdag, hogy olcsón vásároljak, amivel arra biztatja a hölgyeket, hogy a vacakokra kidobott tízezreket inkább fektessék egy (majdnem) örök darabba. Egy klasszikus kosztümöt finomít, egy hétköznapi ruhát fantáziadúsabbá tesz.

A Hermes-kendő minta- és színvilága árulkodik a márka exkluzivitásáról, de különben teljesen szükségtelen, hogy üvöltsön, mit hord és főleg mennyiért. Kétféle ember van, az egyik típus feltűnően viseli a pénzét, a másikról azt mondja a dizájner, luxus a második pillantásra.

A kendőt nemcsak nyakba csavarni lehet, hanem a nadrág övébe fűzni, a táska fülére kötni is. Ha a kendőkötés trükkjeiben szeretnének jobban elmélyülni (érdemes), nem kell sokáig várni, az idei Könyvhétre jelenik meg Schiffer Miklós második könyve, amely a nők öltözködésével kapcsolatban ad tanácsokat és gazdag ismeretanyagot.

A kalapdivat sem a nőknél, sem a férfiaknál nem vált általánossá. Az életmód a világon sehol sem kedvez ennek, viszont bizonyos ünnepi alkalmakkor a kalapviselet már nálunk is kötelező. A személyiséget érintő kultúra, az öltözködés minősége javulóban van, a folytatást a nyájas olvasó siettetheti.

Chronograph vagy chronometer? Mi a különbség a Chronograph és a Chronometer között? Az Oris márkával kapcsolatban így határozzák meg a differenciát: a Chronograph olyan kiegészítő stopmechanizmussal rendelkezik (indítás, megállítás, nullázás), ami az időmérést 1/5 másodperc pontossággal teszi lehetővé sport, munka stb. során. A Chronometer olyan precízen beállított óra, amit több helyzetben és különböző hőmérsékleteken finoman beszabályoztak, és pontosságáról hivatalos bizonylatot állítottak ki. Az egyik leghíresebb kronográfgyártó egyébként nő, a svájci Cinette Robert, aki szorgalmasan kitanulta az órakészítés mesterségét, majd megvásárolta a szintén svájci Dubey&Schaldenbrand-hagyatékot, és folytatja a gyártást. Különlegesen finom modelljeit régi alkatrészekből készítteti új tokban, az egyik kis széria első darabját 14 ezer márkáért vették meg