Jogszabályváltozások

Figyelem! Kérjük, az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2002. április 1.) vegye figyelembe!

Megjelent a Cégvezetés (archív) 48. számában (2002. április 1.)
-

Szakképzés

Az oktatási miniszter rendeletet alkotott az iskolai rendszerű szakképzésben részt vevő tanulók juttatásairól. A 4/2002. (II. 26.) OM rendelet hatálya az iskolai rendszerű szakképzésben részt vevő

– szakképző iskolai tanulóra;

– szakközépiskolára, szakmunkásképző iskolára és szakiskolára;

– tanuló gyakorlati képzését a szakképző iskolával kötött megállapodás alapján végző jogi személyre, jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaságra, illetve egyéni vállalkozóra, valamint

– tanuló gyakorlati képzését tanulószerződés alapján ellátó gazdálkodó szervezetre terjed ki.

Amennyiben a szakképző iskola tanulószerződéssel nem rendelkező tanulóval létesít tanulói jogviszonyt, a szorgalmi időszak befejezését követő összefüggő szakmai gyakorlat időtartamára díjazást kell fizetnie a tanuló részére, míg a gyakorlati képzési napokon egyszeri kedvezményes étkezést vagy a tanuló étkezési költségeihez természetbeni hozzájárulást kell biztosítania.

A képzésben részt vevőnek úgynevezett útiköltség-térítés jár a lakóhelyéről a tanulmányok alatti vizsgára, a szakmai vizsgára, illetve a beszámolóra és onnan visszautazáshoz akkor, ha ezeket nem a szakképző iskola székhelyén, vagy nem a tanuló állandó gyakorlati képzési helyén szervezik meg. Ezen túlmenően a gyakorlati képzést szervező kötelessége az alapvető higiénés feltételek, a munkaruha, az egyéni védőeszköz stb. biztosítása is.

A rendelet 2002. március 1-jétől hatályos, és előírásait első alkalommal azokra a tanulókra kell alkalmazni, akiknek a szakképzése a 2002/2003. tanévben kezdődik meg.

(Magyar Közlöny, 2002/26. szám)

Munkavédelem

Együttes rendeletben szabályozták az építési munkahelyeken és az építési folyamatok során megvalósítandó minimális munkavédelmi követelményeket. A 4/2002. (II. 20.) SZCSM-EüM együttes rendelet hatálya azokra – a munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény 87. §-ának 5. pontjában meghatározott – munkahelyekre terjed ki, amelyek építési munkahelynek minősülnek, és ahol szervezett munkavégzés keretében építmény létesül, avagy ott építési tevékenységet végeznek.

A rendelet meghatározza az ideiglenes vagy változó építési munkahely fogalmát is. Eszerint ilyen munkahelynek minősül az építőipari kivitelezési munkavégzés helye. A munkavégzés helye a munkaszervezéssel összefüggő felvonulási, előkészítési, valamint a munka elvégzéséhez szükséges építési anyagok, gépek, szerkezetek, szerelvények és felvonulási épületek elhelyezésére, valamint az előkészítő technológiai munkafolyamatok elvégzésére szolgáló terület – különösen az együttes rendelet 1. számú mellékletében meghatározott építési munkák területe.

A jogszabály szól az úgynevezett koordinátorok (olyan természetes személyek, akiket az együttes rendelet szabályai alapján megbíztak vagy foglalkoztatnak az ugyancsak a rendeletben meghatározott feladatok teljesítésre érdekében) szerepéről, feladatairól, rendezi a felelősségi kérdéseket, a munkáltató kötelezettségeit, a munkavállalók tájékoztatásának, meghallgatásának és részvételének szabályait. Leglényegesebb előírása azonban az építési munkahelyekkel szembeni minimális követelmények felsorolása.

Minimális követelmények

Az építési munkahelyeken a következő minimális követelményeket kell megteremteni:

– az építési munkahelyen rendet és tisztaságot kell tartani;

– a munkavégzés helyének meghatározásakor figyelembe kell venni annak elérhetőségét, meg kell határozni a közlekedési utakat vagy a közlekedési zónákat;

– meg kell határozni a munkahelyek kémiai biztonságával összefüggő szabályokat, értve ezek alatt a veszélyes anyagok és készítmények, a foglalkozási eredetű rákkeltők egészségkárosító hatásának megelőzésére vonatkozó előírásokat is;

– gondoskodni kell a karbantartásról, az üzemeltetést megelőző ellenőrzésről, az eszközök és berendezések rendszeres ellenőrzéséről, valamint a meghibásodások elhárításáról;

– az anyagok tárolási területeit el kell határolni, el kell választani, biztosítani kell az anyagok szabályos tárolását (különös figyelemmel a veszélyes anyagokra és készítményekre);

– meg kell határozni a veszélyes anyagok, készítmények és a veszélyes hulladékok kezelési és eltávolítási szabályait;

– meg kell állapítani az ipari és kommunális hulladékok, valamint az építési törmelék elszállításának szabályait;

– rendszeresen át kell tekinteni a munkafolyamatok, munkaszakaszok tervezett elvégzési idejét és módját, az ún. organizációs tervet szükség szerint módosítani kell a munkák előrehaladásához, a körülmények változásához igazodva;

– biztosítani kell az együttműködést a munkáltatók és az önálló vállalkozók között az építési munkahely és a környezetében lévő ipari tevékenységek kölcsönhatásainak figyelembevételével.

A rendelet a Magyar Köztársaság Európai Unióhoz történő csatlakozásáról szóló nemzetközi szerződést kihirdető törvény hatálybalépése napján válik majd hatályossá.

(Magyar Közlöny, 2002/24. szám)

Külföldi székhelyű vállalkozások

2002. február 26-ától hatályos a külföldi székhelyű vállalkozások magyarországi fióktelepeiről és kereskedelmi képviseleteiről szóló 1997. évi CXXXII. törvény (Fkt.) egyes rendelkezéseiben említett nemzetközi szerződések szerinti országok listájának és a viszonossági gyakorlat fennállásának közzétételéről szóló 8001/2002. (II. 26.) KüM-GM-IM-PM együttes tájékoztató. A tájékoztató felsorolja az Fkt.-ben említett szerződések szerinti országokat, emellett meghatározza azokat a vállalkozásokat, amelyek a fióktelep, illetve a kereskedelmi képviselet tevékenységéhez szükséges mértékben a megyei (fővárosi) közigazgatási hivatal vezetőjének – a külföldiek ingatlanszerzéséről szóló 7/1996. (I. 18.) Korm. rendelet szerinti – engedélye nélkül szerezhetnek ingatlant Magyarországon. Mindezeken túl leszögezi, hogy az Fkt. 19. §-ának (2) bekezdésében és 20. §-ában említett nemzetközi szerződés, illetve viszonossági gyakorlat még egyetlen állammal szemben sem áll fenn továbbá, hogy az Fkt. 26. §-ának (4) bekezdése alapján Irakkal és Líbiával a kereskedelmi képviseletek létesítése vonatkozásában sem nemzetközi szerződés, sem pedig viszonossági gyakorlat nem áll fenn, más országok viszonylatában azonban vélelmezhető a viszonossági gyakorlat.

A tájékoztató kihirdetésével egyidejűleg az ugyanezen tárgykörben a Magyar Közlöny 1998. évi 89. számában 1998. október 1-jén közzétett KüM-GM-IM-PM együttes tájékoztató hatályát vesztette.

(Magyar Közlöny, 2002/26. szám)

Építési követelmények

Módosult az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet. A módosítás nagyobb részében fogalommeghatározásokat tartalmaz és az építmények elhelyezését szabályozza. Részletesen foglalkozik – egyéb rendelkezései mellett – a közművesítettség kérdésével, a mezőgazdasági terület beépíthetőségével, az építési hely meghatározásának előírásával.

Közművesítettség

A 36/2002. (III. 17.) Korm. rendelet értelmében a közművesítettség szempontjából teljes közművesítettségnek minősül

– a közüzemi energiaszolgáltatás (villamos energia és vezetékes gáz vagy távhő),

– a közüzemi ivóvízszolgáltatás,

– a közüzemi szennyvízelvezetés és -tisztítás, továbbá

– a közterületi nyílt vagy zárt rendszerű csapadékvíz-elvezetés együttes megléte, míg

részleges közművesítettségnek minősül

– a közüzemi villamosenergia-szolgáltatás,

– a közüzemi ivóvízszolgáltatás,

– az egyedi közműves szennyvíztisztítás és szennyvízelhelyezés, továbbá

– a közterületi nyílt rendszerű csapadékvíz-elvezetés együttes megléte.

Hiányos közművesítettségről van szó, ha a részleges közművesítettségre előírt feltételek valamelyike nem áll fenn. Közművesítetlenséget jelent, ha nincs közüzemi közműhálózat.

Mezőgazdasági terület, beépítés

Mezőgazdasági terület lehet kertes és általános mezőgazdasági terület. A mezőgazdasági területen

– a 720 m2-t el nem érő területű telken nem szabad építményt elhelyezni,

– a 720-1500 m2 közötti területnagyságú telken – a nádas, a gyep és a szántó művelési ágban nyilvántartottak kivételével – 3 százalékos beépítettséggel elsősorban tárolási célra egy gazdasági épület és terepszint alatti építmény (pince) elhelyezésére van lehetőség,

– az 1500 m2-t meghaladó területű telken pedig építmény elhelyezésére 3 százalékos beépítettséggel van lehetőség.

A mezőgazdasági területen lakóépület szőlő, gyümölcs és kert művelési ág esetén 3000 m2, egyéb művelési ág esetén 6000 m2 telekterület felett helyezhető el úgy, hogy az a megengedett 3 százalékos beépítettség felét nem haladhatja meg. A különálló lakóépület építménymagassága legfeljebb 7,5 m lehet.

Az építési hely meghatározása

Az építési telken az úgynevezett építési helyet – a módosítás előírásai alapján – az építési övezet elő-, oldal- és hátsókertre vonatkozó előírásai szerint kell meghatározni – az építési határvonalakkal.

A rendelet 2002. március 15-étől hatályos, előírásait a hatálybalépést követően indult ügyekben kell alkalmazni.

(Magyar Közlöny, 2002/32. szám)

Útengedélyek

A közlekedési és vízügyi miniszter módosította az utak építésének, forgalomba helyezésének és megszüntetésének engedélyezéséről szóló 15/2000. (XI. 16.) KöViM rendelet egyes szabályait. A 2002. március 8-ától hatályos 16/2002. (II. 28.) KöViM rendelet új meghatározást tartalmaz az engedélyezési eljárás szempontjából az érintett ingatlantulajdonosra. Eszerint ilyen ingatlantulajdonosnak minősül, akinek az ingatlanát az építés terület-igénybevétellel érinti, vagy akinek az ingatlana az építés területével közvetlenül határos, vagy kapubejárója az úthoz csatlakozik.

Emellett módosították az építési engedély kiadása iránti kérelem mellékleteire vonatkozó előírások egy részét, az építési engedély érvényességi idejére vonatkozó szabályokat, a hidak építésének feltételeit, valamint a hatósági helyszíni szemle tartalmát. Mindezeken túl új tartalommal érvényes a rendelet 1. és 2. számú melléklete is.

(Magyar Közlöny, 2002/28. szám)

Környezetvédelmi termékdíj

2002. március 7-étől változtak a környezetvédelmi termékdíjról, továbbá egyes termékek környezetvédelmi termékdíjáról szóló 1995. évi LVI. törvény (Kt.) végrehajtásához szükséges egyes intézkedésekről rendelkező 113/1995. (IX. 27.) Korm. rendelet (R.), továbbá 2002. március 9-étől a Kt. végrehajtására kiadott 10/1995. (IX. 28.) KTM rendelet (Ktr.) bizonyos előírásai.

Az R. változásai

A 29/2002. (II. 27.) Korm. rendelet új szabályokat vezetett be a termékdíj-mentességre. Eszerint a termékdíjmentességet a Környezet- és Természetvédelmi Főfelügyelőség engedélyezi. A mentesség feltétele:

– a visszagyűjtési és a hasznosítási tevékenység végzéséhez szükséges engedély, illetve akkumulátorok esetében hasznosításra történő exporthoz szükséges engedély;

– igazolás arról, hogy a Kt. végrehajtásáról szóló 10/1995. (IX. 28.) KTM rendelet 3. számú melléklete szerinti negyedéves beszámolót benyújtották a Környezetvédelmi Alap célfeladat előirányzat kezelését végző szervhez;

– a kérelem benyújtását megelőző négy negyedév anyagmérlegének benyújtása.

A hasznosítást koordináló szervezet mentességének feltétele a kérelmező nyilvántartásba vétele.

A mentességi engedély iránti kérelmeket folyamatosan lehet benyújtani a kötelezett székhelye szerint területileg illetékes környezetvédelmi felügyelőséghez, a Környezetvédelmi Minisztérium hivatalos lapjában közzétett űrlapon. Az űrlap költségtérítés ellenében az illetékes környezetvédelmi felügyelőségnél, illetve a Környezetvédelmi Főfelügyelőségnél szerezhető be.

A mentességi engedélyt vissza kell vonni, ha az engedély jogosultja megszegi a mentességre vonatkozó rendelkezéseket, illetve az engedély előírásait. Ilyenkor a kötelezettnek a visszavonástól számított 15 napon belül be kell fizetnie mindazt a termékdíjat, amelyet az engedélyben foglaltak megsértésével korábban nem fizetett meg, mégpedig a mindenkori jegybanki alapkamat kétszeresével növelt mértékben.

A termékdíj-fizetési kötelezettség átvállalására vonatkozó megállapodás megkötésére akkor van lehetőség, ha

– az első vevő a termékdíjköteles terméket exportálja, vagy

– a terméket úgynevezett bérgyártással állítják elő, vagy

– a kötelezett a hasznosítást koordináló szervezeten keresztül termékdíjmentességet szerez.

A szerződés az adott év december 31-éig, hasznosítást koordináló szervezetek esetén pedig a következő év december 31-éig érvényes.

A fentieken túl a módosítás rendelkezik még a használt gumiabroncsok behozataláról és a termékdíj-fizetési kötelezettség teljesítéséről is.

A Ktr. változásai

A 6/2002. (III. 1.) KöM rendelet lényegében az eljárási kötelezettségeket módosította. A megváltozott előírások alapján a belföldi kötelezett a termékdíjköteles termékkel végzett tevékenységét az első fizetési kötelezettség keletkezésétől számított 15 napon belül köteles bejelenteni a Környezetvédelmi alap célfeladat (Kac.) előirányzat kezelését végző szervnek is. A belföldi kötelezettnek a negyedévet követő hó 20. napjáig a tárgynegyedévi fizetési kötelezettségéről – havi bontásban – beszámolót kell benyújtania a Kac. kezelését ellátó szervhez. Az importáló kötelezett a termékdíjkedvezmény, illetve -mentesség igénybevétele esetén a Ktr. 3. számú mellékletének megfelelő adattartalommal köteles beszámoló benyújtani a Kac. kezelését végző szervhez.

A fentieken túl a változások a visszaigénylésre, az elszámolással kapcsolatos okmányok benyújtására és a hasznosítási rendszeres támogatás igénybevételének kizárására vonatkoznak. A Ktr. 4. számú melléklete helyébe új melléklet lépett, amely a termékdíjköteles termékek körét tartalmazza.

(Magyar Közlöny, 2002/27, 29. szám)

Hulladékégetés

Megjelent a hulladékok égetésének műszaki követelményeiről, működési feltételeiről és a hulladékégetés technológiai kibocsátási határértékeiről szóló 3/2002. (II. 22.) KöM rendelet, amelynek szabályait az első fokon még el nem bírált ügyekben is alkalmazni kell. A rendelet a hulladékégető, hulladék-együttégető művekre, ezek üzemeltetőire, valamint ezek kibocsátásaira terjed ki. Meghatározza – egyebek mellett – az égető- vagy együttégető műre vonatkozó, a környezetvédelmi hatósághoz a környezetvédelmi engedély, illetve az egységes környezethasználati engedély tárgyában benyújtott iránti kérelem tartalmát.

Ennek megfelelően a kérelemnek tartalmaznia kell

– annak igazolását, hogy a mű tervezése, kialakítása és üzemeltetése megfelel a rendeletben felsorolt követelményeknek, figyelemmel az égetendő hulladék fajtájára, összetételére, fizikai és kémiai jellemzőire,

– annak igazolását, hogy a levegőbe és a vízbe történő kibocsátások meghatározására tervezett mérési módszerek megfelelnek a rendelet 2. számú melléklete 1. és 2. pontjában írtaknak.

A jogszabály rendelkezést tartalmaz az üzemeltetés sajátos feltételeire is, amelynek értelmében az égetőművet úgy kell üzemeltetni, hogy az égési folyamat végén a salak és a tűztéri hamu összes szervesszén-tartalma kisebb legyen, mint 3 százalék, vagy az izzítási veszteség kevesebb legyen, mint az említett maradék anyag száraz súlyának 5 százaléka. Ennek érdekében, ahol szükséges, alkalmazni kell a megfelelő hulladék-előkezelési eljárást is.

A rendelet értelmében az égetőművek tervezésénél, kialakításánál, megépítésénél és üzemeltetésénél figyelemmel kell lenni arra, hogy a füstgázok légszennyezőanyag-tartalma ne lépje túl a megadott kibocsátási határértékeket – amelyeket a rendelet 3. számú melléklete tartalmaz.

A mellékletekben határozták meg például – a fentieken túl – a mérési módszereket, valamint a tűzoltóság kiképzési céljait szolgáló, égethető hulladékok nyílt téri elégetésének feltételeit is. A jogszabály 2002. április 23-ától hatályos, bizonyos rendelkezései azonban csak 2003. január 1-jén lépnek életbe.

(Magyar Közlöny, 2002/25. szám)

Vízszennyezés

A környezetvédelmi miniszter rendeletet alkotott a használt, illetve a szennyvizek kibocsátásának méréséről, ellenőrzéséről, adatszolgáltatásáról, valamint a vízszennyezési bírság sajátos szabályaitól. A 7/2002. (III. 1.) KöM rendelet előírásai arra a természetes és jogi személyre, valamint jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetre terjednek ki, aki (amely) a felszíni vizekkel kapcsolatban jogokkal rendelkezik, vagy akit (amelyet) kötelezettségek terhelnek, valamint akinek (amelynek) létesítménye vagy terméke, illetőleg tevékenysége vízszennyezést okoz vagy okozhat, valamint az előírások vonatkoznak a felszíni vizekre, ezek terhelésére, veszélyeztetésére és szennyezésére is. Ezzel szemben nem tartozik a jogszabály hatálya alá a természetes és mesterséges eredetű radioaktív anyagoktól eredő vízszennyezés, valamint – jogszabály eltérő rendelkezése hiányában – az egyedi házi szennyvízkibocsátás.

A rendelet kitér

– a szennyvízkibocsátás ellenőrzésének általános szabályainak meghatározására,

– a mintavételi és mérési eljárásokra,

– az önellenőrzés és helyszíni ellenőrzés szabályozására úgynevezett közvetlen bevezetés esetén,

– az önellenőrzésre nem kötelezett, valamint az önellenőrzésre kötelezett kibocsátók helyszíni ellenőrzésére közvetlen bevezetés esetén,

– a helyszíni ellenőrzésre közvetlen bevezetéssel történt rendkívüli szennyezéskor,

– a technológiai határértékek betartásának ellenőrzésére vonatkozó rendelkezések ismertetésére közvetett bevezetés esetén,

– a helyszíni ellenőrzés eredménye értékelésének és a kibocsátóval való egyeztetésének szabályaira,

– az adatszolgáltatásra, valamint

– a bírságkiszabás sajátos szabályaira.

A jogszabály 2003. január 1-jén lép majd hatályba azzal, hogy az első önellenőrzési tervet 2003. január 15-éig kell benyújtani.

(Magyar Közlöny, 2002/29. szám)

Belső égésű motorok

Módosult a nem közúti mozgó gépekbe építendő belső égésű motorok gáznemű és részecskékből álló szennyezőanyag-kibocsátásának korlátozásáról szóló 1/2000. (VII. 21.) KöViM rendelet. A változások az egyes hatósági eljárásokért fizetendő díjakra vonatkoznak. Ennek megfelelően a rendeletben szabályozott egyes hatósági eljárásokért a gyártóknak (a forgalmazóknak) az eljáró hatósághoz a következő díjakat kell fizetniük:

– típusjóváhagyó eljárásért motorcsaládonként fizetendő díj 60 000 Ft

– a típusjóváhagyást végző hatóság által a gyártóknál (forgalmazóknál) a rendeletben előírtak szerint évente végzett ellenőrzésekért (felügyeletért) a gyártók forgalmazók) által fizetett díj 40 000 Ft

– a típusjóváhagyó hatóság nyilvántartásából kért adatszolgáltatásért, igazolásért, engedély másolatáért fizetendő díj 7 000 Ft

– típus-jóváhagyási eljárás alóli felmentési kérelemre végzett hatósági eljárásért fizetendő díj 33 000 Ft

A díjat a kérelem benyújtásakor kell a típusjóváhagyó hatóság, a Központi Közlekedési Felügyelet – számlaszáma: 10032000-00283779 -, valamint a típus-jóváhagyási eljárás alóli felmentésre vonatkozó hatósági eljárást végző Közlekedési Főfelügyelet – számlaszáma: 10032000-01738825 – részére a Magyar Államkincstár Rt.-nél vezetett előirányzat-felhasználási keretszámlájára befizetni, illetve a befizetést igazolni. Amennyiben az érintett a típusjóváhagyó hatóság által végzett hatósági eljárásokban hozott határozat ellen fellebbezéssel él, annak díja az előzőekben meghatározott eljárási díjak 50 százaléka, amelynek – a fellebbezést elbíráló hatóság számlájára való – megfizetését a fellebbezés benyújtásakor igazolni kell.

A módosításokat tartalmazó 18/2002. (III. 12.) KöViM együttes rendelet 2002. március 20-ától hatályos, mellékletei pedig 2002. július 1-jén lépnek életbe. A módosítás nem érinti a 2002. június 30-ig kiadott jóváhagyások érvényességét.

(Magyar Közlöny, 2002/34. szám)

Magyar Beszállítói Díj

A gazdasági miniszter díjat alapított a beszállításban kiemelkedő eredményt felmutató gazdálkodó szervezetek tevékenységének elismerésére. A díjat minden évben pályázat alapján ítélik majd oda az arra érdemeseknek, három kategóriában. Pályázatot pedig azok a belföldi székhelyű, beszállítói tevékenységet folytató gazdálkodó szervezetek nyújthatnak be, amelyek megfelelnek a következő feltételeknek:

– a gazdálkodó szervezet árbevételének több mint az egyharmada beszállítói tevékenységből származik,

– a beszállított termék, alkatrész helyi innovatív hozzáadott értéke magas,

– a gazdálkodó szervezet a pályázat benyújtását megelőző két gazdálkodási évben jelentős technológiai fejlesztést hajtott végre,

– a minőségi kifogások mértéke a teljes szállítási mennyiség értékéhez képest az öt százalékot nem haladja meg, továbbá

– a gazdálkodó szervezet a beszállított termékre vonatkozó, szerződésben vállalt szállítási határidőt a pályázat benyújtását megelőző két gazdálkodási évben betartotta.

A pályázat benyújtására a Gazdasági Minisztérium által rendszeresített adatlapon van lehetőség, a részletes pályázati felhívást a minisztérium egy országos napilapban, valamint a Gazdasági és Foglalkoztatási Közlönyben teszi közzé.

A díjnak az erkölcsi elismerésen kívül anyagi hozadéka is lesz, mert a díjazottak előnyt élveznek majd a Kereskedelemfejlesztési Célelőirányzat támogatásainak odaítélésénél.

A díjalapításról szóló 9/2002. (II. 26.) GM rendelet 2002. február 26-án lépett hatályba.

(Magyar Közlöny, 2002/26. szám)

Pénzügyi szolgáltatók

A Pénzügyminisztérium több rendeletet alkotott, amelyek a pénzügyi szolgáltató szervezetek egyes tevékenységeit szabályozzák.

A rendeletek a következők:

– 6/2002. (II. 20.) PM rendelet a befektetési szolgáltató, az elszámolóházi tevékenységet végző szervezet és a tőzsde tájékoztatási kötelezettségéről – a rendelet 2002. február 28-ától hatályos,

– 7/2002. (II. 20.) PM rendelet az elszámolóháznak nem minősülő elszámolóházi tevékenységet végző szervezet tartalékképzésének módjáról és mértékéről – a rendelet 2002. február 28-ától hatályos,

– 8/2002. (II. 20.) PM rendelet a befektetési vállalkozások országkockázatának tőkekövetelményéről – a rendelet 2002. február 28-ától hatályos, és szabályai alapján az első adatszolgáltatást a 2002. június 30-i adatok vonatkozásában kell teljesíteni,

– 9/2002. (II. 20.) PM rendelet az elszámolóházi tevékenységet végző szervezet által a Pénzügyi Szervezetek Állalmi Felügyelete (Felügyelet) részére történő adatszolgáltatásról – a rendelet 2002. március 7-én lépett hatályba, ezzel egyidejűleg hatályát veszti az elszámolóház által a Felügyelet részére történő adatszolgáltatásról szóló 39/1996. (XII. 28.) PM rendelet,

– 10/2002. (II. 20.) PM rendelet a befektetési vállalkozások kintlevőségei, befektetései, mérlegen kívüli tételei és a fedezetei minősítésének, illetőleg értékelésének szempontjairól – a rendelet 2002. március 7-én lépett hatályba,

– 11/2002. (II. 20.) PM rendelet a befektetésialap-kezelők adatszolgáltatásának rendjéről és tartalmáról – a rendelet 2002. február 28-ától hatályos, rendelkezéseit április 1-jétől kell alkalmazni,

– 12/2002. (II. 20.) PM rendelet a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete által lefolytatott államigazgatási eljárásokért fizetendő igazgatási szolgáltatási díjakról – a rendelet 2002. február 28-ától hatályos, előírásait a hatálybalépését követően indult eljárásokban kell alkalmazni -, valamint

– 13/2002. (II. 20.) PM rendelet a tőkemegfelelési mutató számításáról szóló 13/2001. (III. 9.) PM rendelet módosításáról – a rendelet 2002. február 28-án lépett hatályba.

(Magyar Közlöny, 2002/24. szám)

Vasútvállalatok

Rendelet született a vasútvállalatok működésének engedélyezéséről. A jogszabály hatálya a vállalkozó vasútra, a vasúti társaságra, valamint a Magyar Köztársaság területén az országos közforgalmú vasúti pályát személyszállítás vagy árutovábbítás teljesítése céljából igénybe vevő helyi közforgalmú vasutakra, saját használatú vasútra, illetve külföldi székhelyű vasútra terjed ki.

A működési engedély kiadásának feltételei

A működési engedély kiadásának feltétele, hogy a vasútvállalat megfeleljen

– az üzleti jó hírnévvel,

– a pénzügyi teljesítőképességgel, valamint

– a szakmai alkalmassággal kapcsolatos követelményeknek.

A közforgalmú vasúti személyszállítást végző vasútvállalat esetében a működési engedély kiadásának további feltétele az erre a tevékenységre vonatkozó koncessziós jogosultság is.

A kérelem tartalma

A működési engedély kiadására irányuló kérelemben fel kell tüntetni

– a kérelmező nevét és székhelyét,

– azt a tevékenységet (személyszállítás, árutovábbítás, vontatás), amelyre a működési engedély kiadását kérik, továbbá

– a vasúti járműállomány összetételét.

A kérelem mellékletei

A vasútvállalatnak a kérelemhez mellékelnie kell – magyar nyelven

– a vasútvállalat vezetőjének, vezető tisztségviselőjének, illetve az egyéni vállalkozónak az érvényes hatósági erkölcsi bizonyítványát,

– a vasúti járműállomány üzemeltetésére és fenntartására, a vasúti közlekedés biztonságára vonatkozó belső szabályzatát,

– nyilatkozatot a vasúti járművezetők, valamint a biztonságért felelős más személyek szakmai képzettségéről és gyakorlatáról, valamint a továbbképzés rendszeréről,

– a kérelem benyújtását megelőző üzleti évről a számviteli törvény előírásai szerint elkészített – a könyvvizsgálói záradékot vagy a záradék megadásának elutasítását tartalmazó – éves beszámolóját,

– a vasútvállalatnak a kérelem benyújtásának évére vonatkozó üzleti tervét,

– nyilatkozatot arról, hogy a vasútvállalatnak nincs 6 hónapnál régebbi adó-, vám-, járulékfizetési, illetve egyéb köztartozása,

– független könyvvizsgáló nyilatkozatát arról, hogy a vasútvállalat megfelel a pénzügyi teljesítőképességgel kapcsolatos követelményeknek, valamint

– a vasútvállalat felelősségbiztosítására vagy az azzal egyenértékű intézkedésre (például vagyoni biztosítékra, megfelelő garanciára) vonatkozó okiratokat.

Az engedély kiadása

Amennyiben a vasútvállalat a rendeletben meghatározott feltételeknek megfelel, úgy az engedélyt a Központi Közlekedési Felügyelettől (KKF) határozatlan időre kapja meg. Korlátozott engedélyt kap a vasútvállalat abban az esetben, ha a kérelmében feltüntetett szolgáltatások közül csak egyes szolgáltatások tekintetében felel meg az előírt feltételeknek. Amennyiben pedig a kérelmező nem felel meg a feltételeknek, a KKF az engedély kiadására irányuló kérelmet – indokolt határozattal – elutasítja.

Bejelentés, ellenőrzés

A rendelet kötelezi az engedélyest minden olyan változás írásbeli bejelentésére a KKF-hoz, amely a működési engedély kiadásának feltételeit érinti. Lényeges előírás az is, hogy a KKF indokolt esetben, de legalább 5 évenként ellenőrzi a működési engedély kiadásának alapjául szolgáló feltételek fennállását.

A 15/2002. (II. 27.) KöViM rendelet előírásait 2002. július 1-jétől kell alkalmazni azzal, hogy bizonyos szabályok az Európai Unióhoz történő csatlakozást kihirdető nemzetközi szerződéssel egyidejűleg lépnek majd hatályba.

(Magyar Közlöny, 2002/27. szám)

Bányajáradék

Megváltoztak a bányajáradék meghatározásánál figyelembe veendő ásványi nyersanyag és a geotermikus energia értékének számításáról szóló 15/1994. (V. 27.) IKM rendelet egyes előírásai. Az új szabályoknak megfelelően a jövőben a szénhidrogén fajlagos értékét

– kőolaj esetében a bevallási időszak tőzsdei átlagárának,

– szénhidrogén földgáz esetében pedig a szénhidrogén földgáz bevallási időszakban érvényes belföldi súlyozott átlag viszonteladói díjának

bázisán kell meghatározni, míg a geotermikus energia értékének meghatározása a kinyert hőmennyiség, valamint a földgáz – mérővel nem rendelkező lakások – árszabása alapján történik.

A bányajáradékot akkor is be kell vallani, ha az önbevallással érintett időszakban nem keletkezett bányajáradék-fizetési kötelezettség. A bányajáradékot a Magyar Államkincstárnál vezetett 10032000-01031513-00000000 számú "Bányajáradék-befizetés" megnevezésű számlára kell befizetni.

A 11/2002. (III. 14.) GM rendelethez – amely 2002. április 1-jétől hatályos – tíz melléklet is tartozik, amelyek az egyes értékmeghatározások módszerét, valamint a különféle önbevallási nyomtatványokat ismertetik.

(Magyar Közlöny, 2002/35. szám)

Lakáscélú állami támogatások

A 30/2002. (II. 28.) Korm. rendelet módosította a lakáscélú állami támogatásokról szóló 12/2001. (I. 31.) Korm. rendelet egyes szabályait. A változások elsősorban a jelzáloglevéllel finanszírozott hitelek kamattámogatására vonatkoznak.

Az igénybevétel feltételei

A támogatást a magánszemély a kibocsátó (belföldi) jelzálog-hitelintézet olyan jelzáloglevelei után veheti igénybe, amelyekkel finanszírozott jelzáloghitel-ügylet megfelel a következő együttes feltételeknek:

– a hitel lakás vásárlására, építésére, bővítésére, korszerűsítésére, avagy az alaprendelet 16. §-ának (1) bekezdésében meghatározott célra (a lakásszövetkezeti és a társasház-lakóépületek közös tulajdonú részeinek korszerűsítése, felújítása, hitelintézettől felvett kölcsönök törlesztése) irányul;

– az adós devizabelföldi magánszemély;

– a hitel összege nem haladja meg a 30 millió forintot;

– a hitel ügyleti kamata és a törlesztés folyamán – a szerződésszegést, valamint az előtörlesztési díjat kivéve – bármilyen címen felszámított költség, egyéb ellenszolgáltatás együttes mértéke a forrásul szolgáló jelzáloglevél kamatánál a támogatás időtartama alatt legalább 2 százalékponttal alacsonyabb, de legfeljebb 6 százalékpont, ha a jelzáloglevél legalább 5 évig állandó kamatozású, illetve a forrásul szolgáló jelzáloglevél kamatánál a támogatás időtartama alatt legalább 2 százalékponttal alacsonyabb, ha a jelzáloglevél öt évnél rövidebb ideig állandó kamatozású.

A kamattámogatás a jelzáloglevél teljes futamidejére, de legfeljebb a támogatás alapjául szolgáló jelzáloghitel-ügylet futamidejének első 20 évére, az előzőek szerinti feltételeknek megfelelő jelzáloghitel-állományt meg nem hajlandó jelzáloglevél-állomány után vehető igénybe. A kamattámogatás mértéke – az általános szabály szerint – a támogatás alapjául szolgáló jelzáloghitel-ügylet futamidejének első 5 évében a támogatással érintett, még nem törlesztett jelzáloglevelek kamatát 2 százalékponttal meghaladó mérték, de legfeljebb 10 százalékpont.

Kiegészítő kamattámogatás

Változott az úgynevezett kiegészítő kamattámogatásra vonatkozó szabályozás is. Ennek leglényegesebb eleme, hogy a kiegészítő kamattámogatást csak olyan kölcsönszerződéshez lehet igénybe venni, amelyben a hitelező vállalja, hogy az adós választása szerint, de legfeljebb 35 éves futamidejű kölcsönre a kamat és a törlesztés folyamán – a szerződésszegést, valamint a jelzáloglevéllel történő finanszírozás esetén az előtörlesztési díjat kivéve – bármilyen címen felszámított költség, egyéb ellenszolgáltatás együttes mértéke nem haladja meg

– változó, illetőleg a legfeljebb egy évig állandó kamatozású kölcsön esetén az egyéves futamidejű,

– egy évnél hosszabb időszakra állandó kamatozású kölcsön esetén az ötéves futamidejű

állampapír referenciahozamai előző féléves átlagának 4 százalékponttal növelt mértékét.

A rendelet 2002. március 1-jétől hatályos azzal, hogy előírásait alkalmazni kell a folyamatban lévő kölcsönkérelmekre is.

(Magyar Közlöny, 2002/28. szám)

Családok támogatása

Módosították a családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV. törvény végrehajtására kiadott 223/1998. (XII. 30.) Korm. rendeletet. A módosítás érinti – egyebek mellett – az írásbeli bejelentési kötelezettségeket, az igényelbíráló szerv megkeresési kötelezettségét, a magasabb összegű családi pótlék és bizonyos esetekben az iskoláztatási támogatás megállapításának és folyósításának szempontjait, valamint tartalmazza a formanyomtatványok előállítására és továbbítására vonatkozó előírásokat is.

A módosítást tartalmazó 22/2002. (II. 27.) Korm. rendelet 2002. március 7-én lépett hatályba. és ezzel egyidejűleg hatályát vesztette a nyugellátások és egyéb ellátások kiegészítéséről szóló 26/1979. (VII. 21.) MT rendelet 20. §-a.

(Magyar Közlöny, 2002/27. szám)

Takarmánykukorica

Az állam kizárólag az Országos Gabona Terméktanács tagjaitól – felajánlásuk alapján – felvásárolja az MSZ 12540 szabvány minőségi követelményeinek megfelelő, általuk megtermelt, 1005 95 00 00 vámtarifaszám alá besorolt takarmánykukoricát.

A 2002. évi termésű takarmánykukorica garantált áron történő állami felvásárlásáról szóló, 2002. március 2-ától hatályos 17/2002. (II. 22.) FVM rendelet alapján a felvásárlásban azok a mezőgazdasági termelők vehetnek részt, akik (amelyek) az illetékes megyei (fővárosi) földművelésügyi hivatalhoz bejelentik a takarmánykukorica vetésterületének nagyságát – az adott év május 31-ei állapotának megfelelően, legkésőbb augusztus 31-éig. A mezőgazdasági termelő a bejelentett területéről származó termésből legfeljebb 3,2 tonna/ha mennyiséget ajánlhat fel a garantált áron történő állami felvásárlásra.

A garantált ár mértéke 15 000 Ft/tonna, amely magában foglalja a felvásárló szervezet által kijelölt, a kukorica vetésterületétől számított 50 km-nél nem távolabbi helyre történő szállítás esetén annak költségét is, azonban nem tartalmazza az általános forgalmi adót vagy a kompenzációs felárat. A felvásárlás időszaka 2002. december 1-jétől 2003. március 1-jéig tart.

(Magyar Közlöny, 2002/25. szám)

Családi gazdálkodók

A kormány 33/2002. (III. 4.) számú rendeletével módosította a családi gazdálkodók és más mezőgazdasági kis- és középüzemek kedvezményes hitelezéshez kapcsolódó kamattámogatásról és állami kezességvállalásról szóló 317/2001. (XII. 29.) Korm. rendeletet. A rendelet 2002. március 4-én lépett hatályba, és egyebek mellett kimondja, hogy a családi gazdálkodó és a mezőgazdasági kis- és középüzem a kamattámogatást csak akkor igényelheti, ha a mezőgazdasági tevékenységéből származó éves nettó árbevétele/bevétele az összes nettó árbevételében/bevételében eléri vagy meghaladja az 50 százalékot. Ezt az első naptári év után, az első naptári évről szóló beszámoló vagy az adóbevallás másolatával kell igazolni.

A kamattámogatások – a rendelet előírásai szerint – a 0211 számú "Bevallás az államháztartással szembeni egyes juttatások igényléséről" nyomtatvánnyal, az illetékes adóhatóságtól igényelhetők.

(Magyar Közlöny, 2002/30. szám)

Agrárgazdasági célok támogatása

Módosították az agrárgazdasági célok 2002. évi költségvetési támogatásáról szóló 102/2001. (XII. 16.) FVM rendeletet. A 18/2002. (II. 26.) FVM rendelet a támogatás igénybevételének feltételeit szigorította. A módosítás alapján támogatási kérelem és pályázat – szövetkezettől és gazdasági társaságtól a cégbírósági bejegyzés hitelesített másolatának, egyéni vállalkozó, őstermelő és családi gazdálkodó esetében a tevékenységet TEÁOR-számmal is feltüntető vállalkozói, őstermelői igazolvány hitelesített másolatának, illetve családi gazdálkodó esetében az erre vonatkozó határozat hitelesített másolatának csatolásával fogadható be.

Az új előírások szerint a támogatást igénylő a búza, a kukorica, a rozs, az árpa termelési költségeire kizárólag egy pénzügyi intézménytől, legfeljebb egyéves lejáratra felvett hitel tőkeösszegének 70 százalékáig, a termelés ugyanarra a hektárjára és időszakára számítva, sortartó állami kezességvállalással legfeljebb húszezer forint összegű hitelt vehet igénybe.

A támogatások igénybevételénél a módosítás azt is előírja, hogy az egyes támogatási jogcímeknél meghatározott esetekben a pályázó a támogatást csak akkor veheti igénybe, ha az előző évi összes nettó árbevételében az igénybevételre feljogosító tevékenységből és a mezőgazdasági termelésből származó nettó árbevétele eléri vagy meghaladja az ötven százalékot, és erről a pályázó nyilatkozik is. A gazdasági tevékenységet a tárgyévben kezdő, valamint igazoltan elemi kárt szenvedett vállalkozásnak az említett feltétel teljesíthetőségét várható árbevételei alapulvételével, számítással kell igazolni, és a beruházás befejezését követő első naptári évben kell teljesítenie és igazolnia. A feltétel vállalását tartalmazó nyilatkozatot csatolni kell a pályázathoz, illetve a támogatási kérelemhez.

A rendelet 2002. február 26-án lépett hatályba, azonban 10. §-ának a rendelkezéseit – amelyek a mellékletek módosításával kapcsolatosak – már 2002. január 1-jétől alkalmazni kell.

(Magyar Közlöny, 2002/26. szám)

Szarvasmarhák

2002. március 23-ától hatályos a szarvasmarhák fertőző rhinotracheitise (IBR) elleni mentesítés szabályairól szóló 19/2002. (III. 8.) FVM rendelet. A rendelet kötelezővé teszi a szarvasmarha és rokonfajainak fertőző rhinotracheitise elleni mentesítést minden, a BHV-1 vírussal szemben fogékony állományban. A mentesítés feletti irányítást és felügyeletet az illetékes megyei (fővárosi) állat-egészségügyi és élelmiszer-ellenőrző állomás látja el.

A rendelet előírásai szerint az IBR elleni kötelező védekezésben való részvételre az üzemnek a jogszabály hatálybalépésétől számított 30 napon belül, írásban be kell jelentkeznie az illetékes kerületi főállatorvosnál. Kötelező emellett az állatok jelölése (ENAR) és a pontos nyilvántartás vezetése is. A védekezésben részt vevő valamennyi üzemnek – magánállatorvossal – az állatállomány állat-egészségügyi ellátására irányuló szerződést kell kötnie.

A jogszabály ezen túlmenően kitér a tájékozódó vizsgálatokra, az IBR-mentesítés szempontja szerinti nyilvántartásba vételre, a mentesítési tervre – amelyet az üzem állatorvosa dolgoz ki -, meghatározza a mentesítés módjait, és a mentes állományokra, valamint az IBR szempontjából gE-negatív állományokra vonatkozó követelményeket.

A tájékoztatási és adatszolgáltatási kötelezettség vonatkozásában a rendelet kimondja, hogy a mentesítés helyzetéről az állomás köteles félévenként jelentést küldeni a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium részére.

(Magyar Közlöny, 2002/33. szám)

Figyelem! Kérjük, az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2002. április 1.) vegye figyelembe!