Befektetővédelmi eszközök

Figyelem! Kérjük az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2002. április 1.) vegye figyelembe!

Megjelent a Cégvezetés (archív) 48. számában (2002. április 1.)
Szöveg nagyítása Szöveg kicsinyítése Nyomtatás
-

Érvénytelenségi per

A tájékoztatási kötelezettségre vagy a bennfentes kereskedelem tilalmára vonatkozó előírások megszegése miatt az ügyész pert indíthat a Fővárosi Bíróságon a kibocsátó és a befektetési szolgáltató, illetőleg a bennfentes személy ellen a félrevezető tájékoztatással forgalomba hozott értékpapírra vonatkozó vagy a bennfentes kereskedelemmel létrejött szerződés érvénytelenségének megállapítása iránt. Az érvénytelenség megállapítása esetén a bíróság ítéletének hatálya a félrevezető tájékoztatással vagy a bennfentes kereskedelemmel érintett valamennyi szerződésre kiterjed.

Az ügyfélkövetelések védelme

A befektetési szolgáltató, illetőleg az árutőzsdei szolgáltató az ügyfél tulajdonát képező vagyont kizárólag az ügyfél rendelkezése szerinti célra használhatja fel. A rendelkezése alatt álló ügyfélvagyonnal sajátjaként nem rendelkezhet. Az ügyfelet megillető követelés a befektetési, illetőleg az árutőzsdei szolgáltató hitelezőjével szembeni tartozás kiegyenlítésére nem vehető igénybe.

A szolgáltató köteles biztosítani, hogy az ügyfél bármikor rendelkezni tudjon a tulajdonában levő befektetési eszközről, tőzsdei termékről, illetve pénzeszközről. Az ügyfeleket megillető pénzeszközöket, befektetési eszközöket, tőzsdei termékeket a szolgáltató a saját pénzeszközeitől, befektetési eszközeitől, tőzsdei termékeitől elkülönítve köteles kezelni. Az ügyfélszámlán és az értékpapírszámlán elkülönítetten kell nyilvántartani az azonnali, illetőleg az opciós és határidős ügyletekből eredő követeléseket és kötelezettségeket.

A befektetési vállalkozás az ügyfélszámlán lévő pénzeszközt kizárólag banknál, illetve szakosított hitelintézetként működő elszámolóháznál ilyen célra nyitott pénzforgalmi számlán tarthatja, de ebben az esetben is köteles biztosítani a saját és az ügyfelek tulajdonát képező pénzeszközök elkülönített kezelését.

Befektetővédelmi Alap

A befektetők üzleti biztonságának alapvető garanciája a budapesti székhelyű, jogi személyiséggel rendelkező Befektetővédelmi Alap (a továbbiakban: Alap). Az úgynevezett biztosított tevékenységet végző befektetési szolgáltató, a befektetésialap-kezelő és a pénzügyi vállalkozás - bizonyos külföldi szervezetek kivételével - kizárólag az Alap tagjaként működhet. Az árutőzsdei szolgáltató önként csatlakozhat az Alaphoz. Az Alaphoz nem csatlakozott árutőzsdei szolgáltató az üzletszabályzatában és az ügyfélszámla-szerződésben köteles feltűnő módon feltüntetni azt a körülményt, hogy az ügyfélszámla-szerződésen alapuló ügyfélkövetelésre nem terjed ki az Alap védelme. Az Alap rendeltetése, hogy megállapítsa és pénzben kifizesse a befektetők részére járó kártalanítást.

Biztosított tevékenység

A fentiek értelmében vett biztosított tevékenységnek minősül

- a bizományosi tevékenység,

- a kereskedelmi tevékenység,

- az egyéni portfóliók egyedi kezelése a befektető által adott megbízás alapján (portfóliókezelés),

- az értékpapírok letéti őrzése és az azzal kapcsolatos nyilvántartások vezetése,

- az értékpapírletét-kezelés,

- az ügyfélszámla-vezetés,

- az értékpapírszámla-vezetés.

Biztosított követelés

Kártalanítás kizárólag olyan követelés alapján állapítható meg, amely a befektető és az Alap tagja között 1997. július 1-jét követően létrejött, biztosított tevékenység végzésére kötött megállapodás teljesítése érdekében az Alap tagjának birtokába került, és a befektető nevén nyilvántartott vagyon (értékpapír, pénz) kiadására vonatkozó kötelezettségen alapul (biztosított követelés). A biztosított követelések körébe beletartozik az Alap magyarországi székhelyű tagjának más országban létesített fiókjával szemben fennálló követelés, kivéve ha a fiók létesítésének helye szerinti ország szabályai ezt nem teszik lehetővé.

Nem biztosított követelés

Az Alap által nyújtott biztosítás nem terjed ki

- az állam,

- a költségvetési szerv,

- a tartósan, száz százalékban állami tulajdonban lévő gazdasági társaság,

- a helyi önkormányzat,

- az intézményi befektető,

- az Országos Betétbiztosítási Alap; az önkéntes betétbiztosítási, illetve intézményvédelmi alap,

- az elkülönített állami pénzalap,

- a befektetési szolgáltató,

- a Hpt.-ben meghatározott pénzügyi intézmény,

- az MNB,

- az Alap tagjánál vezető állású személy, az Alap tagjával munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban álló személy és ezek közeli hozzátartozója, továbbá

- az Alap tagjában öt százalékot elérő vagy azt meghaladó közvetlen, illetőleg közvetett tulajdoni részesedéssel vagy szavazati joggal rendelkező gazdálkodó szervezet vagy természetes személy és ennek ellenőrzött társasága, valamint természetes személy tulajdonos esetén ennek közeli hozzátartozója követelésére.

Az utóbbi két esetben akkor kizárt a kártalanítás, ha az említett ok a kártalanítási igény alapjául szolgáló szerződés megkötésétől a kártalanítási igény benyújtásáig terjedő időszakban vagy annak egy része alatt fennállt.

Az Alap által nyújtott biztosítás nem terjed ki az olyan ügyletből eredő követelésre sem, amely esetében a bíróság jogerős határozata megállapította, hogy a befektetés forrása bűncselekményből származott. Az Alap által nyújtott biztosítás nem terjed ki az olyan ügyletekből eredő pénzkövetelésre sem, amely nem euróban, vagy a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet tagállamának törvényes fizetőeszközében áll fenn.

A szolgáltatók ellenőrzése

Az Alap a tagok nyilvántartása céljából indokolt mértékben adatok szolgáltatását írhatja elő a tagjai számára, és a helyszínen ellenőrizheti a tagsági viszony alapján a tagokat terhelő kötelezettségek teljesítését. Ha az Alap jogszabálysértést észlel, arról haladéktalanul értesíti a PSZÁF-ot.

A befektetők képviselete, tájékoztatása

Az Alap a kártalanításra jogosult befektetőtől kapott megbízás alapján elláthatja a befektető képviseletét az egyezségi tárgyaláson, illetve felszámolási eljárás során.

Az Alap tagjai - magyar nyelven - tájékoztatják a befektetőket az Alap által nyújtott védelem tartalmáról és az igényérvényesítés lényeges feltételeiről. Az Alap külföldi befektetővédelmi rendszerekkel, valamint külföldi felügyeleti hatóságokkal együttműködési megállapodásokat köthet, információkat cserélhet a befektetők kártalanítására vonatkozóan.

A kártalanítás feltétele

Az Alap kártalanítási kötelezettsége abban az esetben következik be, ha a bíróság az Alap tagjának a felszámolását rendeli el. Amennyiben az Alap tagjával szemben felszámolási eljárást kezdeményeztek, erről az érintett köteles haladéktalanul értesíteni az Alapot. Az Alap tagja a kártalanítási igény elbírálásához szükséges adatot az Alap által meghatározott formában és módon haladéktalanul előállítja, majd az Alap rendelkezésére bocsátja. Az Alap jogosult az érintett tagjánál minden olyan adathoz személyesen is hozzáférni, amely a kártalanítási kötelezettségének felméréséhez szükséges.

Az Alap a felszámolást elrendelő végzés közzétételét követő tizenöt napon belül (a befektetőkkel szembeni tájékoztatási kötelezettségről szóló részben említett módon) köteles közleményben tájékoztatni a befektetőket a kártalanítási igényérvényesítés lehetőségéről. Az Alap közzéteszi az igényérvényesítés első napját, az igényérvényesítés módját, továbbá a kifizetést végző szervezet nevét. Az igényérvényesítés első napja nem lehet később, mint a felszámolást elrendelő végzés közzétételét követő harmincadik nap.

Kártalanítási kérelem

A kártalanítás megállapítására a befektető erre irányuló kérelme alapján kerül sor. A kérelmet a befektető az igényérvényesítés első napjától számított egy éven belül terjesztheti elő. Ha a befektető menthető okból nem tudta igényét határidőben előterjeszteni, a kérelem az akadály elhárulását követő harminc napon belül terjeszthető elő.

Kártalanítási limit

Az Alap a kártalanításra jogosult befektető részére követelését - személyenként és Alap-tagonként összevontan - legfeljebb hatmillió forint összeghatárig fizeti ki kártalanításként. Az Alap által fizetett kártalanítás mértéke egymillió forint összeghatárig száz százalék, egymillió forint összeghatár felett egymillió forint és az egymillió forint feletti rész kilencven százaléka.

A kártalanítás mértékének megállapítása során a befektetőnek az Alap tagjánál fennálló, befektetési szolgáltatási tevékenységből származó valamennyi követelését össze kell számítani. Ha a biztosított követelés értékpapír kiadására vonatkozik, a kártalanítás összegét a felszámolás kezdő időpontját megelőző száznyolcvan nap átlagárfolyama alapján kell megállapítani. Árfolyamként a tőzsdei vagy a tőzsdén kívüli kereskedelemben kialakult átlagárat kell figyelembe venni. Ha az értékpapírnak ezen időszak alatt nem volt forgalma, akkor a kártalanítás alapjául szolgáló árat az Alap igazgatósága állapítja meg. Az ár megállapítása által a befektetőt olyan helyzetbe kell hozni, mintha a felszámolás kezdő időpontjában az értékpapírt értékesítette volna.

Devizakövetelések

Devizában fennálló követelés esetén a devizában, valutában kifizetett kártalanítás összegének, valamint az említett összeghatárnak a megállapítása - a kifizetés időpontjától függetlenül - a felszámolási eljárás megindításának napján érvényes MNB által közzétett hivatalos devizaárfolyamon történik.

A MNB által nem jegyzett devizákat a belföldi székhelyű hitelintézetek által közzétett legmagasabb és legalacsonyabb, az adott pénznemre vonatkozó devizaeladási árfolyamok számtani átlaga alapján kell számba venni.

Beszámítás

Ha az Alap tagjának az ügyféllel szemben befektetési szolgáltatási tevékenységből származó lejárt vagy a kártalanítás kifizetéséig lejáró követelése van, azt a kártalanítás megállapítása során a befektető követelésébe be kell számítani.

Közös tulajdonú értékpapír

Közös tulajdonban álló értékpapír esetén a kártalanítási összeghatárt a kártalanításra jogosult minden személy esetén külön kell számításba venni. A kártalanítási összeg - eltérő szerződési kikötés hiányában - a befektetőket azonos arányban illeti meg.

Elbírálási és kifizetési határidő

Ha a kártalanításra jogosult a biztosított követelés alapjául szolgáló szerződést, továbbá a jogosultság igazolásához szükséges adatokat rendelkezésre bocsátja, és rendelkezésre áll az Alap tagja által vezetett nyilvántartás, akkor az Alap legkésőbb a kérelem benyújtásától számított kilencven napon belül köteles elbírálni a befektető kártalanítási kérelmét.

A befektető szerződéssel alátámasztott követelésének és az Alap tagja által vezetett nyilvántartás adatainak megegyezése esetén, az egyezőség erejéig az Alap kártalanítást állapít meg, és köteles gondoskodni a jogosultnak járó összeg haladéktalan, de legfeljebb az elbírálástól számított kilencven napon belüli kifizetéséről. Különösen indokolt esetben a kifizetési határidő - a PSZÁF előzetes jóváhagyásával - egy alkalommal és legfeljebb további kilencven nappal meghosszabbítható. A kifizetés időpontjának az a nap tekintendő, amikor a befektető először hozzájuthatott a megállapított kártalanítási összeghez.

Az Alap akkor is fizet kártalanítást, ha a befektető részére a fentiek szerint nem állapítható meg kártalanítás, viszont követelését jogerős bírósági határozattal igazolja. Ebben az esetben a befektető a határozat jogerőre emelkedését követő kilencven napon belül terjesztheti elő igényét, amelyhez mellékelnie kell a követelést megalapozó határozatot.

A kifizetett követelések átszállása

Az Alapnak az a tagja vagy a tag jogutódja, amelyre tekintettel az Alap kártalanítást fizetett, köteles a kártalanítás összegét és a kártalanítás kifizetésével kapcsolatban felmerült költségeket az Alap részére visszafizetni. E kötelezettség akkor is fennáll, ha a tagnak az Alappal fennállott tagsági viszonya időközben megszűnt. Az Alap által kifizetett kártalanítás mértékéig a követelés az ügyfélről az Alapra száll át.

A tagsági viszony megszűnése

Az Alappal fennálló tagsági viszony a biztosított tevékenység végzésére jogosító engedélyt visszavonó felügyeleti határozat hatálybalépésével szűnik meg. Amennyiben a csatlakozó szervezet önkéntesen csatlakozott az Alaphoz (árutőzsdei szolgáltató, fióktelep), az Alappal fennállott tagsági viszonyát bármikor megszüntetheti, és ilyen esetben tagsági viszonya azon a napon szűnik meg, amikor a tagsági viszony megszüntetésére vonatkozó nyilatkozatát az Alap által meghatározott formában az Alap részére átadja. A tagsági viszony megszűnésének időpontját az Alap teszi közzé. * A tagsági viszony megszűnése nem érinti a tagsági viszony fennállása alatt keletkezett ügyletekre vonatkozó biztosítást, s a gazdálkodó szervezetnek a tagsági viszony fennállása alatt keletkezett díjfizetési kötelezettségét

Figyelem! Kérjük az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2002. április 1.) vegye figyelembe!

Nyomtatás Főoldalra Nyomtatás Nyomtatás A lap tetejére A lap tetejére